52022PC0720

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez az indokolás a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló rendeletre (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály) irányuló javaslatot kíséri.

A közigazgatás digitális átalakulása az évtized egyik legfontosabb prioritása, a tagállamok pedig nagyszabású beruházásokat hajtanak végre közigazgatásuk digitalizálása érdekében. Az uniós közszféra nyújtotta szolgáltatások közül egyre több válik digitálissá, azonban e szolgáltatások interoperabilitásának szintje még mindig nem kielégítő.

Az interoperabilitás lehetővé teszi, hogy a szervezetek kölcsönösen előnyös célok érdekében interakciót folytassanak egymással. Magában foglalja a szervezetek közötti információ- és tudásmegosztást az általuk támogatott üzleti folyamatok igénybevételével, hálózati és információs rendszereik között folytatott adatcsere révén. Az interoperabilitás biztosítja a zökkenőmentes adatcserét.

Az automatizált folyamatok jellemezte jelenlegi időszakban, amikor a digitális technológiák beépültek a közigazgatásba, alapvető fontosságú, hogy a közigazgatási szervek továbbra is képesek legyenek kommunikálni egymással. Az interoperabilitás e cél megvalósításának egyik fontos eleme. Ez kizárólag technikai eszközökkel nem biztosítható. A különféle szervezetek között megállapodásokra és kialakított folyamatokra, összehangolt adatleírásokra, a szóban forgó adatcserét lehetővé tevő jogszabályokra és strukturált hosszú távú együttműködésre van szükség. A közszféra digitális szolgáltatásainak magas szintű interoperabilitása alapvető fontosságú a digitális egységes piac szempontjából.

A Covid19-világjárvány tapasztalatai azt mutatják, hogy az interoperábilis megoldások segítenek biztosítani, hogy az uniós polgárok gyakorolhassák a Szerződésekben meghatározott szabad mozgáshoz való jogukat. A közszféra interoperabilitása az áruk és szolgáltatások Szerződésekben rögzített szabad mozgására is számottevő hatást gyakorol, mivel a nehézkes adminisztratív eljárások jelentős akadályokat gördíthetnek, különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) elé.

Az interoperabilitás az Uniót és a tagállamokat érintő növekvő kiberbiztonsági kockázatok mérséklésében is döntő fontosságú tényező. Manapság rendszeresek a közigazgatási szervek elleni kibertámadások.

Az interoperabilitás tehát nem pusztán technikai, hanem számos más területen is fellépést igénylő kérdés. Ezek magukban foglalják a következőket:

•annak biztosítása, hogy a különböző szervezetek működését szabályozó jogi keretek ne akadályozzák a közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását a tagállamok között és azokon belül (jogi interoperabilitás);

•a közszolgáltatások terén a különböző közszférabeli szervezetek közötti, a közigazgatás valamennyi szintjére kiterjedő hatékony koordináció (szervezeti interoperabilitás); és

•annak biztosítása, hogy a kicserélt adatok és információk formátuma és jelentése a felek közötti információcsere során is változatlan és érthető maradjon (szemantikai interoperabilitás).

A közszféra optimális interoperabilitása magas szintű interoperabilitást feltételez, amely a zökkenőmentesen nyújtott közszolgáltatások biztosítása érdekében hatékonyabb és biztonságosabb adatcserét tesz lehetővé. Az alacsony szintű interoperabilitás azt eredményezi, hogy a polgárok és a vállalkozások szükségtelen adminisztratív terhekkel, a közigazgatási szervek pedig megnövekedett költségekkel szembesülnek. A közszféra interoperabilitásának megerősítése óriási lehetőségeket kínál az innovációra, a jobb tervezésre (pl. válsághelyzetekben) és az EU technológiai szuverenitásának javítására. Az ideális mértékben megvalósuló interoperabilitás várhatóan egyértelmű és stabil környezetet teremt a különféle interoperábilis megoldások kifejlesztéséhez.

A határokon átnyúló interoperabilitás szabályozása alapvető előfeltétel ahhoz, hogy a digitális egységes piac valamennyi meglévő aspektusát illetően tovább fejlődjön és kiteljesedjen.

A jelen kezdeményezés konkrét céljai a következők:

1.az interoperabilitással szembeni következetes és emberközpontú uniós megközelítés biztosítása a szakpolitikai döntéshozataltól a szakpolitika végrehajtásáig;

2.az interoperabilitás irányítását szolgáló struktúra létrehozása, amely valamennyi szint és ágazat közigazgatási szervei, valamint a magánszféra érdekelt felei számára hivatott lehetővé tenni az együttműködést, és egyértelműen meghatározott megbízatással rendelkezik ahhoz, hogy megállapodjon a közös interoperabilitási megoldásokról (pl. keretekről, nyílt specifikációkról, nyílt szabványokról, alkalmazásokról vagy iránymutatásokról);

3.az interoperabilitási megoldások ökoszisztémájának közös létrehozása az uniós közszférában annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek Unió-szerte minden szinten, továbbá más érdekelt felek is hozzájárulhassanak az ilyen megoldásokhoz és részesei lehessenek e megoldások további felhasználásának, a közös innovációnak és közértékteremtésnek.

Tekintettel a területet jellemző, egyre bővülő szabályozási környezetre, a szakpolitika végrehajtását illetően maguk a tagállamok is koherens, szinergikus, igényvezérelt és együttműködésen alapuló megközelítést részesítenek előnyben. A példák közé sorolható az egységes digitális kapu (amelyet az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 hozott létre, és amely bevezette az egyszeri adatszolgáltatás elvén alapuló technikai rendszert, amelyen keresztül a tagállamok a jövőben fontos igazolásokat cserélnek); csakúgy mint a digitális személyazonossággal 2 kapcsolatos, folyamatosan alakuló jogi keret, amely létrehozza a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek, illetve a jövőbeli adatterek interoperabilitásának keretét 3 . Az egyszeri adatszolgáltatás elvén alapuló technikai rendszer az első olyan, közszolgáltatások között működő ágazatközi adattér, amely teljes körűen kialakított egyedi interoperabilitási szabályokon alapul.

Mivel az uniós közszférán belüli interoperabilitás egy egységes cél megvalósítása érdekében hivatott a különböző szervezetek közötti együttműködést előmozdítani, az interoperabilitásra vonatkozó közös megközelítés kizárólag dinamikus, ugyanakkor homogén kereten belül, a szubszidiaritás messzemenőleges tiszteletben tartása mellett, megerősített többszintű irányítás révén valósítható meg.

A tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy ha rendelkezésre áll az interoperabilitási keretek jogalapja, e keretek következetes és koherens, az interoperabilitást a szakpolitikai megfontolások középpontjába helyező referenciaponttá alakulnak. Például az intelligens városok és közösségek európai interoperabilitási keretére irányuló javaslat (EIF4SCC 4 ) célja, hogy az általános európai interoperabilitási keretet (EIF) kiegészítve iránymutatást nyújtson az interoperabilitás helyi és regionális megközelítését illetően.

A javaslat a tagállamok és az uniós intézmények által támogatott egyértelmű irányítási modellt tartalmaz, ugyanakkor lehetőséget biztosít az érdekelt feleknek arra, hogy álláspontjukat és aggályaikat zökkenőmentes folyamatok révén fejezzék ki, ami végső soron hozzájárul a közös interoperabilitási megoldásokhoz. A hatékony interoperabilitási szakpolitika feltétele, hogy innovatív együttműködési struktúrán belül egyesítsen kulcsfontosságú kezdeményezéseket, nyitott, biztonságos és inkluzív legyen, és támogassa az eredmények végrehajtását.

Ez a javaslat egy európai interoperabilitási keret fejlesztését irányozza elő. Az EIF hangsúlyozza az interoperabilitás valamennyi – technikai, szemantikai, szervezeti és jogi – szintje figyelembevételének, valamint az integrált irányítási megközelítés alkalmazásának a fontosságát. Az EIF 2004-ben jött létre. Legutóbbi változatát az „Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény (COM(2017) 0134 final) 2. mellékletében tették közzé. Az EIF tagállami szintű végrehajtását a nemzeti interoperabilitási keretek megfigyelőközpontja (NIFO) kíséri figyelemmel.

Emellett ez a javaslat megteremti az interoperabilitással és a megfelelő megoldásokkal kapcsolatos szükséges ismeretek fejlesztésének lehetőségét, különösen a nem informatikai szakértők körében. A kommunikáció és az együttműködés az interoperabilitás alapvető elemei. Ezért fontos, hogy rendelkezésre álljon a megbízható információcserét támogató integrált ügyintézési pont, az Interoperábilis Európa portál.

A közszektor határokon átnyúló interoperabilitása tekintetében a szabályozásnak felhasználóközpontú és nyílt megoldások révén kell a közérdek védelmére összpontosítania. A nyílt forráskód alkalmazása támogatja az interoperabilitási megoldások megvalósítását. A nyílt forráskód lehetővé teszi, hogy a felhasználók aktívan értékeljék és vizsgálják a megoldások interoperabilitását és biztonságát, így a felhasználók önállóan, függetlenül és külső korlátok nélkül kezelhetik saját infrastruktúráikat. Emellett mérsékeli a kiberbiztonsági kockázatokat és a bezártsági hatásokat, amelyek a tagállamok közötti összehangolt megközelítést használva kezelhetők. Biztosítja továbbá a közpénzből történő beruházások lehető legjobb megtérülését; ahelyett, hogy nulláról indulva kellene megoldásokat találni, a meglévő megoldások kiindulási alapul szolgálhatnak és fejleszthetők. A nyílt forráskód alapú stratégiák alkalmazása pozitív továbbgyűrűző hatásokat gyakorol az innováció hatékonyságára és az Unióra 5 . Az interoperabilitást a nyílt forráskód és a nyílt szabványok együttes alkalmazása teszi lehetővé. Ebben az összefüggésben különösen fontos a megfelelő licencek kérdése. A Bizottság az (EU) 2017/863 végrehajtási határozattal fogadta el az európai uniós nyilvános licenc (EUPL) jelenlegi változatát, amely egy szabványos nyílt forráskódú licenc (1.2. verzió).

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A közszféra interoperabilitásának szakpolitikai területére jelenleg nem vonatkoznak kötelező erejű, átfogó uniós szakpolitikai rendelkezések. A nem kötelező európai interoperabilitási keret azonban 2010 óta része az EU interoperabilitási szakpolitikájának. Legutóbbi változatát a Bizottság 2017-ben fogadta el egy közleményben 6 . A keret végrehajtását már korábban is számos finanszírozási eszköz – például az ISA2-program – támogatta, és jelenleg a Digitális Európa program 7 is nyújt finanszírozást. A Bizottság több közleményében is rámutatott, hogy e területen határozottabb fellépésre van szükség, és konkrét intézkedéseket jelentett be, többek között az „Európa digitális jövőjének megtervezése” 8 , az „Európai adatstratégia” 9 , „A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése” 10 és „Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban – Lehetőségek eszköztára” 11 című közleményben. Ez a javaslat az Európai Tanács azon politikai megbízatását is teljesíti, amely a tevékenységeket lehetővé tevő interoperabilitási keretre szólított fel 12 . Ez a kezdeményezés szerepelt a Bizottság 2022. évi munkaprogramjában 13 is (REFIT-melléklet). A korábban alkalmazott megközelítéssel való összhang biztosítása érdekében ez a javaslat az EIF 14 és az ISA2-program 15 nem kötelező erejű szakpolitikai keretének értékelésére épül.

Emellett gyorsan változó fejlemények tapasztalhatók a digitális közszolgáltatások tágabb szakpolitikai területén. Ilyen például az egységes digitális kapuról szóló rendelet 16 , a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv 17 és az adatkormányzási rendelet 18 , miközben az uniós jogalkotó új jogalkotási javaslatokat vitat meg, például az európai digitális személyazonosságról szóló rendeletet 19 és az adatmegosztási jogszabályt 20 . Mivel ezek a kezdeményezések már foglalkoznak a digitális gazdaság és az interoperabilitás különböző aspektusaival, az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályra irányuló javaslat célja, hogy megkönnyítse e szakpolitikák egyes, a közszolgáltatások szempontjából releváns vetületeinek interoperábilis végrehajtását azáltal, hogy folyamatos és strukturált együttműködést hoz létre a közszektor határokon átnyúló interoperabilitása terén.

Bár e szakpolitikai kezdeményezések némelyike tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek relevánsak a közszolgáltatások nyújtása szempontjából (pl. az adatkormányzási rendeletben meghatározott, a közszférabeli szervezetek birtokában lévő védett adatok további felhasználására vonatkozó szabályok), nem hoznak létre átfogó keretet az Unión belüli közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek interoperabilitására. A közszolgáltatások hálózati és információs rendszereit biztosító tagállamok, valamint uniós intézmények, ügynökségek és szervek egy kifejezetten erre a célra létrehozott irányító szerven – az Interoperábilis Európa Testületen – keresztül fognak megállapodni az interoperabilitási megoldásokról. Ez az általánosan elfogadott konszenzus felgyorsíthatja és támogathatja a végrehajtást, különösen más digitális szakpolitikák esetében, biztosítva a különböző végrehajtási intézkedések közötti interoperabilitást. Ezen túlmenően az „Interoperábilis Európa közösség” biztosítja majd az érdekelt felek közötti koordinációt és együttműködést a határokon átnyúló és az ágazatközi interoperabilitás területén. Az „Interoperábilis Európa portál” révén egyablakos ügyintézési ponton keresztül érhetők el a releváns hálózati és információs rendszerek interoperabilitásával kapcsolatos információk, az „Interoperábilis Európa menetrend” pedig meghatározza a további fejlesztési javaslatok alapján kidolgozandó uniós szintű stratégiai menetrendet, beleértve az összehangolt támogató intézkedéseket is.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Meg kell teremteni a kapcsolatot a közszféra hálózati és információs rendszereire vonatkozó összes olyan specifikáció között, amelyet az uniós jogszabályi rendelkezések értelmében kötelező alkalmazni. A végrehajtó hatóságoknak nem minden esetben jelent könnyű feladatot, hogy a követelményeket a legújabb és géppel olvasható formátumban találják meg. Az egyablakos ügyintézési pont, csakúgy mint az ilyen információk metaadataira vonatkozó egyértelmű szabályok várhatóan a közszférabeli szervezetek segítségére lesznek abban, hogy digitális szolgáltatási infrastruktúráik megfeleljenek a meglévő és jövőbeli szabályoknak. Ez egy másik fontos tényező abban a tekintetben, hogy a javaslat miként fogja elősegíteni a szakpolitikák különböző uniós ágazatokat érintő integrációját és koherens végrehajtását.

Az interoperabilitás horizontális jellege miatt e javaslatnak az is célja, hogy megkönnyítse az ágazati politikák digitális végrehajtását. A javaslat kialakításától fogva elkerüli az olyan kötelező interoperabilitási követelményeket, amelyek ellentétesek a közszolgáltatások hálózati és információs rendszereire vonatkozó követelményeket meghatározó ágazati szakpolitikákkal, vagy fordítva. Az interoperabilitási értékelések célja ezzel szemben az, hogy a jövőbeli szakpolitikai fejlemények összefüggésében előmozdítsa az interoperábilis megoldások alkalmazását, és javítsa a javasolt szakpolitika, illetve az egyéb szakpolitikák közötti összhangot, különösen azok általános digitális végrehajtását tekintve.

A közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek interoperabilitása szintén fontos a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című bizottsági közleményben 21 rögzített, közszférára vonatkozó célértékek teljesítése érdekében. Míg a 100 %-ban online nyújtott közszolgáltatások potenciálisan megvalósíthatók interoperábilis megoldások mellőzésével is, az interoperábilis megoldások alkalmazása a közigazgatási szervek segítségére lesz abban, hogy a célértéket hatékonyabban és eredményesebben teljesítsék. Ugyanez igaz az ágazati célértékekre is, például az egészségügy területén. Az e rendelet alapján gyűjtött adatok a vonatkozó nyomon követéshez is hozzájárulhatnak.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 172. cikke.

Az EUMSZ 170. cikkével összhangban az EUMSZ 26. és 174. cikkben említett célkitűzések elérése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok, a gazdasági szereplők, valamint a regionális és helyi közösségek a belső határok nélküli térség kialakításának előnyeit teljes mértékben élvezhessék, az Unió hozzájárul a transzeurópai hálózatok létrehozatalához és fejlesztéséhez, többek között a távközlés területén. A nyitott és versengő piacok rendszerének keretén belül az Unió fellépésének az a célja, hogy elősegítse a nemzeti hálózatok összekapcsolódását és határokon átnyúló interoperabilitását, valamint a hálózatokhoz történő hozzáférést.

Az EUMSZ 171. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió iránymutatásokat dolgoz ki, közös érdekű projekteket határoz meg, és végrehajtja a transzeurópai hálózatok interoperabilitásának biztosításához szükséges intézkedéseket. A 171. cikk (2) bekezdése értelmében „[a] tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva összehangolják azokat a nemzeti szinten folytatott politikáikat, amelyek jelentős hatással lehetnek” a transzeurópai hálózatok létrehozása jelentette célkitűzés elérésére, továbbá a „Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására”.

E javaslat célja, hogy a közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitására vonatkozóan a szakpolitika kialakításától a végrehajtásáig koherens és emberközpontú megközelítést alakítson ki, amely az uniós határokon átnyúlóan nyújtott digitális közszolgáltatások összefüggésében a közös interoperabilitási keretek, megoldások, iránymutatások és specifikációk észszerűsítését célzó egyértelmű irányítással párosul.

A közszféra interoperabilitásának javítására irányuló uniós fellépés – az uniós közszférában közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának fejlesztését meghatározó irányítási struktúra létrehozásával – várhatóan hozzájárul az egységes piac további integrációjához, mivel felszámolja az Unión belüli információáramlás akadályait, és előmozdítja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. Az EUMSZ felhatalmazza az EU-t arra, hogy a távközlési infrastruktúrák területén e célból megfelelő rendelkezéseket állapítson meg transzeurópai hálózatok létrehozására és fejlesztésére (az EUMSZ 170. cikke).

Az EU 1994 óta alkalmazza e jogalapot és annak elődjét olyan finanszírozási programok létrehozására, amelyek a közigazgatási szervekre és a vállalkozásokra szabott interoperabilitási megoldások fejlesztését és terjesztését, valamint határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúrák létrehozását támogatják 22 . Az Európai Unió Bírósága megerősítette 23 , hogy „a Közösségben az igazgatási rendszerek közötti telematikai adatcseréhez (IDA)” hozzájáruló uniós intézkedések az EK-Szerződés 129. cikke értelmében a transzeurópai távközlési hálózatok hatálya alá tartoznak.

Ezért a hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának előmozdítására irányuló uniós fellépés esetében a 172. cikk a megfelelő jogalap.

A közszférabeli szervezetek nyújtotta digitális közszolgáltatásokkal kapcsolatos transzeurópai hálózatok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése érdekében létre kell hozni egy új, uniós szintű, egyértelműen meghatározott feladatkörrel és megbízatással bíró koordinációs rendszert.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elve szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Ezenkívül az adott intézkedés jellegét és intenzitását össze kell hangolni az azonosított problémával.

A közszféra Unión belüli, határokon átnyúló interoperabilitását támogató intézkedéseket a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani, ezért azok uniós szintű koordinációt igényelnek. A közszféra interoperabilitását támogató, az egész Unióra kiterjedő strukturált együttműködés kialakítása jellegénél fogva uniós szintű feladat.

•Arányosság

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően az e javaslatban szereplő intézkedések nem lépik túl a Szerződések célkitűzéseinek (a digitális egységes piac fejlesztése és kiteljesítése) eléréséhez szükséges mértéket. A javaslat az interoperábilis közszolgáltatások útjában álló, Unió-szerte meglévő akadályokkal foglalkozik. Jogi keretet határoz meg az ajánlott nyílt interoperabilitási megoldások és általában a közigazgatásban alkalmazott technológia (a továbbiakban: GovTech) megosztására és további felhasználására, hogy jobban támogassa az érintett infrastruktúrák összekapcsolását. A javaslat létrehoz egy együttműködési keretet is, amely lehetővé teszi az érintett közintézmények és a különböző ágazatok számára, hogy uniós szinten összehangolják fellépéseiket. Olyan meglévő megoldásokra – többek között az európai interoperabilitási keretre (a továbbiakban: EIF) – épít, amelyeket különböző közintézményeknél és ágazatokban az elmúlt években dolgoztak ki és bizonyos mértékig alkalmaztak is.

Rövidebb távon ez a javaslat olyan költségekkel jár, amelyeket a Bizottságnak kell viselnie az uniós és a tagállami közigazgatási szervek közötti strukturált együttműködési mechanizmus létrehozása kapcsán. Hosszabb távon a Bizottságnál költségek merülnek fel az interoperabilitás irányításának előmozdításával, valamint az iránymutatások és közös megoldások kidolgozásával kapcsolatban. A tagállamoknál is jelentkeznek majd költségek, ezek az együttműködési mechanizmus nyomán kialakított iránymutatások és eszközök alapján kidolgozandó és megvalósítandó közös interoperabilitási megoldásokkal kapcsolatosak. Ezeket a költségeket hosszú távon ellensúlyoznák a jobb együttműködésből, valamint a közszolgáltatásokra vonatkozó közös interoperabilitási intézkedések kidolgozásából, végrehajtásából és további felhasználásából származó előnyök, ami egyúttal csökkentené a párhuzamos erőfeszítéseket és a szükségtelen terheket is.

A szabályozói jelentéskészítéshez kapcsolódó terhek minimalizálása érdekében a nyomon követés a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik majd a meglévő adatszolgáltatási csatornákra és infrastruktúrára, valamint automatizált adatlekérdezésre.

Ami a vállalkozásokat és a polgárokat illeti, a javaslat valószínűleg csökkenti majd a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás és az EU-ban folytatott üzleti tevékenységek költségeit.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet tekinthető a legmegfelelőbb jogi eszköznek a közszektor Unión belüli, határokon átnyúló interoperabilitását szolgáló keret meghatározásához. A rendelet közvetlen alkalmazhatósága – az EUMSZ 288. cikke szerint – fokozott jogbiztonságot teremt azáltal, hogy harmonizált alapvető szabályokat vezet be, hozzájárulva az egységes piac működéséhez. A rendelet strukturált együttműködési mechanizmust is létrehoz.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat többek között az európai interoperabilitási keret (a továbbiakban: EIF) 24 párhuzamosan végzett értékelésén alapul, amelyet e javaslattal együtt tesznek közzé. Az értékelés legfontosabb megállapítása az, hogy a határokon átnyúló interoperabilitás hatékonyabban és eredményesebben valósítható meg uniós intézkedésekkel, mint kizárólag nemzeti vagy szubnacionális fellépéssel. Az EIF néhány ajánlását a tagállamok fogalmilag már végrehajtották. Az EIF-fel összehangolt nemzeti interoperabilitási keretek kidolgozásának költségei várhatóan viszonylag alacsonyak lesznek. A jelenlegi EIF azonban nem támogatja kellőképpen az európai digitális közszolgáltatások interoperábilis gyakorlati megvalósítását. Egy működőképesebb rendszerhez új mechanizmusra van szükség. A hatásvizsgálat kiemeli, hogy elsősorban az alábbiakra van szükség: i. az interoperabilitás irányításának javítása az EU-ban; ii. több közös, potenciálisan kötelező erejű szabály; és iii. különösen az uniós szakpolitikáknak és az uniós finanszírozási programoknak az EIF-fel való szorosabb összehangolása.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A konzultációs folyamatot és annak az e javaslat alapját képező főbb következtetéseit az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. melléklete foglalja össze. A konzultációs tevékenységek magukban foglaltak egy nyilvános és egy célzott online konzultációt, valamint munkaértekezleteket egyrészt az érdekelt felek különféle csoportjaival, másrészt a Bizottság által létrehozott szakértői csoportokkal.

A válaszadók úgy vélték, hogy a hatásvizsgálatban vázolt pontos célkitűzések nagyrészt észszerűek, és kifejtették, hogy e célkitűzések közül sok összekapcsolódik, ezért önállóan nem valósítható meg.

Az érdekelt felek több további célt is azonosítottak, például: i. olyan egyedi szabványok és iránymutatások kidolgozása és előmozdítása, amelyek a közigazgatási szerveket az alapértelmezett interoperabilitás felé terelhetik; ii. a proaktív és autonóm szolgáltatások felé való elmozdulás; iii. fokozott átláthatóság az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazásával; iv. a felhasználók információit központosító keret; valamint v. az interoperabilitás értékének előtérbe helyezése a polgári jogokat, a mindenkit megillető digitális részvételt, a sokszínűséget és a közismeretek demokratizálását illetően.

Az érdekelt felek többsége hangsúlyozta, hogy közösen elfogadott, nyílt szabványokra és specifikációkra van szükség. Néhányan azt is kiemelték, hogy a közszférának összehangoltabban kellene közreműködnie a szabványügyi szervezetekben. A legtöbb érdekelt fél egyetértett abban, hogy ösztönözni kell a felhasználóbarát, megbízható és biztonságos megoldások tervezési költségeinek megosztását (többek között a köz- és a magánszféra érdekelt felei között), valamint abban, hogy a közigazgatási szervek körében elő kell mozdítani a kiforrott, további felhasználásra alkalmas, nyílt forráskódú interoperábilis megoldások uniós szintű megosztását és további felhasználását. Azt is megemlítették, hogy ezeket a megoldásokat a nyílt szabványok és a nyílt forráskód használatára vonatkozóan egyértelmű iránymutatásnak kell kísérnie (ideértve az egyértelmű fogalommeghatározásokat is), és hogy a technikai segítségnyújtást minden szintre ki kell terjeszteni (beleértve a releváns képzési forrásokat is).

Emellett az érdekelt felek azt szorgalmazták, hogy az interoperabilitási szakpolitika legyen gyakorlatiasabb, és a referenciamegvalósításokat előtérbe helyezve álljon összhangban a többi uniós szakpolitikával. E megvalósítások nem kötelező erejű követendő példákkal egészítik ki a szakpolitikai javaslatokat arra vonatkozóan, hogy közigazgatási szinten miként működhet az interoperábilis végrehajtás, továbbá megmutatják, hogy a javaslatok hogyan hajthatók végre.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A javaslatot az európai közszolgáltatások interoperabilitásával foglalkozó szakértői csoporttal közösen dolgozták ki. E folyamat részeként a szakértői csoport 2021 októberében szakpolitikai ajánlásokat 25 adott ki a következő európai interoperabilitási szakpolitikára vonatkozóan.

Számos tanulmány készült a kezdeményezéssel kapcsolatos munka alátámasztására. Ezek a következők voltak:

•Az EIF végrehajtásának értékelését alátámasztó tanulmány 26 ,

•Az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program (ISA2-program) végső értékelését alátámasztó tanulmány 27 ,

•A Közös Kutatóközpont technikai jelentése – A lokációalapú interoperabilitás előnyeinek számszerűsítése az Európai Unióban 28 .

•Hatásvizsgálat

A javaslatot kísérő hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. január 19-én mérlegelte. A Testület bizonyos fenntartások mellett kedvező véleményt adott. Az észrevételekkel a Bizottság a hatásvizsgálat végleges változatában foglalkozott (a részleteket a hatásvizsgálat 1. melléklete tartalmazza).

A hatásvizsgálat az intézkedések elmaradásának alapforgatókönyvén kívül három szakpolitikai lehetőséget hasonlít össze.

Az 1. lehetőség az EIF fokozatos és folyamatos fejlesztése.

A 2. lehetőség nem változtat a jelenlegi önkéntes kereten. A szóban forgó szakpolitikai lehetőség szerinti jogalkotási javaslat egy olyan strukturált együttműködési mechanizmus létrehozására összpontosít, amely rugalmas megbízatással rendelkezik az elfogadott közös interoperabilitási megoldások folyamatos fejlesztésének és üzemben tartásának biztosítására, valamint a közös kísérletekkel és a szakpolitikát támogató célzott kezdeményezésekkel kapcsolatos döntések meghozatalára.

A 2. lehetőséghez hasonlóan a 3. lehetőség is jogalkotási intézkedést vetít elő, de a javasolt intézkedés mélyrehatóbb. Középpontjában közvetlenül alkalmazandó európai interoperabilitási minimumkövetelmények jogszabályba foglalása áll, amelyeket végrehajtási határozatok révén vizsgálnának felül.

A várható hatások értékelése azt mutatja, hogy az 1. lehetőség és az alapforgatókönyv nem alkalmas arra, hogy hatékonyan kezelje az EIF értékelése során feltárt hiányosságokat. Az elégtelen együttműködési ösztönzők miatt egyik opció sem felel meg az érdekelt felek – különösen a tagállamok – politikai és operatív elvárásainak. Széles alkalmazási köre és a szubszidiaritás terén fennálló nagy fokú érzékenységek miatt (pl. az EU és a tagállamok örökölt rendszereit illetően) szintén kevésbé valószínű, hogy a 3. lehetőség politikai támogatást nyer. Bár a közvetlenül alkalmazandó interoperabilitási minimumkövetelmények uniós jogba való beépítése várhatóan hatékony lesz, az eljárás hosszadalmas lesz, és jelentős végrehajtási költségeket és erőfeszítéseket igényel. Ezért feltételezhető, hogy kevésbé lesz hatással arra, hogy a gyorsan változó technológiai és szakpolitikai követelményekre garantáltan rugalmas és helyzetre szabott reakciók szülessenek.

A hatásvizsgálat a 2. szakpolitikai lehetőséget jelölte meg előnyben részesített forgatókönyvként. A strukturált együttműködési mechanizmus létrehozása melletti döntés várhatóan biztosítja a tagállamok számára a szükséges stabilitást és (jogi) kiszámíthatóságot, ugyanakkor kellően rugalmas ahhoz, hogy a változó szakpolitikai igényekre reagálva folyamatos legyen a közös interoperabilitási megoldások kidolgozása. A 2. lehetőség a részvételi folyamatok fejlesztésére is összpontosít. E folyamatok egyre relevánsabbak a felgyorsult technológiai fejlődés szempontjából. Egyúttal kevésbé gyakorolnak hatást az örökölt rendszerekre, mivel jogszabályilag nem határoznak meg közvetlenül (minimális) összeegyeztethetőségi követelményeket (szemben a 3. szakpolitikai lehetőséggel). Széles alkalmazási köre és a szubszidiaritás terén fennálló nagy fokú érzékenységek miatt (különösen az EU és a tagállamok örökölt rendszereit illetően) jelenleg kevésbé valószínű, hogy a 3. lehetőség politikai támogatást nyer. Ezért feltételezhető, hogy a 2. lehetőség kevésbé képes hatást gyakorolni arra, hogy a gyorsan változó technológiai és szakpolitikai követelményekre garantáltan rugalmas és helyzetre szabott reakciók szülessenek. A 2. lehetőség idővel akár a 3. lehetőség alkalmazásához is vezethet.

A határokon átnyúló interoperabilitás egységes uniós irányítása várhatóan elősegíti majd az alulról felfelé építkező együttműködést és a felülről lefelé irányuló felelősségvállalást a tagállamok legfontosabb érdekelt felei körében, ami közös interoperabilitási ökoszisztémát fog eredményezni. Ez megkönnyíti a szakpolitikák kialakításának korai szakaszában való részvételt és a (társ)befektetési igények azonosítását, valamint javítja a szakpolitika végrehajtását. Ezen okok miatt a 2. lehetőség nemhogy veszélyt jelentene a szubszidiaritásra, hanem éppen elősegíti azt, megerősítve a közigazgatási szervek rezilienciáját és a digitális szuverenitást.

Végezetül a 2. lehetőség keretében javasolt intézkedések valószínűleg korlátozott, ám kedvező hatást gyakorolnak az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok elérésére. A nagyobb fokú határokon átnyúló interoperabilitás például a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó jelentéstétel megkönnyítésével, a papírhasználat csökkentésével és azzal csökkentheti a terheket, hogy a közszolgáltatásokat igénybe vevőknek kevesebbet kell utazniuk az adminisztratív eljárások lefolytatásához.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az előnyben részesített lehetőség keretében javasolt szakpolitikai intézkedések a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programjával (REFIT) 29 összhangban megfelelnek az egyszerűsítésre és a mérsékelt adminisztratív terhekre irányuló célkitűzéseknek. A mérsékelt adminisztratív terhek összefüggésében a jövőállósági platform elismerte a szakpolitikai területben rejlő potenciált, és azt bele is foglalta a 2022. évi munkaprogramjába 30 .

E kezdeményezés célja az adminisztratív terhek csökkentése nemcsak magán a szakpolitikai területen belül, hanem ágazatokon és közigazgatási szinteken átívelően is. A fokozott interoperabilitás révén csökkenteni kívánja a közigazgatási szervek adminisztratív és megfelelési költségeit. A polgárok szempontjából előnyt jelentenek majd a csökkentett adminisztratív terhek, emellett teljes körűen és jogilag egyenértékűen vehetik igénybe a határokon átnyúló digitális közszolgáltatásokat és az adatok biztonságos cseréjére szolgáló eszközt. A vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) – szintén profitálnak a megfelelési költségek terén jelentkező megtakarításból.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat, valamint a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában 31 elismert elveket.

A javaslat különösen releváns az Alapjogi Charta 41. cikkében meghatározott, megfelelő ügyintézéshez való jog szempontjából. A szóban forgó cikk értelmében a megfelelő ügyintézés alapvető jog, mivel kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei és szervei, illetve az uniós jogot alkalmazó tagállamok a cikkben meghatározott módon intézzék. A megfelelő ügyintézéshez való jog kiemeli, hogy napjainkban, amikor a digitalizáció egyre inkább teret nyer, fontos az átláthatóság. A közszolgáltatások digitalizálását támogató kezdeményezések hozzájárulnak a megfelelő ügyintézéshez való jog érvényre juttatásához, mivel előmozdíthatják a megfelelő ügyintézés olyan alapvető szempontjait, mint a különböző kérdések megoldásában lényeges semlegesség, pártatlanság és előrejelzési képesség 32 . Az EIF-re és a kapcsolódó elvekre irányuló további intézkedések nem járhatnak negatív következményekkel, például az Alapjogi Charta 8. cikke, azaz a személyes adatok védelméhez való jog, vagy 22. cikke, azaz a nyelvi sokféleséghez való jog tekintetében. Arra az esetre, ha a személyes adatokat szabályozói tesztkörnyezetben dolgoznák fel, a javaslat megfelelő adatvédelmi biztosítékokat tartalmaz az érintettek jogai védelme érdekében.

Ami az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogot illeti, a kkv-kra vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a nem interoperábilis adminisztratív eljárások aláássák az európai kkv-k azon képességét, hogy más uniós országokban üzleti tevékenységet folytassanak, valamint hogy rugalmasan és fenntartások nélkül működjenek az egységes piacon 33 .

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat számos kötelezettséget határoz meg a Bizottság számára, különösen az EU és a tagállamok közigazgatási szervei közötti strukturált együttműködési mechanizmus létrehozása, az interoperabilitás irányításának támogatása, valamint az iránymutatások és a közös megoldások kidolgozása terén. 2021. és 2022. évi munkaprogramjában a Digitális Európa program már csaknem 50 millió EUR kezdeti hozzájárulással támogatta a Bizottság ezirányú tevékenységeit.

A rendelet létrehozza az interoperabilitási megoldásokba történő közberuházások összehangolásának eszközét: az Interoperábilis Európa menetrendet. A menetrend várhatóan átfogó áttekintést nyújt a terület finanszírozási lehetőségeiről és finanszírozási kötelezettségvállalásairól, adott esetben integrálva a kapcsolódó uniós programokat, többek között a Digitális Európa programot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, a technikai támogatási eszközt, illetve a Horizont Európa programot.

A Bizottság e jogalkotási javaslatban meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez 2023 és 2027 között mintegy 130 millió EUR-ra lesz szükség, amelyet közvetlenül a Digitális Európa program finanszíroz. A Digitális Európa program révén 2023-ban nyújtandó hozzájárulások annak függvényében alakulnak, hogy az Unió általános költségvetésének tervezetében meghatározott előirányzatok rendelkezésre állnak-e. Miután a költségvetési hatóság elfogadta az említett költségvetést, a hozzájárulásokat a vonatkozó munkaprogramok előkészítésével összefüggésben fogják figyelembe venni. A források végleges elosztása – a finanszírozási prioritásoktól függően – az allokáció alapját képező elfogadási eljárás keretében, az adott programbizottság egyetértésével történik. A Bizottság igazgatási költségei a becslések szerint mintegy 2,822 millió EUR-t tesznek ki, beleértve a személyi és egyéb igazgatási kiadásokat is.

A költségvetési, humán- és igazgatási erőforrásokat érintő vonzatokat a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Elfogadását követően a rendelet hatásait a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban nyomon követik és értékelik. A mutatók a lehető legnagyobb mértékben támaszkodnak majd a meglévő nyomonkövetési adatokra, és a kérdőívekkel szemben az automatizált adatlekérdezést részesítik előnyben. A nyomonkövetési adatok és az értékelő jelentések nyilvánosan hozzáférhetők lesznek, és részletesen ismertetik a rendelet gyakorlati alkalmazását és végrehajtását.

Mivel számos érdekelt fél még szigorúbb intézkedések bevezetését javasolta, a szakpolitika további megerősítésének kérdésével a jövőbeli értékelések foglalkoznak majd.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. fejezet (Általános rendelkezések) meghatározza a rendelet tárgyát, ami az Unión belüli közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére, valamint a meglévő nemzeti közszolgáltatások közötti kapcsolatok támogatására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását szolgáló európai hálózat létrehozása. A fejezet rögzíti továbbá a különböző eszközök összefüggésében használt fogalommeghatározásokat. A határokon átnyúló interoperabilitásra vonatkozó koherens uniós megközelítés előmozdítása és a javaslat három fő pillérének (interoperabilitási megoldások, a szakpolitika végrehajtását támogató projektek és irányítási keret) támogatása érdekében a fejezet két általános kötelezettséget határoz meg a közszférabeli szervezetek számára: az interoperabilitási értékelések elvégzését és az interoperabilitási megoldások közszférán belüli megosztásának támogatását. (1–4. cikk)

A 2. fejezet (Interoperabilitási megoldások) a következőkre hivatkozva szabályozza az interoperabilitási megoldások kialakítását: 1. az európai interoperabilitási keret (EIF) és annak szakosodott interoperabilitási keretei, 2. Az Interoperábilis Európa Testület által ajánlott Interoperábilis Európa specifikációk és alkalmazások. Az 1. és a 3. fejezetben meghatározott mechanizmusok, jóllehet nem kötelezőek, előmozdítják a szóban forgó megoldások különböző ágazatok és közigazgatási szintek közötti alkalmazását. (5–8. cikk)

A 3. fejezet (Támogató intézkedések) olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja a közszférabeli szervezetek támogatása a rendelet végrehajtásában. A szakpolitika végrehajtásának támogatására vonatkozó szabályok meghatározzák azt a folyamatot, hogy a rendelet alapján végrehajtott uniós szintű szakpolitikai projektek miként támogathatják az interoperabilitásra és a digitalizációra vonatkozó uniós szakpolitikák Unió-szerte történő végrehajtását a közszférában. Ez a fejezet olyan innovációs intézkedéseket is meghatároz, amelyek célja, hogy határokon átnyúló összefüggésben mozdítsák elő az innovatív interoperabilitási megoldások fejlesztését és elterjedését. Az innovatív interoperabilitási megoldások tesztelési környezetének támogatása érdekében a Bizottság engedélyezheti szabályozói tesztkörnyezetek létrehozását. A tesztkörnyezeteknek nemcsak az új technológiai megoldásokhoz, hanem a szabályozói ismeretek elmélyítéséhez is hozzá kell járulniuk. A konzultatív szakértői vizsgálatok rendszere és a képzésre vonatkozó rendelkezések két további fontos interoperabilitási tényezőt erősítenek: a készségfejlesztést és a tudáscserét. (9–14. cikk)

A 4. fejezet (Irányítás) többszintű irányítási keretet határoz meg. Az Interoperábilis Európa Testületben a tagállamok, valamint a Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselői stratégiai célokat tűznek ki, és olyan konkrét intézkedésekről állapodnak meg, amelyek biztosíthatják a digitális közszolgáltatásokat biztosító és irányító hálózati és információs rendszereik határokon átnyúló interoperabilitását. A testület munkájában egy közösség (az Interoperábilis Európa közösség) is közreműködik, amely lehetővé teszi az érdekelt felek szélesebb körének bevonását, és részt vesz a rendelet végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokban. (15–18. cikk)

Az 5. fejezet (Tervezés, nyomon követés és értékelés) integrált tervezési mechanizmust (Interoperábilis Európa menetrend) határoz meg. Bár a rendelet nem irányoz elő finanszírozási mechanizmust, a különböző uniós finanszírozási programokon és releváns nemzeti kezdeményezéseken átívelően újfajta tervezési dimenziót vezet be a közszféra digitalizációs intézkedései közötti szorosabb szinergiák érdekében. A fejezet meghatározza továbbá a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó szabályokat. (19–20. cikk)

A 6. fejezet (Záró rendelkezések) meghatározza a javaslathoz kapcsolódó költségeket és a javaslat hatálybalépésének időpontját. (21–22. cikk)

2022/0379 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 34 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 35 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unión belüli közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitása erőteljesebb fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek Unió-szerte határokon átnyúlóan működhessenek együtt, illetve nyújthassanak közszolgáltatásokat. A meglévő informális együttműködést egyértelmű jogi kerettel kell felváltani a különböző közigazgatási szintek és ágazatok közötti interoperabilitás lehetővé tétele, valamint a valóban európai digitális szolgáltatásokhoz szükséges zökkenőmentes, határokon átnyúló adatáramlás biztosítása érdekében. A közszféra interoperabilitása számottevő hatást gyakorol az áruk és szolgáltatások Szerződésekben rögzített szabad mozgására, mivel a nehézkes adminisztratív eljárások jelentős akadályokat gördíthetnek, különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) elé.

(2)A tagállamok és az Unió több mint két évtizede dolgoznak azon, hogy a digitális átalakulás révén támogassák a közigazgatási szervek korszerűsítését, és előmozdítsák a valóban európai digitális környezethez szükséges stabil összeköttetéseket. A Bizottság „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” (COM(2021) 118 final) című közleménye hangsúlyozza, hogy 2030-ig fel kell gyorsítani a közszolgáltatások digitalizálását, többek között biztosítva az interoperabilitást a közigazgatás minden szintjén és a különféle közszolgáltatások között. További szempont, hogy a Covid19-világjárvány lendületet adott a digitalizációnak, és arra ösztönözte a közigazgatási szerveket, hogy alkalmazkodjanak az online környezethez, többek között a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások, valamint a technológiák intelligensebb és környezetbarátabb használata tekintetében, az európai zöld megállapodásban és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 36 meghatározott éghajlat- és energiapolitikai célokkal összhangban. E rendelet célja, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon ezekhez az uniós célkitűzésekhez azáltal, hogy a digitális közszolgáltatások kialakításának támogatása érdekében strukturált együttműködési keretet hoz létre a tagállamok és a Bizottság közötti, határokon átnyúló interoperabilitásra vonatkozóan.

(3)Az új irányítási struktúrának jogi felhatalmazással kell rendelkeznie, melynek nyomán irányíthatja az európai interoperabilitási keret és más közös interoperabilitási megoldások, például a specifikációk és az alkalmazások további fejlesztését. E rendeletnek továbbá egyértelmű és könnyen felismerhető címkét kell létrehoznia egyes interoperabilitási megoldások azonosítására. Elő kell mozdítani a nyílt közigazgatási technológiai megoldásokkal foglalkozó élénk közösség létrehozását is.

(4)A közszféra Unión belüli interoperabilitásának koherens megközelítése, a megfelelő ügyintézés elvének előmozdítása, és a személyes és nem személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának támogatása érdekében a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a szabályokat minden olyan közszférabeli szervezetet érintően, amely közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek adatkezelője, illetve szolgáltatója. Ez a célkitűzés érinti a Bizottságot és az Unió más intézményeit, szerveit és ügynökségeit, valamint a tagállamok közszférabeli szervezeteit a közigazgatás minden – nemzeti, regionális és helyi – szintjén. Az ügynökségek fontos szerepet játszanak a tagállamoktól szabályozói jelentéskészítés során kapott adatok gyűjtésében. Ezért az ilyen adatok interoperabilitásának is e rendelet hatálya alá kell tartoznia.

(5)A határokon átnyúló interoperabilitáshoz a tagállamok központosított digitális infrastruktúráin felül a decentralizált megközelítés is hozzájárul. Ez magában foglalja a különböző tagállamok helyi közigazgatásai közötti, nemzeti csomópontokon nem feltétlenül áthaladó adatcserét is. Ezért valamennyi közigazgatási szinten közös megoldásokat kell kidolgozni, különösen a specifikációk és az alkalmazások tekintetében. Egyre nő a határokon átnyúló digitális interakciók iránti igény, amelyek kielégítéséhez megfelelő megoldásokra van szükség. E rendelet célja, hogy a közigazgatás valamennyi szintjére kiterjedően megkönnyítse és ösztönözze az információcserét.

(6)Az interoperabilitás megkönnyíti a szakpolitikák eredményes megvalósítását, különös tekintettel azokra, amelyek szoros kapcsolatban állnak a közszférával, mint például a bel- és igazságügy, az adózás és vámügy, a közlekedés és az egészségügy, a mezőgazdaság, valamint az üzleti és ipari szabályozás. Az ágazatspecifikus interoperabilitás perspektívája azonban azzal a kockázattal jár, hogy a különböző vagy egymással összeegyeztethetetlen megoldások nemzeti vagy ágazati szintű elfogadása újfajta elektronikus akadályokat eredményezhet, és ezek gátolják a belső piac megfelelő működését és a kapcsolódó mozgásszabadságokat. Emellett azzal a veszéllyel jár, hogy aláássa a piacok nyitottságát és versenyképességét, valamint a vállalkozások és a polgárok számára nyújtott általános érdekű szolgáltatásokat. Ezért e rendeletnek az ágazatközi interoperabilitást is támogatnia és ösztönöznie kell, és arra alkalmazandó kell, hogy legyen.

(7)Az Unióban az interoperabilitási környezet széttöredezettségének kiküszöbölése érdekében elő kell mozdítani az interoperabilitás közös, Unió-szerte elfogadott értelmezését, valamint az interoperabilitási megoldásokra vonatkozó átfogó megközelítést. A strukturált együttműködésnek támogatnia kell a digitalizáció követelményeinek megfelelő és alapértelmezett interoperabilitás jellemezte szakpolitikai környezetet előmozdító intézkedéseket. Emellett elő kell mozdítania, hogy azon közszférabeli szervezetek, valamint uniós intézmények, szervek és ügynökségek, amelyek esetében létrehozhatók és működtethetők fenntartható és hatékony, határokon átnyúló közszolgáltatások, hatékonyan irányítsák és használják a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat és azok elemeit.

(8)A határokon átnyúló interoperábilis közszolgáltatások létrehozásához lényeges, hogy a szakpolitikai döntéshozatali folyamat során az interoperabilitás szempontja a lehető leghamarabb érvényesüljön. Ezért annak a közszervezetnek, amely a határokon átnyúló interoperabilitásra valószínűleg jelentős hatást gyakorló új hálózati és információs rendszert kíván létrehozni vagy egy meglévőt módosítani, interoperabilitási értékelést kell végeznie. Erre az értékelésre azért van szükség, hogy felmérje a tervezett intézkedés hatásának nagyságrendjét, és intézkedéseket javasoljon az előnyök kiaknázására és a potenciális költségek kezelésére. Az interoperabilitási értékelést célszerű abban a három esetben kötelezővé tenni, amelyek a határokon átnyúló interoperabilitás hatókörébe tartoznak. Más helyzetekben a közszervezetek dönthetnek úgy, hogy az interoperabilitási értékelést önkéntes alapon végzik el.

(9)Bizonyos körülmények között az is észszerű és gazdaságos lehet, ha az interoperabilitási értékelés tárgya szélesebb körű, és nem csupán egyetlen projektre irányul, például ha a közszférabeli szervezetek közös alkalmazást vagy adatkezelési platformot kívánnak létrehozni. Az ilyen egyéb esetekben célszerű határozottan ösztönözni, hogy az értékelés az Interoperábilis Európa célkitűzések teljesítésén túl az interoperabilitás teljes körű megvalósítására törekedjen.

(10)Az interoperabilitási értékelés során célszerű felmérni, hogy a tervezett intézkedések milyen hatást gyakorolnak a hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitására, figyelembe véve például e hatások eredetét, jellegét, sajátosságait és nagyságrendjét. Az értékelés eredményét figyelembe kell venni a hálózati és információs rendszer létrehozásához vagy módosításához szükséges megfelelő intézkedések meghatározásakor.

(11)A szervezetnek honlapján közzé kell tennie az interoperabilitási értékelés eredményét. Az eredmény közzététele nem sérthet szellemitulajdon-jogokat vagy üzleti titkokat, és a közrend vagy a közbiztonság szempontjait figyelembe véve indokolt esetben korlátozni kell. A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezéseket be kell tartani.

(12)Az interoperabilitási megoldásokat kereső közszférabeli szervezetek vagy uniós intézmények, szervek és ügynökségek számára lehetővé kell tenni, hogy más közigazgatási szervektől vagy uniós intézményektől, szervektől és ügynökségektől elkérhessék az e szervezetek által használt szoftverkódot és a kapcsolódó dokumentációt. A közszférabeli szervezetek és az uniós intézmények, szervek és ügynökségek közötti megosztásnak alapértelmezetté kell válnia, ugyanakkor a megosztás elmaradását jogilag indokolni kellene. Emellett a közszférabeli szervezeteknek és az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek törekedniük kell új interoperabilitási megoldások kidolgozására, illetve a meglévő interoperabilitási megoldások továbbfejlesztésére.

(13)Ha a közigazgatási szervek amellett döntenek, hogy megosztják megoldásaikat más közigazgatási szervekkel vagy a nyilvánossággal, a közérdeket szem előtt tartva járnak el. Ez az innovatív technológiák esetében még inkább releváns: például a nyílt forráskód átláthatóvá teszi az algoritmusokat, és lehetővé teszi a független ellenőrzéseket és a reprodukálható elemeket. Az interoperabilitási megoldások közigazgatási szervek közötti megosztása minden bizonnyal megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a közszféra számára létrejöjjön a digitális technológiák nyitott ökoszisztémája, amely többféle előnnyel is járhat.

(14)Az interoperabilitási megoldások koherenciájának nyomon követése és a közös célt szolgáló meglévő megoldásokkal való kompatibilitásukat biztosító intézkedésekre irányuló javaslatok előterjesztése során az Interoperábilis Európa Testületnek figyelembe kell vennie a megoldások elavulását.

(15)Az európai interoperabilitási keretnek (EIF) koherenciát kell biztosítania, és a keretet a közszolgáltatási ágazat interoperabilitására vonatkozó uniós megközelítés egyetlen egységes referenciapontjaként kell elismerni. Emellett az egyes ágazatok, területek vagy közigazgatási szintek igényeit szakosodott interoperabilitási keretek szolgálhatják. E keretek várhatóan még inkább elő fogják mozdítani az interoperabilitási megoldások végrehajtását.

(16)Az EIF-et a többek között a tagállamok egy-egy képviselőjéből álló Interoperábilis Európa Testületnek kell kidolgoznia. Így a tagállamok – az Interoperábilis Európa Testület többi tagjával együtt – központi szerepet játszanak az EIF fejlesztésében és végrehajtásában. Az Interoperábilis Európa Testületnek szükség esetén frissítenie kell az EIF-et.

(17)Az EIF-et kiegészítő szakosodott interoperabilitási kereteknek figyelembe kell venniük a meglévő, uniós szinten (például az egészségügyi ágazatban) kidolgozott ágazatspecifikus kereteket, és nem sérthetik azokat.

(18)Az interoperabilitás közvetlenül kapcsolódik a nyílt specifikációk és szabványok használatához, és függ is azoktól. Ezért lehetővé kell tenni az uniós közszféra számára, hogy az interoperabilitás előmozdítása érdekében horizontális nyílt specifikációkról és egyéb megoldásokról állapodjon meg. Az új keretnek egyértelmű folyamatot kell előirányoznia az ilyen közösen elfogadott interoperabilitási megoldások jövőbeli létrehozására és előmozdítására. Ily módon a közszféra összehangoltabban tud fellépni annak érdekében, hogy a közszféra igényeit és a közértékeket szélesebb körben tematizálja.

(19)A közszféra által használt, interoperabilitást szolgáló számos specifikáció levezethető a meglévő uniós jogszabályokból. Ezért meg kell teremteni a kapcsolatot a közszféra hálózati és információs rendszereire vonatkozó összes olyan specifikáció között, amelyeket az uniós jogszabályi rendelkezések értelmében kötelező alkalmazni. A végrehajtó hatóságoknak nem minden esetben jelent könnyű feladatot, hogy a követelményeket a legújabb és géppel olvasható formátumban találják meg. Az egyablakos ügyintézési pont, csakúgy mint az ilyen információk metaadataira vonatkozó egyértelmű szabályok várhatóan a közszférabeli szervezetek segítségére lesznek abban, hogy digitális szolgáltatási infrastruktúráik megfeleljenek a meglévő és jövőbeli szabályoknak.

(20)Létre kell hozni az Interoperábilis Európa portált, amely referenciapontként szolgál az interoperabilitási megoldások, valamint az interoperabilitáshoz köthető tudás és közösség számára. A portált úgy kell kialakítani, hogy tartalmazza a hivatalos forrásokra mutató linkeket, de nyitottnak kell lennie az Interoperábilis Európa közösségtől származó információkra is.

(21)Az Interoperábilis Európa portálnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az EIF nyitottságra, technikai semlegességre és biztonságra vonatkozó elveit követő megoldásokat. Mivel a nyílt forráskód lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy aktívan értékeljék és vizsgálják a megoldások interoperabilitását és biztonságát, fontos, hogy nyílt forráskód támogassa az interoperabilitási megoldások megvalósítását. Ezzel összefüggésben elő kell mozdítani a nyílt forráskódú licencek használatát annak érdekében, hogy a tagállamokban fokozott jogi egyértelműség alakuljon ki, és a licenceket kölcsönösen elismerjék.

(22)Az Unió elektronikus úton nyújtott vagy végzett közszolgáltatásai jelenleg sok esetben nem uniós szolgáltatóktól függenek. A digitális egységes piac létrejötte szempontjából az EU stratégiai érdeke az alapvető technológiai kapacitások fenntartása és fejlesztése, különös tekintettel a szolgáltatások nyújtására, a kritikus fontosságú hálózati és információs rendszerek védelmére, valamint a kulcsfontosságú szolgáltatások biztosítására. Az Interoperábilis Európa keretében hozott támogató intézkedéseknek segíteniük kell a közigazgatási szervek fejlődését, és azon képességét, hogy új kihívásokat és új területeket helyezzenek határokon átnyúló kontextusokba. Az interoperabilitás előfeltétele annak, hogy elkerülhető legyen a technológiai bezáródás, és egyúttal lendületet ad a műszaki fejlesztéseknek és ösztönzi az innovációt, ami várhatóan az Unió globális versenyképességét is fokozza.

(23)Olyan irányítási mechanizmust kell létrehozni, amely az interoperabilitás biztosítása mellett megkönnyíti az uniós szakpolitikák végrehajtását. Miután a szakpolitikákat jogi aktusok formájában elfogadják, e mechanizmusnak azok interoperábilis digitális végrehajtására kell összpontosítania, és az interoperabilitási megoldások igényvezérelt fejlesztését kell szolgálnia. A mechanizmusnak támogatnia kell a közszférabeli szervezeteket. A közszférabeli szervezeteket támogató projekteket illetően az Interoperábilis Európa Testületnek kell javaslatot intéznie a Bizottsághoz, ez utóbbinak pedig döntenie kell arról, hogy létrehozza-e a szóban forgó projekteket.

(24)A közszolgáltatások tervezése, fejlesztése és működtetése terén minden közigazgatási szintnek együtt kell működnie innovatív szervezetekkel, legyen szó akár vállalatokról vagy nonprofit szervezetekről. A közszférabeli szervezetek, az induló vállalkozások és az innovatív kkv-k közötti GovTech-együttműködés, illetve a főként civil társadalmi szervezetek bevonásával megvalósuló együttműködés („CivicTech”) támogatása hatékony eszköz arra, hogy lendületet adjon a közszférabeli innovációnak, valamint hogy a magán- és közszférabeli partnerek körében előmozdítsa az interoperabilitást szolgáló eszközök használatát. Ha a köz- és magánszféra szereplőit határokon átnyúlóan összefogó, különböző közigazgatási szinteket érintő, nyitott uniós GovTech-ökoszisztéma támogatásban részesül, az a GovTech interoperabilitási megoldások tervezését és alkalmazását illetően várhatóan innovatív kezdeményezések kialakításának is teret enged.

(25)Ha a közös innovációs igények és prioritások azonosítása, valamint a GovTech-re és a kísérletekre irányuló közös erőfeszítések összpontosítása határokon átnyúlóan történik, az segítené az uniós közszférabeli szervezeteket az innovációtámogató projektek kockázatainak, tanulságainak és eredményeinek megosztásában. Ezek a tevékenységek különösen az Unióban működő technológiai induló vállalkozások és kkv-k nyújtotta szerteágazó lehetőségeket fogják kiaknázni. Az Interoperábilis Európa innovációs intézkedései révén kísérleti jelleggel megvalósított sikeres GovTech-projektek és innovációs intézkedések minden bizonnyal elősegítik a további felhasználásra alkalmas GovTech-eszközök és interoperabilitási megoldások elterjedését.

(26)Az Interoperábilis Európa támogató intézkedései szempontjából előnyt jelentenek a kísérletezésre szolgáló biztonságos terek, egyúttal biztosítva a felelősségteljes innovációt, valamint a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések és biztosítékok integrálását is. Az innovációbarát, időtálló és a zavarokkal szemben reziliens jogi keret biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ilyen projekteket szabályozói tesztkörnyezetben hajtsák végre. A szabályozói tesztkörnyezeteket úgy kell kialakítani, hogy ellenőrzött körülmények között megkönnyítsék az innovatív megoldások fejlesztését és tesztelését, mielőtt az ilyen rendszereket integrálnák a közszféra hálózati és információs rendszereibe. A szabályozói tesztkörnyezetek céljait úgy kell meghatározni, hogy innovatív megoldásoknak köszönhetően előmozdítsák az interoperabilitást; ehhez ellenőrzött kísérleti és tesztelési környezetet kell létrehozni, a megoldások e rendelettel, más vonatkozó uniós jogszabályokkal és a tagállami jogszabályokkal való összehangolásának biztosítása, az innovátorokat és az illetékes hatóságokat érintően a jogbiztonság fokozása, valamint az új megoldások lehetőségeinek, újonnan felmerülő kockázatainak és hatásainak jobb megértése érdekében. Az Unión belüli egységes végrehajtás és a méretgazdaságosság biztosítása érdekében helyénvaló közös szabályokat megállapítani a szabályozói tesztkörnyezetek végrehajtására vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikke (2) bekezdésének i) pontja értelmében a szabályozói tesztkörnyezetekkel összefüggésben közigazgatási bírságot szabhat ki az uniós intézményekre és szervekre.

(27)Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkével összhangban jogalapot kell biztosítani az eltérő célból gyűjtött személyes adatoknak a bizonyos interoperabilitási megoldások közérdekű, szabályozói tesztkörnyezetben történő fejlesztése érdekében való felhasználásához. A rendelet célja, hogy kizárólag a szabályozói tesztkörnyezet összefüggésében hozzon létre jogalapot a személyes adatok kezelésére. Az e rendelet hatálya alá tartozó bármely egyéb személyesadat-kezeléshez külön jogalapra lenne szükség.

(28)El kell mélyíteni az interoperabilitási kérdésekkel kapcsolatos ismereteket, különösen a közszférában foglalkoztatottak körében. E tekintetben kulcsfontosságú a folyamatos képzés, és ösztönözni kell a témával kapcsolatos együttműködést és koordinációt. Az Interoperábilis Európa megoldásokkal kapcsolatos képzéseken túl adott esetben minden kezdeményezésnek a tapasztalatok és a megoldások megosztására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére és előmozdítására kell épülnie, vagy azokat ki kell egészítenie.

(29)Ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan mechanizmus, amely elősegíti a közszférabeli szervezetek közötti kölcsönös tanulási folyamatot és az Interoperábilis Európa megoldások végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, rendelkezéseket kell megállapítani a konzultatív szakértői vizsgálati folyamatra vonatkozóan. A konzultatív szakértői vizsgálatok értékes felismeréseket és ajánlásokat eredményezhetnek az ilyen vizsgálat alá vont közszférabeli szervezet számára. Mindenekelőtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a konzultatív szakértői vizsgálatban részt vevő tagállamok könnyebben adhassák át egymásnak a technológiákat, eszközöket, intézkedéseket és folyamatokat. Az interoperabilitás terén eltérő fejlettségi szintű tagállamok között funkcionális irányvonalat teremtenek a bevált gyakorlatok megosztásához. Annak biztosítása érdekében, hogy a konzultatív szakértői vizsgálati folyamat költséghatékony legyen, továbbá egyértelmű és meggyőző eredményeket mutasson fel, valamint a szükségtelen terhek elkerülése érdekében a Bizottság a felmerülő igények alapján és az Interoperábilis Európa Testülettel folytatott konzultációt követően iránymutatást fogadhat el az ilyen konzultatív szakértői vizsgálatok legmegfelelőbb kialakításáról.

(30)A közszolgáltatások digitális összekapcsolásának és interoperabilitásának Unió-szerte való előmozdítása terén az Interoperábilis Európa égisze alatt megvalósuló strukturált együttműködés általános irányának kialakítása érdekében, valamint az ezen együttműködéshez kapcsolódó stratégiai és végrehajtási tevékenységek felügyelete érdekében létre kell hozni az Interoperábilis Európa Testületet. Az Interoperábilis Európa Testületnek a meglévő hálózati és információs rendszerek tekintetében már megvalósított, határokon átnyúló interoperabilitási szabályok és megoldások figyelembevételével kell feladatait ellátnia.

(31)Már korábban sor került olyan uniós szervek – például az Európai Adatinnovációs Testület és az Európai Egészségügyi Adattér Testület – létrehozására, amelyeket többek között azzal bíztak meg, hogy egy meghatározott területen vagy szakpolitikai szinten fokozzák az interoperabilitást. Ugyanakkor egyik meglévő szervnek sem feladata, hogy az Unión belüli közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásával foglalkozzon. Az e rendelettel létrehozott Interoperábilis Európa Testületnek támogatnia kell azokat az uniós szerveket, amelyek az Unión belüli közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitása szempontjából releváns szakpolitikákon, fellépéseken és megoldásokon dolgoznak, például az adatterek hordozhatóságának és további felhasználhatóságának szemantikai interoperabilitása terén. Az Interoperábilis Európa Testületnek interakciót kell folytatnia valamennyi érintett uniós szervvel a határokon átnyúló interoperabilitást szolgáló fellépések és az ágazatspecifikus intézkedések közötti összhang és szinergiák biztosítása érdekében.

(32)A közszféra interoperabilitásának előmozdításához minden tagállamban a szakértők, a gyakorlati szakemberek, a felhasználók és az érdekelt nyilvánosság aktív részvételére és elkötelezettségére van szükség, valamennyi közigazgatási szintet érintően, valamint nemzetközi partnerek és a magánszektor bevonásával. Szakértelmük, készségeik és kreativitásuk kiaknázása érdekében célszerű, ha egy erre a célra létrehozott nyílt fórum (Interoperábilis Európa közösség) segít a visszajelzések, a felhasználói és operatív igények közvetítésében, a további fejlesztésre szoruló területek azonosításában és az uniós interoperabilitási együttműködés prioritásainak meghatározásában. Az Interoperábilis Európa közösség létrehozása várhatóan támogatást nyújt az interoperabilitás stratégiai és operatív kulcsszereplői közötti koordinációhoz és együttműködéshez.

(33)Az Interoperábilis Európa közösségnek minden érdekelt fél előtt nyitva kell állnia. Az Interoperábilis Európa közösséghez a lehető legkönnyebb hozzáférést kell biztosítani, elkerülve a szükségtelen akadályokat és terheket. Az Interoperábilis Európa közösségnek össze kell fognia a határokon átnyúló interoperabilitás területén szakértelemmel rendelkező köz- és magánszférabeli érdekelt feleket – beleértve a polgárokat is –, akik többek között a tudományos élet, a kutatás és innováció, az oktatás, a szabványosítás és a specifikációk, a vállalkozások és a közigazgatás minden szintjét érintően rendelkeznek különféle szakmai háttérrel.

(34)Az e rendeletben megállapított szabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében ki kell jelölni a rendelet végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságokat. Számos tagállamban egyes szervezetek már most is szerepet vállalnak az interoperabilitás fejlesztésében. Ezek a szervezetek e rendelettel összhangban betölthetik az illetékes hatóság szerepét.

(35)Az interoperabilitási megoldásokba történő közberuházások összehangolásának fő uniós eszközeként ki kell alakítani az Interoperábilis Európa menetrendet. E menetrendnek átfogó áttekintést kell nyújtania a terület finanszírozási lehetőségeiről és finanszírozási kötelezettségvállalásairól, adott esetben integrálva a kapcsolódó uniós programokat. Mindez várhatóan hozzájárul a szinergiák megteremtéséhez, az interoperabilitás fejlesztéséhez kapcsolódó pénzügyi támogatás koordinálásához, valamint a párhuzamos erőfeszítések elkerüléséhez.

(36)Információkat kell gyűjteni annak értékelése céljából, hogy e rendelet eredményes-e a kitűzött célokhoz képest, valamint a rendeletnek a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 37 22. pontjával összhangban történő értékeléséhez nyújtott visszajelzés céljából. Ezért a Bizottságnak nyomon kell követnie és értékelnie kell e rendeletet. Az értékelést öt szempont – hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és uniós hozzáadott érték – alapján kell elvégezni. Ennek az értékelésnek alapot kell szolgáltatnia a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához is. A nyomon követésnek integrálnia kell a meglévő adatforrásokat és nyomonkövetési folyamatokat.

(37)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására és működésére vonatkozó szabályok és feltételek meghatározása céljából.

(38)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a közigazgatási szervek uniós szintű interoperabilitását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, különös tekintettel az egységes piac megerősítésére.

(39)E rendelet alkalmazásának kezdőnapját a hatálybalépésétől számított három hónappal el kell halasztani annak érdekében, hogy a tagállamok, valamint az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számára elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet alkalmazására való felkészüléshez. Ez az időtartam az Interoperábilis Európa Testület és az Interoperábilis Európa közösség létrehozásához, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és az interoperabilitási koordinátorok kijelöléséhez is szükséges.

(40)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki ...-én/-án véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet a közszféra interoperabilitására vonatkozó közös szabályok és koordinációs keret létrehozása révén intézkedéseket állapít meg az Unión belüli közszolgáltatások nyújtására vagy végzésére használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának előmozdítására, az interoperábilis transzeurópai digitális közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének támogatása céljából.

(2)Ez a rendelet a tagállamok azon közszférabeli szervezeteire, valamint az Unió azon intézményeire, szerveire és ügynökségeire alkalmazandó, amelyek olyan hálózati vagy információs rendszereket biztosítanak vagy irányítanak, amelyek lehetővé teszik a közszolgáltatások elektronikus úton történő nyújtását vagy végzését.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „határokon átnyúló interoperabilitás”: a különböző tagállamok közszférabeli szervezetei, valamint az Unió intézményei, szervei és ügynökségei által használt hálózati és információs rendszerek azon képessége, hogy az adatok elektronikus kommunikáció útján történő megosztása révén egymással interakciót folytassanak;

2. „hálózati és információs rendszer”: az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat [a NIS 2 irányelvjavaslat] 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hálózati és információs rendszer;

3. „interoperabilitási megoldás”: a fokozott határokon átnyúló interoperabilitás érdekében a hálózati és információs rendszerek által teljesítendő jogi, szervezeti, szemantikai vagy technikai követelményeket leíró műszaki előírás, beleértve a szabványt vagy más megoldást, a koncepcionális kereteket, az iránymutatásokat és az alkalmazásokat;

4. „közszférabeli szervezet”: az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott közszférabeli szervezet;

5. „adat”: az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 rendelet (adatkormányzási rendelet) 39 2. cikkének 1. pontjában meghatározott adat;

6. „géppel olvasható formátum”: az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott géppel olvasható formátum;

7. „GovTech”: a közszféra és a magánszektor szereplői közötti technológiaalapú együttműködés, amely támogatja a közszféra digitális átalakulását;

8. „szabvány”: az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 2. cikkének 1. pontjában meghatározott szabvány;

9. „legmagasabb irányítási szint”: vezető beosztású személy, irányító vagy koordináló és felügyeleti szerv a legmagasabb közigazgatási szinten, figyelembe véve az egyes uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek magas szintű irányításának felépítését.

3. cikk

Interoperabilitási értékelés

(1)Amennyiben egy közszférabeli szervezet vagy uniós intézmény, ügynökség vagy szerv közszolgáltatások elektronikus úton történő nyújtását vagy végzését lehetővé tevő új hálózati és információs rendszert kíván létrehozni, vagy egy meglévő ilyen rendszert jelentősen módosítani, a következő esetekben értékelést kell végeznie a tervezett fellépés határokon átnyúló interoperabilitásra gyakorolt hatásairól (a továbbiakban: interoperabilitási értékelés):

a)ha a tervezett létrehozás vagy módosítás egy vagy több olyan hálózati és információs rendszert érint, amelyet több ágazat vagy közigazgatási szerv használ határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására;

b)ha a tervezett létrehozás vagy módosítás nagy valószínűséggel határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására használt hálózati és információs rendszerek közbeszerzését vonja maga után a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében meghatározott értékhatár felett;

c)ha a tervezett létrehozás vagy módosítás olyan hálózati és információs rendszert érint, amelyet határokon átnyúló szolgáltatások nyújtására használnak, és amelynek finanszírozását uniós programok biztosítják.

Az érintett közszférabeli szervezet, illetve uniós intézmény, szerv vagy ügynökség más esetekben is végezhet interoperabilitási értékelést.

(2)Az interoperabilitási értékelést új vagy módosított hálózati és információs rendszerek esetében a jogi, szervezeti, szemantikai vagy technikai követelményekre vonatkozó döntések meghozatala előtt kötelezően el kell végezni. Lehetőség van arra, hogy több követelmény, valamint több hálózati és információs rendszer tekintetében összevont interoperabilitási értékelést végezzenek.

Az érintett közszférabeli szervezetnek, illetve uniós intézménynek, szervnek vagy ügynökségnek honlapján közzé kell tennie az interoperabilitási értékelés eredményét bemutató jelentést.

(3)Az illetékes nemzeti hatóságok és az interoperabilitási koordinátorok biztosítják az interoperabilitási értékelés elvégzéséhez szükséges támogatást. A Bizottság technikai eszközöket biztosíthat az értékelés támogatásához.

(4)Az interoperabilitási értékelés legalább a következőket foglalja magában:

a)a tervezett műveletnek és a művelet egy vagy több érintett hálózati és információs rendszer határokon átnyúló interoperabilitására gyakorolt hatásainak az ismertetése, beleértve az érintett hálózati és információs rendszerek átalakításának becsült költségeit;

b)az érintett hálózati és információs rendszerek, valamint az európai interoperabilitási keret és az Interoperábilis Európa megoldások közötti összehangoltság szintjének ismertetése a műveletet követően, és az összehangoltság művelet előtti szintjéhez képest javulást mutató területek megállapítása;

c)azoknak az alkalmazásprogramozási felületeknek az ismertetése, amelyek lehetővé teszik a gépek közötti interakciót a más hálózati és információs rendszerekkel való, határokon átnyúló adatcsere szempontjából relevánsnak ítélt adatokkal.

(5)Az érintett közszférabeli szervezetnek vagy uniós intézménynek, szervnek vagy ügynökségnek konzultálnia kell az érintett szolgáltatások igénybe vevőivel vagy azok képviselőivel a tervezett műveletről, amennyiben az közvetlenül érinti a szolgáltatások igénybe vevőit. Ez a konzultáció nem sérti a kereskedelmi érdek vagy a közérdekek védelmét vagy az ilyen rendszerek biztonságát.

(6)Az Interoperábilis Európa Testület legkésőbb [egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatást fogad el az interoperabilitási értékelés tartalmára vonatkozóan, amely gyakorlati ellenőrző listákat is tartalmaz.

4. cikk

Az interoperabilitási megoldások megosztása és további felhasználása a közszférabeli szervezetek, illetve az uniós intézmények, szervek és ügynökségek között

(1)A közszférabeli szervezet vagy az uniós intézmény, szerv vagy ügynökség az általa elektronikusan nyújtott vagy végzett közszolgáltatásokat támogató interoperabilitási megoldásokat a hozzá intézett kérelem alapján bármely más ilyen szervezet rendelkezésére bocsátja. A megosztott tartalomnak magában kell foglalnia a műszaki dokumentációt és adott esetben a dokumentált forráskódot. Ez a megosztási kötelezettség nem vonatkozik az alábbi, olyan interoperabilitási megoldások egyikére sem:

a)amelyek az érintett közszférabeli szervezetek vagy uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek jogszabályban vagy más kötelező erejű rendelkezésekben – vagy ilyen rendelkezések hiányában a szóban forgó tagállam vagy uniós közigazgatási szerv szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban – meghatározott közfeladatainak körén kívül eső folyamatokat támogatnak, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi;

b)amelyek tekintetében harmadik felek szellemitulajdon-jogokkal rendelkeznek, és nem engedélyezik a megosztást;

c)amelyekhez a hozzáférés az alábbi okok miatt kizárt vagy korlátozott:

i.a 2008/114/EK tanácsi irányelv 41 2. cikkének d) pontjában meghatározott, a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos érzékeny információk;

ii.védelmi érdekek vagy a közbiztonság védelme.

(2)Annak érdekében, hogy a további felhasználást végző szervezet önállóan kezelhesse az interoperabilitási megoldást, a rendelkezésre bocsátó szervezet meghatározza azokat a garanciákat, amelyeket a további felhasználást végző szervezet számára az együttműködés, a támogatás és az üzemben tartás tekintetében biztosítani kell. Az interoperabilitási megoldás alkalmazása előtt a további felhasználást végző szervezet eljuttatja a rendelkezésre bocsátó szervezetnek a megoldás értékelését, amelyben kitér arra, hogy kiberbiztonsági és fejlesztési szempontból képes-e önállóan kezelni a további felhasználás alá vont interoperabilitási megoldást.

(3)Az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesíthető a vonatkozó tartalomnak az Interoperábilis Európa portálon vagy egy ahhoz kapcsolódó portálon, katalógusban vagy adattárban történő közzétételével. Ebben az esetben e cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó a rendelkezésre bocsátó szervezetre. Az Interoperábilis Európa portálon való közzétételt a rendelkezésre bocsátó szervezet kérésére a Bizottság végzi.

(4)A valamely interoperabilitási megoldást alkalmazó közszférabeli szervezet, uniós intézmény, szerv vagy ügynökség, illetve harmadik fél a saját igényeihez igazíthatja azt. Ha az interoperabilitási megoldást a (3) bekezdés szerint tették közzé, a kiigazított interoperabilitási megoldást ugyanilyen módon kell nyilvánosságra hozni.

(5)A rendelkezésre bocsátó és a további felhasználást végző szervezetek megállapodást köthetnek arról, hogy az interoperabilitási megoldás jövőbeli fejlesztésinek költségeit közösen viselik.

2. fejezet
Interoperabilitási megoldások

5. cikk

Általános elvek

(1)A Bizottság az Interoperábilis Európa megoldásokat és az európai interoperabilitási keretet elektronikus úton, nyílt, géppel olvasható, hozzáférhető, kereshető és további felhasználásra alkalmas formátumban 42 , adott esetben azok metaadataival együtt közzéteszi az Interoperábilis Európa portálon.

(2)Az Interoperábilis Európa Testület nyomon követi a kifejlesztett vagy ajánlott interoperabilitási megoldások általános koherenciáját, és intézkedéseket javasol annak biztosítására, hogy azok adott esetben kompatibilisek legyenek más, közös célt szolgáló interoperabilitási megoldásokkal, adott esetben támogatva az új technológiákkal való kiegészítő jelleget vagy az azokra való átállást.

6. cikk

Európai interoperabilitási keret és szakosodott interoperabilitási keretek

(1)Az Interoperábilis Európa Testület kidolgoz egy európai interoperabilitási keretet (a továbbiakban: EIF) 43 , és javaslatot tesz a Bizottságnak annak elfogadására. A Bizottság elfogadhatja az EIF-et. A Bizottság az EIF-et közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)Az EIF jogi, szervezeti, szemantikai és technikai interoperabilitásra vonatkozó, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szervezetnek címzett modellt és ajánlásokat tartalmaz, amelyek révén e szervezetek egymással hálózati és információs rendszereiken keresztül interakciót folytatnak. Az EIF-et figyelembe kell venni a 3. cikk (4) bekezdésének b) pontja és a 3. cikk (6) bekezdése szerinti interoperabilitási értékelés során.

(3)A Bizottság az Interoperábilis Európa Testülettel folytatott konzultációt követően más interoperabilitási kereteket is elfogadhat (a továbbiakban: szakosodott interoperabilitási keretek), amelyek konkrét ágazatok vagy közigazgatási szintek igényeit célozzák. A szakosodott interoperabilitási keretek alapját az EIF képezi. Az Interoperábilis Európa Testületnek értékelnie kell a szakosodott interoperabilitási keretek EIF-fel való összhangját. A Bizottság az Interoperábilis Európa portálon közzéteszi a szakosodott interoperabilitási kereteket.

(4)Amennyiben egy tagállam nemzeti interoperabilitási keretet és más vonatkozó nemzeti szakpolitikákat, stratégiákat vagy iránymutatásokat dolgoz ki, figyelembe kell vennie az EIF-et.

7. cikk

Interoperábilis Európa megoldások

Az Interoperábilis Európa Testület ajánlásokat fogalmaz meg olyan interoperabilitási megoldásokra, amelyek az Unióban elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását szolgálják. Ha valamely interoperabilitási megoldás az Interoperábilis Európa Testület által ajánlott, azt „Interoperábilis Európa megoldás” címkével kell ellátni, és közzé kell tenni az Interoperábilis Európa portálon.

8. cikk

Interoperábilis Európa portál

(1)A Bizottság egy portált (Interoperábilis Európa portál) bocsát rendelkezésre, amely az Unióban elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásával kapcsolatos információk egyablakos ügyintézési pontjaként szolgál. A portálnak elektronikusan hozzáférhetőnek és ingyenesnek kell lennie. A portálnak legalább a következő funkciókkal kell rendelkeznie:

a)hozzáférés az Interoperábilis Európa megoldásokhoz;

b)hozzáférés az „Interoperábilis Európa megoldás” címkével nem rendelkező és más uniós szakpolitikákhoz tartozó vagy a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő egyéb interoperabilitási megoldásokhoz;

c)hozzáférés az 1025/2012/EU rendelet 13. cikke szerint hivatkozásként szolgáló IKT műszaki előírásokhoz;

d)hozzáférés a 11. és a 12. cikkben említett szabályozói tesztkörnyezetek összefüggésében végzett személyesadat-kezelésre vonatkozó információkhoz, amennyiben az érintettek jogait és szabadságait érintő, az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 39. cikkében említett magas kockázatok bármelyikét azonosították, valamint hozzáférés az e kockázatok mielőbbi csökkentését célzó reagálási mechanizmusokra vonatkozó információkhoz. A közzétett információk magukban foglalhatják az adatvédelmi hatásvizsgálat közzétételét;

e)az Interoperábilis Európa közösség tagjai közötti tudáscsere előmozdítása a 16. cikkben meghatározottak szerint, például visszajelzési rendszer biztosítása az Interoperábilis Európa Testület által javasolt intézkedésekkel kapcsolatos véleményük, vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységekben való részvételi szándékuk kifejezésére;

f)hozzáférés a 20. cikkben említett, interoperabilitással kapcsolatos nyomonkövetési adatokhoz;

g)annak lehetővé tétele, hogy a polgárok és a civil társadalmi szervezetek visszajelzést adjanak a közzétett tartalomról.

(2)Az Interoperábilis Európa Testület javasolhatja a Bizottságnak, hogy a portálon más interoperabilitási megoldásokat vagy azokra való hivatkozásokat is közzétegyen. Az ilyen megoldások:

a)nem kötődhetnek harmadik felek jogaihoz, és nem tartalmazhatnak személyes adatokat vagy bizalmas információkat;

b)nagymértékben igazodnak az Interoperábilis Európa megoldásokhoz, ami a 3. cikkben említett interoperabilitási értékelés eredményeinek közzétételével bizonyítható;

c)olyan licencet használnak, amely a további felhasználást legalább az egyéb közszférabeli szervezetek, illetve uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára lehetővé teszi, vagy nyílt forráskóddal adják ki őket. A nyílt forráskódú licenc olyan licenc, amely esetében a jogosult lehetővé teszi a szoftver egyoldalú nyilatkozatban meghatározott valamennyi felhasználási célra történő további felhasználását, és amely esetében a szoftver forráskódjait a felhasználók rendelkezésére bocsátják;

d)az interoperabilitási megoldás tulajdonosának felelőssége mellett rendszeres karbantartásban részesülnek.

(3)Amennyiben egy közszférabeli szervezet vagy uniós intézmény, szerv vagy ügynökség hasonló funkciókkal rendelkező portált, katalógust vagy adattárat bocsát rendelkezésre, megteszi a szükséges intézkedéseket az Interoperábilis Európa portállal való interoperabilitás biztosítása érdekében. Amennyiben az ilyen portálok nyílt forráskódú megoldásokat gyűjtenek, lehetővé kell tenniük az európai uniós nyilvános licenc használatát.

(4)A Bizottság interoperabilitással kapcsolatos iránymutatást fogadhat el a (3) bekezdésben említett, hasonló funkciókkal rendelkező más portálokra vonatkozóan.

3. fejezet
Interoperábilis Európa támogató intézkedések

9. cikk

A szakpolitika végrehajtását támogató projektek

(1)Az Interoperábilis Európa Testület javasolhatja a Bizottságnak, hogy hozzon létre olyan projekteket, amelyek támogatják a közszférabeli szervezeteket az elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását biztosító uniós szakpolitikák digitális végrehajtásában (a továbbiakban: a szakpolitika végrehajtását támogató projekt).

(2)A szakpolitika végrehajtását támogató projekt a következőket határozza meg:

a)a szakpolitikai követelmények digitális végrehajtásához szükségesnek ítélt meglévő Interoperábilis Európa megoldások;

b)a szakpolitikai követelmények digitális végrehajtásához szükségesnek ítélt bármely hiányzó, fejlesztést igénylő interoperabilitási megoldás;

c)egyéb ajánlott támogató intézkedések, például képzések vagy konzultatív szakértői vizsgálatok.

(3)A Bizottság az Interoperábilis Európa Testülettel folytatott konzultációt követően meghatározza a támogató projekt hatókörét, ütemezését, a szükség szerint bevonandó ágazatokat és közigazgatási szinteket, valamint a támogató projekt munkamódszereit. Ha a Bizottság a 3. cikkel összhangban már elvégezte és közzétette az interoperabilitási értékelést, az értékelés eredményét figyelembe kell venni a támogató projekt létrehozásakor.

(4)A szakpolitika végrehajtását támogató projekt megerősítése érdekében az Interoperábilis Európa Testület javasolhatja a 11. cikkben említett szabályozói tesztkörnyezet létrehozását.

(5)A szakpolitika végrehajtását támogató projekt eredményeit, valamint a projekt keretében kifejlesztett interoperabilitási megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni és közzé kell tenni az Interoperábilis Európa portálon.

10. cikk

Innovációs intézkedések

(1)Az Interoperábilis Európa Testület javasolhatja a Bizottságnak olyan innovációs intézkedések bevezetését, amelyek támogatják az innovatív interoperabilitási megoldások fejlesztését és szélesebb körű alkalmazását az EU-ban (a továbbiakban: innovációs intézkedések).

(2)Az innovációs intézkedések:

a)hozzájárulnak a meglévő vagy új Interoperábilis Európa megoldások fejlesztéséhez;

b)bevonják a GovTech szereplőket.

(3)Az innovációs intézkedések kidolgozásának támogatása érdekében az Interoperábilis Európa Testület javasolhatja egy szabályozói tesztkörnyezet létrehozását.

(4)A Bizottság az innovációs intézkedések eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az Interoperábilis Európa portálon.

11. cikk

Szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása

(1)A szabályozói tesztkörnyezetek az elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek üzembe helyezése előtt ellenőrzött, korlátozott ideig fennálló környezetet biztosítanak az ilyen rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását támogató innovatív interoperabilitási megoldások kifejlesztéséhez, teszteléséhez és validálásához.

(2)A szabályozói tesztkörnyezetet a részt vevő közszférabeli szervezetek felelőssége mellett, ha a tesztkörnyezeten belül közszférabeli szervezetek kezelnek személyes adatokat, akkor más érintett nemzeti hatóságok felügyelete mellett, ha pedig a tesztkörnyezeten belül uniós intézmények, szervek és ügynökségek kezelnek személyes adatokat, akkor az európai adatvédelmi biztos felelőssége mellett kell működtetni.

(3)Az (1) bekezdésben meghatározott szabályozói tesztkörnyezet létrehozásának célja, hogy hozzájáruljon a következő célkitűzésekhez:

a)az innováció előmozdítása és innovatív digitális interoperabilitási megoldások fejlesztésének és bevezetésének elősegítése a közszolgáltatások tekintetében;

b)az illetékes nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés és a közszolgáltatások nyújtása terén fennálló szinergiák elősegítése;

c)a nyitott európai GovTech-ökoszisztéma fejlesztésének elősegítése, beleértve a kis- és középvállalkozásokkal és az induló vállalkozásokkal való együttműködést is;

d)a hatóságok ismereteinek bővítése az innovatív interoperabilitási megoldások határokon átnyúló interoperabilitásának lehetőségeiről vagy akadályairól, beleértve a jogi akadályokat is;

e)hozzájárulás az Interoperábilis Európa megoldások fejlesztéséhez, illetve frissítéséhez.

(4)A szabályozói tesztkörnyezetek létrehozása a szabályozói tesztkörnyezetben részt vevő hatóságokkal való együttműködés révén hozzájárul a jogbiztonság javításához az e rendeletnek és adott esetben más uniós és tagállami jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(5)A Bizottság az Interoperábilis Európa Testülettel és – amennyiben a szabályozói tesztkörnyezet személyes adatok kezelésével jár – az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően, legalább három részt vevő közszférabeli szervezet közös kérésére engedélyezi a szabályozói tesztkörnyezet létrehozását. E konzultáció nem helyettesítheti az (EU) 2016/679 rendelet 36. cikkében és az (EU) 2018/1725 rendelet 40. cikkében említett előzetes konzultációt. Nincs szükség engedélyre, amennyiben a tesztkörnyezetet egy vagy több uniós intézmény, szerv vagy ügynökség által – adott esetben közszférabeli szervezetek részvételével – elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitását támogató interoperabilitási megoldásokhoz hozzák létre.

12. cikk

Részvétel a szabályozói tesztkörnyezetekben

(1)A részt vevő közszférabeli szervezetek biztosítják, hogy amennyiben az innovatív interoperabilitási megoldás személyes adatok kezelésével jár, vagy más módon az adatokhoz való hozzáférést biztosító vagy támogató egyéb nemzeti hatóságok felügyeleti hatáskörébe tartozik, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az említett egyéb nemzeti hatóságok közreműködjenek a szabályozói tesztkörnyezet működtetésében. Adott esetben a részt vevő közszférabeli szervezetek jóváhagyhatják, hogy a GovTech-ökoszisztéma más szereplői – például nemzeti vagy európai szabványügyi szervezetek, bejelentett szervezetek, kutatási és kísérleti laboratóriumok, innovációs központok és innovatív interoperabilitási megoldásokat tesztelni kívánó vállalkozások – is részt vegyenek a szabályozói tesztkörnyezetben. Olyan harmadik országokkal folytatott együttműködés is elképzelhető, amelyek a közszektor számára innovatív interoperabilitási megoldások támogatására szolgáló mechanizmusokat hoznak létre.

(2)A szabályozói tesztkörnyezetben való részvétel a projekt összetettségének és nagyságrendjének megfelelő időtartamra korlátozódik, de semmi esetre sem haladhatja meg a szabályozói tesztkörnyezet létrehozásától számított két évet. A részvétel legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha ez az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges.

(3)A szabályozói tesztkörnyezetben való részvétel alapját a résztvevők által kidolgozott egyedi terv képezi, a többi illetékes nemzeti hatóság vagy adott esetben az európai adatvédelmi biztos tanácsainak figyelembevételével. A terv legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)a résztvevők, a résztvevői szerepek, a tervezett innovatív interoperabilitási megoldás és annak rendeltetése, valamint a vonatkozó fejlesztési, tesztelési és validálási folyamatok leírása;

b)a szóban forgó konkrét szabályozási kérdések és a szabályozói tesztkörnyezetet felügyelő hatóságoktól elvárt iránymutatás;

c)a résztvevők és a hatóságok, valamint a szabályozói tesztkörnyezetben részt vevő bármely más szereplő közötti együttműködés konkrét módozatai;

d)kockázatkezelési és nyomonkövetési mechanizmus a kockázatok azonosítására, megelőzésére és csökkentésére;

e)azok az alapvető mérföldkövek, amelyeket a résztvevőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy az interoperabilitási megoldást üzembe helyezésre késznek lehessen tekinteni;

f)értékelési és jelentéstételi követelmények és lehetséges utánkövetés;

g)személyes adatok kezelése esetén az érintett személyesadat-kategóriák, a személyes adatok tervezett kezelésének céljai, valamint az adatkezelésben részt vevő szereplők és szerepük ismertetése.

(4)A szabályozói tesztkörnyezetben való részvétel nem érinti a tesztkörnyezetet felügyelő hatóságok felügyeleti és korrekciós hatásköreit.

(5)A szabályozói tesztkörnyezetben részt vevők a szabályozói tesztkörnyezetben való részvételük során okozott károkért az alkalmazandó uniós és tagállami jogszabályoknak megfelelően tartoznak felelősséggel.

(6)Személyes adatok a következő kumulatív feltételek mellett kezelhetők a szabályozói tesztkörnyezetben:

a)az innovatív interoperabilitási megoldást a közigazgatás és a közszolgáltatások magas szintű hatékonyságával és minőségével kapcsolatos közérdekek védelme érdekében fejlesztik ki;

b)az adatkezelés a tesztkörnyezetben kifejlesztendő vagy tesztelendő interoperabilitási megoldás működéséhez szükséges mértékre korlátozódik, és anonimizált, szintetikus vagy más nem személyes adatok feldolgozásával a működés nem valósítható meg hatékonyan;

c)hatékony nyomonkövetési mechanizmusok állnak rendelkezésre annak megállapítására, hogy a tesztkörnyezet működése során felmerülhetnek-e az érintettek jogait és szabadságait érintő, az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 39. cikkében említett magas kockázatok, továbbá reagálási mechanizmus áll rendelkezésre az ilyen kockázatok azonnali csökkentésére és szükség esetén az adatkezelés leállítására;

d)a kezelendő személyes adatok funkcionálisan különálló, elszigetelt és védett adatkezelési környezetben, a résztvevők ellenőrzése alatt állnak, és ezekhez az adatokhoz csak az arra jogosult személyek férhetnek hozzá;

e)a kezelt személyes adatok nem továbbíthatók, nem ruházhatók át, nem tehetők olyan egyéb felek számára más módon hozzáférhetővé, akik nem résztvevői a tesztkörnyezetnek, és nem ruházhatók át olyan felekre, akik nem résztvevői a tesztkörnyezetnek;

f)a személyes adatok kezelése nem érinti az érintetteknek a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok, különösen az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikke és az (EU) 2018/1725 rendelet 24. cikke szerinti jogai alkalmazását;

g)a kezelt személyes adatokat megfelelő technikai és szervezeti intézkedések védik, és azokat törlik, miután a tesztkörnyezetben való részvétel véget ért, vagy a személyes adatok megőrzési időszaka lejárt;

h)a személyes adatok kezelésének naplóit a tesztkörnyezetben való részvétel időtartamára, illetve a tesztkörnyezet megszűnését követő korlátozott ideig kizárólag az uniós vagy tagállami jogszabályok szerinti elszámoltathatósági és dokumentációs kötelezettségek teljesítéséhez szükséges célból és ideig őrzik meg;

i)a műszaki dokumentáció részeként teljes körű és részletes leírást kell vezetni az interoperabilitási megoldás betanításának, tesztelésének és validálásának folyamatáról és indoklásáról, csakúgy mint a tesztelési eredményekről, és azokat továbbítani kell az Interoperábilis Európa Testületnek;

j)a tesztkörnyezetben kidolgozott interoperabilitási megoldás rövid összefoglalóját, célkitűzéseit és várt eredményeit elérhetővé kell tenni az Interoperábilis Európa portálon.

(7)A részt vevő közszférabeli szervezetek időszakos jelentéseket és egy zárójelentést nyújtanak be az Interoperábilis Európa Testületnek és a Bizottságnak a szabályozói tesztkörnyezetek eredményeiről, beleértve a bevált gyakorlatokat, a levont tanulságokat és a létrehozásukra vonatkozó, valamint adott esetben az e rendelet vagy a szabályozói tesztkörnyezetben felügyelt egyéb uniós jogszabályok továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat. Az Interoperábilis Európa Testület véleményt ad ki a Bizottságnak a szabályozói tesztkörnyezet eredményéről, amelyben adott esetben meghatározza az elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának előmozdítását szolgáló új interoperabilitási megoldások végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(8)A Bizottság gondoskodik arról, hogy a szabályozói tesztkörnyezetekkel kapcsolatos információk elérhetők legyenek az Interoperábilis Európa portálon.

(9)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására és működésére vonatkozó részletes szabályokat és feltételeket, beleértve a jogosultsági feltételeket és a tesztkörnyezethez kapcsolódóan a jelentkezésre, a kiválasztására, a részvételre és a kilépésre vonatkozó eljárást, valamint a résztvevők jogait és kötelezettségeit.

(10)Amennyiben a szabályozói tesztkörnyezet mesterséges intelligencia használatával jár, a rendeletben meghatározott szabályokkal való ütközés esetén a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet[-javaslat] 53. és 54. cikkében meghatározott szabályok az irányadók.

13. cikk

Képzés

(1)A Bizottság az Interoperábilis Európa Testület segítségével képzési anyagokat bocsát rendelkezésre az EIF és az Interoperábilis Európa megoldások felhasználásáról. A közszférabeli szervezetek és az uniós intézmények, szervek és ügynökségek megfelelő, interoperabilitással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó képzési programokat biztosítanak a hálózati és információs rendszerekre Unió-szerte hatást gyakorló stratégiai vagy operatív feladatokkal megbízott személyzetük számára.

(2)A Bizottság uniós szintű interoperabilitási kérdésekkel kapcsolatos képzéseket szervez a közszférabeli szervezetek, illetve az uniós intézmények, szervek és ügynökségek személyzete közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében. A képzéseket az Interoperábilis Európa portálon hirdetik meg.

14. cikk

Konzultatív szakértői vizsgálatok

(1)Létre kell hozni egy közszférabeli szervezetek közötti együttműködési mechanizmust, amelynek célja, hogy támogassa e szerveket az Interoperábilis Európa megoldások hálózati és információs rendszereiken belüli végrehajtásában, és a 3. cikkben említett interoperabilitási értékelések (a továbbiakban: konzultatív szakértői vizsgálatok) elvégzésében.

(2)A konzultatív szakértői vizsgálatot az ilyen vizsgálat alá vont közszférabeli szervezet helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamból érkező interoperabilitási szakértők végzik. A Bizottság az Interoperábilis Európa Testülettel folytatott konzultációt követően iránymutatást fogadhat el a konzultatív szakértői vizsgálat módszertanára és tartalmára vonatkozóan.

(3)A konzultatív szakértői vizsgálat során szerzett információk kizárólag a konzultatív szakértői vizsgálat céljára használhatók fel. A konzultatív szakértői vizsgálatban részt vevő szakértők nem hozhatják harmadik felek tudomására a konzultatív szakértői vizsgálat során szerzett érzékeny vagy bizalmas információkat. Az érintett tagállam biztosítja, hogy a kijelölt szakértők kapcsán fennálló összeférhetetlenség kockázatát indokolatlan késedelem nélkül közöljék a többi tagállammal és a Bizottsággal.

(4)A konzultatív szakértői vizsgálatot végző szakértők jelentést készítenek a konzultatív szakértői vizsgálat lezárultát követő egy hónapon belül, és azt benyújtják az érintett közszférabeli szervezetnek és az Interoperábilis Európa Testületnek. A jelentéseket közzéteszik az Interoperábilis Európa portálon, amennyiben azt a konzultatív szakértői vizsgálat alá vont közszférabeli szervezet helye szerinti tagállam engedélyezi.

4. fejezet
A határokon átnyúló interoperabilitás irányítása

15. cikk

Interoperábilis Európa Testület

(1)Létrejön az Interoperábilis Európa Testület. Az Interoperábilis Európa Testület előmozdítja az Unióban elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásával kapcsolatos stratégiai együttműködést és információcserét.

(2)Az Interoperábilis Európa Testület tagjai:

a)a tagállamok egy-egy képviselője;

b)a következők által kijelölt egy-egy képviselő:

i.a Bizottság;

ii.a Régiók Bizottsága;

iii.az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság.

(3)A Testület elnöki tisztét a Bizottság tölti be. Az Európai Gazdasági Térség országai és a tagjelölt országok megfigyelőként meghívást kaphatnak. Emellett az elnök az Interoperábilis Európa Testülettel folytatott konzultációt követően megfigyelői státuszt adhat magánszemélyeknek és szervezeteknek. Az elnök eseti alapon felkérhet olyan szakértőket a részvételre, akik a napirenden szereplő valamely témában szakértelemmel rendelkeznek. A Bizottság biztosítja az Interoperábilis Európa Testület titkárságát.

Az Interoperábilis Európa Testület tagjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a határozatokat konszenzussal fogadják el. Szavazás esetén a döntéshozatal a tagok egyszerű többségi szavazatával történik. A többségtől eltérően szavazó vagy tartózkodó tagoknak joguk van ahhoz, hogy álláspontjuk indokolását egy, a véleményekhez, ajánlásokhoz vagy jelentésekhez csatolt külön dokumentumban összegezzék.

(4)Az Interoperábilis Európa Testület a következő feladatokat látja el:

a)támogatja a nemzeti interoperabilitási keretek és más vonatkozó nemzeti szakpolitikák, stratégiák vagy iránymutatások végrehajtását;

b)iránymutatást fogad el a 3. cikk (6) bekezdésében említett interoperabilitási értékelés tartalmára vonatkozóan;

c)intézkedéseket javasol az interoperábilis megoldások megosztásának és további felhasználásának előmozdítására;

d)nyomon követi a kifejlesztett vagy ajánlott interoperabilitási megoldások általános koherenciáját;

e)intézkedéseket javasol a Bizottságnak annak biztosítására, hogy az interoperabilitási megoldások adott esetben kompatibilisek legyenek más, közös célt szolgáló interoperabilitási megoldásokkal, ugyanakkor adott esetben támogassák az új technológiákkal való kiegészítő jelleget vagy az azokra való átállást;

f)kidolgozza és szükség esetén frissíti az EIF-et, és azt javaslatként előterjeszti a Bizottságnak;

g)értékeli a szakosodott interoperabilitási keretek és az EIF közötti összhangot, és válaszol, ha a Bizottság e keretekkel kapcsolatosan konzultációt kér;

h)javaslatot tesz Interoperábilis Európa megoldásokra;

i)javasolja a Bizottságnak, hogy tegye közzé a 8. cikk (2) bekezdésében említett interoperabilitási megoldásokat vagy azok hivatkozásait az Interoperábilis Európa portálon;

j)javasolja a Bizottságnak, hogy hozzon létre a szakpolitika végrehajtását támogató projekteket, innovációs intézkedéseket és egyéb olyan intézkedéseket, amelyeket az Interoperábilis Európa közösség javasol;

k)felülvizsgálja az innovációs intézkedésekről, a szabályozói tesztkörnyezet használatáról és a konzultatív szakértői vizsgálatról szóló jelentéseket, és szükség esetén utánkövetési intézkedéseket javasol;

l)javaslatot tesz a közszférabeli szervezetek interoperabilitási képességeinek javítását célzó intézkedésekre, például képzésekre;

m)elfogadja az Interoperábilis Európa menetrendet;

n)tanácsot ad a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozóan;

o)intézkedéseket javasol az érintett szabványügyi szervezeteknek és testületeknek az európai szabványosítási tevékenységekhez való hozzájárulás érdekében, különösen az 1025/2012/EU rendeletben meghatározott eljárások révén;

p)intézkedéseket javasol olyan nemzetközi szervekkel való együttműködésre, amelyek hozzájárulhatnak a határokon átnyúló interoperabilitás fejlesztéséhez, különösen a nyílt forráskódú megoldásokkal, nyílt szabványokkal vagy specifikációkkal és egyéb, joghatással nem bíró platformokkal kapcsolatos nemzetközi közösségekkel;

q)egyeztet a közös európai adatterek interoperabilitási megoldásairól szóló (EU) 2022/686 rendeletben említett Európai Adatinnovációs Testülettel, továbbá a közszféra szempontjából releváns interoperabilitási megoldásokkal foglalkozó bármely más uniós intézménnyel, szervvel vagy ügynökséggel;

r)rendszeres tájékoztatást nyújt és egyeztetést folytat az interoperabilitási koordinátorokkal és az Interoperábilis Európa közösséggel a hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásával kapcsolatos kérdésekben.

(5)Az Interoperábilis Európa Testület munkacsoportokat hozhat létre a Testület feladataihoz kapcsolódó konkrét kérdések vizsgálatára. A munkacsoportokban részt vesznek az Interoperábilis Európa közösség tagjai.

(6)Az Interoperábilis Európa Testület elfogadja saját eljárási szabályzatát.

16. cikk

Interoperábilis Európa közösség

(1)Létrejön az Interoperábilis Európa közösség. Az Interoperábilis Európa közösség szakértelemmel és tanácsadással járul hozzá az Interoperábilis Európa Testület tevékenységeihez.

(2)A valamely tagállamban lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező köz- és magánszférabeli érdekelt felek az Interoperábilis Európa portálon regisztrálhatnak, ha tagként csatlakozni kívánnak az Interoperábilis Európa közösséghez.

(3)A regisztráció megerősítését követően a tagsági státuszt közzé kell tenni az Interoperábilis Európa portálon. A tagság határozatlan időre szól. Az Interoperábilis Európa Testület azonban arányos és indokolt okokból bármikor visszavonhatja azt, különösen, ha egy személy már nem tud hozzájárulást nyújtani az Interoperábilis Európa közösséghez, vagy visszaélt közösségi tagságával.

(4)Az Interoperábilis Európa közösség tagjai felkérést kaphatnak többek között a következőkre:

a)tartalmi hozzájárulás az Interoperábilis Európa portálhoz;

b)részvétel a munkacsoportokban;

c)részvétel a konzultatív szakértői vizsgálatokban.

(5)Az Interoperábilis Európa Testület évente egyszer megszervezi az Interoperábilis Európa közösség online közgyűlését.

(6)Az Interoperábilis Európa Testület elfogadja az Interoperábilis Európa közösség magatartási kódexét, amelyet az Interoperábilis Európa portálon közzé kell tenni.

17. cikk

Illetékes nemzeti hatóságok

(1)Legkésőbb [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig minden tagállam kijelöl egy vagy több, e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot. A tagállamok e célból kijelölhetnek egy meglévő hatóságot.

(2)Az illetékes hatóság a következő feladatokat látja el:

a)kinevez egy tagot az Interoperábilis Európa Testületbe;

b)a tagállamon belül koordinálja az e rendelettel kapcsolatos valamennyi kérdést;

c)támogatja a tagállam közszférabeli szervezeteit abban, hogy kialakítsák vagy kiigazítsák folyamataikat a 3. cikkben említett interoperabilitási értékelés elvégzése céljából;

d)előmozdítja az interoperabilitási megoldások megosztását és további felhasználását az Interoperábilis Európa portálon vagy más releváns portálon keresztül;

e)országspecifikus ismeretekkel járul hozzá az Interoperábilis Európa portálhoz;

f)koordinálja és ösztönzi a különféle nemzeti szervezetek széles körének aktív közreműködését az Interoperábilis Európa közösségben, valamint részvételüket a 9. cikkben említett, a szakpolitika végrehajtását támogató projektekben és a 10. cikkben említett innovációs intézkedésekben;

g)támogatja a tagállami közszférabeli szervezeteket abban, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó témákban együttműködjenek más tagállamok érintett közszférabeli szervezeteivel.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság megfelelő hatáskörökkel és erőforrásokkal rendelkezzen a rábízott feladatok eredményes és hatékony végrehajtásához.

(4)A tagállamok létrehozzák a szükséges együttműködési struktúrákat az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóság között. Ezek a struktúrák építhetnek a területen már meglévő megbízatásokra és folyamatokra.

(5)Minden tagállam indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Bizottságot az illetékes hatóság kijelöléséről, feladatairól és az ezekkel kapcsolatos minden későbbi változásról, és tájékoztatja a Bizottságot az interoperabilitási szakpolitika felügyeletében részt vevő egyéb nemzeti hatóságokról. Minden tagállam nyilvánosságra hozza illetékes hatóságának kijelölését. A Bizottság közzéteszi a kijelölt illetékes hatóságok listáját.

18. cikk

Az uniós intézmények, szervek és ügynökségek interoperabilitási koordinátorai

(1)Az Unió valamennyi olyan intézménye, szerve és ügynöksége, amely közszolgáltatások elektronikus úton történő nyújtását vagy végzését lehetővé tevő hálózati és információs rendszereket biztosít vagy irányít, kijelöl egy interoperabilitási koordinátort, aki a legmagasabb irányítási szint felügyelete mellett biztosítja az e rendelet végrehajtásához való hozzájárulást.

(2)Az interoperabilitási koordinátor támogatja az érintett szervezeti egységeket abban, hogy az interoperabilitási értékelés végrehajtása érdekében kialakítsák vagy kiigazítsák folyamataikat.

5. fejezet
Tervezés és nyomon követés az Interoperábilis Európa összefüggésében

19. cikk

Interoperábilis Európa menetrend

(1)A többek között az Interoperábilis Európa közösség tagjai részvételével, az Interoperábilis Európa portálon keresztül zajló nyilvános konzultációs folyamat megszervezését követően az Interoperábilis Európa Testület minden évben stratégiai menetrendet fogad el az elektronikusan nyújtandó vagy végzendő közszolgáltatások biztosítására vagy irányítására használt hálózati és információs rendszerek határokon átnyúló interoperabilitásának fejlesztésére vonatkozó prioritások megtervezésére és koordinálására (a továbbiakban: Interoperábilis Európa menetrend). Az Interoperábilis Európa menetrend figyelembe veszi az Unió hosszú távú digitalizációs stratégiáit, a meglévő uniós finanszírozási programokat és az uniós szakpolitikák folyamatban lévő végrehajtását.

(2)Az Interoperábilis Európa menetrend a következőket tartalmazza:

a)az interoperabilitási megoldások kifejlesztése területén jelentkező szükségletek;

b)a folyamatban lévő és tervezett Interoperábilis Európa támogató intézkedések listája;

c)az innovációs intézkedésekhez kapcsolódó javasolt utánkövetési intézkedések listája;

d)szinergiák azonosítása más releváns uniós és nemzeti programokkal és kezdeményezésekkel.

(3)Az Interoperábilis Európa menetrend nem von maga után pénzügyi kötelezettségvállalást. Elfogadását követően a Bizottság közzéteszi a menetrendet az Interoperábilis Európa portálon.

20. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)A Bizottság nyomon követi az Unióban elektronikusan nyújtandó vagy végzendő, határokon átnyúló interoperábilis közszolgáltatások fejlesztésének előrehaladását. A nyomon követés során prioritásként kell kezelni a meglévő nemzetközi, uniós és nemzeti nyomonkövetési adatok további felhasználását és az automatizált adatgyűjtést.

(2)Az e rendelet végrehajtása szempontjából különös jelentőséggel bíró témák tekintetében a Bizottság nyomon követi a következőket:

a)az EIF tagállamok általi végrehajtása;

b)az interoperabilitási megoldások alkalmazása a különböző ágazatokban, a tagállamokban és helyi szinten;

c)a közszolgáltatásokra szabott nyílt forráskódú megoldások fejlesztése, a közszférabeli innováció és a GovTech szereplőivel folytatott együttműködés az Unióban elektronikusan nyújtandó vagy végzendő, határokon átnyúló interoperábilis közszolgáltatások terén.

(3)A nyomon követés eredményeit a Bizottság közzéteszi az Interoperábilis Európa portálon. Amennyiben megvalósítható, az eredményeket géppel olvasható formátumban kell közzétenni.

(4)A Bizottság legkésőbb [három évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig, majd azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, amely tartalmazza az értékelés következtetéseit. A jelentés kifejezetten értékeli, hogy szükség van-e kötelező interoperabilitási megoldások megállapítására.

6. fejezet
Záró rendelkezések

21. cikk

Költségek

(1)A rendelkezésre álló finanszírozás függvényében az Unió általános költségvetése fedezi az alábbiak költségeit:

a)az Interoperábilis Európa portál kialakítása és üzemben tartása;

b)az Interoperábilis Európa megoldások fejlesztése, üzemben tartása és előmozdítása;

c)Interoperábilis Európa támogató intézkedések.

(2)Ezeket a költségeket a vonatkozó alap-jogiaktus alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kell fedezni.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet [3 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[...] [...]

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.4.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.5.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály)

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Transzeurópai hálózatok

Digitális gazdaság (a közigazgatás digitális átalakulása, a közszféra interoperabilitása)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

 új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 44

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A rendeletet a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő 20 nap elteltével kell alkalmazni.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes):

Az EIF és az európai interoperabilitási együttműködést támogató ISA2-program értékelései, valamint az e kezdeményezés kapcsán elvégzett hatásvizsgálat azt mutatják, hogy az eddig alkalmazott önkéntes interoperabilitási együttműködési megközelítés nem felelt meg a tagállamok igényeinek és szakpolitikai elvárásainak, amint azt például a 2017-es tallinni és a 2020-as berlini miniszteri nyilatkozatokban, valamint az interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport által 2021-ben elfogadott ajánlásokban is kifejezésre juttatták. Az európai közszféra sikeres digitális átalakulásához stabilabb együttműködési keretre és nagyobb fokú bizonyosságra van szükség az interoperabilitási megoldások használata terén.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos):

Az interoperabilitást egyetlen szervezet sem tudja egyedül megvalósítani. Az uniós szintű strukturális együttműködési keret kialakítása lehetővé teszi a tagállamok és az uniós szervek számára, hogy alapértelmezetten interoperábilis közszolgáltatásokat alakítsanak ki, és javítsák a digitális szakpolitika végrehajtását. Mindez növelni fogja a szakpolitikák hatékonyságát és eredményességét, és támogatni fogja a digitális egységes piacot.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A kezdeményezés az EIF és az európai interoperabilitási együttműködést támogató ISA2-program értékeléseire épül, amelyek egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós interoperabilitási fellépés előnyös, de azt is bizonyították, hogy egy kötelező uniós szintű interoperabilitási együttműködési keret létrehozásával jelentősen javítható a hatás.

1.4.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A kezdeményezés a Digitális Európa program 5. stratégiai célkitűzésén belüli célzott interoperabilitási sor forrásaira támaszkodik, és összeegyeztethető és releváns többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (45 milliárd EUR a közszféra digitális átalakulására), a technikai támogatási eszköz (a közszféra reformprojektjeinek támogatása) és a Horizont Európa (pl. EIC-tevékenységek) tekintetében.

1.4.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A kezdeményezés az eddig az önkéntes interoperabilitási együttműködésre (EIF, interoperabilitással foglalkozó szakértői csoport) használt igazgatási források átcsoportosításán, valamint a Digitális Európa program keretében az interoperabilitásra rendelkezésre álló finanszírozáson alapul.

1.5.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2023-tól 2027-ig,

–azt követően: rendes ütem

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 45

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Nincsenek megjegyzések.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A Bizottság nyomon fogja követni az interoperábilis transzeurópai digitális közszolgáltatások fejlesztésének előrehaladását, prioritásként kezelve a meglévő nemzetközi, uniós és nemzeti nyomonkövetési adatok további felhasználását és az automatizált adatgyűjtést.

A Bizottság különösen a következőket fogja nyomon követni: az interoperabilitási megoldások alkalmazása a különböző ágazatokban, a tagállamokban és helyi szinten; a közszolgáltatásokat szolgáló nyílt forráskódú megoldások fejlesztése, a közszférabeli innováció és a GovTech szereplőivel folytatott együttműködés a digitális közszolgáltatások interoperabilitása terén.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Az e rendeletben előirányzott intézkedések végrehajtása közvetlen irányítással történik, a költségvetési rendelet által kínált végrehajtási módok felhasználásával, elsősorban támogatások és beszerzések formájában. A közvetlen irányítás lehetőséget biztosít támogatási megállapodások és szerződések megkötésére az uniós szakpolitikákat szolgáló tevékenységekben közvetlenül részt vevő kedvezményezettekkel és szerződő felekkel. A Bizottság közvetlen nyomon követést biztosít a finanszírozott intézkedések eredményeire vonatkozóan. A finanszírozott intézkedések kifizetési módjait a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó kockázatokhoz igazítják.

A bizottsági kontrollok eredményessége, hatékonysága és gazdaságossága érdekében a kontrollstratégia kialakítása biztosítani hivatott az előzetes és utólagos ellenőrzések egyensúlyát, valamint a költségvetési rendelettel összhangban a támogatási megállapodások/szerződések végrehajtásának három fő szakaszára való összpontosítást: a rendelet szakpolitikai célkitűzéseinek megfelelő pályázatok/ajánlatok kiválasztása; operatív ellenőrzések, monitoring és előzetes kontrollok, amelyek kiterjednek a projektek végrehajtására, a közbeszerzésre, az előfinanszírozásra, az időközi és záró kifizetésekre, valamint a garanciák kezelésére; a kedvezményezettek/vállalkozók telephelyein a tranzakciók egy mintáján végzett utólagos ellenőrzések.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

E rendelet végrehajtása magában foglalja a tagállamokkal közös irányítási mechanizmus létrehozását és működtetését, valamint az egyes tevékenységekre vonatkozó közbeszerzési szerződések és támogatások odaítélését.

A főbb kockázatok a következők:

a) annak kockázata, hogy a partnerek elégtelen szerepvállalása, a megoldások nem kellően széles körű alkalmazása és/vagy a nem megfelelő minőség és/vagy a kiválasztott projektek vagy szerződések késedelmes végrehajtása miatt nem teljesülnek teljes mértékben a rendelet célkitűzései;

b) az odaítélt összegek nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának kockázata, mind a vissza nem térítendő támogatások esetében (a finanszírozási szabályok bonyolultsága miatt), mind a közbeszerzések esetében (mivel az előírt szaktudással rendelkező gazdasági szolgáltatók korlátozott számának következményeként bizonyos ágazatokban nincs elég lehetőség az árajánlatok összevetésére);

c) reputációs kockázat a Bizottságra nézve, az együttműködési keret lassú vagy elégtelen végrehajtása esetén, illetve csalás vagy bűncselekmény feltárása esetén.

A Bizottság belső eljárásokat vezetett be a fentiekben azonosított kockázatok kezelése érdekében. A belső eljárások teljes mértékben megfelelnek a költségvetési rendeletnek, továbbá csalásellenes intézkedésekre és költség-haszon szempontokra is kiterjednek. E kereten belül a Bizottság továbbra is vizsgálja, milyen lehetőségek vannak az irányítás javítására és a hatékonyság növelésére.

Az ellenőrzési keretrendszer főbb jellemzői:

1) Az érdekelt felek bevonását biztosító ellenőrzések

Az érdekelt felek irányítását illetően megfelelő gyakorlatok bevezetése annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelettel létrehozott interoperabilitási együttműködési mechanizmus megfelelően működjön, és hatását rendszeresen nyomon kövessék.

2) A projektek végrehajtása előtti és alatti ellenőrzések (a Digitális Európa programra vonatkozó szabályokkal összhangban):

a) A Digitális Európa program keretében megfelelő projektirányítási rendszer kerül bevezetésre, amely a projektek és szerződések szakpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulására összpontosít, biztosítja valamennyi szereplő szisztematikus bevonását, eseti alapon helyszíni látogatásokkal kiegészített rendszeres projektirányítási jelentéstételt hoz létre, beleértve a felső vezetésnek szóló kockázati jelentéseket, valamint fenntartja a megfelelő költségvetési rugalmasságot.

b) A Bizottságon belül kidolgozott támogatásimegállapodás-minták és szolgáltatásiszerződés-minták használatára kerül sor. Ezekben számos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés van, mint például ellenőrzési tanúsítványok, pénzügyi garanciák, helyszíni ellenőrzések és OLAF általi ellenőrzések. Folyamatban van a költségek támogathatóságára vonatkozó szabályok egyszerűsítése, például egységköltségek, egyösszegű átalányok, költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulások, valamint a költségvetési rendelet által biztosított egyéb lehetőségek alkalmazása révén. Ez csökkenti majd a kontrollok költségét, és a magas kockázattal jellemzett területeken történő ellenőrzésekre és kontrollokra összpontosít;

c) Minden munkatárs aláírja a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatot. A kiválasztási eljárásban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások/szerződések kezelésében részt vevő munkatársak (emellett) összeférhetetlenségi nyilatkozatot is aláírnak. A munkatársak rendszeres képzésben részesülnek, és hálózatok keretében megosztják a bevált gyakorlatokat.

d) A projektek technikai végrehajtásának rendszeres dokumentumalapú ellenőrzésére kerül sor a vállalkozók és a kedvezményezettek technikai eredményjelentései alapján; ezenkívül eseti alapon vállalkozói/kedvezményezetti megbeszéléseket és helyszíni látogatásokat is előirányoznak.

3) Ellenőrzések a projekt befejezésekor:

A költségigények támogathatóságának helyszíni hitelesítése céljából utólagos ellenőrzéseket végeznek az ügyletek egy kiválasztott mintáján. Ezeknek az ellenőrzéseknek a célja a pénzügyi tranzakciók jogszerűségével és szabályosságával kapcsolatos lényeges hibák megelőzése, feltárása és korrigálása. A kontrollhatás magas szintjének elérése érdekében az ellenőrizendő kedvezményezettek kiválasztása a kockázatalapú kiválasztás és a véletlenszerű mintavétel együttes alkalmazásával történik, valamint a helyszíni ellenőrzés során – ahol lehetséges – figyelmet kell fordítani a működési vonatkozásokra.

A Digitális Európa program működésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A Bizottságnak a közvetlen irányítás alá tartozó tevékenységei tekintetében meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal biztosítsa az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 46

EFTA-országoktól 47

tagjelölt országoktól 48

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

02.06.05.02 Telepítés / Interoperabilitás

Diff.

IGEN

NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
	Nincs		IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés operatív előirányzatok felhasználását vonja maga. A javaslat költségvetési hatását teljes mértékben fedezik a Digitális Európa program keretében már meghatározott előirányzatok, az alábbiak szerint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Főigazgatóság: DIGIT			2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2027 után 49	ÖSSZESEN
□ Operatív előirányzatok
02.04.05.02 Digitális Európa program: Telepítés / Interoperabilitás 50	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	23,790	24,131	25,511	28,573	29,162		131,167
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	7,137	21,513	24,511	26,292	28,443	23,271	131,167
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)
	Kifizetési előirányzatok	(2b)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 51
02.01.30.01 A Digitális Európa programhoz kapcsolódó támogatási kiadások		(3)	0,400	0,400	0,400	0,400	0,400		2,000
A DIGIT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a+1b +3	24,190	24,531	25,911	28,973	29,562		133,167
	Kifizetési előirányzatok	=2a+2b +3	7,537	21,913	24,911	26,692	28,843	23,271	133,167

□ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	23,790	24,131	25,511	28,573	29,162		131,167
	Kifizetési előirányzatok	(5)	7,137	21,513	24,511	26,292	28,443	23,271	131,167
□ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,400	0,400	0,400	0,400	0,400		2,000
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	24,190	24,531	25,911	28,973	29,562		133,167
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	7,537	21,913	24,911	26,692	28,843	23,271	133,167

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

□ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	23,790	24,131	25,511	28,573	29,162		131,167
	Kifizetési előirányzatok	(5)	7,137	21,513	24,511	26,292	28,443	23,271	131,167
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)	0,400	0,400	0,400	0,400	0,400		2,000
A többéves pénzügyi keret 1–6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6	24,190	24,531	25,911	28,973	29,562		133,167
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	7,537	21,913	24,911	26,692	28,843	23,271	133,167

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: DIGIT
□ Humánerőforrás		2,717	2,717	2,717	2,717	2,717	13,585
□ Egyéb igazgatási kiadások		0,105	0,105	0,105	0,105	0,105	0,525
DIGIT Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	2,822	2,822	2,822	2,822	2,822	14,110

A többéves pénzügyi keret 7.
FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

2,822

14,110

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	2027 után	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	27,012	27,353	28,733	31,795	32,384		147,277
	Kifizetési előirányzatok	10,359	24,735	27,733	29,514	31,665	23,271	147,277

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2023.
év

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESENA többéves pénzügyi keret 7.
FEJEZETE


Humánerőforrás	2,717	2,717	2,717	2,717	2,717	13,585
Egyéb igazgatási kiadások	0,105	0,105	0,105	0,105	0,105	0,525
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	2,822	2,822	2,822	2,822	2,822	14,110

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 52 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,400	0,400	0,400	0,400	0,400	2,000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	0,400	0,400	0,400	0,400	0,400	2,000

ÖSSZESEN

3,222

16,110

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2023. év	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
□ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		14	14	14	14	14
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
□ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 53
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		6	6	6	6	6
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 54	- a központban
	- a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		20	20	20	20	20

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak (szakreferensek és programvezetők) hajtják végre a rendelet szerinti feladatokat és tevékenységeket, különös tekintettel az 5–19. cikk végrehajtására, nevezetesen:

-A további felhasználásra alkalmas interoperabilitási megoldásokat tartalmazó katalógus és az Interoperábilis Európa portál a kifejlesztése és irányítása;

-Az európai interoperabilitási keretek, módszertanok és az interoperabilitási hatásvizsgálatok eszközeinek rendszeres felülvizsgálata és frissítése;

-Nyomonkövetési mechanizmusok és a végrehajtás kialakítása;

-Irányítási keret irányítása és támogatása (Interoperábilis Európa Testület és közösségek);

-A kommunikációval, az érdekelt felek kezelésével és az intézményközi kapcsolatokkal kapcsolatos horizontális feladatok;

-Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése e rendelettel összhangban.

9 AD, 2 AST és 2 AST-SC tisztviselőt a DIGIT Főigazgatóságon jelenleg interoperabilitási tevékenységekkel foglalkozó személyzet fog biztosítani.

Az interoperabilitási tevékenységek általános munkaterhelése növekedni fog, különösen a strukturált együttműködési mechanizmus és a közösségek létrehozásának és irányításának támogatása, valamint az interoperabilitási értékelések módszereinek és eszközeinek kidolgozása kapcsán. Ezért további 1 AD álláshelyre van szükség, így összesen 14 álláshely szolgálja a feladatok ellátását.

Külső munkatársak

Az AC és END álláshelyek a tisztviselői álláshelyeket kiegészítve támogatják a rendelet végrehajtását, főként a tagállamokkal való koordinációval, az Interoperábilis Európa Testület üléseinek, munkaértekezleteinek és konferenciáinak szervezésével, a projektek utánkövetésével – például a további felhasználásra alkalmas interoperabilitási megoldások katalógusának létrehozásával – és az Interoperábilis Európa portállal, valamint a nyomonkövetési tevékenységekkel kapcsolatos területeken. 2 AC és 3 END álláshelyet a DIGIT Főigazgatóságon jelenleg interoperabilitási tevékenységekkel foglalkozó személyzet fog biztosítani. Egy további kvótán kívüli AC álláshelyre is szükség lesz, így összesen 6 teljes munkaidős egyenérték szolgálja a feladatok ellátását.

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Az előirányzatokat a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a Digitális Európa program interoperabilitási tevékenységeire elkülönített pénzügyi keretösszegen belül kell átprogramozni.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve 

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(2) Lásd a következő dokumentumot: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról (COM(2021) 281 final).

(3) Az adatterekre vonatkozó horizontális szabályokat a következő javaslatok tartalmazzák: Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály) (COM(2022) 68 final), valamint Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai adatkormányzásról (Adatkormányzási rendelet) (COM(2020) 767 final).

(4) https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/f69284c4-eacb-11eb-93a8-01aa75ed71a1/language-en

(5) Becslések szerint az Unióban működő vállalatok 1 milliárd eurót fektettek be nyílt forráskódú szoftverekbe (2018-ban gyűjtött adatok), és ez 65–95 milliárd euróval járult hozzá az európai gazdasághoz. Európai Bizottság, Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, Blind, K., Pätsch, S., Muto, S. et al., The impact of open source software and hardware on technology independence, competitiveness and innovation in the EU economy: Final study report (Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2021), https://data.europa.eu/doi/10.2759/430161 .

(6) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia (COM(2017) 134 final).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa digitális jövőjének megtervezése (COM(2020) 67 final).

(9) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai adatstratégia, 2020. február 19. (COM/2020/66 final).

(10) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése (COM(2020) 93 final).

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban – Lehetőségek eszköztára (COM(2020) 710 final).

(12) A Tanács Főtitkárságának közleménye a delegációk részére az Európai Tanács rendkívüli ülésének (2020. október 1–2.) következtetéseiről (EUCO 13/20).

(13) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Bizottság 2022. évi munkaprogramja (COM(2021) 645 final).

(14) Az értékelési folyamatot és annak eredményeit az SWD(2022) 720 final bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti részletesen, a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokkal együtt.

(15) Bizottsági szolgálati dokumentum – Az ISA2-program záró értékelése (SWD(2021) 965 final), amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az ISA2-program záró értékelésének eredményei (COM(2021) 965 final).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (PE/41/2018/REV/2).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (PE/28/2019/REV/1).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (PE/85/2021/REV/1)

(19) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonosság keretének létrehozása tekintetében történő módosításáról (COM(2021) 281 final).

(20) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály) (COM(2022) 68 final).

(21) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja (COM(2021) 118 final).

(22) Legutóbb az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(23) A C-22/96. sz., Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1998:258). A Bíróság ítéletében a következőképpen fogalmazott: „[...] „a megtámadott határozat bizonyos elemei a hálózatoknak a 129c. cikk (1) bekezdésének második franciabekezdése értelmében vett interoperabilitására vonatkoznak. Először is, [...] a határozat preambuluma hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nemzeti telematikai rendszerek interoperabilitását. Másodszor, [...] a megtámadott határozat értelmében a 4. cikkben előírt különleges eljárást kell alkalmazni »a technikai és igazgatási interoperabilitás megvalósítására vonatkozó közös szabályok és eljárások elfogadására«. Ezenkívül az 5. cikk (1) bekezdése szerint a közösségi hozzájárulás körébe tartozhatnak többek között az interoperabilitásra vonatkozó intézkedések. Az interoperabilitást ugyanis az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott keretfeltételek egyikeként határozzák meg. Jóllehet a közigazgatási szervek közötti transzeurópai távközlési hálózatok létrehozása és fejlesztése önmagában maga után vonja a nemzeti hálózatok összekapcsolását és interoperabilitását, valamint az ilyen hálózatokhoz való hozzáférést, a megtámadott határozat tartalmából kitűnik, hogy az kifejezetten a 129c. cikk (1) bekezdésének második franciabekezdése alá tartozó intézkedésekre vonatkozik.” (35–36. pont).

(24) SWD(2022) 720 final.

(25) A bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartása (2021. október 18.) https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?lang=hu&groupID=3714

(26) CEPS (2021): Az EIF végrehajtásának értékelését alátámasztó tanulmány, Európai Bizottság. DOI: 10.2799/58201.

(27) CEPS (2021): Az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program (ISA2-program) végső értékelését alátámasztó tanulmány, Európai Bizottság. DOI: 10.2799/94683.

(28) Ulrich, P., Duch Brown, N., Minghini, M., Kotsev, A., Hernandez Quiros, L., Boguslawski, R., & Pignatelly, F. (2021). A helymeghatározáson alapuló interoperabilitás előnyeinek számszerűsítése az Európai Unióban, Európai Bizottság.

(29) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az uniós szabályozás célravezetősége (COM(2012) 746 final).

(30) A jövőállósági platform 2022. évi munkaprogramja. (n.d.). Európai Bizottság, https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2022_annual_work_programme_-_fit_for_future_platform_en.pdf

(31) Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 2012. október 26. (2012/C 326/02).

(32) Matusiak, J., & Princ, M. (2018). E-közigazgatás, mint a megfelelő ügyintézéshez való jog eleme. Kelet-közép-európai eDem- és eGov-napok, 331., 29–39. o. https://doi.org/10.24989/ocg.v331.3

(33) SWD(2020) 54 final, A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése.

(34) HL C [...]., [...],[...]. o.

(35) HL C [...]., [...],[...]. o.

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(37) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(41) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.)

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(43) A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia, COM/2017/0134 final.

(44) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(45) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(46) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(47) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(48) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(49) Az ebben az oszlopban („2027 után”) szereplő valamennyi számadat tájékoztató jellegű, és a programok folytatásától és az előirányzatok rendelkezésre állásától függ.

(50) A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(51) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(52) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(53) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(54) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).