EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.7.

COM(2022) 571 final

2022/0358(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról, valamint az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2022) 393 final} - {SWD(2022) 348 final} - {SWD(2022) 349 final} - {SWD(2022) 350 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez az indokolás a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: javaslat) kíséri.

A rövid távú szálláshelyek (STR) egyre fontosabb részét képezik az idegenforgalmi ágazatnak. Az EU teljes turisztikai szálláshely-kínálatának közel egynegyedét teszik ki, és arányuk az online platformok megjelenésével jelentős mértékben növekedett 1 . A rövid távú szálláshelyek számos előnyt és lehetőséget teremtenek a vendégek, a szállásadók és az általános idegenforgalmi ökoszisztéma számára, ugyanakkor aggodalomra is okot adnak (különösen a túlzott turistaforgalommal és a megfizethető hosszú távú lakhatás hiányával küzdő helyi közösségek számára). A rövid távú szálláshelyeket ezért nemzeti, regionális és helyi szinten egyre szigorúbban szabályozzák. A hatóságok a rövid távú szálláshelyek átláthatóságának növelése érdekében is tettek lépéseket, például a szállásadókra vonatkozó nyilvántartási követelmények bevezetésével (így lehetővé tették a hatóságok számára, hogy megtudják, mely szállásadók mely bérleményeket kínálják), valamint azzal, hogy az online platformok számára előírták a szállásadókra és azok tevékenységeire vonatkozó adatok megosztását.

A hatóságok részéről érkező számos és sokféle adatigénylés súlyos terhet jelent, különösen a határokon átnyúló módon működő platformok számára. Ez megnehezíti számukra a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásoknak az egységes piacon történő nyújtását. A hatóságok ugyanakkor nehézségekbe ütköznek a megbízható adatokhoz való hatékony hozzáférés terén, ami akadályozza azon erőfeszítéseiket, amelyek a rövid távú szálláshelyek számának emelkedésére adott megfelelő és arányos szakpolitikai válaszok kidolgozására irányulnak. Az adatmegosztás nehézségei a következőkből erednek:

–a hatóságok számos nem hatékony és egymástól eltérő nyilvántartási rendszert kezelnek (ezért nem tudják hatékonyan megszerezni a szállásadók és a szálláshelyek azonosító adatait),

–az adatok platformok és hatóságok közötti megosztására szolgáló hatékony és érvényesíthető jogi keretek, szabványok és eszközök hiánya,

–az átláthatóságot és az adatmegosztást szabályozó megfelelő jogi keret hiánya.

E problémák kezelése érdekében a javaslat fő célkitűzése a rövid távú szálláshelyekkel kapcsolatos adat-előállításra és adatmegosztásra vonatkozó keret harmonizálása és fejlesztése az Európai Unióban, továbbá az átláthatóság fokozása a rövid távú szálláshely-szolgáltatási ágazatban. A javaslat konkrétan a következőket kínálja:

–olyan harmonizált megközelítés a szállásadókra vonatkozó nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatban, amely arra kötelezi a hatóságokat, hogy megfelelően kialakított nyilvántartási rendszereket működtessenek, amennyiben szakpolitikai döntéshozatal és jogérvényesítés céljából kívánnak adatokat szerezni,

–az online platformok kötelezése arra, hogy lehetővé tegyék a szállásadók számára a nyilvántartási számok megjelenítését (ami biztosítja, hogy a szállásadók megfeleljenek a nyilvántartási követelményeknek), valamint hogy megosszák a hatóságokkal a szállásadókra és az azok hirdetéseire vonatkozó konkrét tevékenységi adatokat,

–konkrét eszközök és eljárások annak biztosítására, hogy az adatmegosztás biztonságos, az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő és valamennyi érintett fél számára költséghatékony legyen.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

–A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 2 közös felelősségi köröket ír elő az EU-ban szolgáltatásokat nyújtó online vállalkozások számára, beleértve a rövid távú szálláshelyeket közvetítő online platformokat is. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan „a kialakítás általi megfelelési” kötelezettségeket állapít meg, amelyek előírják a platformok számára, hogy oly módon tervezzék meg és alakítsák ki az online interfészüket, amely lehetővé teszi bizonyos információk megjelenítését (de csak a „kereskedőnek” minősülő szolgáltatók esetében), valamint a jogellenes hirdetések eltávolítását. Nem írja elő az adatkészletek szisztematikus jelentését.

–A szolgáltatási irányelv 3 előírja, hogy a szolgáltatókra csak akkor vonatkozhatnak piacra jutási követelmények, ha azok megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá őket, és arányosak. Ezzel összefüggésben az Európai Unió Bírósága hangsúlyozta a rendelkezésre álló adatok és elemzések fontosságát az arányos politikai döntéshozatal szempontjából 4 . A szolgáltatási irányelv annak biztosítását is előírja a tagállamok számára, hogy a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultsággal, valamint a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos minden eljárás és alaki követelmény (pl. nyilvántartási rendszerek) egyszerűen teljesíthető legyen távolról és elektronikus úton az érintett egyablakos ügyintézési pontoknál és az érintett illetékes hatóságoknál.

–Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 5 az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását szabályozó rendelkezéseket tartalmaz. A vonatkozó részben az irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok nem korlátozhatják az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások másik tagállamból történő nyújtásának szabadságát, kivéve, ha ez a közrendi okokból, a közbiztonság, a közegészség védelme vagy a fogyasztók, köztük a befektetők védelme érdekében szükséges, és feltéve, hogy az ilyen korlátozás arányos e célokkal, és bizonyos eljárási követelmények teljesülnek.

–A platformok és az üzleti vállalkozások közötti kapcsolatokról szóló rendelet (P2B) 6 megfelelő átláthatósági jogokat biztosít az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói számára, beleértve az ajánlatoknak a szolgáltatásaikból való eltávolítását megelőző minimális felmondási időt és a vitarendezés eszközeit.

–Az adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat 7 a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a kormányzat közötti adatmegosztással foglalkozik, de nem tartalmaz új jelentéstételi kötelezettségeket az online platformokra vonatkozóan.

–Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 8 alkalmazandó a személyes adatoknak a hatóságok és az online platformok általi kezelésére (ideértve azokat az eseteket is, amikor ez a nyilvántartási számok megadásához és az ezeket a számokat tartalmazó nyilvántartás vezetéséhez szükséges); valamint a személyes adatoknak az online (a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokról jelentős mennyiségű adatot tároló) platformok és a hatóságok közötti cseréjére. Az általános adatvédelmi rendelet kimondja, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerülhet sor, ha az adatkezelésnek van jogalapja (pl. az adatkezelés jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy közérdekű feladat elvégzéséhez szükséges). A javaslat meghatározza a személyes adatok jogszerű kezelésének indokait, amely a rövid távú szálláshely-szolgáltatási ágazat átláthatóságának növeléséhez szükséges, továbbá adatvédelmi biztosítékokat ír elő az általános adatvédelmi rendeletnek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében.

–Az egységes digitális kapuról szóló rendelet 9 megkönnyíti az információkhoz való online hozzáférést és az e-kormányzati eljárásokat. Az adminisztratív terhek csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy a javaslat által szabályozott adminisztratív eljárások megfeleljenek az egységes digitális kapuról szóló rendeletnek, a javaslat ezeket az adminisztratív eljárásokat felveszi az említett rendelet I. és II. mellékletébe.

–A DAC7 irányelv 10 szerinti, 2023. január 1-jétől alkalmazandó új szabályok előírják az online platformok számára, hogy szolgáltassanak bizonyos információkat a rajtuk keresztül értékesítők jövedelméről. Ezeket az információkat éves rendszerességgel és csak az érintett tagállamok adóhatóságaival kell megosztani, hacsak más jogszabályok másként nem rendelkeznek.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, amely lehetővé teszi a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó olyan intézkedések elfogadását, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A javaslat célja, hogy harmonizált uniós keretet hozzon létre a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adat-előállításra és adatmegosztásra vonatkozóan. A közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok közelítésére azért van szükség, hogy elkerülhető legyen az egységes piacon az eltérő adatszolgáltatási követelmények és kérelmek elterjedése, amely akadályozná az online közvetítő szolgáltatások és a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását. A javaslat alapján létrehozott adatmegosztási keret várhatóan pozitív hatással lesz a szállásadók piacra jutására, mivel hozzá fog járulni a szállásadókra vonatkozó nyilvántartási követelményekhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentéséhez. Az adatmegosztási keret biztosítja a hatóságok számára azokat az adatokat, amelyekre olyan, a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra vonatkozó szabályok (pl. a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatási ajánlatok bizonyos földrajzi területeken való korlátozására vagy az egészségügyi és biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítására vonatkozó szabályok) kidolgozásához és fenntartásához van szükségük, amelyek megfelelőek és a közérdekű cél eléréséhez szükségesnél nem szigorúbbak. Ezért az EUMSZ 114. cikke a megfelelő jogalap egy olyan jogszabályi beavatkozáshoz, amely a belső piacon működő online platformokra terjed ki, és kezeli azokat a tagállami szabályozások és követelmények közötti eltéréseket, amelyek hatással vannak az online platformok belső piacának működésére.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve szerint az EU csak abban az esetben intézkedhet, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, tehát a tervezett intézkedések nagyságrendje vagy hatásai miatt azok az EU szintjén jobban megvalósíthatók.

A tagállamok által az adat-előállításra és az adatmegosztásra vonatkozóan bevezetett eltérő és túlzottan megterhelő keretek akadályozzák az online platformok határokon átnyúló működését. Ugyanakkor a jelenlegi nemzeti, regionális és helyi szintű beavatkozások gyakran túlzottak és eredménytelenek, mivel a hatóságok általában nehezen tudnak adatokat szerezni a platformoktól és a szállásadóktól. Az európai szintű fellépés lehetővé fogja tenni az EU-ban működő online platformok közötti adatmegosztást, és biztosítani fogja, hogy a megosztott adatok szabványosítottak és interoperábilisak legyenek. A nyilvántartási rendszerekre vonatkozó közös uniós szabványok biztosítani fogják, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás egyszerű legyen, ezáltal hozzá fog járulni a széttagoltság és az online platformokat és szállásadókat sújtó adminisztratív terhek csökkentéséhez. A közös uniós keret biztosítani fogja a nemzeti és helyi hatóságok számára a szabályok érvényesítéséhez és a hatályos uniós joggal összhangban álló, megalapozott szakpolitikai válaszok elfogadásához szükséges átláthatóságot.

A platformok által kínált, rövid távú online szálláshely-kiadási szolgáltatások határokon átnyúló jellege és az adatmegosztási követelmények széttagoltsága miatt a javaslat célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják hatékonyan megvalósítani. Ezért az uniós fellépés az egyetlen módja annak, hogy a (nyilvántartásba vételen keresztül történő) adat-előállításra és adatmegosztásra vonatkozóan harmonizált keret jöjjön létre. Ez azt is lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a rövid távú szálláshelyekre vonatkozó megbízható adatok alapján megfelelő és arányos szabályokat dolgozzanak ki, az online platformok számára pedig biztosítja a lehetőséget, hogy anélkül működjenek és fejlődjenek az egységes piacon, hogy számos és eltérő adatigénylésre kelljen válaszolniuk.

•Arányosság

A javaslat elsődleges célja, hogy Unió-szerte egyszerűsítse az adatigényléseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a rövid távú bérbeadással foglalkozó platformok számára az adatigénylésekre történő válaszadást. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok és a hatóságok közötti adatmegosztás uniós jogalapja és keretrendszere növelni fogja a jogbiztonságot, és biztosítani fogja, hogy a megosztott adatok szabványosítottak és interoperábilisak legyenek. A tagállamoknak nem kell majd a szállásadókra vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárásokat bevezetniük, kivéve, ha adatokat kívánnak szerezni a platformoktól. Nyilvántartási rendszer bevezetése esetén a hatóságokat illető, a nyilvántartási számok kiadására vonatkozó uniós kötelezettségek, valamint az online platformok azon kötelezettsége, hogy minden szállásadó számára tegyék lehetővé, hogy a hirdetéseket az említett nyilvántartási számokkal együtt jelenítsék meg, biztosítani fogja, hogy a szállásadókra vonatkozó követelmény könnyen érvényesíthető legyen. A nyilvántartási rendszer az e nyilvántartási számokon alapuló adatmegosztást is megkönnyíti. A közös uniós keret tehát biztosítani fogja a nemzeti és helyi hatóságok számára a szabályok érvényesítéséhez és az uniós joggal összhangban álló, megalapozott szakpolitikai válaszok elfogadásához szükséges átláthatóságot.

A javaslat azért is arányos, mert bizonyos fokú rugalmasságot tesz lehetővé a tagállamok és a hatóságok számára nemcsak a nyilvántartási rendszerek tekintetében (azaz hogy bevezessenek-e ilyen rendszereket, és ha igen, milyen szinten), hanem azon kiegészítő információk tekintetében is, amelyeket az egyes tagállamok és hatóságok kérhetnek a szállásadóktól (az EUMSZ és a szolgáltatási irányelv által meghatározott megkülönböztetésmentesség és arányosság elvének tiszteletben tartása mellett). Ez biztosítja a tagállamok és a helyi hatóságok igényeinek tiszteletben tartását és figyelembevételét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Lehetőség van arra, hogy az uniós fellépés az ágazat önkéntes fellépésének és bizonyos kísérő intézkedéseknek az előmozdítására korlátozódjon. Ez azonban valószínűleg nem lenne hatékony, mivel arra hagyatkozna, hogy maga az ágazat mennyire hajlandó a jelenlegi helyzet megváltoztatására. A korábbi „puha” megközelítések, például a közösségi gazdaságról szóló 2016. évi közlemény és a 2018. évi szakpolitikai elvek az átláthatóság tekintetében nem vezettek jelentős javuláshoz a rövid távú szálláshelykiadás ágazatában 19 , és számos érdekelt fél úgy ítélte meg, hogy ezek nem elégségesek. Ezt a Tanács 20 és a Parlament 21 nagyobb jogbiztonságra és átláthatóságra irányuló felhívásai is bizonyították; továbbá a konzultációs és hatásvizsgálati folyamat is ezt igazolta, amely feltárta az uniós és nemzeti szinten eddig alkalmazott „puha” eszközök, például az önkéntes megállapodások korlátait és eredménytelenségét. Emellett az általános adatvédelmi rendelet szabályai jogalapot és biztosítékokat írnak elő a javaslat azon céljai tekintetében, amelyek a személyes adatok megosztásának előmozdítására irányulnak.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

E javaslat előkészítése során a Bizottság az érdekelt felek széles körével konzultált, beleértve a (nemzeti, regionális és helyi szintű) hatóságokat, az online platformokat (és azok szervezeteit), a szállásadókat és más szolgáltatókat (például ingatlankezelőket és szállodákat), valamint a helyi szövetségeket. A konzultációs tevékenységek közé tartozott a bevezető hatásvizsgálat, egy 12 hetes célzott nyilvános konzultáció, amelyre 5 692 válasz érkezett, az érdekelt felek munkaértekezletei, két célzott felmérés a hatóságokkal és platformokkal, valamint célzott konzultációk az érdekelt felekkel.

A hatóságok megerősítették, hogy szakpolitikai döntéshozatali és jogérvényesítési célokból személyes és nem személyes adatokra van szükségük. Kiemelték, hogy különböző technikai és jogi okokból jelenleg nehezen jutnak hozzá ezekhez az adatokhoz a szállásadóktól és az online platformoktól. A szállásadók hangsúlyozták, hogy növelni kell az online platformok felelősségét annak biztosítása érdekében, hogy csak jogszerű hirdetések jelenhessenek meg. Figyelmeztettek arra, hogy helyi szinten megsokszorozódhatnak a szállásadókra vonatkozó korlátozó szabályok. Az ingatlankezelők (főként kkv-k) azt javasolták, hogy a rövid távú szálláshelykiadásra vonatkozóan egyszerű nyilvántartásba vételi eljárások kerüljenek bevezetésre, és hogy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatók feltérképezése céljából nemzeti adatbázis jöjjön létre. Az online platformok azt kérték, hogy az adatigénylések legyenek arányosak és feleljenek meg az uniós jognak, nevezetesen az általános adatvédelmi rendeletnek. A kisebb platformok hangsúlyozták, hogy az új adatmegosztási kötelezettségnek a meglévő kötelezettségekre (pl. a DAC7 irányelvre és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra) kell épülnie, és meg kell szüntetnie a fennmaradó hiányosságokat. A turizmus-vendéglátás ágazat (főként a szállodaipar) támogatta a szállásadókra vonatkozó nyilvántartási rendszereket és az online platformok általi nagyobb mértékű adatmegosztást. Az ágazat a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatók és a hagyományos szálláshely-kiadási szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltételeket szorgalmazott.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság és a külső szerződő felek számos felmérést, nyilvános konzultációt folytattak le és több tanulmányt készítettek. A házon belül végzett gazdasági kutatómunka és a Közös Kutatóközpontnak a szakpolitika kialakításával összefüggésben nyújtott támogatása és piacelemzése tovább segítette a jelen kezdeményezés alapjául szolgáló hatásvizsgálatot.

•Hatásvizsgálat

–Az 1. alternatíva ajánlás formájában valósulna meg. A javaslat arra ösztönözné a hatóságokat, hogy vezessenek be a szállásadókra vonatkozó nyilvántartási rendszereket. Ez magában foglalná a szállásadó és a szálláshely azonosítását szolgáló adatok gyűjtését, majd a nyilvántartási szám automatikus kiadását. A hatóságokat arra is ösztönözné, hogy írják elő az online platformok számára az egyes szálláshelyek nyilvántartási számának megjelenítését, és osszák meg az előzetesen egyeztetett tevékenységi adatokat a hatóságokkal. Ez az ajánlás a bevált gyakorlatok példáin alapulna, és egy magatartási kódexszel egészülne ki, célja pedig a hatóságok és az online platformok közötti adatmegosztás megkönnyítése oly módon, hogy meghatározza az adatmegosztás hatókörét és a technikai eszközöket.

–A 2. alternatíva megkövetelné, hogy azok a hatóságok, amelyek szakpolitikai döntéshozatali és jogérvényesítési célokból adatokat kívánnak beszerezni az online platformoktól, első lépésként tartsanak fenn egy, a szállásadókra és szálláshelyeikre vonatkozó nyilvántartási rendszert, amely rendszernek bizonyos követelményeket kell teljesítenie. Miután a szállásadók megadták az előre meghatározott adat- és információkészleteket, a hatóságoknak minden egyes szálláshelyre vonatkozóan külön nyilvántartási számot kell kiadniuk a részükre. Az online platformok kötelesek lennének előírni a szállásadók számára, hogy adják meg ezt a nyilvántartási számot, és rendszeresen osszanak meg a hatóságokkal előre meghatározott adatokat (pl. a várható és a tényleges foglalások számát, valamint az egyes foglalásoknál a szálláshelyen megszállt vendégek számát). A tagállamoknak az adattovábbítás lehetővé tétele érdekében egységes digitális belépési pontot kellene létrehozniuk, és egyértelműen meg kellene határozniuk, hogy mely kötelezettségek vonatkoznak a területükön található szállásadókra és online platformokra.

–A 3. alternatíva magában foglalná a 2. szakpolitikai alternatívánál előirányzott intézkedéseket, de a nyilvántartásba vételi kötelezettséget valamennyi uniós szállásadóra és szálláshelyre kiterjesztené. Minden tagállamnak nyilvántartási rendszert kellene bevezetnie nemzeti szinten valamennyi szállásadó és szálláshelyeik számára.

A hatásvizsgálat a 2. szakpolitikai alternatívát jelölte meg az előnyben részesített alternatívaként, mivel:

–az 1. alternatíva nem biztosítaná teljes mértékben a platformokra nehezedő terhek és az adatokhoz való hozzáférés megfelelő kezelését. Önkéntes jellege azt jelenti, hogy csak néhány területen és csak korlátozott számú online platform és hatóság között eredményezne javulást,

–a 2. alternatíva rugalmas és arányos módon valósítaná meg a célkitűzéseket. Növelné az átláthatóságot a rövid távú szálláshely-kiadási szegmensben, ugyanakkor csökkentené az online platformokra nehezedő terheket, és rugalmasságot biztosítana a hatóságok számára,

–a 3. alternatíva úgy érné el a célkitűzéseket, hogy az egész EU-ban hatékony adatmegosztási keretet biztosítana; ugyanakkor magas adminisztratív költségekkel is járna a hatóságok számára, és korlátozná cselekvési szabadságukat.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az EU költségvetését érintő vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

E rendelet elfogadását követően a tagállamoknak 2 éves átmeneti időszak állna rendelkezésére ahhoz, hogy feltérképezzék az érintett helyi hatóságokat, létrehozzák vagy kiigazítsák a meglévő helyi/nemzeti nyilvántartási rendszereket (a helyi nyilvántartási rendszerek összekapcsolása révén, ha vannak ilyenek) és nemzeti szintű informatikai infrastruktúrát hozzanak létre az online platformokkal való adatmegosztás egyszerűsítése érdekében (az egységes digitális belépési ponton keresztül). Az első értékelésre legkorábban öt évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően kerül sor (azaz öt évvel a kezdeti kétéves átmeneti időszak után).

A Bizottság nyomon fogja követni ezen új rendszer végrehajtását, alkalmazását és az annak való megfelelést, hogy értékelje a rendszer eredményességét. Az új szabályok eredményességének értékelése elsősorban (de nem kizárólag) fő teljesítménymutatók alapján fog történni.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2022/0358 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról, valamint az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 22 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 23 ,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére 24 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A szállásadók által kínált rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások évek óta léteznek az egyéb szálláshely-szolgáltatások, például szállodák, ifjúsági szállók vagy panziók alternatívájaként. A platformgazdaság növekedésének eredményeként a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás volumene Unió-szerte jelentős mértékben bővül. Bár a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások számos lehetőséget teremtenek a vendégek, a szállásadók és a teljes idegenforgalmi ökoszisztéma számára, gyors növekedésük különösen a helyi közösségek és hatóságok körében aggályokat és nehézségeket is okoz. Az egyik fő kihívás a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra vonatkozó megbízható információk hiánya, mint például a szállásadó kiléte, a szolgáltatásnyújtás helye és időtartama, ami megnehezíti a hatóságok számára a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások hatásának felmérését, továbbá a megfelelő és arányos szakpolitikai válaszok kidolgozását és érvényesítését.

(2)A nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok egyre több intézkedést hoznak annak érdekében, hogy információkat szerezzenek be a szállásadóktól és a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól oly módon, hogy nyilvántartási rendszereket és egyéb átláthatósági követelményeket írnak elő, többek között a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára. Az adat-előállításra és -megosztásra vonatkozó jogi kötelezettségek azonban a hatály és a gyakoriság, továbbá a vonatkozó eljárások tekintetében jelentősen eltérnek a tagállamokon belül és a tagállamok között. A rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat közvetítő online platformok nagy többsége határokon átnyúlóan, sőt a teljes belső piacon nyújt szolgáltatásokat. Az eltérő átláthatósági követelmények akadályozzák a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, és hátrányosan érintik a belső piac megfelelő működését. A harmonizáltabb szabályok és követelmények elérése, valamint a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások tisztességes, egyértelmű és átlátható nyújtásának biztosítása érdekében, a kiegyensúlyozott idegenforgalmi ökoszisztéma belső piacon belül történő előmozdítására irányuló erőfeszítések részeként uniós szinten egységes és célzott szabályokat kell kialakítani.

(3)E célból harmonizált szabályokat kell megállapítani a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal összefüggő adatok előállítására és megosztására vonatkozóan, ami javítani fogja a hatóságoknak a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatokhoz való hozzáférését és ezen adatok minőségét, ez pedig lehetővé teszi e hatóságok számára, hogy az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó politikákat eredményes és arányos módon alakítsák ki és hajtsák végre.

(4)Szabályokat kell megállapítani a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül nyújtott rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizálására azokban az esetekben, amikor a tagállamok ilyen átláthatósági követelmények előírása mellett döntenek. Ennek megfelelően harmonizált szabályokat kell megállapítani a nyilvántartási rendszerekre és a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra vonatkozó adatmegosztási követelményekkel kapcsolatban, amennyiben a tagállamok ilyen rendszerek vagy követelmények bevezetése mellett döntenek. Az eredményes harmonizáció elérése és a szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok az e rendeletben meghatározott konkrét rendszeren kívül nem alkothatnak jogszabályokat a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok adataihoz való hozzáférésről. Ennek célja annak biztosítása, hogy a tagállamok ne úgy szabályozzák a szóban forgó adatigényléseket, hogy nem hozzák létre a szükséges nyilvántartási rendszereket, adatbázisokat és egységes digitális belépési pontot, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok általi arányos, a magánélet védelmét tiszteletben tartó és biztonságos adatmegosztást a belső piacon. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 rendelkezéseivel összhangban ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy a szállásadók által nyújtott, rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatással kapcsolatos piacra jutási követelményeket fogadjanak el és tartsanak fenn – az egészségügyi és biztonsági követelményeket, minőségi minimumkövetelményeket vagy mennyiségi korlátozásokat is beleértve –, feltéve, hogy ezek a követelmények a közérdekű célok védelme érdekében szükségesek és arányosak. A megbízható adatok egységes rendelkezésre állása támogatni fogja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az uniós joggal összhangban álló szakpolitikákat és szabályozásokat dolgozzanak ki. Valójában, amint azt az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata is egyértelművé tette, a tagállamoknak adatok és bizonyítékok alapján kell megindokolniuk a szállásadók piacra jutásának esetleges korlátozását.

(5)E rendeletnek nem célja a vám- vagy adószabályok betartásának biztosítása, és nem érinti a tagállamok bűncselekményekkel kapcsolatos hatásköreit. Ennek megfelelően nem érinti a tagállamoknak vagy az Uniónak az említett területeken fennálló hatáskörét, illetve az ilyen hatáskör alapján az említett területeken az adatokhoz való hozzáférésre, azok megosztására és felhasználására vonatkozóan elfogadott nemzeti vagy uniós jogi eszközöket. Ezért ki kell zárni a rendelet alapján kezelt személyes adatok bűnüldözési, vagy adó- és vámügyi célokra történő esetleges jövőbeli felhasználását.

(6)Ezt a rendeletet a bútorozott szálláshelyek díjazás ellenében történő, rövid távú bérbeadásából álló, hivatásszerűen vagy nem hivatásszerűen nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni. A rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás vonatkozhat például a szállásadó elsődleges lakóhelyének egy helyiségére – a szállásadó jelenlétében –, a szállásadó évente korlátozott számú napra bérbe adott elsődleges vagy másodlagos lakóhelyére, vagy a szállásadó által befektetésként vásárolt egy vagy több ingatlanra, amelyet az év során jellemzően egy évnél rövidebb időre adnak bérbe. A bútorozott szálláshelyek tartósabb, jellemzően egy évig vagy annál hosszabb ideig történő rendelkezésre bocsátása nem tekinthető rövid távon nyújtott szolgáltatásnak. A rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nem korlátozódnak a kizárólag turisztikai vagy szabadidős célokra bérbe adott szálláshelyekre, hanem az egyéb, például üzleti vagy tanulmányi célú rövid távú tartózkodásokat is magukban foglalják.

(7)Az e rendeletben megállapított szabályok nem alkalmazandók a szállodákra és egyéb hasonló turisztikai szálláshelyekre, beleértve az üdülőszállodákat, apartmanházakat, ifjúsági szállókat és moteleket, mivel ezek szolgáltatásaira már vonatkoznak meglévő átláthatósági és jelentéstételi kötelezettségek, nevezetesen a 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 . A kempingekben, illetve a lakóautóparkokban és lakókocsiparkokban biztosított szálláshelyek, mint például a sátrak, lakókocsik vagy lakóautók szintén nem tartoznak az említett szabályok hatálya alá, mivel az ilyen szálláshelyek általában erre a célra kijelölt területeken, például kempingekben vagy lakókocsiparkokban találhatók, és nem gyakorolnak a lakóépületekre a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz hasonló hatást.

(8)Az e rendeletben megállapított szabályokat az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 3. cikkének i) pontja szerinti online platformokra kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a vendégek számára, hogy rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtására irányuló, távollevők közötti szerződéseket kössenek a szállásadókkal. Ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól a szállásadókat a vendégekkel összekötő azon weboldalakat, amelyek a közvetlen ügyletek megkötésében semmilyen további szerepet nem játszanak. A fizetéssel nem járó rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat közvetítő online platformok (például a lakáscserét közvetítő online platformok) nem tartoznak e szabályok hatálya alá, mivel a rendelet csak a díjazás ellenében nyújtott rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra terjed ki.

(9)A nyilvántartásba vételi eljárások lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatással összefüggésben információkat gyűjtsenek a szállásadókról és a szálláshelyekről. A nyilvántartási számnak, amely a bérelt szálláshely-egység egyedi azonosítója, biztosítania kell, hogy a platformok által gyűjtött és megosztott adatokat megfelelően hozzá lehessen rendelni a szállásadókhoz és a szálláshelyekhez. Ezért az illetékes hatóságok feladata, hogy amennyiben adatokat kívánnak kapni a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok szolgáltatóitól, nemzeti, regionális vagy helyi szintű nyilvántartásba vételi eljárásokat vezessenek be vagy tartsanak fenn a szállásadók és szálláshelyeik számára.

(10)Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok hozzájussanak a számukra szükséges információkhoz és adatokhoz, anélkül, hogy aránytalan terheket rónának az online platformokra és a szállásadókra, közös megközelítést kell kialakítani a tagállamokon belüli nyilvántartásba vételi eljárásokra vonatkozóan, amely a szálláshely és a szállásadó azonosítását lehetővé tevő alapvető információkra korlátozódik. E célból a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az összes vonatkozó információ és dokumentum benyújtása után a szállásadók és a szálláshelyek nyilvántartási számot kapjanak. A szállásadók számára lehetővé kell tenni, hogy a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 szerinti bejelentett elektronikus azonosító rendszer keretében kibocsátott elektronikus azonosító eszközök használatával azonosítsák és hitelesítsék magukat az említett nyilvántartásba vételi eljárások lefolytatása érdekében.

(11)A szállásadóknak saját magukra, valamint a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás keretében kínált szálláshelyekre vonatkozó információkat, továbbá egyéb, ahhoz szükséges információkat kell megadniuk, hogy az illetékes hatóságok megismerjék a szállásadó kilétét és elérhetőségeit, valamint a szálláshely helyét, típusát (pl. ház, lakás, szoba) és jellemzőit. Ezekre az információkra a szállásadók és a kínált szálláshelyek nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében van szükség. A szálláshely jellemzőinek leírásában fel kell tüntetni, hogy a szálláshelyet részben vagy egészében kínálják-e, és hogy a szállásadó a szálláshelyet lakhatási célokra, elsődleges vagy másodlagos lakóhelyként vagy más célokra használja-e. A szállásadóknak arról is tájékoztatást kell adniuk, hogy a szálláshely hány vendéget tud fogadni.

(12)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szállásadók számára olyan további információk és dokumentumok benyújtását írják elő, amelyek igazolják a nemzeti jogban megállapított követelményeknek, például az egészségügyi és biztonsági követelményeknek, valamint a fogyasztóvédelmi követelményeknek való megfelelést. A tagállamok különösen az egyenlő hozzáférés és a befogadás biztosítása érdekében előírhatják a szállásadók számára, hogy adjanak meg információkat a nemzeti vagy helyi akadálymentességi követelményekkel kapcsolatban a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás keretében kínált szálláshelyek akadálymentességére vonatkozóan. Azonban az esetleges követelményeknek meg kell felelniük a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének – azaz egy jogszerű szabályozási cél eléréséhez megfelelőnek és szükségesnek kell lenniük –, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek és a 2006/123/EK irányelvnek. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az e rendelet hatálya alá nem tartozó kérdésekkel kapcsolatos, az uniós jognak megfelelő adatszolgáltatási követelményeket határozzanak meg a szállásadók számára, mint például a nem fizetett tartózkodások, beleértve azokat az eseteket, amikor az elszállásolás kiszolgáltatott személyekre, például menekültekre vagy átmeneti védelem alá tartozó személyekre vonatkozik.

(13)Amennyiben a szállásadók által a nyilvántartásba vételi eljárás során szolgáltatott információk és dokumentumok korlátozott ideig érvényesek – például személyazonosító okmány, illetve tűzvédelmi vagy egyéb biztonsági tanúsítvány esetében –, a szállásadók számára lehetővé kell tenni az információk vagy dokumentumok frissítését. Amennyiben a szállásadó nem nyújtja be a frissített információkat és dokumentumokat, az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a frissített információk vagy dokumentumok benyújtásáig felfüggesszék a nyilvántartási szám érvényességét. A szállásadó által benyújtott információkat és dokumentumokat a nyilvántartási szám érvényességének teljes időtartama alatt és a szállásadónak a szálláshely nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelmét követő legfeljebb 1 évig kell megőrizni annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok még a szálláshely nyilvántartásból való törlését követően is elvégezhessék a vonatkozó ellenőrzéseket.

(14)A szállásadók által a nyilvántartásba vételi eljárás keretében benyújtott információkat és dokumentumokat az illetékes hatóságoknak csak a nyilvántartási szám kiadása után kell ellenőrizniük. Indokolt észszerű határidőn belül lehetővé tenni a szállásadók számára, hogy helyesbítsék azokat a benyújtott információkat és dokumentumokat, amelyeket az illetékes hatóság hiányosnak vagy pontatlannak tart. Amennyiben a szállásadó a megadott határidőn belül nem helyesbíti az információkat és dokumentumokat, az illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy felfüggessze a nyilvántartási szám érvényességét. Az illetékes hatóságnak arra is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy felfüggessze a nyilvántartási szám érvényességét, ha úgy találja, hogy nyilvánvaló és súlyos kétségek merülnek fel a szállásadó által szolgáltatott információk vagy dokumentumok hitelességét és érvényességét illetően. Ezekben az esetekben az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a szállásadókat a nyilvántartási szám érvényességének felfüggesztésére irányuló szándékukról és annak okairól. A szállásadók számára lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, továbbá a benyújtott információk és dokumentumok észszerű határidőn belül történő helyesbítésére. A nyilvántartási szám érvényességének felfüggesztése esetén az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük olyan végzés kibocsátására, amelyben felszólítják a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül távolítsák el a szóban forgó szálláshelyre vonatkozó hirdetést, vagy tiltsák le az ahhoz való hozzáférést. Ezeknek a végzéseknek tartalmazniuk kell a hirdetés azonosításához szükséges valamennyi információt, beleértve az egyes hirdetések saját egységes forrás-helymeghatározóját (URL).

(15)Amennyiben nyilvántartásba vételi eljárás van érvényben, a szállásadók számára elő kell írni, hogy bocsássák a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok rendelkezésére a nyilvántartási számukat, minden egyes szálláshelyük hirdetésénél jelenítsék meg azt, és bocsássák a vendégek rendelkezésére a szálláshely nyilvántartási számát. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nyilvántartásba vételi eljárás alkalmazása esetén a nemzeti jog tegye lehetővé az illetékes hatóságok számára, hogy a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat a nyilvántartási szám nélkül vagy érvénytelen nyilvántartási számmal kínált szálláshelyekre vonatkozó hirdetések törlésére kötelezhessék.

(16)Az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke bizonyos, a kellő gondosságra vonatkozó követelményeket állapít meg azon online platformokat üzemeltető szolgáltatók számára, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel. Ezek a követelmények a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra vonatkoznak a kereskedőnek minősülő szállásadók által kínált rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások tekintetében. A rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás ágazatát azonban az jellemzi, hogy a szállásadók gyakran magánszemélyek, akik alkalmi, személyközi alapon nyújtanak rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatást, és nem feltétlenül felelnek meg az uniós jog szerinti „kereskedőnek” való minősítés feltételeinek. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikke szerinti „beépített megfelelés a kialakítás által” fogalmával és célkitűzésével összhangban, valamint annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizhessék, hogy teljesülnek-e az alkalmazandó nyilvántartásba vételi kötelezettségek, indokolt a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások összefüggésében egyedi feltételeket alkalmazni a kialakítás általi megfelelésre, beleértve azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az uniós jog értelmében kereskedőnek nem minősülő szállásadók kínálnak. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak biztosítaniuk kell, hogy nyilvántartási szám megadása nélkül ne lehessen szolgáltatást nyújtani azokban az esetekben, amikor a szállásadó ilyen nyilvántartási szám meglétéről nyilatkozik. Ez nem jelenthet olyan kötelezettséget a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára, hogy általánosságban nyomon kell követniük a szállásadók által a platformjukon keresztül kínált szolgáltatásokat, sem pedig egy olyan általános tényfeltáró kötelezettséget, amelynek célja a nyilvántartási szám pontosságának ellenőrzése a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásra vonatkozó ajánlat közzététele előtt.

(17)Amennyiben az illetékes hatóságok a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól információt kívánnak szerezni a szállásadók tevékenységeiről, elő kell írni számukra, hogy hozzanak létre vagy tartsanak fenn nyilvántartásba vételi eljárást.

(18)Lehetővé kell tenni azon illetékes hatóságok számára, amelyek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól információkat kívánnak kapni a szállásadók tevékenységeiről és nyilvántartási rendszerrel rendelkeznek, hogy rendszeres időközönként szerezhessenek tevékenységi adatokat az online platformoktól. A lekérhető adatok típusát teljes mértékben harmonizálni kell, és tartalmazniuk kell azon éjszakák számát, amelyekre a nyilvántartásba vett szálláshelyet kibérelték, a szálláshelyen tartózkodó vendégek számát éjszakánként, a szálláshely nyilvántartási számát és a hirdetés URL-jét, amelyre a szállásadó és a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásra kínált szálláshely azonosításának lehetővé tételéhez van szükség azokban az esetekben, amikor a nyilvántartási szám hiányzik vagy hibás. A tevékenységi adatok, a nyilvántartási szám és a szálláshelyre vonatkozó hirdetés URL-jének megadására irányuló kötelezettség csak azokra az online platformokra vonatkozik, amelyek ténylegesen elősegítik a szállásadók és a vendégek közötti közvetlen ügyletek létrejöttét, mivel csak ezek a platformok képesek adatokat gyűjteni például arról, hogy hány éjszakára bérelték ki az adott szálláshelyet, továbbá a szálláshelyen éjszakánként tartózkodó vendégek számáról. Amennyiben az uniós jog másként nem rendelkezik, a tagállamok nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be olyan, az e rendeletben meghatározottaktól eltérő intézkedéseket, amelyek előírják a platformok számára, hogy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókról és tevékenységeikről jelentést tegyenek.

(19)Annak érdekében, hogy a személyes adatok kezelése megfelelő és releváns legyen, továbbá a személyes adatok kezelésének céljai szempontjából szükséges mértékre korlátozódjon, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok nem kötelezhetők arra, hogy bejelentsék a szállásadók személyazonosságára és a szálláshelyekre vonatkozó kiegészítő információkat, mivel ezeket az információkat az illetékes hatóságok a szállásadókra vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárások keretében már eleve gyűjtik.

(20)A 2003/361/EK bizottsági ajánlás 29 értelmében kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő, rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól nem várható el, hogy gépek közötti kommunikációs eszközöket használjanak, feltéve, hogy az előző negyedévben havi átlagban nem érik el a legalább 2 500 aktív szállásadót az Unióban. Ha az ilyen rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok lehetőséget kapnak arra, hogy manuális eszközöket használjanak az adatoknak az egységes digitális belépési ponttal való megosztására, az csökkenti a megfelelésből eredő terheiket, és figyelembe veszi pénzügyi és technikai erőforrásaikat, miközben továbbra is biztosítja, hogy az illetékes hatóságok hozzájussanak a releváns adatokhoz. A feltételezés szerint a 2003/361/EK ajánlás értelmében kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő és ezt a küszöbértéket elérő vagy meghaladó, rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak már rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik a gépek közötti adatátviteli követelményeknek való megfelelést.

(21)A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára elő kell írni, hogy teljesítsék az általuk közvetített rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket az olyan területen található szálláshelyek esetében, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be, feltéve, hogy a tagállam létrehozta az egységes digitális belépési pontot. Ezen információk gyűjtésére és megosztására azért van szükség, hogy az illetékes hatóságok nyomon követhessék a szállásadókra vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárásoknak való megfelelést, továbbá hogy a tagállamok a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások területére vonatkozóan megfelelő és arányos politikákat dolgozhassanak ki és érvényesíthessenek.

(22)Annak elkerülése érdekében, hogy a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok eltérő technikai követelményekkel és a tagállamokon belüli adatmegosztáshoz szükséges különböző hozzáférési pontokkal szembesüljenek, létre kell hozni egy nemzeti egységes digitális belépési pontot, amely kapuként szolgál az adatoknak a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok és az illetékes hatóságok közötti elektronikus továbbításához, biztosítva az időszerű, megbízható és hatékony adatmegosztási folyamatokat.

(23)Az egységes digitális belépési pontoknak lehetővé kell tenniük a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára, hogy az adattovábbítással kapcsolatos hibák és következetlenségek csökkentése és a megfeleléssel összefüggő terhek enyhítése érdekében véletlenszerűen ellenőrizzék a nyilvántartási szám érvényességét vagy az önbevallások pontosságát. Az egységes digitális belépési pontnak – amellett, hogy nem írja elő a nyilvántartási szám tényleges tárolását – lehetővé kell tennie szúrópróbaszerű ellenőrzések elvégzését, akár automatikusan, olyan alkalmazásprogramozási felület segítségével, amely lehetővé teszi a nyilvántartási számnak az egységes digitális belépési ponthoz kapcsolódó tagállami egyedi nyilvántartásba vételi eljárások adott nyilvántartás alapján történő ellenőrzését, vagy manuálisan, például a nyilvántartási szám online interfészen történő megadásával és érvényességének visszaigazolásával. A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára lehetővé kell tenni, hogy további ellenőrzéseket is végezhessenek az egységes digitális belépési ponton keresztül. A tagállamoknak a már rendelkezésükre álló eszközök felhasználásával továbbra is érvényesíteniük kell a nyilvántartásba vételi kötelezettségeket.

(24)Az adatcserét támogató műszaki megoldások végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása és a nemzeti egységes digitális belépési pontok interoperabilitásának előmozdítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy szükség esetén meghatározza az alkalmazandó szabványokat és interoperabilitási követelményeket. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 30 megfelelően kell gyakorolni.

(25)Az adatmegosztás szemantikai és technikai akadályainak felszámolása, valamint a hatékonyabb és eredményesebb adminisztratív eljárások biztosítása érdekében biztosítani kell a tagállamok különböző nyilvántartásainak összehangolását, valamint az e nyilvántartások és az egységes digitális belépési pont közötti interoperabilitást. Az egységes digitális belépési pontok nemzeti szintű létrehozásáért felelős szervezeteknek és a Bizottságnak a nemzeti szintű végrehajtást és a tagállamok közötti együttműködést kell elősegíteniük.

(26)Arányos, korlátozott és kiszámítható uniós szintű keretre van szükség a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok átlátható megosztásához, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 31 követelményeinek megfelelően. Ennek elérése érdekében a tagállamoknak jegyzékbe kell venniük azokat a nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságokat, amelyek a területükön található szálláshelyekre vonatkozó tevékenységi adatok igénylése céljából nyilvántartásba vételi eljárást alakítottak ki vagy tartanak fenn. Ezeket az adatokat csak a nyilvántartásba vételi eljárásoknak vagy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó végrehajtási szabályoknak való megfelelés nyomon követése céljából szabad kezelni. Ez utóbbi esetben az ilyen adatkezelés csak akkor engedélyezhető, ha a szóban forgó szabályok megkülönböztetésmentesek, arányosak és megfelelnek az uniós jognak, beleértve a szolgáltatások szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó szabályokat, valamint a 2006/123/EK irányelv szabályait. Az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak való megfelelés érdekében a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó szabályoknak az (EU) 2016/679 rendelet követelményeivel összhangban meg kell határozniuk az adatkezelés célját. A tevékenységi adatok – a személyes adatok kivételével – azon hatóságok számára is alapvető fontosságúak, amelyek a kiegyensúlyozott idegenforgalmi ökoszisztéma előmozdítására irányuló erőfeszítések részeként ilyen szabályokat dolgoznak ki, beleértve a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és e szolgáltatások nyújtására vonatkozó hatékony és arányos szabályokat is. A legfeljebb 1 éves adatmegőrzési időszaknak lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy biztosítsák a szállásadókra vagy a bérelt szálláshelyekre vonatkozó szabályoknak és rendelkezéseknek való megfelelést, valamint a szakpolitika kialakítását.

(27)A rendelkezésre álló tevékenységi adatokon alapuló összesített adatkészletek szintén fontosak lennének a hivatalos statisztikák összeállításához. Ezeket az adatokat, valamint az egyes földrajzi alkörzetekben a szálláshelyek összesített számára és a szálláshelyen fogadható vendégek maximális számára vonatkozó információkat statisztikák összeállítása céljából havonta kell továbbítani a nemzeti statisztikai hivataloknak és az Eurostatnak, összhangban a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról szóló 692/2011/EU rendeletben meghatározott, a szálláshely-ágazatban működő egyéb szolgáltatókra alkalmazandó követelményekkel. A tagállamoknak ki kell jelölniük az adatok összesítéséért és továbbításáért felelős nemzeti szervet. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tevékenységi adatokat – azon adatok kivételével, amelyek lehetővé tehetik az egyes szálláshelyek vagy szállásadók azonosítását, mint például a nyilvántartási számok és az URL-ek – megosszák bizonyos szervezetekkel és személyekkel, amennyiben ez tudományos kutatási vagy elemzési tevékenységek végzéséhez, továbbá új üzleti modellek és szolgáltatások létrehozásához szükséges. Ugyanezen feltételek mellett a tevékenységi adatok ágazati adattereken keresztül is rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben léteznek ilyen adatterek.

(28)A tagállamoknak biztosítaniuk kell azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik a hatóságok, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok, a szállásadók és a polgárok számára, hogy megértsék a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásoknak az adott tagállam területén történő nyújtására vonatkozó jogszabályokat, eljárásokat és követelményeket. Ezek közé tartoznak a nyilvántartásba vételi eljárások, valamint a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és azok nyújtására vonatkozó követelmények.

(29)E rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie egy hatóságot, amely nyomon követi a rendelet végrehajtását, és kétévente jelentést tesz a Bizottságnak.

(30)A tagállamoknak biztosítaniuk kell e rendelet eredményes érvényesítését. Az (EU) 2022/2065 rendelet érvényesítésével megbízott hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatók számára az e rendeletben a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok interfészének kialakítása tekintetében a szállásadók nyilvántartási számával kapcsolatban meghatározott kötelezettségek az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetében meghatározott hatáskörökkel és eljárásokkal összhangban teljesüljenek. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelettel összhangban a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó illetékes koordinátort vagy a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetében meghatározott hatáskörmegosztással összhangban érvényesítse az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, kialakítás általi megfelelési kötelezettséget. Következésképpen a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy csak az (EU) 2022/2065 rendelet alapján kijelölt online óriásplatformok tekintetében fogadjon el közvetlen kényszerítő intézkedéseket.

(31)A tagállamoknak biztosítaniuk kell e rendelet eredményes érvényesítését a következők tekintetében: az e rendeletnek a szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményeire vonatkozó rendelkezései, a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó információkra való hivatkozás megjelenítésére irányuló kötelezettség, valamint a rövid távú bérbeadással foglalkozó platformokra vonatkozó adatmegosztási kötelezettségek. E kötelezettségek sajátos jellege miatt az egységes digitális belépési pont szerinti tagállam által kijelölt, az érintett szálláshely helye szerinti hatóságok feladata e kötelezettségek érvényesítése. A tagállamoknak továbbá szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet e rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és biztosítaniuk kell, hogy ezeket a szankciókat a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 32 összhangban hajtsák végre és jelentsék be. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E szankcióknak biztosítaniuk kell e rendelet eredményes érvényesítését, különösen az adatmegosztási kötelezettségek tekintetében.

(32)Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 általános szabályokat állapít meg a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Az e rendelet hatálya alá tartozó adatközlési követelményeknek és eljárásoknak meg kell felelniük az (EU) 2018/1724 rendelet követelményeinek. Különösen az e rendelet 4. cikkében említett, a szállásadók nyilvántartásba vételére és a nyilvántartási szám kiadására vonatkozó eljárásokat kell felvenni az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletébe annak biztosítása érdekében, hogy bármely szállásadó élvezhesse a teljes mértékben online eljárások előnyeit. Ezért az (EU) 2018/1724 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(33)Továbbá az egyszeri adatszolgáltatás elvével összhangban az egy vagy több tagállamban szálláshelyekkel rendelkező szállásadók számára lehetővé kell tenni az első nyilvántartásba vétel céljából már benyújtott adatok és bizonyítékok további felhasználását, ezáltal csökkentve a szállásadók megfelelési terheit. Ez a funkció az (EU) 2022/1463 bizottsági végrehajtási rendelettel 34 létrehozott, az egyszeri adatszolgáltatás technikai rendszerén keresztül biztosítható.

(34)A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell ezt a rendeletet, és nyomon kell követnie, hogy az milyen hatást gyakorol a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül kínált, rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtására az Unióban. Az értékelésnek ki kell terjednie a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok szolgáltatóira gyakorolt hatásokra, valamint a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás nyújtására vonatkozó nemzeti, regionális és helyi szabályok tartalmára és arányosságára vonatkozó adatok fokozott elérhetőségének esetleges hatásaira. Az ágazatban zajló változások széles körű felmérése érdekében az értékelésnek figyelembe kell vennie a tagállamok és az érdekelt felek tapasztalatait is.

(35)E rendelet alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a tagállamok rendelkezésére a nyilvántartásba vételi eljárások kialakítására, a meglévő nyilvántartásba vételi eljárásoknak az e rendelet rendelkezéseihez való hozzáigazítására és az egységes digitális belépési pontok létrehozására, valamint hogy a platformok és a szállásadók alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez.

(36)Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok által kínált szolgáltatásokkal összefüggésben a belső piac megfelelő működéséhez történő hozzájárulást tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban elfogadhatja ezt a rendeletet. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(37)A személyes adatok védelméhez való alapvető jogot különösen az (EU) 2016/679 rendelet biztosítja. Az említett rendelet biztosítja a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok és követelmények alapját, ideértve azokat az eseteket is, amikor az adatkészletek személyes és nem személyes adatok kombinációját tartalmazzák, és az ilyen adatok elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. Az e rendelet szerinti bármely személyesadat-kezelésnek meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek. Ezért az adatvédelmi felügyeleti hatóságok felelősek a személyes adatok e rendelettel összefüggésben végzett kezelésének felügyeletéért.

(38)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. XX. XX-án/-én véleményt 36 nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az illetékes hatóságok és a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatók által végzett adatgyűjtésre vonatkozóan, valamint a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoktól az illetékes hatóságok felé irányuló, a szállásadók által a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül kínált, rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatmegosztásra vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

(1)Ez a rendelet a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető azon szolgáltatókra alkalmazandó – székhelyüktől függetlenül –, amelyek az Unióban rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat kínáló szállásadók részére nyújtanak szolgáltatásokat.

(2)Ez a rendelet nem érinti a következőket:

a)az olyan nemzeti, regionális vagy helyi szabályok, amelyek a szállásadók által kínált rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat vagy az azokhoz való hozzáférést szabályozzák, kivéve, ha e rendelet kifejezetten másként rendelkezik;

b)a területfejlesztést vagy földhasználatot szabályozó nemzeti, regionális vagy helyi szabályok, város- és területrendezési vagy építési szabványok;

c)a bűncselekmények megelőzését, nyomozását, felderítését vagy a büntetőeljárás lefolytatását, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtását szabályozó uniós vagy nemzeti jog;

d)az adók, vámok és egyéb illetékek kezelését, beszedését, végrehajtását és behajtását szabályozó uniós vagy nemzeti jog.

(3)Ez a rendelet nem érinti az online rövid távú bérbeadással foglalkozó platformok által nyújtott szolgáltatásoknak és a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásának egyéb vonatkozásait szabályozó egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat, különös tekintettel a következőkre:

a)az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete 37 ;

b)az (EU) 2022/2065 rendelet;

c)az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete 38 ;

d)a 2000/31/EK irányelv;

e)a 2006/123/EK irányelv;

f)az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve 39 ;

g)a Tanács 2010/24/EU irányelve 40 ; valamint

h)a Tanács 2011/16/EU irányelve 41 .

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„szálláshely”: az Unióban található bútorozott szálláshely, amely rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás tárgyát képezi. Az alábbiak nem tartoznak bele:

a)szállodák és hasonló szálláshelyek, beleértve az üdülőszállodákat, apartmanházakat, ifjúsági szállókat és moteleket, az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 I. mellékletének NACE Rev. 2. 55.1 csoportjában („szállodai szolgáltatás”) meghatározottak szerint;

b)kempingekben, illetve a lakóautóparkokban és lakókocsiparkokban biztosított szálláshelyek, az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének NACE Rev. 2. 55.3 csoportjában meghatározottak szerint;

2.„szállásadó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely díjazás ellenében rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani, hivatásszerűen vagy nem hivatásszerűen, valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon keresztül;

3.„aktív szállásadó”: olyan szállásadó, akinek valamely 1 hónapos időszak alatt legalább egy szálláshelye meg van hirdetve valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon;

4.„vendég”: a szálláshelyen fogadott természetes személy;

5.„rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatás”: egy szálláshelynek a nemzeti jog által részletesebben meghatározott, hivatásszerűen vagy nem hivatásszerűen, díjazás ellenében történő rövid távú bérbeadása;

6.„rövid távú bérbeadással foglalkozó online platform”: az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontja értelmében vett online platform, amely lehetővé teszi a vendégek számára, hogy rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtására irányuló, távollevők közötti szerződéseket kössenek a szállásadókkal;

7.„nyilvántartási szám”: az illetékes tagállam által kiadott egyedi azonosító, amely az adott tagállamban egy adott szálláshelyet azonosít;

8.„nyilvántartásba vételi eljárás”: minden olyan eljárás, amelynek keretében a szállásadóknak konkrét információkat és dokumentumokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok részére, mielőtt megkezdhetik a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtását;

9.„hirdetés”: rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások céljára kínált és valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platform honlapján közzétett szálláshelyre mutató hivatkozás;

10.„illetékes hatóság”: valamely tagállam olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatósága, amely a nyilvántartásba vételi eljárások irányítása és érvényesítése és/vagy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra vonatkozó adatok gyűjtése terén illetékességgel rendelkezik;

11.„tevékenységi adatok”: azon éjszakák száma, amelyekre az adott szálláshelyet bérbe vették, valamint azon vendégek száma, akik az adott éjszakán a szálláshelyen tartózkodtak;

12.„rövid távú bérbeadással foglalkozó, kis- vagy mikrovállalkozásként működő online platform”: olyan rövid távú bérbeadással foglalkozó online platform, amely a 2003/361/EK ajánlás értelmében kis- vagy mikrovállalkozásnak minősül.

II. FEJEZET

Nyilvántartásba vétel

4. cikk

Nyilvántartásba vételi eljárások

(1)A tagállamok által a területükön található szálláshelyekre vonatkozóan nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott nyilvántartásba vételi eljárásoknak meg kell felelniük az ebben a fejezetben foglalt rendelkezéseknek.

(2)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)a nyilvántartásba vételi eljárások a szállásadók nyilatkozatai alapján működjenek;

b)a nyilvántartásba vételi eljárások lehetővé tegyék egy adott szálláshely nyilvántartási számának az 5. cikk (1) bekezdésében említett információk és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésében előírt igazoló dokumentumok szállásadó általi benyújtását követő automatikus és azonnali kiadását;

c)egy adott szálláshelyre ne vonatkozzon egynél több nyilvántartásba vételi eljárás;

d)rendelkezésre álljanak olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az információk és a dokumentumok szállásadó általi frissítését;

e)álljanak rendelkezésre a nyilvántartási számok érvényességének ellenőrzésére szolgáló technikai eszközök;

f)álljanak rendelkezésre olyan technikai eszközök, amelyek lehetővé teszik a szállásadó számára, hogy egy szálláshelyet a (3) bekezdésben említett nyilvántartásból töröljön;

g)amikor a szállásadók rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat kínálnak valamely rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformon keresztül, nyilatkozniuk kelljen arról, hogy a kínált szálláshely olyan területen található-e, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak, és ha igen, meg kell adniuk a nyilvántartási számot.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szállásadók kérelmezhessék, hogy az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint benyújtott információkat vagy dokumentumokat további nyilvántartásba vétel céljából újra fel lehessen használni.

(4)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvántartási számok egy nyilvántartásban kerüljenek összegyűjtésre. A nyilvántartás létrehozásáért és vezetéséért a nyilvántartási számot kiadó illetékes hatóság felelős.

5. cikk

A szállásadók által szolgáltatandó információk

(1)A 4. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárás keretében történő nyilvántartásba vételkor a szállásadó nyilatkozat formájában benyújtja a következő információkat:

a)minden egyes szálláshely esetében:

1.a szálláshely címe;

2.a szálláshely típusa;

3.az, hogy a szálláshelyet a szállásadó elsődleges vagy másodlagos lakóhelyének részeként vagy egészében, illetve más célból kínálja-e;

4.a szálláshelyen fogadható vendégek maximális száma;

b)amennyiben a szállásadó természetes személy:

1.a neve;

2.nemzeti azonosító szám, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a személy azonosítását lehetővé tevő egyéb információ;

3.címe;

4.kapcsolattartási telefonszáma;

5.e-mail-cím, amelyet az illetékes hatóság írásbeli kommunikációra használhat;

c)amennyiben a szállásadó jogi személy:

1.a neve;

2.nemzeti cégnyilvántartási szám;

3.valamennyi jogi képviselőjének neve;

4.bejegyzett címe;

5.a jogi személy képviselőjének kapcsolattartási telefonszáma;

6.olyan e-mail-cím, amelyet az illetékes hatóság írásbeli kommunikációra használhat.

(2)A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés szerint benyújtott információkhoz megfelelő igazoló dokumentumokat kell csatolni.

(3)Amennyiben egy tagállam további információk és dokumentumok benyújtását írja elő a szállásadó számára, ezen információk és dokumentumok benyújtása nem érinti a nyilvántartási számnak a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti kiadását.

(4)A 6. cikk sérelme nélkül, amennyiben az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján megadott információk és dokumentumok által alátámasztott helyzetben lényeges változás következik be, a szállásadók a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett funkció segítségével frissítik az információkat és a dokumentumokat. 

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárás keretében benyújtott információkat vagy dokumentumokat biztonságos és bizalmas módon, és csak a szálláshely azonosításához szükséges ideig, de legfeljebb egy évig őrizzék meg azt követően, hogy a szállásadó a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett funkció segítségével jelezte, hogy a szálláshelyet törölni kell a nyilvántartásból. A tagállamok biztosítják, hogy a szállásadó által az (1) és (2) bekezdés szerint szolgáltatott információkat és dokumentumokat kizárólag a nyilvántartási szám kiadása, valamint a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az e szolgáltatások nyújtására vonatkozó tagállami szabályok betartásának biztosítása céljából dolgozzák fel.

(6)Az e cikk alapján az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott információk, valamint az e rendelet 7. cikke alapján a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak szolgáltatott információk pontosságáért a szállásadók felelősek.

6. cikk

Az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés

(1)Az illetékes hatóságok a nyilvántartási szám kiadását követően bármikor ellenőrizhetik a szállásadó által az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint benyújtott nyilatkozatot és igazoló dokumentumokat.

(2)Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést követően megállapítja, hogy az 5. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (2) bekezdése értelmében szolgáltatott információk vagy dokumentumok hiányosak vagy pontatlanok, hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az általa meghatározott határidőn belül felkérje a szállásadót a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett funkció révén szolgáltatott információk és dokumentumok helyesbítésére.

(3)Amennyiben a szállásadó elmulasztja a kért információk (2) bekezdés szerinti helyesbítését, az illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felfüggessze az érintett nyilvántartási szám érvényességét, és végzést bocsásson ki, amelyben felszólítja a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül távolítsák el a szóban forgó szálláshelyre vagy szálláshelyekre vonatkozó hirdetéseket, vagy tiltsák le az azokhoz való hozzáférést.

(4)Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést követően megállapítja, hogy nyilvánvaló és komoly kétségek merülnek fel az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint benyújtott információk vagy dokumentumok hitelességét és érvényességét illetően, hatáskörrel rendelkezik az érintett nyilvántartási szám érvényességének felfüggesztésére és végzés kiadására, amelyben felszólítja a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül távolítsák el a szóban forgó szálláshelyre vagy szálláshelyekre vonatkozó hirdetéseket, vagy tiltsák le az azokhoz való hozzáférést.

(5)Amennyiben az illetékes hatóság a (3) vagy (4) bekezdés alapján fel kívánja függeszteni valamely nyilvántartási szám vagy számok érvényességét, írásban értesíti a szállásadót, és megjelöli az e szándékát alátámasztó okokat. A szállásadó számára lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra és adott esetben a szóban forgó információknak vagy dokumentumoknak az illetékes hatóság által meghatározott észszerű határidőn belüli helyesbítésére. Amennyiben a szállásadó meghallgatását követően az illetékes hatóság megerősíti a nyilvántartási szám vagy számok érvényességének felfüggesztésére irányuló szándékát, döntéséről írásban értesíti a szállásadót, és mellékeli a (3) vagy (4) bekezdésben említett végzés másolatát.

(6)A (3), (4) és (10) bekezdés alapján kibocsátott végzéseknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

a)indokolás;

b)egyértelmű információk, amelyek alapján a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platform szolgáltatója azonosíthatja és megtalálhatja az érintett hirdetést vagy hirdetéseket, például egy vagy több pontos, egységes erőforrás-helymeghatározó (URL) és az illetékes hatóság kiléte;

c)a szállásadó és a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz kínált szálláshely azonosítása.

(7)A nyilvántartási szám érvényessége mindaddig felfüggesztésre kerül, amíg a szállásadó az illetékes hatóságoknál ki nem javítja a vonatkozó információkat és dokumentumokat. A szállásadó által szolgáltatott információknak és dokumentumoknak a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett funkció révén történő fogadását, valamint ezen információk és dokumentumok pontosságának, teljességének és helyességének megerősítését követően az illetékes hatóságok visszaállítják a nyilvántartási számot.

(8)Az illetékes hatóság tájékoztatja a szállásadókat a (2)–(5) és (7) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokról.

(9)Amennyiben egy tagállam az 5. cikk (3) bekezdésében említett további információk és dokumentumok benyújtását írja elő a szállásadók számára, az ilyen információkra vagy dokumentumokra alkalmazhatja e cikk rendelkezéseit, feltéve, hogy a szóban forgó követelmény megkülönböztetésmentes, arányos és megfelel az uniós jognak.

(10)Nyilvántartásba vételi eljárás megléte esetén a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti jog lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára, hogy a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatókat a nyilvántartási szám nélkül vagy érvénytelen nyilvántartási számmal kínált szálláshelyekre vonatkozó hirdetések eltávolítására kötelezhessék.

7. cikk

Megfelelés a kialakítás által

(1)A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok:

a)oly módon tervezik meg és alakítják ki az online interfészüket, amely előírja a szállásadók számára, hogy nyilatkozzanak arról, hogy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásra kínált szálláshely olyan területen található-e, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak;

b)úgy alakítják ki és szervezik meg online interfészüket, hogy amennyiben a szállásadó úgy nyilatkozik, hogy a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásra kínált szálláshely olyan területen található, ahol nyilvántartásba vételi eljárást vezettek be vagy alkalmaznak, az interfész lehetővé tegye a szállásadók számára, hogy nyilvántartási számmal azonosítsák a szálláshelyet, és gondoskodjon arról, hogy a szállásadók csak az adott szálláshelyre vonatkozó nyilvántartási szám megadását követően tudják a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokat kínálni;

c)észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a szállásadóknak a nyilvántartásba vételi eljárás meglétére vonatkozó nyilatkozatát, figyelembe véve a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátott jegyzéket, továbbá, hogy – amennyiben létezik ilyen eljárás – többek között a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egységes digitális belépési pontok által kínált funkciók használata révén, a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásának engedélyezését követően ellenőrizzék a szállásadó által megadott nyilvántartási szám érvényességét.

(2)A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságokat és a szállásadókat az (1) bekezdés c) pontjában említett szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményeiről, amennyiben azok a szállásadók pontatlan nyilatkozataira vagy az érvénytelen nyilvántartási számokra utalnak.

(3)A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok az online interfész közvetlenül és könnyen hozzáférhető külön szakaszában hivatkozást tüntetnek fel a tagállamok által a 17. cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátandó információkra.

III. FEJEZET

Adatszolgáltatás

8. cikk

Az adatszolgáltatásra vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárások

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékben szereplő területeken található szálláshelyekre vonatkozóan nyilvántartásba vételi eljárást hozzanak létre vagy tartsanak fenn.

9. cikk

A rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformoknak a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok továbbítására irányuló kötelezettsége

(1)Amennyiben egy hirdetés olyan szálláshelyre vonatkozik, amely a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett jegyzékben szereplő területen található, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatók összegyűjtik és havonta továbbítják a szálláshely helye szerinti tagállam egységes digitális belépési pontjának a szálláshelyre vonatkozó tevékenységi adatokat, a szállásadó által megadott nyilvántartási számmal és a hirdetés URL-jével együtt. Ezt az adattovábbítást gépek közötti kommunikációs eszközökkel kell végezni.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a rövid távú bérbeadással foglalkozó, kis- vagy mikrovállalkozásként működő online platformok, amelyek az előző negyedévben nem érték el a havi legalább 2 500 aktív szállásadónak megfelelő átlagot, a negyedév végén gépek közötti kommunikációs eszközökkel vagy manuálisan továbbítják a szálláshelyre vonatkozó tevékenységi adatokat, a vonatkozó nyilvántartási számmal és a hirdetés URL-jével együtt, a szálláshely helye szerinti tagállam egységes digitális belépési pontjához.

10. cikk

Az egységes digitális belépési pontok létrehozása és funkciói

(1)Amennyiben egy tagállam a 8. cikk értelmében egy vagy több nyilvántartásba vételi eljárást alakított ki, a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok által a 9. cikk szerint megadott tevékenységi adatok, a vonatkozó nyilvántartási szám és a hirdetések URL-jének fogadása és továbbítása céljából egységes digitális belépési pontot hoz létre. Az ilyen tagállam kijelöli az egységes digitális belépési pont működtetéséért felelős hatóságot.

(2)Az (1) bekezdésben említett egységes digitális belépési pont:

a)technikai interfészt biztosít a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok számára, amely lehetővé teszi a tevékenységi adatok, a vonatkozó nyilvántartási szám és a hirdetések URL-jének gépek közötti és manuális továbbítását;

b)elősegíti, hogy a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a szállásadók által megadott nyilvántartási szám érvényességét;

c)technikai interfészt biztosít a 12. cikkben említett illetékes hatóságok számára a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok által továbbított tevékenységi adatok, a vonatkozó nyilvántartási szám és a hirdetések URL-jének fogadásához, a területükön található szálláshelyekre vonatkozóan, kizárólag a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból.

(3)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett egységes digitális belépési pont biztosítsa a következőket:

a)a 4. cikk (3) bekezdésében említett nyilvántartásokkal fennálló interoperabilitás;

b)a szállásadók által az 5. cikk alapján rendelkezésre bocsátandó információk vagy dokumentumok további felhasználásának lehetősége, amennyiben ugyanazon információkat vagy dokumentumokat ugyanazon tagállamon belül több, a 4. cikk (3) bekezdésében említett nyilvántartás is igényli;

c)a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok által a 9. cikkel összhangban továbbított tevékenységi adatok és nyilvántartási számok, valamint a hirdetésekre mutató URL kezelésének bizalmas jellege, integritása és biztonsága.

(4)Az (1) bekezdésben említett egységes digitális belépési pont nem tárolhat személyes adatokat tartalmazó információkat. Biztosítja a személyes adatok automatikus, köztes és átmeneti kezelését, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a 12. cikkben említett hatóságok hozzáférjenek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok által szolgáltatott tevékenységi adatokhoz, nyilvántartási számokhoz és a hirdetések URL-jéhez.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben közös műszaki előírásokat és eljárásokat állapít meg a nemzeti egységes digitális belépési pontok működését és a zökkenőmentes adatcserét kínáló megoldások interoperabilitásának biztosítása érdekében, a nyilvántartási számok felépítését is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

Az egységes digitális belépési pontok koordinálása

(1)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort. Az említett nemzeti koordinátorok kapcsolattartó pontként szolgálnak saját hatóságaik számára az egységes digitális belépési ponttal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az egyes tagállamok nemzeti koordinátora felel a Bizottsággal való a kapcsolattartásért az egységes digitális belépési ponttal kapcsolatos összes ügyben. A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot nemzeti koordinátoruk névéről és elérhetőségéről. A Bizottság jegyzéket vezet és tart fenn a nemzeti koordinátorokról és elérhetőségükről.

(2)Létrejön az egységes digitális belépési pontokkal foglalkozó koordinációs csoport (a továbbiakban: koordinációs csoport). A koordinációs csoport az egyes tagállamok nemzeti koordinátoraiból áll, elnöke a Bizottság. A koordinációs csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát. A Bizottság támogatja a koordinációs csoport működését.

(3)A koordinációs csoport támogatja az e rendeletben foglalt, az egységes digitális belépési pontokra vonatkozó rendelkezések végrehajtását. A koordinációs csoport különösen a következő feladatokat látja el:

a)elősegíti a bevált gyakorlatok megosztását a nemzeti szintű végrehajtás koordinációjával kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel a 10. cikkben foglalt rendelkezésekre;

b)az egységes digitális belépési pontok létrehozása és az adatcsere tekintetében segíti a Bizottságot az interoperabilitási megoldások használatának előmozdításában;

c)a tevékenységi adatok és nyilvántartási számok továbbítására szolgáló harmonizált üzenetformátum, valamint a nyilvántartási számok közös felépítésének meghatározása tekintetében segíti a Bizottságot a közös megközelítés kialakításában.

12. cikk

Adatokhoz való hozzáférés

(1)A tagállamok összeállítják a 8. cikk szerinti nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá tartozó területekért felelős illetékes hatóságok jegyzékét.

(2)A 9. cikk alapján továbbított információkhoz való hozzáférés csak akkor biztosítható az illetékes hatóság számára, ha az adatkezelés tervezett célja az alábbiak egyike:

a)a 8. cikkben említett nyilvántartásba vételi eljárásoknak való megfelelés nyomon követése;

b)a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az azok nyújtására vonatkozó szabályok végrehajtása, feltéve, hogy ezek a szabályok megkülönböztetésmentesek, arányosak és megfelelnek az uniós jognak.

(3)Az (1) bekezdés alapján jegyzékbe vett illetékes hatóságok a tevékenységi adatokat biztonságos és bizalmas módon, a (2) bekezdésben említett célok eléréséhez szükséges ideig, de legkésőbb a beérkezésüket követő 1 évig őrzik meg. Az említett illetékes hatóságok a tagállami jogszabályokkal összhangban megoszthatják a tevékenységi adatokat az egyes szálláshelyek vagy szállásadók azonosítására alkalmas adatok nélkül, beleértve a nyilvántartási számokat és URL-eket, különösen a következő felekkel:

a)a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és az e szolgáltatások nyújtására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések kidolgozásával megbízott hatóságok;

b)tudományos kutatást, elemzési tevékenységet végző vagy új üzleti modelleket kidolgozó szervezetek vagy személyek, amennyiben ez az említett tevékenységek céljából szükséges.

(4)A tagállamok összesítik a 9. cikk alapján kapott tevékenységi adatokat, és azokat a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 43 összhangban, statisztikák összeállítása céljából havonta továbbítják a nemzeti statisztikai hivataloknak és az Eurostatnak. A tevékenységi adatokat nemzeti, regionális és települési szinten kell összesíteni. Az adatoknak az egyes földrajzi alkörzetekre vonatkozóan kell tartalmazniuk a szálláshelyek összesített számára és a szálláshelyen fogadható vendégek maximális számára vonatkozó információkat. Ezeket az adatokat az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett szálláshelytípus szerinti bontásban kell megadni. A tagállamok kijelölik a tevékenységi adatok összesítéséért, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat részére történő továbbításáért felelős nemzeti szervet.

IV. FEJEZET

Tájékoztatás, felügyelet és érvényesítés

13. cikk

Tájékoztatási kötelezettségek

(1)A tagállamok összeállítják és díjmentesen elérhetővé teszik a következő jegyzékeket:

a)az adott tagállam területén nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá tartozó területek jegyzéke;

b)azon területek jegyzéke, amelyekre vonatkozóan az illetékes hatóságok adatokat igényeltek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokat üzemeltető szolgáltatóktól.

(2)Az illetékes hatóságok saját területükön elősegítik az e rendelet szerinti jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tájékozottságot.

14. cikk

Nyomon követés

Minden tagállam kijelöl egy hatóságot, amely nyomon követi az e rendeletben megállapított kötelezettségeknek az adott tagállam területén történő végrehajtását, és e végrehajtásról kétévente jelentést tesz a Bizottságnak.

15. cikk

Jogérvényesítés

(1)E rendelet 7. cikke (1) bekezdésének érvényesítése céljából az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetét kell alkalmazni, és az (EU) 2022/2065 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelésre való hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják e rendelet 7. cikkének (1) bekezdését is. Az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezete alapján a Bizottságra ruházott hatásköröknek ki kell terjedniük e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazására is.

(2)Az érintett egységes digitális belépési pont szerinti tagállam által kijelölt hatóságok hatáskörrel rendelkeznek e rendelet 7. cikke (2) bekezdésének, 7. cikke (3) bekezdésének és 9. cikkének érvényesítésére.

(3)A tagállamok megállapítják a 7. cikk (2) és (3) bekezdésének és a 9. cikknek a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformok általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok biztosítják, hogy ezek a szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(4)A tagállamok [a rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az (2) bekezdésnek való megfelelésükhöz szükségesek, és erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. cikk

A bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

17. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az I. melléklet második oszlopában az „N. Szolgáltatások” sor a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. információk a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokról, beleértve [a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról, valamint az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló] […/…] európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkében említett jegyzékeket is”.

2.A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)a második oszlop „Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése” sora a következő új sorral egészül ki:

„A szállásadók nyilatkozata a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokra vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárásokról”;

b)a harmadik oszlop „Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése” sora a következő új sorral egészül ki:

„Nyilvántartási szám kiadása.”

18. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság legkésőbb 5 évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően értékeli e rendeletet, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Ennek a jelentésnek a nemzeti felügyeleti hatóságok által a 14. cikk alapján benyújtott értékeléseken kell alapulnia.

(2)Az (1) bekezdés szerinti értékelésnek különösen a következőket kell vizsgálnia:

a)e rendelet hatása a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokra rótt kötelezettségekre;

b)e rendelet hatása a szállásadók által a rövid távú bérbeadással foglalkozó online platformokon keresztül az Unióban kínált rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adatok rendelkezésre állására; valamint

c)a lehetséges mértékben az e rendeletnek a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és e szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedések tartalmára és arányosságára gyakorolt hatása, beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen szolgáltatásokat határokon átnyúló jelleggel nyújtják.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 24 hónappal követő nap dátumát]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    2020 és 2021 nyarán a rövid távú szálláshelyfoglalások száma meghaladta a 2018 nyarán mért számot; lásd az Eurostat adatait .

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(4)    A Bíróság 2020. szeptember 22-i ítélete, Cali Apartments SCI és HX kontra Procureur général près la cour d’appel de Paris és Ville de Paris, C-724/18, ECLI:EU:C:2020:743, 88. pont.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról.

(7)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, COM(2022) 68 final.

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(10)    Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelv kibővítette az adózás területére vonatkozó automatikus információcsere uniós keretét. A tagállamoknak ezt az irányelvet 2022. január 31-ig kell beépíteniük nemzeti jogukba, és az új rendelkezéseket 2023. január 1-jétől kell alkalmazniuk.

(11)     A Bizottság közleménye – Európa digitális jövőjének megtervezése, COM(2020) 67 final .

(12)     A Bizottság közleménye – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, COM(2020) 103 final .

(13)     Átállási pálya az idegenforgalom számára – Az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu) .

(14)     A kultúrával/kulturális örökséggel foglalkozó partnerségre vonatkozó végleges cselekvési terv | Futurium (europa.eu) .

(15)     A 17 CÉL | Fenntartható fejlődés (un.org) .

(16)    Conference on the Future of Europe – Report on the Final Outcome (Konferencia Európa jövőjéről – A végeredményre vonatkozó jelentés), 12. javaslat, https://futureu.europa.eu/pages/reporting ; lásd még: COM(2022) 404 final.

(17)    Ilyenek például a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános WTO-egyezmények, amelyek itt érhetők el, valamint más releváns kereskedelmi megállapodások.

(18)     COM(2022) 28 final .

(19)    A Bizottság közleménye – A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend, COM(2016) 356 final.

(20)     A Tanács 2019. május 27-i következtetései – A turisztikai ágazat versenyképessége – a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió egyik mozgatórugója az Európai Unióban a következő évtized folyamán .

(21)     Az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása a mindenki számára elérhető tisztességes és megfizethető lakhatásról .

(22)    HL C […]., […]., […]. o.

(23)    HL C […]., […]., […]. o.

(24)    HL C […]., […]., […]. o.

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 692/2011/EU rendelete (2011. július 6.) a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 192., 2011.7.22., 17. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(29)    A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(34)    A Bizottság (EU) 2022/1463 végrehajtási rendelete (2022. augusztus 5.) az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjét és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását szolgáló technikai rendszer műszaki és operatív előírásainak meghatározásáról, C(2022) 5628 (HL L 231., 2022.9.6., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(36)    [Kiadóhivatal: Lábjegyzet, amint az rendelkezésre áll].

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(39)    Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(40)    A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(41)    A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).