EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021PC0177

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

COM/2021/177 final

Brüsszel, 2021.4.14.

COM(2021) 177 final

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról


INDOKOLÁS

1.AZ AJÁNLÁS HÁTTERE

A terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés egyre dinamikusabb, globalizáltabb és összetettebb jelenség, amelyekre az Európai Unió bűnüldöző hatóságainak határozott és összehangolt választ kell adniuk. Emellett a terrorizmus és a súlyos bűnözés egyre mobilisabbá, transznacionálisabbá és határokon átnyúlóvá vált. E jelenség kezeléséhez mélyebb és hatékonyabb együttműködésre van szükség a nemzetközi szervekkel – köztük az Interpollal –, amelyek hídként szolgálhatnak az EU és a nemzetközi bűnüldöző hatóságok között.

A jelenlegi EU–Interpol együttműködés háttere

A Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (Interpol) 1 194 ország a tagja, és ezzel az Interpol a legnagyobb globális bűnügyi rendőrségi kormányközi szervezet. Megkönnyíti a bűnüldözési együttműködést, például azáltal, hogy lehetővé teszi a bűnüldözési vonatkozású adatok megosztását és az azokhoz való hozzáférést. Az Interpol több együttműködési megállapodást kötött számos nemzetközi szervezettel a kölcsönös érdekeltségű területeken. Az Interpolnak valamennyi uniós tagállam a tagja.

A rendőrségi információk feldolgozására vonatkozó első szabályainak 1983-as elfogadása óta az Interpol az évek során naprakésszé tette eljárásait azon elv alapján, hogy a magánélet sérthetetlenségének tiszteletben tartása a bűnüldözéssel összefüggésben végzett információmegosztás alapvető követelménye. Az Interpol személyes adatok feldolgozására vonatkozó jelenlegi szabályait 2019-ben frissítették 2 .

Az EU és az Interpol már régóta és szorosan együttműködik a bűnüldözéssel kapcsolatos számos területen. Az Interpol az EU kulcsfontosságú partnere a belső és külső biztonság területén, beleértve a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint az integrált határigazgatást.

A Tanács 2005/69/IB közös álláspontja 3 például felszólítja a tagállamokat, hogy a súlyos és szervezett bűnözés – a terrorizmust is ideértve – megelőzése és az ellene való küzdelem céljából hozzák meg az illetékes bűnüldöző szerveik közötti, valamint a közöttük és a harmadik országok ilyen szervei közötti együttműködés javításához szükséges intézkedéseket az útlevéladatoknak 4 az Interpollal történő cseréje révén.

Az Interpol emellett aktívan részt vesz az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT 5 operatív végrehajtásában azáltal, hogy az uniós bel- és igazságügyi ügynökségekkel 6  együttműködésben támogatja a tagállamok operatív intézkedéseit, mely tagállamok számos megállapodás vagy rendelkezés 7 alapján szorosan együttműködnek az Interpollal. Az Európai Ügyészség (EPPO) 8 2017-es létrehozásakor egy további uniós szerv jött létre a határokon átnyúló nyomozás és bűnüldözés területén. Tekintettel arra, hogy az Európai Ügyészség hamarosan megkezdi működését, az Európai Ügyészség és az Interpol közötti együttműködés kialakítása és szabályozása szükséges.

Végül pedig az EU az Interpol egyik legnagyobb adományozója. Ezeket az uniós forrásokat az Interpol által vagy az Interpol projektpartnere által végrehajtott projektekre különítik el. E forrásokat különösen az információcserére, a bűnüldözésre – ezen belül a határigazgatási együttműködésre és kapacitásépítési tevékenységekre –, valamint a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények számos területét érintő olyan projektekre és programokra fordítják, amelyek regionális fókusza elsősorban Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában található.

Az EU és az Interpol közötti együttműködési megállapodás szükségessége

A biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi uniós stratégia 9 az EU és az Interpol közötti együttműködés fokozására szólítja fel a tagállamokat, mivel az elengedhetetlen az együttműködés és az információcsere javításához. A stratégia elismeri, hogy az Interpolnak mint az egyik legnagyobb államközi bűnügyi rendőrségi szervezetnek fontos szerepet játszik e tekintetben. A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni az Interpollal való együttműködés fokozásának módjait, ideértve az Interpol adatbázisaihoz való lehetséges hozzáférést és az operatív és stratégiai együttműködés megerősítését. Ezen túlmenően az EU 2020. évi terrorizmus elleni programja 10 elismeri, hogy az Interpol kulcsfontosságú partner a terrorizmus elleni küzdelemben – például a külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos szakértelme miatt –, továbbá hogy bizonyos területeken ki kell alakítani vagy fokozni kell az együttműködést, és hogy számos uniós szerv számára operatív okokból szükséges, hogy a feladatai ellátásához hozzáférjen az Interpol adatbázisaihoz.

Az Interpollal már meglévő együttműködés ellenére vannak olyan területek, ahol a nélkülözhetetlen operatív igények kielégítése és a hatályos jogi aktusok végrehajtása érdekében fokozni lehet és kell az együttműködést, sőt azt új területekre is ki lehet terjeszteni, ezáltal jobban támogatva a tagállamokat a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzésében és leküzdésében. Ezen operatív igények kielégítéséhez együttműködési megállapodás megkötésére van szükség az Interpollal.

A következő bekezdések részletesen meghatározzák ezeket az igényeket.

Először is új együttműködési megállapodásra van szükség A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol 11 ) és az Interpol között. Az Europol már együttműködési megállapodást kötött az Interpollal a személyes adatok cseréjéről, amely 2001-ben 12 , jóval az Europol-rendelet 2017. május 1-jei hatálybalépése előtt jött létre. Ez a megállapodás azonban nem biztosít közvetlen vagy közvetett hozzáférést az Europol számára az információkhoz és az Interpol adatbázisaihoz és különösen a terroristákra vonatkozó információkat tartalmazó értesítésekhez 13 . Emellett az Ügynökség a feladatainak ellátása érdekében kizárólag az Europol Interpol-összekötő tisztviselőjén vagy az Interpol Europol-összekötő tisztviselőjén keresztül cserélhet információkat az Interpollal vagy férhet hozzá annak adatbázisaihoz. Ezért az Ügynökség és az Interpol közötti kapcsolatokat szabályozó új megállapodásra 14 van szükség egyrészt a terrorizmus, valamint a határokon átnyúló és transznacionális súlyos szervezett bűnözés elleni küzdelem legújabb fejleményeinek figyelembevétele, másrészt a jelenlegi operatív igények, az Europol megbízatásának 15 és az EU legújabb adatvédelmi rendszerének 16 kezelése érdekében.

Másodszor, biztosítani kell az interoperabilitást. Az EU és az Interpol tájékozódási célú megbeszéléseket folytatott arról, hogy a határok és a vízumügy, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területére vonatkozó uniós információs rendszerek közötti interoperabilitásról szóló rendeletek 17 , valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről (ETIAS) szóló rendelet 18 elfogadását követően szükség van-e együttműködési megállapodás megkötésére.

Az interoperabilitásról és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről szóló rendeletek az európai keresőportálon keresztül ellenőrzött hozzáférést biztosítanak két Interpol-adatbázishoz 19 az uniós tagállamok és uniós ügynökségek számára. Az Interpol két adatbázisa: az ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisa (SLTD-adatbázis), valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisa (TDAWN-adatbázis). Ezek az adatbázisok nagy mennyiségű adatot tartalmaznak a harmadik országbeli állampolgárok úti okmányairól. Az adatbázisok használatával minimálisra csökkenthetők az információs hiányosságok és maximálisra növelhetők a pozitív találatok, minek következtében javulhatnak az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer működési eredményei.

A fenti két rendelet kimondja, hogy az Interpol-adatbázisokra irányuló lekérdezéseket úgy kell elvégezni, hogy az információk ne jussanak az Interpol-riasztás rögzítőjének tudomására. Az Interpollal kötendő együttműködési megállapodás biztosítja majd a szükséges jogalapot – ideértve az adatvédelmi biztosítékokat és garanciákat –, valamint lehetővé teszi az európai keresőportál számára, hogy kapcsolódjon az Interpol-adatbázisokhoz. Ezen túlmenően az együttműködési megállapodás lehetőséget biztosít az európai keresőportálnak és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszernek az Interpol informatikai infrastruktúrájával történő biztonságos összekapcsolására, lehetővé téve az Interpol-adatbázisokhoz való hozzáférést. A cél a terrorista bűncselekmények megelőzésének és kivizsgálásának elősegítése.

Ugyanebben az összefüggésben a Bizottság 2018-ban javaslatot 20 tett a vízuminformációs rendszerről szóló rendelet 21 felülvizsgálatára, ami – az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerhez hasonlóan – lehetővé teszi az uniós határigazgatási és biztonsági rendszerek, valamint az Interpol-adatbázisok automatizált lekérdezését. Az Európai Parlament és a Tanács 2020 decemberében politikai megállapodásra jutott e javaslatról; a hivatalos elfogadásra a következő hónapokban kerül sor. A politikai megállapodás az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről szóló rendeletben szereplő rendelkezéshez hasonló rendelkezést tartalmaz. A vízuminformációs rendszerről szóló rendelet felülvizsgálatát ezért figyelembe kell venni az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló, az Interpollal folytatott tárgyalások során is. Ez szintén elősegíti majd a terrorista bűncselekmények megelőzését és kivizsgálását.

Harmadszor, a bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak naprakész információkra van szükségük a bűnözőkről és a bűncselekményekről. Az Interpol ilyen információkat tartalmazó adatbázisok széles körét kezeli globális szinten az Interpol 194 tagállamának részvételével. Az Interpol 18 adatbázisa 22 több mint 100 millió, egyénekre vonatkozó információkat tartalmazó bűnüldözési adatot foglal magában, amelyek lehetnek például nevek és ujjnyomatok, lopott vagyontárgyak – például útlevelek vagy járművek –, fegyverek és tűzfegyverek.

Ezek az információk rendkívül hasznosak az Europol, a Frontex 23 , az Eurojust és az Európai Ügyészség számára ahhoz, hogy feladataikat megbízatásuknak megfelelően végezzék. Ezen információk birtokában e szervek hatékonyabban tudnak dolgozni, mivel az ilyen információk operatív hozzáadott értéket jelentenek számukra, különösen akkor, amikor támogatást nyújtanak a tagállamoknak a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények felderítésében, megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben. Ezek az információforrások lehetővé teszik az ügynökségek és az Európai Ügyészség számára, hogy javítsák a már rendelkezésükre álló információk pontosságát és minőségét, azonosítsák az információk közötti kapcsolatokat vagy egyéb összefüggéseket, pótolják az információs hiányosságokat, és ezáltal holisztikus és egységes hírszerzést biztosítsanak a tagállamoknak. Annak ellenére azonban, hogy az uniós tagállamok az Interpol tagországaiként közvetlenül hozzáférhetnek az adatbázisokhoz, a Frontex, az Eurojust és az Európai Ügyészség az Interpollal való megállapodás hiányában jelenleg nem rendelkezik a megbízatásának megfelelő hozzáféréssel (sem közvetlen hozzáféréssel, sem pedig „találat/nincs találat” alapon) 24 .

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes ügynökségekkel kapcsolatos kérdéseket.

Europol

Az Ügynökség a feladatai elvégzése céljából jelenleg az Europol Interpol-összekötő tisztviselőjén vagy az Interpol Europol-összekötő tisztviselőjén keresztül folytat információcserét az Interpollal és fér hozzá az Interpol adatbázisaihoz, az Europol és az Interpol között hatályban lévő együttműködési megállapodás 25 részeként. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennek az eljárásnak a javítására, felgyorsítására és egyszerűsítésére van szükség az ilyen információkhoz való gyors hozzáférés megkönnyítése érdekében, különös tekintettel az Interpol terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos adatbázisaiban szereplő információkra, nevezetesen a terroristákra vonatkozó információkat tartalmazó értesítéseire. Ez lehetővé tenné, hogy az Europol által a tagállamoknak nyújtott operatív támogatás – és különösen az Europol elemzési kapacitása – az Interpol birtokában lévő információkra támaszkodjon. Az Interpol-adatbázisokhoz való közvetlen vagy közvetett hozzáférés ezért javítaná az operatív együttműködést, az adattulajdonosok által megszabott korlátozások megfelelő figyelembevételével.

Frontex

A Frontex feladata, hogy biztosítsa az integrált határigazgatást az EU külső határain annak érdekében, hogy a külső határok igazgatása hatékonyan, és az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartva történjen 26 . Az európai integrált határellenőrzés egyik eleme a jogszerű határátlépések elősegítésével kapcsolatos intézkedéseket és adott esetben a külső határokon a határokon átnyúló bűnözés – különösen a terrorizmus, a migránscsempészés és az emberkereskedelem – megelőzésével és felderítésével kapcsolatos intézkedéseket foglalja magában 27 . Ezzel összefüggésben operatív igény van arra, hogy a Frontex készenléti alakulatának 1. kategóriába tartozó személyzete (hivatali személyzet 28 ) a feladatai elvégzése céljából hozzáférjen az Interpol-adatbázisokhoz. Konkrétabban, az (EU) 2019/1896 rendelet 82. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 1. kategóriába tartozó csapatok tagjainak képeseknek kell lenniük a határellenőrzéshez 29 szükséges, az (EU) 2016/399 rendeletben 30 (Schengeni határellenőrzési kódex) meghatározott feladatok elvégzésére és hatáskör gyakorlására. Ez magában foglalja a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan az Interpol-adatbázisokban (különösen az ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisában) a külső határokon végzett lekérdezéseket, a Schengeni határellenőrzési kódex 8. cikke (3) bekezdése a) pontjának i. alpontja 31 , 8. cikke (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontja 32 és 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja 33 szerint. Ez elősegíti majd a terrorista bűncselekmények megelőzését és kivizsgálását, különösen az EU külső határain végzett határforgalom-ellenőrzés során.

Eurojust

Az ügynökségnek alapvető operatív igénye van az Interpollal való együttműködés fokozására 34 és a feladatai ellátásához elengedhetetlen személyes adatok cseréjéhez szükséges jogalap megszerzésére 35 . Konkrétabban, az Interpolt strukturált és strukturális módon be kell vonni az Eurojust ügyeibe, ideértve a koordinációs üléseket, a koordinációs központokat és a közös nyomozócsoportokat is 36 . Különösen olyan esetben, ha az igazságügyi intézkedések végrehajtásának koordinálásához az Eurojust támogatását kérik, és az egyéneket harmadik országokban kell letartóztatni, az Interpol bevonása hozzáadott értéket teremtene, felgyorsítaná a bírósági eljárást és megkönnyítené az Eurojust munkáját 37 . Szükség van arra is, hogy az Eurojust információt cseréljen az Interpollal a feltételezett külföldi terrorista harcosokról 38 , különösen az Eurojust terrorizmusellenes nyilvántartásának 39  figyelembevételével. Az Interpol csatornáit már használják a kiadatási kérelmek 40 továbbítására, és azok hamarosan rendelkezésre állnak a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések 41 továbbításához is.

Európai Ügyészség

Az Európai Ügyészség független uniós szerv, amely felelős az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért. Hatáskörébe tartozik a nyomozások lefolytatása, a vádhatósági határozatok végrehajtása és az ügyészi feladatok ellátása a tagállamok illetékes bíróságain. Ebben az összefüggésben az Európai Ügyészségnek az Interpollal való együttműködéssel kapcsolatos operatív igényei megegyeznek a tagállamok bármely nemzeti nyomozó és ügyészi hatóságának operatív igényeivel, ami magában foglalja az Interpol-adatbázisokban tárolt információkhoz való hozzáférést 42 , valamint az Interpollal, és az Interpolon keresztül harmadik országokkal folytatott információcserét. Ez az igény még hangsúlyosabbá vált, tekintettel az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények határon átnyúló jellegére és a harmadik országokkal való együttműködés szükségességére. Emellett az Európai Ügyészségnek az információcsere megkönnyítése érdekében várhatóan szüksége lesz az Interpol segítségére, különösen a kölcsönös jogsegély tekintetében. Az Európai Ügyészség és az Interpol közötti együttműködést – amennyiben az az Európai Ügyészség feladatai ellátásához szükséges 43 – még ki kell alakítani és szabályozni kell, az Európai Ügyészség nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó megbízatásának rendelkezéseivel összhangban.

Az Interpol és tagjai is elismerik és megerősítik az együttműködési megállapodás szükségességét. Az Interpol Közgyűlésének 88. ülésén 2019 októberében elfogadták az 5. sz. határozatot, amely felhatalmazza az Interpol Főtitkárságát arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az EU-val együttműködési megállapodás megkötése céljából.

Az együttműködés egyéb formái

Ezzel párhuzamosan ki kell térni az Interpollal való együttműködés egyéb formáira is, amelyeket a Bizottság a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjével együttműködve az EUMSZ 220. cikkén alapuló, az Interpollal kötött külön eszköz részeként az EU nevében fenn kíván tartani. Ez az együttműködés összhangban lesz az EUMSZ 220. cikkének (2) bekezdésével az átfogó együttműködési keret meghatározása, valamint az EU és az Interpol közötti magas szintű és technikai szintű strukturált párbeszéd keretének kialakítása tekintetében. Ezen túlmenően az együttműködés hozzáférést biztosít majd az Interpol speciális adatbázisaihoz a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, a Tanács és a Parlament biztonsági szolgálatai számára a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában folytatott biztonsági háttér-ellenőrzések, nyomozások és belső vizsgálatok céljából, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy hozzáférjen az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához, és ellenőrzött értesítéseket adjon ki az elvesztett, ellopott és visszavont uniós laissez-passer-k tekintetében.

2.A TERVEZETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A tervezett EU–Interpol együttműködési megállapodás az alábbi célokat szolgálja:

Az Ügynökség és az Interpol közötti kapcsolatok szabályozása, figyelembe véve a terrorizmus, valamint a határokon átnyúló és transznacionális súlyos szervezett bűnözés elleni küzdelem legújabb fejleményeit, a jelenlegi operatív igényeket, az Europol megbízatását és az EU legújabb adatvédelmi rendszerét.

Az ahhoz szükséges biztosítékok és garanciák megteremtése, hogy az uniós tagállamok és az uniós ügynökségek a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben, az európai keresőportálon keresztül – a hozzáférési jogaikkal, az ilyen hozzáférésre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban, valamint az uniós adatvédelmi követelményeket és az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartva – ellenőrzött hozzáférést kapjanak az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához (SLTD-adatbázis), valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához (TDAWN-adatbázis).

Az ahhoz szükséges biztosítékok és garanciák megteremtése, hogy az uniós tagállamok és a Frontex (az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer Központi Egysége) az európai keresőportálon keresztül, az uniós adatvédelmi követelményeknek és az alapvető jogoknak megfelelően hozzáférjenek az Interpol-adatbázisokhoz.

A Vízuminformációs Rendszerről szóló felülvizsgált rendelet végrehajtásához szükséges biztosítékok és garanciák megteremtése annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós tagállamok a vízumkérelmek vagy tartózkodási engedély iránti kérelmek vizsgálata során az európai keresőportálon keresztül, az uniós adatvédelmi követelményeket és az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartva hozzáférjenek az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához (SLTD-adatbázis), valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához (TDAWN-adatbázis).

Az (EU) 2017/1939 rendelettel létrehozott Európai Ügyészség és az Interpol közötti együttműködés létrehozása és szabályozása, e szervek megbízatásának megfelelően, valamint az uniós adatvédelmi követelményeket és az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartva.

Az ahhoz szükséges jogalap biztosítása, hogy az Europol, a Frontex 1. kategóriába tartozó személyzete (a készenléti alakulat hivatalos személyzete) és az Európai Ügyészség a feladataik ellátása céljából – az uniós adatvédelmi követelményeket és az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartva – hozzáférjenek a releváns Interpol-adatbázisokhoz 44 .

Az ahhoz szükséges jogalap biztosítása, hogy az Eurojust és az Európai Ügyészség operatív információkat cserélhessen az Interpollal, az uniós adatvédelmi követelményeket és az alapvető jogokat teljes mértékben tiszteletben tartva.

A fent felsorolt valamennyi célnak teljes mértékben összhangban kell állnia az uniós adatvédelmi rendszerrel 45 .

3.UNIÓS HATÁSKÖR

Az EUMSZ 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik „nemzetközi megállapodás megkötésére ... amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja”. Nemzetközi megállapodás akkor érintheti a közös szabályokat, vagy változtathatja meg azok alkalmazási körét, ha átfedés van a megállapodás tárgya és az uniós jog között, vagy az uniós jog a megállapodás tárgyának jelentős részét szabályozza. Az Európai Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16., 77., 79., 85., 86. cikke, 87. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 88. cikke alapján közös szabályokat fogadott el az együttműködési megállapodásba foglalandó szempontokra vonatkozóan.

A jelenlegi európai uniós jogi keret a következőket foglalja magában:

az Europolról, a Frontexről, az Eurojustról és az Európai Ügyészségről szóló (EU) 2016/794, (EU) 2019/1896, (EU) 2018/1727, illetve (EU) 2017/1939 rendelet, beleértve a nemzetközi szervezetekkel – köztük az Interpollal – való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket;

az (EU) 2019/817, az (EU) 2019/818 és az (EU) 2018/1240 rendelet, amelyek értelmében az uniós tagállamok és az uniós ügynökségek ellenőrzött hozzáférést kapnak az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához, valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához;

az (EU) 2016/399 rendeletet (Schengeni határellenőrzési kódex) módosító (EU) 2017/458 rendelet, amelynek célja, hogy a külső határokon végzett ellenőrzések során fokozzák a határátlépők adatainak a releváns adatbázisokkal való összevetését, és ennek céljából az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisa képezze az egyik lekérdezendő adatbázist.

Ez az ajánlás összhangban áll a fent említett jogi aktusok rendelkezéseivel.

4.    JOGALAP

Ezen ajánlás célja, hogy a Tanács felhatalmazást adjon a Bizottság számára arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson a jövőbeli EU–Interpol együttműködési megállapodásról. A Tanács számára a tárgyalások megkezdésének engedélyezésére vonatkozó jogalap az EUMSZ 218. cikkének (3) és (4) bekezdése.

5.    A TÁRGYALÁSOK

Az EUMSZ 218. cikkével összhangban a Tanács az EU és az Interpol közötti együttműködési megállapodás ügyében a Bizottságot jelöli ki az Unió főtárgyalójaként.

A Bizottság a tárgyalásokat a határozat mellékletében foglalt tárgyalási irányelvekkel összhangban és a Tanács által kijelölt különbizottsággal konzultálva folytatja le.

A Bizottság az Európai Parlamentet kellő időben és teljes mértékben tájékoztatja majd a tárgyalások aktuális állásáról.

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Tárgyalásokat kell kezdeni az Európai Unió és az Interpol közötti együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötése céljából. A megállapodás célja az EU és az Interpol közötti együttműködés szabályozása a bűnüldözés (az EUMSZ 87. és 88. cikke), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés (az EUMSZ 82., 85. és 86. cikke), valamint (a határigazgatás részeként) a határbiztonság (az EUMSZ 77. cikke) területén.

(2)A megállapodásnak szabályoznia kell a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) és az Interpol közötti együttműködést, figyelembe véve a terrorizmus, valamint a határokon átnyúló és transznacionális súlyos szervezett bűnözés elleni küzdelem legújabb fejleményeit, a jelenlegi operatív igényeket és az Europol megbízatását.

(3)A megállapodásnak biztosítania kell az ahhoz szükséges biztosítékokat és garanciákat, hogy az uniós tagállamok és az uniós ügynökségek a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben, az európai keresőportálon keresztül – a hozzáférési jogaikkal, az ilyen hozzáférésre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban – ellenőrzött hozzáférést kapjanak az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához (SLTD-adatbázis), valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához (TDAWN-adatbázis).

(4)A megállapodásnak biztosítania kell az ahhoz szükséges biztosítékokat és garanciákat, hogy az uniós tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerének (ETIAS) központi egysége az európai keresőportálon keresztül hozzáférhessenek az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához, valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához.

(5)A megállapodásnak biztosítania kell a Vízuminformációs Rendszerről szóló felülvizsgált rendelet végrehajtásához szükséges biztosítékokat és garanciákat, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok a vízumkérelmek vagy tartózkodási engedély iránti kérelmek vizsgálata során az európai keresőportálon keresztül hozzáférjenek az Interpol-adatbázisokhoz.

(6)A megállapodásnak elő kell segítenie az Európai Ügyészség és az Interpol közötti együttműködés kialakítását és szabályozását.

(7)A megállapodásnak biztosítania kell az ahhoz szükséges jogalapot, hogy az Europol, a Frontex készenléti alakulat hivatalos személyzete (1. kategóriába tartozó személyzet) és az Európai Ügyészség a feladataik ellátása céljából hozzáférjenek a releváns Interpol-adatbázisokhoz.

(8)A megállapodásnak biztosítania kell az ahhoz szükséges jogalapot, hogy Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: Eurojust) és az Európai Ügyészség operatív információkat cseréljen az Interpollal.

(9)Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 23. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése rendelkezik a személyes adatoknak az Europol és a nemzetközi szervezetek közötti cseréjéről, amennyiben az az Europol feladatainak ellátásához szükséges, az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikkében foglaltak szerint.

(10)Az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 5. cikkének (9) bekezdésével, az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 5. cikkének (9) bekezdésével és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 12. cikkével összhangban az Interpol-adatbázisokban a lekérdezést oly módon kell elvégezni, hogy az információk ne jussanak az Interpol-riasztás rögzítőjének tudomására. Az (EU) 2018/1240 rendelet 65. cikke értelmében személyes adatokat nem lehet továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek számára – ez alól csak az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisában, illetve az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisában végzett automatizált feldolgozás céljából az Interpolnak történő adattovábbítás képez kivételt –, és az ilyen adattovábbítás az (EU) 2018/1725 rendelet 50 hatálya alá tartozik.

(11)Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 51 80., 99. és 104. cikke meghatározza különösen az Európai Ügyészség és a nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatokat és információcserét.

(12)Tekintettel az (EU) 2016/794 rendelet (33) preambulumbekezdésére és az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 (46) preambulumbekezdésére, helyénvaló megerősíteni az Europol és az Interpol, illetve az Eurojust és az Interpol közötti együttműködést a személyes adatok hatékony cseréjének előmozdítása révén.

(13)Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53 68. cikkének (1) bekezdése biztosítja annak lehetőségét, hogy a Frontex együttműködjön nemzetközi szervezetekkel, köztük különösen az Interpollal. Az (EU) 2019/1896 rendelet 82. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Frontex készenléti alakulatából álló csapatok tagjainak képesnek kell lenniük az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 54 (Schengeni határellenőrzési kódex) meghatározott határellenőrzési feladatok elvégzésére és hatáskörök gyakorlására. Az (EU) 2016/399 rendelet 8. cikke (3) bekezdése a) pontjának i. alpontja 55 , 8. cikke (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontja 56 és 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja 57 értelmében ez magában foglalja a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan az Interpol-adatbázisokban (különösen az ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisában) végzett lekérdezéseket a tagállamok, valamint a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult harmadik országok külső határain.

(14)Az (EU) 2018/1727 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése, 47. cikkének (5) és (6) bekezdése, 52. cikke és 56. cikke meghatározza az Eurojust és a nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatokat, és rendelkezik a személyes adatok cseréjéről.

(15)Tekintettel az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (96) preambulumbekezdésére, helyénvaló megerősíteni az EU és az Interpol közötti együttműködést a személyes adatok hatékony cseréjének előmozdítása révén.

(16)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58 94. cikke meghatározza a műveleti vonatkozású személyes adatok nemzetközi szervezetek részére történő továbbításának feltételeit.

(17)A megállapodásnak teljes mértékben meg kell felelnie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 59 , az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 60 foglalt európai uniós adatvédelmi rendelkezéseknek.

(18)A megállapodásnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, és tekintetbe kell vennie az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert elveket, így a Charta 7. cikkében elismert, a magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a Charta 8. cikkében elismert, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a Charta 47. cikkében elismert, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A megállapodást a Chartában foglalt valamennyi joggal és alapelvvel összhangban kell alkalmazni.

(19)A Bizottságnak konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal a megállapodásról folytatott tárgyalások során, de mindenképpen a megállapodás megkötése előtt.

(20)A Bizottságot kell kijelölni az Unió főtárgyalójának,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytasson az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete közötti, a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, valamint a tagállamok, és a személyek külső határokon történő ellenőrzésére vonatkozó schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez társult harmadik országok külső határain történő integrált európai határigazgatás biztosítása terén folytatandó együttműködésről és koordinációról szóló megállapodásról, amely a személyes adatok védelméhez szükséges biztosítékokra is kiterjed.

2. cikk

A tárgyalási irányelveket a melléklet tartalmazza.

3. cikk

A tárgyalásokat a [a különbizottság neve a Tanács által beszúrandó]-val/-vel konzultálva kell lefolytatni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    Az Interpol Alapokmánya [I/CONS/GA/1956 (2017)].
(2)    Az Interpol adatfeldolgozási szabályzata [III/IRPD/GA/2011 (2019)].
(3)    A Tanács 2005/69/IB közös álláspontja (2005. január 24.) egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről (HL L 27., 2005.1.29., 61. o.).
(4)    Az ellopott, elvesztett vagy jogellenesen használt, kibocsátott és kitöltetlen útlevelekkel kapcsolatos, és meghatározott információs rendszerben való integrálásra megformázott adatok. Az Interpol-adatbázisba bevitt útlevéladatok csak az útlevélszámot, a kibocsátó országot és az okmány típusát tartalmazzák [a 2005/69/IB tanácsi közös álláspont 2. cikkének (1) bekezdése].
(5)    A többéves uniós szakpolitikai ciklus célja, hogy következetesen és módszeresen kezelje a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés által az EU-ra jelentett legfontosabb veszélyeket a tagállamok illetékes szolgálatai, az uniós intézmények és ügynökségek, valamint a harmadik országok és szervezetek – adott esetben a magánszektor – közötti együttműködés javítása és megerősítése révén.
(6)    A bel- és igazságügyi ügynökségek az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségéről szóló V. címe alapján létrehozott uniós ügynökségek. A bel- és igazságügyi ügynökségek a következők: A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA).
(7)    Az Interpol és az Europol közötti együttműködési megállapodást 2001. november 5-én írták alá. Az Eurojust és az Interpol közötti együttműködésről szóló egyetértési megállapodást 2013. július 15-én írták alá. Az Interpol és a Frontex közötti munkamegállapodást 2009. május 27-én írták alá. A CEPOL és az Interpol Főtitkársága közötti munkamegállapodást 2017. december 6-án írták alá. Az Interpol és az EMCDDA közötti együttműködési megállapodást 2001. szeptember 25-én írták alá.
(8)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(9)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiáról, Brüsszel, 2020.7.24., COM(2020) 605 final.
(10)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU terrorizmus elleni programja: előrejelzés, megelőzés, védelem és reagálás, Brüsszel, 2020.12.9, COM(2020) 795 final.
(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről, HL L 135., 2016.5.24., 53. o.
(12)    A megállapodást később számos, a szervezetek által elfogadott vagy megkötött, együttműködési dokumentum egészítette ki, például az összekötő tisztviselők révén történő együttműködésről, valamint az információcserét szolgáló biztonságos kommunikációs csatorna létrehozásáról, végrehajtásáról és működtetéséről.
(13)    Az Interpol-értesítések olyan nemzetközi együttműködésre irányuló megkeresések vagy figyelmeztető jelzések, amelyek révén a bűnüldöző hatóságok kritikus bűnüldözési információkat oszthatnak meg egymással, ideértve a terrorizmussal kapcsolatos információkat is. Az értesítések közé tartoznak az egyének bűncselekményeire vonatkozó riasztások – amennyiben ezek az emberek potenciális veszélyt jelentenek a közbiztonságra –, a közbiztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszélyt jelentő eseményekre, személyekre, tárgyakra vagy folyamatokra vonatkozó riasztások, valamint a bűnözők által használt elkövetési módokra, tárgyakra, eszközökre és elrejtési módszerekre vonatkozó információk.
(14)    Az Europol-rendelet 25. cikke előírja, hogy a Bizottságnak értékelnie kell az Europol-rendelet hatálybalépése előtt kötött együttműködési megállapodásokban – köztük az Interpollal kötött megállapodásban – foglalt rendelkezéseket. A Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen értékelés eredményéről, és adott esetben az EUMSZ 218. cikke alapján nemzetközi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatra irányuló ajánlást nyújthat be a Tanácsnak, amely megfelelő biztosítékokat nyújt a magánélet védelme és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.
(15)    Az Europol és az Interpol közötti együttműködési megállapodás megkötése óta az Europol megbízatása kétszer változott, 2009-ben, majd 2017-ben (2009/371/IB tanácsi határozat, (EU) 2016/794 rendelet). A Bizottság 2020. december 9-én javaslatot tett az Europol megbízatásának kiterjesztésére [Brüsszel, 2020.12.9., COM(2020) 796 final].
(16)    Az Europol és az Interpol közötti 2001. évi együttműködési megállapodás hatálybalépése óta az EU adatvédelmi rendszere jelentősen megváltozott. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv) (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.). Meg kell jegyezni azt is, hogy az Europol megbízatásának adatvédelmi rendelkezéseit az Europol és az Interpol közötti 2001. évi együttműködési megállapodás hatálybalépése óta aktualizálták.
(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
(19)    Az interoperabilitásról és az ETIAS-ról szóló rendeletek összefüggésében [az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet 4. cikkének 17. pontja, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet 12. cikke] „Interpol-adatbázisok” alatt csak az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD adatbázis) és az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisa (TDAWN adatbázis) értendő.
(20)    COM (2018) 302 final, 2018.5.16.
(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(22)    Értesítések (a részleteket az Interpol Bűnügyi Információs Rendszere (ICIS) tárolja); A névre vonatkozó adatok; A gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló képek nemzetközi adatbázisa ; Ujjnyomatok, DNS-profilok és arcfelismerés; Az ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázisa (SLTD-adatbázis); A lopott hivatalos okmányok adatbázisa (SAD); hamis vagy hamisított okmányok; Edison; Lopott gépjárművek (SMV), hajók és műalkotások (WOA), az Interpol tűzfegyver-referenciatáblázata , az Interpol tiltottfegyver-nyilvántartása és visszakövetési rendszere (iARMS), az Interpol ballisztikai információs rendszere (IBIN), szervezett bűnözői hálózatok és tengeri kalóztevékenység.
(23)    Frontex: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).
(24)    Az Interpol adatfeldolgozási szabályzata [III/IRPD/GA/2011 (2019)] 6. cikkének (2) bekezdése és 27. cikke értelmében ahhoz, hogy a nemzetközi szervezetek hozzáférjenek az Interpol információs rendszeréhez, az Interpollal kötött megállapodásra van szükség.
(25)    Az Interpol és az Europol közötti 2001. évi megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében említett 2009. évi egyetértési megállapodás 3. cikke előírja, hogy a másik fél összekötő tisztviselője felel a gyakorlati információcsere megkönnyítéséért.
(26)    Az (EU) 2019/1896 rendelet 1. cikke.
(27)    Az (EU) 2019/1896 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja.
(28)    Az (EU) 2019/1896 rendelet 54. cikke értelmében az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata az alábbi négy műveleti személyzeti kategóriából áll. Az 1. kategóriába tartoznak a hivatali személyzet tagjai, akiket a csapatok tagjaiként műveleti területeken vetnek be az említett rendelet 55. cikkével összhangban. Az Ügynökség a hivatali személyzetének tagjaival (1. kategória) hozzájárul a készenléti alakulathoz, akiket a műveleti területeken a csapatok 82. cikk szerinti feladatokkal hatáskörökkel rendelkező tagjaiként vetnek be. Ezek feladatai közé tartozik a határokon átnyúló bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem.
(29)    Az (EU) 2016/399 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a külső határok átlépését a határőrök ellenőrzik. Az ellenőrzések a határt átlépő személy birtokában lévő szállítóeszközökre és tárgyakra is kiterjedhetnek.
(30)    Az (EU) 2016/1624, (EU) 2017/458 és (EU) 2019/817 rendelettel módosított, a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.) (egységes szerkezetbe foglalt változat).
(31)    Belépéskor és kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárokat alapos ellenőrzésnek kell alávetni, amely kiterjed a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a határátlépéshez szükséges úti okmány hitelességének és érvényességének ellenőrzésére. Ez magában foglalja a releváns adatbázisok, különösen (de nem kizárólag) az Interpol SLTD-adatbázisának lekérdezését.
(32)    A fenti ellenőrzés magában foglalja annak ellenőrzését is, hogy az úti okmányhoz adott esetben mellékelték-e a szükséges vízumot vagy tartózkodási engedélyt.
(33)    A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó beutazási feltételek közé tartozik az, hogy a kérelmező nem minősül a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek, különösen, ha a tagállamok nemzeti adatbázisaiban rá vonatkozóan nem szerepel ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés.
(34)    Az (EU) 2018/1727 rendelet (46) preambulumbekezdése értelmében indokolt megerősíteni az Unió és az Interpol közötti együttműködést a személyes adatok hatékony cseréjének előmozdításával, biztosítva ugyanakkor a személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatban az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását. Az (EU) 2018/1727 rendeletet – és különösen annak a nemzetközi adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseit – kell alkalmazni, ha az Eurojust műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbít az Interpolnak, valamint az Interpolban megbízott tagokkal rendelkező országoknak.
(35)    Az (EU) 2018/1727 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és 3. cikke szerint az Eurojust támogatja és megerősíti a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő, az Eurojust hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan nyomozó és büntetőeljárást lefolytató nemzeti hatóságok közötti koordinációt és együttműködést a tagállami hatóságok, az Europol, az Európai Ügyészség és az OLAF által végzett műveletek és az általuk szolgáltatott információk alapján. Az Eurojust a tagállamok illetékes hatóságai megkeresése alapján, saját kezdeményezésére vagy az Európai Ügyészség hatáskörének hatályán belül az Európai Ügyészség kérésére látja el feladatait.
(36)    Az (EU) 2018/1727 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az Eurojust segítséget nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb koordinációjához, operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamok határokon átnyúló műveleteihez és nyomozásaihoz, ideértve a közös nyomozócsoportokat is, valamint támogatja a tagállamoknak a súlyos bűncselekményekkel szembeni küzdelemre irányuló intézkedéseit az Ügynökség hatáskörébe tartozó ügyekben.
(37)    Az (EU) 2018/1727 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint az Eurojust megkönnyíti az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket és határozatokat – végrehajtását.
(38)    „Külföldi terrorista harcos”: olyan személy, aki a tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti országtól eltérő országba utazik azzal a céllal, hogy ott terrorista cselekményeket kövessen el, tervezzen meg, készítsen elő vagy terrorista cselekményekben vegyen részt, illetve hogy terrorista kiképzést nyújtson vagy ilyen képzésben részesüljön, fegyveres konfliktusokkal összefüggésben is [az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2178(2014) sz. határozata].
(39)    A terrorizmusellenes nyilvántartást (CTR) 2019-ben indították el az Eurojustnál, a tagállamokban a terrorfenyegetésekre adott igazságügyi válaszlépések megerősítése és a polgárok biztonságának javítása céljából. A CTR központosítja a legfontosabb igazságügyi információkat annak érdekében, hogy kapcsolatokat azonosítson meg a terrorista bűncselekmények gyanúsítottjai elleni eljárások között. A nyilvántartást az Eurojust kezeli hágai székhelyén napi 24 órában, és az proaktív támogatást nyújt a nemzeti igazságügyi hatóságoknak. E központosított információk segítik majd az ügyészeket az aktívabb együttműködésben és a potenciálisan határokon átnyúló kihatással járó konkrét ügyekben vizsgált gyanúsítottak és hálózatok azonosításában.
(40)    Az Interpol Közgyűlése 83. ülésszakán elfogadta az elektronikus kiadatási rendszer használatára vonatkozó jogi eszközt (az elektronikus kiadatásra vonatkozó szabályok, Monaco, 2014. november 3–7., AG-2014-RES-20. sz. határozat).
(41)    Az elektronikus kölcsönös jogsegélyre vonatkozó kezdeményezés célja egy Interpol-eszköz kifejlesztése a kölcsönös jogsegély keretében folytatott cserék biztonságos elektronikus továbbítására. A GA-2018-87-RES-04. sz. határozat (Dubai, Egyesült Arab Emírségek, 2018. november 18–21.) megbízta a Főtitkárságot, hogy az Interpol tagországaival konzultálva készítsen jelentést az elektronikus kölcsönös jogsegély rendszerének technikai fejlődéséről, és nyújtsa be a Közgyűlésnek az ezen új Interpol-eszköz használatára irányadó megfelelő szabályokat, amelyeket – amennyiben a megfelelő finanszírozás biztosított – a Közgyűlés egy későbbi ülésén jóváhagy majd.
(42)    Például az egyénekre vonatkozó értesítésekhez, amelyek különösen fontosak a korrupciós és csalási ügyekben, az SLTD adatbázishoz, az okmányhamisítás új formáinak megosztására szolgáló Dial-Doc adatbázishoz, valamint az ellopott vagyontárgyakra vonatkozó adatbázisokhoz, nyomozati és vagyonvisszaszerzési célból.
(43)    Az Európai Ügyészségről szóló (EU) 2017/1939 rendelet 99. cikkének (3) bekezdése és 104. cikke előírja az Európai Ügyészség és a nemzetközi szervezetek – köztük az Interpol – közötti együttműködést, amennyiben az az Európai Ügyészség feladatai ellátásához szükséges. Az Európai Ügyészségről szóló rendelet (96) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik: „Valamennyi uniós tagállam tagsággal rendelkezik a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetében (Interpol). Az Interpol feladatának teljesítése céljából személyes adatokat kap, tárol és továbbít az illetékes hatóságoknak, hogy támogassa őket a nemzetközi bűnözés megelőzésében és a nemzetközi bűnözés ellen folytatott küzdelemben. Indokolt ezért megerősíteni az Unió és az Interpol közötti együttműködést a személyes adatok hatékony cseréjének előmozdításával, biztosítva ugyanakkor a személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatban az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását. Ezt a rendeletet – különösen ennek a rendeletnek a nemzetközi adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseit – kell alkalmazni akkor, ha az Európai Ügyészség műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbít az Interpolnak vagy az Interpolban megbízott tagokkal rendelkező országoknak.” Továbbá az Európai Ügyészségről szóló rendelet (97) preambulumbekezdése kimondja: „Amikor az Európai Ügyészség az EUMSZ 218. cikke szerint megkötött nemzetközi megállapodás alapján műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbít egy harmadik ország hatóságának, egy nemzetközi szervezetnek vagy az Interpolnak, akkor az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó megfelelő garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendeletben szereplő adatvédelmi rendelkezéseknek eleget tesznek.”
(44)    Az SLTD-adatbázishoz és a TDAWN-adatbázishoz való, az európai keresőportálon keresztül történő hozzáférés mellett az EU tárgyalásokat fog folytatni az Interpollal annak további pontosítása érdekében, hogy mely egyéb Interpol- adatbázisokhoz szükséges hozzáférést biztosítani az Europol, a Frontex, az Eurojust és az Európai Ügyészség számára e szervek megbízatásával és operatív igényeivel összhangban.
(45)    (EU) 2018/1725 rendelet és (EU) 2016/680 irányelv.
(46)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).
(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).
(49)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
(50)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(51)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).
(53)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).
(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(55)    Belépéskor és kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárokat alapos ellenőrzésnek kell alávetni, amely kiterjed a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a határátlépéshez szükséges úti okmány hitelességének és érvényességének ellenőrzésére. Ez magában foglalja a releváns adatbázisok, különösen (de nem kizárólag) az Interpol SLTD-adatbázisának lekérdezését.
(56)    A fenti ellenőrzés magában foglalja annak ellenőrzését is, hogy az úti okmányhoz adott esetben mellékelték-e a szükséges vízumot vagy tartózkodási engedélyt.
(57)    A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó beutazási feltételek közé tartozik az, hogy a kérelmező nem minősül-e a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek és különösen nem áll-e a tagállamok nemzeti adatbázisai által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
(58)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(59)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
Top

Brüsszel, 2021.4.14.

COM(2021) 177 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Ajánlás – A Tanács határozata

az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról


MELLÉKLET

A tárgyalások során a Bizottságnak az alábbiakban részletezett célkitűzések elérésére kell törekednie.

(1)Az Europol és az Interpol közötti együttműködés szabályozása, figyelembe véve a terrorizmus, valamint a határokon átnyúló és transznacionális súlyos szervezett bűnözés elleni küzdelem legújabb fejleményeit, a jelenlegi operatív igényeket és az Europol megbízatását, az uniós adatvédelmi követelmények és az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

(2)Az ahhoz szükséges biztosítékok és garanciák biztosítása, hogy az uniós tagállamok és az uniós ügynökségek a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben, az európai keresőportálon keresztül – a hozzáférési jogaikkal és az ilyen hozzáférésre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban, az uniós adatvédelmi követelmények és az alapvető jogoknak maradéktalan tiszteletben tartása mellett – ellenőrzött hozzáférést kapjanak az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához (SLTD-adatbázis), valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához (TDAWN-adatbázis);

(3)Az ahhoz szükséges biztosítékok és garanciák biztosítása, hogy az uniós tagállamok és a Frontex (az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer – ETIAS – Központi Egysége) az európai keresőportálon keresztül, az uniós adatvédelmi követelményeknek és az alapvető jogoknak megfelelően hozzáférjenek az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához, valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához;

(4)A Vízuminformációs Rendszerről szóló felülvizsgált rendelet végrehajtásához szükséges biztosítékok és garanciák biztosítása, annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós tagállamok a vízumkérelmek vagy tartózkodási engedély iránti kérelmek vizsgálata során az európai keresőportálon keresztül, az uniós adatvédelmi követelményeknek és az alapvető jogoknak megfelelően hozzáférjenek az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisához, valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához;

(5)Az (EU) 2017/1939 rendelettel létrehozott Európai Ügyészség és az Interpol közötti együttműködés létrehozása és szabályozása, e szervek megbízatásának megfelelően, valamint az uniós adatvédelmi követelményekkel és az alapvető jogokkal teljes összhangban;

(6)Az ahhoz szükséges jogalap biztosítása, hogy az Europol, a Frontex 1. kategóriába tartozó személyzete (a készenléti alakulat hivatalos személyzete) és az Európai Ügyészség a feladataik ellátása céljából – az uniós adatvédelmi követelmények és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett – hozzáférjenek a releváns Interpol-adatbázisokhoz;

(7)Az ahhoz szükséges jogalap biztosítása, hogy az Eurojust és az Európai Ügyészség operatív információkat cserélhessen az Interpollal, az uniós adatvédelmi követelmények és az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

Az együttműködési megállapodásnak konkrétan a következőkre kell irányulnia:

(`)Az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének megfelelő főbb fogalmak – ideértve a személyes adatokra vonatkozó fogalmakat is – elfogadott fogalommeghatározásának kidolgozása;

(a)Annak biztosítása, hogy az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisában, valamint az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisában az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel, az interoperabilitással és a Vízuminformációs Rendszerről szóló felülvizsgált rendeletekkel összefüggésben végzett automatizált lekérdezések során az információk ne jussanak az Interpol-riasztást rögzítő állam tudomására;

(b)A személyes adatoknak az Interpollal való cseréje során a megállapodásnak világosan és pontosan meg kell határoznia a személyes adatok védelmére, valamint – állampolgárságra és lakóhelyre való tekintet nélkül – az egyének alapvető jogaira és szabadságaira vonatkozó szükséges biztosítékokat és ellenőrzéseket. És különösen:

(`)A Feleknek világosan és pontosan meg kell határozniuk a megállapodás keretében végzett személyesadat-kezelés céljait, és az nem lehet szélesebb körű, mint ami az egyedi esetekben a megállapodás céljainak eléréséhez szükséges;

(a)Az uniós bel- és igazságügyi ügynökségek és szervek által a megállapodás szerinti megbízatásuknak megfelelően az Interpolnak továbbított személyes adatokat méltányosan, jogszerű módon és kizárólag azon célokból lehet kezelni, amelyek érdekében azokat továbbították. Minden további, az eredeti adatkezeléssel összeegyeztethetetlen adatkezelést meg kell tiltani (célhoz kötöttség). A megállapodásnak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az adatok továbbításakor jelezni lehessen a hozzáférésre vagy az adatfelhasználásra vonatkozó korlátozásokat, beleértve az adattovábbításra, -törlésre vagy -megsemmisítésre vonatkozó korlátozásokat is;

(b)A továbbított személyes adatoknak megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a továbbításuk céljának eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az ilyen adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A személyes adatokat legfeljebb a továbbítás céljának eléréséhez szükséges ideig lehet megőrizni. A megállapodásnak szabályokat kell megállapítania a személyes adatok tárolására – beleértve a tárolás korlátozását is –, felülvizsgálatára, javítására és törlésére vonatkozóan;

(c)A megállapodásnak meg kell határoznia azon kritériumokat, amelyek alapján az adatok forrásának megbízhatóságát és az adatok pontosságát fel kell tüntetni;

(d)A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok, a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását szolgáló biometrikus adatok, valamint a személyek egészségére és szexuális életére vagy szexuális irányultságéra vonatkozó adatok továbbítása – az adatkezeléssel járó konkrét kockázatok kezelését célzó megfelelő biztosítékok mellett – csak akkor engedélyezhető, ha az a megállapodásban említett bűncselekmények megelőzése vagy leküzdése érdekében az egyedi esetekben feltétlenül szükséges és arányos mértékű. A megállapodásnak olyan konkrét biztosítékokat is tartalmaznia kell, amelyek a bűncselekmények áldozataira, a tanúkra vagy a bűncselekményekről információkat szolgáltatni képes egyéb személyekre, valamint a kiskorúakra vonatkozó személyes adatok kezelését szabályozzák;

(e)A megállapodásnak szabályokat kell megállapítania az egyének rendelkezésére bocsátandó információkra vonatkozóan, és biztosítania kell azon egyének érvényesíthető jogait, akiknek a személyes adatait kezelik, a tájékoztatáshoz, a hozzáféréshez, a helyesbítéshez és a törléshez való jogra vonatkozó szabályok formájában, beleértve a szükséges és arányos korlátozásokat lehetővé tevő konkrét indokokat is. A megállapodásnak továbbá közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való érvényesíthető jogokat kell biztosítania minden olyan személy számára, akiknek az adatait a megállapodás értelmében kezelik, és garantálnia kell a hatékony jogorvoslatot;

(f)A megállapodásnak meg kell határoznia a naplózás és dokumentáció céljából történő nyilvántartás vezetésének szabályait;

(g)A megállapodásnak rendelkeznie kell a személyes adatok automatizált kezelésével kapcsolatos biztosítékokról – ideértve a profilalkotást is –, és meg kell tiltania az olyan döntéseket, amelyek kizárólag a személyes adatok emberi közreműködés nélküli, automatizált kezelésén alapulnak.

(h)A megállapodásnak magában kell foglalnia a személyes adatok biztonságának a megfelelő technikai és szervezési intézkedések révén történő biztosítására vonatkozó kötelezettséget, ideértve azt is, hogy kizárólag felhatalmazással rendelkező személyek számára teszi lehetővé a személyes adatokhoz való hozzáférést. A megállapodásnak továbbá tartalmaznia kell azt a kötelezettséget is, miszerint a megállapodás alapján továbbított személyes adatokat érintő adatvédelmi incidens esetén értesíteni kell az illetékes hatóságokat és szükség esetén az érintetteket. A megállapodásnak magában kell foglalnia az adatvédelmi elvek hatékony végrehajtását célzó alapértelmezett és beépített adatvédelmi intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettséget is;

(i)Az adatoknak az Interpol általi, más nemzetközi szervezetek vagy harmadik országok részére történő újbóli továbbítása kizárólag a megállapodás céljaira engedélyezhető, megfelelő feltételek mellett, és az csak olyan harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek tekintetében lehetséges, amelyek biztosítják a személyes adatok e megállapodásban biztosítottal lényegében azonos szintű védelmét, kivéve, ha az újbóli továbbítás a közbiztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése és kivizsgálása vagy bármely természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme érdekében szükséges. Az ilyen újbóli adattovábbítás különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a nemzetközi szervezet vagy harmadik ország a Bizottság által az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban elfogadott megfelelőségi határozat, vagy az Unió és az adott nemzetközi szervezet vagy harmadik ország között létrejött, az EUMSZ 218. cikke szerinti nemzetközi megállapodás, vagy a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az Ügynökség és a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi szervezet közötti újbóli továbbítását lehetővé tevő, az érintett ügynökséget létrehozó jogi aktus alkalmazásának kezdőnapja előtt megkötött együttműködési megállapodás által biztosított megfelelő adatvédelmi biztosítékok hatálya alá tartozik.

(j)A megállapodásnak biztosítania kell az adatvédelemért felelős egy vagy több olyan független testület által megvalósított felügyelet rendszerét, amely hatékony vizsgálati és beavatkozási hatáskörrel rendelkezik a szóban forgó személyes adatokat felhasználó Interpol feletti felügyelet gyakorlására. Az említett egy vagy több független testület hatáskörrel rendelkezik különösen a személyes adataik felhasználásával kapcsolatban az egyénektől érkező panaszok elbírálására. A megállapodásnak rendelkeznie kell az egyrészről az Interpol felügyeleti szervei, másrészről az érintett uniós ügynökség vagy tagállami hatóság közötti együttműködési kötelezettségről.

(c)Az együttműködési megállapodás az értelmezése és alkalmazása tekintetében hatékony vitarendezési mechanizmust kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a felek betartsák a kölcsönösen elfogadott szabályokat.

(d)Az együttműködési megállapodásnak a hatálybalépésre és érvényességre vonatkozó rendelkezést, valamint egy olyan rendelkezést kell tartalmaznia, amelynek alapján bármely fél felmondhatja vagy felfüggesztheti a megállapodást.

(e)Az együttműködési megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a megállapodás nyomon követésére és időszakos értékelésére vonatkozóan.

(f)Az együttműködési megállapodásnak angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven egyaránt hitelesnek kell lennie, és egy erre utaló nyelvi záradékot kell tartalmaznia.

Top