EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.18.

COM(2022) 230 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

REPowerEU terv

{SWD(2022) 230 final}

Bevezetés

Oroszország Ukrajnával szembeni önkényes, indokolatlan katonai agressziója jelentős zavarokhoz vezetett a világ energiarendszerében. A magas energiaárak nehézségeket okoztak, és fokozódtak az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályok, előtérbe helyezve az EU-nak az Oroszországból származó gáz-, olaj- és szénimporttól való túlzott függőségét. Az orosz fosszilis tüzelőanyagokért fizetett jelentős összegek elősegítik Oroszország számára, hogy folytassa az Ukrajna ellen indított háborút.

2022 márciusában az uniós vezetők az Európai Tanácsban 1 megállapodtak arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni Európa orosz energiaimporttól való függőségét. A Bizottság közleményére 2 építve felkérték a Bizottságot, hogy mihamarabb készítse el a REPowerEU terv részletes változatát. A szankciórendszert ki kell terjeszteni a szén és az olaj behozatalára. A Bulgáriába és Lengyelországba irányuló orosz gázszállítás terén a közelmúltban tapasztalt fennakadások is bizonyítják, hogy az Oroszországból érkező energiaellátás megbízhatatlansága olyan probléma, amelyet késedelem nélkül kezelni kell.

A REPowerEU célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk sürgős csökkentése a tiszta átállás tervezettnél gyorsabb megvalósítása, valamint a reziliensebb energiarendszer és a valódi energiaunió létrehozása érdekében történő összefogás révén.

Már idén jelentős mértékben csökkenthetjük függőségünket az orosz fosszilistüzelőanyag-importtól, és gyorsíthatjuk az energetikai átállást. Az „Irány az 55%!” javaslatcsomagra építve, valamint az energiaellátás és -tárolás biztonságával kapcsolatos intézkedések kiegészítéseként a REPowerEU terv további intézkedéseket 3 irányoz elő a következők érdekében:

·energiatakarékosság;

·az ellátás diverzifikálása;

·a fosszilis tüzelőanyagok gyors kiváltása Európa tiszta energiára való átállásának felgyorsításával;

·a beruházások és a reformok intelligens kombinálása.

Együttesen ezek az intézkedések átalakítják az EU energiarendszerének szerkezetét. Megvalósításukhoz az európai szabályozói és infrastrukturális intézkedések tényleges összehangolására, tagállami beruházásokra és reformokra, valamint közös energiadiplomáciára van szükség. Szükség van továbbá a keresleti oldali intézkedések összehangolására az energiafogyasztás csökkentése, valamint – a gáz, az olaj és a szén megújuló villamos energiával és fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogénnel való felváltása céljából – az ipari folyamatok átalakítása érdekében, a kínálati oldalon pedig intézkedéseket kell hozni a megújuló energiaforrások bevezetéséhez és előállításához szükséges kapacitás és keretek megteremtése érdekében.

A nyilvánosság azt várja az EU-tól és a tagállamoktól, hogy valósítsák meg az orosz fosszilis energiahordozók tekintetében vállalt kötelezettségeket. A megkérdezettek 85 %-a úgy véli, hogy az Uniónak minél előbb csökkentenie kell az orosz gáztól és olajtól való függőségét. A válaszadók 84 %-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója még sürgősebbé teszi, hogy az uniós tagállamok beruházzanak a megújuló energiaforrásokba 4 .

Jóllehet néhány tagállam már bejelentette azon szándékát, hogy felhagy az orosz tüzelőanyagok behozatalával, egyedül egyetlen tagállam sem képes megküzdeni ezzel a kihívással. Közös igényfelmérések és tervezés, közös beszerzések és nagyobb fokú koordináció révén biztosítani fogjuk, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk fokozatos megszüntetése valamennyi tagállam számára elérhető és megfizethető legyen. Az ambiciózus célok elérését a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó jogszabályok is támogatni fogják. Egy valóban összekapcsolt és reziliens uniós energiahálózat mindenki számára lehetővé fogja tenni a biztonságos energiaellátást. Ezek az intézkedések képezik a REPowerEU tervet.

1.Energiatakarékosság

Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja. Ha csökken az energiafogyasztás, akkor rövid és hosszú távon is alacsonyabbak lesznek a háztartások és a vállalkozások energiaszámlái, és csökken az orosz fosszilis tüzelőanyagok importja. Az energiafogyasztásnak a nagyobb hatékonyság révén történő csökkentése létfontosságú eleme a tiszta energiára való átállásnak, amely növeli az uniós gazdaság rezilienciáját, és segít megőrizni versenyképességét a fosszilis tüzelőanyagok magas árai közepette.

Az energiatakarékosság hozzá fog járulni ahhoz, hogy az előttünk álló kritikus hónapokban, amíg zajlanak a beruházások, hosszabb ideig kitartsanak tartalékaink. A jelen dokumentumot kísérő, energiatakarékosságról szóló közlemény kétirányú megközelítést mutat be: a szerkezeti változások megerősítése közép- és hosszú távú energiahatékonysági intézkedésekkel, valamint azonnali energiamegtakarítás elérése magatartásbeli változások révén.

Az „Irány az 55%!” törekvés értelmében 2030-ra 30 %-kal csökkenne a gázfogyasztás, és e megtakarítások több mint egyharmada az uniós energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséből származna. Az aktualizált modellezés értékeli az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetésének hatását 5 a magasabb energiaárak és az alacsonyabb földgázfelhasználás tekintetében. Az energiafogyasztásnak a korábbi energiahatékonysági irányelvjavaslathoz 6 képest történő további csökkentése és a megújuló energiára vonatkozó ambiciózusabb célkitűzések lehetővé tennék az EU számára, hogy teljes mértékben teljesítse a REPowerEU céljait az „Irány az 55%!” csomag más részeinek változatlansága mellett.

·A Bizottság ezért az energiahatékonysági irányelvben meghatározott kötelező cél 13 %-ra történő emelését javasolja.

A Bizottság felkéri továbbá a Parlamentet és a Tanácsot, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv révén tegyen lehetővé további megtakarításokat és energiahatékonyság-növekedést az épületekben, valamint hogy karolja fel a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendeletre 7 irányuló bizottsági javaslat törekvéseit, amelyek gyors megvalósítása további energiamegtakarítást eredményez a termékek széles körének jobb energia- és erőforrás-hatékonysága révén.

A jogalkotási intézkedésekről szóló megállapodások megszületéséig azonnali energiamegtakarítás érhető el magatartásunk megváltoztatásával. A Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) együttműködve az Európai Bizottság „Én is tehetek érte” címmel kilenc pontból álló tervezetet állított össze az EU energiafelhasználásának csökkentése érdekében. Az érdekelt felek észrevételei alapján az IEA úgy becsüli, hogy az ilyen típusú rövid távú energiatakarékossági intézkedések 5 %-kal csökkenthetik a gáz (körülbelül 13 milliárd köbméter) és az olaj (körülbelül 16 Mtoe) iránti keresletet.

A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az olyan támogató intézkedéseket is, mint például a nagy hatásfokú fűtési rendszerekre és az épületek szigetelésére vonatkozó kedvezményes héamértékek, valamint azokat az egyéb energiaárazási intézkedéseket, amelyek ösztönzik a hőszivattyúkra való átállást és a hatékonyabb készülékek vásárlását. Ezeknek az intézkedéseknek enyhíteniük kell a társadalmi és elosztási hatásokat, például azokra a kiszolgáltatott háztartásokra összpontosítva, amelyek nehezen tudják kifizetni energiaszámláikat, továbbá kezelniük kell a gyorsított energetikai átállás munkaerőpiacra gyakorolt, azonnali továbbképzési és átképzési igényeket generáló lehetséges hatásait.

A nemzeti energia- és klímatervek végrehajtásának felgyorsítása és a tervek ambiciózus aktualizálása kulcsfontosságú a REPowerEU célkitűzéseinek megvalósításához. A nemzeti energia- és klímatervek döntő szerepet játszanak a befektetői bizalom és a beruházások kiszámíthatóságának növelésében. Megfelelő keretet biztosítanak a fosszilistüzelőanyag-felhasználás csökkentésének tervezéséhez és ösztönzéséhez.

·A Bizottság az év folyamán iránymutatást kíván közzétenni a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek 2024-es aktualizálásához, és többek között az energiaunió helyzetéről és az éghajlat-politikai fellépésről szóló jelentésben beszámol a REPowerEU-val kapcsolatos előrehaladásról.

A régiók és a városok vezető szerepet játszanak a helyi környezetükhöz igazított energiatakarékossági intézkedések kidolgozásában. Tudatosságnövelő, tájékoztatási és támogatási rendszereket, energetikai auditokat és energiagazdálkodási terveket kell elindítaniuk, kötelezettséget kell vállalniuk a megtakarítási célok elérésére, és biztosítaniuk kell a polgárok szerepvállalását, például a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó európai küldetés vagy a kohéziós politika keretében indított Európai Városfejlesztési Kezdeményezés révén.

2.Az energiaimport diverzifikálása

Az EU több hónapja intenzíven együttműködik nemzetközi partnereivel az ellátás diverzifikálása 8 és az energiaárak emelkedésének mérséklése érdekében.

Az Európai Tanács által adott márciusi megbízással összhangban a Bizottság és a tagállamok létrehozták a földgáz, a cseppfolyósított földgáz és a hidrogén önkéntes közös beszerzésére irányuló uniós energiaügyi platformot. Május 5-én a Bizottság és Bulgária a délkelet-európai szomszédokkal együttműködve létrehozta az első regionális munkacsoportot az EU energiavásárlási platformjának részeként.

Az EU energiaügyi platformja a közös gázbeszerzés támogatása érdekében három feladatot lát el:

·A kereslet összesítése és strukturálása: A keresleti pool a lejáró hosszú távú szerződések alapján azonosítja és összesíti a kérdéses mennyiségeket, valamint a meglévő hosszú távú gázszerződések szerinti rugalmas mennyiségeket, amelyek rövid távon mintegy 30–70 milliárd köbméternyi keresletet eredményezhetnek. Emellett a Bizottság ösztönözni fogja az ellátás diverzifikálását, és mérlegelni fogja a diverzifikációt idővel kötelezővé tevő jogalkotási intézkedéseket. A kereslet összesítését elektronikus eszközök fogják támogatni, amelyek biztonságossá, automatizálttá és felhasználóbaráttá teszik a folyamatot.

·A gázimport, -tárolás és -szállítás infrastruktúrájának optimalizált és átlátható használata, maximalizálva az ellátás biztonságát és a tárolók feltöltését.

Új mechanizmus és informatikai eszköz kerül bevezetésre az infrastruktúra-foglalások, azaz a fennmaradó rendelkezésre állás, a másodlagos piacok, az átfoglalás és a meglévő szűk keresztmetszetek átláthatóságának javítása érdekében. Az információcsere a trösztellenes szabályokkal összhangban valósul majd meg.

·Nemzetközi partnerség: A közös nemzetközi partnerségi tevékenység célja hosszú távú együttműködési keretek kialakítása a megbízható partnerekkel olyan kötelező vagy nem kötelező erejű megállapodások révén, amelyek elősegítik a gáz-, hidrogén- és tisztaenergia-projektek fejlesztését, miközben teljes mértékben támaszkodnak az Unió kollektív alkuerejére.

Következő lépésként a Bizottság fontolóra veszi egy önkéntes operatív „közös beszerzési mechanizmus” kidolgozását, amelynek fkeretében a részt vevő tagállamok nevében az összesített gázkereslet kielégítésére vonatkozó tárgyalásokat folytatnának és szerződéseket kötnének, valamint végrehajtanák a versenyképes piaci kibocsátást. Ez a mechanizmus közös vállalkozás vagy üzleti tulajdonban lévő entitás formáját öltheti, kihasználva az európai piac erejét. Egy ilyen konstrukció esetében felül kell vizsgálni annak a versenyre gyakorolt hatását.

A platform részben regionális munkacsoportokon keresztül végzi majd tevékenységét, amelyek meghatározzák a szükségleteket és az ellátás diverzifikálásának lehetőségeit, valamint összehangolják a szerződéses kérdéseket 9 . A platform a tagállamokkal közösen külön munkafolyamatot hoz létre a hidrogén közös beszerzésére vonatkozóan 10 .

A platform sikeréhez fontos lesz a globális energiapiaccal kapcsolatos ágazati szakértelem. Olyan kérdésekről, mint az LNG-kereskedelem, a finanszírozás, a fedezeti ügyletek és az értéklánc egyéb elemei, egy tanácsadó csoport fogja tájékoztatni a platformot. Az információcserének összhangban kell lennie a trösztellenes szabályokkal.

Az Európai Tanács következtetéseivel összhangban az EU energiaügyi platformja nyitva áll az Energiaközösség szerződő felei (a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia) előtt. A platform tevékenységének előnyökkel kell járnia az EU közvetlen szomszédságában lévő azon partnerek számára is, amelyek elkötelezettek az EU belső piaci szabályai és a közös ellátásbiztonság iránt. A platform szorosan együtt fog működni az Energiaközösség Titkárságával annak érdekében, hogy segítse a szerződő feleket a platform nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázásában.

Ukrajna és Moldova villamosenergia-hálózatainak március közepén végrehajtott, az európai hálózattal való vészhelyzeti szinkronizálása azt mutatja, hogy megvan az elkötelezettség Ukrajna és Moldova uniós villamosenergia-hálózattal való összeköttetésének biztosítására. Amint a szükséges műszaki fejlesztések befejeződtek, az összekapcsolás lehetővé teszi a régió tagállamai számára, hogy Ukrajnából vásároljanak többlet-villamosenergiát, ezzel ellensúlyozva a kieső gázimport egy részét.

A REPowerEU terv teljes körű végrehajtásával, a magas árak mellett, a földgázhelyettesítőkkel (fenntartható biometán, megújuló hidrogén), a megújuló energiaforrások további térnyerésével, valamint az olyan strukturális keresleti intézkedésekkel, mint az energiahatékonyság növelése, az EU földgázkereslete várhatóan az „Irány az 55%” csomagban tervezettnél gyorsabb ütemben fog csökkenni. Az EU a kölcsönösen előnyös együttműködés hosszú távú perspektíváját biztosítja majd nemzetközi partnerei számára azáltal, hogy a külső energiaügyi együttműködési stratégiában 11 leírtak szerint integrálja gázdiverzifikációs erőfeszítéseibe a hidrogén és a megújuló energia fejlesztését és kereskedelmét, valamint a metánkibocsátás csökkentésére irányuló stratégiákkal kapcsolatos együttműködést.

A diverzifikációs lehetőségek szintén fontosak azon tagállamok számára, amelyek jelenleg Oroszországtól függenek a villamosenergia-termelési 12 vagy nem energiatermelési 13 célú nukleáris reaktoraikhoz szükséges fűtőanyag tekintetében. Ehhez együtt kell működni az EU-n belül és a nemzetközi partnerekkel az alternatív uránforrások biztosítása, valamint az Európában vagy az EU globális partnereinél rendelkezésre álló átalakítási, dúsítási és üzemanyag-előállítási kapacitások megerősítése érdekében. A külső beszállítók diverzifikálása mellett a hazai földgázkitermelés folytatása azokban a tagállamokban, ahol ez lehetséges, hozzájárulhat az ellátás biztonságának fokozásához.

3. A fosszilis tüzelőanyagok kiváltása és Európa tiszta energiára való átállásának felgyorsítása

Az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését felgyorsítja majd a megújuló energia villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben betöltött szerepének ugrásszerű növelése és elterjedésének felgyorsítása. Ez idővel csökkenteni fogja a villamosenergia-árakat és a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát.

A megújuló energia fellendítése

·A hatások és a megvalósíthatóság modellezése 14 alapján a Bizottság javasolja, hogy a megújulóenergia-irányelvben meghatározott 2030. évi célértéket a tavalyi javaslatban szereplő 40 %-ról emeljék 45 %-ra. Ez a teljes megújulóenergia-termelési kapacitást 2030-ra 1236 GW-ra emelné, meghaladva az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban 2030-ra előirányzott 1067 GW-ot.

·A fotovoltaikus napenergia az egyik leggyorsabban bevezethető technológia. A Bizottság ezért a REPowerEU keretében 2025-re a jelenleg működő kapacitások kétszeresét meghaladó, több mint 320 GW új fotovoltaikus napenergia-kapacitás, 2030-ra pedig közel 600 GW kapacitás telepítését javasolja. A napenergiával kapcsolatos fokozott törekvések részeként a Bizottság:

·előterjeszti az EU napenergia-stratégiáját 15 ;

·bevezeti az európai napelemes tető kezdeményezést, amely az épületek bizonyos kategóriáira vonatkozóan jogilag kötelező erejű uniós kötelezettséggé tenné a napelemes tetőket.

A szélenergia, különösen a tengeri szélenergia nagy lehetőségekkel kecsegtet: az erőforrások stabilak, bőségesek és nagyobb a társadalmi elfogadottságuk. Európa globális vezető szerepet tölt be a tengeri szélenergia terén. Annak érdekében, hogy tovább erősödjön az uniós szélenergia-ágazat globális versenyképessége, és a szélenergia gyors hasznosításával elérjük a REPowerEU célját, meg kell erősíteni az ellátási láncokat, és drasztikusan fel kell gyorsítani az engedélyezést.

Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megkétszerezze az egyéni hőszivattyúk jelenlegi telepítési arányát, ami a következő 5 évben összesen 10 millió egységet eredményezne. A tagállamok a következők révén gyorsíthatják fel a nagyméretű hőszivattyúk, a geotermikus energia és a naphőenergia költséghatékony módon történő bevezetését és integrálását:

·olyan távfűtési rendszerek fejlesztése és korszerűsítése, amelyek kiváltják a fosszilis tüzelőanyagokat az egyéni fűtésben;

·tiszta kommunális fűtés, különösen a sűrűn lakott területeken és városokban;

·az ipari hő kiaknázása, amennyiben rendelkezésre áll.

A napenergia-, szélenergia- és hőszivattyú-technológiák ellátási láncainak megerősítése és fenntarthatóbbá tétele érdekében a Bizottság:

·továbbfejleszti a szabályozási keretet, és biztosítja az életciklus-alapú fenntarthatóságot azáltal, hogy 2023 első negyedévében a fotovoltaikus napenergiára vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési követelményeket terjeszt elő, valamint felülvizsgálja a hőszivattyúkra vonatkozó meglévő követelményeket;

·támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nap- és a szélenergia, valamint a hőszivattyúk értékláncában áttörést hozó technológiákra és innovációra összpontosító potenciális, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek révén egyesítsék közforrásaikat.

A villamosenergia-tárolási kapacitások fejlesztésének előmozdítása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a tárolóeszközök létrehozását tekintsék kiemelkedően fontos közérdeknek, és könnyítsék meg telepítésük engedélyezését.

A hidrogén bevezetésének felgyorsítása

A megújuló hidrogén kulcsfontosságú lesz a földgáz, a szén és az olaj kiváltásához a nehezen dekarbonizálható iparágakban és a közlekedésben. A REPowerEU 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén Unión belüli előállítását és 10 millió tonna megújuló hidrogén importját tűzi ki célul. A Bizottság:

·felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a megújuló energiáról szóló irányelvben az ipar és a közlekedés tekintetében meghatározott, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó részcélokat hangolják össze a REPowerEU célkitűzésével (75 % az ipar, 5 % a közlekedés tekintetében) 16 , és mielőbb fejezzék be a hidrogén- és gázpiaci csomag felülvizsgálatát;

·kiegészíti a Horizont Európa keretében a Hidrogén Közös Vállalkozásba eszközölt beruházásokat (200 millió EUR) a „hidrogénvölgyek” számának megkétszerezése érdekében;

·nyilvános konzultációra bocsátja két felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét a megújuló hidrogén fogalommeghatározásáról és előállításáról;

·nyárra befejezi a hidrogénnel kapcsolatos első, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek értékelését;

·felhívja az iparág képviselőit, hogy gyorsítsák fel a hiányzó hidrogénszabványokkal kapcsolatos munkát, különösen a hidrogéntermelés, az infrastruktúra és a végfelhasználói berendezések tekintetében;

·a tagállamokkal szoros együttműködésben 2025-től kezdődően rendszeresen jelentést tesz a hidrogén felhasználásáról, valamint a megújuló hidrogénnek a nehezen dekarbonizálható berendezésekben való felhasználásáról az iparban és a közlekedésben.

Felgyorsított erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy 2030-ra megvalósuljon a 20 millió tonna hidrogén előállítására, behozatalára és szállítására alkalmas hidrogén-infrastruktúra telepítése. A határokon átnyúló hidrogén-infrastruktúra kiépítése még gyerekcipőben jár, de a tervezést és a fejlesztést máris megalapozta a hidrogén-infrastruktúrának a felülvizsgált transzeurópai energiahálózatokba való beépítése. A hidrogén-infrastruktúra kulcsfontosságú kategóriáinak teljes beruházási igénye a becslések szerint 28–38 milliárd EUR-t tesz ki az EU-n belüli csővezetékeket és 6–11 milliárd EUR-t a tárolást illetően.

Az akár 10 millió tonna megújuló hidrogén behozatalának megkönnyítése érdekében a Bizottság támogatni fogja három nagy hidrogénimport-folyosó kialakítását a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren és – amint azt a körülmények lehetővé teszik – Ukrajnával. A zöld hidrogénnel kapcsolatos partnerségek megkönnyítik a zöld hidrogén behozatalát, miközben támogatják a dekarbonizációt a partnerországokban. A fosszilis energiahordozóktól mentes hidrogén egyéb formái, különösen a nukleáris alapú hidrogén szintén szerepet játszanak a földgáz helyettesítésében (lásd a térképet).

E célok elérésének elősegítése érdekében a Bizottság:

·2023 márciusáig feltérképezi az előzetes hidrogéninfrastruktúra-igényeket a TEN-E rendelet alapján, a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok, az ACER, az ENTSOG, a projektgazdák és más érdekelt felek részvételével zajló folyamat keretében;

·uniós finanszírozást mozgósít az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a kohéziós politika és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében;

·az uniós energiaplatform keretében külön munkafolyamatot hoz létre a megújuló hidrogén közös beszerzésével kapcsolatban.

A biometán-termelés növelése

A fenntartható biometán-termelés 2030-ig 35 milliárd köbméterre történő növelése költséghatékony út az Oroszországból származó földgázimport csökkentésére irányuló törekvéseink eléréséhez. Az uniós biogáztermelési kapacitás növelését és a biometánná való átalakítás előmozdítását célzó becsült beruházási igények 37 milliárd EUR-t tesznek ki az említett időszak alatt.

Amint azt a biometánra vonatkozó cselekvési terv a kísérő szolgálati munkadokumentumban körvonalazza, a Bizottság javasolja a fenntartható biometán-termelés és -felhasználás fokozása előtt álló fő akadályok kezelését, valamint a biometán uniós belső gázpiacba való integrálásának megkönnyítését az alábbiak révén:

·ipari biogáz- és biometán-partnerség létrehozása a megújuló gázok értékláncának előmozdítása érdekében;

·további intézkedések annak érdekében, hogy a biogáztermelőket energiaközösségek létrehozására ösztönözzék;

·ösztönzők biztosítása a biogáz biometánná való átalakításához;

·a meglévő infrastruktúra kiigazításának, valamint új infrastruktúra kiépítésének az előmozdítása a nagyobb mennyiségű biometán uniós gázhálózaton keresztül történő szállítása céljából;

·a kutatás, fejlesztés és innováció hiányosságainak kezelése;

·a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése és az uniós finanszírozás mobilizálása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a kohéziós politika, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a közös agrárpolitika keretében.

A hangsúlyt a fenntartható termelésre kell helyezni, biztosítva, hogy a földhasználatra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében a biometánt szerves hulladékból, valamint erdészeti és mezőgazdasági maradékanyagokból állítsák elő.

A bioenergia az EU-ban a megújuló energiaforrások 60 %-át teszi ki. Az EU-n belül rendelkezésre álló, stabil energiaforrásról van szó, melynek esetében azonban kulcsfontosságú szempont a fenntartható előállítás. A jelenlegi becslések szerint 2030-ig mérsékelten, de folyamatosan nő a biomassza-felhasználás. A nem újrafeldolgozható biomassza-hulladék, valamint a mezőgazdasági és erdészeti maradékanyagok felhasználásának előnyben részesítése olyan fenntartható energiatermelést biztosít, amely hozzájárulhat a REPowerEU-célkitűzésekhez.

A fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentése a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ipari és közlekedési ágazatokban

A szén, a kőolaj és a földgáz kiváltása az ipari folyamatokban nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást fogja csökkenteni, hanem az ipar versenyképességét is erősíti azáltal, hogy immunissá teszi az ipari termelést a fosszilis tüzelőanyagok volatilis piacaival szemben, és elősegíti a technológiai vezető szerep elérését a nemzetközi színtéren.

Az energiahatékonyság, a tüzelőanyagok helyettesítése, a villamosítás, valamint a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán használatának térnyerése az iparban 2030-ig akár 35 milliárd köbméter földgáz megtakarítását is eredményezheti az „Irány az 55%!” javaslatokban előirányzottakon felül. A nemfém ásványi anyagok, a cement, az üveg és a kerámia előállítása, a vegyi anyagok gyártása és a finomítók esetében csökkenthető a leginkább a fosszilis gáz iránti kereslet – közel 22 milliárd köbméterrel.

Az ipar villamosításában is nagy lehetőségek rejlenek. A jelenlegi technológiák már lehetővé teszik az iparvállalatok számára, hogy csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket. Az elektromos technológiák alkalmazásának lehetőségei a technológiai fejlődéssel és a megújuló energiaforrások terjedésével tovább bővülnek.

A hidrogén és a villamosítás ipari elterjedésének támogatása érdekében a Bizottság:

·karboncsökkentési célú különbözeti szerződéseket és az Innovációs Alapon belül célzott REPowerEU-kereteket fog bevezetni, hogy támogassa a meglévő ipari hidrogéntermelésnek a földgázról a megújuló energiaforrásokra való teljes átállítását, valamint a hidrogénalapú termelési folyamatokra való átállást további ipari ágazatokban, például az acélgyártásban 17 ;

·iránymutatást tesz közzé a tagállamok számára a megújuló energiára és az energiavásárlási megállapodásokra vonatkozóan 18 ;

·az EBB-vel együttműködve az InvestEU tanácsadó központ égisze alatt működő technikai tanácsadási eszközt dolgoz ki az energiavásárlási megállapodások keretében finanszírozandó megújulóenergia-projektek támogatására. Az ipari beruházások mozgósítása érdekében a Bizottság idén ősszel megkétszerezi, azaz mintegy 3 milliárd EUR-ra bővíti az Innovációs Alap 2022. évi nagyléptékű pályázati felhívására rendelkezésre álló finanszírozást. Egy külön REPowerEU-keret támogatni fogja (1) az innovatív villamosítást és a hidrogénalkalmazásokat az iparban, (2) az innovatív tisztaenergia-technológiák gyártását (például elektrolizáló berendezések, üzemanyagcellák, innovatív megújulóenergia-berendezések, ipari célú energiatárolás és hőszivattyúk), valamint (3) a kiemelten innovatív megoldások validálására, tesztelésére és optimalizálására irányuló közepes léptékű kísérleti projekteket.

A közlekedésben a villamosítás kombinálható a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására szolgáló megújuló hidrogén használatával. A közlekedési ágazat energiamegtakarításának és -hatékonyságának növelése, valamint a kibocsátásmentes járművekre való átállás felgyorsítása érdekében a Bizottság:

·fontolóra veszi egy olyan jogalkotási kezdeményezés bevezetését, amelynek célja a kibocsátásmentes járművek arányának növelése a bizonyos méretet meghaladó közösségi és vállalati gépjárműflottákban;

·felhívja a társjogalkotókat, hogy mielőbb fogadják el az alternatív üzemanyagokról és a zöld mobilitást támogató, közlekedéssel kapcsolatos egyéb kezdeményezésekről szóló, függőben lévő javaslatokat;

·2023-ban jogalkotási csomagot fogad el a környezetbarát árufuvarozás előmozdításáról.

A REPowerEU megvalósítása – szakképzett munkaerővel, nyersanyagokkal és teljes körű szabályozási kerettel

A REPowerEU céljainak eléréséhez diverzifikálni kell a megújulóenergia-berendezések és a kritikus fontosságú nyersanyagok kínálatát, csökkenteni kell az ágazati függőségeket, fel kell számolni az ellátási lánc szűk keresztmetszeteit, és bővíteni kell az EU tisztaenergia-technológiai gyártási kapacitását. Míg az EU globális vezető szerepet tölt be az elektrolizáló berendezések, a szélenergia- és hőszivattyú-technológiák terén, a napelemek és a hőszivattyúk uniós piacán az elmúlt években nőtt az Ázsiából származó behozatal.

A hőszivattyúk esetében a telepítési arány megkétszerezését a szükséges berendezések gyártásának gyors felfuttatásával kell lehetővé tenni, többek között szükség esetén a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén.

A beszállítók diverzifikációján túl a körforgásos gazdasági modellek megerősítését is prioritásként kell kezelni. Az anyagfogyasztás csökkentése, a megújulóenergia-berendezések újrafeldolgozhatóságának javítása és a kritikus fontosságú nyersanyagok kiváltása érdekében támogatást kap majd – többek között a Horizont Európa programon keresztül – a kutatás és az innováció.

Az ipar REPowerEU-hoz való hozzájárulásának fokozása és versenyképességének megerősítése érdekében a Bizottság:

·létrehozza az uniós napenergia-ipari szövetséget;

·együttműködik az iparral az elektrolizátorgyártási kapacitás növelése érdekében, az elektrolizátorokról szóló nyilatkozatban 19 foglaltaknak megfelelően;

·fokozza a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátásával kapcsolatos munkát, és előkészíti a vonatkozó jogszabályt. A Bizottság megerősíti a folyamatban lévő uniós szakpolitikákat és fellépéseket (pl. a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása és megtárgyalása, a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való együttműködés stb.), továbbá bővíti az EU nyomonkövetési kapacitását, és elősegíti az ellátásbiztonság garantálását a különböző kritikus fontosságú nyersanyagok terén. E kezdeményezés célja az európai értéklánc megerősítése az ásványi erőforrásokkal és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos, európai stratégiai érdekű projektek azonosítása révén – amelyek ugyanakkor magas szintű környezetvédelmi előírásokat juttatnak érvényre –, beleértve a körforgásos gazdaságot és az erőforrás-hatékonyságot előmozdító projekteket is.

A megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításához és bővítéséhez, valamint az energiahatékonyság növeléséhez a tiszta technológiák megnövekedett keresletének kielégítését és építőipari bevezetését elősegítő szakképzett munkaerőre és erős ellátási láncokra van szükség. A tiszta energiára való átállás gazdag munkaerőpiaci lehetőségeket kínál, és az átállás által érintett ágazatokban lehetővé teszi átképzett munkaerő alkalmazását.

A szakemberhiány kezelése érdekében a Bizottság:

·arra ösztönzi a megújulóenergia-termelésben (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, hőszivattyúk stb.) érdekelt feleket, valamint az engedélyező hatóságokat, hogy a készségfejlesztési paktum 20 keretében hozzanak létre széles körű készségfejlesztési partnerséget;

·támogatja a készségfejlesztést az ERASMUS+ és a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás révén, a hidrogéngazdasághoz szükséges készségek fejlesztésére irányuló nagyszabású projekt elindításával.

Az engedélyezés és az innováció felgyorsítása

A lassú és összetett engedélyezési eljárások a megújulóenergia-forradalom kibontakoztatásának és a megújulóenergia-ipari versenyképesség növelésének kulcsfontosságú akadályát képezik. Az engedély megszerzése a szélenergia-projektek esetében akár 9 évet, a földre telepített napenergia-projektek esetében pedig akár 4,5 évet is igénybe vehet. Az engedélyezési idő tagállamonkénti eltérései arról tanúskodnak, hogy a nemzeti szabályok és az igazgatási kapacitások szűkössége bonyolulttá teszik és lassítják az engedélyezést.

·A Bizottság ajánlást terjeszt elő az engedélyezésről 21 annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a jogszabályi keret biztosította valamennyi gyorsítási lehetőség kiaknázásában.

Az ajánlás intézkedéseket javasol az eljárások nemzeti szinten történő észszerűsítésére, kezeli az uniós jogszabályok alkalmazása során felmerülő kétértelműségeket, és bemutatja a tagállami bevált gyakorlatokat. Olyan részvételen alapuló megközelítéseket javasol, amelyek bevonják a helyi és regionális hatóságokat, és biztosítják számukra a szükséges forrásokat annak érdekében, hogy elősegítsék a helyi igényekhez igazított beruházások időben történő megvalósítását.

·Az ajánlás gyors végrehajtása érdekében a Bizottság június 13-án közös tanácskozást szervez a tagállamok megújulóenergia-szakértői és környezeti értékeléssel foglalkozó szakemberei számára.

A tagállamok által szervezett csúcstalálkozók – például a dániai északi-tengeri csúcstalálkozó – elő fogják mozdítani a határokon átnyúló szélerőműparkokba és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekbe történő beruházások ügyét.

A tagállamoknak prioritásként kell végrehajtaniuk az európai szemeszter keretében és a már elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben az engedélyezéssel kapcsolatban megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. A megújulóenergia-irányelv 22 valamennyi tagállam általi teljes körű és gyors átültetése hasonlóan sürgős feladat az engedélyezési eljárások egyszerűsítése tekintetében.

·A megújulóenergia-projektekre és a kapcsolódó infrastruktúrára vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsításának támogatása érdekében a Bizottság módosítja a megújulóenergia-irányelvre vonatkozó javaslatát 23 , és felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként mielőbb állapodjon meg a kezdeményezésről.

A felülvizsgált javaslat bevezeti a megújuló energia mint kiemelkedően fontos közérdek elvét, a megújulóenergia-célterületek 24 fogalmát, valamint az engedélyezés lerövidítésének és egyszerűsítésének egyéb módjait, miközben minimalizálja a környezetre gyakorolt potenciális kockázatokat és negatív hatásokat. Emellett lehetőséget biztosít szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására az ágazaton belüli innováció előmozdítása érdekében.

A Bizottság felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a villamosenergia-irányelv átültetését annak érdekében, hogy a fogyasztók ténylegesen megjelenhessenek az energiapiacokon (egyénileg vagy energiaközösségeken vagy kollektív önellátó rendszereken keresztül) a megújuló energia termelőjeként, termelő-fogyasztójaként, értékesítőjeként vagy megosztójaként.

4. Intelligens beruházások

A Bizottság elemzése azt mutatja, hogy a REPowerEU további 210 milliárd EUR beruházást tesz szükségessé 2027-ig azon felül, ami az „Irány az 55%!” javaslatok célkitűzéseinek megvalósításához szükséges. Ezek a beruházások megtérülnek. Az „Irány az 55%!” keretrendszer és a REPowerEU terv végrehajtása 2030-ig évente 80 milliárd EUR gázimport-kiadást, 12 milliárd EUR olajimport-kiadást és 1,7 milliárd EUR szénimport-kiadást takarít meg az EU-nak.

Az átmenet során az orosz energiaimporttól való gyors függetlenedés magasabb és változékonyabb energiaárakhoz vezethet. Célzott intézkedésekre van szükség a volatilitás minimalizálása, az árak kordában tartása és az (energia)szegénységben élő vagy a kockázatának kitett egyének védelme érdekében, hogy az átmenet mindenki számára méltányos módon valósuljon meg 25 . A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadja el a Szociális Klímaalapra irányuló javaslatot, amely támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és a kisvállalkozásokat az átállásban.

4.1. Európai összekapcsolási és infrastrukturális igények

A REPowerEU terv jelentős változást hoz az energiarendszerben az energiaáramlások mennyisége és iránya tekintetében. Itt az ideje, hogy egy olyan integrált energiapiac kiépítése érdekében, amely a szolidaritás szellemében biztosítja az ellátást, számos régóta húzódó projektet végrehajtsunk, különös tekintettel a határokon átnyúló összeköttetésekre.

A transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) keretrendszere hozzájárult egy reziliensebb európai gázinfrastruktúra kialakításához, amely diverzifikáltabb ellátást tesz lehetővé. A folyamatban lévő közös érdekű projektek és kölcsönös érdekű projektek végrehajtását követően valamennyi tagállam és szomszédos ország legalább három gázforráshoz vagy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piacához férhet hozzá. Csak 2022-ben 20 milliárd köbméter/év kiegészítő gázszállítási kapacitást biztosító közös érdekű projektet helyeztek üzembe vagy fognak üzembe helyezni 26 . A közelmúltban számos, az EU által társfinanszírozott kulcsfontosságú projekt zárult le, illetve vette kezdetét. Ilyen például a balti régió szempontjából kulcsfontosságú Lengyelország–Litvánia rendszerösszekötő (GIPL) 27 , valamint egy új észak-görögországi cseppfolyósítottföldgáz-terminál, amely segíteni fogja Európát és a Balkánt az orosz ellátástól való függetlenedésben 28 .

Az itt bemutatott térképek és projektlisták a REPowerEU-hoz szorosan kapcsolódó további szükségletek regionális csoportok általi elemzésének eredményei. Ezek kiegészítik a közös érdekű projektek meglévő listáját, amelyek közül néhány – például az ibériai rendszerösszekötők és a szigeti tagállamok összeköttetései – évek óta előkészítés alatt áll. Ezen projektek felgyorsítását most az európai infrastruktúra kiteljesítése még indokoltabbá teszi. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezetébe beillesztendő gázprojekteknek az alábbi térképeken jelenleg feltüntetett szükségletek elemzésére kell épülniük.

A REPowerEU további gázinfrastruktúra-igényeinek regionális értékelése azt mutatja, hogy az orosz gázimport egyenértéke teljes mértékben kompenzálható a kereslet csökkentésével, a biogáz/biometán és a hidrogén Unión belüli termelésének fokozásával, valamint a gázinfrastruktúra korlátozott mértékű bővítésével. A legfontosabb szükségletek a közép- és kelet-európai 29 , valamint a Németország északi részén 30 jelentkező kereslet kielégítéséhez, valamint a Déli Gázfolyosó megerősítéséhez kapcsolódnak. Ez a 3. mellékletben ismertetett korlátozott kiegészítő infrastruktúra előreláthatólag megoldja a következő évtized során jelentkező szükséglet kielégítését anélkül, hogy a fosszilis tüzelőanyagok és a meg nem térülő eszközök technológiai bezáródásához vezetne, ami gátolná a klímasemleges gazdaságra való hosszú távú átállást.

A tárolás kulcsfontosságú az ellátás biztonságának növeléséhez. A gázellátás biztonságát érintő kockázatokra való fokozott felkészültség és reagálás biztosítása érdekében megfelelő – többek között pénzügyi – támogatást kell nyújtani azoknak a projekteknek, amelyek célja a tárolási és kivételi kapacitások növelése. Ahhoz, hogy lehetővé váljon az elegendő mennyiségű LNG és csővezetékes gáz más szállítóktól való behozatala, a becslések szerint 2030-ig 10 milliárd EUR-t kell fordítani a gázinfrastruktúra megfelelő szintjének kialakítására, beleértve az LNG-importterminálokat, a csővezetékeket, a kihasználatlan LNG-importterminálok és az uniós hálózat összekapcsolását, valamint az ellenirányú áramlást lehetővé tevő kapacitásokat. Az Ibériai-félszigeten található LNG-importterminálok és az uniós hálózat hidrogén szállítására alkalmas infrastruktúrán keresztül történő összekapcsolására irányuló további beruházások hozzájárulhatnak a belső piac gázellátásának diverzifikálásához, és a zöld hidrogén hosszú távú potenciáljának kiaknázásához. Nagyon korlátozott beruházásokra lesz emellett szükség az ellátás biztonságának biztosításához azokban a tagállamokban, amelyek szinte teljes mértékben az Oroszországból származó csővezetékes olajtól függnek.

Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség a nyersolajra és a kőolajtermékekre is kiterjed. Míg az esetek többségében a világpiac lehetővé teszi a gyors és hatékony helyettesítést, néhány tagállam nagyobb mértékben támaszkodik a csővezetéken érkező orosz olajra. Az Európába közvetlenül Közép-Oroszországból nyersolajat szállító Barátság gázvezetékről való ellátás leállítása növelni fogja az ugyanazokat a régiókat kiszolgáló alternatív ellátási útvonalakra, nevezetesen a kikötőkre (például Gdańsk, Rostock, Trieszt vagy Omisalj) és az alternatív csővezeték-infrastruktúrákra nehezedő nyomást, amelyek jelenleg nem állnak készen további mennyiségek kezelésére.

Ebben az összefüggésben nagyon korlátozott és célzott beruházásokra van szükség a kőolajellátás biztonságának garantálása érdekében. A meglévő infrastruktúrára épülő és kapacitásbővítő projektek, valamint a meglévő szűk keresztmetszeteket kezelő projektek (nevezetesen a Transalpine (TAL), az Adria vagy az SPSE olajvezetékek) kulcsfontosságúak ahhoz, hogy életképes alternatívákat lehessen biztosítani a leginkább érintett tagállamok számára. Az alternatív ellátási útvonalak létrehozását a kőolaj-finomítók átalakítására és korszerűsítésére irányuló célzott beruházásoknak kell kísérniük, mivel az urali nyersolaj alternatív olajtípusokkal való helyettesítése technológiai változásokat tesz szükségessé. Az olajellátás biztonságának garantálásához szükséges teljes beruházási igény várhatóan 1,5–2 milliárd EUR-t tesz ki.

2030-ig ezen felül 29 milliárd EUR összegű további beruházásra van szükség a villamosenergia-hálózatban annak érdekében, hogy az alkalmas legyen a megnövelt villamosenergia-felhasználás és -termelés kezelésére. Valamennyi releváns projekt már szerepel a közös érdekű projektek 5. jegyzékében 31 . A villamosenergia-ágazatra vonatkozó közös érdekű projektek gyorsított megvalósítása kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások részarányát növelő összekapcsolt rendszer szempontjából. Az Ibériai-félszigeten felszámított jelenlegi magas villamosenergia-árak kiemelik a határokon átnyúló villamosenergia-összeköttetések javításának fontosságát, mivel ez költséghatékony módja a biztonságos és megfizethető villamosenergia-ellátás szavatolásának. A Bizottság továbbra is támogatni és ösztönözni fogja, hogy a spanyol és a francia hatóságok a Délnyugat-Európával foglalkozó magas szintű munkacsoporton keresztül gyorsítsák fel a három meglévő, az Ibériai-félsziget és Franciaország közötti összekapcsolási kapacitás növelését célzó közös érdekű projekt végrehajtását. Az EU már lépéseket tett a balti államok villamosenergia-hálózatainak a kontinentális európai hálózattal való összehangolása érdekében. Miután ez megvalósul, legkésőbb 2025-ig, sem a villamosenergia-kereskedelem, sem a rendszerüzemeltetés nem lesz felhasználható a régió energiabiztonságának veszélyeztetésére.

Az energiatárolás jelentős szerepet játszik az ellátás rugalmasságának és biztonságának garantálásában az energiarendszeren belül, mivel megkönnyíti a megújulóenergia-termelés integrációját, támogatja a hálózatot, és az energiát arra az időpontra tartalékolja, amikor arra a legnagyobb szükség van. Az energiatárolás végső soron csökkenti a gázüzemű erőművek használatát az energiarendszerben.

A Bizottság ösztönözni fogja továbbá a létfontosságú tengeri hálózatok és a határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúra gyors fejlesztését.

Az európai gázinfrastruktúra térképe – közös érdekű projektek és a REPowerEU keretében azonosított további projektek, beleértve a hidrogénfolyosókat is

Az európai villamosenergia-infrastruktúra térképe

4.2. Nemzeti reformok és beruházások

Bár a célok és célkitűzések többsége európai szintű, és szoros koordinációt igényel, számos intézkedés végrehajtása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, és célzott reformokat és beruházásokat igényel.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek rendkívül alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a sürgős prioritásokat a tagállamok szükségletei alapján és erőteljes eredményorientáltsággal közös uniós keretben hajtsuk végre. E tervek már jelenleg is egy sor ambiciózus reformot és beruházást irányoznak elő a kettős átállás megvalósítása érdekében. Mérföldköveik és célkitűzéseik minden eddiginél helytállóbbak.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe illesszenek be egy külön fejezetet, amely új intézkedéseket tartalmaz az energiaellátás diverzifikálására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló REPowerEU-célkitűzések teljesítése érdekében. A tagállamok e célból technikai támogatásban részesülhetnek a technikai támogatási eszköz 32 keretében. A határokon átnyúló beruházások elengedhetetlenek az összekapcsoltság megerősítéséhez és az energiaellátás biztonságának növeléséhez az egységes piacon. A RepowerEU-fejezetek értékelésekor a Bizottság figyelembe fogja venni az Unió egészének ellátásbiztonságához való hozzájárulás mértékét. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek új fejezetének a 2022. évi országspecifikus ajánlások szabnak majd irányt. A Bizottság e közleménnyel együtt testre szabott ajánlásokat adott ki valamennyi tagállam számára az energiapolitikára vonatkozóan, összhangban a REPowerEU-célkitűzésekkel.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek biztosítaniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott intézkedések és az egyéb nemzeti vagy uniós alapokból támogatott intézkedések egymást kiegészítő jellegét. Mindenekelőtt növelni kell a kohéziós politika, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), a közös agrárpolitika (KAP) második pillére, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezete közötti szinergiákat. Például a földgáz esetében a kiforrott hálózati, tárolási vagy LNG-projektek, amelyek egy adott tagállamra irányulnak ugyan, de európai jelentőséggel bírnak, belefoglalhatók a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezetébe. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek támogathatják például a TEN-E regionális csoportokban közös érdekükre tekintettel kiválasztott energiainfrastruktúra-projekteket is, mivel ezek összekapcsolják a tagállamok energiahálózatait, bekapcsolják a rendszerbe az európai energiapiacoktól jelenleg elszigetelt régiókat, megerősítik a határokon átnyúló meglévő összeköttetéseket, elősegítik a megújuló energia integrálását, és megfelelnek a piaci integrációval, a versenyképességgel és az ellátás biztonságával kapcsolatos célkitűzéseknek. Ez lehetővé teszi a CEF energetikai célú forrásainak felszabadítását a TEN-E szabályai szerint határokon átnyúló tervezést és regionális együttműködést igénylő, villamosenergia-, tengeri, hidrogén- és egyéb közös érdekű infrastrukturális projekteket megvalósító rendszerösszekötők számára.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek gyors és hatékony módot biztosítanak a REPowerEU igényeire összpontosító beruházások előreütemezésére, kiegészítve azokat a hatásuk maximalizálását célzó kapcsolódó reformokkal. Mivel a REPowerEU-fejezet és a kohéziós politikai alapok egyaránt támogatják a zöld energiára való átállást, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos beruházások mindkét program keretében támogathatók. Az e szakpolitikák közötti szinergiák fokozása érdekében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a programozási időszak teljes időtartamára szólóan összehangolt módon tervezzék meg beruházásaikat, figyelembe véve a rendelkezésre álló finanszírozást és a végrehajtás ütemtervét.

4.3. Finanszírozás

A REPowerEU rövid távú beruházási igényeit fedező források bevonása érdekében a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célzott és gyors módosítását javasolja. A módosítás a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből származó, korlátozott összegű kiegészítő finanszírozás elkülönítését irányozza elő. Javasolja továbbá, hogy a tagállamok nagyobb rugalmasságot élvezzenek a mind a közös rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1060 rendelet, mind pedig a KAP stratégiai tervekről szóló (EU) 2021/2115 rendelet alapján számukra elkülönített források átcsoportosítása tekintetében. Ezek a vissza nem térítendő támogatások kiegészítik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében fennmaradó 225 milliárd EUR összegű hitelt, és így a teljes összeg megközelíti a 300 milliárd EUR-t. A javaslat értelmében amennyiben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében fennmaradó 225 milliárd EUR összegű hitel egy részére a jelenleg erre jogosult tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló módosított rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül nem nyújtanak be igényt, úgy ezeket a forrásokat más tagállamok rendelkezésére bocsátják.

A tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a kohéziós politika szerinti allokációjuk legfeljebb 12,5 %-át átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe, mégpedig egy további 7,5 %-os átcsoportosítási lehetőség keretében, amely a REPowerEU-célkitűzésekre használható fel, bizonyítható szükségletek alapján, feltéve, hogy a tagállamok már kimerítették a meglévő 5 %-os átcsoportosítási lehetőséget. Az új átcsoportosítási lehetőség lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe olyan új beruházásokat és reformokat foglaljanak bele, amelyek hozzájárulnak az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalának gyors csökkentéséhez. Az új átcsoportosítási lehetőséget egyes szükséges beruházások sürgős ütemezése és jellege indokolja.

Emellett a tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó allokációjuk legfeljebb 12,5 %-át átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe. A közös agrárpolitikai források egy részének a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül történő végrehajtása felgyorsítja a vonatkozó projektek végrehajtását, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára, hogy hozzájussanak a műtrágyák használatának csökkentése és a fenntartható biometán vagy a megújuló energia termelésének növelése érdekében szükséges pénzügyi támogatáshoz.

A kohéziós politikai alapoknak és a KAP-alapoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek REPowerEU-fejezetébe történő, tagállamok általi önkéntes átcsoportosításának folyamata úgy került kialakításra, hogy biztosítsa a gyors elfogadási folyamatot, és ne késleltesse a stratégiai tervek és programok elfogadását és végrehajtását.

Fontos mindenekelőtt, hogy a REPowerEU-fejezetek előkészítése során a tagállamok széles körű konzultációt folytassanak különösen a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a mezőgazdasági ágazat érdekelt feleivel annak érdekében, hogy biztosítsák az intézkedések sikeres végrehajtásának kulcsát jelentő, széles körű felelősségvállalást.

A kohéziós politikai alapok, amelyek jelentős mértékben támogatják az energiával kapcsolatos beruházásokat, továbbra is kiegészítik és megerősítik a REPowerEU és az európai zöld megállapodás célkitűzéseit. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben a kohéziós politika keretében a dekarbonizációs és a zöld átállással kapcsolatos projektek számára nyújtott támogatás elérheti a 100 milliárd EUR-t. A gyors folyósítás biztosítása érdekében a Bizottság rugalmas eszközt fog előterjeszteni, hogy segítse a tagállamokat a magánforrások mozgósításában, és 2022 végéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust tervez elfogadni annak érdekében, hogy a kohéziós politika standard visszatérítési rendszerei révén felgyorsítsa az energiahatékonysági projektek és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek tervezését és a számukra biztosított visszatérítést. A Bizottság emellett együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy előmozdítsa a regionális és helyi energiaügynökségek fejlesztését, amelyek az energetikai projektek egyablakos ügyintézési pontjaként működnek majd.

A REPowerEU-fejezetben foglalt reformokra és beruházásokra teljes mértékben alkalmazandók az állami támogatási szabályok. Az egyes tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy az ilyen intézkedések megfeleljenek az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak, és kövessék az állami támogatásokra vonatkozóan alkalmazandó eljárásokat. Tekintettel az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének példátlan sürgősségére, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a REPowerEU intézkedései tekintetében miként lehetne megkönnyíteni az állami támogatások ellenőrzését, ugyanakkor korlátozni a verseny torzulását. A Bizottság különösen arra vonatkozóan nyújt majd iránymutatást, hogyan lehet az intézkedéseket az állami támogatási szabályokkal összhangban megtervezni, és a döntéseket felgyorsítani, amint teljes körű információk állnak rendelkezésére. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak az olyan intézkedések kidolgozásában is, amelyek az általános csoportmentességi rendelet értelmében mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól. Végezetül folyamatosan felül fogja vizsgálni az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet annak biztosítása érdekében, hogy az képes legyen kezelni a jelenlegi geopolitikai helyzet hatásait többek között az energiaügy területén, és továbbra is biztosítani fogja, hogy az állami támogatási keret összességében véve megfeleljen a célnak.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energia (CEF-E) olyan közös érdekű projekteket támogat majd, amelyeket a piac nem hajt végre, vagy amelyeket másként nem hajtanának végre a REPowerEU-célkitűzések eléréséhez szükséges időkereten belül. A Bizottság e közleménnyel együtt a CEF közös érdekű energiaügyi projektjeire vonatkozó új pályázati felhívást tesz közzé, mintegy 800 millió EUR becsült összköltségvetéssel. A REPowerEU prioritásainak megvalósításához legsürgetőbben szükséges infrastrukturális projekteket támogató pályázat nyerteseit 2022 második felében választják ki. 2023 elején a Bizottság újabb CEF-E pályázati felhívást tesz majd közzé azon közös érdekű projektek számára, amelyek előkészítése az idei pályázati felhívásig nem történt meg.

A tagállamok az energiamegtakarítás ösztönzése és a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentése érdekében elfogadhatnak a REPowerEU-célkitűzések támogatását célzó adóintézkedéseket. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra további adóügyi intézkedéseket. Ezek közé tartozhat például az elektromos és hidrogénüzemű járművek vásárlása és használata tekintetében a gépjárműadó csökkentése vagy a gépjárműadó-mentesség, az energiamegtakarításhoz kapcsolódó adókedvezmény és a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetése. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló, függőben lévő bizottsági javaslat is hozzájárul a REPowerEU-célkitűzésekhez azáltal, hogy árjelzéseket határoz meg a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentése és az energiatakarékosság érdekében; a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb jussanak megállapodásra a javaslatról.

Az InvestEU program a végrehajtó partnerekkel történő kockázatmegosztáson keresztül magánfinanszírozást fog mozgósítani azon beruházások széles körének támogatására, amelyek hozzájárulnak a REPowerEU szakpolitikai céljainak eléréséhez. A Bizottság az „Európa együtt” megközelítés jegyében szoros együttműködést fog folytatni az EBB csoporttal, az InvestEU program egyéb végrehajtó partnereivel és az uniós tagállamokkal a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra és a villamosenergia-hálózatokra vonatkozó hitelezés, támogatásötvözés és tanácsadás felgyorsítása érdekében.

Annak érdekében, hogy versenyeztetéses ajánlattétel esetén az Innovációs Alap fedezni tudja a vonatkozó költségek 100 %-át, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mielőbb meg kell vizsgálnia az ETS-irányelv Innovációs Alapra vonatkozó javasolt módosítását, amit követően a Bizottság gyorsan elfogadja majd az Innovációs Alap létrehozásáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus szükséges módosítását.

5. A felkészültség megerősítése

Európának készen kell állnia és fel kell készülnie súlyos ellátási zavarok előfordulására. Bár az idei nyáron kevés az esélye annak, hogy kielégítetlenül maradjon a gázkereslet, fennállhat a kockázata, hogy a következő hónapokban további intézkedések nélkül a tárolókat nem fogják kellő mértében feltölteni a következő télre.

A tárolásról szóló rendelet gyors elfogadásával együtt, amelynek célja, hogy nyáron megkezdődhessen az újratöltési szintek teljesítése, a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy:

· már előzetesen kezdjenek hozzá az energiatakarékosságról szóló uniós közlemény végrehajtásához. A rövid távon megtakarított gázt mindenekelőtt arra lehet felhasználni, hogy a következő tél előtt újra feltöltsék a föld alatti tárolókat;

· aktualizálják készenléti terveiket, figyelembe véve a Bizottság felkészültségi felülvizsgálatában foglalt ajánlásokat. Az aktualizált készenléti terveknek azonosítaniuk kell azokat az alapvető fogyasztókat, amelyek kulcsszerepet játszanak az Unió kritikus ellátási láncaiban;

·kérjék fel a szállításirendszer-üzemeltetőket, hogy gyorsítsák fel azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek a jövő télre növelhetik az ellenirányú, azaz nyugat-kelet irányú áramlási kapacitást, beleértve a gáz összetételére vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos intézkedéseket is;

·kössék meg szomszédjaikkal a még hiányzó kétoldalú szolidaritási megállapodásokat.

A meglévő uniós jogi keret lehetővé teszi, hogy szélsőséges válság esetén a tagállamok szolidaritási intézkedéseket kérjenek a szomszédos tagállamoktól. A rendkívüli gázhiány esetén a szolidaritási intézkedések végső eszközként szolgálnak annak érdekében, hogy az érintett országban biztosítsák a háztartások, a távfűtési rendszerek és az alapvető szociális létesítmények ellátását.

A Bizottság iránymutatást fog kiadni a nem védett fogyasztók, különösen az ipari fogyasztók rangsorolási kritériumairól. Az iránymutatás egyrészt azon kulcsfontosságú és kritikus jelentőségű nemzeti és határokon átnyúló értékláncok azonosítására összpontosít majd, amelyek zavarai európai és globális szinten egyaránt negatív hatást gyakorolnának a biztonságra, az élelmiszer-ellátásra, az egészségre és a biztonságra. Másrészt felméri majd a különböző területek versenyképességére gyakorolt hatást is. A Bizottság elő fogja segíteni továbbá egy összehangolt uniós keresletcsökkentési terv kidolgozását, amely már a tényleges szükséghelyzet felmerülése előtt aktiválható, megelőző jellegű önkéntes csökkentési intézkedéseket vázol fel. Ez a terv önkéntes piaci alapú intézkedéseket tartalmazna a vállalkozások fogyasztásának csökkentése és ezáltal annak biztosítása érdekében, hogy a védett fogyasztók ellátása elsőbbséget élvezzen. Emellett a Bizottság felülvizsgálja a tagállamok villamosenergia-ágazatra vonatkozó kockázati készültségi terveit annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a potenciális gázkimaradások villamosenergia-termelésre gyakorolt hatását.

Következtetések

Elérkezett az idő, hogy csökkentsük Európa stratégiai energiafüggőségét. A REPowerEU felgyorsítja a diverzifikációt, növeli a megújuló gázok mennyiségét, előreütemezi az energiamegtakarítást és a villamosítást, és ezáltal a lehető leghamarabb képes lesz a jelenleg Oroszországból évente importált fosszilis tüzelőanyagokkal egyenértékű mennyiségű energiát biztosítani. Ezt összehangolt tervezéssel, a közös érdeket szem előtt tartva és erős európai szolidaritással valósítja meg.

Európa energiafüggőségének csökkentése két okból is sürgős: egyrészt az éghajlati válság miatt, amelyet messzemenően súlyosbít Oroszország Ukrajna elleni agressziója, másrészt az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függősége miatt, amelyet Oroszország gazdasági és politikai fegyverként használ.

Európa energiarendszerének zöld átalakítása élénkíteni fogja a gazdasági növekedést, megerősíti Európa ipari vezető szerepét, és kontinensünket a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása felé vezető pályára állítja.

Az Európai Bizottság arra kéri a vezetőket, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, sőt minden polgárt és vállalkozást is arra hív fel, hogy a REPowerEU terv végrehajtása révén csökkentsék Európa Oroszországtól való energiafüggőségét.

(1)    Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetései.

(2)    A Bizottság közleménye – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022) 108 final (2022.3.8.).

(3)    Az intézkedések teljes listája az 1. mellékletben található.

(4)    506. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Az EU válasza az ukrajnai háborúra, 2022. május 5.

(5)    REPowerEU-forgatókönyv a REPowerEU cselekvési terv végrehajtásáról szóló, „Beruházási igények, hidrogénakcelerátor és a biometánra vonatkozó célok elérése” című, e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban.

(6)    COM(2021) 558 final, 2021.7.14.

(7)    COM(2022) 142 final, 2022.3.30.

(8)     EU-US_LNG_2022_2.pdf (europa.eu)

(9)    Május 5-én a Bizottság és Bulgária a délkelet-európai szomszédokkal együttműködve létrehozta az első regionális munkacsoportot az uniós energiaügyi platform részeként. Hamarosan további regionális munkacsoportok létrehozására kerül sor, amelyek Közép-Kelet-Európára, Északnyugat-Európára és a Balti-térségre terjednek ki. Ezzel összefüggésben fontos, hogy a diverzifikációs infrastruktúrához, például az LNG-terminálokhoz való hozzáféréssel rendelkező legnagyobb uniós energiapiacok aktívan részt vegyenek a platform diverzifikálási és ellátásbiztonsági erőfeszítéseiben.

(10)    A H2Global és az Euratom Ellátási Ügynökség tapasztalataira építő célzott hidrogénbeszerzési munkafolyamat működésbe állítja az uniós energiaügyi platform keretében létrehozandó globális európai hidrogéneszközt.

(11)    Az EU külső energiaügyi szerepvállalása a változó világban, JOIN(2022) 23, 2022.5.18.

(12)    Jelenleg öt tagállamban (Bulgária, Csehország, Finnország, Magyarország, Szlovákia) VVER reaktorok üzemelnek, amelyek mindegyike teljes mértékben egy orosz szolgáltató által szállított üzemanyagtól függ.

(13)    A Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban működő közepes teljesítményű kutatási reaktorok eredetileg szovjet tervek szerint épültek, és továbbra is a monopolhelyzetben lévő orosz gyártótól függenek az üzemanyag tekintetében.

(14)    Az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum a REPowerEU cselekvési terv végrehajtásáról: „Beruházási igények, hidrogénakcelerátor és a biometánra vonatkozó célok elérése”.

(15)    Uniós napenergia-stratégia, COM(2022) 221, 2022.5.18.

(16)    Az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum a REPowerEU cselekvési terv végrehajtásáról: „Beruházási igények, hidrogénakcelerátor és a biometán célszámok elérése”.

(17)    A REPowerEU terv alapján a Bizottság arra számít, hogy 2030-ra az EU elsődleges acéltermelésének mintegy 30 %-át megújuló hidrogénnel dekarbonizálják. [Ehhez 1,4 millió tonna megújuló hidrogénre és [18–20] milliárd EUR összegű beruházásra van szükség ahhoz, hogy a nagyolvasztókat megújuló hidrogénnel működő, közvetlenül redukált vas (DRI) eljárásokkal helyettesítsék.]

(18)    A Bizottság ajánlása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsításáról és az energiavásárlási megállapodások elősegítéséről, C(2022) 3219, SWD(2022) 149, 2022.5.18.

(19)     Az elektrolizátori csúcstalálkozó közös nyilatkozata . Az európai elektrolizátorgyártók kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2025-ig tízszeresére növelik az elektrolizátorok gyártására vonatkozó kapacitásukat, 17,5 GW elektrolizáló kapacitást létesítve.

(20)    A készségfejlesztési paktum széles körű készségfejlesztési partnerségek létrehozását támogatja a különböző ipari ökoszisztémákban, többek között az energiaigényes iparágakban, az építőiparban és a megújulóenergia-iparágban. A paktum egyes vállalatok, képzési szolgáltatók és szociális partnerek által a munkaképes korú emberek továbbképzésére vagy átképzésére vonatkozóan tett kötelezettségvállalásokat foglalja keretbe és ösztönzi. Idetartozik például a gázkazánokat üzembe helyező szakemberek átképzése és a szakemberállomány kialakítása az új technológiák, például hőszivattyúk, napelemek stb. terén.

(21)    A Bizottság ajánlása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsításáról és az energiavásárlási megállapodások elősegítéséről, C(2022) 3219, SWD(2022) 149, 2022.5.18.

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás).

(23)    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelvre az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, COM (2022)22, 2022.5.18.

(24)    A „megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterület” olyan konkrét szárazföldi vagy tengeri helyszín, amelyet egy tagállam megújuló energiaforrásokból energiát termelő, a biomassza-erőművektől eltérő létesítmények telepítésére különösen alkalmasnak nyilvánított.

(25)    Lásd például a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot (COM(2021) 801 final).

(26)    Csak 2022-ben 20 milliárd köbméter/év kiegészítő gázszállítási kapacitást biztosító közös érdekű projektet helyeztek üzembe vagy fognak üzembe helyezni. Ilyen például a Lengyelország és Litvánia közötti rendszerösszekötő (GIPL), a Lengyelország–Szlovákia rendszerösszekötő, a Lengyelország és Dánia közötti balti gázvezeték, valamint a Görögország–Bulgária gázvezeték (IGB). A ciprusi (2 milliárd köbméter/év) és a görög alexandrúpoli (5 milliárd köbméter/év) LNG-terminál várhatóan 2023-tól lesz működőképes. Emellett az elkövetkező években várhatóan több gázzal kapcsolatos közös érdekű projekt is lezárul. Ilyenek például a délkelet-európai tározói projektek (Görögország, Románia, Bulgária), valamint a gdański LNG-projekt Lengyelországban (legalább 6 milliárd köbméter/év). Emellett a Déli Gázfolyosó évi 20 milliárd köbméterre való bővítésének támogatása fontos szerepet fog játszani Délkelet-Európa (kezdetben Görögország és Olaszország) és a Nyugat-Balkán gázellátásának biztosításában.

(27)    A május 5-én megnyitott GIPL a balti energiapiacok összekapcsolási terve (BEMIP) keretében kidolgozott nagy horderejű uniós projekt. Az 508 km hosszú csővezeték Észtországot, Finnországot, Lettországot és Litvániát kapcsolja össze az EU gázpiacával. A projektre fordított mintegy 500 millió EUR-ból az EU mintegy 300 millió EUR-t biztosított.

(28)    Az alexandrúpoli LNG-létesítmény (ún. úszó LNG-tároló és -visszaalakító egység) a tervek szerint 2023 végére készül el, és 153 500 köbméter tárolókapacitással fog rendelkezni, évi 5,5 milliárd köbméter áteresztőképesség mellett; költségvetése mintegy 364 millió EUR, amelyből 167 millió EUR a 2014–2020-as kohéziós alapokból származik.

(29)    Közép- és Kelet-Európában az ellátás biztonsága szempontjából nagy jelentőséggel bír két gázfolyosó: a transzbalkán folyosó (Törökország–Bulgária–Románia) és a vertikális folyosó (Görögország–Bulgária rendszerösszekötő, Románia–Bulgária rendszerösszekötő és BRUA), amelyek megkönnyítik a harmadik országokból történő gázellátást a régióban.

(30)    Az indikatív projekteket lásd a 3. mellékletben.

(31)     https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/fifth_pci_list_19_november_2021_annex.pdf  

(32)     Technikai támogatási eszköz: országonkénti tájékoztatók, 2022 | Európai Bizottság (europa.eu)

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.18.

COM(2022) 230 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

REPowerEU terv

{SWD(2022) 230 final}

1. MELLÉKLET

2. MELLÉKLET– Térképek     3. MELLÉKLET

A gázzal kapcsolatos infrastrukturális igények

A TEN-E keretében a reziliens európai villamosenergia- és gázhálózatok megvalósítása terén elért eredmények

A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló (TEN-E) rendelet a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott regionális együttműködésen alapuló, az egész EU-ra kiterjedő infrastruktúra-tervezés új megközelítését alakította ki azon közös érdekű projektek azonosítása érdekében, amelyek hozzájárulnak az energiainfrastruktúra kiemelt jelentőségű folyosóinak és tematikus területeinek fejlesztéséhez. A rendelet előírja továbbá a tagállamok számára, hogy egyszerűsítsék a közös érdekű projektekre vonatkozó engedélyezési eljárásokat, és hozzáférést biztosít az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó finanszírozáshoz, hogy lehetővé tegye a projektek időben történő végrehajtását.

A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet 2013-as elfogadása óta a gázipari közös érdekű projektek segítettek a diverzifikáltabb ellátáson alapuló, reziliensebb európai gázinfrastruktúra kialakításában. Hozzájárultak az európai gázinfrastruktúra szűk keresztmetszeteinek csökkentéséhez, továbbá az ellátási források, valamint a partnerek és útvonalak diverzifikálásához. A folyamatban lévő közös érdekű projektek végrehajtását követően valamennyi tagállam legalább három gázellátási forráshoz vagy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális piacához férhet majd hozzá.

Csak 2022-ben 20 milliárd köbméter/év kiegészítő gázszállítási kapacitást biztosító közös érdekű projektet helyeztek üzembe vagy fognak üzembe helyezni. Ilyen például a Lengyelország és Litvánia közötti rendszerösszekötő (GIPL), a Lengyelország–Szlovákia rendszerösszekötő, a Lengyelország és Dánia közötti balti gázvezeték, valamint a Görögország–Bulgária gázvezeték (IGB). A ciprusi (2 milliárd köbméter/év) és a görög alexandrúpoli (5 milliárd köbméter/év) LNG-terminál várhatóan 2023-tól lesz működőképes. Emellett az elkövetkező években várhatóan több gázzal kapcsolatos közös érdekű projekt is lezárul. Ilyenek például a délkelet-európai tározói projektek (Görögország, Románia, Bulgária), valamint a gdański LNG-terminál Lengyelországban (legalább 6 milliárd köbméter/év).

E projekteknek köszönhetően – amelyek közül sok az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén pénzügyi támogatásban részesült – a tagállamok a szolidaritás szellemében tudnak reagálni a közelmúltbeli ellátási megszorításokra.

Az európai gázinfrastruktúra jelentős fejlesztése mellett megkezdődött – részben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően – több kulcsfontosságú villamosenergia-rendszerösszekötő projekt gyors megvalósítása. Idetartozik a Franciaország és Spanyolország közötti, a Vizcayai-öbölben futó villamosenergia-rendszerösszekötő az Ibériai-félszigettel való összekapcsolási kapacitás növelése érdekében, a Franciaország és Írország közötti rendszerösszekötő, valamint a Görögország és Ciprus közötti EuroAsia rendszerösszekötő, amelyek megszüntetik Írország, illetve Ciprus uniós villamosenergia-hálózattól való elszigeteltségét, és támogatják a megújuló energiaforrások integrálását, valamint az ellátás biztonságának fokozását. Ezen túlmenően a balti államok villamosenergia-hálózatainak szinkronizálása – ezek az utolsó olyan tagállamok, amelyek villamosenergia-rendszere továbbra is harmadik országoktól függ – jó úton halad afelé, hogy legkésőbb 2025-re befejeződjék. A TEN-E szakpolitika keretében nyújtott támogatás, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtott több mint 1,2 milliárd EUR összegű finanszírozás elengedhetetlen volt a projekt lebonyolításához.

A villamosenergia-ipari közös érdekű projektek 2 gyorsított végrehajtása döntő fontosságú egy jobban összekapcsolt hálózat létrehozása szempontjából, amely a REPowerEU-célkitűzésekkel összhangban lehetővé teszi a megújuló energiaforrások arányának növelését, és jelentősen felgyorsítja a megújuló energiaforrások szűk keresztmetszeteinek csökkentését.

Az ENTSOG értékelése a további gázinfrastruktúra-igényekről

A REPowerEU-közleményben a Bizottság bejelentette, hogy prioritásként fogja értékelni, szükség van-e intézkedésekre és beruházásokra a hidrogén szállítására alkalmas gázinfrastruktúra és -összeköttetések terén az EU LNG-kapacitásának teljes körű kihasználását akadályozó szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében. A Bizottság felkérte a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatát (ENTSOG), hogy támogassa ezt az értékelést a gázinfrastruktúra azon hiányosságainak azonosítása révén, amelyek kiküszöbölése azonnali fellépést igényel a REPowerEU terv keretében.

Az ENTSOG azt elemezte 3 , hogy az európai gázhálózatban milyen mértékű infrastrukturális szűk keresztmetszetek jelentkeznének az Európába irányuló orosz gázszállítás megszüntetése esetén. Ehhez két különböző keresleti forgatókönyvet alkalmaztak (a jelenlegi kereslet és a 2030-as kereslet, feltételezve az „Irány az 55%!” javaslatok maradéktalan megvalósítását és a jelenleginél 27 %-kal kisebb gázkeresletet – amely csökkenés a REPowerEU végrehajtásával várhatóan még nagyobb lesz), és különböző infrastruktúra-fejlesztési szinteket vettek számításba 4 .

Az értékelés azt mutatja, hogy az orosz gázimport megszűnését teljes mértékben kompenzálni lehet a keresletnek az „Irány az 55%!” csomagban előirányzott csökkentése 5 , a biogáz és különösen a zöld hidrogén Unión belüli termelésének növelése, valamint a gázinfrastruktúra csekély mértékű, a közös érdekű projektek jelenlegi 5. jegyzékében szereplő projektekben előirányzottaknál alig jelentősebb bővítése révén. A fennmaradó néhány szűk keresztmetszet felszámolása az európai gázrendszer rezilienciáját és rugalmasságát is növelni fogja.

Ami a szükségletek földrajzi eloszlását illeti, egyértelmű, hogy az oroszországi gázimport megszűnése esetén a legnagyobb kihívás a közép- és kelet-európai kereslet, valamint a Németország északi részén jelentkező kereslet kielégítése lenne. Az értékelés, amelyet regionális összefüggésben is megvitattak a tagállamokkal, rámutatott arra, hogy az orosz ellátástól való függőség kezelésére több különböző megoldási lehetőség létezik, amelyek a legtöbb esetben a szükségletek földrajzi közelségében hozzáférhetők, és két vagy több tagállam együttműködését igénylik.

További gázinfrastruktúra-igények régiónként

Balti-tengeri régió

A három balti állam és Finnország jelentős mértékben, míg Lengyelország kevésbé függ az orosz gáztól.

Az olyan projektek, mint az Észtország és Finnország közötti balti rendszerösszekötő, a Lettország és Észtország közötti összeköttetés javítása, a Klaipeda LNG-terminál és a Świnoujście LNG-terminál már biztosították a piaci integrációt, és csökkentették az orosz gáztól való függőséget egy hagyományosan egyetlen szállítótól függő régióban. A várakozások szerint további jelentős javulást fog hozni a Lengyelország és Litvánia közötti rendszerösszekötő (GIPL) közelmúltbeli elindítása, a Świnoujście LNG-terminál bővítésének küszöbön álló befejezése, a balti gázvezeték, amely első alkalommal szállít majd földgázt az Északi-tengerből Lengyelországon keresztül a régióba, a Litvánia és Lettország közötti összeköttetések javítása, valamint az inčukalnsi (Lettország) földalatti gáztároló bővítése. A balti-tengeri régió és Közép-Kelet-Európa közötti összeköttetés kialakítása 2022 második felében fejeződik be a Lengyelország és Szlovákia közötti összeköttetéssel. A régió a lehető legnagyobb mértékben részesült az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaügyi támogatásából is.

Rövid távon az értékelés azt mutatta, hogy a 2022 második felében Észtországban vagy Finnországban üzembe helyezendő, ideiglenesen bérelt úszó LNG-tároló és visszaalakító egység (FSRU) jelentősen csökkentheti az orosz gáztól való függőséget. A projekt megvalósításához való csatlakozásra Lettország is felkérést kapott.

Közép- és hosszú távra vonatkozóan az értékelés egyértelműen megállapította, hogy a Balti-tenger körüli régió számára előnyös lenne egy második LNG-terminál kiépítése Lengyelországban, Gdańskban (2026-ig, amely 2025-re előre hozható). Ez a projekt már szerepel a közös érdekű projektek 5. jegyzékében. A projekt a balti államok esetleges további igényeit is enyhítheti azáltal, hogy kapacitást szabadít fel a litvániai Klaipeda LNG-terminálban a balti államok és Finnország fennmaradó szükségleteinek kielégítésére.

Nyugat-Európa

A legtöbb nyugat-európai ország már ma sem vagy csak minimális mértékben függ az orosz gáztól. Németország azonban erősen függ az orosz gáztól, különösen az északi országrészben, ahol a kereslet nagy része koncentrálódik. Az orosz gázimport hiányában jelentkező infrastrukturális szűk keresztmetszetek a nyugat–kelet irányú elégtelen csővezeték-kapacitással, valamint az elégtelen importkapacitással, többek között az LNG-infrastruktúra hiányosságaival függenek össze.

A legtöbb európai országgal ellentétben Spanyolország és Franciaország szagosítja a gázt a szállítási rendszerben. Ennek következtében infrastrukturális és szabályozási korlátok akadályozzák a délnyugat-európai országokat abban, hogy együttműködjenek az északnyugat-európai, valamint közép- és kelet-európai tagállamokkal. Így Franciaországból Németországba irányulóan nem áll rendelkezésre jelentős gázkapacitás.

Rövid távon az értékelés egyértelműen kimutatta, hogy az eemshaveni (Hollandia) és a wilhelmshaveni (Németország) kiegészítő FSRU, valamint egy további németországi LNG-terminál (Brunsbüttel) enyhíteni fogja az északnyugat-európai infrastrukturális korlátokat. Általánosságban fontos szempont, hogy el kell kerülni az LNG-import infrastruktúrájának kapacitásfeleslegét, mert ez a jövőben meg nem térülő eszközökké válhat.

Az értékelés és a megbeszélések során a felek arra a következtetésre jutottak, hogy a Franciaország és Németország közötti, nyugatról keletre irányuló gázáramlást lehetővé tevő szagtalanító egység kialakítása középtávon megszüntetné a Közép-Európa orosz gázfüggőségének csökkentését akadályozó kulcsfontosságú szűk keresztmetszetet. A Belgiumból Németországba irányuló exportkapacitás növelését célzó gázinfrastruktúra-fejlesztésekkel együtt ez lehetővé tenné a nyugat-európai LNG-kapacitások teljes körű kihasználását, ami a közép- és kelet-európai régióban is kezelné az orosz gáztól való függőséget.

Tovább kell vizsgálni egy további, határokon átnyúló infrastrukturális projekt megvalósításának lehetőségét az Ibériai-félszigeten, tekintettel arra, hogy hosszú távon ez a projekt képes lehet kiaknázni az ibériai-félszigeti és észak-afrikai megújuló hidrogénben rejlő fontos potenciált, és megvizsgálva, hogy a hidrogénakcelerátor keretében a hidrogén-gerinchálózat első elemévé válhat-e.

Közép- és Délkelet-Európa

Közép- és Délkelet-Európában, beleértve az Energiaközösséget is, a legtöbb ország jelentős függőséget mutat az orosz gáztól a jelenlegi gázkeresletet figyelembe véve.

Délkelet-Európában 2020–2021 folyamán kezdték meg működésüket egyes kulcsfontosságú kiemelt gázinfrastruktúra-projektek, különösen az Adria-gázvezeték, a BRUA gázvezeték-folyosó első szakasza és a krk-szigeti LNG-terminál. A fennmaradó, 2022-ben befejezni tervezett, prioritást jelentő infrastruktúra-beruházások közé tartozik a bolgár átviteli rendszer rehabilitációja, modernizálása és bővítése, valamint az új görög–bolgár rendszerösszekötő (IGB) megépítése, amely működésének első szakaszában évente 3 millliárd köbméter kétirányú kapacitást biztosít majd. A szerb–bolgár rendszerösszekötő (IBS), amely évente 1,8 milliárd köbméter gáz kétirányú szállítására lesz alkalmas, és az alexandrúpoli FSRU, amely évente 5,5 milliárd köbméter importkapacitást biztosít majd, várhatóan 2023 második felében készül el. Ezenkívül 2025-re tervezik a bulgáriai Chirenben található föld alatti gáztároló bővítését.

Az értékelés kimutatta, hogy középtávon Délkelet-Európa a lengyelországi FSRU-terminál (a közös érdekű projektek 5. jegyzékében szereplő közös érdekű projekt) nyújtotta előnyökből is részesülhet bizonyos mértékben, jóllehet ennek fő hozadéka a balti-tengeri régióban jelentkezik majd. A földgáz Gdańskból a délkelet-európai régióba és Ukrajnába történő eljuttatásához szükség lenne a kelet-lengyelországi észak–déli gázfolyosó megépítésének felgyorsítására. Értékelésében az ENTSOG arra is rámutatott, hogy középtávon a krki LNG-terminál kapacitásának bővítése tovább enyhíti az orosz ellátástól való függőséget, ám ezen előnyök kihasználása érdekében szükség lesz a Szlovénia és Magyarország felé vezető horvátországi hálózat fejlesztésére. A régió további ellátása az Adria-gázvezeték teljes körű bővítése révén valósulhat meg. Ugyanakkor az Adria-gázvezeték korszerűsítéséhez további felgyorsított infrastrukturális beruházásokra lenne szükség az olasz hálózatban (Adriatica-csővezeték és Mattagiola–Massafra gázvezeték, amelyek a közös érdekű projektek 5. jegyzékében szereplő közös érdekű projektek). Az olasz földgázszállító hálózat megerősítése lehetővé tenné a délről Észak-Olaszországba irányuló szállítások növelését, ami elősegítené az Adria-gázvezetékből, az EastMed-gázvezetékből és Észak-Afrikából érkező kiegészítő áramlások továbbszállítását. Ezen túlmenően a Görögország–Bulgária rendszerösszekötő bővítése (IGB II. szakasz) különösen Bulgáriában és a délkelet-európai régióban enyhítheti tovább a függőséget azáltal, hogy lehetővé teszi az Adria-gázvezetékből és a görög LNG-terminálokból érkező áramlások növelését.

Az ENTSOG értékelése azt is kimutatta, hogy a közös érdekű projektek és a REPowerEU tervben szereplő további projektek végrehajtása az Energiaközösség szerződő felei számára is előnyökkel kecsegtet, hiszen az ő igényeiket is teljes mértékben kielégítené. A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási beruházási terv (EIP) 5. kiemelt kezdeményezésében elismert projektek befejezésével az Energiaközösség szerződő felei különböző alternatív forrásokhoz és útvonalakhoz férnek majd hozzá. Elkerülendő a meg nem térülő eszközök létrehozásának kockázatát, az EIP-projektek végrehajtását eseti alapon kell értékelni.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az azonosított projekteket a REPowerEU terv igényeivel és ütemtervével összhangban a lehető leggyorsabban végrehajtsák. Különösen fontos, hogy az azonosított projektek – a közös érdekű projektek mellett – nemzeti szinten is kiemelt státuszt és prioritást élvezzenek, biztosítva a gyors végrehajtást. A Bizottság készen áll ennek elősegítésére.

(1)    A forgatókönyv szerint körülbelül 12 milliárd m³-t lehet elérni további 4 millió tonna uniós hidrogéntermeléssel, 9 milliárd m³-t pedig a gáz villamosenergia-rendszerben történő további helyettesítésével. Ezeket a megtakarításokat a táblázatban más szektorok alatt tüntettük fel.

(2)    A közös érdekű projektek jelenlegi 5. jegyzéke összesen 67 villamosenergia-ipari projektet tartalmaz.

(3)    Az elemzés valamennyi uniós tagállamra, továbbá több harmadik országra, így Észak-Macedóniára, Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és az Egyesült Királyságra is kiterjedt.

(4)    0. szint = jelenlegi infrastruktúra, 1. szint = előrehaladott projektek (finanszírozási határozatok + előrehaladott közös érdekű projektek), 2. szint = 1. szint + kiegészítő LNG-projektek és az Adria-gázvezeték bővítése.

(5)    Az azonosított projektek még a jelenlegi keresleti és Unión belüli kínálati szint mellett is szinte teljes mértékben megszüntetnék az orosz függőséget. Mindössze Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária esetében maradna fenn 5 %-os függőség.