EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022XC0315(01)

A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmának elfogadása 2022/C 120/01

C/2022/1160

HL C 120., 2022.3.15, p. 1–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.3.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/1


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmának elfogadása

(2022/C 120/01)

A Bizottság 2022. március 1-jén jóváhagyta az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló bizottsági rendelettervezet tartalmát.

A bizottsági rendelettervezet e közlemény mellékletében található.

A bizottsági rendelettervezet nyilvános konzultáció keretében véleményezhető az alábbi linken:

http://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html.


MELLÉKLET

A Bizottság (EU) …/... Rendelettervezete

(…)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1971. december 20-i 2821/71/EGK tanácsi rendeletre (1),

e rendelet tervezetének közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendelet útján alkalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 101. cikke (3) bekezdését (*1) * a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek tárgya a szakosítás, ideértve az ilyen szakosítás eléréséhez szükséges megállapodásokat.

(2)

A 1218/2010/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a szakosítási megállapodások olyan csoportjait, amelyekre a Bizottság úgy tekintett, hogy azok általánosságban eleget tesznek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésben megállapított feltételeknek. Tekintettel e 2022. december 31-én hatályát vesztő rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira, és figyelembe véve a felülvizsgálati eljárás eredményeit, helyénvaló egy újabb csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

E rendeletnek két követelménynek kell megfelelnie: i. biztosítania kell a verseny hatékony védelmét, és ii. megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keretek egyszerűsítésének szükségességét.

(4)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában feltételezhető, hogy a szakosítási megállapodások kedvező hatásai meghaladják a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaikat.

(5)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodások egyedi értékelésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(6)

Az e rendelettel létrehozott mentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(7)

A szakosítási megállapodások nagy valószínűséggel hozzájárulnak a termékek előállításának és a szolgáltatások előkészítésének, illetve azok forgalmazásának javításához, ha a felek egymást kiegészítő készségekkel, eszközökkel vagy tevékenységekkel rendelkeznek, mivel így az adott termékek előállítására vagy az adott szolgáltatások előkészítésére összpontosíthatnak, és ezáltal hatékonyabban működhetnek és olcsóbban szállíthatják a termékeket. Hatékony verseny esetén valószínű, hogy a fogyasztók a keletkező előnyökből méltányosan részesülnek.

(8)

Ilyen előnyök a következőkből származhatnak: a) olyan megállapodások, amelyek révén valamely fél vagy felek részben vagy egészben felhagynak bizonyos termékek gyártásával vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („egyoldalú szakosodás”); b) olyan megállapodások, amelyek révén mindegyik fél részben vagy egészben felhagy bizonyos, egymástól különböző termékek gyártásával vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („kölcsönös szakosítás”); és c) olyan megállapodások, amelyek révén két vagy több fél vállalja, hogy bizonyos termékek előállítását vagy bizonyos szolgáltatások előkészítését közösen végzi („közös előállítás”).

(9)

E rendelet szolgáltatásokra való alkalmazása a szolgáltatások előkészítésére vonatkozik (nem pedig a szolgáltatásnyújtásra). A szolgáltatások előkészítése az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat megelőző szakaszban végzett tevékenységekre vonatkozik (például együttműködés egy olyan platform létrehozásában, amelyen keresztül szolgáltatást nyújtanak). A szolgáltatásnyújtás nem tartozik e rendelet hatálya alá, kivéve a forgalmazással összefüggésben, amelynek keretében a felek a szakosítási megállapodás alapján előkészített szolgáltatásokat és előállított termékeket nyújtják.

(10)

Az egyoldalú és a kölcsönös szakosítási megállapodások esetében e rendelet alkalmazását az azonos termékpiacon tevékenykedő felekre kell korlátozni. Mindazonáltal nem szükséges feltétel az, hogy a felek azonos földrajzi piacon tevékenykedjenek. Ezen túlmenően az egyoldalú és kölcsönös szakosítás nem kívánja meg, hogy valamelyik fél csökkentse kapacitásait; elégséges feltétel a termelési volumen csökkentése.

(11)

Annak biztosítására, hogy a szakosítás előnyei anélkül valósuljanak meg, hogy az egyik fél teljesen elhagyná a piacot a termelést követő fázisban, az egyoldalú és kölcsönös szakosítási megállapodások csak annyiban tartoznak e rendelet alkalmazási körébe, amennyiben ellátási és beszerzési kötelezettséget írnak elő. Az ellátási és beszerzési kötelezettségek jellege lehet kizárólagos, de nem feltétlenül kell annak lennie.

(12)

E rendelet alkalmazandó az olyan felek között megkötött közös előállítási megállapodásokra, amelyek már ugyanazon termékpiacon tevékenykednek, vagy amelyek a közös előállítási megállapodás révén kívánnak belépni az adott termékpiacra. Továbbá a közös előállítási megállapodás fogalma nem kötelezi a feleket arra, hogy csökkentsék a tervezett közös megállapodásuk hatályán kívül eső termékek előállításával vagy szolgáltatások előkészítésével kapcsolatos egyéni tevékenységeiket.

(13)

Vélelmezhető, hogy ha a részt vevő vállalkozások részesedése a szakosítási megállapodás tárgyát képező termékek piacán nem halad meg bizonyos szintet, a megállapodások a méretnagyságból vagy tevékenységi körből adódó gazdaságosság vagy jobb termelési technológiák formájában gazdasági előnyökkel járnak általában, miközben a fogyasztók számára is lehetővé teszik, hogy a keletkező haszonból méltányosan részesüljenek.

(14)

Amennyiben a szakosítási megállapodás hatálya alá tartozó termékek olyan közbenső termékek, amelyeket egy vagy több fél részben vagy egészben nyersanyagként használ fel az e felek által később a piacon értékesített egyes továbbfeldolgozott termékek előállításához, az e rendelet által biztosított mentesség további feltételeként kell meghatározni, hogy a felek részesedése a továbbfeldolgozott termékek érintett piacán nem haladhat meg egy bizonyos szintet. Ilyen esetben, ha csak a közbenső termékek szintjén vizsgálnánk a felek piaci részesedését, akkor figyelmen kívül hagynánk a kizárás kockázatát vagy a nyersanyagárak versenytársak általi emelésének a továbbfeldolgozott termékek szintjén jelentkező kockázatát.

(15)

Nem vélelmezhető, hogy a szakosítási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, amennyiben az e rendeletben megállapított piaci részesedési küszöböt túllépik, vagy az e rendeletben foglalt bármely más feltétel nem teljesül. Ilyen esetben el kell végezni a szakosítási megállapodásnak a Szerződés 101. cikke szerinti egyedi értékelését.

(16)

Ez a rendelet nem mentesítheti az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat, amelyek nem nélkülözhetetlenek a szakosítási megállapodás eredményeként jelentkező kedvező hatások kiváltásához. Főszabály szerint a felek piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelet által nyújtott mentesség kedvezményének köréből a harmadik felek tekintetében alkalmazott árak rögzítésével, a termelés vagy az értékesítés korlátozásával, illetve a piacok vagy a vevőkör felosztásával kapcsolatos egyes súlyos versenykorlátozásokat tartalmazó megállapodásokat.

(17)

A piaci részesedési küszöb, egyes megállapodások kizárása az e rendelet által biztosított mentességből és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentesség alkalmazható, ne nyújtsanak lehetőséget a feleknek arra, hogy a versenyt az adott termékek, illetve szolgáltatások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(18)

Az e rendelet által biztosított kedvezmény i 1/2003/EK tanácsi rendelet (3) 29. cikke alapján visszavonható.

(19)

A felek szerkezetét befolyásolni képes szakosítási megállapodások megkötésének megkönnyítése érdekében e rendelet hatályának időtartamát 12 évben kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában:

a.

„szakosítási megállapodás”: egyoldalú szakosítási megállapodás, kölcsönös szakosítási megállapodás vagy közös előállítási megállapodás;

(1)

„egyoldalú szakosítási megállapodás”: két vagy több, azonos termékpiacon tevékenykedő fél közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében az egyik fél vállalja, hogy részben vagy teljesen megszünteti egyes termékek előállítását, vagy tartózkodik e termékek előállításától, és ezeket a termékeket a másik féltől vagy felektől szerzi be, amelyek vállalkoznak e termékek előállítására és szállítására;

(2)

„kölcsönös szakosítási megállapodás”: két vagy több, ugyanazon termékpiacon tevékenykedő fél közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében két vagy több fél kölcsönösen vállalja, hogy részben vagy teljesen megszünteti egyes, egymástól különböző termékek előállítását, vagy tartózkodik e termékek előállításától, és ezeket a termékeket a másik felektől szerzi be, amelyek vállalkoznak e termékek előállítására és szállítására;

(3)

„közös előállítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek értelmében két vagy több fél vállalja, hogy egyes termékeket közösen állít elő;

b.

„megállapodás”: megállapodás, vállalkozások társulásainak döntése vagy összehangolt magatartás;

c.

„termék”: áru vagy szolgáltatás, beleértve a közbenső termékeket vagy részszolgáltatásokat, valamint a végtermékeket és/vagy végső szolgáltatásokat, a forgalmazás és a bérleti szolgáltatások kivételével;

d.

„előállítás”: áru előállítása vagy szolgáltatás előkészítése, alvállalkozás útján is;

e.

„szolgáltatás előkészítése”: a vevők számára történő szolgáltatásnyújtást megelőző szakaszban végzett tevékenységek;

f.

„szakosított termék”: a szakosítási megállapodás alapján előállított termék;

g.

„továbbfeldolgozott termék”: olyan termék, amelynek előállításához egy vagy több fél szakosított terméket használ fel nyersanyagként, és amelyet e felek a piacon értékesítenek;

h.

„érintett piac”: azon érintett termék- vagy földrajzi piac, amelyhez a szakosítási megállapodás tárgyát képező termékek tartoznak, valamint emellett – amennyiben a szakosított termékek olyan közbenső termékek, amelyeket egy vagy több fél részben vagy teljesen nyersanyagként használ fel egyes továbbfeldolgozott termékek előállításához – azon érintett termék- vagy földrajzi piac, amelyhez a továbbfeldolgozott termékek tartoznak;

i.

„versengő vállalkozás”: tényleges vagy potenciális versenytárs:

(1)

„tényleges versenytárs”: ugyanazon az érintett piacon tevékenykedő vállalkozás;

(2)

„potenciális versenytárs”: olyan vállalkozás, amelyről reálisan – tehát nem pusztán elméleti lehetőségként – feltételezhető, hogy a szakosítási megállapodás hiányában legfeljebb három éven belül vállalná az érintett piacra lépéshez szükséges többletberuházásokat vagy egyéb szükséges költségeket;

j.

„kizárólagos szállítási kötelezettség”: az a kötelezettség, hogy a szakosított termékeket a megállapodásban részes félen vagy feleken kívül más versengő vállalkozásnak nem lehet szállítani;

k.

„kizárólagos beszerzési kötelezettség”: az a kötelezettség, hogy a szakosított termékeket csak a megállapodásban részes féltől vagy felektől lehet megvásárolni;

l.

„közös”: a forgalmazás vonatkozásában akkor használható kifejezés, ha az adott tevékenységet:

(1)

közös munkacsoport, szervezet vagy vállalkozás végzi; vagy

(2)

kizárólagos vagy nem kizárólagos alapon közösen megbízott harmadik fél forgalmazó végzi, feltéve hogy ez a harmadik fél nem versengő vállalkozás;

m.

„forgalmazás”: szakosított termékek szállítása.

2.   E rendelet alkalmazásában a „vállalkozás” és „fél” fogalma magában foglalja a vonatkozó kapcsolt vállalkozásokat.

„Kapcsolt vállalkozások”:

a.

olyan vállalkozások, amelyekben a szakosítási megállapodásban részes egyik fél közvetve vagy közvetlenül:

i.

a szavazati jogok több mint fele gyakorlásának jogával rendelkezik;

ii.

jogosult a felügyelő testület, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogszerűen képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére; vagy

iii.

jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b.

olyan vállalkozások, amelyek a szakosítási megállapodásban részes valamely fél vonatkozásában közvetve vagy közvetlenül rendelkeznek az a) pontban felsorolt jogokkal vagy felhatalmazással;

c.

olyan vállalkozások, amelyek tekintetében a b) pontban említett vállalkozás közvetve vagy közvetlenül az a) pontban felsorolt jogokkal vagy felhatalmazással rendelkezik;

d.

olyan vállalkozások, amelyekben a szakosítási megállapodásban részes valamely fél az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több, együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy felhatalmazással;

e.

olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve felhatalmazással együttesen rendelkeznek a következők:

i.

a szakosítási megállapodásban részes felek vagy azoknak az a)–d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai; vagy

ii.

a szakosítási megállapodásban részes egy vagy több fél vagy azoknak az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása és egy vagy több harmadik fél.

II. CÍM

MENTESSÉG

2. cikk

Mentesség

(1)   A Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a szakosítási megállapodásokra.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt mentesség annyiban alkalmazandó, amennyiben az ilyen megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó versenykorlátozásokat tartalmaznak.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt mentességet azokra a szakosítási megállapodásokra is alkalmazni kell, amelyek a szellemitulajdon-jogok egy vagy több fél részére történő átruházására vagy licenciába adására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, feltéve, hogy ezek a rendelkezések:

a)

nem képezik az ilyen megállapodások elsődleges tárgyát; valamint

b)

közvetlenül kapcsolódnak az ilyen megállapodások végrehajtásához, és szükségesek ahhoz.

(4)   Az (1) bekezdésben meghatározott mentességet az olyan szakosítási megállapodásokra is alkalmazni kell, amelyek révén:

a)

a felek kizárólagos beszerzési vagy szállítási kötelezettséget vállalnak; vagy

b)

a felek közösen forgalmazzák a szakosított termékeket, és nem önállóan értékesítik azokat.

III. CÍM

KÜSZÖBÉRTÉKEK

3. cikk

A piaci részesedés küszöbértékei

(1)   A 2. cikkben meghatározott mentesség feltétele, hogy a felek együttes piaci részesedése ne haladja meg a 20 %-ot azo(ko)n az érintett piac(ok)on, amely(ek)hez a szakosított termékek tartoznak.

(2)   Amennyiben a szakosított termékek olyan közbenső termékek, amelyeket egy vagy több fél részben vagy egészben továbbfeldolgozott termékek előállításához használ fel, amelyeket szintén értékesít, a 2. cikk szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésének függvénye:

a)

a felek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 20 %-ot azo(ko)n az érintett piac(ok)on, amely(ek)hez a szakosított termékek tartoznak, valamint

b)

a felek együttes piaci részesedése nem haladja meg a 20 %-ot azo(ko)n az érintett piac(ok)on, amely(ek)hez a továbbfeldolgozott termékek tartoznak.

4. cikk

A piaci részesedési küszöbértékek alkalmazása

A 3. cikkben előírt piaci részesedési küszöbértékek alkalmazása céljából a következő szabályokat kell alkalmazni:

(1)

a piaci részesedést a piaci eladási érték alapján kell kiszámítani; amennyiben a piaci eladási értékre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, más megbízható piaci információkra – köztük a piaci eladási volumenekre – alapozott becsléseket lehet felhasználni a felek piaci részesedésének megállapításához;

(2)

a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani; vagy ha az előző naptári év nem reprezentatív a felek érintett piac(ok)on fennálló helyzete tekintetében, a piaci részesedést a felek előző három naptári évre vonatkozó piaci részesedésének átlagaként kell kiszámítani;

(3)

az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjában felsorolt joggal vagy felhatalmazással rendelkező valamennyi vállalkozás között egyenlő arányban kell megosztani;

(4)

ha a 3. cikkben említett piaci részesedés kezdetben nem több, mint 20 %, de később a szakosítási megállapodás által érintett piacok legalább egyikén e szint fölé emelkedik, a 2. cikkben meghatározott mentességet a 20 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni két egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell.

IV. CÍM

KÜLÖNÖSEN SÚLYOS KORLÁTOZÁSOK

5. cikk

Különösen súlyos korlátozások

A 2. cikkben megállapított mentesség nem alkalmazható azokra a szakosítási megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen, a következők bármelyike:

(1)

az árak rögzítése a szakosított termékek harmadik felek részére történő értékesítésekor,

kivéve a közös forgalmazás keretében a közvetlen vevőknek felszámított árakat;

(2)

a kibocsátás vagy az értékesítés korlátozása,

az alábbiak kivételével:

a)

az egyoldalú vagy kölcsönös szakosítási megállapodásokban szereplő termékek megállapodás szerinti mennyiségére vonatkozó rendelkezések; vagy

b)

a kapacitás és a termelési volumen közös előállítási megállapodás keretében történő megállapítására vonatkozó rendelkezések; valamint

c)

közös forgalmazás keretében az értékesítési célok meghatározása;

(3)

a piacok vagy a vevőkör felosztása.

V. CÍM

VISSZAVONÁSI ELJÁRÁS

6. cikk

Az Európai Bizottság általi visszavonás egyedi esetekben

(1)   A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt, amennyiben egyedi esetben megállapítja, hogy az e rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozó szakosítási megállapodás mégis olyan hatással jár, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével.

(2)   Az e rendelet által biztosított kedvezmény az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése értelmében visszavonható különösen akkor, ha:

a)

az érintett piac nagyon koncentrált, és

b)

már gyenge a verseny, különösen a következők miatt:

i.

a többi piaci szereplő egyéni piaci pozíciója, vagy

ii.

a többi piaci szereplő között egyes párhuzamos szakosítási megállapodások által létrehozott kapcsolatok.

7. cikk

Tagállami versenyhatóság általi visszavonás egyedi esetekben

(1)   Valamely tagállam versenyhatósága az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerint visszavonhatja az e rendelet által nyújtott kedvezményt az adott tagállam területe vagy annak egy része tekintetében, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egyedi esetben az e rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozó szakosítási megállapodás mégis olyan hatással jár az érintett tagállam területén vagy annak az elkülönült földrajzi piac minden jellemzőjével rendelkező részén, amely összeegyeztethetetlen a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével.

(2)   Az e rendelet által biztosított kedvezményt valamely tagállam versenyhatósága visszavonhatja az 1/2003/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése alapján, különösen az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalom nem alkalmazható a 2023. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakban azokra a megállapodásokra, amelyek 2022. december 31-én már hatályban voltak, és amelyek nem tesznek ugyan eleget a mentesség e rendeletben meghatározott feltételeinek, de megfelelnek az 1218/2010/EK rendeletben meghatározott feltételeknek.

9. cikk

Időbeli hatály

(1)   Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(2)   Ez a rendelet 2034. december 31-én veszti hatályát.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, ... -án/-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 285., 1971.12.29., 46. o.

(*1)  2009. december 1-jén az EK-Szerződés 81. cikke (korábban az EGK-Szerződés 85. cikke) helyébe a Szerződés 101. cikke lépett. E rendelkezések lényegében azonosak. E rendelet alkalmazásában az EGK-Szerződés 85. cikkére vagy az EK-Szerződés 81. cikkére történő hivatkozásokat adott esetben a Szerződés 101. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2)  A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. december 14-i 1218/2010/EK bizottsági rendelet (HL L 335., 2010.12.18., 43. o.).

(3)  A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).


Top