EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.3.12.

JOIN(2021) 6 final

KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület:



2020. évi éves jelentés

KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

HONGKONG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET:

2020. ÉVI ÉVES JELENTÉS

Összegzés

Azóta, hogy Hongkongot 1997-ben átadták a Kínai Népköztársaságnak (a továbbiakban: KNK), az Európai Unió (EU) és tagállamai szorosan nyomon követik a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen (a továbbiakban: KKT) végbemenő politikai és gazdasági fejleményeket. Az EU következetesen támogatta az „egy ország, két rendszer” elvet és annak végrehajtását.

Az Európai Parlamentnek 1997-ben tett kötelezettségvállalással összhangban a Bizottság és a főképviselő éves jelentést tesz közzé a hongkongi fejleményekről.

Az évek során ez különösen az „egy ország, két rendszer” elv megvalósítására és Hongkongnak az alaptörvényben foglalt autonómiájára helyezte a hangsúlyt.

A 2020. év fejleményeiről szóló jelentés a 23. ilyen jelentés. Az idei évet elsősorban a fontos politikai fejlemények, másodsorban pedig a Covid19-világjárvány hatása uralta, amely a hongkongi gazdaságot is súlyosan érintette.

A politikai és társadalmi fejlemények áttekintése

Ami a politikai fejleményeket illeti, 2020-ban jelentősen felgyorsult Hongkong nagy fokú autonómiájának, valamint azoknak a jogoknak és szabadságoknak az eróziója, amelyeket legalább 2047-ig védeni kívántak. A szárazföldi Kína hatóságai ugyanis olyan lépéseket tettek, amelyek kétségeket ébresztenek Kína azon szándékát illetően, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek és a hongkongi nép iránti elkötelezettségének az „egy ország, két rendszer” elv és a hongkongi alaptörvény alapján.

Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának (NPCSC) határozatával június 30-án elfogadott nemzetbiztonsági törvény súlyos aggályokat ébresztett mind az eljárás, mind a jogszabály tartalma tekintetében. Az év során számos demokráciapárti aktivistát, törvényhozót és újságírót tartóztattak le, többek között a nemzetbiztonsági törvénnyel és a közrenddel kapcsolatos vádak alapján.

A nemzetbiztonsági törvény megsértéséből fakadó bűncselekmények széles körű jellege és az alkalmazásukkal kapcsolatos bizonytalanságok súlyos aggályokat ébresztettek, és visszatartó hatást gyakoroltak a védett jogok és szabadságok gyakorlására Hongkongban. Bár a nemzetbiztonsági törvény alapján mindeddig csak ritkán alkalmaztak nyílt cenzúrát, és egyetlen demokráciapárti kiadványnak sem kellett azonnali bezárással szembesülnie, a médiában, a tudományos körökben és a civil társadalomban felgyorsultak az öncenzúra irányába mutató folyamatok.

A szárazföldi Kína hatóságai más módon is szigorították a hongkongi ügyek felügyeletét. Az „egy ország, két rendszer” elv sebezhetőségével kapcsolatos félelmeket áprilisban tovább fokozta, hogy a szárazföldi Kína hatóságait képviselő hongkongi összekötő hivatal (HKLO) kijelentette: nem köti a hongkongi ügyekbe való be nem avatkozásnak az alaptörvényben foglalt kötelezettsége.

A jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is alapvető biztosítéka az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásának Hongkongban. A bíróságokkal szemben egyes politikai szereplők megalapozatlan elfogultsági vádakat fogalmaztak meg, melyekre a főbíró részletes nyilatkozatban reagált, emlékeztetve az alaptörvény azon rendelkezéseire és elveire, melyek az igazságügyi rendszert szabályozzák és a bíróságok szerepét, függetlenségét és feddhetetlenségét védik.

Továbbra is erős a bizalom a bírák szakértelme és feddhetetlensége, valamint a jogállamiság védelme iránti elkötelezettségük iránt, és korai lenne még megítélni, hogy a hongkongi bíróságok hogyan fogják értelmezni a nemzetbiztonsági törvényt, és az alkalmazása során mennyire fogják védeni az alapvető jogokat és szabadságokat. A nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos ügyek többségében a bíróságok óvadék ellenében lehetővé tették a vádlottaknak, hogy szabadlábon védekezzenek, bár egyes ügyekben ismert személyiségektől megtagadták az óvadék lehetőségét, ami kérdéseket vet fel. Az egyik ilyen ügyben az ügyészség kérésére egy nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bírót rendeltek ki annak ellenére, hogy az ügyben nem a nemzetbiztonsági törvény alapján emeltek vádat, bár az ügynek voltak biztonsági vonatkozásai. Ez kérdéseket vet fel a nemzetbiztonsági törvény 44. cikkében foglalt kijelölési rendelkezések hatályával és értelmezésével kapcsolatban.

A Törvényhozó Tanács (LegCo) szeptember 6-án tartandó választását egy évvel elhalasztották, és a kormány a Covid19-járványra hivatkozott indokolásként. Az NPCSC határozatot adott ki, amelyben egy évvel meghosszabbította a Törvényhozó Tanács megbízatását mindaddig, amíg nem tartanak választásokat, és a Törvényhozó Tanács legtöbb demokráciapárti tagja úgy döntött, hogy erre az egy évre a Törvényhozó Tanács tagja marad.

A Hongkong KKT Törvényhozó Tanácsa tagjainak alkalmasságáról szóló november 11-i NPCSC határozat kritériumokat határozott meg a hivatalban lévő törvényhozók elbocsátására és a leendő törvényhozók kizárására vonatkozóan. A hongkongi hatóságok e kritériumokra hivatkozva még ugyanazon a napon kiutasítottak négy demokráciapárti törvényhozót a Törvényhozó Tanácsból, tovább rombolva ezzel Hongkong nagy fokú autonómiáját, valamint az alapvető jogok és szabadságok védelmét. Az NPCSC határozata lemondásra késztette a Törvényhozó Tanács többi demokráciapárti tagját is. A törvényhozás ezzel nem szűnt meg működni, de a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült.

Az EU arra ösztönzi Hongkong KKT-t és a központi kormányt, hogy az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően folytassák a választási reformot. Fontos egy demokratikus, tisztességes, nyílt és átlátható választási rendszer létrehozása, amely az alaptörvényben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően általános választójogon alapul. Az általános választójog nagyobb legitimitást biztosítana a hongkongi kormánynak Hongkong gazdasági céljainak eléréséhez és társadalmi-gazdasági kihívásainak kezeléséhez.

A Covid19-helyzet és a gazdasági fejlemények áttekintése

Ami a Covid19-járványt illeti, a járvány hatékony kezeléséhez hozzájárult Hongkong kiváló egészségügyi rendszere és határozott szakpolitikai válasza, többek között szigorú karanténintézkedések és a lakosság felelősségteljes hozzáállása, akik a járvány idején szinte mindenütt hordtak arcmaszkot.

2020 kihívásokkal teli év volt a világgazdaság számára, és ez alól Hongkong sem volt kivétel. A gazdaság jelentősen visszaesett, és a válság a város kulcságazatainak többségét súlyosan érintette, a pénzügyi ágazat kivételével. A turisták számának zuhanása jelentős hatást gyakorolt a luxusiparra, a vendéglátásra, az élelmiszer- és italiparra, valamint a közlekedési ágazatra, míg a kereskedelmi és logisztikai ágazatot a gyenge nemzetközi kereskedelem vetette vissza. Annak ellenére, hogy a kormány számos intézkedést hozott a gazdaság támogatására, a munkanélküliségi ráta az év során megduplázódott (2020 utolsó negyedévében 6,6 %-ra emelkedett). A költségvetési helyzet is romlott, bár Hongkong KKT továbbra is jelentős tartalékokkal rendelkezik.

A válság a városban működő európai vállalkozásokat sem kímélte meg, különösen azokat nem, amelyek a turizmustól és a nemzetközi kereskedelemtől függenek. Az utazási korlátozások nagy kihívást jelentettek, mivel sok uniós vállalkozás Hongkongot tekinti kiindulópontnak a regionális és a szárazföldi Kínát érintő műveleteihez. A vállalatokat aggasztják továbbá a hongkongi politikai fejlemények, többek között az „egy ország, két rendszer” elv érvényesülésének visszaszorulása és a nemzetbiztonsági törvénynek az üzleti környezetre gyakorolt lehetséges hatása.

I. Politikai és társadalmi fejlemények

Azok a társadalmi zavargások és nagyszabású tiltakozások, amelyek 2019-ben a szökésben lévő bűnözőkről és a kölcsönös jogsegélyről szóló, a kormány által benyújtott törvényjavaslat nyomán robbantak ki, 2020-ban jórészt megszűntek, bár szórványos tüntetések továbbra is előfordultak. A tüntetésektől való elrettentésben nagy szerepe volt egyrészt az NPCSC június 30-i határozatával elfogadott nemzetbiztonsági törvénynek, másrészt a hongkongi kormány által a Covid19-járvány megfékezése céljából hozott intézkedéseknek.

A zavargásokhoz kapcsolódó állítólagos bűncselekmények miatt eddig körülbelül 10 000 személyt tartóztattak le, köztük sok fiatalt. Mivel az ügyészségi határozathozatal számos esetben elhúzódik, a letartóztatottak közül sokan bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy vádat emelnek-e ellenük, ami kérdéseket vet fel az eljárás tisztességes voltával kapcsolatban. Egyelőre az esetek 20 %-ában emeltek vádat.

A nemzetbiztonsági törvény több szempontból is aggályokat ébresztett. Az elfogadásának módja nem felelt meg az alaptörvény 23. cikkének, amely előírja, hogy az ilyen intézkedéseket a hongkongi KKT saját maga iktatja törvénybe. A hongkongi érdekelt feleknek alig volt lehetőségük arra, hogy a törvénytervezetet az elfogadása előtt véleményezzék, mivel a törvény teljes szövegét csak annak kihirdetését követően tették közzé, a Törvényhozó Tanács pedig nem gyakorolt demokratikus ellenőrzést a folyamat felett. A nemzetbiztonsági törvény elfogadását megelőző héten a kormányzó nyilvánosan kijelentette, hogy a törvényjavaslatot nem látta teljes egészében.

Több demokráciapárti törvényhozót részben azért zártak ki Törvényhozó Tanácsba történő újraválasztásból, mert ellenezték a nemzetbiztonsági törvényt. Ez tovább korlátozza a megválasztott képviselők azon jogkörét, hogy a nemzetbiztonsági törvény végrehajtását ellenőrizzék.

A nemzetbiztonsági törvény négy bűncselekményi kategóriát hoz létre: elszakadás, felforgatás, terrorista tevékenységek, valamint külföldi erőkkel vagy külső szereplőkkel való összejátszás. A bűncselekmények széles körű jellege és az alkalmazásukkal kapcsolatos bizonytalanságok súlyos aggályokat ébresztettek, és gátolták a védett jogok és szabadságok gyakorlását Hongkongban. Egyelőre nehéz felmérni, hogy ez a gátló hatás mennyire erős.

Az EU Hivatala és az uniós tagállamok hongkongi missziói sokszor vették fel a kapcsolatot a civil társadalom, a tudományos élet és a média képviselőivel annak érdekében, hogy megértsék, a nemzetbiztonsági törvény hogyan befolyásolja a munkájukat. A törvénynek köszönhetően kétségtelenül megnőtt az öncenzúra és jobban elterjedt az „első a biztonság” megközelítés alkalmazása az információtárolásban és a közösségi média használatában, valamint azok a félelmek is megerősödtek, hogy aki külföldi missziókkal – egyébként jogszerű – kapcsolatban áll, azt „összejátszással” vádolhatják meg.

A nemzetbiztonsági törvény korlátlan területen kívüli hatállyal bír, és egyes meghatározott esetekre a szárazföldi Kína hatóságainak joghatóságát írja elő. Ezenkívül a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos ügyekben zárt bírósági tárgyalást is lehet tartani, amire nagyon oda kell figyelni.

Többen kritizálták a kormányzó azon hatáskörét, hogy kijelölhet egy külön bírói csoportot a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos ügyek tárgyalására. E bírók kijelölésekor azonban a kormányzó kikérheti a főbíró tanácsát. Ezenkívül a kormányzó nem rendelhet ki egy meghatározott bírót egy meghatározott esethez.

Továbbra sem világos, hogy milyen hatással lesz az emberi jogokra és az alapvető szabadságjogokra a nemzetbiztonsági törvény azon előírása, mely szerint a hongkongi kormánynak meg kell erősítenie a nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyek felügyeletét és szabályozását az iskolákban, az egyetemeken, a társadalmi szervezetekben, a médiában és az interneten.

A nemzetbiztonsági törvény a Hongkongban működő külföldi vállalkozásokat is érinti. A nemzetbiztonsági törvény 21. és 23. cikke súlyos börtönbüntetést ír elő mindenkire, aki felforgatás vagy elszakadás bűncselekményének elkövetésére bujt fel, abban segédkezik, vagy pénzbeli vagy egyéb pénzügyi támogatást biztosít ahhoz. Semmilyen előírás nem rendelkezik arról, hogy ezt a támogatást szándékosan kell nyújtani ahhoz, hogy a törvény értelmében bűncselekménynek minősüljön, ami arra ösztönözte a bankokat, hogy alaposan ellenőrizzék a demokráciapárti és egyéb politikai tevékenységet folytató egyéneknek és csoportoknak nyújtott szolgáltatásaikat. A nemzetbiztonsági törvény 31. cikke értelmében a vállalkozások és szervezetek büntetőjogi felelősségre vonhatók, bírsággal sújthatók, és engedélyüket visszavonhatják.

2020-ban 31 letartóztatásra került sor a nemzetbiztonsági törvény alapján, és négy esetben emeltek vádat. A letartóztatottak között több jól ismert demokráciapárti aktivista is volt. Miután Jimmy Lai médiamágnást augusztus 10-én külföldi erőkkel való összejátszás vádjával letartóztatták, körülbelül 200 rendőr razziát tartott lapja, az Apple Daily szerkesztőségében. Az, hogy egy ismert és szókimondó médiacsoport ellen ilyen nagyszabású rendőrségi akció indult, aggályokat ébreszt az esetleges politikai indíttatással kapcsolatban. Agnes Chow-t, a mostanra feloszlatott demokráciapárti platform, a Demosisto társalapítóját szintén letartóztatták augusztus 10-én a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos vádak alapján.

Hasonló aggályok hangzottak el az Igazságügyi Minisztérium azon határozataival kapcsolatban is, melyek alapján vádat emeltek demokráciapárti aktivistákkal és törvényhozókkal szemben a tüntetésekhez és zavargásokhoz kapcsolódó, közrend elleni bűncselekmények, valamint a Törvényhozó Tanács eljárása során tanúsított magatartásuk miatt. Nem emeltek azonban vádat a rendszert támogató pártok azon tagjai ellen, akik szintén részt vettek a Törvényhozó Tanáccsal kapcsolatos incidensekben. Ezenkívül a Yuen Long vasútállomáson 2019-ben elkövetett merényletben részt vevő támadók bíróság elé állítására irányuló intézkedések sem voltak meggyőzőek, ami megkérdőjelezi az ügyészi határozatok hitelességét.

Egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a hongkongi bíróságok hogyan fogják értelmezni a nemzetbiztonsági törvényt, és hogy a jogok és szabadságok mennyire részesülnek majd védelemben, noha a nemzetbiztonsági törvény kimondja, hogy a nemzetbiztonság védelme során tiszteletben kell tartani és védeni kell az emberi jogokat. A nemzetbiztonsági törvénnyel foglalkozó első bírósági ügyben, amely a törvény tesztjének tekinthető, az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a bíróságok az új törvény értelmezésekor a common law (általános jogi normák) elveire fognak támaszkodni, és figyelembe veszik az emberi jogi garanciákat. A bírák szakértelmébe és feddhetetlenségébe, valamint a jogállamiság érvényesítése iránti elkötelezettségükbe vetett bizalom továbbra is erős, azonban nem szabad szem elől téveszteni az NPCSC azon előjogát, hogy a törvénnyel kapcsolatban „értelmezéseket” bocsásson ki. A nemzetbiztonsági törvényt érintő ügyben 2021-ben kerül sor először bírósági tárgyalásra.

A közvélemény-kutatások szerint a válaszadók többsége ellenzi a nemzetbiztonsági törvényt. A hongkongi közvéleménykutató intézet (Hong Kong Public Opinion Research Institute, PORI) által a Reuters nevében végzett, 2020. augusztusi felmérés során a válaszadóknak közel 60 %-a ellenzésének adott hangot. A közvéleménykutatásból az is kiderült, hogy a tiltakozó mozgalom támogatottsága csökkent, mivel a válaszadóknak már csak 44 %-a jelezte, hogy támogatja.

A rendőrség határozottan fellépett az engedély nélküli gyülekezésekkel szemben, a nemzetbiztonsági törvényre, a közrendre vonatkozó jogszabályokra és a Covid19-járvány miatti korlátozásokra támaszkodva. Bevezették azt a gyakorlatot, hogy a nemzetbiztonsági törvény feltételezett megsértése esetén lila zászlóval figyelmeztetik a tiltakozókat, a hatóságok pedig tágan értelmezik, hogy a tüntetésekkel összefüggésben mi minősül az új törvény feltételezett megsértésének. Annak számít például a népszerű tiltakozó szlogen, a „Liberate Hong Kong, revolution of our times” hangoztatása, valamint az üres transzparensekkel való tüntetés is. A tiltakozók himnuszának tekintett „Glory to Hong Kong” c. dalt általánosan nem tiltották be, de az iskolákban igen. Emellett a rendőrségi nemzetbiztonsági egység egy forródrótot is létrehozott, hogy könnyebben be lehessen jelenteni a nemzetbiztonsági törvényt állítólagosan sértő cselekményeket.

A nemzetbiztonsági törvény elfogadására való uniós reagálás

Júliusban az európai uniós miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el, amelyben hangsúlyozták, hogy Kínának a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos intézkedései nem felelnek meg sem a Kína által az 1984. évi kínai–brit együttes nyilatkozatban vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, sem a hongkongi alaptörvénynek. A következtetések szerint ezek az intézkedések megkérdőjelezik Kína azon szándékát, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak, aláássák a bizalmat és negatívan hatnak az EU és Kína közötti kapcsolatokra. A következtetések a nemzetbiztonsági törvényre adandó kezdeti uniós válaszként a következő intézkedéscsomagot határozták meg:

1.a nemzetbiztonsági törvény menekültügyi, migrációs, vízum- és tartózkodási politikára gyakorolt hatásainak mérlegelése az alkalmazandó joggal összefüggésben, többek között a vonatkozó szempontok uniós szintű megvitatása révén;

2.a meghatározott érzékeny felszerelések és technológiák Hongkongban történő végfelhasználás céljából történő kivitelének további ellenőrzése és korlátozása, különösen a belső elnyomással, a belső kommunikáció lehallgatásával vagy a kibertér-felügyelettel kapcsolatos nemkívánatos felhasználás gyanúja esetén;

3.a hongkongi diákok és egyetemek részvételével zajló ösztöndíjprogramok és egyetemi csereprogramok megerősítésére és koordinálására vonatkozó lehetőségek feltárása;

4.a hongkongi civil társadalom támogatása és a vele folytatott további együttműködés;

5.a hongkongi demokráciapárti aktivisták pereinek folyamatos megfigyelése;

6.a nemzetbiztonsági törvény által az EU polgáraira nézve jelentett potenciális kockázatok uniós szintű megvitatása;

7.a nemzetbiztonsági törvény extraterritoriális hatásának figyelemmel kísérése;

8.a nemzetbiztonsági törvénynek a tagállamok és Hongkong közötti kiadatási és egyéb vonatkozó megállapodások működésére gyakorolt hatásainak felülvizsgálata;

9.a Hongkonggal tervezett új tárgyalások indításának ideiglenes felfüggesztése.

A tanácsi következtetések nyomán tett legfontosabb lépések közé tartozik, hogy hat uniós tagállam 2  a tanácsi következtetések elfogadását követően felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási megállapodásait, illetve az ilyen megállapodásokról folytatott tárgyalásokat; a tagállami hatóságok szigorúbban ellenőrzik egyes felszerelések és technológiák hongkongi végfelhasználásra szánt exportját; a Hongkongban működő uniós és a tagállami diplomáciai képviseletek tagjai összehangoltan látogatják a demokráciapárti aktivisták bírósági tárgyalásait; és intenzívebben tartják a kapcsolatot a civil társadalmi szervezetekkel. A hongkongi hallgatók, a tudományos élet szereplői és egyetemi oktatók továbbra is részt vesznek az Erasmus+ keretében folytatott számos felsőoktatási csereprogramban és a tagállamok által működtetett kétoldalú csereprogramokban is. Hongkonggal semmilyen új tárgyalás nem indult.

Az érintett tanácsi szervek szorosan nyomon követték a tanácsi következtetésekben előirányzott intézkedések végrehajtását. A Külügyek Tanácsa december 7-i ülésén a főképviselő áttekintette az nemzetbiztonsági törvény végrehajtását, a jogokra és szabadságokra, valamint a hongkongi üzleti környezetre gyakorolt hatását, továbbá az uniós válaszcsomag hatását. Ennek alapján a miniszterek megállapodtak arról, hogy az EU-nak folytatnia kell a júliusban elfogadott intézkedések végrehajtását, és adott esetben a helyzet alakulásától függően további intézkedéseket kell mérlegelnie.

A június 22-i EU–Kína csúcstalálkozón is elhangzottak aggályok a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban, és Hongkong kérdését az EU és Kína vezetőinek szeptember 14-i és december 30-i ülésén is felvetették. Az EU súlyos aggodalmának adott hangot az alapvető jogoknak és szabadságoknak a nemzetbiztonsági törvény bevezetését követő erodálódása miatt; ismételten jelezte, hogy aggasztónak tartja a törvényhozó tanácsi választások egy teljes évvel történő elhalasztását, és egyes demokráciapárti jelöltek kizárását. A hongkongi emberi jogi jogsértéseket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megemlítette az Európai Parlamenthez intézett, az Unió helyzetéről szóló szeptember 16-i beszédében.

Június 19-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a Kínai Népköztársaság Hongkongra vonatkozó állambiztonsági törvényéről és annak szükségességéről, hogy az EU megvédje Hongkong magas fokú autonómiáját. Az állásfoglalásban az Európai Parlament sajnálatát fejezte ki a nemzetbiztonsági törvény bevezetése miatt, amely véleménye szerint támadás Hongkong autonómiája ellen, és Kína nemzetközi kötelezettségvállalásainak, többek között az 1984-es kínai–brit nyilatkozatban foglaltaknak a megszegését jelenti. Az állásfoglalás több ajánlást is megfogalmazott az EU és más szereplők számára azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseket kellene tenniük.

A nemzetbiztonsági törvény elfogadására való nemzetközi reagálás

A nemzetközi szereplők, köztük a G7-ek, az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az ENSZ különleges előadói szintén aggodalmuknak adtak hangot a nemzetbiztonsági törvény miatt.

Május 27-én az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy Kína alapjaiban rombolja szét Hongkong autonómiáját, és többé nem indokolt, hogy Hongkong a szárazföldi Kínához képest eltérő bánásmódban részesüljön. E bejelentés nyomán július 14-én törvényerőre emelkedett az USA hongkongi autonómiáról szóló törvénye. Augusztus 7-én az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a hongkongi és a szárazföldi kormányzat 11 tagjára a KKT autonómiájának aláásásában, valamint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának korlátozásában játszott szerepük miatt. Közéjük tartozik a főkormányzó, az igazságügyi titkár, a biztonsági titkár, az alkotmányos és a szárazföldi Kínával kapcsolatos ügyekért felelős titkár, a rendőrfőkapitány, a HKLO igazgatója (Luo Huining), valamint a hongkongi ügyekben érintett más, vezető beosztású tisztviselők. A szankciók előírják ezen személyek egyesült államokbeli tulajdonának lefoglalását és vagyoni eszközeik befagyasztását, válaszul a „szokatlan és rendkívüli fenyegetésre”, melyet Hongkong autonómiájának Kína általi aláásása jelent. Az Egyesült Államok november 9-én és december 7-én további 18 személyre vetett ki szankciókat a nemzetbiztonsági törvény végrehajtásával kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság kiterjesztette a bevándorlási jogokat, hogy megkönnyítse a tengerentúli brit nemzetiségű (BNO) státusszal rendelkező hongkongiak számára az állampolgárság megszerzését; a becslések szerint körülbelül 3 millió hongkongi lakos rendelkezik BNO-státusszal. Az új szabályok értelmében a BNO-státusszal rendelkezők ötéves időtartamú tartózkodásra jogosultak az Egyesült Királyságban, és jogosultak ott munkavállalásra vagy tanulmányok folytatására. Öt év elteltével lehetőségük van arra, hogy letelepedett jogállásért folyamodjanak, és ennek megszerzése után további 12 hónap elteltével kérelmezhetik az állampolgárságot. Októberben vízumrendelkezéseket is bejelentettek az új szabályokhoz kapcsolódóan.

A nemzetbiztonsági törvényre válaszul az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland szintén felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási megállapodás alkalmazását.

Az ellenvéleményekkel szembeni fellépés

Demokráciapárti aktivistákat már 2020-ban, a nemzetbiztonsági törvény elfogadása előtt is letartóztattak különböző vádak alapján, és ez az év további részében is folytatódott. Áprilisban tizenöt magas rangú személyt tartóztattak le, többek között Martin Lee-t, a Demokrata Párt alapítóját és ismert ügyvédet; Albert Hót, a Demokrata Párt korábbi elnökét és ismert jogászt; valamint Jimmy Lait, az Apple Daily alapítóját. A letartóztatásokra a 2019 augusztusában és októberében tartott gyűléseken és tüntetéseken való állítólagos „jogellenes gyülekezés” miatt került sor, amely bűncselekmény akár öt év börtönbüntetést vonhat maga után. A letartóztatottakat óvadék ellenében szabadlábra helyezték a 2021-ben esedékes bírósági tárgyalások megkezdéséig. Jimmy Lait augusztus 10-én újból letartóztatták a nemzetbiztonsági törvény alapján, később azonban csalás miatt emeltek ellene vádat. December 3-án megtagadták tőle az óvadék lehetőségét.

Augusztus 23-án 12 hongkongi állampolgárt, akik hajóval próbáltak elmenekülni a régióból, a kínai parti őrség feltartóztatott, és Kína szárazföldi részén fogva tartották őket. Az ügyeket november 27-én hivatalosan átadták az ügyészségnek, határátlépés megkísérlésének vádjával.

Szeptember 24-én Joshua Wong demokráciapárti aktivistát tartóztatták le a nyár folyamán történt letartóztatássorozat részeként, amelynek során Wong társait, Ivan Lam és Agnes Chow aktivistákat is letartóztatták. December 2-án a három aktivistát héttől tizenhárom és fél hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélték a 2019-es tüntetésekhez kapcsolódó, közrend elleni bűncselekmények miatt.

December 7-én a rendőrség nyolc személyt tartóztatott le az előző hónapban a Hongkongi Kínai Egyetemen történt tiltakozások miatt, akik közül hármat azzal gyanúsítanak, hogy „elszakadásra való felbujtással” megsértették a nemzetbiztonsági törvényt. December 8-án nyolc további demokráciapárti aktivistát tartóztattak le, mivel állítólag szerepet játszottak egy engedély nélküli gyülekezésben júliusban.

Május 15-én a Független Rendőrségi Panasztételi Hatóság (IPCC) közzétette a kiadatási törvényjavaslat által kiváltott tiltakozásokról szóló jelentését. A jelentés a 2019. június és október közötti eseményeket fedi le, és megállapítja, hogy a rendőri erőkkel kapcsolatban nem merült fel rendszerszintű probléma. Az IPCC szerint a rendőrség nem követett el hibát a Yuen Long vasútállomáson történt 2019. júliusi lincseléssel kapcsolatos fellépése során, amikor a „triád” bűnözői bandákkal vélhetően kapcsolatban álló, fehérbe öltözött férfiak megtámadták az utasokat. Az IPCC figyelmeztetett a hongkongi terrorizmus kialakulásának veszélyeire, valamint arra is, hogy a rendőrséget „aljas propagandával” próbálják lejáratni. A jelentés 52 ajánlást fogalmazott meg, melyekben hangsúlyozta, hogy további képzésre van szükség a taktika, a könnygáz használata, a kommunikáció javítása és a rosszindulatú híresztelések eloszlatása terén. Az IPCC csak korlátozott előjogokkal rendelkezik, és a jelentés komoly kritikát kapott amiatt, hogy nem kezelte meggyőzően az elszámoltathatósággal kapcsolatos aggályokat.

A hongkongi hatóságok 30 év óta először nem engedélyezték az 1989-es Tienanmen téri tüntetés leverésére való megemlékezést, a Covid19-járvánnyal kapcsolatos közegészségügyi okokra hivatkozva. Az éves virrasztás szervezői, a kínai hazafias demokratikus mozgalmak támogatására létrehozott hongkongi szövetség (Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements in China) azt állítja, hogy a tilalom politikai indíttatású. Több embert is letartóztattak és megvádoltak azzal, hogy részt vett a tilalom ellenére megtartott virrasztást követő, engedély nélküli gyülekezésen. A Tienanmen téri eseményekkel kapcsolatos tevékenységek egyébként engedélyezettek, és a Kínai Hazafias Demokratikus Mozgalmak támogatására létrehozott szövetség által működtetett múzeum májusban újra megnyitotta kapuit.

Június 4-én a Törvényhozó Tanács elfogadta a nemzeti himnuszról szóló vitatott törvényjavaslatot, amely „Az önkéntesek indulójának” megsértését büntetendővé nyilvánítja, és legfeljebb 50 000 HKD (5 530 EUR) bírsággal és hároméves pénzbüntetéssel sújtja. A pekingi NPCSC először 2017 szeptemberében fogadta el a nemzeti himnuszról szóló törvényt, és két hónappal később úgy határozott, hogy beilleszti azt az alaptörvény III. mellékletébe. A Törvényhozó Tanács szavazása helyi szinten hatályossá tette ezt a határozatot.

A HKLO egyre nagyobb befolyást gyakorol a hongkongi politikai döntéshozatalra és politikai életre, megkérdőjelezve ezzel Hongkong nagy fokú autonómiájának fenntartását. A nemzetbiztonsági törvény létrehozott továbbá Hongkongban egy új anyaországi intézményt, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, amely kiemelt nemzetbiztonsági ügyekben gyakorolhat joghatóságot, például olyan „komplex” elemeket tartalmazó ügyekben, melyek külföldi országokat vagy a hongkongi intézmények felé nem elszámoltatható „külső elemeket” tartalmaznak. Ezeket a rendelkezéseket a mai napig nem vonták vissza.

A törvényhozó tanácsi választásokat szeptember 6-ára tervezték, és július 30-án 12 demokráciapárti jelöltet kizártak a választásból. A választási megbízottak azt állították, nem hiszik, hogy a jelöltek valóban törekednének az alaptörvény fenntartására, amire vonatkozóan hivatalos nyilatkozatot kell aláírni. Az eltiltott személyek között négy hivatalban lévő törvényhozó is volt. Három, általános választójog alapján megválasztott, hivatalban lévő kerületi képviselőt, valamint Joshua Wongot, a Demosisto volt vezetőjét is kizárták.

A hongkongi kormány nyilatkozatot adott ki, melyben támogatta az eltiltásokat, és az eltiltás indokolásaként az érintettek alábbi – tényleges vagy állítólagos – magatartását hozta fel indokként: Hongkong függetlenségének támogatása (amelyet az érintettek nem támogatnak közvetlenül); a nemzetbiztonsági törvény kritizálása; a kormány által benyújtott törvényjavaslatok válogatás nélküli leszavazása; valamint külföldi kormányok beavatkozásának kérése. Hangsúlyozta, hogy nincs politikai cenzúra és nem korlátozzák a szabadságokat, és figyelmeztetett arra, hogy a rendőrség kivizsgálja a választási megbízottakkal szembeni sértéseket és fenyegetéseket. A HKLO szintén üdvözölte a választási megbízottak döntését.

A tömeges kizárások nemzetközi szinten számos kritikát váltottak ki. A Borrell főképviselő/alelnök által kiadott uniós nyilatkozat szerint a kizárás „rontja Hongkong szabad és nyitott társadalomként való nemzetközi megítélését”.

A demokráciapártiak július 11–12-én előválasztásokat tartottak a törvényhozó tanácsi jelöltjeik kiválasztása érdekében, mintegy 600 000 szavazó részvételével. Az aktivisták fiatal generációja – akik általában a nagyobb önrendelkezés mellett szállnak síkra – jól teljesített a választásokon.

Július 31-én a vészhelyzeti rendelet alapján egy évvel elhalasztották a törvényhozó tanácsi választásokat. A kormányzó azzal indokolta az intézkedést, hogy egészségügyi kockázatot jelentene, ha a választások a Covid19-járvány harmadik hullámának közepén zajlanának. Kiemelte, hogy az idős szavazók különösen veszélyeztetve lennének, a szárazföldi Kínában tartozó mintegy 100 000, szavazásra jogosult szavazó nem tudna élni a szavazati jogával, a közösségi távolságtartási intézkedések pedig megnehezítenék a kampányolást. Arra hivatkozott, hogy más területeken is elhalasztották a választásokat.

Az alaptörvény nem tartalmaz rendelkezést olyan helyzetre vonatkozóan, amikor a választásokat ilyen hosszú időre elhalasztják. A 69. cikk kimondja, hogy a Törvényhozó Tanács megbízatása négy évre szól. Az NPCSC ezt követően rövid határozatot adott ki arról, hogy a hatodik Törvényhozási Tanács a hivatali idejének szeptember 30-i lejártát követően legalább egy évig továbbra is ellátja feladatait. A következő Törvényhozási Tanácsot a szokásos négy évre választják meg.

Azon hivatalban lévő törvényhozóknak, akiket kizártak az újraválasztásból, kezdetben meghagyták a mandátumát az egyéves meghosszabbított időszakra. A demokráciapárti táborban azonban heves vita alakult ki arról, hogy a demokráciapárti törvényhozók továbbra is a Törvényhozó Tanács tagjai maradjanak-e. A mozgalmon belüli megosztottság miatt közvélemény-kutatást végeztek. Ennek eredménye nem volt egyértelmű, ezért az a megállapodás született, hogy a demokráciapárti képviselők a helyükön maradnak, amivel két demokráciapárti képviselő nem értett egyet, ezért lemondtak. Egy harmadik törvényhozó egészségügyi okokból mondott le.

November 11-én az NPCSC határozatot hozott, amely alapján a hongkongi kormány azonnal kiutasított négy demokráciapárti képviselőt a Törvényhozó Tanácsból. A határozat széles körű kritériumokat is meghatározott arra vonatkozóan, hogy egy adott képviselő vagy leendő képviselő esetében mikor tekinthető úgy, hogy nem képes eleget tenni az alaptörvény tiszteletben tartására vonatkozó eskünek, és ezért fel kell menteni a tisztségéből. E kritériumok közé tartozik Hongkong függetlenségének támogatása, Kína Hongkong feletti szuverenitása elismerésének megtagadása, külföldi országok vagy „külső elemek” arra való ösztönzése, hogy beavatkozzanak Hongkong ügyeibe, vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények elkövetése. Az NPCSC határozatát Hongkongban és nemzetközi szinten is határozottan bírálták, többek között azzal az indokkal, hogy az jelentősen gyengíti Hongkong nagy fokú autonómiáját, valamint az alapvető jogok és szabadságok védelmét.

A négy képviselő felmentése a Törvényhozó Tanács többi 15 demokráciapárti tagját is lemondásra késztette. A törvényhozás ezzel nem szűnt meg működni, de a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere jelentősen meggyengült.

E fejlemények nyomán több magas rangú demokráciapárti személy lemondott pártbeli megbízatásáról. A demokrata párti Ted Hui, aki ellen több vádat is emeltek, és óvadék ellenében szabadlábra helyezték, önkéntes száműzetésbe ment az Egyesült Királyságba, amire a szárazföldi kínai és a hongkongi hatóságok nagyon erőteljes lépésekkel reagáltak.

A bíróságokat az év során nagyon sokszor vádolták elfogultsággal, különösen a tüntetésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásával kapcsolatban. Szeptember 23-án a Legfelsőbb Bíróság elnöke tőle szokatlan módon nyilatkozatot adott ki, amelyben megvédte az igazságszolgáltatást, és figyelmeztetett arra, hogy a bírák elleni támadások aláássák a jogállamiságba vetett közbizalmat. Szeptemberben James Spigelman ausztrál bíró – a Hongkongi Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróságon (CFA) nem állandó bíróként működő 14 külföldi bíró egyike – lemondott. A hongkongi kormány megerősítette, hogy elkötelezett a külföldi bírák kinevezésének rendszere mellett, mivel ez fontos szerepet játszik az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége szempontjából. Októberben a kormány Patrick Hodge bírót, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának elnökhelyettesét nevezte ki a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság tagjává.

December 21-én a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság – beleértve Geoffrey Ma legfelsőbb bírósági elnököt és az egyesült királyságbeli Lord Hoffmant mint nem állandó tagot – egyhangúlag elutasította a kormány azon tilalmával szembeni jogi kifogást, hogy a demokráciapárti aktivisták arcmaszkot viseljenek, és alkotmányosnak találta azon vészhelyzeti rendeletet, amelynek értelmében a tilalmat elrendelték. A Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság határozatával kimondta, hogy a kormány helyesen járt el, amikor a zavargások idején vészhelyzeti rendeletet hozott, hangsúlyozva azonban, hogy bár a vészhelyzeti hatáskörök széles körűek és rugalmasak, azokat „méltányos ellenőrzés” mellett kell gyakorolni, az ellenőrzést pedig a bírósági felülvizsgálat, a Törvényhozó Tanács általi átvilágítás és az alaptörvény azon előírásai jelentik, amelyek szerint az ilyen rendeleteket törvénynek kell előírnia és arányosnak kell lenniük.

Az alaptörvény 30. évfordulójának évében vita alakult ki a hatalmi ágak szétválasztásának kérdésével kapcsolatban. Az iskolai tankönyvek felülvizsgálata kapcsán ugyanis a hongkongi kormány kijelentette, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának elve Hongkongban nem alkalmazható. Ez jelentős vitát váltott ki, amelynek során vezető jogászok azt állították, hogy bár az alaptörvény nem említi kifejezetten a hatalmi ágak szétválasztását, a különböző kormányzati ágak felelősségi körei egyértelműen el vannak határolva, a bírói függetlenséget pedig a 85. cikk biztosítja.

A Törvényhozó Tanácsban az év során erőszakos jelenetekre került sor, amelyek egyik oka az volt, hogy vita alakult ki a Házbizottság elnöki tisztének betöltésével kapcsolatban. A bizottság működése több hónapra megbénult egyrészt a demokráciapártiak obstrukciója miatt, másrészt amiatt, hogy nem volt egyetértés arra vonatkozóan, hogy az új elnök májusi megválasztásáig az elnökhelyettes töltse be az elnöki tisztet. Később nyolc demokráciapárti politikust, köztük öt hivatalban lévő képviselőt és két volt képviselőt letartóztattak a Törvényhozó Tanács nagytermében történt incidensek miatt. A letartóztatások komoly aggodalmat keltettek amiatt, hogy hivatalban lévő és volt képviselőkkel szemben büntetőjogi rendelkezéseket alkalmaztak, és hogy kizárólag demokráciapárti politikusok ellen léptek fel.

A kormányzó egy hónappal elhalasztotta éves politikai beszédét, amelyre október 14-én kellett volna, hogy sor kerüljön. A késedelmet azzal indokolta, hogy konzultálni kellett a központi kormányzati hatóságokkal a hongkongi gazdasági helyreállítást célzó intézkedésekről, és e célból november elején Pekingbe látogatott.

Negyedik politikai beszédét november 25-én tartotta az immár ellenzék nélküli Törvényhozó Tanácsnak. A kormányzó utalt a Hongkongot sújtó „számos csapásra”, többek között a Covid19-járvány emberi és gazdasági hatására, valamint a társadalmi feszültségekre. Kiállt a nemzetbiztonsági törvény és más közelmúltbeli politikai fejlemények mellett, beleértve a demokráciapárti képviselők kizárását is, és a beszédének volt egy külön szakasza, amely „a központi kormány teljes körű támogatásáról” szólt. Elmondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény 9. és 10. cikke teremt alapot azon kormányzati tervekhez, hogy a társadalmi szervezeteket, a médiát és az internetet szigorúbb szabályozásnak vessék alá, és az iskolákban és az egyetemeken megerősítsék a nemzetbiztonsággal kapcsolatos oktatást. Azt is megerősítette, hogy a kormány törvényjavaslatot fog benyújtani az eskütételre vonatkozó rendelkezések módosításáról.

A Covid19-világjárvány hatása

A Covid19-világjárvány kapcsán Hongkongból már több mint 8 847 esetet és 148 halálesetet jelentettek. Hongkong kiváló egészségügyi rendszere, határozott szakpolitikai válasza – többek között szigorú karanténintézkedések – és a lakosság felelősségteljes hozzáállása, akik a járvány idején szinte mindenütt hordtak arcmaszkot, jelentősen segítette a járvány hatékony kezelését. Hongkong a 2003-as SARS-járvány kapcsán szerzett értékes tapasztalatokra is támaszkodott.

Az első esetet január végén jelentették. Röviddel ezután a KKT a nemzetközi repülőtér, a Sencsen-öböl és a Hongkong-Csuhaj-Makaó híd kivételével valamennyi határátkelőhelyet bezárta, lehetővé téve a hongkongi lakosok számára, hogy visszatérjenek a városba. A kormánynak a járvány kitörésekor tett válaszlépéseit – például a maszkok beszerzését – többen is kritizálták. A központi kormányzat támogatásával Hongkong szeptemberben az egész városra kiterjedő önkéntes tesztelési programot hajtott végre, amelyben mintegy 1,78 millióan vettek részt. A kormány számos válságenyhítő intézkedést hozott a járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében.

Az év során három fertőzési hullám is bekövetkezett, ezért a járvány egésze alatt a kormány többször is szigorította vagy lazította a közösségi távolságtartási intézkedéseket. Bezártak például bizonyos, magas kockázatúnak tekintett kereskedelmi létesítményeket, az éttermekben távolságtartást és létszámkorlátozást írtak elő, valamint korlátozták azt is, hogy hányan gyűlhetnek össze.

Az év második felében Hongkong megbeszéléseket kezdett 11 állammal utazási „buborékok” létrehozásáról az utazás megkönnyítése érdekében. Októberben elvi megállapodás született Szingapúrral egy „buborék” létrehozásáról, bár annak megvalósítását a Covid19-esetek számának megugrása miatt el kellett halasztani. Az EU októberben úgy határozott, hogy Hongkongot és Makaót felveszi azon régiók listájára, amelyek vonatkozásában – kölcsönösségi alapon és a körülményektől függően – újból engedélyezhetőek a nem alapvetően szükséges utazások.

Jogok, szabadságok és esélyegyenlőség

A nemzetbiztonsági törvény kétségtelenül hatással volt a szabadságjogok gyakorlására, és a Demosisto vezetői a törvény elfogadásakor feloszlatták a demokráciapárti pártot. A párt Hongkong önrendelkezéséért küzdött, de 2020 januárjában lemondott erről a célról.

A közéletben nőtt az öncenzúra, bár annak mértékét nehéz felmérni. A közvetlen cenzúra még nem elterjedt a médiakörnyezetben, noha egyes újságírók megkérdőjelezhető szerkesztői döntésekről és arról számoltak be, hogy a szerkesztők távol tartják őket érzékeny kérdésektől. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a nemzetbiztonsági törvényhez, de az RTHK közszolgálati műsorszolgáltatóra egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy kerülje a kormányzat által „provokatívnak” tekintett tevékenységeket és beszámolókat.

November 3-án őrizetbe vettek egy szabadúszó újságírót, aki a Yuen Long vasútállomáson 2019 júliusában elkövetett támadásokról készített tényfeltáró dokumentumfilmet az RTHK számára. Az őrizetbe vétel heves kritikát váltott ki a jogszerű újságírói munka kriminalizálására való törekvés miatt.

Az egyetemi oktatók bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy a nemzetbiztonsági törvény fényében mit taníthatnak és mit nem; különösen igaz ez azokra, akik „érzékeny” tantárgyakat tanítanak, illetve akik a szárazföldi Kínából származó hallgatókat oktatnak. Egyes tudományos dolgozók az érzékeny kérdések elkerülése érdekében tartózkodnak attól, hogy külföldi forrásokból, különösen az Egyesült Államoktól igényeljenek finanszírozást a kutatásukhoz.

A nem kormányzati szervezetek ügyelnek arra, hogy ne sértsék meg a nemzetbiztonsági törvény előírásait, ami megnehezíti a munkájukat. A Friedrich Naumann Stiftung az első olyan jelentős nemzetközi szervezet, amely a nemzetbiztonsági törvény miatt beszüntette Hongkongban a működését.

Az iskolákra egyre nagyobb nyomás nehezedik, miután a pekingi és a hongkongi hatóságok jelezték, hogy az oktatásban irányváltásra van szükség a hazafiasság erősítése és a nemzetbiztonsági törvény jobb megértése érdekében. Az Oktatási Hivatal örökre eltiltott a tanítástól egy tanárt, aki a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépését megelőzően a függetlenségpárti eszméket vitatott meg diákjaival az óráin; felülvizsgálták az iskolai tankönyveket, és a tanárokat óva intették attól, hogy megsértsék a törvényt. Az oktatási ágazat egyre inkább átpolitizálttá vált. Egyes Peking-párti személyiségek azt állítják, hogy sok tanár a demokrácia, sőt a függetlenség híve, a diákokat pedig az iskolában nyugati ideológiákra nevelik, és arra ösztönzik őket, hogy vegyenek részt a társadalmi mozgalmakban. A kormányzó a tanárképzésre vonatkozó reformokat terjesztett elő, hogy biztosítsa a kormány iránymutatásainak nagyobb mértékű betartását.

A Covid19-világjárvány és a nemzetbiztonsági törvény miatt korlátozták a gyülekezés szabadságát. 2020 első félévében 107 nyilvános gyülekezési kérelmet nyújtottak be, amelyből 87-et elutasítottak. 2020 júliusa óta valamennyi kérelmet elutasították. Az elutasítás fő okaként rendszeresen a Covid19-világjárványra hivatkoznak, és március óta a nyilvános gyülekezés létszámát négy, majd nyolc főben korlátozták. A rendőrség az engedély nélküli gyűlésen lila színű zászlót feszített ki, hogy figyelmeztessen a nemzetbiztonsági törvény esetleges megsértésére, bár az nem egyértelmű, hogy a politikai véleménynyilvánítás szempontjából mi minősül elfogadhatónak és mi nem.

Az LMBTI-személyek jogainak elismerése terén némi előrelépés történt a hongkongi bíróságokon. Márciusban a Fellebbviteli Bíróság alkotmányellenesnek és jogellenesnek minősítette a Lakásügyi Hatóság azon politikáját, hogy a külföldön házasságot kötött azonos nemű párok nem folyamodhattak köztulajdonú bérlakásért . Júniusban az adóhatóság úgy módosította az adótörvényt, hogy a házasságban élő személyek – függetlenül attól, hogy különböző vagy azonos nemű párokról van szó – választhatják a közös adómegállapítást vagy a házastárssal közös személyes adómegállapítást. A hongkongi Legfelsőbb Bíróság szeptember 18-án úgy határozott, hogy a más joghatóságok jogszabályai szerint összeházasodott, azonos nemű párokat a hongkongi öröklési jog alapján egyenlő jogok illetik meg. Ugyanezen a napon azonban a bíróság elutasította az azonos neműek közötti, külföldön kötött házasságok szélesebb körű elismerését, megállapítva, hogy a hátrányos megkülönböztetés konkrét eseteit bírósági eljárások révén lehet kezelni. 2020-ban aggályok merültek fel amiatt, hogy egy menedékkérő ügyében a bíráló homofób megjegyzéseket tett a menedékkérő szexuális irányultságával kapcsolatban.

Hongkong tett bizonyos lépéseket az emberkereskedelem kezelése érdekében, bár az Egyesült Államok felvette Hongkongot a 2. szintű megfigyelési listájára. Az Egyesült Államok emberkereskedelemről szóló éves jelentése az aggodalomra okot adó kérdések között említette, hogy az azonosítási mechanizmus nem hatékony, a büntetőeljárások száma alacsony, valamint hogy a sértetteket olyan jogellenes cselekmények miatt büntetik, amelyek elkövetésére kényszerítve voltak. December 17–18-án sor került az emberkereskedelemről szóló ötödik EU–Hongkong szemináriumra, amelyen mindkét felet érintő, aggodalomra okot adó kérdésekkel foglalkoztak. Ezek közé tartozott az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködés, az áldozatoknak nyújtott segítség és a civil társadalommal való együttműködés.

A Covid19-járvány vélhetően negatív hatást gyakorolt egyes külföldi háztartási alkalmazottak munkakörülményeire. Beszámoltak olyan esetekről, hogy egyes munkáltatók nem engedték meg a munkavállalóknak, hogy a szokásos heti szabadnapjukon elhagyják a munkáltató otthonát. Az ázsiai háztartási alkalmazottak szakszervezeteinek hongkongi szövetsége arról számolt be, hogy a világjárvány következtében fokozódott a munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés. Példaként említhető a szerződések jogellenes megszüntetése azokban az esetekben, amikor a munkavállalók feltételezhetően megfertőződtek a koronavírussal, valamint a beutazó külföldi háztartási alkalmazottak fizetésének megtagadása a kötelező karantén ideje alatt. A munkahelyüket elveszítő háztartási alkalmazottak nagy része Hongkongban rekedt, és más segítség hiányában nagymértékben rászorultak a jótékony adományokra. A hongkongi kormány ingyenes Covid19-teszteket és maszkokat biztosított azon külföldi háztartási alkalmazottak számára, akik közös szálláshelyeken tartózkodnak, mielőtt felveszik a munkát új munkaadójuk otthonában.

A korrupció elleni küzdelmet szolgáló rendszer továbbra is erős és reziliens, nagy fokú az átláthatóság, és nagyon hatékonyak a korrupcióellenes intézkedések. A hatóságok, valamint a politikai és üzleti élet szereplői elismerik, hogy az átláthatóság létfontosságú Hongkong nemzetközi üzleti központként betöltött erős pozíciójának megőrzésében.

A Covid19-járvány gazdasági hatása a szegénységi szinteket is befolyásolta: a munkanélküliség 2020 végére 16 éve nem látott szintre, 6,6 %-ra emelkedett 3 , a 20 és 29 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája pedig elérte a 11 %-ot. A szegénységi ráta már 2019-ben 20,4 %-ra emelkedett. 2020 januárjában a kormányzó 10 új kezdeményezést jelentett be, amelyek célja az egyszerű dolgozók és a hátrányos helyzetű emberek támogatása, többek között azáltal, hogy 2023-ra az eddig tervezett 10 000 átmeneti lakás helyett 15 000-et szándékoznak építeni, valamint pénzbeli támogatást nyújtanak azoknak a kérelmezőknek, akik több mint három éve várnak állami bérlakásra.

II. Gazdasági fejlemények

Hongkong gazdasága 2020-ban jelentősen visszaesett, és a 2019. évi 1,2 %-os GDP-csökkenést követően ismét recessziót mutatott. Bár az év vége felé – Kína fellendülésének köszönhetően – némi javulás következett be, 2019-hez képest a gazdaság 2020 első negyedévében 9,1 %-kal, a második negyedévben 9,0 %-kal, a harmadik negyedévben pedig 3,5 %-kal zsugorodott. Ez nagymértékben a Covid19-világjárvány számlájára írható, bár már korábban is fennálltak kedvezőtlen körülmények, például a 2019-es zavargások és az USA és Kína közötti kereskedelmi háború.

A KKT igen nyitott gazdasággal rendelkezik, amely hagyományosan hármas központként virágzik: Kínának offshore tőkét biztosít, globális szinten és Kína számára kereskedelmi központ, valamint idegenforgalmi központ (főként kínai turisták számára). A város négy kulcsfontosságú ágazata – a pénzügyi szolgáltatások, az idegenforgalom, a kereskedelem és a logisztika, valamint a szellemi szabadfoglalkozású és az ipari szolgáltatások – közül 2020-ban egyedül a pénzügyi szolgáltatások teljesítettek jól.

A turisták költéseitől nagymértékben függő ágazatok azon ágazatok között voltak, melyeket az év során a válság a legsúlyosabban érintett. Idetartozik a kiskereskedelem, az élelmiszer- és italgyártás, a vendéglátás, a közlekedés és a légi közlekedés. 2020 első tizenegy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 25,3 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az éttermi bevételek az év első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest 30,8 %-kal csökkentek, a repülőtéri utasforgalom pedig az egész év során 87,5 %-kal csökkent. Ez nagyrészt az érkező turisták számának jelentős csökkenésével magyarázható, amely az utazási korlátozások és az utazástól való félelem miatt az előző évhez képest 93,6 %-kal csökkent, mindössze 3,6 millióra. Hagyományosan a turisták mintegy 80 %-a a szárazföldi Kínából érkezik, és a becslések szerint a város kiskereskedelmi forgalmának 40 %-át adják, különösen a luxuságazatban. A belföldi költésekre a gyenge gazdaság, valamint az éttermekben és egyéb üzletekben helyi szinten bevezetett közösségi távolságtartási szabályok is hatással voltak.

Az év vége felé tapasztalt némi javulásnak, valamint a Kínában és a világ más részein tapasztalható javuló gazdasági helyzetnek köszönhetően a világjárvány Hongkong külkereskedelmére korlátozott hatással volt: 2020 első tizenegy hónapjában az áruexport (amely szinte csak újrakivitelt jelent) 2,8 %-kal csökkent az előző évhez képest, az import pedig 5,0 %-kal csökkent. Ez hatással volt a kereskedelmi és logisztikai ágazatra, amelyek Hongkong GDP-jének mintegy 20 %-át teszik ki.

A munkaerőpiac az év során jelentősen romlott. A munkanélküliség az év végére elérte a 6,6 %-ot, míg 2019 végén csupán 3,3 % volt. Az ágazatok között jelentős különbségek vannak: a pénzügyi ágazatban a munkanélküliség mindössze 3,2 %.

Az ingatlanárak 0,3 %-kal emelkedtek az év során (2019-ben ez az emelkedés 5,5 %-os volt). Hongkong továbbra is a világ legkevésbé megfizethető városközpontja a lakásvásárlók számára. A lakáshiány régóta probléma, amely sok háztartást érint.

A pénzügyi szektor sokkal ellenállóbb volt, mint a gazdaság többi része, és az év során tovább növekedett. Az ágazatra pozitív hatással volt az első nyilvános részvénykibocsátások (IPO) terén tapasztalható erőteljes aktivitás. Az év során 154 IPO-ra került sor, összesen 397,5 milliárd HKD (42,4 milliárd EUR) értékben. Ez az előző évi IPO-k értékéhez képest 26,5 %-os növekedést jelent, annak ellenére, hogy az Ant Group hongkongi és sanghaji kettős IPO-ját – amely a történelem eddigi legnagyobb IPO-ja lett volna – az utolsó pillanatban törölték a szárazföldi Kína szabályozó hatóságainak kifogásai miatt.

Az IPO-k bevételi forrást jelentenek a pénzügyi ágazat számos szereplője számára, és vonzzák a befektetőket és a tőkét. Az USA-ban jegyzett kínai vállalatokra vonatkozó új, szigorúbb szabályok, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek terjedése vélhetőleg ösztönözte a kínai vállalatok hongkongi IPO-ját. A pénzügyi ágazat ellenálló képességének másik oka az, hogy viszonylag kis mértékben van kitéve a helyi gazdaságnak. Hongkong részvénypiaci kapitalizációjának mintegy 80 %-át kínai anyaországi vállalatok adják, ami azt jelenti, hogy az iparág nagy mértékben ki van téve a kínai gazdaságnak (amely az év során Hongkongnál jobban teljesített). Az év során az átlagos napi forgalom a hongkongi értéktőzsdén 49 %-kal nőtt, a piaci kapitalizáció pedig rekordszintet, 47,5 billió HKD-t (5,1 billió EUR) ért el. A hongkongi Hang Seng index körülbelül 3,4 %-kal csökkent. A bankszektor továbbra is jól tőkésített, és jelentős tartalékokkal rendelkezik. A bizonytalan gazdasági helyzet és a destabilizáló helyi politikai fejlemények ellenére a KKT-ban nem került sor jelentős tőkekiáramlásra. A hongkongi dollár erős volt, és a hongkongi monetáris hatóságnak több alkalommal is közbe kellett avatkoznia annak érdekében, hogy a hongkongi dollár ne értékelődjön fel túlságosan, és az USA-dollárhoz kötött kereskedési sávon belül maradjon. Az IPO-tevékenységeket követő pénzbeáramlások és az erős devizatartalékok erősítették a valutát.

Az átlagos infláció 2020 első tizenegy hónapjában 0,4 %-os volt.

Kormányzati támogatás és költségvetési helyzet

A gazdasági recesszió kezelése és a lakosság támogatása érdekében a kormány az év során számos válságenyhítő intézkedést hozott. A kormányzati adatok szerint az intézkedések keretében összesen 311,5 milliárd HKD-t (33,2 milliárd EUR) fordítottak válságenyhítésre, ami a város GDP-jének körülbelül 10–11 %-a. Az intézkedések között szerepelt egy 10 000 HKD (1 066 EUR) összegű egyszeri pénzjuttatás a lakosoknak, bértámogatási rendszer és különböző adócsökkentések, díjak és illetékek elengedése, valamint támogatási rendszerek létrehozása különböző ágazatok számára.

Bár az intézkedések létfontosságú támogatást nyújtottak a gazdaságnak, bírálták őket amiatt, hogy nem eléggé célzottak, ami csökkenti hatékonyságukat, és nagyobb kiadást jelentenek a költségvetés számára. Ez volt a helyzet a két legdrágább intézkedés – a pénzjuttatás és a bértámogatások – esetében, mivel ezek a legtöbb lakos és vállalat előtt nyitva álltak, függetlenül azok pénzügyi helyzetétől. Az intézkedések többségét az év első felében jelentették be, majd ezt követően a kormány csökkentette a támogatást.

Ezeket az intézkedéseket a Hongkongi Monetáris Hatóság intézkedései egészítették ki, melyek többek között a bankszektor likviditásának növelését, a hitelezési kapacitás felszabadítása érdekében a törvényileg előírt tartalékok szintjének felére csökkentését, valamint a banki ügyfeleknek nyújtott hitelekre vonatkozó tőketörlesztési moratórium bevezetését célozták.

Nyáron a kormány a Cathay Pacific nevű, kiemelt jelentőségű hongkongi légi társaságot jelentős likviditási injekcióval megmentette, azzal a deklarált céllal, hogy megőrizze a munkahelyeket és Hongkong fontos légi közlekedési csomópontként betöltött státuszát. E támogatás ellenére a vállalat néhány hónappal később nagyszabású szerkezetátalakítást jelentett be.

Költségvetési téren – miután Hongkong 2019-ben könyvelte el 15 év óta az első költségvetési hiányát – 2020-ban jelentősen romlott a helyzet a gyenge bevételek és a gazdaságtámogatási intézkedések költsége miatt. Ennek eredményeként az április és november közötti időszakban az államháztartási hiány 318 milliárd HKD-vel (34 milliárd EUR) rekordmagasra nőtt, míg a költségvetési tartalékok 1,16 billió HKD-ról 842 milliárd HKD-ra (90 milliárd EUR) csökkentek.

Üzleti környezet

Az év során az európai vállalatok számára a gazdasági recesszió, valamint a Covid19 üzleti működésre és bevételekre gyakorolt hatása jelentette a legfőbb problémát. Ugyanakkor számos cég figyelembe vette a város változó politikai környezetét is, beleértve a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépését és Peking növekvő befolyását.

A 2019-es zavargásokhoz hasonlóan az európai vállalkozások 2020-ban is nagyrészt várakozó álláspontra helyezkedtek. Az üzleti közösségen belül azonban az a vélemény, hogy a nemzetbiztonsági törvény rontotta Hongkong nemzetközi hírnevét. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a törvény milyen hatást gyakorolhat a vállalatokra és általánosabban a KKT üzleti környezetére. Ezek a hatások iparáganként eltérőek, de általánosságban véve aggályokat kelt, hogy sikerül-e továbbra is biztosítani az igazságszolgáltatás függetlenségét, a szólás és a vállalkozás szabadságát, az adatokhoz való hozzáférést, valamint hogy a törvény milyen hatással lesz a tehetséges munkaerő toborzására és megtartására 4 . Ennek eredményeként egyes vállalatok újragondolják jelenlétüket a városban, míg mások vészhelyzeti terveken dolgoznak. Bár vannak olyan vállalkozások is, amelyek pozitív fejleménynek tartják a nemzetbiztonsági törvényt, többek között a társadalmi stabilitás szempontjából, az üzleti felmérések azt mutatják, hogy nem ez a többségi vélemény.

A gazdasági visszaesés miatt néhány európai vállalat csökkentette tevékenységét a KKT-ban. A turisták költéseinek nagy mértékben kitett iparágak a válság által legsúlyosabban érintett ágazatok között voltak, és jelentős bevételcsökkenést kellett elszenvedniük. A kereskedelmi és logisztikai ágazatban működő vállalatokra hatással volt a gyenge globális kereskedelem és a globális gazdasági visszaesés.

A Hongkongba és az onnan kifelé irányuló utazási korlátozások szintén jelentős hatást gyakorolnak az európai vállalkozásokra, különösen azért, mert közülük sokan üzleti tevékenységet folytatnak Kínával és az ázsiai régióval.

Hongkong működési hatékonysága, nagy fokú autonómiája, jogállamisága és független igazságszolgáltatása már régóta kulcsfontosságú versenyelőnynek számít. Ezek bármelyikének eróziója ezért negatívan befolyásolná Hongkong vonzerejét. A Kína és az Egyesült Államok közötti – többek között Hongkong kapcsán kialakult – feszültség a vállalkozások számára is aggodalomra ad okot.

Kereskedelmi és egyéb politikák

Januárban hatályba lépett az Ausztráliával 2019 márciusában aláírt szabadkereskedelmi megállapodás, amely egy módosított beruházási megállapodást is tartalmaz. Márciusban hatályba lépett egy, az Egyesült Arab Emírségekkel kötött beruházási megállapodás. Az év során folytatódott az ASEAN gazdaságaival 2017-ben aláírt szabadkereskedelmi megállapodás fokozatos hatályba lépése.

A kormány intézkedéseket jelentett be Hongkong mint pénzügyi központ és a régió első zöld csomópontja szerepének támogatására. Ezek közé tartozik a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) bélyegilleték alóli mentessége és a tőkealapok vonzására irányuló intézkedések. Új technológiai indexet (Hang Seng TECH Index) is bevezettek. Ez a 30 legnagyobb hongkongi technológiai vállalatot foglalja magában, amelyek nagymértékben függenek a technológiától, és megfelelnek az index átvilágítási kritériumainak. A zöld finanszírozást illetően a város kormányzata és pénzügyi szabályozó szervei létrehozták a zöld és fenntartható finanszírozással foglalkozó ügynökségközi irányítócsoportot, és a kormány kijelentette, hogy a következő néhány évben (a 2019-es első kibocsátást követően) új zöldkötvényeket fog kibocsátani.

Az innováció és a technológia fellendítése érdekében – ami a kormány egyik fő prioritását jelenti – a kormány 3 milliárd HKD-t (320 millió EUR-t) különített el a hongkongi tudományos park bővítésére, és megerősítette technológiai utalványprogramját. Decemberben a kormány közzétette a Hongkongra vonatkozó intelligensváros-terv 2.0 verzióját. A lakhatást illetően a kormány célul tűzte ki, hogy 2024-ig 100 400 új köztulajdonú bérlakás (és 2024-ig évente 19 600 magánlakás) épüljön meg. A környezetvédelem terén az egyik prioritás az elektromos járművek használatának további előmozdítása és a szennyezőbb járművek fokozatos kivezetése volt. A kormány 2 milliárd HKD (212 millió EUR) összegű támogatási programot indított az elektromos járművek magán lakóépületekben található töltőberendezéseinek korszerűsítésére.

Energetikai téren a kormány arra törekszik, hogy növelje a földgáz részarányát az energiaszerkezetben, mert ez lehetővé tenné a szén részarányának csökkentését. A hulladékgazdálkodás továbbra is fontos kérdés a városban, mivel a város hulladékainak csak kis részét dolgozzák fel helyben. Júniusban visszalépés történt, amikor a törvényhozók visszavonták a kötelező hulladékártalmatlanítási díjról szóló, 2018-ban benyújtott és már régóta halasztott törvényjavaslatot.

A kormányzó november 25-én tartott 2020. évi politikai beszédében javaslatot tett Hongkong Covid19-járványt követő helyreállításának megerősítésére. Rövid távú célként a világjárvány megfékezését jelölte meg, míg a hosszabb távú gazdasági terveket illetően megerősítette a következő, korábban már meghatározott prioritásokat: a „Tágabb Öböl Térségen” (GBA) belüli és a szárazföldi Kínával való integráció erősítése; Hongkong kereskedelmi, pénzügyi és üzleti szolgáltatási csomópontként betöltött szerepének támogatása; az innováció és a technológia előmozdítása, valamint egy intelligens város megteremtése. Bár a politikai beszéd tartalmazott néhány, a vállalkozásokat célzó intézkedést és az infrastrukturális kiadások növelésére tett ígéretet, a gazdaságba az év során már beinjekciózott, a GDP 10–11 %-ának megfelelő támogatást nem növelte meg jelentősen.

A politikai beszéd ismét hangsúlyozta, hogy meg kell oldani a lakáshiány és a megfizethetetlen lakhatás régóta fennálló problémáját. Ezzel kapcsolatban a kormányzó ismételten kifejezte, hogy támogatja a LANTAU Tomorrow Vision elnevezésű nagyszabású és vitatott földterület-visszanyerési projektet. A Hongkong hírnevét érintő kihívásokra tekintettel a kormányzó a politikai beszédben a város üzleti központként való népszerűsítését célzó nagyszabású imázskampányt is bejelentett.

Figyelemre méltó volt továbbá annak a döntésnek a bejelentése, hogy Hongkong 2050-re eléri a karbonsemlegességet, amelynek részeként 2021 közepéig aktualizálják Hongkong éghajlat-politikai cselekvési tervét. A beszéd más környezetvédelmi témájú bejelentéseket is tartalmazott, többek között a közlekedést, az építőipart, a környezetbarát pénzügyeket és a hulladékenergiát illetően.

A kormányzó pekingi látogatása várakozásokat ébresztett azzal kapcsolatban, hogy Kína hamarosan újra megnyitja határait Hongkong felé. Számos hongkongi vállalkozás folytat üzleti tevékenységet az anyaországban, vagy ügyfelekkel és/vagy beszállítókkal rendelkezik ott, a Hongkongba érkező kínai turisták által elköltött összegek pedig nagyon fontosak a kiskereskedelmi, az élelmiszer- és italágazat, a vendéglátóipar és a közlekedési ágazat számára. Az év végén azonban még mindig érvényben voltak az olyan utazási korlátozások, mint például a kötelező karantén.

III. Hongkong és a szárazföldi Kína kapcsolata

A HKLO egyre nagyobb befolyást gyakorol a hongkongi politikai döntéshozatalra és politikai életre, megkérdőjelezve ezzel Hongkong nagy fokú autonómiájának fenntartását. Az áprilisi kijelentés, amely szerint a HKLO-t nem köti az alaptörvény azon rendelkezése, amely védi Hongkong autonómiáját a központi kormányzat beavatkozásaival szemben (22. cikk), aggályokat ébreszt Kínának az „egy ország, két rendszer” elv védelmével kapcsolatos elkötelezettségét illetően. A HKLO ezen értelmezést megerősítő nyilatkozata megállapította, hogy a HKLO Hongkongban széles hatáskörrel, többek között felügyeleti jogkörökkel rendelkezik. Az, hogy Luo Huiningot 2020 januárjában a HKLO igazgatójává nevezték ki, már előrevetítette a HKLO proaktívabb szerepvállalását, amely abban nyilvánul meg, hogy rendszeresen ad ki a Hongkonggal kapcsolatos fejleményekre reagáló sajtóközleményeket. Ezekben időnként élesen kritizálja a demokráciapárti képviselőket.

A szárazföldi Kína továbbra is Hongkong legnagyobb árukereskedelmi partnere: 2020 első tizenegy hónapjában Hongkong teljes exportjának 59 %-a irányult ide, és importjának 43 %-a származott innen. A KKT pedig fontos kereskedelmi központ a szárazföldi Kína számára, és 2020-ban Kína ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Kína Kuangtung tartománya még mindig fontos passzív feldolgozási bázis Hongkong számára.

Emellett továbbra is Hongkong Kína legfontosabb offshore pénzügyi és befektetési központja. 2019 végén a szárazföldi Kína volt a Hongkongba beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) legfőbb forrása, az offshore központok kivételével, és a Hongkongból kifelé irányuló FDI elsődleges célpontja, az összes részvény 28, illetve 45 %-ával. A szárazföldi Kínába irányuló FDI kb. 65 %-a Hongkongból származik, míg a Kínából kifelé áramló FDI 61 %-a Hongkongba irányul. Hongkongban 1 319 anyaországi vállalkozás van bejegyezve, amelyek a város teljes piaci kapitalizációjának 80 %-át teszik ki. Hongkong és a szárazföldi Kína tőkepiacai a Hongkongi Értéktőzsdét a Sanghajban és a Sencsenben lévő tőzsdékkel összekapcsoló Stock Connect rendszeren, valamint a kötvénypiacokhoz való kölcsönös hozzáférést biztosító Bond Connect rendszeren keresztül kapcsolódnak össze.

Az év során Hongkong és a szárazföldi Kína tovább mélyítette kapcsolatait az első alkalommal 2003-ban aláírt, Kína és Hongkong közötti szorosabb gazdasági partnerségi megállapodás (CEPA) keretében. A szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó, 2019 novemberében aláírt új liberalizációs intézkedések 2020 júniusában léptek hatályba.

Az év során folytatódott a regionális integráció a Kuangtung–Hongkong–Makaó „Tágabb Öböl Térségben” (GBA). A 2019-ben közzétett tervezet azt a célt tűzte ki, hogy 2035-re megvalósul az áruk, szolgáltatások és tőke akadálytalan áramlása e térségben belül. Az év során a kormány intézkedéseket jelentett be, hogy előmozdítsa a további integrációt és megkönnyítse az üzleti tevékenységet különféle ágazatokban. Ami a pénzügyi szférát illeti, júniusban a Kínai Központi Bank, a Hongkongi Monetáris Hatóság és a Makaói Monetáris Hatóság közös tervet jelentett be egy kétirányú, határokon átnyúló vagyonkezelési rendszer („Wealth Management Connect”) létrehozására vonatkozóan. A rendszer lehetővé tenné Hongkong, Makaó, valamint Kuangtung tartomány kilenc városa lakói számára, hogy határokon átnyúló befektetéseket eszközöljenek a térségben működő bankok által forgalmazott vagyonkezelési termékekbe. A GBA-n belüli „biztosítási rendszer” létrehozását is tervezik.

A vállalkozások jórészt üdvözlik a GBA által kínált lehetőségeket, de szembe kell nézniük az adópolitikákkal, a szabályozási és jogi szempontokkal, a szakpolitikai bizonytalansággal, az átláthatósággal és láthatósággal, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos kihívásokkal is. Általánosabban nézve még mindig felmerülnek kérdések egyrészt azzal kapcsolatban, hogyan lehet három különböző gazdasági, jogi, adó- és vámügyi rendszert összekapcsolni, másrészt a részt vevő városok közötti esetleges versengést illetően. Hongkongnak a Kínával való összekötő kapocs szerepéből adódó versenyelőnye is erodálódhat, ahogy a kuangtungi városok liberalizálják gazdaságukat, javítják versenyképességüket, valamint a pénzügyi szférába és a kereskedelembe bekapcsolódva mind jobban nyitnak a világ felé.

IV. Az Unió és Hongkong kétoldalú kapcsolatai és együttműködése 2020-ban

2020-ban nem került sor az éves EU–Hongkong strukturált párbeszédre – ezen találkozók 2006-os elindítása óta először. A múltban a strukturált párbeszéd lehetőséget biztosított az együttműködés felülvizsgálatára és ösztönzésére olyan területeken, mint a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem, a beruházások, a közbeszerzés, a vámügy, az innovációs technológia, az emberkereskedelem és a környezetvédelmi kérdések. Az EU úgy véli, hogy mindkét fél számára fontos a rendszeres intézményi párbeszéd, amely lehetővé teszi a kapcsolatok átfogó felülvizsgálatát, valamint a másik fél joghatósága vagy hatásköre alá tartozó, aggodalomra okot adó vagy kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések kezelését. Az EU reméli, hogy megfelelőek lesznek a feltételek a strukturált párbeszéd 2021-es újraindulásához.

2020-ban 1 560 uniós vállalat indított üzleti tevékenységet Hongkongban, és sokuknak Hongkongban van a regionális központja vagy regionális irodája is. Az uniós vállalkozások számos ágazatban jelen vannak, elsősorban a pénzügyi és üzleti szolgáltatások, a kereskedelem, a logisztika, a kiskereskedelem, az élelmiszer- és italágazat, valamint az építőipar területén.

2020-ban Hongkong volt az EU 25. legnagyobb árukereskedelmi partnere 5 , és az EU tizenkettedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt Ázsiában. Az időszak teljes kétoldalú kereskedelme 27,4 milliárd EUR-t tett ki, ami a 2019. év azonos időszakához képest 10,8 %-os visszaesést jelent. Ebben az időszakban az EU Hongkongba irányuló áruexportja 23,0 milliárd EUR-t, míg a Hongkongból származó behozatal összesen 7,1 milliárd EUR-t tett ki, ami 15,8 milliárd EUR többletet eredményezett az EU számára. 2020-ban a szárazföldi Kína és Tajvan után az EU volt Hongkong harmadik legnagyobb árukereskedelmi partnere. Az EU volt Hongkong második legnagyobb exportpiaca és ötödik legnagyobb importbeszállítója. Hongkong továbbra is fontos kereskedelmi állomás a szárazföldi Kína és az EU közötti kereskedelemben.

2019-ben Hongkong volt az EU negyedik legfontosabb szolgáltatáskereskedelmi partnere Ázsiában. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2019. évre vonatkozó adatok szerint a kétoldalú (EU-27) szolgáltatáskereskedelem értéke 26,8 milliárd EUR-t tett ki (+9 % az előző évhez képest). A Hongkongból származó uniós szolgáltatásimport értéke 11,0 milliárd EUR volt, míg a Hongkongba irányuló kivitel 15,8 milliárd EUR-t tett ki, ami az EU számára 4,7 milliárd EUR összegű többletet eredményezett 6 .

Az EU és Hongkong közötti kétirányú beruházások továbbra is jelentősek. A hongkongi statisztikák azt mutatják, hogy az offshore központokat nem számítva 2019 végén az EU volt a hetedik legnagyobb külföldi befektető Hongkongban és Hongkong kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetéseinek második fő célpontja (a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint). Az Eurostat adatai szerint 2019 végére a Hongkongból az EU-27-be irányuló közvetlen külföldi befektetések teljes állománya 185,8 milliárd EUR-t tett ki, tehát Hongkong az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések egyik jelentős forrása, az EU-27 Hongkongba irányuló befektetései pedig 163 milliárd EUR-t tettek ki. Ami a beruházások áramlását illeti, a 2020 első három negyedévére vonatkozó legfrissebb adatok szerint a Hongkongból az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések nettó beáramlása 7,6 milliárd EUR-ra nőtt (szemben a 2019 első három negyedévében mért 49,8 milliárd EUR-s nettó kiáramlással).

Az év során az EU és Hongkong folytatta a vámügyi együttműködést a szellemitulajdon-jogok védelmének javítására irányuló cselekvési terv, az EU és Hongkong közötti vámügyi együttműködési és kölcsönös igazgatási segítségnyújtási megállapodás, valamint a szellemi tulajdonjogok vámügyi érvényesítéséről szóló cselekvési terv keretében. 2020-ban zökkenőmentes volt a kockázati információk kölcsönös cseréje, bár néhány tervezett operatív tevékenységre hatással volt a Covid-válság. A kiváló együttműködés ellenére Hongkong továbbra is az EU-ba behozott, a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk második legfontosabb származási helye, még ha ezeket az árukat nem is a területén gyártják.

Ami a kutatást, a tudományt és az innovációt illeti, a hongkongi hatóságok 2020-ban két pályázati felhívást tettek közzé a Horizont 2020 keretprogram KKT-beli résztvevőinek támogatására; az utolsó pályázati felhívásra való jelentkezés határideje 2021. január közepe volt. Mivel a Horizont 2020 jelenlegi együttműködési rendszere az európai keretprogrammal együtt 2020 végén lezárul, újra kell kezdeni a tárgyalásokat Hongkonggal a rendszernek a Horizont Európa program keretében történő kiterjesztése érdekében, beleértve egy, a magánszektor számára nyitott társfinanszírozási mechanizmust is. A Horizont Európa programmal kapcsolatos jövőbeli megbeszélések középpontjában a kölcsönösség, az egyenlő versenyfeltételek, a nyitottság, az inkluzivitás, valamint a magas szintű etikai és feddhetetlenségi normák tiszteletben tartása áll majd. Ennek kapcsán az EU szorosan figyelemmel fogja kísérni a nemzetbiztonsági törvénynek a kutatók és a kutatások mobilitására, a tudományos élet szabadságára és a kutatóintézetekre gyakorolt hatásait.

Ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet illeti, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) tavaly kölcsönös értékelő jelentést adott ki Hongkongról 7 , amelynek nyomán a területet rendes nyomonkövetési eljárás alá vonták. Tekintettel arra, hogy Hongkong virágzó pénzügyi és kereskedelmi csomópont, nagy a kockázata annak, hogy rendszerét a bűncselekményekből származó külföldi jövedelmek tranzitpontjaként használják. Ezért Hongkongnak továbbra is lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk minden vonatkozó jogi megállapodás esetében rendelkezésre álljanak és pontosak legyenek.

December 17–18-án sor került az emberkereskedelemről szóló 5. éves EU–Hongkong munkaértekezletre. A munkaértekezlet két félnapos online ülésből állt, amelyek a nemzetközi normákkal, az emberkereskedelem elleni partnerségekkel, az áldozatok támogatásával, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelem jelenlegi uniós és hongkongi helyzetével foglalkoztak. A hongkongi oldalról kitűnő volt a részvételi arány: mintegy 80 fő vett részt különböző kormányzati szervek különböző szintjeiről. A TAIEX-eszköz révén 7 európai szakértő vett részt előadóként a munkaértekezleten.

A Covid19-világjárvány miatt a legtöbb tervezett, emberek közötti tevékenységet fel kellett függeszteni, ideértve a kulturális eseményeket, a kutatást, a tudományos együttműködést, a hallgatói mobilitást és a kreatív iparágakat érintő tevékenységeket. Az EU Hivatala ezért alternatív módokat keresett a nyilvános diplomáciai rendezvények megrendezésére. Februárban az EU Hivatala – szigorú egészségügyi intézkedések mellett – otthont adott a 2020-as uniós filmfesztiválnak az uniós tagállamok támogatásával. Az uniós tagállamokkal együttműködésben az EU Hivatala harmadik alkalommal is megszervezte a „Make Music, Hong Kong” zenei fesztivált, ezúttal online formátumban. Az EU Hivatala a Szakképzési Tanáccsal együttműködésben tervezői pályázatot is szervezett.

Az EU Hivatala gyakran találkozott kormánytisztviselőkkel, törvényhozókkal, valamint a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel.

(1)

  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/07/28/hong-kong-council-expresses-grave-concern-over-national-security-law/

(2)

Németország, Franciaország, Írország, Hollandia, Finnország és Olaszország.

(3)

Ezen és a lentebb említett adatok a jelentés írásakor elérhető legfrissebb statisztikákból származnak.

(4)

Ezeket az aggályokat több, az év során végzett üzleti felmérés is kiemelte.

(5)

Az EU-27 adatai alapján.

(6)

Az Eurostat előzetes statisztikája.

(7)

http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/mer4/MER-Hong-Kong-China-2019.pdf