EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.9.

COM(2022) 591 final

2022/0367(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az európai zöld megállapodás a megújuló energiát helyezte a tiszta energiára való átállás középpontjába. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően kialakult jelenlegi világpolitikai feszültségek, az általános geopolitikai helyzet és a nagyon magas energiaárak még sürgetőbb feladattá tették az energiahatékonyság fejlesztését és a megújuló energia Unió-szerte történő szélesebb körű alkalmazását abból a célból, hogy fokozatosan meg lehessen szüntetni az EU orosz tüzelőanyagoktól való függőségét.

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2022. május 18-án a REPowerEU terv részeként javaslatot fogadott el a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (a továbbiakban: megújulóenergia-irányelv), az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosítására a megújuló energiára való zöld átállás felgyorsítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A javaslat egyrészt ambiciózusabb energiahatékonysági és megújulóenergia-célokat határozott meg, másrészt intézkedéseket vezetett be a megújulóenergia-projektek közigazgatási engedélyezési eljárásainak Unió-szerte koordinált és összehangolt módon történő további egyszerűsítésére és észszerűsítésére, valamint az épületekre telepített, napenergiát hasznosító berendezések számának növelésére. A Tanács és az Európai Parlament jelenleg a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv elfogadásán dolgozik.

A REPowerEU terv 2022. május 18-i közzététele óta az energiaügyi helyzet tovább romlott, ami sürgős fellépést tesz szükségessé. A rekordszintet elérő nyári földgázárak, az Északi Áramlat I. csővezetéken keresztül történő ellátás további zavarai, a megnövekedett infláció és a villamosenergia-árak ingadozásai gazdasági és társadalmi nehézségeket idéznek elő, súlyos terhet róva a polgárokra és a gazdaságra. A növekvő energiaköltségek a polgárok vásárlóerejének gyengüléséhez és a vállalatok versenyképességének csökkenéséhez vezetnek. A gáz- és áramellátás hiánya és a viszonylag rugalmatlan energiakereslet a gáz- és villamosenergia-árak jelentős emelkedését és volatilitását eredményezte az EU-ban. Az említett tendenciák megfordítására irányuló nemzeti intézkedések a belső piac szétaprózódásához vezethetnek, és nem feltétlenül biztosítják a szolidaritást.

Ebben az összefüggésben a jelenlegi válság ideiglenes, de azonnali intézkedéseket tesz szükségessé egyes uniós célkitűzések mielőbbi teljesítése érdekében, ideértve Európa tiszta energiára való átállásának felgyorsítását is. Az Európai Unió gázkereslet-csökkentést és energiapiaci beavatkozást célzó lépéseket tett, hogy kezelje a válságnak az előttünk álló télen érezhető hatását. Az említett intézkedések ellenére azonban a helyzet továbbra is komoly kihívást jelent. Az európai fogyasztók és vállalkozások változatlanul túlságosan magas és ingadozó árakkal szembesülnek. Az ellátásbiztonságot olyan előre nem látható események is megzavarhatják, mint például a csővezetékek szabotázsa. A gázpiaci feszültségek valószínűleg a telet követően is fennmaradnak. A jelenlegi szükséghelyzet végleges felszámolásához a megújuló energiaforrások gyorsabb térnyerésére van szükség, mivel ezáltal azonnal és strukturálisan csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet a villamosenergia-, a fűtési és hűtési ágazatban, az iparban és a közlekedési szektorban. Az alacsony működési költségeknek köszönhetően a megújuló energiaforrások Unió-szerte pozitív hatást gyakorolhatnak az energiaárakra.

A megújuló energiaforrásokba és a kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházások gyorsaságának és magasabb számának egyik fő akadályát a hosszadalmas és bonyolult közigazgatási eljárások képezik. Az Európai Tanács 2022. október 20–21-i következtetéseiben az engedélyezési eljárások mielőbbi egyszerűsítésére szólított fel a megújuló energiaforrások alkalmazásának és a hálózatok kiépítésének felgyorsítása érdekében, többek között sürgősségi intézkedések révén. A 2022. májusi javaslatban a megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásának felgyorsítására vonatkozóan bevezetett intézkedések némelyikét – különösen a kiemelten fontos közérdek vélelmével, az erőművek átalakításával és a meglévő struktúrák napenergiát hasznosító berendezéseinek engedélyezésével kapcsolatos intézkedéseket – a tagállamok gyorsan végre tudják hajtani, anélkül, hogy megterhelő változtatásokat kellene eszközölniük nemzeti eljárásaikban vagy jogrendszerükben. A válság azonnali célzott intézkedéseket tesz szükségessé ezeken a területeken, továbbá olyan intézkedéseket is meg kell hozni, amelyek konkrét technológiákat mozdítanak elő (például hőszivattyúk), amelyek felgyorsítják a gáz fűtési célú felhasználásáról való áttérést. Haladéktalan végrehajtásuk esetén ezek az intézkedések rövid távon képesek fokozni a megújulóenergia-termelést, és ezáltal növelhetik a megújuló energiaforrások hozzájárulását a jelenlegi válság kezeléséhez.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt eszköz átmeneti, arányos és rendkívüli intézkedéseket határoz meg. Kiegészíti mind a meglévő vonatkozó uniós kezdeményezéseket és jogszabályokat, mind pedig azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Bizottság már az energiapiacok jelenlegi válságára adott válaszként tett meg. A 2022. május 18-i REPowerEU tervre épül, amely az orosz fosszilis tüzelőanyagok mielőbbi fokozatos kivezetésére irányuló stratégia középpontjába a megújuló energiának a villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben betöltött szerepének ugrásszerű növelését és elterjedésének felgyorsítását helyezi.

A Bizottság a REPowerEU terv részeként javaslatot tett az (EU) 2018/2001 irányelv felülvizsgálatára, amely a korábbi, 2021. július 14-i javaslatban szereplő 40 %-ról 45 %-ra emeli a 2030-ra kitűzött kötelező uniós célt, és keretet hoz létre a megújulóenergia-projektek közigazgatási engedélyezési eljárásainak észszerűsítésére és felgyorsítására.

A javasolt eszköz ideiglenes sürgősségi intézkedés. Időtartama egy évre korlátozódik, szükség esetén felülvizsgálati záradékkal az érvényesség meghosszabbításának mérlegelése érdekében.

A javasolt rendelet annak szükségességét tükrözi, hogy az energiaválságra mielőbbi válaszlépéssel kell reagálni, amit az Európai Tanács fent említett következtetései is szorgalmaztak. Célja, hogy a jelenlegi energiaválságot célzott, azonnali fellépés révén kezelje, amely lendületet ad a gyors és érdemi hatást kifejtő, nagy potenciállal rendelkező megújulóenergia-projektek kiépítéséhez. E célból a javasolt eszköz egy sor olyan intézkedést határoz meg, amelyek haladéktalan alkalmazásával már rövid távon is fel lehetne gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásait.

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlással, valamint a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsításáról és az energiavásárlási megállapodások elősegítéséről szóló bizottsági ajánlással összhangban továbbra is alapvető fontosságú, hogy az engedélyező szervek és a környezeti hatásvizsgálati hatóságok számára biztosítva legyen elegendő számú és megfelelő, releváns készségekkel és képesítéssel rendelkező személyzet a megújuló energiaforrások bevezetésének és a hálózatok kiépítésének felgyorsítását célzó engedélyezési eljárások egyszerűsítéséből származó előnyök teljes körű kiaknázása érdekében.

Hasonlóképpen, a nemzeti engedélyező hatóságoknak törekedniük kell a megújulóenergia-technológiákat gyártó létesítmények engedélyezési eljárásainak felgyorsítására, mivel a REPowerEU céljainak eléréséhez diverzifikálni kell a megújulóenergia-berendezések és a kritikus fontosságú nyersanyagok kínálatát, csökkenteni kell az ágazati függőségeket, fel kell számolni az ellátási lánc szűk keresztmetszeteit, és bővíteni kell a tisztaenergia-technológiával összefüggő uniós gyártási kapacitást. 

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat egy korlátozott ideig alkalmazandó rendkívüli intézkedés, amely összhangban áll az Unió energetikai rezilienciájának növelésére, illetve a magas energiaárak és az energiaellátás esetleges zavarainak enyhítésére irányuló kezdeményezések szélesebb körével. A javaslat nem veszélyezteti sem a belső piac működését, sem a megszakadó energiaellátás kezelésére irányuló intézkedéseket vagy a szolidaritási mechanizmusokat. A javaslat teljes mértékben összeegyeztethető a Bizottság európai zöld megállapodásban rögzített, a dekarbonizáció felgyorsítását és a megújulóenergia-projektek kiépítését célzó törekvésével, és a megújuló energia alternatív forrásként való széles körű alkalmazása révén az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi csökkentésére irányuló célkitűzésekre épül. A javaslat összhangban van a környezetvédelmi célkitűzésekkel, hiszen az európai klímarendeletben ((EU) 2021/1119 rendeletben) foglalt céloknak megfelelően a megújuló energia széles körű alkalmazásának felgyorsítása kulcsfontosságú mind az éghajlatváltozás, mind a szennyezés hatásainak enyhítéséhez, amelyek a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezetnek, továbbá fenyegető veszélyt jelentenek a közegészségre és a közbiztonságra nézve. 

A javaslat összhangban van a tagállamok számára a megújulóenergia-projektek engedélyezésének észszerűsítésére vonatkozóan a 2022. évi európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlásokkal. Emellett várhatóan felgyorsítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén a megújuló energiába irányuló beruházásokat, beleértve a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben külön fejezetként szerepeltetendő REPowerEU beruházásait is.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ezen eszköz jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése.

A gázellátás jelenlegi zavarai, valamint ennek a gáz- és villamosenergia-árakra gyakorolt hatásai az EUMSZ 122. cikke értelmében vett súlyos nehézséget jelentenek a gáz- és villamosenergia-ellátásban. A gázszállítás fegyverként való felhasználása és a piacok Oroszországi Föderáció általi, a gázáramlások szándékos megzavarásával történő manipulálása nemcsak az energiaárak ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, hanem az ellátásbiztonság veszélyeztetéséhez is. Az egyre magasabbra szökő energia- és villamosenergia-árak jelentős terhet rónak a fogyasztókra és a vállalkozásokra egyaránt, és fellépés hiányában fennáll annak a veszélye, hogy jelentős, szélesebb körű társadalmi és gazdasági következményekkel járó, fenntarthatatlan szintet érjenek el. Az uniós vezetők és a Bizottság megállapították, hogy további sürgős intézkedésekre van szükség a megújuló energiához való hozzáférés javítása érdekében, hogy enyhíteni lehessen az uniós polgárokra gyakorolt hatást, hogy javuljon az ellátásbiztonság és hogy jobban fel lehessen készülni az előttünk álló tél esetleges zavaraira. A javasolt rendelet szerinti ideiglenes intézkedések célja, hogy célzott, összehangolt megközelítést biztosítsanak az azonnali és érdemi hatást kifejtő, nagy potenciállal rendelkező megújulóenergia-projektek egyedi engedélyezési eljárásainak felgyorsításához. Ezért ezek az intézkedések a közigazgatási eljárások során tapasztalt, az említett projektek végrehajtását érintő szűk keresztmetszeteket kezelik.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tagállamok egyedül nem tudják elérni az európai zöld megállapodás és a REPowerEU közlemény törekvéseivel összhangban álló, a fenntartható megújuló energia költséghatékony, gyors és széles körű térnyerését. Uniós megközelítésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő ösztönzőket biztosítsunk a különböző ambíciószinttel rendelkező tagállamok számára abból a célból, hogy összehangolt módon gyorsítsák fel a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiarendszerről egy megújuló energiákon alapuló, integráltabb és energiahatékonyabb energiarendszerre történő energetikai átállást.

Figyelembe véve a tagállamok eltérő energiapolitikáit, a stabil irányítási kerettel támogatott uniós szintű fellépés – a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása révén – nagyobb valószínűséggel éri el az uniós éghajlat-politikai és szennyezéscsökkentési célokat, mint önmagában a nemzeti vagy helyi szintű fellépés.

A megújuló energiaforrásokba és a kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházások egyik fő akadályát a hosszadalmas és bonyolult közigazgatási eljárások képezik. Az engedélyezési eljárások időtartama és bonyolultsága jelentősen eltér attól függően, hogy milyen megújulóenergia-technológiáról és melyik tagállamról van szó. A tagállamok intézkedéseket hoznak az engedélyezés útjában álló nemzeti akadályok felszámolására, és a Bizottság arra ösztönzi őket, hogy a jövőben működjenek együtt e téren például az Európai Bizottság egységes piac érvényesítésével foglalkozó munkacsoportjával 1 . A megújuló energiaforrások szükségszerű és mielőbbi elterjesztéséhez le kell rövidíteni és egyszerűsíteni kell az engedélyezési és a közigazgatási eljárásokat, mindez pedig összehangolt európai megközelítést igényel. Erre viszont az EU-nak is szüksége van ahhoz, hogy elérje a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljait, a klímasemlegességre és a szennyezőanyag-mentességre vonatkozó hosszú távú célkitűzését, valamint hogy fokozatosan megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és csökkentse az energiaárakat. Figyelembe véve a tagállamok eltérő energiapolitikáit, prioritásait és eljárásait, valamint tekintettel arra, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a megújuló energia térnyerését valamennyi tagállamban, az uniós szintű fellépés nagyobb valószínűséggel valósítja meg a szükséges célkitűzéseket, mint a nemzeti vagy helyi szintű fellépés.

Végezetül a javasolt rendelet célzott módosításokat vezet be a meglévő uniós jogszabályokba. Ez a beavatkozás, amely bizonyos engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére irányul, az uniós szintű fellépés szükségességét igazolja.

•Arányosság

A kezdeményezés megfelel az arányosság elvének. Tekintettel az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán előállt, eddig példátlan geopolitikai helyzetre, a továbbra is erősen ingadozó energiaárakra, valamint arra, hogy a 2022-es téli időszakban és a jövő év során is biztosítani kell Európa energiaellátásának biztonságát, egyértelműen összehangolt és sürgős fellépésre van szükség a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásának azonnali felgyorsítása érdekében, a Bizottság által a 2022. május 18-i REPowerEU terv részeként javasolt intézkedések mellett. A javaslat azonban azokra az intézkedésekre korlátozódik, amelyek célja a gyors és érdemi hatást kifejtő, nagy potenciállal rendelkező megújulóenergia-projektek végrehajtását érintő közigazgatási akadályok felszámolása.

 •    A jogi aktus típusának megválasztása

Figyelembe véve, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a gáz helyettesítését lehetővé tévő megújulóenergia-projektek kiépítését, valamint tekintettel az energiaválság nagyságrendjére, társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatásainak horderejére, továbbá e hatások enyhítésének sürgősségére, a Bizottság helyénvalónak tartja, hogy általános hatályú, közvetlenül és azonnal alkalmazandó rendelettel járjon el. A rendelet korlátozott időtartamra szól. Ez gyors, egységes és uniós szintű megközelítést biztosítana az egyes megújulóenergia-projektek egyedi engedélyezési eljárásainak tekintetében annak érdekében, hogy kezelni lehessen az Unió jelenlegi súlyos nehézségeit.

3.KONZULTÁCIÓK AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az Európai Tanács 2022. október 20–21-i következtetéseiben az engedélyezési eljárások mielőbbi egyszerűsítésére szólított fel a megújuló energiaforrások alkalmazásának és a hálózatok kiépítésének felgyorsítása érdekében, többek között szükséghelyzeti intézkedések révén. Annak érdekében, hogy a Tanács időben el tudja fogadni a kidolgozott javaslatot, azt rövid idő alatt kellett előkészíteni, ezért nem került sor konzultációra az érdekelt felekkel. A Bizottság azonban együtt kíván működni az érdekelt felekkel, mindenekelőtt a megújulóenergia-termelőkkel, valamint a civil társadalom és a nemzeti közigazgatás képviselőivel e rendelet sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében. A javaslat azokon a széles körű konzultációkon is alapul, amelyeket a Bizottság az érdekelt felekkel, a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott az (EU) 2018/2001 irányelv felülvizsgálatára irányuló, 2022. május 18-i javaslat előkészítésével és az azt követő együttdöntési tárgyalásokkal, valamint a „RES egyszerűsítés” projekttel 2 összefüggésben.

•Hatásvizsgálat

Tekintettel a szükséghelyzetre reagáló intézkedések ideiglenes és sürgős jellegére, nem lehetett hatásvizsgálatot végezni.

•Alapjogok

Az alapvető jogok tekintetében nem állapítottak meg negatív hatást. E felülvizsgálat átfogó célja a megújuló energia használatának növelése, ami összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkével, amelynek értelmében a környezet magas szintű védelmét és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell. Továbbá a javasolt rendeletben szereplő egyszerűsített engedélyezési eljárások figyelembe veszik a jogos elvárások és a meglévő beruházások védelmének szükségességét, és ezért nem veszélyeztetik a jogszerűen megszerzett tulajdon birtoklásához és használatához való jogot, amelyet az Alapjogi Charta 17. cikke rögzít. E rendelet rendelkezései is oly módon vannak megfogalmazva, hogy azok ne érintsék hátrányosan a közegészséget és az egyének jogi érdekeit.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat nem igényel további forrást az EU költségvetéséből.

2022/0367 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója és az Oroszországi Föderációból a tagállamokba irányuló földgázellátás példátlan mértékű csökkenése veszélyezteti az Unió és tagállamai ellátásbiztonságát. Ugyanakkor a gázellátás fegyverként való felhasználása és a piacok Oroszországi Föderáció általi, a gázáramlások szándékos megzavarásával történő manipulálása az energiaárak ugrásszerű emelkedéséhez vezetett az Unióban, ami nemcsak az Unió gazdaságát veszélyezteti, hanem az ellátásbiztonságot is súlyosan fenyegeti. A megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása segíthet enyhíteni a jelenlegi energiaválság hatásait, hiszen védelmet biztosít az Oroszország által jelentett fenyegetéssel szemben. A megújuló energia az uniós ellátásbiztonság megerősítése, valamint a piaci volatilitás és az energiaárak csökkentése révén jelentősen hozzájárulhat annak elhárításához, hogy Oroszország az energiát fegyverként tudja felhasználni.

(2)2022 májusában a Bizottság a REPowerEU terv részeként elfogadta az (EU) 2018/2001 irányelv 3 módosítását. Ez a módosítás megnövelte a megújuló energiának az Unió teljes bruttó energiafogyasztásán belüli részarányára vonatkozó, 2030-ra kitűzött kötelező uniós cél ambíciószintjét, és foglalkozott a hosszadalmas közigazgatási engedélyezési eljárások kérdésével, melyek a megújuló energiaforrásokba és a kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházások fő akadályai közé tartoznak. Az (EU) 2018/2001 irányelv javasolt módosításai lehetővé teszik a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának növelését és felgyorsítását a villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben. Ez pedig előmozdítja az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését, és hozzájárul a lakosság és a vállalkozások által fizetendő villamosenergia-árak csökkentéséhez, valamint az energiaellátás biztonságának javításához. Ez a hatás azonban csak közép- és hosszú távon fog érvényesülni, mivel az (EU) 2018/2021 irányelv módosítása csak azt követően lép hatályba, hogy azt a tagállamok elfogadták, hatályba léptették és átültették nemzeti jogukba.

(3)Oroszország 2022 májusa óta tett lépései tovább súlyosbították a piaci helyzetet, és különösen annak a kockázata nőtt meg, hogy a közeljövőben teljesen leállhat az Unióba irányuló orosz gázszállítás, ami az uniós ellátásbiztonságot érintő kérdés. Ez jelentősen növelte az energiaárak volatilitását az Unióban, és nyáron minden eddiginél magasabb gáz- és villamosenergia-árakat eredményezett. Az áremelkedés a villamos energia kiskereskedelmi árainak megugrásához vezetett, ami várhatóan folytatódik és fokozatosan a legtöbb fogyasztói szerződésben is érzékelhetővé válik, mind nagyobb terhet róva a háztartásokra és a vállalkozásokra. Az energiapiacok súlyosbodó helyzete jelentősen hozzájárult az euroövezet általános inflációjához, és Unió-szerte lassította a gazdasági növekedést. Amint azt a Bizottság legutóbbi sürgősségi javaslata 4 is elismerte, az említett kockázat a nagykereskedelmi árak átmeneti csökkenésétől függetlenül továbbra is fennáll majd, és az elkövetkezendő évben tovább fokozódik. Az európai energiaipari vállalatok jövőre komoly nehézségekkel szembesülhetnek a gáztárolók feltöltése során, mivel a jelenlegi politikai helyzet miatt nagyon valószínű, hogy kevesebb vezetékes gáz érkezik majd Oroszországból az Unióba, vagy akár teljesen leáll a gázszállítás. Emellett a gáztárolásról szóló (EU) 2022/1032 rendeletben a 2023-ra kitűzött cél az uniós gáztárolási kapacitások 90 %-ának feltöltése, szemben az idei télre érvényes 80 %-kal. Az előre nem látható események, például a csővezetékek szabotázsa és az ellátásbiztonság zavaraiból fakadó egyéb kockázatok ráadásul további feszültségeket okozhatnak a gázpiacokon. Ezeken túlmenően az európai megújulóenergia-technológiai ágazatok versenyképességi kilátásait gyengítették a világ más régióiban a közelmúltban bevezetett szakpolitikai intézkedések, amelyek célja, hogy támogassák és felgyorsítsák a teljes megújulóenergia-technológiai értéklánc bővülését. Mindezek a tényezők nem kerültek figyelembevételre az (EU) 2018/2001 irányelv módosítására irányuló, 2022. május 18-i javaslatban.

(4)Ebben az összefüggésben, valamint annak érdekében, hogy kezelni lehessen az európai fogyasztók és vállalkozások magas és ingadozó áraknak való, gazdaságilag-társadalmilag megterhelő kitettségét, hogy a földgázellátás megújuló energiaforrásokkal való felváltásával a szükséges mértékben csökkenteni lehessen az energiakeresletet, és hogy növelni lehessen az ellátásbiztonságot, az Uniónak haladéktalanul további lépéseket kell tennie a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása érdekében, különösen olyan célzott intézkedések révén, amelyek képesek rövid távon ösztönözni a megújuló energiaforrások mielőbbi térnyerését az Unióban.

(5)A sürgős intézkedések jellegükből adódóan kerültek kiválasztásra, és rövid távon megoldást jelenthetnek az energetikai szükséghelyzetre. Konkrétabban, a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának egyszerűsítésére irányulóan a 2022. májusi javaslatban felvázolt intézkedések közül többet a tagállamok gyorsan végre tudnak hajtani anélkül, hogy megterhelő változtatásokat kellene eszközölniük nemzeti eljárásaikban vagy jogrendszerükben, és ezek az intézkedések rövid távon biztosítanák a megújuló energiaforrások mielőbbi térnyerését. A szóban forgó intézkedések némelyike általános hatályú, mint például annak a megdönthető vélelemnek a bevezetése, hogy a megújulóenergia-projektek a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásában kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek, illetve bizonyos környezetvédelmi irányelvek hatályára vonatkozó pontosítások bevezetése, valamint a megújulóenergia-erőművek átalakítására vonatkozó engedélyezési keret egyszerűsítése, amelynek köszönhetően az eljárás az eredeti projekthez képest történt változtatásból vagy bővítésből eredő hatásokra korlátozódik. Más intézkedések konkrét technológiákra irányulnak, mint például a napenergiát hasznosító berendezések meglévő építményekre történő telepítésének lényegesen rövidebb és gyorsabb engedélyezése. Ezeket az intézkedéseket a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, és szükség szerint ki kell őket igazítani az aktuális kihívások hatékony kezelése érdekében.

(6)További célzott intézkedéseket kell bevezetni azokra a technológiákra és projekttípusokra irányulóan, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a gyors megvalósítás szempontjából, valamint az áringadozás és a földgáz iránti kereslet csökkentésére gyakorolt azonnali hatás tekintetében, az általános energiakereslet korlátozása nélkül. A mesterséges építményekre telepítendő, napenergiát hasznosító berendezések engedélyezési eljárásainak felgyorsításán túl helyénvaló előmozdítani és felgyorsítani a kisléptékű napenergia-létesítmények telepítését is a termelő-fogyasztók, többek között az olyan kollektív termelő-fogyasztók számára, mint például a helyi energiaközösségek, mivel ez jelenti a legolcsóbb és a leginkább hozzáférhető megoldást új megújulóenergia-létesítmények gyors kiépítésére anélkül, hogy jelentősebb környezeti vagy egyéb hatással kellene számolni. Emellett ezek a projektek közvetlenül támogatják a magas energiaárakkal szembesülő háztartásokat és vállalkozásokat, továbbá védik a fogyasztókat az áringadozásoktól. A megújulóenergia-erőművek átalakítása lehetőséget kínál a megújulóenergia-termelésnek a hálózati infrastruktúrára és a környezetre gyakorolt minimális hatás mellett történő növelésére, többek között azon megújulóenergia-termelési technológiák – például a szélenergia – esetében, amelyek engedélyezési eljárásai jellemzően hosszabbak. Végezetül a hőszivattyúk közvetlen, megújuló energián alapuló alternatívát jelentenek a földgázkazánok helyettesítésére, és jelentős mértékben csökkenthetik a földgázigényt a fűtési idényben.

(7)A javasolt intézkedések egyike azon megdönthető vélelem felállítása, amely szerint a megújulóenergia-projektek kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek, valamint a közegészséget és a közbiztonságot szolgálják, különösen a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásában, kivéve, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ezek a projektek olyan jelentős káros hatást gyakorolnak a környezetre, amelyet nem lehet enyhíteni vagy kompenzálni. A megújulóenergia-erőművek, köztük a hőszivattyúk és a szélerőművek elengedhetetlenek az éghajlatváltozás és a szennyezés elleni küzdelemhez, az energiaárak mérsékléséhez, az Unió fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentéséhez és az uniós ellátásbiztonság biztosításához. Amennyiben vélelmezzük, hogy a megújulóenergia-erőművek, köztük a hőszivattyúk kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek, valamint hogy a közegészséget és a közbiztonságot szolgálják, e projektek szükség szerint a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokban előírt egyedi eltérésekre alkalmazandó, azonnali hatályú egyszerűsített értékelés tárgyát képezhetik. Az intézkedések egyre sürgetőbb jellegére tekintettel, és a 2022 májusa óta bekövetkezett események fényében ezt a megdönthető vélelmet minden olyan megújulóenergia-projektre alkalmazni kell, amely esetében a jogi érdekek kiegyensúlyozására e rendelet érvényességi ideje alatt kerül sor. A vélelem csak azon új engedélyezési eljárásokra vonatkozik, amelyek a rendelet érvényességi ideje alatt veszik kezdetüket.

(8)Ez jól mutatja, milyen fontos szerepet játszhat a megújuló energia az Unió energiarendszerének dekarbonizációjában, a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energia kiváltására irányuló azonnali megoldások terén és a súlyos piaci helyzet kezelésében.

(9)A megújulóenergia-erőművek engedélyezési eljárásában és üzemeltetésében, a tervezési folyamatban és engedélyezési eljárásban jelentkező szűk keresztmetszetek felszámolása érdekében a megújulóenergia-erőművek építését és üzemeltetését, valamint a kapcsolódó hálózati infrastruktúra fejlesztését prioritásként kell kezelni az egyedi esetekben fennálló jogi érdekek kiegyensúlyozása során, legalább a közérdekűnek minősülő projektek esetében. A fajok védelmét illetően az előző kitétel csak akkor és annyiban alkalmazandó, ha és amennyiben sor kerül az érintett populációk kedvező védettségi állapotának fenntartásához vagy helyreállításához hozzájáruló megfelelő fajvédelmi intézkedések meghozatalára, és e célból elegendő pénzügyi erőforrást és területet bocsátanak rendelkezésre.

(10)Az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének megszüntetése, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállás megvalósítása szempontjából a kulcsfontosságú megújulóenergia-forrás a napenergia. A fotovoltaikus napenergia – amely a rendelkezésre álló egyik legolcsóbb villamosenergia-forrás – és a naphőenergia-technológiák, amelyek alacsony egységenkénti költségek mellett biztosítanak megújuló fűtési megoldást, gyorsan bevezethetők, és közvetlen módon szolgálják a polgárok és a vállalkozások javát. Éppen ezért és az EU napenergia-stratégiájával 5 összhangban az Unióban támogatni kell egy reziliens ipari napenergia-értéklánc kialakítását, többek között a 2022 végén létrejövő fotovoltaikusnapelem-ipari szövetség segítségével. A megújulóenergia-projektek engedélyezésének felgyorsítása és optimalizálása elő fogja segíteni a tisztaenergia-technológiával összefüggő uniós gyártási kapacitás bővítését. A jelenlegi körülmények és különösen az energiaárak igen nagy volatilitása azonnali fellépést tesznek szükségessé az engedélyezési eljárások jelentős felgyorsításának biztosítására annak érdekében, hogy lényegesen gyorsabbá váljon a napenergia-berendezések mesterséges építményeken történő telepítésének üteme (mely berendezések általában kevésbé összetettek, mint a talajon lévő létesítmények, és hozzájárulhatnak a jelenlegi energiaválság hatásainak mielőbbi enyhítéséhez), feltéve hogy nem sérül a hálózat stabilitása, megbízhatósága és biztonsága. Ezért ezen létesítmények számára az egyéb megújulóenergia-projektekhez képest rövidebb engedélyezési eljárást indokolt biztosítani.

(11)Ez a javaslat ezért legfeljebb egy hónapos határidőt határoz meg a napenergiát hasznosító berendezéseknek, valamint a kapcsolódó közös elhelyezésű tárolóknak és hálózati csatlakoztatásnak a napenergia-termeléstől eltérő célokra létrehozott meglévő vagy jövőbeli építményeken történő telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárásra. Emellett egyedi eltérést vezet be e létesítmények számára a 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti vizsgálatok elvégzésének szükségessége alól, mivel azok valószínűleg nem vetnek fel aggályokat a területek egymással versengő használati módjaival vagy a környezeti hatásokkal kapcsolatban. A napenergiát hasznosító kis méretű decentralizált berendezésekbe történő beruházás az egyik leghatékonyabb mód, amellyel a termelő-fogyasztók csökkenthetik energiaköltségeiket és az áringadozásoknak való kitettségüket. Az energia-önellátást célzó létesítmények – többek között a kollektív termelő-fogyasztók, például a helyi megújulóenergia-közösségek berendezései – hozzájárulnak a földgáz iránti általános kereslet csökkenéséhez, a rendszer rezilienciájának fokozásához és a megújuló energiára vonatkozó uniós célkitűzések eléréséhez is. Az 50 kW-nál kisebb teljesítménnyel rendelkező létesítmények valószínűleg nem gyakorolnak jelentős káros hatást a környezetre vagy a hálózatra, és nem vetnek fel biztonsági aggályokat. Emellett a termelő-fogyasztók kisebb létesítményei általában nem igényelnek kapacitásbővítést a hálózati csatlakoztatási ponton. Tekintettel az ilyen típusú létesítmények korlátozott környezeti hatásaira és a fogyasztókat érintő azonnali előnyeire, helyénvaló tovább egyszerűsíteni a rájuk vonatkozó engedélyezési eljárást azáltal, hogy a folyamat részévé teszik a hallgatólagos beleegyezés elvén alapuló közigazgatási eljárást, előmozdítva és felgyorsítva e létesítmények telepítését annak érdekében, hogy hasznuk már rövid távon kiaknázható legyen.

(12)A meglévő megújulóenergia-erőművek átalakítása jelentős mértékben hozzájárulhat a megújulóenergia-termelés mielőbbi növeléséhez, lehetővé téve a gázfogyasztás csökkentését. Az erőmű-átalakítás módot ad a jelentős megújulóenergia-potenciállal rendelkező helyszínek folyamatos használatára, ami mérsékli annak szükségességét, hogy új helyszíneket kelljen kijelölni a megújulóenergia-projektek számára. A hatékony turbinák beszerelése révén végrehajtott szélerőmű-átalakítás lehetővé teszi a meglévő kapacitás kevesebb, nagyobb és hatékonyabb turbinákkal történő fenntartását, vagy a kapacitásnövelést. Az átalakítás olyan előnyökre is építhet, mint a hálózati csatlakozás megléte, a társadalmi elfogadottság valószínűleg nagyobb mértéke és a környezeti hatások ismerete.

(13)Becslések szerint a 38 GW-nyi szárazföldi szélenergia-kapacitás 2021 és 2025 között el fogja érni húszéves normál üzemi élettartamának végét. Ha ezeket kapacitásokat átalakítás helyett leszerelnék, az a jelenlegi megújulóenergia-kapacitás számottevő csökkenéséhez vezetne, ami tovább nehezítené az energiapiaci helyzetet. Az erőmű-átalakítás azonnali egyszerűsítése és gyorsított engedélyezése alapvető fontosságú az Unió megújulóenergia-kapacitásának fenntartása és növelése szempontjából. E célból a rendeletjavaslat további intézkedéseket vezet be.

(14)Indokolt tehát olyan intézkedéseket hozni, amelyek tovább egyszerűsítik a megújulóenergia-projektek átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárást. A legfontosabb, hogy a megújulóenergia-projektek átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárásra rendelkezésre álló legfeljebb hat hónapos határidőn belül el kell végezni az összes releváns környezeti vizsgálatot. Továbbá minden olyan esetben, amikor átvilágításnak vagy környezeti vizsgálatnak kell alávetni a megújulóenergia-erőmű, illetve a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúra átalakítását, az átvilágításnak vagy a környezeti vizsgálatnak csak azon lehetséges hatások értékelésére kell korlátozódnia, amelyek az eredeti projekthez képest történő változtatásból vagy bővítésből erednek.

(15)A meglévő megújulóenergia-erőművek átalakításának előmozdítása és felgyorsítása érdekében célszerű azonnal kidolgozni a hálózati csatlakoztatásra vonatkozó egyszerűsített eljárást, amennyiben az átalakítás az eredeti projekthez képest csak korlátozott növekedését eredményez a teljes kapacitásban.

(16)A napenergiát hasznosító létesítmények átalakítása növeli a hatékonyságot és a kapacitást anélkül, hogy növekedne az elfoglalt terület. Az átalakított létesítmény tehát az eredetihez képest nem gyakorol eltérő hatást a környezetre mindaddig, amíg a folyamat során nem használnak fel több területet, és az eredetileg előírt környezetvédelmi kárenyhítő intézkedéseket továbbra is végrehajtják.

(17)A hőszivattyú-technológia kulcsfontosságú a megújuló energiát hasznosító fűtési és hűtési rendszerek környezeti energiával (többek között szennyvíztisztító telepekből származó energiával) és geotermikus energiával történő üzemeltetéséhez. Lehetővé teszi a hulladékhő és a hulladék hűtőenergia felhasználását is. A kihasználatlan megújuló energiaforrásokat – például környezeti energiát, geotermikus energiát, az ipari és szolgáltatási ágazatokból, többek között az adatközpontokból származó hulladékhőt – hasznosító hőszivattyúk gyors telepítése módot ad a földgáz- és más fosszilis tüzelőanyagokon alapuló kazánok megújuló fűtési megoldásokkal való felváltására, miközben növeli az energiahatékonyságot. Mindez elő fogja mozdítani a gáz fűtési célú felhasználásának visszaszorítását mind az épületeket, mind az ipart érintően. A hőszivattyúk telepítésének és használatának felgyorsítása érdekében helyénvaló célzott, rövidebb engedélyezési eljárásokat bevezetni az ilyen létesítményekre vonatkozóan, beleértve a kisebb hőszivattyúk hálózati csatlakoztatását érintő egyszerűsített eljárást is, kivéve, ha a nemzeti jog nem ír elő ilyen eljárást. A hőszivattyúk gyorsabb és egyszerűbb telepítésének köszönhetően a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata a fűtési ágazatban – mely az Unió energiafogyasztásának közel feléért felelős – hozzá fog járulni az ellátásbiztonsághoz és a nehezebb piaci helyzet kezeléséhez.

(18)Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménye (Aarhusi Egyezmény) azon rendelkezései, amelyek a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szólnak, és mindenekelőtt a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó tagállami kötelezettségek továbbra is alkalmazandók.

(19)Az energiapolitikai szolidaritás elve az uniós jog általános elve 6 , amely valamennyi tagállamra vonatkozik. Az elv alkalmazásával a javasolt intézkedések lehetővé teszik a megújulóenergia-projektek gyorsabb kiépítéséből származó hatások határokon átnyúló elosztását. Ezek valamennyi tagállam megújulóenergia-létesítményeire vonatkoznak, és a projektek széles körét ölelik fel: a meglévő építményeket, a termelő-fogyasztók napenergiát hasznosító berendezéseinek új telepítéseit és a meglévő létesítmények átalakítását. Tekintettel az uniós energiapiacok integrációjának mértékére, ha egy tagállamban növekvő arányban alkalmaznak megújuló energiát, az más tagállamok számára is előnyös lesz az ellátásbiztonság és az alacsonyabb árak szempontjából. Elő kell mozdítani a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia határkeresztező áramlását ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, és biztosítani kell, hogy az olcsón termelt megújuló energiát olyan tagállamokba exportálják, ahol a villamosenergia-termelés drágább. Emellett a tagállamokban újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások Unió-szerte hatással lesznek a gázkereslet általános csökkenésére.

(20)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozatot hozzon a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve mindenekelőtt az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel. Figyelemmel a közelmúlt eseményeire és Oroszország 2022 májusa óta hozott intézkedéseire, jelentős a kockázata annak, hogy az orosz gázszállítás teljesen leáll, ami – a bizonytalan alternatívák tükrében – jelentős veszélyt jelent az energiaellátás megszakadása, az energiaárak további emelkedése és az uniós gazdaságra ebből következően nehezedő nyomás szempontjából. Ezért további sürgős cselekvésre van szükség.

(21)Tekintettel az energiaválság nagyságrendjére, társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatásainak horderejére, valamint a cselekvés halaszthatatlanságára, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. Érvényessége egy évre korlátozódik, és felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amely szükség esetén lehetővé teszi az érvényesség meghosszabbítását.

(22)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárása”: az az eljárás, amely:

a)kiterjed a megújuló forrásokból származó energiát előállító erőművek, többek között a hőszivattyúk, a közös elhelyezésű energiatároló létesítmények, valamint a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges eszközök építéséhez, átalakításához és üzemeltetéséhez szükséges valamennyi releváns közigazgatási engedélyre, ideértve szükség esetén a hálózati csatlakoztatási engedélyeket és a környezeti vizsgálatokat is; valamint

b)a kérelem beérkezésének illetékes hatóság általi elismerésével kezdődik, és az illetékes hatóság által az eljárás eredményéről hozott végleges határozatról szóló értesítésig tart;

2.„napenergiát hasznosító berendezés”: olyan berendezés, amely a Nap energiáját hő- vagy villamos energiává alakítja át, elsősorban a naphőberendezés és a fotovoltaikus napenergiát hasznosító berendezés.

2. cikk

Kiemelkedően fontos közérdek

(1)Szükséges, hogy a megújuló energiaforrásokból energiát előállító erőművek, a hálózati csatlakoztatás és a kapcsolódó hálózat, valamint a tárolóeszközök tervezése, építése és üzemeltetése – különösen a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (7) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában – az egyedi esetekben fennálló jogi érdekek kiegyensúlyozása során kiemelkedően fontos közérdekűnek, és a közegészséget és a közbiztonságot szolgálónak vélelmezettek legyenek. A szóban forgó vélelem csak azon új engedélyezési eljárásokra vonatkozik, melyek a rendelet érvényességi ideje alatt veszik kezdetüket.

(2)Amennyiben egy adott projekt keretében megfelelő kárenyhítő intézkedéseket alkalmaznak az ütközések elkerülése vagy a zavarás megelőzése érdekében, megfelelő ellenőrzést végeznek az ilyen intézkedések hatékonyságának értékelése céljából, és az összegyűjtött információk fényében megteszik a szükséges további intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett fajok populációját ne érje jelentős negatív hatás, akkor a 92/43/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése és a 2009/147/EK irányelv 5. cikke alapján védett fajok egyedeinek elpusztítása vagy zavarása nem tekinthető szándékosnak. A tervezési folyamat és az engedélyezési eljárás keretében a tagállamok – legalább a kiemelkedően fontos közérdeknek minősülő projektek esetében – biztosítják a megújulóenergia-erőművek építésének és üzemeltetésének, valamint a kapcsolódó hálózati infrastruktúra fejlesztésének prioritásként történő kezelését az egyedi esetekben fennálló jogi érdekek kiegyensúlyozása során. A fajok védelmét illetően az előző kitétel csak akkor és annyiban alkalmazandó, ha és amennyiben sor kerül a faj populációi kedvező védettségi állapotának fenntartásához vagy helyreállításához hozzájáruló megfelelő fajvédelmi intézkedéseket meghozatalára, és e célból elegendő pénzügyi erőforrást és területet bocsátanak rendelkezésre.

3. cikk

A napenergiát hasznosító berendezések telepítésének engedélyezési eljárása

(1)A napenergiát hasznosító berendezések és a közös elhelyezésű energiatároló létesítmények, köztük az épületekbe beépített, napenergiát hasznosító berendezések meglévő vagy jövőbeli mesterséges építményeken – a mesterséges vízfelületek kivételével – történő telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy hónapot, feltéve, hogy az ilyen építmények elsődleges célja nem a napenergia-termelés. A 2011/92/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésétől és II. melléklete 3. pontjának a) és b) alpontjától eltérve, azokat önmagukban vagy az említett irányelv II. melléklete 13. pontjának a) alpontjával összefüggésben értelmezve, az ilyen, napenergiát hasznosító berendezések telepítése adott esetben mentesül az annak meghatározásával kapcsolatos követelmény alól, hogy a projekthez szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra, vagy célzott környezeti hatásvizsgálatra.

(2)A termelő-fogyasztók legfeljebb 50 kW teljesítményű, napenergiát hasznosító berendezéseinek telepítése esetén, ha az illetékes hatóságok vagy szervek a kérelmet követő egy hónapon belül nem válaszolnak, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(3)A fenti engedélyezési eljárások valamennyi határozatát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

4. cikk

A megújulóenergia-erőművek átalakítása

(1)A projektek átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárás, többek között a berendezések hálózathoz való csatlakoztatásához szükséges eszközök korszerűsítésére vonatkozó engedélyezési eljárás abban az esetben, ha az átalakítás kapacitásnövekedést eredményez, nem haladhatja meg a hat hónapot, beleértve a vonatkozó jogszabályok által előírt környezeti vizsgálatokat is. 

(2)Amennyiben az átalakítás nem eredményezi a megújulóenergia-erőmű kapacitásának 15 %-ot meghaladó növekedését, és nem érintve a lehetséges környezeti hatások e cikk harmadik bekezdése szerinti értékelésének szükségességét, az átviteli vagy az elosztóhálózathoz való csatlakoztatást a kérelemnek az érintett szervhez való benyújtását követő egy hónapon belül engedélyezni kell, kivéve, ha indokolt biztonsági aggályok merülnek fel, vagy fennáll a rendszerelemek műszaki összeférhetetlensége.

(3)Amennyiben a megújulóenergia-erőmű, illetve a megújuló energia villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges kapcsolódó hálózati infrastruktúra átalakítása esetében meg kell határozni, hogy a projekthez szükség van-e környezeti hatásvizsgálati eljárásra vagy a 2011/92/EU irányelv 4. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatra, az előzetes meghatározásnak és/vagy környezeti vizsgálatnak csak az eredeti projekthez képest bekövetkezett változtatásból vagy bővítésből eredő lehetséges hatásokra kell korlátozódnia.

(4)Amennyiben a napenergiát hasznosító berendezések átalakítása nem jár további terület felhasználásával, és megfelel az eredeti létesítményre vonatkozóan megállapított, alkalmazandó környezetvédelmi kárenyhítő intézkedéseknek, a projekt adott esetben mentesül az annak meghatározásával kapcsolatos követelmény alól, hogy a projekthez szükség van-e a 2011/92/EU irányelv 4. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálatra.

(5)Az engedélyezési eljárások valamennyi határozatát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

5. cikk

A hőszivattyúk szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása

(1)A hőszivattyúk telepítésére vonatkozó engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.

(2)Az átviteli vagy elosztóhálózathoz való csatlakoztatás az érintett szervnek küldött értesítést követően megengedett a következők tekintetében:

a)legfeljebb 12 kW teljesítményű hőszivattyúk; és

b)a termelő-fogyasztó által az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 14. pontja szerint telepített, legfeljebb 50 kW teljesítményű hőszivattyúk, feltéve, hogy a termelő-fogyasztó megújulóenergia-termelő létesítményének kapacitása eléri a hőszivattyú kapacitásának legalább 60 %-át;

kivéve, ha indokolt biztonsági aggályok merülnek fel, vagy fennáll a rendszerelemek műszaki összeférhetetlensége.

(3)Az engedélyezési eljárások valamennyi határozatát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított egy évig kell alkalmazni.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2023. július 1-jéig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, tekintettel az ellátásbiztonság és az energiaárak alakulására, valamint arra, hogy szükség van-e a megújulóenergia szélesebb körű alkalmazásának további felgyorsítására. A Bizottság jelentést tesz a Tanácsnak a felülvizsgálat főbb megállapításairól. A Bizottság a szóban forgó jelentés alapján javasolhatja e rendelet érvényességének meghosszabbítását.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen az egységes piac érvényesítésével foglalkozó munkacsoport keretében próbál hatékony megoldásokat találni több, a „RES egyszerűsítés” időközi jelentésben azonosított akadályra: https://data.europa.eu/doi/10.2833/239077

(2)     https://www.eclareon.com/de/projects/res-simplify

(3)    COM(2022) 222 final.

(4)    COM(2022) 553 final.

(5)    COM/2022/221 final.

(6)

   A Bíróság C-848/19. P. sz. ítélete (2021. július 15.) a Németország kontra Lengyelország ügyben (ECLI:EU:C:2021:598).