AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. augusztus 9.)

az átruházásra vonatkozó megállapodásokra, a likviditásikockázat-kezelésre, a felügyeleti adatszolgáltatásra, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtására, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtásra vonatkozó irányelv iránti javaslatról

(CON/2022/26)

(2022/C 379/01)

Bevezetés és jogalap

2021. november 25-én az Európai Bizottság a tőkepiaci unió támogatására irányuló jogi aktusokból álló csomagot tett közzé, többek között a 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatot (1) (a továbbiakban: a javasolt irányelv).

Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy saját kezdeményezésre véleményt fogad el a javasolt irányelvről. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése szerinti, az uniós monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, valamint a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti azon feladatát, hogy támogassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában, továbbá az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5. cikke szerinti statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatát.

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.   A javasolt irányelv célkitűzései

1.1.

Az EKB üdvözli a javasolt irányelv fő céljait, amelyek a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv vagy ABAK-irányelv) működését érintő bizonyos szabályozási hiányosságok megszüntetésére, az alternatív befektetési alapok (ABA-k) által a pénzügyi rendszerre jelentett kockázatok tekintetében koherens felügyeleti módszer biztosítására, valamint magas szintű befektetővédelem biztosítására irányulnak, közben megkönnyítve az ABA-k integrációját az uniós pénzügyi piacon.

1.2.

Az EKB támogatja továbbá a javasolt irányelv általános célját, amely az ABAK-irányelv és a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (a továbbiakban: az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelv vagy ÁÉKBV-irányelv) követelményeinek jobb összehangolására irányul a mindkét irányelv szempontjából hasonlóan releváns kérdésekben, mint például az átruházásra vonatkozó megállapodások és a letéti őrzési szolgáltatások. Ez a vélemény ugyanakkor az ABAK-irányelv javasolt módosításaira összpontosít.

1.3.

Amint az az alábbiakban részletesebben kifejtésre kerül, az EKB üdvözölte volna, hogy a javasolt irányelv olyan kérdésekre is kiterjedjen, amelyekkel az ABAK-irányelv nem foglalkozik, mint például az ABA-k által a pénzügyi rendszerre jelentett kockázatok csökkentése érdekében előzetesen alkalmazott makroprudenciális eszközök működőképessé tétele és kifejlesztése, valamint annak biztosítása, hogy az egyedi ABA-kra vonatkozó részletes adatok az EKB és a KBER más érintett központi bankjai rendelkezésére álljanak.

Különös észrevételek

2.   Likviditáskezelési és makroprudenciális eszközök

2.1.

Az EKB általánosságban üdvözli a javasolt irányelv azon célját, hogy harmonizálja az ABA-kezelők (ABAK-ok) likviditási kockázatok kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit, különösen a likviditáskezelési eszközök azon típusainak bevezetését, amelyek a nyílt végű ABA-k ABAK-jai rendelkezésére fognak állni az ezen alapokat érintő likviditási kockázatok, így például a befektetők általi rövid időn belüli, magas szintű visszaváltás és az alapok egy adott szegmensére koncentrálódó visszaváltások kezelése érdekében. Ugyanakkor a javasolt irányelvnek arra is törekednie kellene, hogy korlátozza az ABA-k eszközei és forrásai közötti likviditási rést, a vagy kifejezetten az eszközöket, vagy kifejezetten a forrásokat megcélzó intézkedések révén.

2.2.

A javasolt irányelv likviditáskezelési eszközökre vonatkozó rendelkezései (4) szerények. E tekintetben a javasolt irányelv előírja a nyílt végű ABA-k ABAK-jai számára, hogy a javasolt irányelv II. mellékletében meghatározott listáról válasszanak ki legalább egy megfelelő likviditáskezelési eszközt, amelyet szükség esetén az ABA befektetőinek érdekében használhatnak fel (5). A javasolt irányelv továbbá kivételes körülmények között lehetővé teszi az ABA befektetési jegyei visszavásárlásának vagy visszaváltásának ideiglenes felfüggesztését, amennyiben ez az ABA befektetőinek érdekeire tekintettel indokolt (6). Noha a javasolt irányelv így a nyílt végű ABA-k ABAK-jai által igénybevehető, választható likviditáskezelési eszközök közös csoportját határozza meg, az ilyen ABA-k likviditási kockázatokkal szembeni ellenállásra való képességét erősítené, ha az ABAK-oknak a felsorolt eszközök közül minimumként többet, és nem csupán egyet kellene kiválasztaniuk.

2.3.

A javasolt irányelv előírja a Bizottság számára, hogy a javasolt irányelv hatálybalépésétől számított 60 hónapon belül kezdeményezze az ABAK-irányelvben megállapított szabályok működésének felülvizsgálatát (7). Az EKB támogatja a javasolt felülvizsgálatot, különösen annyiban, amennyiben az a hitelnyújtó alapokat kezelő ABAK-okra alkalmazandó követelmények megfelelőségére vonatkozik, figyelemmel az ezen folyamatos növekedést mutató szektorban fennálló, a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok lehetőségére. A javasolt felülvizsgálatot ugyanakkor két további szempontra is ki kell terjeszteni. Először is, a felülvizsgálatnak ki kell terjednie a likviditási kockázat kezelésére szolgáló makroprudenciális eszközökkel kapcsolatos fejleményekre, különösen az ex ante likviditáskezelési eszközöknek a likviditási rések kezelése érdekében történő alkalmazására. Bizonyos makroprudenciális eszközök (8) hozzáigazíthatók azon különös pénzügyi stabilitási kockázatokhoz, amelyek az ABA-szektorban merülhetnek fel, és ezek az eszközök igénybe vehetők a stresszesemény bekövetkezése előtt. Másodszor, a felülvizsgálatnak kifejezetten ki kell terjednie arra, hogy a tőkeáttétellel finanszírozott nyílt végű ABA-k ABAK-jai hogyan határozzák meg a tőkeáttételi korlátokat, és hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az ABAK-irányelv szerint (9) hogyan használják felügyeleti hatásköreiket az ilyen tőkeáttételi korlátok tekintetében. Az ABA-k tagállamokban történő kezelésével kapcsolatos szempontok értékelése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó nemzetközi standardok alakulását is.

3.   Adatszolgáltatás

3.1.

A javasolt irányelv célja, hogy a hatékonyság javítása és ABAK-ok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megszüntesse az uniós jogszabályok – így különösen az EKB által elfogadott bizonyos statisztikai rendeletek (10) – és a nemzeti jogszabályok alapján fennálló párhuzamos adatszolgáltatási követelményeket (11). E célból a javasolt irányelv megbízza az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), hogy nyújtson be jelentést a Bizottságnak az integrált felügyeleti adatgyűjtés kidolgozásáról, amelyben többek között az eszközkezelési ágazat és az egyéb pénzügyi ágazatok adatszolgáltatási keretei közötti átfedések és következetlenségek csökkentésére fog összpontosítani. A javaslat szerint e jelentés elkészítése során az ESMA szorosan együttműködik többek között az EKB-val (12).

3.2.

Az EKB készen áll arra, hogy együttműködjön az ESMA-val az integrált felügyeleti adatgyűjtés – a befektetési alapokra vonatkozó egyéb adatszolgáltatási követelményekkel való összhang biztosítása érdekében történő – kidolgozásáról szóló e jelentés elkészítése során. Az EKB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alapul szolgáló adatszolgáltatási infrastruktúra integrációja nem érintheti, illetve nem sértheti más módon az EKB arra vonatkozó hatáskörét, hogy saját céljaira statisztikai rendeleteket fogadjon el, vagy hogy a vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények összességét továbbra is szerepeltesse a vonatkozó EKB-rendeletekben, így például az értékpapírállományokra, valamint a befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák gyűjtéséről szóló rendeletekben (13).

4.   A KBER hozzáférése az ABA-szektorra vonatkozó részletes adatokhoz

4.1.

Az EKB megjegyzi, hogy az ABAK-irányelv 25. cikkének (2) bekezdése előírja az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai (14) számára annak biztosítását, hogy az általuk felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, az ABAK-irányelv 24. cikke értelmében összegyűjtött információt, valamint az ABAK-irányelv 7. cikke értelmében összegyűjtött információt (a továbbiakban: egyedi ABA-adatok) az ABAK-irányelv felügyeleti együttműködésről szóló 50. cikkében megállapított eljáráson keresztül az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az ESMA és az ERKT rendelkezésére bocsássák. A javasolt irányelv azonban nem módosítja jelentős mértékben sem a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az általuk felügyelt ABAK-októl az ABAK-irányelv 24. cikke alapján kért egyedi ABA-adatok típusait, sem pedig azokat a más hatóságokat, amelyek számára a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak ezeket az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk (15).

4.2.

A javasolt irányelvnek elő kell írnia, hogy az ESMA, amely jelenleg egyedi ABA-adatokat kap a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, ezeket az adatokat az EKB és a KBER más érintett központi bankjai számára is rendelkezésre bocsássa annak érdekében, hogy azok el tudják látni a monetáris politika meghatározásával és végrehajtásával, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulással kapcsolatos, többek között a Szerződés szerinti feladataikat.

4.3.

Először is, ami a KBER-nek a monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó alapvető feladatát, valamint a KBER-nek az árstabilitás biztosítására irányuló elsődleges célját illeti, meg kell jegyezni, hogy az ABA-k pozíciókat szereznek az értékpapírpiacon, különösen a rögzített hozamú termékek tekintetében (16). Befektetési stratégiáik részeként pozícióik tekintetében gyakran tőkeáttételt (17) alkalmaznak, többek között származtatott eszközök használatával. Az ilyen stratégiák felerősíthetik az államkötvény-piacokon bekövetkező mozgásokat (18), és így hatással lehetnek a monetáris politikának a gazdaságba történő transzmissziójára, mivel az államkötvényhozamok referencia-kamatlábként szolgálnak a vállalkozások és a háztartások finanszírozási feltételei tekintetében. A monetáris politikával való ilyen kölcsönhatások két okból különösen relevánsak a monetáris politika „normalizációjának” jelenlegi időszakában. Az első az, hogy az ABA-k befektetési stratégiái felerősíthetik az államkötvényhozamok terén bekövetkező mozgásokat, és ezáltal a magánszektor finanszírozási feltételeinek indokolatlan szigorításához vezethetnek. A második, hogy az ABA-k olyan befektetési stratégiákat is folytathatnak, amelyek bizonyos euroövezeti államkötvények megvásárlását foglalják magukban, miközben más euroövezeti államkötvényeket értékesítenek, ami potenciálisan hozzájárulhat az euroövezeti államkötvények eltérő hozamaihoz. A Covid19-világjárvány során megfigyelhető volt az államkötvénypiacokon az ilyen felerősítő hatások relevanciája (19), amely várhatóan növekedni fog, ahogy az ABA-ágazat mérete tovább növekszik (20). Az ABA-k továbbá egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a reálgazdaság finanszírozásához, mivel jelentős befektetők a vállalatok által kibocsátott értékpapírok tekintetében. E tekintetben az EKB stratégiai felülvizsgálata (21) megállapította, hogy a változó pénzügyi struktúrák – például a nem banki szektoron keresztül történő pénzügyi közvetítés növekedése – megváltoztatták a monetáris politika transzmisszióját.

4.4.

Másodszor, az egyedi ABA-adatokhoz való hozzáférés lehetővé tenné a KBER központi bankjai számára a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulásra irányuló feladatuk hatékony ellátását. Az ABA-k által a pénzügyi stabilitásra nézve jelentett kockázatokra rávilágítottak a közelmúltbeli, 2020. márciusi piaci zavarok, amikor számos ABA akut likviditási stressznek volt kitéve a jelentős kiáramlások és az eszközök olyan piacokon történő értékesítésének nehézségei miatt, ahol a másodlagos kereskedés kis mértékű vagy teljesen hiányzik. Az ABA-k a likviditásra nehezedő e nyomásra nagy volumenű eszközeladásokkal és készpénzfelhalmozással reagáltak, és számos ABA még a visszaváltásokat is felfüggesztette. Az ABA-k e magatartása tovább fokozta az eszközértékelésekre és a piaci likviditásra nehezedő nyomást, ami hozzájárult a reálgazdasági finanszírozási feltételek szigorodásához, és végül csak akkor enyhült, amikor a központi bankok rendkívüli politikai intézkedéseket hoztak (22). A 2020. márciusi események rávilágítanak arra, hogy a KBER-nek az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célkitűzése és a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulásra irányuló feladata hogyan fonódik össze, és hogy ezek egyike a másik ellátásának előfeltétele. Amint az EKB stratégiai felülvizsgálatában is szerepel, a pénzügyi válságok okozta árstabilitási kockázatokra tekintettel egyértelmű fogalmi érv szól amellett, hogy az EKB monetáris politikai tanácskozásai során figyelembe vegye a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megfontolásokat (23).

4.5.

Meg kell jegyezni, hogy a KBER már hozzáfér a nem banki szervezetekre vonatkozó, az illetékes hatóságok és a kereskedési adattárak által az uniós rendeletek alapján gyűjtött különböző adatkészletekhez (24), vagyis elismerést nyert, hogy a KBER-nek a monetáris politikával és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megbízatásának végrehajtása céljából szüksége van az ezen adatkészletekhez való hozzáférésre. Az EKB véleménye szerint az ilyen jogalkotási megoldások – amelyek értelmében több hatóság hozzáfér ugyanazokhoz az adatkészletekhez – hatékonyak az érintett hatóságok közötti adatmegosztás szempontjából, mivel elkerülik a párhuzamos adatszolgáltatási követelményeket, csökkentik az adatgyűjtés költségeit és megkönnyítik az adatminőségi ellenőrzéseket. Ezenkívül előmozdítják a hatóságok közötti együttműködést, ami pedig megkönnyíti megbízatásuk ellátását. Emellett az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) (az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló rendelet) és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) (az európai piaci infrastruktúra-rendelet) alapján jelentett adatkészletek rögzítik az egyedi származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási tranzakciókat; e tranzakciók végrehajtására olyan piacokon kerül sor, amelyeken az ABA-k fontos szereplők. Az egyes ABA-k kockázati jellemzőinek (például tőkeáttétel, likviditási eltérések, összekapcsoltság és befektetői bázis) és annak megértése érdekében, hogy ezek a jellemzők (és heterogenitásuk) milyen mértékben határozzák meg az ABA-k fenti piacokon folytatott tevékenységét, valamennyi érintett hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információkat összekapcsolja a fontos piaci szereplők mérlegével. Az ABA-k e piacokon megfigyelhető növekvő jelenléte és tevékenysége egyre inkább befolyásolja a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát és a pénzügyi stabilitási kockázatokat, amelyek közül a KBER-nek mindkettőt értékelnie kell annak érdekében, hogy hatékonyan teljesíthesse az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célját és a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulás feladatát.

4.6.

Az egyedi ABA-adatokhoz való saját hozzáférés hiányában az EKB jelenleg kereskedelmi forrásokra támaszkodik, amelyek költséges, hiányos és nem átlátható adatokat szolgáltatnak. A szabályozási keret alapján történő adatszolgáltatás kötelező jellegével ellentétben az ABA-k maguk dönthetnek arról, hogy szolgáltatnak-e információkat a kereskedelmi adatkészletekbe való felvétel céljából, így a KBER hiányos és potenciálisan torz képet kap a piacról. Ez kevésbé megalapozott monetáris politikai döntéseket és pénzügyi stabilitási értékeléseket eredményez. Emellett a kereskedelmi adatkészletek adatminőségi ellenőrzése is nehézségekbe ütközik. Az EKB elvben módosíthatná a statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó saját megfelelő rendeleteit (27) annak érdekében, hogy az ABAK-irányelv alapján gyűjtött adatokkal azonos vagy azokhoz igen hasonló adatokat gyűjtsön. Ez azonban ellentétes lenne a javasolt irányelv céljával, amely az uniós és a nemzeti jogszabályok szerinti párhuzamos adatszolgáltatási követelmények megszüntetésére irányul (28). Megjegyzendő továbbá, hogy a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 5.1. cikke szerinti statisztikai adatgyűjtési feladatának ellátása során az EKB-nak követnie kell bizonyos elveket, amelyek közé tartozik az adatszolgáltatók terheinek minimalizálása (29). Az adatszolgáltatók költségein kívül a jelenlegi statisztikai adatszolgáltatási követelményekben nem szereplő bizonyos adattípusokra vonatkozó párhuzamos adatszolgáltatási követelmények a KBER központi bankjai és az EKB számára is jelentős költségeket okoznának. Másrészt az ABAK-irányelv adataihoz való hozzáférésnek az EKB-ra háruló gyakorlati költségei lényegesen alacsonyabbak lennének, mivel az adatok az EKB adatbázisaiban és rendszereiben az EKB által az ERKT-nak nyújtott statisztikai és egyéb támogatás következtében már rendelkezésre állnak (30), noha az EKB és a KBER központi bankjainak személyzete nem férhet hozzá ezekhez az adatokhoz (31).

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  A 2011/61/EU és a 2009/65/EK irányelvnek az átruházásra vonatkozó megállapodások, a likviditásikockázat-kezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, a letétkezelői és letéti őrzési szolgáltatások nyújtása, valamint az alternatív befektetési alapok általi hitelnyújtás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat, COM(2021) 721 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(4)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének (6) bekezdését, amely az ABAK-irányelv 16. cikkébe beiktatja a (2a)–(2h) bekezdést, valamint javasolt irányelv II. mellékletét, amely az ABAK-irányelv V. mellékletének helyébe lép. Lásd továbbá a javasolt irányelv 2. cikkének (4) bekezdését a 2009/65/EK irányelv ennek megfelelő módosítása tekintetében.

(5)  A javasolt irányelv 1. cikkének (6) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 16. cikkébe beiktatja a (2b) bekezdést).

(6)  A javasolt irányelv 1. cikkének (6) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 16. cikkébe beiktatja a (2c) bekezdést).

(7)  A javasolt irányelv 1. cikkének (21) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 69b. cikkét iktatja be).

(8)  Ezek közé tartoznak az olyan eszközök, mint a tőkeáttételi korlátok felügyeleti előírása (az ABAK-irányelv 25. cikke, amely a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok azon hatáskörét tartalmazza, hogy tőkeáttételi korlátokat írjanak elő az ABA számára), a visszaváltások közérdekből történő felfüggesztése (a 46. cikk (2) bekezdése, amely a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság arra vonatkozó hatáskörét tartalmazza, hogy közérdekből felfüggessze a visszaváltásokat), vagy potenciálisan más korlátozások, mint például a tőkepufferek és a hitelfedezeti arányok.

(9)  Lásd az ABAK-irányelv 25. cikkének (3) bekezdését, amely az ABAK letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának más hatáskörei mellett e hatóság azon hatáskörére vonatkozik, hogy korlátozza az ABAK által az ABA kezelése során alkalmazható tőkeáttételi mértéket.

(10)  Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.) és az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(11)  A javasolt irányelv (16) preambulumbekezdése.

(12)  A javasolt irányelv (16) preambulumbekezdése és 1. cikkének (21) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 69b. cikkét iktatja be). Lásd még a javasolt irányelv 2. cikkének (5) bekezdését (amely az ÁÉKBV-irányelv 20b. cikkét iktatja be).

(13)  Lásd a fenti 10. lábjegyzetet.

(14)  Az ABAK-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének f) pontja úgy határozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, mint a törvény vagy rendelet által ABAK-ok felügyeletére feljogosított hatóságokat.

(15)  Lásd különösen az ABAK-irányelv 24. cikkének (2) bekezdését. A javasolt irányelv 1. cikkének (10) bekezdése (amely az ABAK-irányelv 24. cikkét módosítja) előírja az ABAK-ok számára, hogy rendszeresen jelentést tegyenek a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak azokról a piacokról és eszközökről, amelyeken/amelyekkel az ABAK-ok az általuk kezelt ABA-k nevében kereskednek. Az említett cikk felhatalmazza az ESMA-t, hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyekben meghatározza a szolgáltatandó adatokat. A javasolt irányelv 2. cikke (5) bekezdésének 1. pontja (amely az ÁÉKBV-irányelv új 20a. cikkét iktatja be) az egyenértékű rendelkezés az ÁÉKBV tekintetében.

(16)  EU alternative investment funds – 2022 statistical report, elérhető az ESMA honlapján: www.esma.europa.eu.

(17)  Az ABAK-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének v) pontja úgy határozza meg a „tőkeáttételt”, mint minden olyan módszert, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA kitettségét, akár készpénz vagy értékpapírok kölcsönzése, akár származtatott pozíciókba ágyazott tőkeáttétel útján, vagy bármely más módon.

(18)  Lásd például: a Pénzügyi Stabilitási Tanács „Holistic review of the March market turmoil” című dokumentuma, 2020. november, valamint az ott hivatkozott szakirodalom https://www.fsb.org/wp-content/uploads/P171120-2.pdf (a 30. és azt követő oldalak).

(19)  Lásd a Pénzügyi Stabilitási Tanács 18. lábjegyzetben említett cikkét.

(20)  Például a kezelt eszközeik alapján mérve – lásd az ESMA 16. lábjegyzetben említett jelentését. Lásd még: ECB Occasional Paper Series, Non-bank financial intermediation in the euro area: implications for monetary policy transmission and key vulnerabilities, 2021. december, 4–5. oldal, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(21)  Lásd: ECB Strategy Review 2022, elérhető:

https://www.ecb.europa.eu/home/search/review/html/ecb.strategyreview_monpol_strategy_overview.en.html.

(22)  Lásd például: Financial Stability Review, EKB, 2021. május, 5.2. szakasz, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(23)  Lásd: ECB Strategy Review 2022; lásd még: ECB Financial Stability Review, 2021. november, a „The role of financial stability in the ECB’s new monetary policy strategy” című szövegdoboz.

(24)  Lásd a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.) 81. cikke (3) bekezdésének g) pontját, valamint az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.) 12. cikke (2) bekezdésének f) pontját.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(27)  Ezek elsősorban az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló, 2012. október 17-i 1011/2012/EU európai központi banki rendelet (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.) és a befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikákról szóló, 2013. október 18-i 1073/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(28)  Az EKB jelenleg vizsgálja, hogy az EKB rendeletei miként tudnák teljeskörűbben kielégíteni az EKB e területen fennálló adatigényeit anélkül, hogy további adatszolgáltatási terhet rónának az ABAK-okra.

(29)  Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.) 3a. cikke.

(30)  Lásd a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15, 1. o.) (10) preambulumbekezdését.

(31)  Vagyis az adatok az ERKT-nak nyújtott statisztikai támogatás korlátozott céljától eltérő célra nem állnak az EKB rendelkezésére.