EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.15.
COM(2021) 310 final
2018/0138(COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
2018/0138 (COD)
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján
a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról
1.Előzmények
A javaslat Európai Parlament, illetve Tanács számára történő megküldésének időpontja (COM(2018) 277 final dokumentum – 2018/0138 COD):
|
2018. május 17.
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének időpontja:
A Régiók Bizottsága véleményének időpontja:
|
2018. október 17.
2019. február 7.
|
Az Európai Parlament álláspontjának időpontja (első olvasat):
|
2019. február 13.
|
Az általános megközelítésre vonatkozó tanácsi megállapodás időpontja:
A háromoldalú egyeztetések időpontjai:
A kompromisszumos megállapodás Állandó Képviselők Bizottsága általi megerősítése:
Az Európai Parlament TRAN bizottságának a kompromisszumos megállapodást támogató szavazása:
A tanácsi álláspont Állandó Képviselők Bizottsága általi elfogadása („I/A” napirendi pont):
|
2019. december 2.
2020. február 3.
2020. május 18.
2020. június 8.
2020. június 17.
2020. július 14.
2021. június [9].
|
A Tanács első olvasatbeli álláspontjának elfogadása:
|
2021. június [14].
|
2.A Bizottság javaslatának célja
A transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló bizottsági javaslatot 2018 májusában, az „Európa mozgásban” elnevezésű harmadik mobilitási csomag részeként terjesztették elő. A javaslat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a TEN-T törzshálózat elkészüljön a 2030-ra kitűzött határidőre, csökkentve a TEN-T infrastrukturális projektek végrehajtása során tapasztalt késedelmeket. Célja továbbá, hogy különösen az engedélyezési, a közbeszerzési és az egyéb eljárásokat illetően egyértelműbbé tegye a projektgazdák által követendő eljárásokat.
3.A Tanács álláspontjával kapcsolatos megjegyzések
Az eszköz formájának rendeletről irányelvre történő módosítása
A Tanács első olvasatban elfogadott, az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások eredményét tükröző 2021. június 14-i álláspontja számos alaki szempontból eltér az eredeti bizottsági javaslattól, mivel a jogi eszköz formája rendeletről irányelvre változott. A Bizottság javaslatában a háromoldalú egyeztetéseket követően végrehajtott eme jelentős változások ellenére azonban az elért megállapodás szövege megfelel az eredeti bizottsági javaslat azon célkitűzéseinek, hogy az engedélyezési eljárások gyorsabbá váljanak, és könnyítések kerüljenek bevezetésre a projektgazdák számára.
A bizottsági javaslathoz képest bevezetett legfontosabb változtatások a következők:
Alkalmazási kör
A Bizottság javaslata szerint az alkalmazási kör a TEN-T törzshálózattal kapcsolatos valamennyi közös érdekű projektre kiterjedt.
Az alkalmazási kör jelenleg a következőkre terjed ki: 1. A TEN-T törzshálózati folyosók előre meghatározott, határokon átnyúló összeköttetései és hiányzó összeköttetései a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet III. részének 1. szakaszában foglaltak szerint; 2. a törzshálózati folyosókra irányuló, 300 millió EUR-t meghaladó projektek. A transzeurópai közlekedési hálózatról szóló rendelet szerinti, kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, illetve az új technológiákhoz és az innovációhoz kapcsolódó projektek nem tartoznak ide. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen irányelv alkalmazási körét a törzshálózattal vagy akár az átfogó hálózattal kapcsolatos valamennyi projektre is kiterjesztik.
A Bizottság el tudja fogadni ezt a módosítást, mivel az a projektek széles és jelentős körének lefedettségét biztosítja, különös tekintettel a nagyobb és összetett infrastrukturális projektekre, például a határokon átnyúló szakaszokra.
Kijelölt hatóság
A Bizottság által javasolt „kizárólagos hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság” – az irányelv jelentette jogi eszközzel összhangban és a tagállamok közötti különbségeket figyelembe véve – „kijelölt hatósággá” változott. A projektgazdák munkáját megkönnyíti majd, hogy minden egyes projekt esetében egyértelműen azonosítható lesz a kijelölt hatóság, amely a teljes eljárás során kapcsolattartó pontként szolgál, és rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat. A Bizottság el tudja fogadni ezt a módosítást.
Az engedélyezési eljárásra vonatkozó határidő
A Bizottság eredeti javaslata több szakaszra bontott eljárást irányzott elő, amelyekhez megfelelő határidők kapcsolódtak. Ez a rendelkezés az irányelv jelentette jogi eszközzel összhangban módosításra került, nagyobb rugalmasságot hagyva a tagállamok által meghatározandó szakaszok tekintetében, ugyanakkor a teljes engedélyezési eljárás lezárására összesen 4 éves határidőt irányozva elő. A rendelkezések további biztosítékokkal is kiegészültek, amelyek korlátozzák a meghosszabbítás lehetőségét és előírják, hogy a hosszabbítást megfelelően indokolni kell, és erről a projektgazdát tájékoztatni kell. A Bizottság el tudja fogadni ezeket a módosításokat.
A határokon átnyúló engedélyezési eljárások koordinációja és az európai koordinátorok szerepe
Az engedélyezési ütemtervek összehangolására és a közös ütemtervről való megállapodásra vonatkozó kötelezettség kissé módosult a két tagállamot érintő projektek esetében. Mindazonáltal az irányelv értelmében a tagállamok hatóságainak együtt kell működniük a határokon átnyúló engedélyezési projektek esetében. Hasonlóképpen módosult az európai koordinátoroknak a határokon átnyúló engedélyezési eljárásokban betöltött szerepéről szóló rendelkezések szövegezése is. Az irányelv szövege előírja, hogy az európai koordinátoroknak tájékoztatást kell kapniuk az engedélyezési eljárásról, és hogy azok elősegíthetik a kijelölt hatóságok közötti kapcsolattartást, továbbá a megállapított határidők be nem tartása esetén tájékoztatást kérhetnek. A Bizottság el tudja fogadni ezeket a módosításokat.
Elsőbbségi státusz
A bizottsági javaslat előirányozta, hogy a projektgazdák és a hatóságok gondoskodjanak arról, hogy a projektek a lehetséges leggyorsabb jogi elbánásban részesüljenek. Az az általános koncepció, amelynek értelmében a tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a hatóságok az engedélyezési eljárás során prioritásként kezeljék az irányelv hatálya alá tartozó projekteket, továbbra is fennáll. Az irányelv módosította a prioritást jelentős projektek esetében a nemzeti jog alapján már létező különös engedélyezési eljárások alkalmazására vonatkozó rendelkezést azáltal, hogy lehetővé tette a különös engedélyezési eljárások tesztelését. A Bizottság el tudja fogadni ezeket a módosításokat.
Jelentéstétel
Az irányelv a tagállamokra vonatkozóan bevezeti azt a kötelezettséget, hogy kétévente tájékoztatniuk kell a Bizottságot az ezen irányelv hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások számáról, az eljárások átlagos hosszáról, a határidőt túllépő engedélyezési eljárások számáról és bármilyen közös hatóság létrehozásáról. A Bizottság el tudja fogadni ezt a módosítást.
4.
Következtetés
Összességében az elért megállapodás lehetővé teszi a Bizottság eredeti javaslatában foglalt célkitűzések elérését, amelyek kellő mértékben ambiciózusak maradnak. Az új szabályok hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik az infrastrukturális projektekre vonatkozó adminisztratív eljárásokat, és a közlekedési infrastruktúra-projektek gyorsabb végrehajtásának elősegítése révén támogatják a közlekedési ágazatot a Covid19-válság utáni helyreállítás során. A Bizottság elfogadja a Tanács álláspontját.