EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52021PC0832
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EU) 2020/1429 as regards the duration of the reference period for the application of temporary measures concerning the levying of charges for the use of railway infrastructure
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2020/1429 rendeletnek a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításával kapcsolatos átmeneti intézkedések alkalmazására vonatkozó referencia-időszak időtartama tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2020/1429 rendeletnek a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításával kapcsolatos átmeneti intézkedések alkalmazására vonatkozó referencia-időszak időtartama tekintetében történő módosításáról
COM/2021/832 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.12.22.
COM(2021) 832 final
2021/0437(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2020/1429 rendeletnek a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításával kapcsolatos átmeneti intézkedések alkalmazására vonatkozó referencia-időszak időtartama tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A vasúti ágazat stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió számára. Jelentős mértékben hozzájárul az EU általános gazdaságához és foglalkoztatásához, hiszen (2018 végéig) közvetlenül több mint 900 000 embert foglalkoztatott; ebből mintegy 500 000 fő a vasúttársaságoknál, 400 000 fő pedig a pályahálózat-működtetőknél dolgozott 1 .
A vasúti szállítás az EU azon stratégiájának szempontjából is kritikus fontosságú, amelynek célja a fenntarthatóbb közlekedési ágazat, a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint az európai polgárok tagállamokon belüli és tagállamok közötti összekapcsolása. A vasút jelentős mértékben járul hozzá az EU közlekedési szerkezetéhez, továbbá tiszta mobilitást és magas szintű hatékonyságot biztosít. Ezért a vasúti közlekedés kulcsfontosságú a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, mivel ez a legfenntarthatóbb és legkörnyezetbarátabb közlekedési mód.
2018-ban az európai vasúti ágazat mintegy 1,6 milliárd tonna árut és 7,1 milliárd utast szállított. Az említett évre az uniós személyforgalom volumene a teljes szárazföldi közlekedés által megtett mintegy 5 billió utaskilométerből elérte a 400 milliárd utaskilométert. A vasúti személyforgalom főként belföldi, 2018-ban csupán 7 %-a volt nemzetközi 2 .
2018-ban 3 az uniós teherforgalom volumene a teljes szárazföldi közlekedés által megtett 2,3 billió tonnakilométerből elérte a 435 milliárd tonnakilométert. A teljes vasúti áruszállítás mintegy fele határokon átnyúlóan zajlik. Ez erős európai dimenziót kölcsönöz a vasúti áruszállításnak.
2020 eleje óta a Covid19-járvány jelentős hatást gyakorolt az uniós vasúti közlekedésre. A vasúti személy- és áruszállításban visszaesés következett be a mobilitás korlátozása és a közlekedés iránti kereslet ebből fakadó csökkenése miatt. 2020 tavaszán, a világjárvány első szakaszában a vasúti társaságok a nemzetközi személyszállító vonatok többségét nem indították el. A belföldi vasúti személyszállítás utasforgalmában a világjárvány első hulláma idején akár 90 %-os visszaesés is megfigyelhető volt az előző évhez képest. Néhány szolgáltatónak – különösen az új belépők közül – be kellett szüntetnie a működését, a vasúti árufuvarozók pedig arról számoltak be, hogy a szállított áruk mennyisége jelentősen csökkent, mivel a világjárvány hatása miatt számos iparágban lelassult, sőt leállt a termelés. 2020 nyarán a kereslet és a szállítás volumene mind a személy-, mind az áruszállításban alacsony maradt.
2020 őszén a világjárvány második hulláma a polgárok mobilitását korlátozó újabb intézkedések meghozatalára kényszerített számos országot. A pandémia harmadik hulláma akadályozta a vasúti forgalom gyors helyreállását, különösen a vasúti személyszállítási szolgáltatások esetében. 2020 októberében és novemberében a tagállamok új korlátozásokat vezettek be a mobilitásra vonatkozóan, amelyeket 2021-ben csak részben és fokozatosan szüntettek meg. Az utasok száma még nem tért vissza a világjárvány előtti szintre, és a világjárvány előtti szintre való visszatérés a vártnál hosszabb időt vehet igénybe, különösen a kereskedelmi utasforgalom esetében. Ezért a járvány közlekedési ágazatra gyakorolt hatása továbbra is jelentős. A Covid19 új, rendkívül fertőző, az előző variánsokhoz képest még mindig ismeretlen jellemzőkkel rendelkező omikron-variánsának 2021 őszén történt megjelenése aggályokat vet fel a világjárvány negyedik hulláma és a járvány megfékezésére irányuló szigorúbb intézkedések miatt.
Az Európai Parlament és a Tanács 2020. október 7-én elfogadta a Covid19-járványra tekintettel a fenntartható vasúti piacot célzó intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2020/1429 rendeletet 4 . A rendelet célja az volt, hogy segítse a vasúti ágazat érdekelt feleit a Covid19-világjárvány pénzügyi következményeinek jobb kezelésében, és reagáljon a szóban forgó érdekelt felek sürgős likviditási szükségleteire a minimális szolgáltatásicsomagért és a kiszolgáló létesítményeket összekötő infrastruktúrához való hozzáférésért fizetendő díjak csökkentése, elengedése vagy a megfizetésükre kitűzött határidő elhalasztása révén.
Ezek az enyhítő intézkedések a rendelet 1. cikkében meghatározott referencia-időszak (a továbbiakban: referencia-időszak), azaz 2020. március 1. és 2020. december 31. között esedékes díjakra vonatkoztak. Az időbeli hatály az említett kereten belülre lett korlátozva annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedéseket csak a szükséges ideig alkalmazzák.
Az (EU) 2020/1429 rendelet 5. cikke felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján legfeljebb hat hónappal meghosszabbítsa a referencia-időszakot, amennyiben a pályahálózat-működtetők által szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy a vasúti forgalom csökkenése továbbra is fennáll, és ez bizonyíthatóan összefügg a Covid19-járvánnyal. A referencia-időszak 2022. április 14-ig volt meghosszabbítható.
A Bizottság kétszer gyakorolta a felhatalmazást 5 , és 2021. december 31-ig meghosszabbította a referencia-időszakot. A Bizottság 2020. október 13-tól kezdődő, egyéves időtartamra szóló, a referencia-időszak meghosszabbítására irányuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása lejárt.
Az uniós vasúti pályahálózat-működtetők által a 2021 szeptemberéig tartó időszakra vonatkozóan a Bizottságnak szolgáltatott adatok alapján a világjárvány súlyosabban érintette a személyszállítási ágazatot – ezen belül különösen a kereskedelmi személyszállítási szolgáltatásokat –, amelynek kínálata valamennyi tagállamban jelentősen csökkent, és a mai napig nem éri el a 2019-es szintet. A közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó, a hálózaton 2021 januárja és szeptembere között közlekedő személyszállító vonatok száma hasonló volt a 2019 azonos időszakában regisztrálthoz, míg 2020-ban 7,8 %-kal alacsonyabb volt 2019-hez képest. A kereskedelmi személyszállító vonatok száma azonban 2021 januárja és szeptembere között még mindig 21,5 %-kal alacsonyabb volt, mint 2019 azonos időszakában, ami azt mutatja, hogy 2020 azonos időszakához képest, amikor is 23,3 %-kal volt alacsonyabb, mint 2019-ben, nem történt fellendülés. A hálózaton közlekedő tehervonatok száma még mindig 2,5 %-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a forgalmi adatok vonatkilométerben történő kifejezése esetén. 2021 januárja és szeptembere között a közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó személyszállítási szolgáltatások vonatkilométerben kifejezett volumene 5,2 %-kal maradt el a 2019 azonos időszakában megfigyelt szinttől. A kereskedelmi személyszállítási szolgáltatások vonatkilométerben kifejezett volumene 2021-ben 25,6 %-kal alacsonyabb maradt 2019 azonos időszakához képest, összhangban a már 2020-ban mért (alacsony) szinttel. A hálózaton közlekedő tehervonatok által megtett vonatkilométerek a fellendülés jeleit mutatták, de 2021 januárja és szeptembere között 2,6 %-kal alacsonyabbak voltak, mint 2019 azonos időszakában. Ebből következik, hogy a vasúti forgalom szintjében a Covid19-világjárvány hatására bekövetkezett csökkenés továbbra is fennáll.
Ezért a referencia-időszak ismételt meghosszabbítása érdekében módosítani kell az (EU) 2020/1429 rendeletet.
Mivel a világjárvány még nem ért véget, és a jövőbeli fejlemények bizonyos fokig továbbra is kiszámíthatatlanok, emellett fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy a meglévő jogi kerettel összhangban alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítsa a fenti időszakot.
Ennek megfelelően javasolt a referencia-időszak 2022. június 30-ig történő meghosszabbítása, valamint a Bizottság felhatalmazása arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen időszak 2023. december 31-ig történő ismételt meghosszabbítása céljából. Javasoljuk továbbá, hogy az említett felhatalmazás időbeli hatálya ugyanazon a napon, azaz 2023. december 31-én járjon le. A jelenlegi rendelet minden egyéb rendelkezésének változatlannak kell maradnia.
A Covid19-járvány előre nem látható alakulása és különösen az aggodalomra okot adó új variánsok hirtelen megjelenése miatt nem volt lehetőség a szükséges intézkedések időben történő elfogadására. Az (EU) 2020/1429 rendelet előírja a Bizottság számára, hogy a referencia-időszak esetleges meghosszabbítására vonatkozó határozatát a pályahálózat-működtetők által a referencia-időszak meghosszabbításának felét követően szolgáltatott adatokra alapozza. A Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy a felhatalmazás lejárta előtt elfogadja a referencia-időszak ismételt meghosszabbítását, mivel a szükséges adatok akkor még nem álltak rendelkezésre.
Annak érdekében, hogy az intézkedések 2021. december 31. (a jelenlegi referencia-időszak vége) utáni alkalmazása folyamatos maradjon, e rendelet alkalmazásának a hatálybalépését megelőző időszakra is ki kell terjednie. Tekintettel az e rendelet által előírt rendelkezések jellegére, a visszamenőleges alkalmazás nem vezet az érintett személyek jogos elvárásainak megsértéséhez.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A jelenlegi javaslat célja az, hogy biztosítsa a Covid19-járvány vasúti közlekedésre gyakorolt hatásainak enyhítése és az egységes európai vasúti térség integritásának fenntartása érdekében bevezetett jelenlegi rendkívüli intézkedések időbeli hatályának meghosszabbítását és alkalmazásának folytonosságát. Ezek az intézkedések kiegészítik és tiszteletben tartják a 2012/34/EU irányelv alapján létrehozott jogi keretet.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az egységes európai vasúti térség hatékony működése a piaci szereplők gazdasági teljesítményétől, valamint a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok működtetési függetlenségével, a díjszabásra és a hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések átláthatóságával, a menetvonal-elosztási és díjszabási rendszerekkel kapcsolatos megkülönböztetésmentességgel és egyenlő bánásmóddal, valamint a piacnyitással kapcsolatban már elért eredmények megőrzésétől függ. A Covid19 kitörésének a vasúti piac érdekelt feleire gyakorolt negatív gazdasági következményei veszélyeztethetik azok pénzügyi életképességét, és súlyos negatív hatással lehetnek a közlekedési rendszer működésére, ami kedvezőtlen hatást gyakorolna a gazdaság egészére. Az uniós pályahálózat-működtetőktől a 2020 márciusa és 2021 szeptembere közötti időszakra vonatkozóan gyűjtött adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a világjárvány vasúti forgalomra gyakorolt hatásai továbbra is fennállnak, és hogy a fellendülés nehézségekbe ütközik. Ezért a javasolt módosító rendelet célja, hogy továbbra is kezelje az ágazatra gyakorolt tartós hatásokat. Ez egyúttal összhangban volna azon egyéb intézkedések érvényességének meghosszabbításával, amelyek segítik a tagállamokat, valamint az uniós vállalkozásokat és polgárokat a világjárvány negatív hatásainak kezelésében. 2021. november 18-án például a Bizottság 2022. június 30-ig meghosszabbította az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet 6 , lehetővé téve a tagállamok számára, hogy szükség esetén folytassák támogatási programjaikat, és biztosítsák, hogy ne szűnjenek meg hirtelen a válság által továbbra is érintett vállalkozásokat segítő szükséges pénzügyi támogatások.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ez a kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkén alapul, amely egyben az (EU) 2020/1429 rendelet jogalapja is.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő ok miatt nem tudják kielégítően megvalósítani: A pályahasználati díjakat uniós szinten átfogóan szabályozzák, ezért a tagállamok külön európai jogszabály hiányában nem térhetnek el az uniós szabályoktól. A 2012/34/EU irányelv nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a Covid19 kitörésével összefüggésben – különösen a díjszabásra és a kapacitáselosztásra vonatkozó szabályok kiigazítása révén – reagáljanak a vasúti közlekedésre gyakorolt előre nem látható hatásokra. Ezt az (EU) 2020/1429 rendelet csak kivételesen, bizonyos korlátok között engedélyezte. Ezenkívül az említett rendelet értelmében továbbra is a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy végrehajtják-e az előírt intézkedéseket, figyelembe véve a közfinanszírozás tekintetében rendelkezésükre álló eszközöket is. Ezért az (EU) 2020/1429 rendeletben foglalt intézkedések alkalmazásának javasolt meghosszabbítása összhangban van a szubszidiaritás elvével.
•Arányosság
A javaslat nem lépi túl a jelenlegi Covid19-járvány hatásainak enyhítésére irányuló célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket azáltal, hogy korlátozott időre meghosszabbítja a 2012/34/EU irányelvtől való, az (EU) 2020/1429 rendelet által engedélyezett célzott eltérések időbeli hatályát. A javasolt intézkedés ezért arányos. A referencia-időszak meghosszabbítása összhangban van a korábbi meghosszabbításokkal, és tükrözi a jelenleg rendelkezésre álló adatokból levonható következtetéseket. A világjárvány jövőbeli fejleményeire figyelemmel javasoljuk továbbá a referencia-időszak meghosszabbítása tárgyában a Bizottság számára adott felhatalmazás időbeli hatályának kiterjesztését.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Mivel egy meglévő rendelet módosítására irányuló javaslatról van szó, ugyanazt a jogi eszközt kell alkalmazni.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Ez egy sürgős intézkedés, amelyet a Covid19-világjárvány előre nem látható jellege tesz szükségessé.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A sürgősségre való tekintettel nem került sor hivatalos konzultációra az érdekelt felekkel. Ugyanakkor mind a tagállami hatóságok, mind az érdekelt felek felkérték a Bizottságot az (EU) 2020/1429 rendelet hatályának meghosszabbítására.
A vasúttársaságokat képviselő vasúti ágazati szövetségek többször is kérték a Bizottságtól az intézkedések időbeli hatályának meghosszabbítását. A tagállamok és a pályahálózat-működtetők már bevezettek ilyen intézkedéseket.
Tekintettel arra, hogy a 2012/34/EU irányelv nem tartalmaz megfelelő vészhelyzeti rendelkezéseket, valamint a világjárvány vasúti ágazatra gyakorolt tartós hatásaira, ki kell terjeszteni a jelenlegi intézkedések lehetséges alkalmazását.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Amint az már kifejtésre került, a helyzet sürgőssége miatt a szakértői vélemények szokásos részletességgel való összegyűjtése nem volt lehetséges. A Bizottság azonban felhasználta a tagállamokkal és a vasúti ágazat érdekelt feleivel fenntartott kapcsolatai során szerzett tapasztalatokat, valamint a vasúti forgalomnak a pályahálózat-működtetők által az elmúlt két évben szolgáltatott információk alapján történő folyamatos nyomon követése révén szerzett ismereteket.
•Hatásvizsgálat
A helyzet sürgősségére való tekintettel hatásvizsgálat elvégzésére nem került sor.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
Tárgytalan.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Tárgytalan.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az intézkedés nem tartalmaz konkrét nyomonkövetési vagy jelentéstételi szabályokat. A Bizottságnak azonban figyelemmel kell kísérnie a Covid19-járvány alakulását és annak az egységes európai vasúti térségre gyakorolt hatását, és szükség esetén felhatalmazást kell kapnia arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ezen intézkedés által érintett időszakok meghosszabbítása céljából.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Nincsenek.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javasolt rendelet 1. cikke módosítja az (EU) 2020/1429 rendelet 1. cikkét, 5. cikkének (2) bekezdését és 6. cikkének (2) bekezdését; ezáltal meghosszabbítja a referencia-időszakot, valamint kiterjeszti a referencia-időszak meghosszabbítására vonatkozó maximális időkeretet és az e tárgyban a Bizottság számára adott felhatalmazás időbeli hatályát.
A 2. cikk a javasolt rendelet 2022. január 1-jétől történő alkalmazásáról rendelkezik.
2021/0437 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2020/1429 rendeletnek a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításával kapcsolatos átmeneti intézkedések alkalmazására vonatkozó referencia-időszak időtartama tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7 ,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében 8 ,
mivel:
(1)A Covid19-világjárvány a kereslet komoly csökkenése miatt a vasúti forgalom jelentős visszaeséséhez vezetett. Ez súlyos hatással van a vasúti társaságokra nézve.
(2)A vasúti társaságok, melyeknek ezekre a körülményekre nincs befolyásuk, folyamatosan jelentős likviditási problémákkal, komoly veszteségekkel és bizonyos esetekben a fizetésképtelenség kockázatával szembesülnek.
(3)A Covid19-világjárvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozása és a vasúti társaságok támogatása érdekében az (EU) 2020/1429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 lehetővé tette, hogy a tagállamok engedélyezzék a pályahálózat-működtetők számára a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés díjainak csökkentését, elengedését vagy elhalasztását. Ezt a lehetőséget a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig tartó referencia-időszakra biztosították, amit az (EU) 2021/1061 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10 2021. december 31-ig meghosszabbított. A Bizottság a továbbiakban nem rendelkezik felhatalmazással e referencia-időszak ismételt meghosszabbítására.
(4)A Covid19-világjárvány folytatódik, és a nagyon fertőző és kiszámíthatatlan variánsok – például az omikron-variáns – megjelenése bizonytalanságot teremt a jövőre és az új korlátozó intézkedések jelentette kockázatokra nézve.
(5)A Covid19-világjárvány továbbra is negatív hatást gyakorol a vasúti forgalomra, és lehetséges, hogy a világjárvány jövőbeli alakulásától függően a vasúttársaságok továbbra is érintettek lesznek. Az ágazat sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében az (EU) 2020/1429 rendelet referencia-időszakát 2022. június 30-ig meg kell hosszabbítani.
(6)A Covid19-járvány előre nem látható alakulása, az új variánsok hirtelen megjelenése és a vasúti ágazatra gyakorolt hatásuk értékelésének szükségessége gyors és rugalmas szabályozási válaszintézkedéseket tesz szükségessé. Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetre adott válaszban ne lépjen fel törés, 2021. december 31. után is helyénvaló biztosítani az intézkedések alkalmazásának folytonosságát. Tekintettel az e rendelet által előírt rendelkezések jellegére, a referencia-időszak meghosszabbításának visszamenőleges alkalmazása nem vezet az érintett személyek jogos elvárásainak megsértéséhez.
(7)A Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell a Covid19-járvány vasúti ágazatra gyakorolt gazdasági hatását, és az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül meghosszabbítsa az e rendeletben előírt intézkedések alkalmazási időszakát, amennyiben a kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak. Az (EU) 2020/1429 rendelet alapján adott felhatalmazást változatlan feltételek mellett 2023. december 31-ig meg kell hosszabbítani.
(8)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a Covid19-járvány okozta sürgős helyzetre válaszul a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámítására vonatkozóan megállapított ideiglenes szabályok alkalmazásának meghosszabbítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(9)Az (EU) 2020/1429 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(10)Az e rendeletben előírt intézkedések mihamarabbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2020/1429 rendelet módosításai
Az (EU) 2020/1429 rendelet a következőképpen módosul:
1.Az 1. cikk második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Ez a rendelet a vasúti infrastruktúrának a fent említett irányelv hatálya alá tartozó, belföldi és nemzetközi vasúti szolgáltatások céljára történő használatára alkalmazandó a 2020. március 1. és 2022. június 30. közötti időszakban (a továbbiakban: referencia-időszak).”
2.Az 5. cikk (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az ilyen módosítás a referencia-időszakot legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg, és a referencia-időszak nem hosszabbítható meg 2023. december 31-én túl.”
3.A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2023. december 31-ig terjedő időszakra szól.”
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről szóló hetedik jelentés, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének (4) bekezdése alapján, COM(2021) 5 final.
