EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.18.

COM(2022) 236 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Rövid távú energiapiaci intervenciók és a villamosenergia-piac szerkezetének hosszú távú fejlesztése – Cselekvési terv

1.Bevezetés

Az elmúlt hónapokban gyors ütemben emelkedtek a villamosenergia-árak Európában, és az elmúlt évtizedekben tapasztaltaknál sokkal magasabb szintet értek el. Ez a dinamika szorosan összefügg a gáz magas árával, amely növeli a kereslet kielégítéséhez gyakran szükséges gáztüzelésű erőművekből előállított villamos energia árát. Az árak tavaly nyáron indultak gyors emelkedésnek, amikor a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások enyhítését követően a világgazdaság fellendült. Az ezt követő ukrajnai orosz invázió tovább súlyosbította a helyzetet.

Az energia alapvető árucikk a háztartások és az ipar számára. Ezért a helyzet egyértelmű szakpolitikai választ tesz szükségessé. Ugyanakkor a jelenlegi válság rámutat arra, hogy milyen rendkívül fontos az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a gázimporttól való függés csökkentése. Minden intézkedésnek szem előtt kell tartania a klímasemlegesség hosszú távú célkitűzését, és el kell kerülnie a bezártsági hatásokat.

A magas gáz- és villamosenergia-árak jelentős negatív szociális, elosztási és foglalkoztatási hatással járnak. A kiszolgáltatott helyzetben lévő és alacsony jövedelmű háztartásokat különösen súlyosan érinti, ha a gáz-, és a villamosenergia-árak egyaránt emelkednek, csökkentve e háztartások költségvetését.

A Bizottság által 2021 októberében előterjesztett eszköztár célja, hogy összehangolt megközelítést tegyen lehetővé a leginkább veszélyeztetettek védelme tekintetében, valamint hogy a dekarbonizált és reziliens energiarendszer létrehozására irányuló középtávú intézkedéseket határozzon meg 1 .

A 2022. március 8-i REPowerEU-közlemény 2 az emelkedő energiaárakra való reagálást szolgáló eszköztár megerősítésére irányuló intézkedéseket vázolt fel. A Bizottság vállalta, hogy minden lehetséges vészhelyzeti intézkedést megvizsgál annak érdekében, hogy korlátozza a gázárak által a villamosenergia-árakra gyakorolt dominóhatást, és értékeli a villamosenergia-piac szerkezetének optimalizálására irányuló lehetséges intézkedéseket.

Az ukrajnai orosz invázió ismét rávilágított arra, hogy Európa harmadik országokból importált fosszilis tüzelőanyagoktól (gáz, olaj és szén) való stratégiai függősége milyen következményekkel járhat az Unió energiapiacaira és az ellátás biztonságára nézve. A Bizottság közleményei alapján az uniós vezetők március 10–11-én Versailles-ban megállapodtak arról, hogy fokozatosan, a lehető leghamarabb megszüntetik Európa orosz energiaimporttól való függőségét, és felkérték a Bizottságot, hogy március végéig terjesszen elő tervet az ellátás biztonságának és a megfizethető energiaáraknak a következő téli időszakban történő biztosítására.

Március 23-án a Bizottság közleményt intézett az Európai Tanácshoz és a többi európai intézményhez a magas energiaárak kezelésére alkalmas rövid távú vészhelyzeti opciókról 3 . Az Európai Tanács 2022. március 24–25-én megbízta a Bizottságot azzal, hogy haladéktalanul lépjen kapcsolatba az energiaipari érdekelt felekkel, és vitassa meg, hogy a Bizottság által felvázolt rövid távú lehetőségek hozzájárulnának-e a gázár csökkentéséhez, és annak a villamosenergia-piacokra gyakorolt dominóhatásának kezeléséhez, és amennyiben igen, hogyan. Az Európai Tanács arra is felszólította a Bizottságot, hogy „nyújtson be olyan javaslatokat, amelyek hatékonyan kezelik a túlzott villamosenergia-árak problémáját, az egységes piac integritásának és egyenlő versenyfeltételeinek megőrzése, a zöld átállásra irányuló ösztönzők fenntartása, az ellátásbiztonság megőrzése és az aránytalan költségvetési költségek elkerülése mellett”.

E közlemény célja:

·olyan további, rövid távú intézkedéseket javasolni, amelyek túlmutatnak az EU, illetve a tagállamok által a gáz- és villamosenergia-ágazatban alkalmazható eszköztáron és hatékonyan kezelnék a tartósan magas energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatását;

·meghatározni az orosz gázszállítás megszakadásának esetére vonatkozó lehetséges intézkedéseket;

·kijelölni az európai villamosenergia-piac működésének optimalizálásához vezető utat annak érdekében, hogy az ellenállóbb legyen a jövőbeli áringadozásokkal szemben, és jobban igazodjon a jövő dekarbonizált energiarendszeréhez a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésben való növekvő részarányával.

2.A piaci kilátások

A gáz- és villamosenergia-árak rekordszintet értek el 2021-ben, és Ukrajna orosz invázióját követően 2022 márciusának első heteiben minden eddiginél magasabb szintre emelkedtek. A gázárak, amelyek korábban 30 EUR/MWh alatt voltak, a közelmúltban 100 EUR/MWh körül mozogtak, és esetenként 200 EUR/MWh feletti csúcspontot értek el 4 . Ennek eredményeként a nagykereskedelmi villamosenergia-árak is erőteljesen növekedtek ugyanebben az időszakban, mivel a gáztüzelésű erőművek gyakran felhajtják az árakat az uniós villamosenergia-piacokon. A német villamosenergia-árak például, amelyek korábban 75 EUR/MWh alatt voltak, eddig az idei évben átlagosan 180 EUR/MWh körül mozogtak, és esetenként 400 EUR/MWh fölé is mentek.

A piaci szereplők arra számítanak 5 , hogy – bár kisebb mértékben – az energiaárak 2022 hátralevő részében és 2024–2025-ig magasak maradnak. A jelenlegi várakozások szerint a gázárak a következő tél végéig 100 EUR/MWh körül alakulnak, és a belátható jövőben is jelentősen meghaladják majd a hosszú távú átlagárat. A villamosenergia-árak is várhatóan ennek megfelelően nőnek majd. Ez az előrejelzés figyelembe veszi a jelenlegi geopolitikai feszültségek és az ukrajnai háború miatti piaci bizonytalanságot. Az elkövetkezendő hetekben, illetve hónapokban az EU-ba irányuló orosz gázszállítás további zavarai szintén magasabb gázárakat eredményezhetnek.

Rövid távon az orosz földgázimporttól való függés fokozatos megszüntetése a kereslet és a kínálat feltételeinek kiigazítását, valamint az árak ingadozását eredményezi majd. Az árszintek továbbra is magasak lesznek, a diverzifikáció pedig felfelé irányuló nyomást fejt ki. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások felgyorsult fejlődése, valamint a REPowerEU tervben bemutatott jelentős energiamegtakarítási/keresletoldali válaszintézkedések várhatóan segítenek ezeknek a hatásoknak az enyhítésében, és középtávon hozzájárulnak a villamosenergia-árak csökkenéséhez.

Forrás: Másnapi és határidős ügyletek TTF-árai– S&P Global Platts

3.Rövid távú intervenciós intézkedések

Az Európai Tanács márciusi felkérésére reagálva 6  a Bizottság célzott megkeresések keretében az energiaágazatban érdekelt felek széles körének véleményét gyűjtötte össze a lehetséges rövid távú intervenciókkal kapcsolatosan.

A Bizottság április 26-án célzott konzultációt tartott az érdekelt felekkel a piaci szereplők, a nem kormányzati szervezetek, a hálózatüzemeltetők, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), a nemzeti szabályozó szervek, valamint agytrösztök és tudományos szakemberek részvételével (a részleteket lásd a mellékletben). A konzultáció rávilágított arra, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben jelentős konvergencia tapasztalható.

Először is, támogatottságot élvezett az ellátás biztonságára, a dekarbonizációra és az európai energiapiac integritására gyakorolt nem kívánt következmények elkerülését célzó rövid távú, ideiglenes intézkedések kialakítása. Az érdekelt felek határozott támogatásukat fejezték ki az eszköztár lehető legszélesebb körű alkalmazása iránt, különös hangsúlyt fektetve a közvetlenül a háztartási fogyasztókat és vállalkozásokat célzó intézkedésekre.

Másodszor, az érdekelt felek megszólítása aggályokat tárt fel a nagykereskedelmi piac működését közvetlenül befolyásoló intervenciókból eredő jelentős torzulások kockázatával kapcsolatban. Az energiaipari érdekelt felek úgy vélik, hogy a jelenlegi árképzés biztosítja az erőforrások hatékony felhasználását, kezdve a legolcsóbb és legkevésbé szennyező villamosenergia-termeléssel, amely az erőforrások szűkössége folytán egyre fontosabbá válik.

Az érdekelt felek attól is tartanak, hogy az árképzésbe való beavatkozások növelhetik a gázkeresletet az EU-ban, ezzel aláásva az energetikai átállás megvalósulását és az európai zöld megállapodás célkitűzéseit, valamint veszélyeztetve az EU ellátásbiztonságát. A rövid távú árintervenciók megszüntethetik a piaci szereplők arra irányuló érdekét, hogy a jövőben fedezzék a magas árak kockázatát.

Az európai energiapiacok nagymértékben integráltak. A tagállamok ezekre a jól működő és összekapcsolt piacokra támaszkodnak az ellátásbiztonság garantálása és a rendszer összköltségének csökkentése érdekében. Az ACER becslése szerint az integrált villamosenergia-piacból származó átlagos éves nyereség az európai fogyasztók számára évente mintegy 34 milliárd EUR 7 . Ezek a szociális jóléti előnyök különösen fontosak a válságok idején, mivel jelentős megtakarításokat eredményeznek a fogyasztók számára. Az ACER szerint a 2021-ben a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelemből nyert összes haszon több mint egyharmada 2021 utolsó negyedévére vonatkozik, amikor a villamosenergia-árak a legmagasabbak voltak.

Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy minden energiapiaci intervenciónak meg kell őriznie a belső piac lényegét, nevezetesen az erőforrások hatékony elosztását, valamint az ellátás biztonságának a kereskedelem és a szolidaritás révén való támogatását. Ezért az érdekelt felek jelezték, hogy amennyiben – azok jelentős hátrányai ellenére – a nagykereskedelmi piacot érintő, árakkal kapcsolatos beavatkozások kerülnek megfontolásra a jelenlegi jogszabályi keretek figyelmen kívül hagyása mellett, a villamosenergia-piacot érintő intervenciókkal szemben előnyben részesítenék a gázpiacokon való beavatkozást. Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy az ilyen beavatkozások mérlegelésekor a piac – és különösen az LNG-piacok – globális jellege miatt lényeges gondosan felmérni azoknak az Unió gázellátására gyakorolt lehetséges hatásait, és egyértelmű időkorlátokat kell kijelölni ezen intervenciók ideiglenes intézkedésként való kialakítására. 2022. április 29-én közzétett végső jelentésében 8 az ACER megvizsgálta a jelenlegi szükséghelyzettel összefüggésben tervezett különböző rendkívüli intézkedéseket, valamint a villamosenergia-fogyasztóknak a magas energiaárak esetleges jövőbeli, elhúzódó időszakaival szembeni megóvására szolgáló lehetséges strukturális intézkedéseket, és óvatosságra intett a jelenlegi válsággal összefüggésben alkalmazott közvetlen nagykereskedelmi piaci beavatkozások torzító hatásai kapcsán.

A tagállamok villamosenergia- és a földgázágazatai jelentősen különböznek egymástól a gazdasági helyzet, az energiapiac és a költségek szerkezete, a villamosenergia-termelés összetétele és az összekapcsoltság szintje, valamint az ukrajnai orosz háború vonatkozásában további jelentőséget hordozó földrajzi elhelyezkedés alapján. Következésképpen a válságokra való legmegfelelőbb reagálási stratégia tagállamonként jelentősen eltérő, és annak figyelembe kell vennie a különböző nemzeti és helyi helyzetet.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy folytassák az eszköztár intézkedéseinek végrehajtását, mivel ezek jelentik az első és leglényegesebb cselekvési irányvonalat és a leghatékonyabb támogatást a válsághelyzet kezeléséhez a krízis által leginkább érintett fogyasztók szintjén. Az eszköztárban bemutatott intézkedésekkel összhangban a tagállamok – amennyiben ezt még nem tették meg – időben korlátozott kompenzációs intézkedéseket és közvetlen támogatást nyújthatnak az energiaszegény végfelhasználóknak, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat is. A villamosenergia-kereslet csökkenése szintén egyértelmű árcsökkentő hatással járna. A tagállamoknak az „Energiatakarékos EU” elnevezésű tervben javasolt intézkedésekkel összhangban ösztönözniük kell a keresletcsökkentést 9 . A hosszú távú energiavásárlási megállapodások szintén alapvető szerepet játszhatnak a stabil árak biztosításában bizonyos fogyasztói kategóriák vonatkozásában.

Az eszköztár továbbra is alkalmazandó intézkedései mellett a Bizottság az alábbiakban további rövid távú gáz- és villamosenergia-piaci beavatkozásokra tesz javaslatot. Mindezek a kiegészítő átmeneti intézkedések a következő fűtési idényre is kiterjeszthetők.

a)Földgázpiaci intervenciók a válság okainak kezelésére

A jelenlegi válság kiváltó oka a kereslet Covid19 utáni növekedése miatti magas gázárakban és az ukrajnai orosz invázió okozta bizonytalanságban keresendő. Tekintettel arra, hogy a gáz jelenleg is fontos szerepet játszik a villamosenergia-termelésben, a magas gázárak kezelési módjainak megtalálása segít a villamosenergia-piacokon jelentkező hatások, valamint azoknak a társadalomra és foglalkoztatásra gyakorolt következményei kezelésében is. Az EU-n belüli és azon kívüli kínálat növelése jelentős hatással jár majd ebben a tekintetben.

A Bizottság és a tagállamok a közelmúltban hozták létre az uniós energiabeszerzési platformot, amely hozzájárul majd az energiaellátás tisztességes árakon történő biztosításához, valamint az EU orosz gáztól való függőség csökkentéséhez – és végső soron fokozatos megszüntetéséhez. A platform önkéntes alapon összesíti az EU-n belüli gázkeresletet annak érdekében, hogy megbízható kínálatot vonzzon be a globális piacokról, és mérsékelje az árhatásokat. Emellett meghatározó szerepet fog játszani a gáztárolás megfelelő szintű biztosításában is. Ugyanakkor el kell kerülnie, hogy a tagállamok ugyanazon kínálatért versenyezzenek egymással, ezért biztosítja, hogy a harmadik országok ugyanazokat a feltételeket alkalmazzák a különböző tagállamokkal szemben.

A magas fogyasztói árak hatásának kezelése érdekében a tagállamok a jelenlegi körülmények között a földgázra is kiterjeszthetik a kiskereskedelmi árak szabályozását. Ez különösen abban az esetben fontos, ha a földgáz kiemelt szerepet játszik a fűtésben és az ipari nyersanyagok vonatkozásában 10 . Az ilyen díjszabások által érintett mennyiségeket korlátozni kell, hogy azok ne haladják meg az érintett fogyasztók korábbi gázfogyasztását.

A sürgősségi likviditástámogatási intézkedések segítséget nyújtanak azoknak az árutőzsdei kereskedőknek és energiavállalatoknak, amelyeknek a jelentős piaci volatilitás miatt derivatív portfóliójukban jelenleg a letéti felhívások megemelkedett számával kell szembenézniük. Az intervencióknak, amennyiben állami támogatást foglalnak magukban, a vonatkozó rendelkezések teljes körű tiszteletben tartása mellett kell megvalósulniuk. Korlátozottnak, arányosnak és átláthatónak, valamint a túlzott torzulások elkerülése érdekében célzottaknak kell lenniük. Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet a tagállamok saját célzott intézkedéseikre használhatják fel. Végezetül pedig az intézkedések nem áshatják alá az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciórendszert.

Az európai gáztőzsdéken (pl. TTF) az utóbbi időben gyakran rendkívül nagy mértékű napon belüli kereskedési volatilitást tapasztaltak. Az esetleges spekulatív lépések által az árképzésre gyakorolt lehetséges torzító hatások kezelése érdekében felülvizsgálhatók a belső kereskedési szabályokban az ilyen a rövid távú volatilitás esetében alkalmazott korlátozások.

b)Felkészülés az orosz gázszállítás teljes leállására

Míg a korábbi intervenciók a tartósan magas árak kezelésére irányultak, az orosz gázszállítás hirtelen, nagy mértékű zavara vagy akár teljes leállása esetén eltérő intézkedésekre lehet szükség.

Az EU rendelkezik az ellátásbiztonsági sokkhatás kezelését szolgáló eszközökkel, mint például a nemzeti szolidaritási mechanizmusok és a vészhelyzeti tervek, melyek az ellátásbiztonságról szóló rendelet alapján kidolgozott nemzeti és regionális intézkedéseket, az ellátás biztonságával kapcsolatos megerősített regionális együttműködést, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti, a gázkoordinációs csoporton belüli rendszeres információcserét vetítenek elő. A szolidaritási megállapodások és a rendeletben előírt szolidaritási mechanizmus szintén az ellátás biztonságára vonatkozó meglévő szabályok részét képezik.

Ezeket a szolidaritási mechanizmusokat azonban nemzeti ellátásbiztonsági vészhelyzet esetén kell életbe léptetni. A több tagállamot egyidejűleg érintő, további gázellátási zavarok esetén további intézkedésekre lehet szükség. A meglévő eszközöket hasznos lehet kiegészíteni egy olyan összehangolt megközelítéssel, amely azonosítaná azokat az alapvető fogyasztókat, akik a meglévő jogi keret és vészhelyzeti tervek alapján még nem részesülnek védelemben. A Bizottság e tekintetben közös alapelvek lefektetését javasolja egy olyan esetleges, szélesebb körű zavarra való felkészülés érdekében, amelynek során a gázpiacok már nem igazítják optimális módon a kereslethez a kínálatot, és esetleg nem tudnak lefedni bizonyos létfontosságú keresleti igényeket 11 . Ez a gázkereslet csökkentését teheti szükségessé még a kevésbé közvetlenül érintett tagállamokban is annak érdekében, hogy a közvetlenebbül érintett tagállamokban biztosítani lehessen az ellátást az alapvető funkciók vagy ágazatok számára. Meg kell vizsgálni, hogy e tekintetben milyen mértékben lenne szükség jogszabályi változtatásokra a harmonizált megközelítés biztosításához. Ezzel összefüggésben a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az orosz gázszállítás esetleges zavarára való felkészülést szolgáló intézkedések elfogadását.

Az ilyenfajta beavatkozás szükségessé teheti egy hatósági gázár megállapítását, például az európai fogyasztóknak és vállalkozásoknak szállított földgáz maximális, szabályozott árának (uniós árplafon) a kihirdetett uniós veszélyhelyzet időszakra vonatkozó párhuzamos megállapítását 12 . Az ilyen típusú árintervenció az uniós szintű veszélyhelyzet időtartamára korlátozódna. Ilyen zavar esetében az egyik lehetőség az árképzés korlátozása az európai gáztőzsdék árainak maximalizálása révén, általánosságban véve azonban az árplafon bevezetése különböző módokon és a gázértéklánc különféle szintjein is megvalósulhat.

Jelentős zavar esetén az uniós árplafon a fogyasztókra, a vállalatokra és az alapvető szolgáltatókra gyakorolt káros árhatások előre meghatározott szintekre való korlátozásának előnyével járna. Biztosítani kell azonban, hogy az árplafon bevezetése ne rontsa az EU lehetőségeit az alternatív beszállítók csővezeték- és LNG-szállítmányainak megszerzése terén, ami létfontosságú egy ilyen esetben, mivel veszélyhelyzet esetén az alternatív ellátási csatornákat érintő bármilyen csökkenés vagy korlátozás a hiányhelyzet további romlásához vezet. Egy ilyen felső határ egyúttal automatikusan korlátozná a gázkereslet árvezérelt csökkentésének lehetőségét is, és így negatívan befolyásolná a kereslet és a kínálat egyensúlyát. Kompenzáció esetén, és amennyiben nem jár jelentős megszorítással, az intervenció ezen típusa jelentős finanszírozandó költséggel jár.

c)Villamosenergia-piaci intervenciók

Míg a korábban említett intézkedések a gázpiacba mint a magas árak kiváltó okába avatkoznak be, léteznek további, a nemzeti és helyi összefüggések figyelembevételével a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon alkalmazható intézkedések is:

·Először is, a Bizottság az „Ellátásbiztonság és megfizethető energia: Az azonnali intézkedések és a télre való felkészülés opciói” című közleményben foglaltakkal összhangban úgy véli, hogy indokoltak lehetnek olyan adóügyi vagy szabályozási intézkedések, amelyek célja egyes alapterhelést biztosító villamosenergia-termelőknek a jelenlegi válsághelyzet által előidézett inframarginális profitjai csökkentése. A bevételek hozzájárulhatnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő – különösen az energiaszegénység kockázatának kitett – háztartásokat és a vállalkozásokat támogató célzott és ideiglenes intézkedések finanszírozásához. Ezeknek az intézkedéseknek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és azokat a REPowerEU-közlemény 2. mellékletében foglalt iránymutatással összhangban kell kialakítani. Tekintettel azonban a villamosenergia-árak következő hónapokra vonatkozó kilátásaira, valamint arra, hogy a fogyasztók helyzetének könnyítését célzó intézkedéseket hosszabb időn át fenn kell tartani, a Bizottság úgy véli, hogy ezek az intézkedések a 2022. június 30-át követő időszakra is kiterjeszthetők annak érdekében, így lefedjék a következő fűtési idényt is.

·Másodszor, a REPowerEU-közlemény 1. mellékletében már meghatározott, továbbra is alkalmazandó intézkedések mellett a szabályozott kiskereskedelmi árak kis- és középvállalkozásokra való ideiglenes kiterjesztése is elfogadható. Az érintett mennyiségek tekintetében a kiterjesztést korlátozni kell annak érdekében, hogy ne idézzen elő növekedését a fogyasztásban.  

·Harmadszor, a villamosenergia-piaci árak csökkentése érdekében egyes tagállamok mérlegelik a villamosenergia-termeléshez használt gáz költségeinek támogatását (pl. a villamosenergia-termeléshez használt gáz referenciaárának bevezetését) célzó ideiglenes nemzeti intézkedések alkalmazását. Ezeket az intézkedéseket az uniós szerződésekkel összeegyeztethető módon kell kialakítani – különös tekintettel a határokon átnyúló exportra vonatkozó korlátozások, az ágazati jogszabályok valamint az állami támogatási szabályok hiányára –, és jóváhagyás céljából be kell jelenteni őket a Bizottságnak. A Bizottság megjegyzi, hogy az ilyen intézkedések kialakításuktól függően jelentős költségekkel járhatnak. Az intézkedéseket időben szigorúan korlátozni kell, és azokhoz a régiókhoz kell igazítani, ahol nagyon korlátozott a rendszerösszekötő kapacitás, a gáz nagymértékben befolyásolja az árképzést, és a fogyasztók különösen ki vannak téve a nagykereskedelmi villamosenergia-áraknak. Azt is el kell kerülni, hogy az intézkedések szankcionálják azokat a piaci szereplőket, akik határidős szerződések révén gondoskodtak villamosenergia-ellátásukról. Az ilyen intézkedések bevezetése mellett döntő tagállamokat többek között felkérjük arra, hogy konzultáljanak érintett szomszédaikkal és az érdekelt felekkel, valamint hogy határozzák meg és kövessék nyomon az intervenció eredményeként megjelenő további gázfogyasztást és megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást.

·Végezetül, az ajánlattételi övezeteken átívelő megnövekedett kereskedelmi forgalom az ilyen zónák közötti, válsággal összefüggő árkülönbségek miatt jelentősen megnövelheti az átviteli túlterheltségi díjakat. Ezeket az úgynevezett szűkkeresztmetszet-kezelési bevételeket elsősorban a hálózati kapacitás biztosítására kell felhasználni. Ezek a díjak kellően indokolt esetben, kivételes jelleggel felhasználhatók a fogyasztókat – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő, valamint az energiaszegénység kockázatának kitett háztartásokat és a vállalkozásokat – célzó vészhelyzeti intézkedések finanszírozására a szabályozó hatóságok ellenőrzése mellett.

Emellett a Bizottság a keresletoldali válasz felhasználásának lehető legnagyobb mértékű felgyorsítása érdekében a villamosenergia-piaci irányelv hatékony és gyors végrehajtását sürgeti, különös tekintettel az aktív fogyasztókat és a keresletoldali választ támogató rendelkezésekre. A Bizottság már kezdeményezett megbeszéléseket a tagállamokkal a végrehajtási folyamattal kapcsolatos kihívások közös kezelése érdekében.

4.Időtálló villamosenergia-piaci szerkezet

a)Az Európai Tanács következtetései és az ACER jelentése

Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy az ACER 2022. április 29-én közzétett végső jelentését 13 figyelembe véve terjessze elő a villamosenergia-piac szerkezetével kapcsolatban szükséges kezdeményezéseket.

Az ACER jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az európai villamosenergia-piac szerkezeti alapjai jelentős előnyöket hordoznak az európai fogyasztók szempontjából, és felszólította a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre a függőben lévő piaci szabályozásokat és szabályokat. A jelentés ugyanakkor több olyan lehetőséget is megjelöl, amellyel a jelenlegi piaci szerkezet kiegészíthető és javítható annak érdekében, hogy időtállóvá és a teljes mértékben dekarbonizált villamosenergia-összetételre alkalmassá váljon.

Az ACER számos olyan kihívást említ, amelyekkel a jövőben szembe kell néznünk, ilyen a megújulóenergia-termelésbe történő beruházások felgyorsítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású kínálat és a keresletoldali válasz biztosítása abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre változó megújulóenergia-termelés, a növekvő áringadozás kezelése, valamint az energiarendszer rugalmasságának fokozása.

E kihívásokra válaszul az ACER több lehetőséget is meghatároz. Először is, a hosszú távú versenyképes piacok segítenek „biztosítékot” nyújtani a kockázatokkal szemben. Jelenlegi likviditásuk azonban a piacok többségében alacsony (kevés vételi, illetve eladási ajánlat van), és a kínált termékek korlátozottak (néhány piacon – a megújulóenergia-adásvételi megállapodások kivételével – akár két-három évre előrevetítve). Másodszor, egyéb eszközök is hozzájárulhatnak a szükséges beruházások biztosításához, például a megújuló energiaforrásokra vagy más rugalmas erőforrásokra – többek között a keresletoldali válaszintézkedésekre és a tárolásra – vonatkozó támogatási rendszerek. Elő lehetne mozdítani és meg lehetne könnyíteni a kereskedelmi villamosenergia-vásárlási megállapodásokat ha a vertikálisan integrált vállalkozásokon túl a kisebb szereplők is részt vehetnének ezekben, ha támogatnák a határokon átnyúló szerződéseket, valamint – adott esetben az állami támogatási szabályokkal összhangban – a partnerkockázat kezelésére szolgáló pénzügyi garanciákra vonatkozó állami támogatási rendszerek 14 kialakítása révén 15 . Ezeket az állami támogatásokat és kereskedelmi eszközöket össze lehetne vonni. Harmadszor, a beruházási döntések – többek között a tagállamok közötti, határokon átnyúló – fokozott koordinációja támogatná az Uniót céljainak elérésében. A piaci integráció elmélyítése (valamennyi villamosenergia-piacon) kockázatmentes lehetőséget kínál az uniós szintű koordináció további erősítésére és további előnyök kiaknázására.

b)Lehetséges piaci reformok

Az ACER-jelentés következtetései és az érdekelt felekkel folytatott egyeztetései alapján a Bizottság meghatározott olyan kérdésköröket, amelyek tovább elemzésre szorulnak annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e jogalkotási lépésekre, illetve a tagállamok számára biztosított iránymutatásra a villamosenergia-piaci szerkezet működésének optimalizálásához. E kérdéskörök olyan témákhoz kapcsolódnak, mint például a következők:

·a végfelhasználók védelme és a megfizethető villamos energia biztosítása mind rövid, mind pedig hosszú távon;

·a villamosenergia-piac és -rendszer rezilienciájának biztosítása, különösen a nagy mennyiségű, változatos megújuló energiaforrásokkal és a decentralizáltabb termelési struktúrával való megbirkózás érdekében; valamint

·az európai zöld megállapodás megvalósításának támogatása.

A folyamat a következő területekkel foglalkozna:

A villamos energia mint a kiszolgáltatott fogyasztók alapvető joga

Az uniós jogszabályok 16 elismerik, hogy a megfelelő fűtés, hűtés, világítás, valamint az árammal működő készülékekhez biztosított energia mind-mind elengedhetetlenül fontos szolgáltatás. A szociális jogok európai pillére 17 az energiát azon alapvető szolgáltatások közé sorolja, amelyekhez mindenkinek joga van. Az energiaárak példátlanul magas szintje miatt valószínűleg nőni fog az energiaszegénységgel sújtott polgárok száma, és még azok is alacsonyabb életszínvonalat tapasztalhatnak, akik egyébként nem minősülnek energiaszegénységben élőnek.

A Bizottság az energiaárakról szóló októberi közleményben bejelentetteknek megfelelően létrehozta a kiszolgáltatott fogyasztókkal és az energiaszegénységben élőkkel foglalkozó koordinációs csoportot, amelynek keretében a tagállamok már megosztották egymással bevált gyakorlataikat a fogyasztók jelenlegi körülmények közötti támogatására és védelmére vonatkozóan. A villamosenergia-piaci szerkezet magában foglalhat annak biztosítására szolgáló módozatokat, hogy minden polgár hozzáférjen a számára szükséges energiához, ideértve annak biztosítását is, hogy bizonyos fogyasztók – a villamosenergia-piacok helyzetétől függetlenül – észszerű áron juthassanak hozzá a villamosenergia-szükséglet minimális szintjéhez.

A fogyasztók védelme a magas árakkal és a túlzott volatilitással szemben

Az egyik módszer arra, hogy csökkenthessük az energiaárak jövőbeli emelkedésének kockázatát, a fedezeti ügyletek alkalmazása. A fedezeti ügyletek legegyszerűbb formája a rögzített árakat tartalmazó beszállítási szerződések megkötése. Az EU-n belül léteznek olyan kialakult piacok, ahol a villamos energiával határidős ügyletek formájában lehet kereskedni. E piacok némelyike azonban nem rendelkezik likviditással, nevezetesen a hosszabb lejárati idejű szerződések esetében, ezért szabályozói beavatkozásra lehet szükség a határidős villamosenergia-piacok likviditásának javítása érdekében.

A jelenlegi válság rámutatott a fogyasztók árkockázatokkal szembeni védelmét szolgáló piaci alapú eszközök előnyeire. Ezek az eszközök jellemzően az adott villamosenergia-termelők arra vonatkozó szerződéses ígéretét foglalják magukban, hogy amint a szokványos piaci ár elér egy bizonyos szintet, előre meghatározott feltételek mellett villamos energiát tesznek elérhetővé bizonyos fogyasztói kategóriák számára. Így szerződésben lefektetett biztosítást nyújtanak az árkockázat ellen. Mint bármely típusú biztosítás esetében, az árkockázat csökkentése az ilyen konstrukciókban természetesen költséggel jár. Néhány tagállam már alkalmazott ilyen típusú szerződéseket az általuk a villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása érdekében használt kapacitásmechanizmusok részeként. Ebben az összefüggésben a szerződésekre megbízhatósági opcióként tekintenek. A tudományos szakemberek a közelmúltban egy másik lehetséges szerződés, a megfizethetőségi opció alkalmazását javasolták, amelynek célja a fogyasztóknak nem a rövid távú, hirtelen áremelkedésekkel, hanem a tartósan magas árakkal szembeni védelme.

A nagykereskedelmi villamosenergia-árak gyors emelkedését követően egyes szolgáltatók csődbe mentek, és nem tudták teljesíteni ellátási kötelezettségeiket. Ez azt jelentette, hogy az ügyfeleknek rövid időn belül kellett új szolgáltatókat választaniuk, és gyakran csak kevésbé kedvező feltételekről tudtak megegyezni. A szolgáltatókra vonatkozó azon követelmények, hogy nyújtsanak fedezetet ellátási kötelezettségeik, valamint az egyéb szabályozási követelmények egy részét illetően, ezzel biztosítva, hogy kellő stabilitással rendelkeznek a jövőbeli válságokkal való ellenálláshoz, megfelelőek lehetnek annak garantálásához, hogy a fogyasztók számíthassanak rájuk, illetve hogy a villamosenergia-ellátásért ne fizessenek az eredetileg megállapodott árnál többet. A szolgáltatókat arra is kötelezni lehetne, hogy portfóliójukban rögzített árú ajánlatokat szerepeltessenek, hasonlóan azokhoz a meglévő követelményekhez, miszerint dinamikus szerződéseket kell kínálniuk az ügyfeleknek.

A nem megszakítható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású kapacitásba történő beruházások biztosítása

Az ellátás hosszú távú biztonsága, valamint a befektetői biztonság érdekében tovább kell vizsgálni, hogy a kapacitásmechanizmusoknak a villamosenergia-rendszer hosszú távú funkciójává kell-e válniuk, illetve hogy ez mit jelentene villamosenergia-piaci integrációjuk szempontjából. Ezeket a mechanizmusokat úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák az Unió éghajlat-politikai céljaival összeegyeztethető, nem megszakítható megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású kapacitásba történő beruházásokat. Ezekbe a kapacitásmechanizmusokba a fent említett szerződéses megfizethetőségi mechanizmusok egy része is integrálódhatna.

A válság azt is megmutatta, hogy azokban az esetekben, amikor a villamosenergia-termelés állami támogatásban részesül – ami gyakori a megújuló energiaforrások esetében – a támogatást úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a beruházásokat, ugyanakkor elkerülje, hogy a befektetők túlzott hozamot realizáljanak az olyan időszakokban, amikor a piaci árak magasak. E cél elérésére néhány tagállamban kétirányú különbözeti ügyleteket (CfD) alkalmaznak, amelyeknek értelmében az üzemeltetők kiegészítő támogatást kapnak, ha a piaci árak alacsonyak, és visszatérítik azt, amikor a piaci árak magasak. A jól megtervezett CfD-k hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a villamos energia árképzése függetlenebbé váljon a földgáz költségeitől, és ez a modell alapértelmezettként hasznosan alkalmazható az új megújulóenergia-beruházások és az energiatermelésre irányuló egyéb közberuházások (mint például a nukleáris erőművek) esetében.

A keresletoldali válasz és a rugalmasság fokozása a csúcsárak csökkentése érdekében

A nagyobb rugalmasságot biztosító erőforrások, illetve infrastruktúrák – például a keresletoldali válaszintézkedések és a tárolás – lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy reagáljanak az árakra, többet fogyasszanak, amennyiben többlettermelés áll rendelkezésre, és szűkös kínálat esetén csökkentsék fogyasztásukat. Ez csökkenti az összköltséget, lehetővé teszi számukra a költségeik kezelését, valamint elősegíti az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások magas arányának hatékony integrálását. Az ilyen rugalmas technológiákba – többek között az intelligens energiahálózatok villamosenergia-piaci irányelvvel összhangban történő kiépítésébe – történő beruházásokat uniós forrásokból lehetne finanszírozni, és azok csökkentenék a hagyományosabb kapacitásmechanizmusok iránti igényt, amelyek gyakran gáztüzelésű vagy más fosszilis eredetű energiatermelést finanszíroznak.

Az energiaágazat digitalizálására irányuló cselekvési terv, amelynek elfogadására szeptemberben kerül sor, intézkedéseket javasol majd az adatcsere és az interoperabilitás javítására, valamint a fogyasztói digitális eszközök fejlesztésének támogatására. Ez megkönnyíti a fogyasztók számára a rugalmasság kihasználását, például azáltal, hogy reagálnak az árjelzésekre, vagy fogyasztásukat az otthoni (pl. a háztetőn elhelyezett fotoelektromos panelek segítségével történő) energiatermelésükhöz igazítják. A Bizottság továbbá javasolja a keresletoldali válaszra irányuló új üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és elfogadásának felgyorsítását.

Ahhoz, hogy az elkövetkező években növelni lehessen a napenergia-termelést az EU-ban – amint azt az EU napenergia-stratégiája is hangsúlyozza 18 –fontos a kollektív és egyéni önellátó rendszerek előmozdítása is a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása révén.

A villamosenergia- és gázinfrastruktúra

A villamosenergia-infrastruktúrába való beruházások döntő fontosságúak a belső piac működése szempontjából. Növelni kell a határkeresztező átviteli kapacitást azokban a régiókban, ahol ez a villamos energia tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tételéhez szükséges.

A villamosenergia- és gázinfrastruktúra innovációját sok tagállam nemzeti szabályozási kerete nem ösztönzi vagy ismeri el kifejezetten. Ez különösen az olyan esetekben jelent problémát, ahol az innovatív megközelítésekből származó nyereség bizonytalan. Emellett úgy tűnik, hogy számos tagállam nemzeti szabályozási kerete akadályokat gördít a villamosenergia- és gázinfrastruktúrával kapcsolatos innováció elé. Egyes esetekben például nem rögzítenek az innovációval kapcsolatos konkrét rendelkezéseket, vagy azokat úgy alakították ki, hogy az operatív kiadások (OPEX-megoldások) helyett a tőkekiadásokon (CAPEX) alapuló megoldásokat részesítsék előnyben, illetve oly módon, hogy azok az érzékelt magas projektkockázat és a határidők be nem tartása miatti szigorú szankciók miatt eltántorítják az átvitelirendszer-üzemeltetőket a beruházásoktól. A tagállamoknak fel kell számolniuk az innováció előtt álló ilyen akadályokat, és inkább innovációorientált szabályozási kereteket kell kidolgozniuk, ugyanakkor elkerülve a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló meg nem térülő eszközöket.

A költségek és a rendkívüli bevételek csökkentése a helyi árképzés révén

Az ACER által azonosított egy másik probléma az. hogy az európai piaci szerkezetben nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi jelzésekre. Ez azt jelenti, hogy a különböző helyeken eltérő piaci árakat kell kialakítani a helyi keresleti és kínálati egyensúlynak, valamint átviteli lehetőségeknek megfelelően. Egy 2019-es tanulmány szerint a területi árképzés európai bevezetése révén 4 %-os költségmegtakarítást lehet elérni 19 . Minél nagyobb a megújuló energiaforrások részaránya az energiaszerkezetben, annál fontosabbak lesznek ezek az előnyök. Egy 2020-as tanulmány szerint területi árak hiányában 2040-ben a rendszerköltségek várhatóan 10 %-kal lesznek magasabbak 20 . A területi árjelzések megerősítését célzó mechanizmusok lehetséges hatásait tovább kell elemezni.

Piacfelügyelet és átláthatóság

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU rendeletet (az ún. REMIT-et) 21 több mint egy évtizede dolgozták ki annak biztosítására, hogy a fogyasztók és egyéb piaci szereplők megbízhassanak a villamosenergia- és gázpiacok integritásában, hogy a kialakuló árak a kereslet és a kínálat tisztességes és versenyen alapuló egymásra hatását tükrözzék, valamint hogy a piaci visszaélésekből ne lehessen haszonra szert tenni.

Bár nincs olyan bizonyíték, ami azt mutatná, hogy a jelenlegi válság oka piaci visszaélés lenne, a magas árak és a piaci volatilitás idején nagyon fontos az ilyen visszaélések elleni védelmet szolgáló naprakész és szilárd keret biztosítása. A REMIT keretét felül lehetne vizsgálni annak feltárása érdekében, hogy a piac átláthatóságának javítása, a piaci adatok jobb minősége és gyűjtése, valamint az uniós szintű végrehajtás javítása révén miként lehetne hatékonyabban csökkenteni a piaci visszaélések kockázatát.

5.Következtetés

A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá az e közleményben javasolt, a magas árak kezelésére irányuló rövid távú intézkedéseket. Felkéri továbbá a tagállamokat, hogy [hivatkozás a bevezető közleményre] összhangban gyorsítsák fel az orosz gázellátás esetleges zavarára vonatkozó felkészültségi intézkedéseket.

A rövid távú megközelítésen túl a Bizottság úgy véli, hogy az ACER jelentése és az érdekelt felek megkeresése alapján a villamosenergia-piac jelenlegi szerkezete hatékony és jól integrált piacot teremt, lehetővé téve Európa számára, hogy kiaknázza az egységes energiapiac valamennyi gazdasági előnyét, biztosítva az ellátás biztonságát és fenntartva a dekarbonizációs folyamatot. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a villamosenergia-piaci jogszabályok teljes körű végrehajtását, különösen a költségeket tükröző díjszabásokat és a rugalmas erőforrások használata előtt álló akadályok felszámolását, hogy lehetővé váljon a változó megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia integrációja és a hálózat rugalmasságának növelését, megkönnyítve az energiarendszer integrációját. A Bizottság hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a REPowerEU terv végrehajtását az orosz gáz fokozatos kivezetésének meggyorsítása és a reziliens energiarendszerbe való beruházás érdekében. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat – többek között a technikai támogatási eszközön keresztül – az Oroszországból importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetését célzó reformok és beruházások előkészítésében és megvalósításában.

Vannak azonban olyan területek, ahol az uniós villamosenergia-piac szerkezete módosításra szorul a jövőbeli energiakörnyezetet és -termelési szerkezet, a kialakulóban lévő új technológiák, a geopolitikai fejlemények, valamint a jelenlegi válságból levont tanulságok figyelembevételével. Az ilyen kiigazításoknak hozzá kell járulniuk a villamosenergia-piaci szerkezet működésének optimalizálásához, valamint ahhoz, hogy az alkalmasabbá váljon a villamosenergia-ágazat költséghatékony dekarbonizációjára, megfizethető árakat nyújtson a fogyasztók számára, és ellenállóbb legyen az áringadozásokkal szemben. Ez a közlemény számos olyan kérdéskört azonosított, amelyeknek vonatkozásában ezek a kiigazítások indokoltnak látszanak. Az eddig elvégzett előkészítő munkára építve a Bizottság egy hatásvizsgálati folyamatot indít el, és a tagállamokkal, valamint az érdekelt felek és a nemzeti szabályozó hatóságok széles körével együttműködik a villamosenergia-piaci szerkezet és szükség esetén a jogszabályi keret kiigazítása érdekében.

Melléklet: az érdekelt felek észrevételeinek részletes áttekintése

(1)

COM(2021) 660 final.

(2)

COM(2022) 108 final.

(3)

COM(2022) 138 final.

(4)

A villamos energia piaci ára a marginális termelőegység alapján kerül meghatározásra.

(5)

  A TTF határidős görbéjének elemzése 2022. április 29-től, forrás: S&P Global Platts.

(6)

Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésén megbízta a Bizottságot azzal, hogy haladéktalanul lépjen kapcsolatba az energiaipari érdekelt felekkel, és vitassa meg, hogy ezek a rövid távú lehetőségek – a nemzeti körülmények figyelembevételével – hozzájárulnának-e a gázár csökkentéséhez, illetve annak a villamosenergia-piacokra gyakorolt dominóhatásának kezeléséhez, és amennyiben igen, hogyan. Lásd az Európai Tanács következtetéseit: https://www.consilium.europa.eu/hu/documents-publications/public-register/public-register-search/results/?DocumentNumber=1%2F22&SubjectMatters=CONCL  

(7)

ACER’s Final Assessment of the EU Wholesale electricity market design (Az ACER végső értékelése az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piac szerkezetéről), 2022.¨április., 21. o.

(8)

  ACER (2022). ACER’s Final Assessment of the EU Wholesale electricity market design (Az ACER végső értékelése az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piac szerkezetéről).

(9)

(add. Reference). Az „Energiatakarékos EU” elnevezésű terv kétoldalú megközelítést javasol, célja, hogy egyrészt magatartásbeli változások, másrészt közép- és hosszú távú energiahatékonysági intézkedések felgyorsítása és megerősítése révén érjen el rövid távú energiamegtakarítást.

(10)

A kiskereskedelmi gázpiac fogalmába az ipari felhasználók is beletartoznak.

(11)

COM(2022) 230 final.

(12)

Ezt a Bizottság legalább két tagállam kérésére hirdeti ki, de esetlegesen egy tagállam kérelme is elegendő lehet a kihirdetéshez.

(13)

  ACER (2022). ACER’s Final Assessment of the EU Wholesale electricity market design (Az ACER végső értékelése az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piac szerkezetéről).

(14)

A Bizottság Közleménye – 2022. évi iránymutatás az éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról, C/2022/481.

(15)

[Include Reference to permitting recommendation]

(16)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (lásd az 5., a 28. és a 29. cikkhez kapcsolódó (59) preambulumbekezdést).

(17)

 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017-ben a göteborgi csúcstalálkozón kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér 20 alapelvet határoz meg. A 20. alapelv kimondja, hogy: „Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, a közlekedéshez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a digitális távközléshez. A rászorulókat támogatni kell az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférésben”.

(18)

 (add ref. XXX)

(19)

 Tractebel, 2019. Nodal pricing in the European internal electricity market.

(20)

NERA, 2020. Cost Benefit of Access Reform: Modelling Report.

(21)

HL L 326., 2011.12.8., 1. o.