A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozóan előírt bizottsági iránymutatásokról

(2021/C 216/01)

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS

4

2.

ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

5

2.1.

A „műanyag” fogalommeghatározása (a 3. cikk 1. pontja)

5

2.1.1.

Polimer

5

2.1.2.

A késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat

6

2.1.3.

Kémiailag nem módosított természetes polimerek

6

2.2.

Egyszer használatos műanyagtermék (a 3. cikk 2. pontja)

7

2.2.1.

Műanyagtartalom: teljes egészében vagy részben műanyagból készült

8

2.2.2.

Egyszer használatos

9

2.2.3.

A termék újratölthetősége és újrahasználhatósága

9

3.

AZ (EU) 2019/904 IRÁNYELV ÉS A 94/62/EK IRÁNYELV KÖZÖTTI KAPCSOLAT

10

4.

KONKRÉT TERMÉKEKKRITÉRIUMOK

11

4.1.

Ételtárolók

11

4.1.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

11

4.1.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

12

4.2.

Zacskók és csomagolások

15

4.2.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

15

4.2.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

15

4.3.

Evőeszközök, tányérok, szívószálak és italkeverő pálcikák

18

4.3.1.

Az irányelvben szereplő termékleírások

18

4.3.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

18

4.4.

Italtárolók, italpalackok és italtartó poharak (beleértve a kupakjukat, tetejüket és fedelüket is)

20

4.4.1.

Az irányelvben szereplő termékleírások és kritériumok

20

4.4.2.

Kupakok, fedelek és tetők

21

4.4.3.

Termékspecifikus mentességek

23

4.4.4.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

24

4.5.

Bizonyos (kapcsolódó termékkategóriák közötti különbségtétel

27

4.5.1.

Az ételtárolók és az italtárolók közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

27

4.5.2.

Az ételtárolók és az italtartó poharak közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

28

4.5.3.

Az italtárolók, italpalackok és italtartó poharak közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

29

4.5.4.

Az ételtárolók, valamint a zacskók és csomagolások közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

30

4.5.5.

A tányérok és ételtárolók közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

30

4.6.

Könnyű műanyag hordtasakok

31

4.6.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

31

4.6.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

32

4.7.

Fültisztító pálcikák

33

4.7.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

33

4.7.2.

Termékspecifikus mentességek

33

4.7.3.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

34

4.8.

Léggömbök és léggömbtartó pálcák

34

4.8.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

34

4.8.2.

Termékspecifikus mentességek

35

4.8.3.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

36

4.9.

Egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok

36

4.9.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

36

4.9.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

37

4.10.

Nedves törlőkendők

37

4.10.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás, kritériumok és mentességek

37

4.10.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

40

4.11.

Dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba

42

4.11.1.

Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

42

4.11.2.

Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

42

MELLÉKLET –

Az egyszer használatos műanyagtermékek, a leírásuk és az irányelvben e termékekre vonatkozóan megállapított követelmények áttekintése

44

1.   BEVEZETÉS

Ez a dokumentum útmutatással szolgál az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: az irányelv vagy az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv) értelmezésére és végrehajtására vonatkozóan.

Az irányelv a mellékletében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékekre, az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre és a műanyagot tartalmazó halászeszközökre alkalmazandó. Az irányelv 12. cikke azzal a feladattal bízza meg a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat, amelyek példákat tartalmaznak arra, hogy milyen termékek minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek az irányelv alkalmazásában. Ezen iránymutatások leghangsúlyosabb elemét a mellékletben szereplő, az alábbiakban felsorolt, egyszer használatos műanyagtermékek képezik:

—	léggömbök,

—	léggömbtartó pálcák,

—	legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, — expandált polisztirolból készült italtárolók, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, — legfeljebb három liter űrtartalmú italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is,

—	italkeverő pálcikák,

—	fültisztító pálcikák,

—	italtartó poharak, — expandált polisztirolból készült italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét is, — italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét is,

—	evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák),

—	ételtárolók, — expandált polisztirolból készült ételtárolók,

—	könnyű műanyag hordtasakok,

—	zacskók és csomagolások,

—

tányérok,

—	egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok,

—	szívószálak,

—	dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba,

—	nedves törlőkendők.

Az iránymutatások nem tárgyalják részletesen az oxidatív úton lebomló műanyagból készült halászeszközöket és termékeket. Ami ez utóbbiakat illeti, az irányelv 5. cikke betilt minden oxidatív úton lebomló műanyagterméket, akár egyszer használatosak, akár nem, és nem tesz különbséget azon oxidatív úton lebomló műanyagok között, amelyek biológiailag lebomlóak és amelyek nem.

Ez a dokumentum útmutatással szolgál az irányelv legfontosabb fogalommeghatározásaival kapcsolatban, és példákat hoz fel az irányelv hatálya alá tartozónak, illetve az azon kívül esőnek tekintendő termékekre. Ezek a példák nem kimerítő jellegűek, és csupán annak szemléltetésére szolgálnak, hogy miként kell értelmezni az irányelv bizonyos fogalommeghatározásait és a vonatkozó követelményeket konkrét, egyszer használatos műanyagtermékekkel összefüggésben. A tartalom a példákkal együtt az Európai Bizottság álláspontját tükrözi, és – mint ilyen – jogilag nem kötelező erejű. Az uniós jogszabályok kötelező erejű értelmezésére kizárólag az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

Különösen a koronavírus-világjárványra tekintettel megjegyzendő, hogy a 11. cikk előírja, hogy az élelmiszer-higiénia és az élelmiszerbiztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében az irányelv 4–9. cikkének átültetése és végrehajtása céljából hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az uniós élelmiszerjognak. A (14) preambulumbekezdés előírja továbbá, hogy az intézkedések a helyes higiéniai gyakorlatokat, a helyes gyártási gyakorlatokat és a fogyasztók tájékoztatását se veszélyeztessék.

2.   ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (2)

2.1.   A „műanyag” fogalommeghatározása (a 3. cikk 1. pontja)

A „műanyag” fogalommeghatározását a 3. cikk 1. pontja tartalmazza:

„»műanyag«: az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (3) 3. cikkének 5. pontjában meghatározott polimert tartalmazó anyag, amelyhez adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat adhattak, és amely a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat, kivéve a kémiailag nem módosított természetes polimereket ” (utólagos kiemelés).

A (11) preambulumbekezdés szerint az irányelv 3. cikkének 1. pontja az 1907/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: REACH-rendelet) foglalt fogalommeghatározásra hivatkozik, és további elemekkel egészíti ki a módosított és ezáltal önálló fogalommeghatározást.

A (11) preambulumbekezdés kifejezetten kiemel néhány, az irányelv hatálya alá nem tartozó és a „műanyag” 3. cikk 1. pontja szerinti fogalommeghatározásának hatályán kívül eső festéket, tintát és a ragasztóanyagot, mint polimer anyagokat. Következésképpen azok az (egyébként) nem műanyag késztermékek, amelyeken ezeket alkalmazzák, ezen irányelv értelmében nem minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek. A 3. cikk 1. pontjában és a (11) preambulumbekezdésben használt kifejezések és fogalmak közül több további pontosítást igényel. Az alábbi szakaszok konkrétan a következő fontos kifejezésekkel kapcsolatban szolgálnak útmutatással:

—	„polimer” (2.1.1. szakasz),

—	„a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat” (2.1.2. szakasz); valamint

—	„kémiailag nem módosított természetes polimerek” (2.1.3. szakasz).

2.1.1.   Polimer

Az irányelv 3. cikkének 1. pontja a polimernek a REACH-rendelet 3. cikke 5. pontjában szereplő fogalommeghatározására hivatkozik, amely a következő:

„»polimer«: monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulák széles molekulasúly-tartományban oszlanak el, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységek számának különbsége okozza. A polimer a következőkből áll:

a)	a legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;

b)	az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb mint egyszerű súlytöbbsége.

Ennek a meghatározásnak az összefüggésében a »monomer egység« a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti”.

A polimer REACH-rendeletben szereplő fogalommeghatározásának kiegészítése érdekében az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) polimerekre és monomerekre vonatkozó útmutatója (4) (a továbbiakban: ECHA-útmutató) további útmutatást tartalmaz:

2.1.2.   A késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat

Az irányelv 3. cikkének 1. pontja a következőképpen határozza meg a műanyag fogalmát: „[olyan] anyag […], amely a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat ”. Az a szempont, hogy a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként funkcionálhat, a műanyag fogalommeghatározására, nem pedig az egyszer használatos műanyagtermék fogalommeghatározására vonatkozik. Ezért a műanyag fogalommeghatározásának összefüggésében ez a kritérium általános fogalomként értelmezendő. Mivel a 3. cikk 1. pontja semmilyen módon nem pontosítja, illetve nem korlátozza sem a késztermék típusát, sem a polimer mennyiségét, elvben a polimerek széles köre funkcionálhat a késztermék fő szerkezeti alkotóelemeként.

2.1.3.   Kémiailag nem módosított természetes polimerek

Azok a polimerek, amelyek megfelelnek a 3. cikk 1. pontjában meghatározott alábbi két feltételnek, mentesülnek az irányelv hatálya alól: i. természetes polimernek minősülnek; és ii. megfelelnek annak a követelménynek, hogy kémiailag nem módosítottak. Ezeket a kifejezéseket a (11) preambulumbekezdés tovább pontosítja:

„A nem módosított természetes polimerek – a »kémiailag nem módosított anyagok« 1907/2006/EK […] rendelet 3. cikkének 40.pontja szerinti fogalommeghatározásával összhangban – nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, mivel azok természetesen előfordulnak a környezetben. Ezért ezen irányelv alkalmazásában a polimernek az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti fogalommeghatározását ki kell igazítani, és egy külön fogalommeghatározást kell bevezetni” (utólagos kiemelés).

„A módosított természetes polimerekkel gyártott műanyagok, vagy a bioalapú, fosszilis vagy szintetikus alapanyagból gyártott műanyagok nem fordulnak elő a természetben, ezért ezen irányelv hatályának vonatkoznia kell az ilyen műanyagokra. A műanyagok kiigazított fogalommeghatározásának így ki kell terjednie a polimer-alapú gumitermékekre és a bioalapú és biológiailag lebomló műanyagokra is, függetlenül attól, hogy biomasszából származnak-e vagy úgy alakították-e ki azokat, hogy idővel biológiailag lebomoljanak” (utólagos kiemelés).

i.

Természetes polimerek A természetes polimer fogalmát az ECHA-útmutató a következőképpen határozza meg: „A természetes polimerek azok a polimerek, amelyek a természetben előforduló polimerizációs eljárás eredményei, függetlenül az extrakciós eljárástól, amellyel kinyerték azokat. Ez azt jelenti, hogy a természetes polimerek nem szükségszerűen »természetben előforduló anyagok« a REACH-rendelet 3. cikkének 39. pontjában rögzített kritériumoknak megfelelő értékelés szerint” (utólagos kiemelés). A REACH-rendelet 3. cikkének 39. pontja a következőképpen határozza meg a természetben előforduló anyagokat: „»természetben előforduló anyagok«: feldolgozatlan vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, centrifugálással, vízgőz-desztillációval, vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, természetesen előforduló anyag” (utólagos kiemelés). A fentiekre tekintettel a természetes polimer és a természetben előforduló anyag két külön terminus, amelyek nem tévesztendők össze. Az egyik legfontosabb különbségtétel a megengedett extrakciós módszerekhez kapcsolódik. A természetes polimer alkalmazási köre egy szélesebb csoportra utal, amely független az anyag természetből történő kivonására alkalmazott módszertől. Az irányelv ráadásul nem hivatkozik közvetlenül a REACH-rendelet 3. cikkének 39. pontjára. Ez a különbség, valamint az ECHA-útmutatóban szereplő fogalommeghatározás alkalmazása például azzal a következménnyel jár, hogy a nedves őrléssel nyert fából és kukoricakeményítőből kivont cellulóz és lignin megfelel a természetes polimer fogalommeghatározásának. Egy másik fontos különbség az, hogy a polimerizációs folyamat a természetben megy-e végbe, vagy élő szervezetek bevonásával végzett ipari folyamat eredménye. A REACH-rendelet és a kapcsolódó ECHA-útmutató alapján az ipari fermentációs folyamat során előállított polimerek nem minősülnek természetes polimereknek, mivel a polimerizáció nem a természetben megy végbe. Ezért az ipari környezetben végzett mesterséges kultivációs és fermentációs folyamatok során végbemenő bioszintézis közben keletkezett polimerek, például a polihidroxi-alkanoátok (PHA) nem tekinthetők természetes polimereknek, mivel nem a természetben végbement polimerizációs folyamat eredményeként jöttek létre. Általában ha egy polimer ipari folyamat során jön létre, és a természetben történetesen létezik ugyanaz a polimertípus, a gyártott polimer nem minősül természetes polimernek.

ii.

Kémiailag nem módosított Az irányelv (11) preambulumbekezdése kifejti, hogy a „kémiailag nem módosított anyagok” kifejezést a REACH-rendelet 3. cikkének 40. pontjával összhangban kell értelmezni, amely a következőket mondja ki: „»kémiailag nem átalakított anyag«: olyan anyag, amelynek kémiai szerkezete – vegyi eljárást vagy kezelést, vagy fizikai ásványtani átalakítást, például a szennyezők eltávolítását követően is – változatlan marad” (utólagos kiemelés). Az irányelv 3. cikkének 1. pontjában szereplő „kémiailag nem módosított” kifejezés a természetes polimerek vonatkozásában a következőképpen értelmezendő: annak eldöntésekor, hogy egy polimert az előállítása során kémiailag módosítottak-e vagy sem, csak a bemeneti és a létrejött polimer közötti különbséget kell figyelembe venni, figyelmen kívül hagyva minden olyan módosítást, amelyet esetlegesen az előállítási eljárások során hajtottak végre, mivel ezek a felhasznált és végül a környezetbe került polimer tulajdonságai és viselkedése szempontjából nem relevánsak. Ez azt jelenti, hogy például a viszkóz, a lyocell és a cellulózfilm formájú regenerált cellulóz nem minősül kémiailag módosítottnak, mivel az így létrejött polimerek kémiailag nem módosulnak a bemeneti polimerhez képest. A cellulóz-acetát kémiailag módosítottnak minősül, tekintettel arra, hogy – a bemeneti természetes polimerhez képest – a cellulóznak az előállítási eljárás során végrehajtott kémiai módosításai az előállítási eljárás végén is fennmaradnak. Amennyiben a polimer kémiai szerkezetében bekövetkező változások csak a természetes polimer extrakciós eljárása (pl. a cellulóz és lignin kivonására használt fapépesítési eljárás) során végbemenő reakciók következményei, ezek nem tekintendők úgy, hogy az irányelv 3. cikkének 1. pontja és (11) preambulumbekezdése értelmében a természetes polimer kémiai módosítását eredményezik. Ezért a fapépesítési eljárásból származó papír nem tekintendő úgy, hogy kémiailag módosított természetes polimerekből készül. Ez az értelmezés összhangban van az Európai Bizottság ezen irányelvre irányuló javaslatát kísérő hatásvizsgálattal (a továbbiakban: hatásvizsgálat) is, amely a műanyag bélés vagy bevonat nélküli papíralapú termékeket az egyszer használatos műanyagtermékek helyett rendelkezésre álló, fenntarthatóbb alternatívákként határozta meg (5).

2.2.   Egyszer használatos műanyagtermék (a 3. cikk 2. pontja)

Az irányelv 3. cikkének 2. pontja az egyszer használatos műanyagtermék fogalmát a következőképpen határozza meg:

„olyan termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek, vagy amelyet nem azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy a gyártóhoz visszajuttatva élettartama alatt többször vagy több körben újratölthető legyen, illetve eredeti rendeltetésének megfelelő célból újrahasználható legyen” (utólagos kiemelés).

Ezen túlmenően a (7) és a (12) preambulumbekezdés kimondja, hogy az irányelv hatályának csak az Unió tengerpartjain leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyagtermékekre, valamint a műanyagot tartalmazó halászeszközökre és oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékekre kell kiterjednie, ezért az üvegből és fémből készült italtárolókra nem kell kiterjednie. Az irányelv kifejezetten kizárja műanyagból készült kupakkal és fedéllel ellátott üveg vagy fém italtárolókat az irányelv melléklete C., E., F. és G. része alól, a kompozit italcsomagolást ugyanakkor nem zárja ki. Ez összhangban van az irányelv azon célkitűzésével, hogy az erőfeszítések oda összpontosuljanak, ahol azokra a legnagyobb szükség van.

2.2.1.   Műanyagtartalom: teljes egészében vagy részben műanyagból készült

Az irányelv mellékletében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek akkor tartoznak az irányelv hatálya alá, ha teljes egészében vagy csak részben a 3. cikk 1. és 2. pontjában meghatározott műanyagból készültek. Az irányelv az egyszer használatos termékek műanyagtartalmára vonatkozóan nem irányoz elő de minimis küszöbértéket annak meghatározásához, hogy az adott termékre kiterjed-e az egyszer használatos műanyagtermék fogalommeghatározása; ezért minőségi szempontú értékelést kell végezni.

Számos anyag – köztük a műanyagtól eltérő anyagok – előállítása során a műanyag ezen irányelvben foglalt fogalommeghatározásának megfelelő polimereket gyakran használják meghatározott anyagjellemzők eléréséhez, valamint az előállítási eljárás hatékonyságának növeléséhez. Ezek a polimer anyagok gyakran szintetikus kémiai adalékanyagok. Az ilyen polimer anyagoknak egy önmagában nem műanyagból készült anyag előállítása során – például retenciós anyagként vagy kötőanyagként és technológiai segédanyagként – történő felhasználása nem eredményezi azt, hogy a kizárólag az adott anyagból készült egyszer használatos termék részben műanyagból készültnek minősül. Az irányelvre irányuló jogalkotási javaslat (6) kidolgozása során különösen a papír- és kartonalapú termékek esetében készült arra vonatkozó értékelés, hogy az egyszer használatos műanyagtermékek fenntartható alternatívájaként szolgálhatnak-e. Következésképpen azok a papír- és kartonalapú egyszer használatos műanyagtermékek, amelyek kizárólag papír- és kartonalapúak, műanyag bélés vagy bevonat nélküliek, a fenti megfontolások fényében nem tekintendők egyszer használatos műanyagtermékeknek az irányelv értelmében.

Ha azonban a papír- vagy kartonalapú vagy egyéb anyag felületére műanyag bevonatot vagy bélést helyeznek a víz vagy zsír elleni védelem biztosítása érdekében, a késztermék egynél több anyagból álló kompozit terméknek minősül, amelynek egyik összetevője műanyag. Ebben az esetben a késztermék részben műanyagból készültnek tekintendő. Ezért a műanyag bevonattal vagy béléssel ellátott, egyszer használatos papír- vagy kartonalapú termékek részben műanyagból készült termékek, és az irányelv hatálya alá tartoznak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a hatásvizsgálat (7) a papír- és kartonalapú poharak esetében – a műanyag bevonat vagy bélés nélküli, egyéb egyszer használatos papír- és kartonalapú termékekkel ellentétben – nem határozta meg alternatív lehetőségként a műanyag réteggel bevont papír- és kartonalapú poharakat, mivel azok önmagukban nem műanyagmentesek. Ezt az értelmezést alátámasztja az is, hogy a bizottsági javaslat (8) (8) preambulumbekezdésében a bevonatokra vonatkozóan eredetileg szerepeltetett mentesség immár sem az irányelv kapcsolódó (11) preambulumbekezdésében, sem másutt az irányelvben nem jelenik meg. A társjogalkotók ezzel fejezték ki, hogy a műanyag bevonattal és műanyag béléssel ellátott, nem műanyagból készült termékeket nem szándékozzák az irányelv hatálya alól kifejezetten kizárni. A (9) preambulumbekezdésnek megfelelően az egyszer használatos műanyagtermékekből származó nagy és kis méretű műanyagdarabok is jelentős szárazföldi szennyezést és talajszennyezést okoznak, és a tengeri környezetbe juthatnak, ezáltal negatív hatást gyakorolnak a tengeri környezetre. E tételeknek az irányelv hatálya alá vonása ezért nemcsak összhangban van az irányelv célkitűzéseivel, de szükséges is ahhoz, hogy meg lehessen előzni és csökkenteni lehessen egyes, részben vagy teljes egészében műanyagból készült, gyorsan forgó fogyasztási cikkek hatását, amelyek különösen a tengeri ökoszisztémákra, a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre veszélyt jelentő hulladékká válhatnak. Ez szükséges azon célkitűzés eléréséhez is, mely szerint a körforgásos gazdaságra való átállást olyan innovatív és fenntartható üzleti modellek, termékek és anyagok segítségével kell előmozdítani, amelyek az egyszer használatos termékek helyett a fenntartható és nem mérgező, újrafelhasználható termékeket és újrafelhasználási rendszereket részesítik előnyben, elsősorban a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése céljából.

Egy másik példa az italdoboz, amely általában több rétegből – papírból, műanyagból és bizonyos esetekben alumíniumból – áll, amely rétegek az italtároló műszaki tulajdonságainak biztosításához szükségesek, oxigént és vízzáró rétegeket is tartalmaznak. Az italdoboz olyan kompozit italcsomagolás (9), amely az irányelv mellékletének C., E. és G. része, valamint (12) és (18) preambulumbekezdése szerint kifejezetten az irányelv hatálya alá tartozik.

2.2.2.   Egyszer használatos

A 3. cikk 2. pontjában szereplő kifejezések együttes használata megköveteli, hogy a termék olyan termék legyen, amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek, és nem azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy élettartama alatt többször vagy több körben újratölthető legyen. Ennek ki kell zárnia azokat az eseteket, amikor a késztermékek potenciálisan forgalomba hozhatók vagy értékesíthetők többször felhasználható vagy újrafelhasználható termékekként anélkül, hogy azokat ilyen termékeknek szánták és tervezték volna, vagy anélkül, hogy az újrafelhasználásukat biztosító rendszer vagy megállapodás keretében forgalomba hozták volna.

A terméktervezési jellemzők segíthetnek annak eldöntésében, hogy a termék egyszer használatosnak vagy többször használatosnak tekintendő-e. A termék várható funkcionális élettartamának figyelembevételével értékelhető az, hogy a terméket újrafelhasználásra szánták-e, ilyen céllal tervezték-e és ilyen céllal hozzák-e forgalomba, azaz az, hogy rendeltetése és tervezése szerint a végső ártalmatlanítást megelőzően többször használandó-e anélkül, hogy a funkcionalitása, fizikai kapacitása vagy minősége elveszne, valamint az, hogy a fogyasztók a terméket jellemzően újrafelhasználható terméknek szánják-e, ítélik-e meg és használják-e. A releváns terméktervezési jellemzők többek között az anyagösszetételt, a moshatóságot és a javíthatóságot foglalják magukban, amelyek lehetővé tennék, hogy a termék többször vagy több körben, az eredeti rendeltetésének megfelelően használható legyen. A csomagolásnak minősülő tárolóedény esetében az újrahasználhatóság a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv (10) lényegi követelményeinek megfelelően határozható meg, beleértve minden olyan nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy a csomagolás megfelel ezeknek a lényegi követelményeknek és a kapcsolódó szabványoknak.

2.2.3.   A termék újratölthetősége és újrahasználhatósága

Az irányelv 3. cikkének 2. pontja szerint az egyszer használatos termék olyan termék, amelyet nem arra szántak, nem úgy terveztek, vagy amelyet nem azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy az élettartama alatt többször vagy több körben újratölthető legyen oly módon, hogy:

—	újratöltés céljából a gyártóhoz visszajuttatják, vagy

—	eredeti rendeltetésének megfelelő célból újrahasználják.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv – különösen az újrafelhasználható csomagolás fogalommeghatározásában, valamint az újrafelhasználható csomagolásra vonatkozó lényegi követelmények releváns részében – hasznos útmutatással szolgál azoknak a termékeknek az azonosításához, amelyeket ezeknek a feltételeknek megfelelő csomagolásként hoznak forgalomba, és így nem minősülnek egyszer használatosnak. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikkének 2a. pontja szerint az újrafelhasználható csomagolás „olyan csomagolás, amelyet arra szántak, úgy terveztek és azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy életciklusa alatt több utat vagy forgási ciklust teljesítsen azáltal, hogy az eredeti célra újratöltik vagy újra felhasználják”. Analógia útján az újrafelhasználható csomagolás fogalommeghatározása hasznos útmutatással szolgál a nem csomagolási célú, egyszer használatos műanyagtermékek újrahasználhatóságára vonatkozóan, mivel hasonló elvek vonatkoznak a nem csomagolási célú tételekre is, például az újrafelhasználásra irányuló szándék, valamint az adott tétel felújíthatósága, tisztíthatósága és javíthatósága tekintetében, tervezett funkciója ellátására való alkalmasságának megőrzése mellett.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv II. mellékletének a csomagolásra vonatkozó lényegi követelményeket meghatározó 2. pontja szerint az újrafelhasználható csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük – egyebek mellett – több fordulót vagy visszatérést a felhasználás rendes körülményei között előre látható feltételek mellett. Az e követelményeknek való megfelelés részletes feltételeit a „Csomagolás – Újrahasználat” című, EN 13429:2004 európai harmonizált szabvány határozza meg. A csomagolás újrafelhasználhatóságának mérlegeléséhez e szabványban felsorolt követelmények többek között a következők:

—	a csomagolás újrafelhasználására irányuló szándék (azaz célirányos tervezés, kialakítás és forgalomba hozatal),

—	a csomagolás tervezése lehetővé teszi, hogy a csomagolás többször vagy több körben felhasználható legyen,

—	a csomagolás a termék jelentős károsodása, épségének veszélyeztetése, valamint az egészség és a biztonság veszélyeztetése nélkül kiüríthető/kirakodható,

—	a csomagolás a tervezett funkcióra való alkalmasságának megőrzése mellett felújítható, tisztítható, mosható, javítható,

—	érvényben vannak olyan megállapodások, amelyek lehetővé teszik az újrafelhasználást, azaz sor került újrafelhasználási rendszer létrehozására, és az működőképes.

Amennyiben az irányelv mellékletében felsorolt műanyagtermékeket csomagolásként hozzák forgalomba, további megfontolásokat kell figyelembe venni annak eldöntéséhez, hogy azok egyszer használatos vagy többször használatos termékek-e. Amennyiben például a végső fogyasztók részére üresen is értékesítik ugyanazt a terméktípust, amelyet általában nem újrafelhasználható műanyag csomagolásként hoznak forgalomba (pl. műanyag poharakat vagy ételtárolókat), helyénvaló azt egyszer használatos műanyagterméknek tekinteni.

Az újrafelhasználható tételek felhasználásához elengedhetetlenek a működőképes újratöltési és újrafelhasználási rendszerek; az ilyen rendszerek a postai vagy futárszolgálati csomagolást vagy az áruházi csomagautomatákat is magukban foglalhatják. Egy működő újratöltési rendszerben a gyártó és/vagy a forgalmazó nem változtatja meg a termék funkcionalitását, fizikai kapacitását és minőségét az újratöltések között (11). Megjegyzendő az is, hogy a gazdasági szereplők által hatékonyan alkalmazott és kezelt, étel- és italszolgáltatáshoz kapcsolódó újrafelhasználási rendszerek következetesebb bizonyosságot nyújthatnak arra vonatkozóan, hogy az újrafelhasználható tételeket (pl. poharakat, tárolóedényeket és evőeszközöket) megfelelően fertőtlenítik a higiénia garantálása, a közegészség védelme, valamint a fogyasztók és a munkavállalók biztonságának biztosítása érdekében.

3.   AZ (EU) 2019/904 IRÁNYELV ÉS A 94/62/EK IRÁNYELV KÖZÖTTI KAPCSOLAT

Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartozó egyszer használatos műanyagtermékeknek, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott – csomagolásnak is minősülő – egyszer használatos műanyagtermékeknek mindkét irányelv követelményeinek eleget kell tenniük.

Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (10) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a két irányelv közötti ellentmondás esetén ez az irányelv az irányadó. Ez a helyzet az egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatalára vonatkozó korlátozások esetében. A csomagolásnak minősülő, egyszer használatos műanyag ételtárolók és italtartó poharak (beleértve a kupakjukat és a fedelüket is) az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv 4. cikkének megfelelően – a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 18. cikkétől eltérve – forgalmazási korlátozások hatálya alá tartozhatnak e termékek hulladékká válásának megelőzése céljából, annak érdekében, hogy azokat újrahasználható vagy műanyagot nem tartalmazó alternatívákkal váltsák fel. Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv a fogyasztáscsökkentési intézkedések, a terméktervezési követelmények, a jelölésre és a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó szabályok tekintetében kiegészíti a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvet.

A csomagolásnak nem minősülő, egyszer használatos műanyagtermékek kizárólag az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv követelményeinek hatálya alá tartoznak, még abban az esetben is, ha esetlegesen a csomagoláshoz hasonló funkcionalitással vagy tulajdonságokkal rendelkeznek.

3-1. táblázat

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv értelmében csomagolásnak minősülő és csomagolásnak nem minősülő, egyszer használatos műanyagtermékek

Csomagolásnak minősülő, egyszer használatos műanyagtermékek

Csomagolásnak nem minősülő, egyszer használatos műanyagtermékek

— Megtöltött ételtárolók; italtárolók, italpalackok és italtartó poharak, zacskók és csomagolások, könnyű műanyag hordtasakok és tányérok (amelyek eleget tesznek a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének i. pontjában foglalt kritériumnak) — Üresen forgalomba hozott, de az eladási helyen történő megtöltésre szánt ételtárolók, italtárolók, italtartó poharak, zacskók és csomagolások, tányérok (amelyek eleget tesznek a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában foglalt kritériumnak) — A csomagolás szerves részét képező kupakok, fedelek, szívószálak, italkeverő pálcikák és egyéb, a csomagolásba beépülő csomagoló összetevők és kiegészítő elemek (amelyek eleget tesznek a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének iii. pontjában foglalt kritériumnak)

— Evőeszközök, szívószálak és italkeverő pálcikák, mivel ezek jellemzően nem csomagolási funkciót látnak el (nem tesznek eleget a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének iii. pontjában foglalt kritériumnak) — Üresen forgalomba hozott és nem az eladási helyen történő megtöltésre szánt tárolóedények, többek között ételtárolók, italtárolók és italpalackok (beleértve a kupakjukat és a fedelüket is) (12), italtartó poharak (beleértve a tetejüket és a fedelüket is) (nem tesznek eleget a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában foglalt kritériumnak) — Csomagolásnak nem minősülő termékek: — fültisztító pálcikák; — léggömbök; — egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok; — nedves törlőkendők; — dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba

4.   KONKRÉT TERMÉKEKKRITÉRIUMOK

4.1.   Ételtárolók

4.1.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az egyszer használatos műanyag ételtárolók irányelvben szereplő termékleírásáról.

4-1 táblázat

Az ételtárolók irányelvben szereplő termékleírásának áttekintése

A melléklet A. részének 2. pontja, E. része I. szakaszának 1. pontja és G. részének 1. pontja: „Ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek: a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre, b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek, beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat”. 12. cikk: „Annak megállapításához, hogy egy ételtároló edény ezen irányelv alkalmazásában egyszer használatos műanyagterméknek minősül-e, az ételtárolókra vonatkozóan a mellékletben felsorolt kritériumok mellett döntő szerepet játszik az, hogy az adott tároló – és különösen annak egyadagos kiszerelése – űrtartalma vagy mérete folytán milyen valószínűséggel válik hulladékká”.

Az irányelv melléklete A. részének 2. pontjában, E. része I. szakaszának 1. pontjában és G. részének 1. pontjában megállapított három kritérium együttesen alkalmazandó. Ezért ahhoz, hogy egy ételtároló az irányelv hatálya alá tartozzon, meg kell felelnie a benne lévő ételre vonatkozó mindhárom kritériumnak.

A három kritérium értelmezéséhez és alkalmazásához a következő mutatók használhatók:

1.

kritérium: azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre Vonatkozó mutatók: — az ételtárolóban lévő élelmiszer jellege: általában azonnali fogyasztásra alkalmas élelmiszerek, például héjas gyümölcsök, szendvicsek, joghurtok, saláták és főtt ételek, gyümölcsök és zöldségek, — villákhoz, késekhez, kanalakhoz és pálcákhoz és/vagy szószokhoz hasonló tételek egyszer használatos műanyag ételtárolóba helyezése vagy ahhoz rögzítése. Az ilyen tételek hiánya azonban önmagában nem zárhatja ki a terméket az irányelv hatálya alól.

2.	kritérium: fogyasztása általában az edényből történik Vonatkozó mutató: — az ételtároló alakja lehetővé teszi vagy megkönnyíti, hogy az élelmiszert közvetlenül az edényből fogyasszák el, azaz egyszerűen annak felnyitásával.

3.

kritérium: készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek Vonatkozó mutatók: — az ételtárolóban lévő élelmiszer további elkészítés nélkül fogyasztható. Az élelmiszer például nem igényel főzést, forralást vagy melegítést, beleértve az olajban sütést, a grillezést, a sütőben sütést, a mikrohullámú sütőben történő melegítést és a pirítást. A gyümölcsök és zöldségek mosása, hámozása vagy darabolása például nem tekintendő elkészítésnek, ezért ezek a műveletek nem az irányelv hatálya alól való kizárásra utalnak, mivel menet közben könnyen elvégezhetők, — az ételtárolóban lévő élelmiszer fűszerek vagy szószok hozzáadása nélkül fogyasztható (kivéve, ha azokat az élelmiszertermékkel együtt biztosítják), továbbá a fogyasztása előtt hideg vagy forró víz vagy egyéb folyadék – többek között tej – hozzáadása nélkül fogyasztható, például gabonafélék esetében (kivéve, ha az egyadagos kiszerelésű gabonaféléket másik egyadagos kiszerelésű tejtárolóval együtt értékesítik) vagy levesporok esetében.

Megjegyzendő, hogy az élelmiszerek tárolására használt, az irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelő, üresen értékesített és nem az eladási helyen történő megtöltésre szánt ételtárolók szintén az irányelv hatálya alá tartoznak.

E három, együttesen alkalmazandó kritérium mellett az irányelv 12. cikke bevezet egy arra vonatkozó kritériumot is, hogy az ételtároló – különösen annak egyadagos kiszerelése – űrtartalma vagy mérete folytán milyen valószínűséggel válik hulladékká. Míg a 12. cikk az egyadagos kiszerelés fogalmát döntő szerepet játszó irányadó tényezőként említi, az irányelv sem fogalommeghatározást, sem közös értelmezést nem ad az egyadagos kiszerelésre. A (12) preambulumbekezdés kimondja, hogy a többadagos kiszerelésű ételtárolók, vagy az egyadagos kiszerelésű, de nem egyenként értékesített ételtárolók ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendők egyszer használatos műanyagtermékeknek. Különösen az egyadagos kiszerelésű, de nem egyenként értékesített ételtárolókra vonatkozó mentesség azt jelzi, hogy az egyadagos kiszerelés fogalma olyan adagra vonatkozhat, amelyet jellemzően egy személy egy étkezés során elfogyaszthat. Azonban a vonatkozó űrtartalom és méret a tárolóban lévő élelmiszerek tápértékétől és az Unión belüli fogyasztási szokásoktól függően változhat. Továbbá az italtárolók tekintetében az irányelv mellékletének C. része, E. része I. szakaszának 3. pontja és G. részének 3. pontja egyértelmű űrtartalom- és méretküszöböt állapít meg (legfeljebb három liter), amely felett az irányelv nem alkalmazandó. Ez a küszöbérték tűnik relevánsnak az egyszer használatos műanyagtermékek okozta szemetelés megelőzéséhez, amelyek mértéből kifolyólag a több ember általi, egy alkalommal történő fogyasztás jellemző. Ennek analógiájára ugyanezt az űrtartalmat javasolt felső méretküszöbként alkalmazni az ételtároló edények esetében is annak meghatározására, hogy egy adag jellemzően egy étkezés során elfogyasztható-e.

4.1.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

A Table 4-2. táblázat szemléltető példákat mutat be az irányelv hatálya alá tartozónak, illetve az irányelv hatálya alól kizártnak tekinthető ételtárolók egyes típusaira vonatkozóan.

4-2. táblázat

Az egyszer használatos műanyag ételtárolók fogalommeghatározásának értelmezésére vonatkozó kritériumok szemléltető alkalmazása

Ételtároló típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok			Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Azonnali fogyasztásra szánt	Fogyasztása általában az edényből történik	Készételként fogyasztható, azaz további elkészítést nem igényel
Egy adag meleg ételt tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Hideg ételt tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Műanyag béléssel vagy bevonattal ellátott, meleg vagy hideg étel tárolására szánt, kartonból készült ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Desszertet tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Zöldséget vagy gyümölcsöt tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Snackféleségeket, például héjas gyümölcsöket, sós kekszet tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Szószokat és kenyérre kenhető készítményeket (pl. mustárt, ketchupot vagy mártást) tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
További elkészítést nem igénylő zöldségeket vagy gyümölcsöket tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
További elkészítést igénylő fagyasztott ételt tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	NEM	IGEN	NEM	Nem tartozik az irányelv hatálya alá Jellemzően nem elvitelre szánt élelmiszerként értékesítik; az élelmiszer elkészítést igényel
Műanyag bevonattal ellátott, kartonból készült olyan jégkrémtároló edény, amelyből közvetlenül fogyasztják el az élelmiszert	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Műanyagból készült, nem azonnali fogyasztásra szánt, jellemzően nem az ételtárolóból fogyasztott és készételként nem fogyasztható, csomagolt élelmiszert tartalmazó haltároló dobozok, hústároló tálcák	IGEN	IGEN	NEM	NEM	NEM	Nem tartozik az irányelv hatálya alá Az élelmiszer további elkészítést igényel, és azt jellemzően nem az ételtároló edényből fogyasztják
Az edénybe töltött forró vízzel elkészítendő szárított ételt vagy élelmiszert (pl. száraztésztát, levesport) tartalmazó műanyag ételtároló	IGEN	IGEN	NEM	IGEN	NEM	Nem tartozik az irányelv hatálya alá Az élelmiszer további feldolgozást igényel, azt jellemzően nem elvitelre szánt élelmiszerként értékesítik

4.2.   Zacskók és csomagolások

4.2.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

A melléklet E. része I. szakaszának 2. pontja és G. részének 2. pontja a következőképpen írja le a zacskókat és csomagolásokat: „Flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak”.

Az ételtárolókkal ellentétben, amelyek esetében a 12. cikk és a (12) preambulumbekezdés említést tesz a méretről, az űrtartalomról az egyadagos kiszerelésről, valamint az egyadagos kiszerelésű, de nem egyenként értékesített ételtárolókról, az irányelv a zacskók és csomagolások tekintetében nem említ konkrét kritériumokat. Bár az irányelv nem említi kifejezetten, a hatásvizsgálatban (13) ismertetett összefüggésekből az a következtetés vonható le, hogy a zacskók és csomagolások leginkább az élelmiszertermékek menet közbeni fogyasztása és a nagyobb kényelem iránti igény miatt válnak tengeri elhagyott hulladékká. Tekintettel arra, hogy az irányelv célja az egyszer használatos műanyagtermékek környezetbe kerülésének megelőzése, valamint arra, hogy a zacskók és csomagolások a leggyakrabban hulladékká váló tételek közé tartoznak, helyénvaló olyan megközelítést alkalmazni, amely a három literes küszöbérték tekintetében összhangban van az irányelv hatálya alá tartozó egyéb italtárolókkal.

A mellékletben szereplő zacskókra és csomagolásokra (és az azokban lévő élelmiszerekre) vonatkozó termékspecifikus kritériumok értelmezésére és alkalmazására a következő mutatók használhatók:

1.

kritérium: flexibilis anyagból készült — A flexibilis csomagolás olyan csomagolás, amelynek alakja könnyen megváltozik, például amikor élelmiszert helyeznek bele vagy élelmiszert távolítanak el belőle, szemben a merev csomagolással, amelynek alakja az élelmiszer belehelyezésekor vagy eltávolításakor változatlan marad. — A csomagolás kialakítása azt jelzi, hogy a benne lévő élelmiszert a vásárlás utáni azonnali fogyasztásra szánják. A zacskó vagy csomagolás könnyen felnyitható például elszakítással, elvágással, csavarással vagy széttépéssel.

2.

kritérium: a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánt terméket tartalmaz — A benne lévő élelmiszerek jellege: azonnali fogyasztásra alkalmas élelmiszerek (pl. édességek, héjas gyümölcsök, csokoládészeletek, cseresznyeparadicsom, burgonyaszirom). — A zacskó vagy csomagolás kialakítása lehetővé teszi közvetlenül a zacskóból vagy csomagolásból történő fogyasztást. — Például villákhoz, késekhez, kanalakhoz és pálcákhoz és/vagy szószokhoz hasonló tételek egyszer használatos műanyag zacskóba vagy csomagolásba helyezése vagy ahhoz rögzítése. Az ilyen tételek hiánya azonban önmagában nem zárhatja ki a terméket az irányelv hatálya alól. — A zacskóban vagy csomagolásban lévő élelmiszer a fogyasztás előtt nem igényel további elkészítést, például forralást olajban sütést, grillezést, sütőben sütést, főzést, mikrohullámú sütőben történő melegítést, pirítást, melegítést vagy fagyasztást. Az élelmiszer fogyasztása előtt fűszerek vagy szószok hozzáadására (kivéve, ha azokat az élelmiszertermékkel együtt biztosítják), hideg vagy forró víz vagy egyéb folyadék – többek között tej – hozzáadására vonatkozó követelmény nincs, például gabonafélék esetében. Az élelmiszer mosása, hámozása vagy darabolása nem minősül elkészítésnek, ezért ezek a műveletek az irányelv hatálya alá tartoznak, mivel könnyen elvégezhetők menet közben.

4.2.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

A Table 4-3. táblázat az irányelv hatálya alá tartozónak, illetve az irányelv hatálya alól kizártnak minősülő zacskók és csomagolások egyes típusaira vonatkozó szemléltető példákat mutat be.

4-3. táblázat

Példák zacskókra és csomagolásokra

A zacskó vagy csomagolás típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok		Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Flexibilis anyagból készült	A zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánt
Közvetlen fogyasztásra szánt, egységnyi kiszerelésben értékesített élelmiszert (pl. kekszet, héjas gyümölcsöket, burgonyaszirmot, pattogatott kukoricát, édességet, csokoládészeleteket, pékárut, fagyasztott termékeket) tartalmazó zacskó vagy csomagolás	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
A zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánt, egy vagy több egységnyi kiszerelésben értékesített élelmiszert (pl. burgonyaszirmot, édességet, csokoládészeleteket, pékárut, fagyasztott termékeket) tartalmazó zacskó vagy csomagolás (pl. gyűjtőcsomagba helyezett tárolóedényben)	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
A zacskóból történő azonnali fogyasztásra szánt, többadagos kiszerelésű, de nem egyenként csomagolt élelmiszert (pl. sütőipari termékeket, kekszeket, édességeket, rágógumit, burgonyaszirmot) tartalmazó zacskó	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Szendvicsekhez szánt csomagolás	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Ételízesítő fűszerkeveréket/szószt tartalmazó zacskó	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Száraz reggelizőpelyhet tartalmazó zacskó	IGEN	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ Az élelmiszert nem a zacskóból történő közvetlen fogyasztásra szánják; a tejet jellemzően fogyasztás előtt és a zacskóhoz mellékelik
Friss/szárított, további elkészítést igénylő élelmiszert (pl. fejes salátát egészben, nyers száraztésztát, nem főtt lencsét) tartalmazó zacskó	IGEN	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ Az élelmiszer fogyasztása jellemzően nem a zacskóból vagy csomagolásból történik; az élelmiszert a fogyasztás előtt jellemzően további elkészítésnek vetik alá
Az azonnali fogyasztás előtt további elkészítést nem igénylő vágott salátalevelet tartalmazó zacskó	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK

4.3.   Evőeszközök, tányérok, szívószálak és italkeverő pálcikák

4.3.1.   Az irányelvben szereplő termékleírások

Az evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és italkeverő pálcikákat az irányelv 5. cikke tárgyalja, de azokat az irányelv nem határozza meg. Az irányelv mellékletének B. része csak az evőeszközök fogalommeghatározásához nyújt termékspecifikus útmutatást, konkrétan a melléklet B. részének 2. pontja úgy rendelkezik, hogy az evőeszközök fogalommeghatározása kiterjed a villákra, késekre, kanalakra, evőpálcikákra.

Forgalomba hozatalkor ezek a tételek elsősorban a következő CPV-kódok alá tartoznak (14): „egyszer használatos élelmezési kellékek” (39222100-5) és „egyszer használatos evőeszközök és tányérok” (39222110-8).

A kémiailag nem módosított, kizárólag természetes polimerekből készült evőeszközök, tányérok, szívószálak és italkeverő pálcikák nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

A melléklet B. részének 4. pontja szerint azok a szívószálak, amelyek orvostechnikai eszközökként a 90/385/EGK (15) vagy a 93/42/EGK tanácsi irányelv (16) hatálya alá tartoznak, nem tartoznak az irányelv hatálya alá (17).

A 93/42/EGK i irányelv alkalmazására vonatkozó uniós iránymutatás (18) az orvostechnikai eszközök (19) kockázatértékelés céljából történő osztályozására vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz. Ezek az iránymutatások nem közölnek konkrét példákat az orvostechnikai eszközként használt szívószálakra. Az orvostechnikai eszköznek a 90/385/EGK irányelvben és a 93/42/EGK irányelvben szereplő konkrét fogalommeghatározása azonban tartalmazza a kifejezetten sérülés vagy fogyatékosság enyhítésére vagy ellensúlyozására használt árucikkeket. A műanyag szívószálakat, amennyiben orvostechnikai eszköznek minősülnek, a gyártónak betegség diagnosztizálására, figyelemmel kísérésére, kezelésére vagy enyhítésére, illetve sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálására, figyelemmel kísérésére, kezelésére, enyhítésére vagy ellensúlyozására kell szánnia, és azokat a 93/42/EK irányelv szerint – az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) foglalttal megegyező módon – CE-jelöléssel kell ellátni.

4.3.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

A 4-4. táblázat az irányelv hatálya alá tartozónak, illetve az irányelv hatálya alól kizártnak minősülő, egyszer használatos evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra és italkeverő pálcikákra vonatkozó példákat mutat be.

4-4. táblázat

Az egyszer használatos műanyag evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák fogalommeghatározásának értelmezéséhez kapcsolódó kritériumok szemléltető alkalmazása

Evőeszközök; szívószálak; italkeverő pálcikák típusai	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok		Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Nem tartós anyag	Nem orvostechnikai eszköz
Teljes egészében vagy részben műanyagból készült, egyszer használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Részben műanyagból készült (pl. alapvetően nem műanyagból, de műanyag béléssel/bevonattal ellátott) egyszer használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Italtárolóhoz rögzített vagy abba beépített, egyszer használatos műanyag szívószálak	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (az 5. cikk értelmében)
Élelmiszer csomagolásához rögzített vagy abba beépített, egyszer használatos műanyag evőeszközök	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (az 5. cikk értelmében)
Nem műanyagból készült (pl. papíralapú vagy faalapú, műanyag bélés/bevonat nélküli), egyszer használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák	NEM	IGEN	IGEN	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem tartalmaz műanyagot
Nem műanyagból, hanem tartós anyagból, például kerámiából vagy fémből készült, többször használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák	NEM	NEM	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Rendeltetése szerint nem egyszer használatos termék
Többször használatos, tartós műanyag evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák, amelyeket azzal a céllal terveztek és hoznak forgalomba, hogy egynél többször használhatóak legyenek, és amelyeket a fogyasztók jellemzően erre a célra szánnak és használnak	IGEN	NEM	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Rendeltetése szerint nem egyszer használatos termék
Orvostechnikai eszközként való felhasználásra szánt és CE-jelöléssel ellátott műanyag szívószálak	IGEN	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Orvostechnikai eszközként való felhasználásra szánt termék

4.4.   Italtárolók, italpalackok és italtartó poharak (beleértve a kupakjukat, tetejüket és fedelüket is)

4.4.1.   Az irányelvben szereplő termékleírások és kritériumok

A 4-5. táblázat áttekintést nyújt az italtárolók, italpalackok és italtartó poharak irányelvben szereplő termékkritériumairól.

4-5. táblázat

Az italtárolók, italpalackok és italtartó poharak (beleértve a kupakjukat és a fedelüket is) irányelvben szereplő leírása

Italtárolók: A melléklet C. és F. része a következőképpen írja le az italtárolókat: „Legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve: a) azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült, b) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott speciális gyógyászati célra szánt folyékony élelmiszerek tárolására szánt és használt italtárolókat.” A melléklet E. része I. szakaszának 3. pontja és G. részének 3. pontja a következőképpen írja le az italtárolókat: „Legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült”. A melléklet F. része a következőképpen említi az italpalackokat: „Legfeljebb három liter űrtartalmú italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, kivéve: a) azokat az üveg vagy fém italpalackokat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült, b) a 609/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott speciális gyógyászati célra szánt folyékony élelmiszerek tárolására szánt és használt italpalackokat.” Az italtartó poharakat az irányelv melléklete A. részének 1. pontja, E. része I. szakaszának 4. pontja és G. részének 4. pontja a következőképpen határozza meg: italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét is. Ezen túlmenően a melléklet D. részének 4. pontja említést tesz italpoharakról, de a tetejükről és fedelükről nem.

Az egyszer használatos műanyag italtárolók és italpalackok meghatározására az alábbi két fő leíró jellegű információ szerepel:

1.	legfeljebb három liter űrtartalmú; valamint

2.	folyadék tárolására használatos tárolók.

Az italtárolót elvileg olyan termékhez értékesítik és használják, amely folyékony állagú, és amelynek fogyasztása ivás útján történik. Ezenfelül a melléklet C. része, E. része I. szakaszának 3. pontja, G. részének 3. pontja és F. része (kizárólag az italpalackok tekintetében) kimondja, hogy az italtárolók és italpalackok fogalommeghatározása kiterjed a kupakjukra és a fedelükre is. Ezen túlmenően a kompozit italcsomagolás szintén az irányelv hatálya alá tartozik.

Az italtartó poharak tekintetében az irányelv nem tartalmaz konkrét leírást, kritériumokat vagy példákat. A melléklet A. részének 1. pontja, E. része I. szakaszának 4. pontja és G. részének 4. pontja csupán azt írja elő, hogy a tetejük és a fedelük is ebbe a termékkategóriába sorolandó. Az irányelv (12) preambulumbekezdése a következő italokat hozza fel példaként: sör, bor, víz, üdítőitalok, gyümölcslevek és gyümölcsnektárok, instant italok vagy tej (21). Az ital fogalommeghatározásához kapcsolódó további pontosítások e dokumentum 4.5.1. pontjában találhatók (azaz ivás útján lenyelt/elfogyasztott folyadék). Megjegyzendő, hogy az irányelv hatálya alá tartoznak a fenti követelményeknek megfelelő folyadék tárolására használt, és üresen értékesített italtartó poharak is.

4.4.2.   Kupakok, fedelek és tetők

Az irányelv kupakokat és fedeleket említ az italtárolók és italpalackok záróelemeként, míg az italtartó poharak esetében fedelekre és tetőkre hivatkozik.

Az italtárolók a tartalmuk megőrzése céljából vannak kupakkal, fedővel és tetővel lezárva. Ezek italtárolókkal, italpalackokkal és italtartó poharakkal együtt használatosak annak biztosítása érdekében, hogy a bennük lévő folyékony termék ne folyjon ki és szállítható legyen. Sem az irányelv, sem hatályos uniós jogszabály vagy műszaki szabvány nem tartalmaz egyértelmű fogalommeghatározást ezekre. Mindazonáltal a következő útmutatás használható a meghatározásukhoz:

—

Kupakok: italtárolókra vagy italpalackokra azzal a céllal szerelt záróelemek, hogy megakadályozzák a bennük lévő folyadék szivárgását (például a fedél eltávolítása után is), és lehetővé tegyék a biztonságos szállítást. A kupakok jelenleg jellemzően csavaros vagy csuklósan kapcsolt típusú kupakok. A csavaros kupakok lehetnek lapos tetejűek, amelyek a legelterjedtebb formát jelentik, vagy például az általában sportkupaknak nevezett ivócső alsó tartóelemei lehetnek. A sportkupakok ugyanakkor a típusukat tekintve lehetnek toló-húzó záróelemmel ellátottak vagy felpattinthatók, amelyeket jellegükből fakadóan arra szántak, hogy az italtárolóhoz rögzítve maradjanak. Az ilyen típusú kupak gyakran biztonsági elemet tartalmaz.

—

Fedelek: italtárolókra, italpalackokra és italtartó poharakra erősített műanyag fóliát tartalmazó műanyag vagy kompozit anyagok. Ezek a fedelek lehúzhatók vagy leszakíthatók. Az ilyen fedelek a fogyasztó általi első felnyitást követően nem helyezhetők vissza a termékre. A fedelek bizonyos, nagyobb átmérőjű vagy nem kerek kupakokat is jelölhetnek.

—

Tetők: italtartó poharakon használt olyan záróelem, amely megvédi a pohárban lévő folyadékot, de általában nem biztosít teljes tömítést. Eltávolításukat követően – záróelem-funkciójuk elveszítése nélkül – újra ráhelyezhetők a termékre. Egyes tetők biztonsági elemmel lehetnek ellátva, amely a zárószerkezet részének minősül.

A 4-6. táblázat szemléltető példákat tartalmaz az egyszer használatos műanyag italtárolók és italpalackok kupakjára és fedelére, valamint az egyszer használatos műanyag italtartó poharak tetejére és fedelére vonatkozóan, továbbá közli, hogy az irányelv hatálya alá tartozónak minősülnek-e vagy sem.

4-6. táblázat

Szemléltető példák különböző típusú kupakokra, fedelekre és tetőkre

Kupak-, fedél és tetőtípusok	Az irányelv hatálya alá tartozik vagy annak hatálya alól ki van zárva
Egyszer használatos műanyag italpalackokkal (illusztráció) és italdobozokkal (nincs illusztráció) együtt használt, műanyagból készült kupakok	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Egyszer használatos műanyag italpalackokkal együtt használt, műanyagból készült sportkupakok	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Egyszer használatos műanyag italtasakokkal együtt használt, műanyagból készült kupakok	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Egyszer használatos műanyag italtartókhoz készült felpattintható kupakok	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Egyszer használatos műanyag italtartóval együtt használt, külön zárómembránnal (kettős záróelemmel) ellátott műanyag kupak	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Egyszer használatos műanyag italtartó poharakkal együtt használt, műanyagból készült tetők	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Egyszer használatos műanyag italtartókkal és italpalackokkal együtt használt, menetes, garanciazáras alumínium kupak műanyag tömítéssel és műanyag biztonsági bordázattal	RÉSZBEN AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK A műanyag tömítéssel ellátott fémkupakokra vagy -fedelekre – a 6. cikkben foglalt termékkövetelmények kivételével – az irányelv követelményei vonatkoznak
Egyszer használatos műanyag italtartókkal és italpalackokkal együtt használt, műanyag tömítéssel és műanyag húzófüllel ellátott húzógyűrűs kupakok	RÉSZBEN AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK A műanyag tömítéssel ellátott fémkupakokra vagy -fedelekre – a 6. cikkben foglalt termékkövetelmények kivételével – az irányelv követelményei vonatkoznak.
Egyszer használatos műanyag italtárolón elhelyezett fedélzáró fólia	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK A zárómembrán nem illeszkedik a „kupak” vagy „fedél” fogalommeghatározásába, és nem tartozik a 6. cikk hatálya alá.

4.4.3.   Termékspecifikus mentességek

Az irányelv melléklete C. részének a) pontja, E. része I. szakaszának 3. pontja, F. részének a) pontja és G. részének 3. pontja kifejezetten kizárja műanyagból készült kupakkal és fedéllel ellátott üveg vagy fém italtárolókat az irányelv egyszer használatos műanyag italtárolókra vonatkozó követelményei alól.

A melléklet C. részének b) pontja és F. részének b) pontja értelmében a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 2. cikkének g) pontjában meghatározott, speciális gyógyászati célra szánt folyékony élelmiszerek tárolására használt italtárolók és italpalackok mentesülnek a 6. cikk alkalmazása alól.

A termék űrtartalma és mérete szintén releváns. A 3 liternél nagyobb űrtartalmú italtárolók és italpalackok nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Az irányelv nem határoz meg konkrét küszöbértéket az italtartó poharak űrtartalmára vagy méretére vonatkozóan. Bár az irányelv nem említi kifejezetten, a hatásvizsgálatban (23) ismertetett összefüggésekből az a következtetés vonható le, hogy az italtartó poharak leginkább a menet közbeni étel- és italfogyasztás és a nagyobb kényelem iránti igény miatt válnak tengeri elhagyott hulladékká. Tekintettel arra, hogy az irányelv célja az egyszer használatos műanyagtermékek környezetbe kerülésének megelőzése, valamint arra, hogy az italtartó poharak a leggyakrabban hulladékká váló tételek közé tartoznak, helyénvaló olyan megközelítést alkalmazni, amely a három literes küszöbérték tekintetében összhangban van az irányelv hatálya alá tartozó egyéb italtárolókkal.

4.4.4.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

Az alábbi táblázatok nem kimerítő jelleggel sorolnak fel példákat annak szemléltetésére, hogy a különböző italtárolók, italpalackok és italtartó poharak hogyan értékelhetők a fent megadott kritériumok és mutatók alapján, és hogy azok az irányelv hatálya alá tartozónak vagy a hatálya alól kizártnak minősülnek-e.

4-7. táblázat

Szemléltető példák italtárolókra és italpalackokra

Italtárolók és italpalackok típusai	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok		Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Űrtartalom	Folyadéktároló edény
Tasakok (teljes egészében műanyag vagy műanyag réteggel ellátott, legfeljebb három liter űrtartalmú tasakok)	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (Italtároló)
(Legfeljebb három liter űrtartalmú) műanyag palackok	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (Italpalack)
Egyadagos kiszerelésű, tejet vagy tejszínt tartalmazó műanyag tárolóedény (pl. kávéhoz vagy teához)	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (Italtároló)
Kartonból készült, (legfeljebb három liter űrtartalmú) kompozit italdoboz	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (Italtároló)
Flexibilis műanyag (legfeljebb három liter űrtartalmú) italtároló kézzel szétválasztható kartondobozban	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (Italtároló)
3 liternél nagyobb űrtartalmú műanyag vizespalack	IGEN	NEM	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ 3 liternél nagyobb űrtartalmú
Újrafelhasználható és újratölthető műanyag italpalackok, amennyiben azokat ilyen céllal tervezték és hozzák forgalomba, és amelyeket a fogyasztók jellemzően erre a célra szánnak és használnak	IGEN	NEM	IGEN	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ Újrafelhasználható palack
Egy darabból álló műanyag italtároló letörhető fröccsöntött záróelemmel	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (Italtároló)

4-8 táblázat

Szemléltető példák italtartó poharakra

Italtartó poharak típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok	Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Itallal megtöltött vagy ilyen célra szánt
100 %-ban műanyagból készült poharak hideg italokhoz (tetővel vagy fedéllel, illetve tető vagy fedél nélkül)	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Előre megtöltött, papíralapú poharak műanyag béléssel vagy bevonattal (általában hideg) italokhoz (tetővel vagy fedéllel, illetve tető vagy fedél nélkül)	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Kis- és nagykereskedelmi üzletekben értékesített, 100 %-ban műanyagból készült poharak gyümölcslevekhez vagy alkoholtartalmú italokhoz	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Előre megtöltött, 100 %-ban műanyagból készült, papíralapú poharak műanyag béléssel vagy bevonattal (forró vagy hideg) italokhoz (tetővel vagy fedéllel, illetve tető vagy fedél nélkül)	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Kis- és nagykereskedelmi üzletekben értékesített, műanyag béléssel vagy bevonattal ellátott papíralapú poharak	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Kis- és nagykereskedelmi üzletekben értékesített, bioalapú vagy biológiailag lebomló műanyag béléssel vagy bevonattal ellátott papíralapú poharak	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Újratöltő rendszerek keretében értékesített újrahasználható műanyag poharak	IGEN	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ A pohár újrafelhasználható (újratöltő rendszer része)
Fogyasztás előtt például tejjel vagy vízzel hígítandó instant italport tartalmazó műanyag pohár	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK (ITALTARTÓ POHÁR)
Fogyasztás előtt például vízzel hígítandó instant levesport tartalmazó műanyag pohár	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ A pohár a rendeltetése szerint leves elkészítéséhez használatos, amely az irányelv értelmében nem minősül italnak
Kiskereskedelmi üzletekben többszöri felhasználásra értékesített, újrafelhasználható italtartó poharak, amennyiben azokat ilyen céllal tervezték és hozzák forgalomba, és amelyeket a fogyasztók jellemzően erre a célra szánnak és használnak	IGEN	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ A pohár újrafelhasználható
Kiskereskedelmi üzletekben többszöri felhasználás céljából értékesített, újratölthető poharak	IGEN	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ A pohár újrafelhasználható

4.5.   Bizonyos (kapcsolódó termékkategóriák közötti különbségtétel

Az irányelv melléklete A. részének 2. pontja E. része I. szakaszának 1. pontja és G. részének 1. pontja nem vonatkozik azokra az italtárolókra, tányérokra, valamint ételt tartalmazó zacskókra és csomagolásokra, amelyek az irányelv alkalmazásában egyszer használatos műanyag ételtárolóknak minősülnek. Egyes esetekben a csomagolás formája kétségeket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a termék az irányelv hatálya alá tartozó ételtároló vagy italtároló, vagy akár más csomagolás, például zacskó, csomagolás, italtartó pohár vagy tányér.

Az alábbi szakaszok további útmutatással szolgálnak a különböző, de kapcsolódó termékkategóriák közötti különbségtételhez.

4.5.1.   Az ételtárolók és az italtárolók közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

Az ételtárolók, az italtárolók és az italtartó poharak közötti különbségtétel legfontosabb lépése annak megállapítása, hogy az edény élelmiszerterméket vagy italt tartalmaz-e. Az étel (más néven élelmiszer) és az ital közötti különbségtételhez a következő kritériumok alkalmazandók:

—

Az edényben lévő termék fogyasztási módja és állaga döntő szerepet játszik az ételtárolók és az italtárolók, az italpalackok és az italtartó poharak közötti különbségtételben. Az élelmiszerek tekintetében az irányelv (12) preambulumbekezdése nem kimerítő jelleggel a következő példákat hozza fel: wrapok, saláták, gyümölcs, zöldség és desszertek. Az italtermékeket folyékony formában értékesítik és fogyasztják, és azok ivás útján fogyaszthatók. A (12) preambulumbekezdésben foglalt italtároló például a sör, a bor, a víz, az üdítőitalok, a gyümölcslevek és gyümölcsnektárok, az instant italok vagy a tej csomagolása.

—

Az élelmiszer- vagy italtermék mennyiségének kifejezésére szolgáló mértékegység. Az italok mennyiségét általában az űrtartalmuk (pl. milliliter) és a tömegük (pl. gramm) megadásával fejezik ki. Egyes esetekben azonban az élelmiszer vagy ital mennyiségét nem mindig tüntetik fel az edényen, különösen az értékesítési ponton betöltött élelmiszerek esetében.

—	A tárolóedény tervezési tulajdonságai a tartalmára jellemzőek lehetnek. Például a tárolóedény alakja, valamint az, hogy a benne lévő élelmiszer fogyasztásához szükség van-e evőeszközre vagy sem, azt jelzi, hogy a terméket ivás vagy evés útján történő fogyasztásra szánják-e.

Mivel a (12) preambulumbekezdés kifejezetten italtárolóként említi a tejespalackokat, az irányelv alkalmazásában a tej is italnak tekintendő. Ez összhangban van az ivás útján történő fogyasztásra, a sűrűségére és a viszkozitására (folyékony), valamint az edény típusára vonatkozó általános kritériumokkal, az edény ugyanis a tej esetében hasonló más italokéhoz.

Egyes élelmiszerek, például a levesek, joghurtok (az ivójoghurtok kivételével) és a gyümölcspürék az irányelv alkalmazásában nem tekintendők italnak, mivel azokat jellemzően nem ivás útján fogyasztják, és fogyasztásukhoz jellemzően evőeszközöket használnak, ezáltal különböznek az italtermékektől.

Egyes folyékony termékek (pl. ecet, folyékony öntetek, szójaszósz, citromlé, étolaj, fogyasztás előtt hígítást igénylő termékek, például üdítőital-sűrítmények, kásák, szörpök vagy koncentrátumok) fogyasztása nem közvetlenül a tárolóedényből történik, vagy további hígítást igényelnek, mielőtt ihatóvá válnának. Ezért az irányelv értelmében nem minősülnek italnak, mivel azokat nem ivás útján fogyasztják el és nyelik le.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az irányadó mutatókról, például az edény rendeltetésszerű használatáról, alakjáról és formájáról, valamint szemléltető példákat tartalmaz az ételtárolók és az italtárolók közötti különbségtétel elősegítéséhez.

4-9 táblázat

Szemléltető példák az ételtárolók és az italtárolók közötti különbségtételhez

Egyszer használatos műanyag ételtároló		Egyszer használatos műanyag italtároló
Műanyagból készült, gyümölcspürét tartalmazó többrétegű tasak (150 ml)		Műanyagból készült, gyümölcslét tartalmazó többrétegű tasak (150 ml)
Joghurtot tartalmazó műanyag tárolóedény (100 g)		Ivójoghurtot tartalmazó műanyag tárolóedény (150 ml)
		Tejesdoboz (500 ml)

4.5.2.   Az ételtárolók és az italtartó poharak közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

Ami az italtartó poharakat illeti, annak meghatározása mellett, hogy a termék élelmiszernek vagy italnak minősül-e, útmutatást kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell figyelembe venni a gyártók által üresen forgalomba hozott, de a kiskereskedők által élelmiszer- és italtermékekkel egyaránt feltölthető poharakat. Az alábbi ábrán látható egy példa az ilyen típusú poharakra.

Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak eredeti forgalmazója vagy megtöltője jellemzően ismeri azok tervezett felhasználását, valamint azt, hogy a rendeltetésük szerint ételhez vagy italhoz használatosak-e. Ha a forgalomba hozatal időpontjában nem egyértelmű, hogy egy termék italtároló vagy ételtároló-e, mint például a kis- és nagykereskedelmi üzletekben értékesített egyes tárolóedények esetében, a gyártónak mindkét terméktípus tekintetében meg kell felelnie az irányelv követelményeinek. Az irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében például a terméket a 7. cikknek megfelelően kell címkézni.

4-1. ábra

Kis- és nagykereskedelmi üzletekben értékesített tárolóedények

4.5.3.   Az italtárolók, italpalackok és italtartó poharak közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

Az irányelv nem különbözteti meg egyértelműen az italtárolókat, az (italtárolók alkategóriájának minősülő) italpalackokat és az (italtárolóknak nem minősülő) italtartó poharakat. Az irányelv szempontjából releváns alábbi általános jellemzők azonban megállapíthatók:

—

A melléklet C. részével, E. része I. szakaszának 3. pontjával és G. részének 3. pontjával összhangban az italtárolók legfeljebb „három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, […] beleértve a kupakjukat és a fedelüket is”. A (12) preambulumbekezdés azt is kimondja, hogy a kompozit italcsomagolás italtárolónak, nem pedig italpalacknak tekintendő.

—	Az italtárolók tekintetében az irányelvben szereplő különbségtétel szerint az italpalackok keskeny nyakú vagy szájú, legfeljebb 3 liter űrtartalmú, ital tárolására használt italtárolók, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, a kompozit italcsomagolás kivételével.

—

Az italtartó poharak jellemzően lekerekített, csésze alakú, tetővel vagy fedéllel ellátott vagy anélküli ivóedények, amelyeket üresen vagy itallal együtt értékesítenek (24). Amint azt a (12) preambulumbekezdés is kifejti, az italtartó poharak az irányelv alkalmazásában az egyszer használatos műanyagtermékeknek egy másik kategóriájába tartoznak.

A három termékkategória közötti különbségtétel legfontosabb eleme a termékek alakja. Az alábbi táblázat az italtárolókra, italpalackokra és italtartó poharakra vonatkozó szemléltető példákat tartalmaz, amelyek az e termékkategóriák besorolásánál figyelembe veendő, alakhoz kapcsolódó tényezőket ismertetik.

4-10 táblázat

Szemléltető példák italtárolókra, italpalackokra és italtartó poharakra

Italtárolók	Italpalackok (az italtárolók részét képezik)	Italtartó poharak (nem képezik az italtárolók részét)
Italok tárolására használt, legfeljebb 3 liter űrtartalmú edények (beleértve az italpalackokat is)	Italok tárolására használt, keskeny nyakú vagy szájú, és legfeljebb 3 liter űrtartalmú merev italtartók, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is	Jellemzően lekerekített, csésze alakú, tetővel vagy fedéllel ellátott vagy ezek nélküli ivóedények, amelyeket üresen vagy itallal együtt értékesítenek

4.5.4.   Az ételtárolók, valamint a zacskók és csomagolások közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

Az ételtárolók, valamint a zacskók és csomagolások közötti különbségtételnek a tárolóedény merevségén kell alapulnia. Az irányelv alkalmazásában a merev és részben merev csomagolással ellátott élelmiszertermékek ételtárolóknak, a flexibilis csomagolóanyaggal ellátott termékek pedig zacskóknak és csomagolásoknak tekintendők.

A flexibilis csomagolás azt jelenti, hogy könnyen, elszakítás nélkül meghajlik. Ugyanezek a megfontolások vonatkoznak az irányelv hatálya alá tartozó, csomagolási tételektől eltérő tételekre. Egyes élelmiszereket merev és rugalmasabb anyagba is csomagolnak (lásd a Table 4-11. táblázat bal oldali oszlopát), például a szendvicset olyan merev tárolóedénybe csomagolják, amelynek az egyik oldalára fóliát helyeznek, vagy egyes gyümölcsöket vagy készételeket műanyag csomagolással fedett papírtálcákon értékesítenek. Ezekben az esetekben a csomagolás alapján a termék ételtárolóként sorolandó be, ha a csomagolásban merev anyagok találhatók.

4-11. táblázat

Szemléltető példák az egyszer használatos műanyag ételtárolók, valamint zacskók és csomagolások közötti különbségtételhez

Egyszer használatos műanyag ételtároló	Egyszer használatos műanyag zacskó és csomagolás
A tárolóedény teljes egészében vagy részben műanyagot tartalmazó, merev anyagból készült	A tárolóedény műanyagot tartalmazó, flexibilis anyagból készült

4.5.5.   A tányérok és ételtárolók közötti különbségtétel legfontosabb tényezői

Az irányelv melléklete A. részének 2. pontja, E. része I. szakaszának 1. pontja és G. részének 1. pontja nem terjed ki azokra az italtárolókra, tányérokra, valamint ételt tartalmazó zacskókra és csomagolásokra, amelyek az irányelv alkalmazásában az ételtárolók kategóriájába tartozónak minősülnek.

A tányérok olyan edények, amelyekből ételt fogyasztanak, vagy amelyeken ételt szolgálnak fel, az ételtárolók pedig étel tárolására használt, tetővel ellátott vagy tető nélküli tárolóedények, például dobozok.

Az alábbi táblázat néhány szemléltető példát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyszer használatos műanyag ételtárolók hogyan különböztetendők meg a tányéroktól.

4-12 táblázat

Szemléltető példa az ételtárolók és a műanyag tányérok közötti különbségtételhez

Egyszer használatos műanyag ételtároló

Egyszer használatos műanyag tányér

Arra utaló jelek, hogy az edény élelmiszertároló: — Fedéllel vagy anélkül értékesített edények, például dobozok — Étel tárolására alkalmas — Megkönnyítheti az étel szállítását — Általában a tartalmára, az összetevőkre és gyakran a termék tömegére vonatkozó nyomtatott információk nélkül értékesített edény

Arra utaló jelek, hogy az edény tányér: — Fedél nélkül értékesített edény, függetlenül attól, hogy az értékesítési ponton befedik-e fóliával — Étel felszolgálására vagy fogyasztására használatos, de nem szükséges, hogy a vásárláskor étel legyen benne — Bár alapvetően lapos, a kerülete enyhén rézsútos vagy magasított, hogy az étel ne boruljon ki vagy ne csorduljon ki belőle — A tartalomra, az összetevőkre vagy a tömegre vonatkozó nyomtatott információk általában nem szerepelnek rajta

4.6.   Könnyű műanyag hordtasakok

4.6.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az irányelv könnyű műanyag hordtasakokra vonatkozó leírásairól.

4-13 táblázat

A könnyű műanyag hordtasakokra vonatkozó leírások az irányelvben

A melléklet E. része I. szakaszának 5. pontja és G. részének 8. pontja: „Könnyű műanyag hordtasakok a 94/62/EK irányelv 3. cikkének 1c. pontjában meghatározottak szerint”. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikkének 1c. pontja a következőképpen határozza meg a könnyű műanyag hordtasakokat: „könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb”. Ezen túlmenően a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikkének 1d. pontja a következőképpen határozza meg a nagyon könnyű műanyag hordtasakokat: „nagyon könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és amelynek felhasználása higiéniai célokat szolgál, vagy amelyet ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak azokban az esetekben, amikor az segít megelőzni az élelmiszerpazarlást”. A „műanyag hordtasak” általános fogalmát a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikkének 1b. pontja a következőképpen határozza meg: „műanyag hordtasak: olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére”.

Az irányelv mellékletében az egyszer használatos könnyű hordtasakokra vonatkozóan előírt termékspecifikus kritériumok a következő jelek alapján tisztázhatók:

—

Terméktervezési jellemző: a 94/62/EK irányelv 3. cikkének 1c. pontjának megfelelően az 50 mikronnál kisebb falvastagság azt jelzi, hogy ezeket a tasakokat nem újrafelhasználás céljából tervezték, alakították ki és hozták forgalomba. Ez a kritérium megfelelően tükrözi az irányelvnek a (tengeri) hulladék csökkentésére vonatkozó célkitűzését. Amint azt az (EU) 2015/720 irányelv (25) (4) preambulumbekezdése kimondja, az ilyen tasakokat ritkábban használják újra, mint a vastagabb műanyag hordtasakokat, gyorsabban válnak hulladékká, és könnyű súlyuk miatt nagyobb mértékben hozzájárulnak a szemeteléshez.

—	Értékesítési vagy forgalmazási pont: az az értékesítési pont, ahová a terméket a fogyasztó részére elszállítják, vagy ahol a terméket a fogyasztó részére forgalmazzák (a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv 3. cikkének 1b. pontjában leírtak szerint).

Az irányelv hatálya valamennyi könnyű műanyag hordtasakra kiterjed. Ide tartoznak a nagyon könnyű (15 mikronnál vékonyabb falú) műanyag hordtasakok, amelyek kizárhatók a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv egyes követelményei alól.

4.6.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

A 4-14. táblázat szemléltető példákkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a műanyag hordtasakok egyes típusai az irányelv hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

4-14 táblázat

Szemléltető példák a műanyag hordtasakok különböző típusaira

Műanyag hordtasak típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok	Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Könnyű műanyag hordtasak
A fogyasztók részére az értékesítési ponton biztosított könnyű műanyag hordtasak (50 mikron alatti falvastagság)	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
A fogyasztók részére az értékesítési ponton biztosított nagyon könnyű műanyag hordtasak (15 mikron alatti falvastagság)	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Vastagabb műanyag hordtasak (50 mikron feletti falvastagság)	IGEN	NEM	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ Nem „könnyű hordtasak”, ezért nem tartozik az irányelv hatálya alá
Műanyagból készült hulladékgyűjtő zsákok	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ Nem „hordtasak”, ezért nem tartozik az irányelv hatálya alá

4.7.   Fültisztító pálcikák

4.7.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

Az egyszer használatos műanyag fültisztító pálcikákra a melléklet B. részének 1. pontja a következőképpen hivatkozik: „Fültisztító pálcikák, a 90/385/EGK tanácsi irányelv vagy a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó pálcikák kivételével”. Az irányelv nem rendelkezik a fültisztító pálcikák termékmeghatározásáról.

A fültisztító pálcika jellemzően az egyik vagy mindkét végén kis mennyiségű pamutot (vagy vattát) tartalmazó, gyakran személyes higiéniai célra szolgáló, különösen fültisztításra vagy sminkfelvitelre használatos rövid pálcika (26). Az uniós piacon történő forgalomba hozatalkor ezek a tételek a közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) szerinti egyetlen kód alá tartoznak: „fültisztító pálcikák” (33711410-4).

Az irányelv alkalmazásában a következő terméktervezési jellemzők segítséget nyújtanak az egyszer használatos fültisztító pálcikák meghatározásához:

—	A pálcika vastagsága: a nem orvosi célra vagy magánszemélyek általi otthoni felhasználásra szánt fültisztító pálcikák tipikus jellemzője a rövid, vékony, nem tartós szár.

—

Nem tisztítható vattapamacsok: az egyszer használatos vattapamacsokat ragasztóval tartósan rögzítik a pálcika végéhez (végeihez), ezzel megakadályozva, hogy használat közben leváljanak a pálcikáról. A mosható vagy tisztítható – tehát újrafelhasználható – fültisztító pálcikák nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

4.7.2.   Termékspecifikus mentességek

Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv melléklete B. részének 1. pontja szerint nem tartoznak az irányelv hatálya alá azok a fültisztító pálcikák, amelyek orvostechnikai eszközökként a 90/385/EGK irányelv vagy a 93/42/EGK irányelv hatálya alá tartoznak (27). Az orvostechnikai eszköznek a 90/385/EGK irányelvben és a 93/42/EGK irányelvben szereplő fogalommeghatározása kiterjed a kifejezetten sérülés vagy fogyatékosság enyhítésére vagy ellensúlyozására használt árucikkekre. A fültisztító pálcikákat, amennyiben orvostechnikai eszköznek minősülnek, a gyártónak betegség diagnosztizálására, figyelemmel kísérésére, kezelésére vagy enyhítésére, illetve sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálására, figyelemmel kísérésére, kezelésére, enyhítésére vagy ellensúlyozására kell szánnia, és azokat a 93/42/EK irányelv szerint – az (EU) 2017/745 rendeletben foglalttal megegyező módon – CE-jelöléssel kell ellátni.

Az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv alkalmazására vonatkozó uniós iránymutatás az orvostechnikai eszközök kockázatértékelés céljából történő osztályozására vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz. Az ezen iránymutatásokban példaként felhozott „kenetvételre szolgáló tamponok” (28) például az „orvosi tamponokhoz” (29) kapcsolódónak tekintendők.

A gyógyászati célú felhasználásra szánt fültisztító pálcikákat is egyszer használatosnak tervezik. Ezeket azonban rendszerint kifejezetten a steril technikák alkalmazásának megkönnyítésére tervezik, és általában:

—	egyértelműen szerepel a címkéjükön, hogy gyógyászati célú felhasználásra szolgálnak (pl. „orvosi tampon”),

—	gyakran steril állapotban történik az értékesítésük,

—	hosszabb, szilárdabb a száruk,

—	egyvégűek,

—

azokat közvetlenül egészségügyi szakembereknek értékesítik vagy forgalmazzák szakmai csatornákon (pl. vállalkozások között), például kriminalisztikai, orvosi vagy tudományos célokra biztosított vagy használt tamponok, többek között: emberekből vagy felületekről vett minták gyűjtése, klinikai mikrobiológiai, citológiai és DNS-vizsgálatok céljából.

4.7.3.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

Az alábbi táblázat szemléltető példákkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a fültisztító pálcikák egyes típusai az irányelv hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

4-15 táblázat

Szemléltető példák a fültisztító pálcikák különböző típusaira

Fültisztító pálcika típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok			Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Nem tartós szár	Nem tisztítható vattapamacsok	Nem orvostechnikai eszköz
Műanyag szár, kétvégű fültisztító pálcika	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Nem műanyag szárú fültisztító pálcika	NEM	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem tartalmaz műanyagot
Műanyag szárú, egyvégű mintagyűjtő tampon	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Gyógyászati célú felhasználásra szánt termék
Újrafelhasználható műanyag fültisztító pálcika	IGEN	NEM	NEM	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Többszöri felhasználásra szánt termék

4.8.   Léggömbök és léggömbtartó pálcák

4.8.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

A léggömbök a 8. és a 10. cikk hatálya alá, a léggömbtartó pálcák pedig az irányelv 5. cikkének hatálya alá tartoznak, de az irányelvben nem szerepel a fogalommeghatározásuk.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a léggömbök és léggömbtartó pálcák irányelvben foglalt leírásairól.

4-16 táblázat

A léggömbök és léggömbtartó pálcák irányelvben foglalt leírásai

Léggömbök: — A melléklet E. része II. szakaszának 2. pontja és G. részének 7. pontja: „Léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat”. Léggömbtartó pálcák: — A melléklet B. részének 6. pontja: „Léggömbökhöz – kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat – rögzítendő és azokat tartó pálcák, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet”.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó léggömbök meghatározásához az alábbi általános jellemzők állapíthatók meg:

—	A léggömb jellemzően levegővel vagy gázzal történő felfújásra szánt, könnyű anyagból készült, nem porózus tasak. Forgalomba hozatalkor ezek a tételek elsősorban a következő CPV-kód alá tartoznak: „játék léggömbök és labdák” (37525000-4).

—	Léggömbtartó pálca: az irányelv melléklete B. részének 6. pontjával összhangban a léggömbökhöz rögzített és azokat tartó pálcák.

A (11) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a latex nem minősül kémiailag nem módosított természetes polimernek, és így a latex léggömbök az irányelv hatálya alá tartoznak, mert a műanyag fogalommeghatározásának „ki kell terjednie a polimer-alapú gumitermékekre”.

A következő terméktervezési jellemzők segítséget nyújtanak az irányelv szerinti egyszer használatos léggömbök és léggömbtartó pálcák meghatározásához:

—

Tömítések, szelepek és zárószerkezetek: a többszöri felfújást és leeresztést lehetővé tevő szelep vagy tömítés hiánya. Azok a léggömbök, amelyeknek a nyakára csomót, zsinórt vagy szalagot kell kötni ahhoz, hogy a levegő ne szivárogjon ki belőlük, a csomó kioldásakor és a csomó újbóli megkötésekor veszítenek minőségükből. Ezért egyszer használatosnak minősülnek. Azok a léggömbök, amelyeket úgy terveztek, hogy (újra) lezárható szelep használatával felfújhatóak és leereszthetőek legyenek a felhasználások közötti minőség- vagy funkcióvesztés nélkül, többször használatosnak minősülnek.

—	Újratölthető: a levegővel vagy héliummal előretöltött állapotban, készen vásárolt léggömbök egyszer használatosnak minősülnek, mivel a vevő nem tudja újratölteni azokat. A (beépített töltőszerkezettel ellátott) önfelfújó ballonok szintén egyszer használatosnak minősülnek.

4.8.2.   Termékspecifikus mentességek

A melléklet E. része II. szakaszának 2. pontja és G. részének 7. pontja szerint az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat ki kell zárni az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alól.

Hasonlóképpen, a melléklet B. részének 6. pontja kizárja az irányelv hatálya alól az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokhoz rögzítendő és azokat tartó pálcákat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat, beleértve a léggömböt/ballont a pálcához rögzítő szerkezetet is.

A vásárlás helye, a forgalmazási csatorna és a végfelhasználó típusa fontos tényezők annak meghatározásában, hogy a léggömböket/ballonokat háztartási vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánják-e.

A következő ballonokat ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonoknak kell tekinteni:

—	az ipari vagy szakmai csatornákon keresztül, például vállalkozások között értékesített ballonok és az azokhoz rögzítendő tartópálcák,

—	az ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra vagy alkalmazásokra, például kutatási, meteorológiai, ipari, szakmai dekorációs célra szánt és a fogyasztók számára nem értékesített ballonok és az azokhoz rögzítendő tartópálcák.

Azok a léggömbök és léggömbtartó pálcák, amelyeket vállalkozások és fogyasztók közötti csatornákon értékesítenek, illetve amelyeket lakossági fogyasztóknak forgalmaznak, például a magánszemély fogyasztók által üzletben megvásárolható, illetve a fogyasztók részére magánrendezvényen forgalmazott léggömbök és léggömbtartó pálcák nem ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásnak vagy alkalmazásnak, hanem háztartási felhasználásra szánt léggömböknek és léggömbtartó pálcáknak tekintendők. Ezért ezeknek a termékeknek az irányelv hatálya alá kell tartozniuk. Az irányelv kijátszásának elkerülése érdekében az irányelv hatálya alá kell vonni azokat a léggömböket és léggömbtartó pálcákat is, amelyek forgalomba hozatalának időpontjában nem egyértelmű, hogy a tervezett felhasználás ipari vagy háztartási jellegű-e.

4.8.3.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

Az alábbi táblázat szemléltető példákkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a léggömbök/ballonok és az azokat tartó pálcák egyes típusai az irányelv hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

4-17 táblázat

Szemléltető példák különböző léggömbökre/ballonokra és az azokat tartó pálcákra

Léggömbök/ballonok típusai; az azokat tartó pálcák	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok	Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Háztartási felhasználásra szánt
Háztartási felhasználásra vagy alkalmazásra szánt, egyszer használatos latex léggömbök	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Háztartási felhasználásra vagy alkalmazásra szánt, mylarból vagy fóliából készült, egyszer használatos léggömbök	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Háztartási felhasználásra szánt, egyszer használatos műanyag léggömbtartó pálcák	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Újrafelhasználható, felfújható műanyag játékok és „szelfikeretek” újrazárható szeleppel	IGEN	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Többszöri felhasználásra szánt termék
Újrafelhasználható műanyag léggömbállványok	IGEN	NEM	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Többszöri felhasználásra szánt termék
Ipari felhasználásra és alkalmazásokra szánt ballonok, pl. hőlégballonok, meteorológiai ballonok	IGEN	NEM	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: Foglalkozásszerű vagy ipari felhasználásra szánt termék

4.9.   Egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok

4.9.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

Az irányelv nem rendelkezik a hatálya alá tartozó egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok fogalommeghatározásáról. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok meghatározásához az alábbi általános jellemzők állapíthatók meg:

—	Az egyszer használatos egészségügyi betétek folyadék felszívására és megtartására szolgáló, általában egyszeri használat utáni ártalmatlanításra szánt higiéniai termékek.

—

Az egyszer használatos egészségügyi betétek gyakran több anyagrétegből állnak, amelyek többek között egy leginkább cellulóz- és szintetikus szálakból készült, nedvszívó alapréteget tartalmaznak. Az irányelv alkalmazásában az „egészségügyi betét” nemcsak a párnákra vagy a pelenkákra, hanem a tisztasági betétekre is vonatkozik, mivel ezek a termékek az egészségügyi betétek (párnák) alkategóriáját képezik (30), és így eleget tesznek az egyszer használatos műanyagtermék kritériumainak. Mindkét termék hasonló anyagokból áll, és ugyanúgy válhat belőlük tengeri elhagyott hulladék nem megfelelő ártalmatlanítás esetén, ha például a használatot követően azokat leöblítik a WC-n, és a szennyvízkezelő rendszeren keresztül a tengeri környezetbe juthatnak.

Az egyszer használatos műanyag tamponok általában három rétegből állnak, és többek között egy viszkózból, pamutból, poliészterből vagy e szálak keverékéből álló, nedvszívó alapréteget tartalmaznak (31). A tamponok elhelyezhetők tamponapplikátorban, amely általában (vékony műanyag lapot tartalmazó) bevont papírból vagy kemény műanyagból áll. Míg a tamponok egyes kategóriái pamutból készülnek, számos tampon műanyag hálóval készül. Ez utóbbi egy vékony, nem szőtt vagy perforált műanyag filmrétegre utal, amely a szálveszteség csökkentésének elősegítésére, valamint a tamponok behelyezésének és eltávolításának megkönnyítésére szolgál. A 2.1. szakasz útmutatással szolgál annak meghatározásához, hogy a szóban forgó szál eleget tesz-e a kémiailag nem módosított természetes polimerekre vonatkozó kivétel kritériumának.

Az egyszeri használatra szánt egészségügyi betétek, tamponok és tamponapplikátorok terméktervezési jellemzői többek között a következők: nem moshatók vagy több alkalommal nem használhatók fel, mert a mosási folyamatok rontják e termékek szerkezetét és funkcióját.

4.9.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

Az alábbi táblázat szemléltető példákkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi betétek (párnák), tamponok és tamponapplikátorok egyes típusai az irányelv hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

4-18 táblázat

Szemléltető példák különböző egészségügyi betétekre, tamponokra és tamponapplikátorokra

Egészségügyi betétek, tamponok és tamponapplikátorok típusa	Általános kritériumok		Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos
A műanyagot tartalmazó egészségügyi betét, tampon és tamponapplikátor – alakjától, méretétől, vastagságától és felszívóképességétől függetlenül – magában foglalja a műanyagot tartalmazó és használat után ártalmatlanításra szánt egészségügyi betétek valamennyi kategóriáját	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Műanyagot nem tartalmazó egészségügyi betétek (beleértve a tisztasági betéteket is) vagy tamponok	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem tartalmaz műanyagot
Újrafelhasználható (mosható) menstruációs termékek, például mosható szövetpárna, újrafelhasználható intimtölcsér (a tampon helyetti alternatíva), menstruációs fehérnemű (mosható bugyi integrált nedvszívó párnával)	NEM/Műanyagot nem tartalmazó, mosható párnák IGEN/Az újrafelhasználható tamponok, tamponapplikátorok és párnák tartalmazhatnak műanyagot (pl. vászonból készült mosható párnákhoz tartozó csíptető)	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termékek nem egyszer használatosak

4.10.   Nedves törlőkendők

4.10.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás, kritériumok és mentességek

A 4-19. táblázat áttekintést nyújt az irányelv egyszer használatos nedves törlőkendőkre vonatkozó leírásairól.

4-19. táblázat

Nedves törlőkendőkre vonatkozó leírások az irányelvben

A melléklet D. részének 2. pontja, E. része II. szakaszának 1. pontja és G. részének 6. pontja: „Nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők”. (12) preambulumbekezdés: „Ezen irányelv hatályának ki kell terjednie a nedves kozmetikai és háztartási törlőkendőkre, az ipari nedves törlőkendőkre azonban nem”.

A nem természetes polimerek vagy kémiailag módosított természetes polimerek, például poliészter és polihidroxi-alkanoátok (PHA) felhasználásával készült nedves törlőkendők az irányelv hatálya alá tartoznak. A teljes egészében kémiailag nem módosított természetes polimerekből, például lyocellből és viszkózból készült nedves törlőkendők nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Az irányelv a következő fő termékspecifikus kritériumokat tartalmazza annak meghatározásához, hogy az egyszer használatos nedves törlőkendők a hatálya alá tartoznak-e: előre megnedvesített, személyes használatra szánt és háztartási törlőkendők.

A fentiek fényében az irányelv összefüggésében nedves törlőkendő alatt olyan, műanyagot tartalmazó, előre megnedvesített kis méretű anyag értendő, amelyet egyszer használatos (eldobható) terméknek és testápolási célra (pl. személyi higiénia céljára) vagy háztartási felhasználásra (pl. takarítás céljára) szántak, terveztek és ilyen céllal hoznak forgalomba. Az előre megnedvesített törlőkendők jellemzően impregnáló folyadékot tartalmaznak, amelyet forgalomba hozatal előtt helyeznek a törlőkendőre.

A testápolási célra szánt nedves törlőkendők higiéniai célokat szolgálnak. Ilyen termékek többek között a felnőttek és csecsemők bőrének tisztítására és ápolására szolgáló nedves törlőkendők, például a babatörlőkendők, a kozmetikai/sminkeltávolító törlőkendők, az intim törlőkendők stb.

A háztartási felhasználásra szánt nedves törlőkendők háztartási használatra szolgálnak. Ilyen termékek többek között a takarítási célra használt nedves törlőkendők, például a konyhai és a fürdőszobai felületek tisztítására használt törlőkendők, a személygépkocsik tisztítására használt nedves törlőkendők, a szemüvegtisztító törlőkendők stb.

Ezen túlmenően ezeket a termékeket jellemzően több, egyszer használatos nedves törlőkendőt tartalmazó csomagban értékesítik.

Bár az irányelv kifejezetten nem említi, a foglalkozásszerű felhasználásra szánt, tervezett és forgalomba hozott nedves törlőkendők, például az orvosi vagy egészségügyi törlőkendők nem felelnek meg a testápolásra vagy a háztartási felhasználásra vonatkozó kritériumnak. Ezért ezek a termékek nem minősülnek az irányelv hatálya alá tartozónak.

A vásárlás helye, a forgalmazási csatorna és a végfelhasználó típusa fontos, figyelembe veendő tényezők annak meghatározásához, hogy bizonyos nedves törlőkendőket háztartási vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánnak-e. A szakmai forgalmazási csatornákon, például vállalkozások közötti csatornákon keresztül értékesített, és egészségügyi szakemberek által használt nedves törlőkendők foglalkozásszerű felhasználásra szánt nedves törlőkendőknek tekintendők, és nem tartoznak az irányelv hatálya alá. A vállalkozások és a fogyasztók közötti csatornákon értékesített, és nem szakmai fogyasztóknak forgalmazott nedves törlőkendők, például a magánszemély fogyasztók által gyógyszertárban megvásárolható és otthon használható nedves törlőkendők azonban nem minősülnek foglalkozásszerű felhasználásnak. Ezért ezeknek a termékeknek az irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

Az alábbi táblázat nem kimerítő jelleggel tartalmazza az irányelv hatálya alá tartozó, illetve a hatálya alól kizárt nedves törlőkendők kategóriáinak (32) felsorolását:

4-20 táblázat

Példák a nedves törlőkendők kategóriáira

Termékkategória: nedves törlőkendők
Az irányelv hatálya alá tartozó termékek	Testápolás
	— Babatörlőkendők — Bőrtisztító törlőkendők (kézre és testre is) — Kézfertőtlenítő törlőkendők, beleértve a légi járműveken, repülőtereken, vonatokon vagy más helyszíneken a fogyasztók számára biztosított törlőkendőket is — Arctisztító/kozmetikai törlőkendők (pl. arcmaszkok vagy fátyolmaszkok, arctisztító/sminkeltávolító törlőkendők) — Intim törlőkendők — Nedves toalettpapír
	Háztartási felhasználásra szánt nedves törlőkendők
	— Folteltávolításra, valamint felületek – például padló, fürdőszoba, konyha, bútor, ablak, televízió és számítógép-monitor stb. – tisztítására használt háztartási törlőkendők — Háztartási felhasználásra szánt fertőtlenítő törlőkendők, beleértve a légi járműveken, repülőtereken, vonatokon vagy más helyszíneken a fogyasztók számára biztosított törlőkendőket is — Szemüvegtisztító törlőkendők — Háztartási felhasználásra szánt autótisztító törlőkendők — Kisállat-törlőkendők
Az irányelv hatálya alá nem tartozó termékek	Ipari nedves törlőkendők
	— Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt autótisztító törlőkendők (felület-előkészítő, fényező, olaj- és vegyianyag-felszívó törlőkendők) — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt elektronikai ipari és számítástechnikai törlőkendők (portalanításra, finom és összetett tisztításra szolgáló törlőkendők) — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt élelmiszeripari törlőkendők (géptisztításra, karbantartásra, folyadékfelszívásra, kéztisztításra szolgáló törlőkendők) — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt takarítószolgálati törlőkendők (fényezésre, berendezések tisztítására és karbantartására, nedves padlótisztításra, portalanításra) — Ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt gyártási, gépészeti és karbantartási törlőkendők (géptisztításra, karbantartásra, folyadékfelszívásra, kéztisztításra szolgáló törlőkendők) — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt optikai törlőkendők (fényesítő, portalanító törlőkendők) — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt nyomdaipari törlőkendők (géptisztításra, karbantartásra, folyadékfelszívásra, kéztisztításra szolgáló törlőkendők) — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt, fuvarozási ágazati törlőkendők (géptisztításra, karbantartásra, folyadékfelszívásra, kéztisztításra szolgáló törlőkendők)
	Foglalkozásszerű felhasználás
	— Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt orvosi/egészségügyi törlőkendők, például kórházi fertőtlenítő törlőkendők felületek tisztítására és fertőtlenítésére — Ipari vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt orvosi/egészségügyi törlőkendők, például egészségügyi törlőkendők humán higiéniai célokra

Azok a nedves törlőkendők, amelyek esetében nem egyértelmű, hogy a tervezett felhasználás ipari, foglalkozásszerű vagy háztartási jellegű-e, az irányelv kijátszásának elkerülése érdekében az irányelv hatálya alá tartoznak.

4.10.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

A 4-21. táblázat útmutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy a nedves törlőkendők esetében hogyan értelmezendőek az általános és a termékspecifikus kritériumok, valamint példákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nedves törlőkendők egyes típusai az irányelv hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

4-21. táblázat

Példák a nedves törlőkendők különböző típusaira

Nedves törlőkendők típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok		Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Előre megnedvesített	Testápolás vagy háztartási felhasználás
Műanyagot tartalmazó nedves törlőkendő	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Viszkózból vagy lyocellből (regenerált cellulózból) készült, poliésztert vagy más műanyagot nem tartalmazó nedves törlőkendők	NEM	IGEN	IGEN	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem teljes egészében vagy részben műanyagból készült
Előre megnedvesített törlőkendő (ennek ténye például a következőképpen tüntethető fel a termék csomagolásán: „előre megnedvesített törlőkendők” vagy „előre megnedvesített”)	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Száraz törlőkendő (pl. a forgalomba hozatal előtt előre nem megnedvesített törlőkendő; ennek ténye a következőképpen is feltüntethető a termék csomagolásán: „bőrtisztító száraz törlőkendők”)	IGEN	IGEN	NEM	IGEN	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem „előre megnedvesített”
Testápolási célra szánt nedves törlőkendő (ennek ténye például a következőképpen tüntethető fel a termék csomagolásán: „sminkeltávolító nedves törlőkendők” vagy „babatörlőkendők”	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Háztartási felhasználásra szánt nedves törlőkendő (ennek ténye például a következőképpen tüntethető fel a termék csomagolásán: „többcélú háztartási tisztítókendő”)	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN	AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZIK
Ipari nedves törlőkendők (pl. az iparban használt nedves törlőkendők)	IGEN	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék ipari nedves törlőkendőnek minősül
Foglalkozásszerű felhasználásra szánt nedves törlőkendő (pl. vállalkozások közötti szakmai forgalmazási csatornákon keresztül értékesített és egészségügyi szakemberek általi felhasználásra szánt orvosi/egészségügyi törlőkendők)	IGEN	IGEN	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem háztartási felhasználásra szánt termék

4.11.   Dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba

4.11.1.   Az irányelvben szereplő termékleírás és kritériumok

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az irányelv szűrővel ellátott dohánytermékekre, valamint dohánytermékekkel együtt használandó szűrőkre vonatkozó leírásairól.

4-22 táblázat

A szűrővel ellátott dohánytermékek, valamint a dohánytermékekkel együtt használandó szűrők irányelvben szereplő leírásai

A 3. cikk 18. pontja a 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott dohánytermékekre hivatkozik. A melléklet D. részének 3. pontja, E. részének III. szakasza és G. részének 5. pontja a következőképpen írja le a dohánytermékeket: „Dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba”. A 2014/40/EU irányelv 2. cikkének 4. pontja a következőképpen határozza meg a „dohánytermék” fogalmát: „»dohánytermék«: fogyasztható termék, amely akár csak részben is – géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában – dohányt tartalmaz”.

A cellulóz-acetátot tartalmazó, szűrővel ellátott dohánytermékek vagy a dohánytermékekkel történő együttes használathoz forgalomba hozott szűrők kémiailag módosított természetes polimernek minősülnek, és amennyiben megfelelnek az e termékekre vonatkozó egyéb feltételeknek, az irányelv hatálya alá tartoznak.

A szűrővel ellátott dohánytermékek vagy a dohánytermékekkel történő együttes használathoz forgalomba hozott szűrők irányelv hatálya alá tartozásának meghatározásához kapcsolódó fő termékspecifikus kritériumok a következők:

—	a termék (a 2014/40/EU irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott) dohánytermék, és szűrőt tartalmaz: pl. cigaretta vagy szivar,

—	a termék dohánytermékekkel történő együttes használatra szánt, különálló szűrő: pl. szűrőcsúcs vagy mini szűrő.

4.11.2.   Termékek áttekintése és szemléltető példák felsorolása

A 4-23. táblázat szemléltető példákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szűrővel ellátott dohánytermékek vagy a dohánytermékekkel történő együttes használathoz forgalomba hozott szűrők egyes típusai az irányelv hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

4-23. táblázat

Példák a szűrővel ellátott dohánytermékek vagy a dohánytermékekkel történő együttes használathoz forgalomba hozott szűrők különböző típusaira

A dohánytermék vagy szűrő típusa	Általános kritériumok		Termékspecifikus kritériumok	Az irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem (teljesül-e valamennyi általános és termékspecifikus kritérium?)
	Műanyag	Egyszer használatos	Dohánytermék szűrővel, valamint olyan szűrő, amelyet dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba
Műanyagot tartalmazó szűrővel ellátott cigaretta vagy szivar	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Műanyagot tartalmazó, egyszer használatos különálló szűrők	IGEN	IGEN	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik
Elektronikus cigarettatermékek vagy inhalátorok, beleértve a műanyag vagy nem műanyag szűrőket is	IGEN	NEM	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék többszöri felhasználásra szánt termék; a termék nem tartalmaz dohányt
Hevített dohánytermékkel használandó elektronikus eszköz, beleértve a műanyagot tartalmazó, egyszer használatos szűrőt is	IGEN	IGEN (a szűrő)	IGEN	Az irányelv hatálya alá tartozik: Bár az elektronikus eszközt többszöri használatra szánják, a dohány és a szűrők egyszer használatosak
Ömlesztett dohány, például műanyagot tartalmazó szűrő nélküli pipában vagy kézzel sodort cigarettában történő használatra	NEM	IGEN	NEM	NEM TARTOZIK AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ: A termék nem teljes egészében vagy részben műanyagból készült; a termék nem tartalmaz szűrőt

---

(1)  HL L 155., 2019.6.12., 1. o.

(2)  Az e fejezetben közölt útmutatás nem alkalmazandó az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó uniós jogszabályokra és különösen az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokról szóló 10/2011/EU rendeletre, amelyekben bizonyos esetekben hasonló fogalmak és fogalommeghatározások használatosak, de a különböző összefüggéseket tükröző, részben eltérő értelmezéssel.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(4)  Európai Vegyianyag-ügynökség (2012). Guidance on polymers and monomers (Útmutató a monomerekhez és polimerekhez). 2.2.. szakasz és 3.2.1.3. szakasz. Letöltés forrása: https://echa.europa.eu/documents/10162/23036412/polymers_hu.pdf/850cde1c-18f1-4db0-b1d3-8917435fd5c8

(5)  SWD(2018) 254 final, 3/3. rész 29–31. o.

(6)  Uo.

(7)  SWD(2018) 254 final, 3/3. rész 30. o. A dokumentum megállapítja, hogy az elemzés nem tartalmaz a műanyagtól eltérő, egyszer használatos alternatívát, mivel a kávé esetében bélelt italtartó poharakra van szükség annak biztosításához, hogy a mechanikai szilárdság abban az esetben is fennmaradjon, ha egy bizonyos ideig nagyon forró folyadékkal van megtöltve.

(8)  Az Európai Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (COM(2018) 340 final, 2018.5.28.).

(9)  Lásd a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.) 3. cikke 2b. pontját.

(10)  A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv (1994. december 20.) (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

(11)  National Law Review (2019). The New EU Single-use Plastics Directive EU to Adopt Law on the Reduction of the Impact of Certain Plastic Products on the Environment (Az egyszer használatos műanyagokról szóló új uniós irányelv. Az EU egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére vonatkozó jogszabályt fogadott el). Letöltés forrása: https://www.natlawreview.com/article/new-eu-single-use-plastics-directive-eu-to-adopt-law-reduction-impact-certain

(12)  Az üresen forgalomba hozott és nem az eladási helyen történő megtöltésre szánt ételtárolók, italtárolók és italpalackok a termékek fogalommeghatározásának megfelelő termékekként az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartoznak (lásd a C. részt), mivel a termékek étel, illetve ital tárolására „használatosak”.

(13)  Uo.

(14)  A közös közbeszerzési szójegyzék egységes közbeszerzési osztályozási rendszert hoz létre, amely az ajánlatkérő szervek és a gazdálkodó egységek által a közbeszerzési szerződések esetében használt hivatkozások szabványosítását tűzi ki célul, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement/digital/common-vocabulary_en

(15)  A Tanács 90/385/EGK irányelve (1990. június 20.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről ((HL L 189., 1990.7.20., 17. o.).

(16)  A Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).

(17)  2021. július 3-ig, azaz az (EU) 2019/904 irányelv legtöbb követelményének átültetési határidejéig a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv követelményei már nem alkalmazandók. 2021. május 26-tól az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalára az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendelet irányadó.

(18)  Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, 2010. Orvostechnikai eszközök: Iránymutatás – Az orvostechnikai eszközök osztályozása – MEDDEV 2.4/1 rev.9, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/10337/attachments/1/translations

(19)  A 90/385/EGK tanácsi irányelv és a 93/42/EGK tanácsi irányelv is meghatározza az orvostechnikai eszközöket, mégpedig a következőképpen: „»orvostechnikai eszköz«: minden olyan műszer, berendezés, készülék, szoftver, anyag vagy egyéb cikk, akár önmagában, akár többek között a megfelelő működéséhez szükséges, a gyártó által kifejezetten diagnosztikai és/vagy terápiás célra szánt szoftverrel együtt használva, amelyet a gyártó emberekkel kapcsolatos felhasználásra szánt a következő célokra:

—	betegség diagnosztizálása, megelőzése, figyelemmel kísérése, kezelése vagy enyhítése,

—	sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, figyelemmel kísérése, kezelése, enyhítése vagy ellensúlyozása,

—	anatómiai vagy élettani folyamat vizsgálata, helyettesítése vagy módosítása,

—	fogamzásszabályozás,

és amely elsődleges kívánt hatását az emberi testben vagy testen nem farmakológiai, immunológiai vagy anyagcsere útján éri el, de működésében ilyen módszerekkel segíthető”.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.).

(21)  Bár a (12) preambulumbekezdés csak italtárolók és italpalackok esetében sorol fel italokra vonatkozó példákat, ugyanezek a példák az italtartó poharak összefüggésében értelmezett „ital” fogalommeghatározása szempontjából is relevánsak.

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(23)  SWD(2018) 254 final, 1/3. rész 25. o.

(24)  A Macmillan értelmező szótár szerint.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/720 irányelve (2015. április 29.) a 94/62/EK irányelvnek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése tekintetében történő módosításáról (HL L 115., 2015.5.6., 11. o.).

(26)  Cambridge értelmező szótár. Letöltés forrása: https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/cotton-bud?q=cotton+buds

(27)  2021. július 3-ig, azaz az (EU) 2019/904 irányelv legtöbb követelményének átültetési határidejéig a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv követelményei már nem alkalmazandók. 2021. május 26-tól az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalára az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendelet irányadó.

(28)  MEDDEV 2.4/1 rev.9, 31. o.: Példák a következőben találhatók: „6. szabály – Átmeneti használatra (60 percnél rövidebb időre) szánt sebészeti invazív eszközök”.

(29)  Pirro V, Jarmusch AK, Vincenti M, Cooks RG. Direct drug analysis from oral fluid using medical swab touch spray mass spectrometry (Nyálmintából történő közvetlen kábítószer-analízis orvosi tamponra permetezett spray alkalmazásán alapuló tömegspektrometriával). Analytica Chimica Acta. 2015. február; 861:47–54. DOI: 10.1016/j.aca.2015.01.008.; http://europepmc.org/article/PMC/4513665; Pirro és szerzőtársai (2015) szerint „Az orvosi tamponok széles körben használatosak klinikai mikrobiológiai, citológiai és DNS-vizsgálatok során a testnyílásokból és a testfelületekről történő mintavételhez. Kialakításuk az egyes alkalmazásokra jellemző, az egyes alkalmazástípusokhoz megfelelő formát és anyagokat választanak. A tampon csúcsa általában pamutból, műselyemből vagy poliészterből készül, alakja ecsetre emlékeztető, gömbölyű, négyszögletes vagy zsugorított. A nyele készülhet műanyagból, fából, feltekercselt papírból vagy fémhuzalból”.

(30)  Lásd az EDANA honlapját: https://www.edana.org/nw-related-industry/nonwovens-in-daily-life/absorbent-hygiene-products/feminine-care, letöltés időpontja: 2021. március 9.

(31)  EDANA. (2019. december). Absorbent Hygiene Products components Pad/Liners. (Nedvszívó higiéniai termékek összetevői [párnák/betétek]). Letöltés forrása: https://www.edana.org/nw-related-industry/nonwovens-in-daily-life/absorbent-hygiene-products/feminine-care

(32)  EDANA, (n.d). Industrial wipes (Ipari törlőkendők). Letöltés forrása: www.edana.org/nw-related-industry/nonwovens-in-daily-life/wipes/industrial-wipes

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/40/EU irányelve ( 2014. április 3. ) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 1. o.).