A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása Európa jövőképéről: A határon átnyúló együttműködés jövője

(2021/C 440/02)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA,

1.

szilárdan hisz abban, hogy a határon átnyúló együttműködés jelentős hozzáadott értéket képvisel az Európai Unió projektjének és politikáinak alapvető elemeként, mivel célja a területi kohézió, valamint a területek és a polgárok közötti, szárazföldi és tengeri határon átnyúló kapcsolatok, cserék és együttműködés erősítése;

2.

aggodalmát fejezi ki a határon átnyúló együttműködés elmúlt évtizedekben tapasztalt legnagyobb visszaesése miatt, amely a Covid19-világjárványnak tudható be; az Európa jövőjéről szóló vita fényében kéri, hogy a határon átnyúló együttműködés kapjon ismét kiemelt helyet az EU politikai napirendjén, elősegítve ezzel, hogy hozzájáruljon a válság utáni helyreállításhoz;

3.

az RB által a határon átnyúló együttműködés jövőjéről folytatott nyilvános konzultációt, valamint a Határrégiók Polgárainak Európai Szövetsége tagjaival folytatott konzultációt követően az elkövetkező évekre a következő jövőképet javasolja a határon átnyúló együttműködést illetően;

Készenléti segélyszolgálatok, egészségügy és jövőbeli válságok

4.

kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a határon átnyúló szárazföldi és tengeri együttműködés és a határ menti élet fenntartására uniós vagy regionális szintű válság esetén. E javaslatnak elő kell irányoznia, hogy az EU belső határai nyitva maradjanak, biztosítva a személyek szabad mozgását és a határon átnyúló közszolgáltatások nyújtását, valamint garantálniuk kell az egységes piac és a schengeni térség teljes körű és zökkenőmentes működését;

5.

hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak mindig időben konzultálniuk kell a helyi és regionális önkormányzatokkal, mielőtt határlezárást vagy egyéb olyan intézkedést vennének fontolóra, amely hatással lehet a polgárok életére; továbbá minden ilyen intézkedésnek tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, és nem lépheti túl a jogszerűen és átláthatóan meghatározott szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket;

6.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió lakosainak a lehető leggyorsabban hozzá kell férniük a készenléti segélyszolgálatokhoz és az egészségügyi ellátásokhoz; arra kéri a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a készenléti segélyszolgálatoknál és az egészségügyi ellátásban alkalmazott személyzet és járművek számára a szabad határátlépést;

7.

javasolja, hogy a tagállamok vegyék figyelembe a határon átnyúló együttműködést, ha módosulnak az egészségügyi ellátások és készenléti segélyszolgálatok tevékenységei, illetve új nemzeti, regionális vagy helyi egészségügyi tervek kidolgozásakor vagy végrehajtásakor; és hogy a lehetőségek, illetve a szükséghelyzet okainak függvényében végre tudjanak hajtani uniós egészségügyi terveket;

8.

kéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre határon átnyúló közös veszélyhelyzeti terveket határonként vagy határszakaszonként, és ezáltal veszélyhelyzet esetén biztosítsák a jobb felkészültséget és reagálást. E tervek kidolgozása során konzultálni kell az EU határ menti régióival, konkrétan az eurorégiókkal, a munkaközösségekkel, az európai területi társulásokkal és más határon átnyúló struktúrákkal, és észszerű esetekben lehetővé kellene tenni számukra a tervek közös végrehajtását vagy irányítását;

9.

szoros együttműködést szorgalmaz az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az illetékes regionális hatóságokkal, különösen a határon átnyúló helyi vagy regionális egészségügyi megfigyelőközpontok létrehozása révén;

Az integráltabb, határon átnyúló régiókért

10.

kéri az Európai Uniót, hogy a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve mozdítsa elő az Unió és a szomszédos országok határon átnyúló szárazföldi és tengeri területein a funkcionális életterek fejlesztését, beleértve a legkülső régiókat is, és következésképpen jövőbeli finanszírozási lehetőségeit és politikáit ezekre a területekre összpontosítsa;

11.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy politikái kidolgozásakor mindig vegye figyelembe a határon átnyúló szempontokat;

12.

kéri az Európai Bizottságot és különösen az Eurostatot, valamint az illetékes nemzeti statisztikai hivatalokat, hogy a határ menti területek életével kapcsolatos statisztikai adatok szisztematikus gyűjtésével térképezzék fel a határon átnyúló áramlásokat és kölcsönös függőségeket valamennyi érintett szakpolitikai területen és a közéletben, és ezáltal szolgáljanak konkrét bizonyítékokkal a későbbi szakpolitikai döntéshozatalhoz;

13.

felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az integrált, határon átnyúló területekre vonatkozó közös stratégiák létrehozását, és irányozzanak elő célzott forrásokat a határon átnyúló projektek, a területrendezés, az infrastruktúra, a gazdasági stratégiák és az integrált munkaerőpiac fejlesztésére. E stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának finanszírozását az INTERREG keretében, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret terhére biztosítanák;

14.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság valamennyi szolgálatának tisztában kell lennie az ETT-k létezésével. A Régiók Európai Bizottsága ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az ETT-ket jogi személyként ismerjék el, és valamennyi uniós projektfelhívásra pályázhassanak;

15.

hangsúlyozza, hogy a környezet egészségét (a levegő-, a talaj- és a vízminőséget), valamint a határ menti területek lakosainak egészségét továbbra is védeni kell a határ túloldalán keletkező szennyezés és ipari kockázatok elkerülése érdekében;

16.

ahhoz, hogy a határon átnyúló élet súrlódásmentes lehessen, az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a tagállamokkal annak érdekében, hogy hatékony módszereket találjanak a polgárok és a vállalkozások képesítéseinek és jogainak kölcsönös elismerésére;

A határon átnyúló közlekedési és kommunikációs kapcsolatok javítása

17.

a szárazföldi és tengeri határon átnyúló összeköttetések és intermodalitás javításának megfelelő finanszírozás és stratégiai tervezés révén történő támogatását szorgalmazza. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz hasonló eszközöknek mindig tartalmazniuk kell konkrét felhívásokat a határon átnyúló hiányzó összeköttetések pótlására, még a TEN-T törzshálózaton kívül is. Az Európai Beruházási Bankon (EBB) és a nemzeti fejlesztési bankokon és intézményeken keresztül megvalósuló hosszú távú beruházásoknak határon átnyúló projektek finanszírozását is biztosítaniuk kell, és az Interregnek operatív programjai keretében növelnie kell részvételét e közlekedési szűk keresztmetszetek finanszírozásában;

18.

hangsúlyozza, hogy a határon átnyúló forgalom dekarbonizációját célzó valamennyi megoldást ambiciózusabban kell támogatni annak érdekében, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket 2030-ig, a klímasemlegességet pedig 2050-ig el lehessen érni. Ez magában foglalja a közös viteldíj-politikák vagy menetjegy-értékesítési rendszerek kidolgozását, a menetrendek összehangolását és az információk utasok számára való hozzáférhetővé tételét is;

19.

a szigetek, a hegyvidéki területek és a peremterületek előtt álló kihívások fényében ki kívánja emelni, hogy a határon átnyúló együttműködési programok az érintett régiókban és a tengeri medencében fontos szerepet játszanak a területi folytonosság és a határon átnyúló mobilitás, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása, valamint az energiarendszer és a körforgásos gazdaság dekarbonizációjának támogatása szempontjából;

20.

hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet és több finanszírozási forrást kell fordítani a határon átnyúló informatikai összeköttetési projektekre, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférésre és a mesterséges intelligencia eszközeinek használatára, amelyek támogatnák a határon átnyúló régiók közötti gazdasági és társadalmi együttműködést, kiemelt figyelmet fordítva a vidéki térségek szükségleteire;

A határon átnyúló szolgáltatások fejlesztése

21.

hangsúlyozza, hogy a határ menti régiókban élő polgárok szükségleteit kielégítő, határon átnyúló közszolgáltatások hatékony létrehozásához és kezeléséhez uniós jogi keretre van szükség, különös figyelmet fordítva a demográfiai kihívásokkal küzdő, határon átnyúló régiókban élő polgárok szükségleteire, és színvonalas közszolgáltatások biztosításával megakadályozva, hogy folytatódjon e régiók elnéptelenedése. Határon átnyúló közszolgáltatásokat kell kidolgozni a lakosok és a vállalkozások számára a határon átnyúló élet minden releváns területén;

22.

kéri az EU határ menti régióit, különösen az eurorégiókat, a munkaközösségeket, az európai területi társulásokat és más, határon átnyúló struktúrákat, hogy a határon átnyúlóan proaktívan kutassák a szinergiákat és a méretgazdaságosság lehetőségeit az erőforrások és kiegészítő szolgáltatások tekintetében annak érdekében, hogy vonzó kínálatot teremtsenek a polgárok és a turisták számára a határ mindkét oldalán;

23.

hangsúlyozza, hogy javítani kell az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférést és azok terjesztését a területi alapú tartalomkorlátozás mérséklése révén, különösen a határ menti régiókban, ami a nyelvi kisebbségek számára is előnyös lenne;

24.

hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek csökkentése különösen fontos a határ menti régiókban működő vállalkozások számára, ezért elkötelezi magát amellett, hogy a jövőállósági platformon belül megfelelő javaslatokkal prioritásként kezeli a kérdést olyan területeken, mint a közbeszerzés, valamint a digitális közbeszerzési eszközök és eljárások, kiemelve a digitalizáció fontosságát a közszolgáltatások határon átnyúló nyújtásának fejlesztésében, ehhez pedig figyelembe véve a termelési struktúra, a polgárok számára szolgáltatásokat nyújtó közigazgatások és -intézmények, valamint maguk a polgárok szempontjait;

25.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan jogi keretet, amely megkönnyíti a határ menti államok számára a határt átlépő munkavállalók jogállásának elfogadását;

A határon átnyúló integrált munkaerőpiacok fejlesztése

26.

hangsúlyozza, hogy az egymással szorosan összekapcsolódó határrégiókban közös fejlesztésre van szükség a kohézió és a fenntartható növekedés biztosítása érdekében. A határon átnyúló régió működésének biztosításához integrált területi stratégiára, a határon átnyúló munkából származó jövedelmek igazságos elosztására, valamint a határon átnyúló infrastruktúra és közszolgáltatások határon átnyúló finanszírozására van szükség;

27.

kéri a határon átnyúló, oktatási, képzési és foglalkoztatási célú mobilitási együttműködés jobb előmozdítását és jobb megkönnyítését. Az egyének számára ez a fajta mobilitás javítja a foglalkoztatási kilátásokat, hozzájárul a világra való nyitottsághoz és erősíti az európai polgárságot;

28.

hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszereknek – beleértve a határ menti régiók egyetemeit, felnőttoktatási és szakképzési intézményeit is – a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli igényeihez igazított tantervekkel lehetőséget kell biztosítaniuk a szomszédos nyelvek mielőbbi és az egész életen át tartó tanulás keretében való elsajátítására;

A határon átnyúló irányítás megerősítése

29.

kéri, hogy a határon átnyúló struktúrák, például az eurorégiók, a munkaközösségek vagy a határon átnyúló európai területi társulások kapjanak jelentősebb szerepet a határ menti területek irányításában, és rendszeresen konzultáljanak velük a határon átnyúló élet valamennyi aspektusáról. A tagállamoknak, valamint helyi és regionális önkormányzatoknak olyan munkamódszereket kell kidolgozniuk, amelyek gondoskodnak erről;

A határon átnyúló közös identitástudat kialakítása

30.

kiemeli, hogy a határon átnyúló együttműködés nemcsak a gazdasági együttműködésről szól, hanem a határ menti régiókon belüli életről és a közös identitás érzésének kialakításáról is. Kultúrán alapuló megközelítést kell kidolgozni, amely kiaknázza a határ menti régiók közös tárgyi és szellemi örökségének gazdagságát, és amely lehetőséget kínál a polgároknak a szomszédjaikkal való rendszeres együttműködésre és szocializálódásra, kölcsönös bizalmat építve, amelynek hiánya továbbra is a határon átnyúló együttműködés egyik fő akadálya. E tekintetben kiemelkedően fontosak az emberek közötti projektek, és különösen nagy jelentősége van az interkulturális csereprogramok megerősítésének, ezek mivel elmélyítik a helyi szintű együttműködést, amelyet a polgárok a legközelebb éreznek magukhoz, mivel az a mindennapi életükben is változást hozhat. Különös figyelmet kell fordítani a népesség sokszínűségére, és megfelelő eszközöket kell keresni az inkluzív megközelítés alkalmazására;

31.

támogatja az „uniós, határon átnyúló digitális szolgáltatási kártya” létrehozását, és emlékezteti a társjogalkotókat, hogy a szolgáltatások elektronikus kártyája mögött meghúzódó eredeti elképzelés az, hogy az adminisztratív formalitások teljesítése során a határon átnyúló szolgáltatást nyújtók, különösen a kkv-k esetében csökkentsék az adminisztratív nehézségeket és költségeket;

32.

kéri az Európai Uniót, a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy támogassák a határon átnyúló rendszeres kulturális, oktatási és sportrendezvények és fesztiválok szervezését; hangsúlyozza, hogy a határon átnyúló és európai együttműködési kezdeményezésekben tovább kell fejleszteni a fiatalok önkéntes tevékenységét és részvételét, kiegészítve az Interreg önkéntes ifjúsági kezdeményezését és az Európai Szolidaritási Testületet;

33.

azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie kell az egyetemes automatizált fordítóeszközök fejlesztését, amelyek különösen hasznosak a határ menti területeken;

Minőségi jogalkotás az erősebb határ menti régiókért

34.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió számos olyan jogszabályt és szerződést fogadott el, amelyek jelentősen javíthatják a határ menti régiókban élő polgárok életét, de végrehajtásuk és nyomon követésük elégtelen; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a meglévő jogszabályok végrehajtását és erősítse meg a nyomonkövetési kapacitást annak biztosítása érdekében, hogy azokat minden szinten megfelelően végrehajtsák;

35.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan eszközre, amely az uniós irányelvek átültetése során biztosítja a tagállamok közötti koordinációt annak érdekében, hogy a határokon ne keletkezzenek újabb jogi akadályok;

36.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy végezzenek határon átnyúló területi hatásvizsgálatokat minden idevágó, esetlegesen határon átnyúló hatású jogalkotási javaslat kapcsán annak érdekében, hogy a határon átnyúló régiókban ne keletkezzenek új akadályok;

37.

kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Schengeni Megállapodás felülvizsgálatára vagy pontosítására, különösen azon rendelkezések tekintetében, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára a határok lezárását vagy az átlépésükkel kapcsolatos további adminisztratív követelmények bevezetését;

38.

mélységesen sajnálja, hogy kudarcot vallottak a tagállamok között a javasolt határon átnyúló európai mechanizmusról folytatott megbeszélések, tekintve, hogy a javaslat jelentős előrelépést tartalmazott a határon átnyúló együttműködés terén. Mivel a határon átnyúló jogi és adminisztratív akadályok súlyosan korlátozzák a határon átnyúló együttműködést és a határon átnyúló régiókon belüli életminőséget, az RB új európai bizottsági kezdeményezést szorgalmaz a határon átnyúló európai mechanizmusról szóló rendelet felülvizsgálatára, figyelembe véve a tagállamok által korábban felvetett kérdéseket. Az RB önként vállalja, hogy megszervezi az új rendeletre irányuló javaslatot megelőző megbeszéléseket az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal, a regionális és helyi önkormányzatokkal, valamint a téma iránt érdeklődő valamennyi egyéb érdekelt féllel;

39.

arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el az eurorégióknak az európai integráció és kohézió alapvető eszközeként betöltött szerepét, ezek ugyanis euroregionális identitást alakítanak ki, közös stratégiákat fogadnak el, törekszenek a háttérköltségek megszüntetésére és a helyi együttműködésre. Ezért kéri, hogy támogassák és mozdítsák elő az eurorégiók határon átnyúló együttműködésben betöltött szerepét, több pénzügyi támogatást nyújtva számukra;

Az európai területi együttműködés javítása

40.

kéri az Európai Uniót, hogy a félidős felülvizsgálat során módosítsa a többéves pénzügyi keretet úgy, hogy abban lényegesen több finanszírozást irányoz elő az Interreg-programok és az európai területi együttműködés számára;

41.

kéri az Interreg-projektek további jelentős egyszerűsítését, és hangsúlyozza, hogy azoknak elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy megfeleljenek a határon átnyúló területek valós igényeinek; kéri az Interreg-programok programirányítási testületeit, hogy továbbra is kerüljék a túlszabályozást. El kell hagyni a szükségtelen adminisztratív eljárásokat, valamint egyes túlzott gyakorisággal végzett ellenőrzéseket, mivel a jelenlegi teher miatt a határon átnyúló projektek számos helyi és regionális önkormányzat és más szervezet számára megvalósíthatatlanná vagy nem kívánatossá válnak;

42.

a határon átnyúló együttműködés tekintetében a 2014–2020-as időszakban meghatározott valamennyi földrajzi területet a 2021–2027-es időszakban is meg kell tartani; a különböző határon átnyúló együttműködési programok keretében támogatható területek alapos indok nélkül nem kerülhetnek le a listáról;

43.

kéri az uniós határ menti régiókat és az Interreg-programokat, hogy fektessenek be több forrást a határ menti régiókon belüli, emberek közötti, illetve személyközi (P2P) vagy mikroprojektekbe, melyek kezelése rendszeres pályázatok vagy egy „kisprojektalap” létrehozása révén valósítható meg, a találkozási lehetőségek és a kölcsönös bizalomépítő tevékenységek fokozása érdekében, valamint a határon átnyúló, transznacionális és régiók között szorosabb kapcsolattartást és együttműködést javasol;

44.

hangsúlyozza a határon átnyúló együttműködések és a közvetlen, közvetett és különösen a megosztott irányítás alá tartozó európai finanszírozási programok közötti szinergiák és kiegészítő jelleg fontosságát;

45.

rámutat arra, hogy az Interreg-programok részeként az Uniónak a határon átnyúló együttműködés alapján kell finanszíroznia a határ menti régiókban dolgozó tisztviselők továbbképzését, továbbá nyelvtanulási és az Erasmushoz hasonló csereprogramokat kell kínálnia a határon átnyúló régiókban dolgozó köztisztviselők számára a határon átnyúló együttműködés erősítése érdekében;

46.

hangsúlyozza, hogy az RB elkötelezett amellett, hogy együttműködik a tagállamokkal, az uniós intézményekkel és az érdekelt felekkel az ezen állásfoglalásban felvázolt javaslatok végrehajtása során;

47.

hangsúlyozza, hogy az ezen állásfoglalásban tett javaslatok célja, hogy hozzájáruljanak az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatott megbeszélésekhez; e tekintetben felkéri a határ menti régiók helyi és regionális önkormányzatait, hogy szervezzenek határon átnyúló civil párbeszédeket és hozzanak létre állandó konzultációs mechanizmusokat, amelyek keretében a polgárok hozzájárulhatnak az Európa jövőjéről szóló konferenciához;

A határon átnyúló együttműködés külső dimenziója

48.

emlékeztet arra, hogy a határon átnyúló együttműködés és az eurorégiókhoz, a munkaközösségekhez vagy az európai területi társulásokhoz hasonló állandó, határon átnyúló struktúrák fontos szerepet játszhatnak a külső határokon átnyúló fenntartható fejlődés megvalósításában, hozzájárulva a szomszédos országokkal folytatott szorosabb uniós együttműködéshez, támogatva a helyi és regionális önkormányzatokat, előmozdítva a fokozott biztonságot és javítva a társadalmi-gazdasági fejlődést. Az EU szárazföldi és tengeri külső határai mentén található helyi és regionális önkormányzatoknak a közös infrastruktúra fejlesztése, a társadalmi-gazdasági együttműködés megerősítése és a kulturális cserekapcsolatok elmélyítése révén fokozniuk kell az Unión kívüli szomszédjaikkal való együttműködést mindkét fél javára, ugyanakkor lehetővé kell tenniük közös szolgáltatások létrehozását, ami előnyös lenne az adott határ menti térség polgárai számára;

49.

kéri, hogy az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti határon átnyúló együttműködést kulcselemnek tekintsék az Európában és szomszédságában zajló humanitárius válság hosszú távú megoldásában.

50.

kiemeli, hogy az ír-északír határon átnyúló PEACE program kulcsszerepet játszik a békefolyamatban, és sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság kormányának azon döntése miatt, hogy kivonja magát az európai területi együttműködés más programjaiban való részvétel alól. Az északi-tengeri térségre kiterjedő Interreg-programok sikeres munkájára építve az RB a jövőbeli, határon átnyúló projektek és struktúrák előmozdítását fontos lépésnek tekinti az egyesült királyságbeli városokkal és régiókkal kialakított szoros kapcsolatok fenntartása felé, még az uniós együttműködési programokban való formális részvétel nélkül is.

51.

emlékeztet arra, hogy az EU külső határai egészen a Karib-térségig, az Indiai-óceánig és Afrika nyugati partjaiig terjednek, mivel e térségekben is találhatók európai legkülső régiók. Ezek a területek nagymértékben ki vannak téve többek között a migrációs áramlásokkal, a tiltott kereskedelemmel, a természeti katasztrófákkal vagy az egészségügyi válságokkal kapcsolatos kockázatoknak és szükséghelyzeteknek. A szomszédságában található más külső határokkal ellentétben az EU nem dolgozott ki közös stratégiákat ezekre a területekre vonatkozóan. Az RB arra kéri az EU-t, hogy foglalkozzon alaposabban ezzel a kérdéssel, és dolgozzon ki cselekvési terveket e területek mindegyikére vonatkozóan, megerősítve a szomszédos országokkal folytatott együttműködést és kiaknázva az ott található európai legkülső régiók stratégiai potenciálját.