Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021DC0761

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Jobb munkakörülmények egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes körű kiaknázása a jövő munkaerőpiacán

COM/2021/761 final

Brüsszel, 2021.12.9.

COM(2021) 761 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Jobb munkakörülmények egy erősebb szociális Európáért: a digitális átállás előnyeinek teljes körű kiaknázása a jövő munkaerőpiacán


1. Bevezetés

A digitalizáció innovatív szolgáltatásokat, új üzleti modelleket és új munkaszervezési formákat tesz lehetővé. A nagy mennyiségű adat és a különféle hatékony technológiák, így például a mesterséges intelligencia (MI) által ösztönzött digitalizáció összekapcsolja a világot, fellendíti a nemzetközi együttműködést, továbbá egyszerűsíti a szervezetek működését és a munkavállalók irányítását.

Az új technológiák lehetővé teszik a napi adminisztratív munka és az ismétlődő feladatok nagy részének automatizálását, amelyekkel a munkavállalók korábban órákat töltöttek el, ami lehetővé teszi számukra, hogy kreatívabb, analitikus és stratégiai feladatokra összpontosítsanak, ez pedig versenyelőnyt nyújthat az őket foglalkoztató szervezetek számára. A digitalizáció révén egyre több vállalat számára válik kivitelezhető opcióvá a távmunka és a hibrid munka, ami rugalmasabb munkaszervezést és nagyobb termelékenységet tesz lehetővé, miközben hozzájárul az EU zöld kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez. A digitális munkaplatformok hatékonyan hangolhatják össze a munkaerő-kínálatot és -keresletet, és lehetőségeket teremthetnek a megrendelők, a munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára.

E lehetőségek mellett a digitális átalakulás kihívásokkal is jár. Az EU-ban a munkafeltételek a világon a legjobbak közé tartoznak. A munkaidőre, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a szociális védelemre és az egyenlő bánásmódra (többek között a férfiak és a nők egyenlő bérezésére) vonatkozó minimumkövetelmények mind az európai szociális modell részét képezik. A digitalizáció megjelenése azonban oly módon érinti a munkaerőpiacokat, amely megkérdőjelezi ezt a modellt. A munkaszervezés új formái nem jelentenek automatikusan minőségi munkahelyeket.

Az európai szociális piacgazdaság alapelveit ezért nem szabad magától értetődőnek tekinteni, és azokat meg kell védeni. Vannak, akik egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek, és közülük sokan digitális munkaplatformokon keresztül, bizonytalan munkafeltételek mellett dolgoznak. A munkaszervezés új módjai – például a platformalapú munkavégzés – bonyolultabbá teszik az emberek munkavállalóként vagy önfoglalkoztatóként való helyes besorolását. Ez pedig olyan helyzetekhez vezet, amikor egyes személyeket méltánytalanul fosztanak meg a munkavállalói jogálláshoz kapcsolódó jogoktól és védelemtől. Ugyanakkor mások nem élvezhetik az önfoglalkoztatói jogállással járó valódi önállóságot.  Mivel az algoritmikus eszközök egyre elterjedtebbé válnak a munka világában, egyre inkább előtérbe kerülnek a megfigyeléssel, az adatok felhasználásával, az esélyegyenlőséggel és a megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdések (pl. az algoritmikus eszközök tervezésébe beépített nemi elfogultság), valamint az algoritmikus irányítás alkalmazása.

Von der Leyen elnök kötelezettségvállalását 1 követően a Bizottság a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javítására irányuló intézkedéscsomagot javasol. 

A 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők megerősítették a szociális jogok európai pillérének gyakorlati megvalósítása iránti elkötelezettségüket. A platformalapú munkavégzésről szóló intézkedéscsomag – a mesterséges intelligenciával 2 és a digitális készségekkel 3 kapcsolatos bizottsági kezdeményezések mellett – kulcsfontosságú eleme a szociális Európára vonatkozó elképzelésünknek a digitális korban 4 . Ezt az elképzelést a szociális jogok európai pillére és az azt kísérő cselekvési terv tartalmazza. Az elképzelés egy olyan jövőre vonatkozik, amelyben a digitális gazdaság fenntartható módon fejlődik, valóra váltja a benne rejlő számos ígéretet, továbbá amelyben az új üzleti modellek több és jobb munkahelyet teremtenek, miközben megerősítik a magas szintű szociális normákat.

2. Platformalapú munkavégzés – Miért van szükség cselekvésre?

A platformalapú munkavégzés a folyamatosan változó munka világát képviseli. Sokak számára biztosít megélhetést vagy jövedelemkiegészítést, többek között azok számára is, akik egyébként nehezen férnek hozzá a munkaerőpiachoz, mint például az alacsony keresetűek, a nők, a fiatalok, a fogyatékossággal élők, a migránsok, valamint a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek. Lehetőségeket teremt az ügyfélkör kialakítására vagy bővítésére, időnként határokon átnyúló módon. A platformalapú munkavégzés sokkal szélesebb körű hozzáférést biztosít a vállalkozások számára a fogyasztókhoz, lehetőségeket kínál a bevételek diverzifikálására és új üzletágak kialakítására, ezáltal segítve növekedésüket. A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy javul az egyébként nehezen elérhető termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint hogy a szolgáltatások új és gazdagabb választékához juthatnak hozzá.

A digitálisplatform-alapú gazdaság gyorsan bővül. 2016 és 2020 között bevételei közel ötszörösére nőttek, a becslések szerinti 3 milliárd EUR-ról körülbelül 14 milliárd EUR-ra 5 . A bevételek egy másik tanulmány szerint még ennél is magasabbak lehetnek, és akár 20,3 milliárd EUR-t 6 is kitehetnek. Ma az EU-ban több mint 28 millió ember dolgozik digitális munkaplatformokon. 2025-ben számuk várhatóan eléri a 43 milliót.

A platformalapú munkavégzés korántsem homogén. Számos gazdasági ágazatban működnek digitális munkaplatformok: a leginkább látható „helyszíni” szolgáltatásoktól – mint amilyen a személyszállítás, a házhoz szállítás vagy a háztartási munkák – kezdve a mikrofeladatokon, például az MI-képzésen vagy az adatkódoláson keresztül egészen a magasan képzett kreatív vagy szakértői munkakörökig, mint amilyen az építészeti tervezés, a fordítás vagy az informatikai fejlesztés. A digitális munkaplatformok emellett különböző módokon szervezik meg a munkát, és eltérő mértékű autonómiát és függetlenséget biztosítanak a rajtuk keresztül dolgozó embereknek. A platformalapú munkavégzés egyesek fő tevékenysége, míg mások számára kiegészítő jövedelemforrás. Ahhoz, hogy mindezen személyek a lehető legjobban kihasználhassák a platformalapú munkavégzés új lehetőségeit, elengedhetetlen, hogy a digitális munkaplatformok EU-szerte egyértelmű jogi keretek között működjenek.

A munkaplatform-alapú gazdaság közelmúltbeli fejlődése azonban új kihívások elé állította az ilyen platformokon keresztül dolgozókat. Ezek a kihívások a szerződéses megállapodások átláthatóságának és kiszámíthatóságának hiányától az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos kihívásokig, a foglalkozási viszony téves besorolásáig vagy a szociális védelemhez való elégtelen hozzáférésig terjedhetnek.

Egyértelműbbé kell tenni a digitális munkaplatformokon dolgozó személyek foglalkozási viszonyát. A becslések szerint az EU-ban működő digitális munkaplatformok 90 %-a az azokon keresztül dolgozó személyeket önfoglalkoztatóként sorolja be. E személyek közül sokan tényleges autonómiával rendelkeznek a munkájuk során, és nagyra értékelik a digitális munkaplatformok által biztosított rugalmasságot és a megrendelőkhöz való könnyű hozzáférést. Mások azonban azt tapasztalják, hogy alá vannak rendelve azoknak digitális munkaplatformoknak, amelyeken keresztül tevékenységüket folytatják, és hogy e platformok változó mértékű ellenőrzést gyakorolnak például a bérszintek, a munkaidő-szervezés és a munkafeltételek egyéb szempontjai tekintetében. Ezekben az esetekben nem mindig egyértelmű, hogy foglalkozási viszonyukat helyesen határozták-e meg. A foglalkozási viszonynak a munkaviszonyt jellemző tényeken kell alapulnia, függetlenül az írásos szerződés meglététől vagy annak feltételeitől. A foglalkozási viszony következményekkel jár arra nézve, hogy milyen kötelezettségek terhelik a digitális munkaplatformokat, és milyen jogokat kell biztosítaniuk az azokon keresztül dolgozó személyek számára. Az emberek preferenciái az autonómia, a rugalmasság és a védelem kívánt szintje tekintetében eltérőek lehetnek. Ezért fontos, hogy foglalkozási viszonyukat illetően jogbiztonsággal rendelkezzenek, ami lehetővé teszi számukra, hogy tudatos és önkéntes döntéseket hozzanak.

Az „algoritmikus irányítási” gyakorlatok alkalmazása a digitális munkaügyi platformokon sajátos nehézségeket eredményez. Az „algoritmikus irányítás” az algoritmusok, azaz az irányítási funkciók – például a munka nyomon követése és értékelése – támogatására vagy akár helyettesítésére szolgáló automatizált rendszerek használatát jelenti. Az algoritmikus irányítás nem korlátozódik a platformalapú gazdaságra. Az automatizált rendszereket a tágabb munkaerőpiacon egyre többféle módon használják – a munkaidő-beosztás, a műszakok és a munkaidő alapszintű nyomon követésétől kezdve egészen a feladatok elosztásával és a bérszámítással foglalkozó összetettebb alkalmazásokig.

A digitális munkaplatformok esetében az algoritmikus irányítás egyértelműen elválaszthatatlan e platformok üzleti modelljétől, és jelentős hatással lehet a munkafeltételekre. Ráadásul az emberi felügyelet hiánya mögött valójában tényleges alárendeltség állhat. Előfordulhat, hogy egy személy állítólagos önfoglalkoztató, ezért nem illetik meg a munkavállalói jogálláshoz kapcsolódó jogok, ugyanakkor az algoritmusokon keresztül gyakorolt ellenőrzés valójában megfosztja őt a valódi önfoglalkoztatói autonómiától. Még olyan helyzetekben is, amikor a foglalkozási viszonyt helyesen állapítják meg, az algoritmusok meghatározó szerepet játszhatnak a feladatokhoz való hozzáférés és ezáltal a valódi önfoglalkoztatók keresetének szintje tekintetében. Az algoritmikus irányítás és a platformalapú munkavégzés munkafeltételei közötti szoros kapcsolat azonnali és célzott szakpolitikai választ tesz szükségessé.

A végrehajtással, a nyomonkövethetőséggel és az átláthatósággal kapcsolatos problémák– többek között a határokon átnyúló helyzetekben is – hozzájárulhatnak a rossz munkafeltételekhez és a szociális védelemhez való elégtelen hozzáféréshez. A nemzeti hatóságok nehezen férnek hozzá a digitális munkaplatformokra és az azokon keresztül dolgozó személyekre vonatkozó adatokhoz, például a platformmunkát rendszeresen végző személyek számához, szerződéses vagy foglalkozási viszonyukhoz, vagy a digitális munkaplatformok szerződési feltételeihez. A nyomonkövethetőség problémája különösen akkor fontos, ha a digitális munkaplatformok több tagállamban is működnek, így nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkavégzést hol és ki végzi.

A kollektív tárgyalások és a kollektív szerződések kulcsfontosságúak a munkafeltételek javítása szempontjából. A platformalapú munkavégzés összefüggésében azonban a szociális párbeszéd továbbra is nagyon korlátozott. A platformalapú munka végzésének módja bizonyos mértékig korlátozza a kollektív képviselet és szerveződés gyakorlati lehetőségeit. Gyakran nincs fizikai munkahely, ami azt jelenti, hogy a digitális munkaplatformokon dolgozó személyek ritkán, vagy legalábbis nem szervezett módon kommunikálnak egymással. Gyakran előfordulhat, hogy még az adott platformon dolgozó társaikat sem ismerik, és nem is tudják, hogyan vegyék fel velük a kapcsolatot. Az önfoglalkoztatók számára a kollektív tárgyalások útjában álló újabb akadály az uniós versenyjog jelenlegi értelmezéséből származik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének (1) bekezdése tiltja a vállalkozások közötti, versenyt korlátozó megállapodásokat. Az önfoglalkoztatók az uniós versenyjog értelmében jellemzően „vállalkozásoknak” minősülnek, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban a digitális munkaplatformokon dolgozó személyek általában nem tudnak úgy kollektív tárgyalásokat folytatni munkafeltételeik javítása érdekében, hogy ne állna fenn az uniós versenyjog megsértésének kockázata.

E kihívások kezelésére törekedve a Bizottság nem a nulláról kezdte a munkát. Európai szinten már számos meglévő és javasolt jogi aktus létezik, amelyek a platformalapú munkavégzés szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. Ezek közé tartoznak az uniós munkajogi vívmányok és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabály, valamint a belső piaci eszközök, például az általános adatvédelmi rendelet 7 , amely az egész Unióban biztosítja a személyes adatok erőteljes védelmét, a platformok és vállalkozások közötti kapcsolatokról szóló rendelet 8 és a mesterséges intelligenciáról szóló javasolt jogszabály. A fent vázolt sajátos kihívások azonban további célzott intézkedéseket tesznek szükségessé.

Az európai társjogalkotók elismerik az uniós szintű fellépés szükségességét. Az Európai Parlament a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében ambiciózus uniós megközelítésre szólított fel. Saját kezdeményezésű jelentést 9 fogadott el, amely határozott intézkedésekre szólít fel a platformalapú munkavégzéssel összefüggésben, a foglalkozási viszony téves besorolásának kockázata és az algoritmikus irányítással kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. A tagállamok 10 is elismerik, hogy nagyobb jogbiztonságra van szükség a digitális munkaplatformokon dolgozó személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban, és kulcsfontosságú problémaként említik e személyek foglalkozási viszonyát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 11 és a Régiók Bizottsága 12 szintén a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos konkrét intézkedéseket szorgalmazott.

A Bizottság meghallgatta a szociális partnereket és az érdekelt feleket. A szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek általában egyetértenek a Bizottság által meghatározott általános célkitűzésekkel és azok kezelésének szükségességével. A munkavállalók képviselői ambiciózus intézkedéseket követeltek a téves besorolások kezelése érdekében, és szociális párbeszédet szeretnének kezdeményezni az algoritmikus irányítással kapcsolatos kérdésekről. A vállalkozói szövetségek óva intettek az egyenmegoldásoktól, és hangsúlyozták, hogy a meglévő és jövőbeli uniós kezdeményezésekre kell építeni. A Bizottság kiterjedt eszmecserét folytatott a platformalapú gazdaságban legközvetlenebbül érintettekkel – a digitális munkaplatformokkal és az azokon keresztül dolgozókkal. A digitális munkaplatformok egyértelműbb szabályokat és támogató keretet szorgalmaztak, amelyek az innováció és a munkahelyteremtés akadályozása nélkül biztosíthatják a méltányosságot. A digitális munkaplatformokon keresztül dolgozók hangsúlyozták, hogy nagyra értékelik a platformalapú munkavégzés által kínált rugalmasságot és lehetőségeket, ugyanakkor szociális jogaik tiszteletben tartását és megerősítését kérték.

Az ebben a csomagban javasolt intézkedések az említett elemzéseket és megbeszéléseket tükrözik. Az intézkedések közé a következők tartoznak:

·a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslat,

·iránymutatás-tervezet az uniós versenyjognak az önfoglalkoztatók munkafeltételeire vonatkozó kollektív szerződésekre történő alkalmazásáról, amely a digitális munkaplatformokon keresztül munkát végzőkre is kiterjed,

·az alábbiakban vázolt, a nemzeti hatóságokra, szociális partnerekre és valamennyi releváns érdekelt félre vonatkozó olyan új intézkedésekre irányuló felszólítások, amelyek célja, hogy jobb munkafeltételeket lehessen biztosítani a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozók számára.

A Bizottság egy sor hatékony eszközt javasol a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javítására, többek között azzal a céllal, hogy támogassa a digitális munkaplatformok fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket az Európai Unióban. A javasolt irányelv intézkedéseket javasol a platformalapú munkavégzés során a foglalkozási viszony téves besorolásával összefüggő kockázat kezelésére. Foglalkozik a platformalapú munkavégzéssel összefüggő algoritmikus irányítási kihívásokkal, valamint az átláthatósággal és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos kihívásokkal is. Az iránymutatás-tervezet célja annak biztosítása, hogy a versenyjog ne akadályozza a gyenge pozícióban lévő önfoglalkoztatók díjazásával és munkafeltételeinek egyéb szempontjaival kapcsolatos kollektív tárgyalásokat.

Az uniós szintű fellépést egyéb releváns szereplőknek kell kiegészíteniük. A Bizottság támogatni fogja és nyomon fogja követni az irányelv átültetését, és biztosítani fogja a tagállamok általi megfelelő alkalmazást és végrehajtást. További intézkedésekre van azonban szükség a platformalapú munkavégzés méltányosságának előmozdítása érdekében. Ezért a Bizottság ebben a közleményben arra szólítja fel a tagállamokat, a digitális munkaplatformokat és a szociális partnereket, hogy a javasolt irányelv és iránymutatás további megerősítése és kiegészítése érdekében működjenek együtt.

3. A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos uniós fellépés – Mit jelent ez a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó, munkavállalónak átminősített személyek számára?

A becslések szerint a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó 28 millió ember közül a legtöbben valódi önfoglalkoztatók. A „színlelt” önfoglalkoztatók száma azonban akár az 5,5 milliót is elérheti 13 . Ez azt jelenti, hogy míg a digitális munkaplatformokkal kötött szerződésük önfoglalkoztatónak minősíti őket, valójában azonban ellenőrzés és felügyelet alatt állnak, ami a „munkavállalói” jogállásra jellemző. Ezek az emberek különösen bizonytalan helyzetben lehetnek. Ha meg akarják támadni foglalkozási viszonyuk besorolását, bírósághoz kell fordulniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy a foglalkozási viszonyuk szerződéses leírása hamis. Ez nem könnyű feladat, mivel idő- és pénzigényes lehet, és különösen nagy kihívást jelent a gyenge munkaerőpiaci helyzetben lévő emberek, például az alacsony keresetűek, a fiatal munkavállalók vagy a migráns háttérrel rendelkezők számára. Eddig több mint 100 bírósági határozat és 15 közigazgatási határozat foglalkozott a digitális munkaplatformokon dolgozó személyek foglalkozási viszonyával 14 . Az ítéletek a legtöbb esetben megerősítették, hogy tévesen minősítették őket önfoglalkoztatónak, és valójában munkavállalónak kell őket tekinteni 15 .

A foglalkozási viszony kulcs a meglévő munkaügyi és szociális jogokhoz. A színlelt önfoglalkoztatók téves besorolása megakadályozza őket abban, hogy élvezzék azokat a jogokat, amelyek munkavállalóként megilletnék őket. E jogok közé tartozik adott esetben a minimálbérhez való jog, a kollektív tárgyalás, a munkaidőre vonatkozó szabályok, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a férfiak és nők egyenlő bérezése és a fizetett szabadsághoz való jog, valamint a munkahelyi balesetekkel, a munkanélküliséggel, a betegséggel és az időskorral összefüggő szociális védelemhez való jobb hozzáférés. A téves besorolás nemcsak az érintett munkavállalók számára méltánytalan, hanem a társadalom egészére nézve is negatív következményekkel járhat.

Ezért a javasolt irányelv egyik kulcsfontosságú rendelkezése a munkaviszony megdönthető vélelme. A vélelem minden olyan digitális munkaplatformra vonatkozik, amely ellenőrzést gyakorol az adott platformon dolgozó személyek felett. A javaslat számos kritériumot tartalmaz az ilyen ellenőrzésre és – ahhoz kapcsolódóan – az alárendelésre vonatkozóan, amivel uniós szinten is nagyobb jogbiztonságot teremt. A javaslat a tagállamok számára olyan intézkedések elfogadására irányuló kötelezettségeket fogalmaz meg, amelyek biztosítják, hogy a vélelem hatékony, továbbá érvényesíthető és megdönthető legyen. A becslések szerint a téves besorolás kockázatának kitett 5,5 millió emberből 1,7–4,1 milliót a javasolt irányelv következtében munkavállalóvá lehetne átsorolni, és így különböző munkajogi védelemben részesülhetnének, továbbá jobb védelem illetné meg őket a szociális kockázatokkal szemben (lásd az alábbi keretes írást). Az át nem sorolt személyek esetében előfordulhat, hogy szerződéses feltételeik úgy módosulnak, hogy összhangban legyenek a valódi önfoglalkoztatói jogállás jellemzőivel.

A foglalkozási viszony helyes besorolásához pontosabb információkra van szükség az alkalmazandó szabályokról és kötelezettségekről. A digitális munkaplatformokon dolgozó emberek gyakran nem ismerik jogaikat és kötelezettségeiket, például a munkajog, a társadalombiztosítás és az adózás területén. A digitális munkaplatformok elégedetlenségüknek adtak hangot az alkalmazandó nemzeti szabályokkal kapcsolatos szabályozási bizonytalansággal és az átláthatóság hiányával kapcsolatban. A tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy biztosítsák az általuk meghatározott szabályok egyértelműségét és átláthatóságát.

Az irányelv által javasolt intézkedések kiegészítése érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy:

·nyújtsanak tanácsadást és iránymutatást a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó személyek számára a platformtevékenységükkel kapcsolatos adóügyi, társadalombiztosítási és/vagy munkajogi kötelezettségekkel kapcsolatban,

·az említett tanácsadás céljából hozzanak létre külön információs csatornákat, például tájékoztató weboldalakat és telefonos forródrótot,

·biztosítsanak nagyobb átláthatóságot a területükön működő digitális munkaplatformok számára a foglalkozási viszony besorolására vonatkozó nemzeti szabályok tekintetében,

·segítsék elő a kis- és közepes méretű digitális munkaplatformok fejlesztését, például belépési sablonok biztosításával, beleértve az alkalmazandó jogi keretre vonatkozó releváns és kellően átfogó információkat is.

A digitális munkaplatformokon keresztül dolgozókat új védelem fogja megilletni az algoritmikus irányítás buktatóival szemben. Az autonómia hiánya és az ezzel járó megfigyelés a platformalapú munkavégzésben negatív hatással lehet az ennek kitett személyek munkafeltételeire, például a pszichoszociális stressz (mivel a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó személyek úgy érzik, hogy a platformokon keresztül folyamatosan nyomon követhetők és értékelhetők, megfelelő indokolás nélkül), a balesetek kockázata (mivel az algoritmusok potenciálisan veszélyes viselkedésre ösztönözhetnek, például a gyorsabb teljesítésért nyújtott bónuszok révén) és a feladatokhoz való hozzáférés tekintetében. A digitális munkaplatformok szerződési feltételeik révén járulnak hozzá ezekhez a nehézségekhez, amelyek egyoldalúan szabályozhatják a fizetést, a munkaidőt, a vitarendezést, az ügyfélszolgálati etikettet stb., miközben technológiai eszközöket használnak az emberek munkájának nyomon követésére, értékelésére és a fegyelmezésre. Ez homályos felelősségi körökhöz és a jogorvoslati mechanizmusok hiányához vezet az olykor érthetetlen és el nem számoltatható, például a munkahelyi szankciókra és a szerződések megszüntetésére vonatkozó döntések esetében.

A javasolt irányelv új jogokat állapít meg az algoritmikus irányításra vonatkozóan. Ezek biztosítják, hogy a munkavállalók, képviselőik és a munkaügyi felügyelőségek jobb tájékoztatást kapjanak az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról, valamint a munkafeltételekre gyakorolt hatásukról. Konkrét eljárásokhoz és jogorvoslatokhoz folyamodhatnak az ilyen rendszerek használatából eredő jelentős döntések (például a felhasználói fiókok megszüntetése és felfüggesztése vagy hasonló hatású döntések) esetén. A javaslat arra is felszólítja a digitális munkaplatformokat, hogy konzultáljanak a munkavállalók képviselőivel az algoritmusok bevezetésével vagy használatával kapcsolatos, a munkaszervezésben bekövetkező jelentős változásokról. Ezek az intézkedések pontosítják és kiegészítik mindazt, amit az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) már biztosít a személyes adatok védelme tekintetében, és kiegészítik azt, amit a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló javasolt jogszabály fog tenni, egyrészt annak érdekében, hogy növeljék az azon automatizált rendszerekre vonatkozó információk elérhetőségét, amelyeknek a személyek esetleg ki lehetnek téve, másrészt azért, hogy megvédjék őket a megkülönböztetés és az elfogultság kockázatától, annak tudatában, hogy az algoritmikus irányítás fokozatosan túlterjed a platformalapú munkavégzésen.

A szociális partnerek fontos szerepet töltenek be. A Bizottság a szociális partnerek kapacitásépítési tevékenységei révén támogatni fogja a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos szociális párbeszédet annak érdekében, hogy az irányelvben javasolt új tájékoztatási és konzultációs jogok összefüggésében társadalmi párbeszédet kezdeményezhessenek az algoritmikus irányításról. A platformalapú munkavégzésre jellemző, hogy hiányzik az a közös munkahely, ahol a munkavállalók megismerhetik egymást, és kommunikálhatnak egymással és képviselőikkel. A javasolt irányelv ezért előírja a digitális munkaplatformok számára, hogy a munkaszervezésükkel összhangban digitális kommunikációs csatornákat hozzanak létre, ahol a platformalapú munkát végző személyek kommunikálhatnak egymással, és képviselőik is kapcsolatba léphetnek velük.

 A Bizottság továbbá felszólítja:

·a tagállamokat, hogy a nemzeti gyakorlatokkal és hagyományokkal, valamint a szociális partnerek autonómiájával összhangban támogassák a szociális partnereket a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó emberek megszólításában és képviseletében;

·a digitális munkaplatformokat, hogy segítsék elő a szociális párbeszédet azzal, hogy aktívan támogatják a rajtuk keresztül dolgozók kollektív képviseletét.

Mivel az algoritmusok a digitális munkaplatformokon túl is hatással vannak a munka világára, és mivel gyorsul a technológiai fejlődés, a Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a helyzetet, és szükség esetén további intézkedéseket helyez kilátásba. A platformalapú munkavégzés algoritmikus irányításának kezelése magától értetődő első lépés. A digitális munkaplatformok üzleti modelljének szerves részét képezi, és kulcsszerepet játszik a platformokon keresztül munkát végző személyek munkafeltételeiben. Ugyanakkor az algoritmikus irányításnak a tágabb értelemben vett foglalkoztatási kontextusban többféle módon történő alkalmazása olyan kihívásokat vet fel, amelyek túlmutatnak a platformalapú munkavégzés sajátosságain. A Bizottság ezért folytatni fogja a jelenség elemzését, és figyelemmel fogja kísérni, hogy a jövőben szükség lehet-e az algoritmusok használatának szabályozására a munka tágabb világában.

Az irányelv hatása a platform-munkavállalókra – Hogyan működnek az új jogok a gyakorlatban?

Abban az esetben, ha a platformon keresztül végzett munka szervezése mindig megfelel az irányelvben felsorolt két kritériumnak, a platformon dolgozó személyeket munkavállalónak kell tekinteni. A platformnak így lehetővé kell tennie számukra, hogy élhessenek az ezzel a foglalkozási viszonnyal járó jogokkal. A tagállamoknak egyértelmű eljárásokat kell kialakítaniuk ennek biztosítására. Ezen túlmenően a hatóságok, például a munkaügyi felügyelőségek vagy a szociális védelmi intézmények támaszkodhatnak a vélelemre és érvényesíthetik azt.

Az átsorolt munkavállalót megilleti a munkavállalóknak biztosított valamennyi jog, például adott esetben legalább a nemzeti vagy ágazati minimálbér, a garantált pihenőidőhöz, a fizetett szabadsághoz, valamint a biztonsághoz és egészségvédelemhez való jog. A szociális védelemhez való hozzáférés, amelyet a munkavállalói jogállás garantál, munkanélküliség, betegség és egészségügyi ellátás esetén nyújtott támogatást jelent; anyasági, apasági és szülői szabadságot; rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokat, valamint a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátásokat. A platform-munkavállalók így szükség esetén támaszkodhatnak a szociális védőhálóra.

A platform-munkavállalók az algoritmikus irányítás tekintetében új vagy konkrétabb jogokat is kapnak. Így jobban át fogják látni, hogyan történik a feladatok elosztása és az árak meghatározása, és könnyebbé válik számukra, hogy megkérdőjelezzék az algoritmusok által hozott automatizált döntéseket, és probléma esetén megoldásért folyamodjanak. Az algoritmusok által a munkaszervezésre gyakorolt befolyás változásai is átláthatóbbá válnak. Tovább szigorodnak azok a szabályok, amelyek biztosítják, hogy ne kerülhessen sor a személyes adatok jogtalan gyűjtésére. Az érintett személyek megtámadhatják a munkafeltételeiket érintő valamennyi automatizált döntést, és egyértelműbb lesz a jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférés.

A digitális munkaplatformok által a javasolt irányelvvel összhangban létrehozandó információcsere-csatornáknak köszönhetően a platform-munkavállalók kapcsolatba léphetnek egymással és kommunikálhatnak a munkájukkal kapcsolatos kérdésekben, ami javítja a kollektív képviseletet.

4. A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos uniós fellépés – Mit jelent ez a valódi önfoglalkoztatók számára?

A becslések szerint az EU-ban digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó 28 millió emberből 5,5 millió fő eshet téves besorolás alá. A fennmaradó 22,5 millió embert helyesen sorolták be munkavállalóként vagy önfoglalkoztatóként. Túlnyomó többségük önfoglalkoztatóként van besorolva 16 . Mivel önfoglalkoztatók, nagyra értékelik a digitális munkaplatformok által kínált rugalmasságot és autonómiát, valamint a könnyen hozzáférhető munkalehetőségeket. Bár foglalkozási viszonyuk tekintetében nem feltétlenül ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, mint a téves besorolású munkavállalók, mégis nehézségekbe ütközhetnek azokkal az új kihívásokkal kapcsolatban, amelyeket az algoritmikus irányítás jelent a függetlenségükre és a munkájukra általában vonatkozó szabályozási keretre nézve. Ezzel összefüggésben elő kell mozdítani, ugyanakkor védeni kell a digitális munkaplatformokon keresztül megvalósuló valódi önfoglalkoztatást.

Az uniós versenyjog alkalmazásáról szóló iránymutatás-tervezet célja annak biztosítása, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza a gyenge alkupozícióban lévő önfoglalkoztatók által folytatandó kollektív tárgyalást. A kezdeményezés – amely ezzel a kérdéssel a munka világának szélesebb körében foglalkozik, és ezért nem korlátozódik a digitális munkaplatformokra – célja, hogy jogbiztonságot teremtsen az uniós versenyjognak az önfoglalkoztatók kollektív tárgyalásaira való alkalmazhatósága tekintetében. Lehetővé tenné egyes önfoglalkoztatók számára, hogy az üzleti partnereikkel kollektív tárgyalásokat folytassanak munkafeltételeikről (beleértve a javadalmazást is), amennyiben e partnerek nem fogyasztók. Az iránymutatás-tervezettel kapcsolatban nyilvános konzultációra fog sor kerülni, amelynek keretében a releváns érdekelt felek megoszthatják észrevételeiket az iránymutatás elfogadása előtt.

Az algoritmikus irányításra vonatkozó, a javasolt irányelvben foglalt intézkedéseket a valódi önfoglalkoztatókra is alkalmazni kell majd. Annak megértése, hogy valaki magatartása hogyan befolyásolja a feladatok kiosztására vonatkozó automatizált döntéseket, a foglalkozási viszonytól függetlenül befolyásolhatja a jövőbeli munkalehetőségekhez való hozzáférést. Az algoritmikus átláthatóság javítása, valamint a jelentős automatizált döntések emberi nyomon követésének és felülvizsgálatának biztosítása ezért a valódi önfoglalkoztatók számára is fontos.

A fent vázolt intézkedések kiegészítik azt, amit az EU az önfoglalkoztatással kapcsolatos kihívások kezelése érdekében már korábban is megtett. A munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlás 17 felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkavállalók és az önálló vállalkozók (önfoglalkoztatók) formálisan és ténylegesen hozzáférjenek a megfelelő szociális védelemhez. A nemzeti végrehajtási tervek 18 azt mutatják, hogy továbbra is hiányosságok vannak az önfoglalkoztatók formális szociális védettsége terén. Ez különösen igaz a munkanélküli ellátásra, a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátásokra, valamint az apasági/anyasági ellátásokra. Ezzel összefüggésben a Bizottság határozottan ösztönzi és továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a valódi önfoglalkoztatók szociális védelmének további erősítésében. Az önfoglalkoztatók nélkülözhetetlenek az EU gazdasági növekedéséhez, mivel erősítik az üzleti innovációt és a vállalkozói szellemet.

Az önfoglalkoztatók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának javításáról szóló tanácsi ajánlás 19 előmozdítja a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzését az önfoglalkoztatók körében. Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelv 20 konkrét jogokat is meghatároz az önálló vállalkozók (önfoglalkoztatók) számára (pl. anyasági támogatás, hátrányos megkülönböztetés elleni védelem stb.).

Emellett az uniós belső piaci vívmányok szintén releváns védelmet nyújtanak az önfoglalkoztatók számára. A platformok és vállalkozások közötti kapcsolatokról szóló (P2B) rendelet 21 célja annak biztosítása, hogy a digitális munkaplatformokon keresztül dolgozó önfoglalkoztatók átlátható és tisztességes bánásmódban részesüljenek, és viták esetén hatékony jogorvoslathoz jussanak. Az általános adatvédelmi rendelet 22 előírja, hogy minden személyesadat-kezelésnek jogszerűnek, tisztességesnek és átláthatónak kell lennie, és a szükséges mértékre kell korlátozódnia. Számos adatvédelmi jogot is biztosít, például a személyes adatok feldolgozásáról való tájékoztatás és a saját személyes adatokhoz való hozzáférés jogát, a helyesbítéshez való jogot (beleértve az adatok helyesbítéséhez való jogot), az adatkezelés korlátozásához való jogot, az adathordozhatósághoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy az adott személyre ne alkalmazzanak kizárólag a személyes adatok automatizált feldolgozásán alapuló döntést, amennyiben az ilyen döntés joghatással vagy hasonlóan jelentős hatással bír.

Az irányelv hatása a valódi önfoglalkoztatókra – Hogyan működnek az új jogok a gyakorlatban?

Az irányelv közvetett hatásaként egyes digitális munkaplatformok, amelyek jelenleg bizonyos mértékű ellenőrzést gyakorolnak a rajtuk keresztül dolgozók felett, úgy módosíthatják üzleti modelljüket, hogy azzal megteremtsék a valódi önfoglalkoztatás feltételeit. Az irányelv ösztönzőket fog biztosítani a digitális munkaplatformok számára, hogy szükség esetén tovább pontosítsák szerződéses jogviszonyaikat annak érdekében, hogy határozottabban mozduljanak el az önfoglalkoztatói vagy a munkavállalói jogállás irányába. Szükség esetén az önfoglalkoztatók is támogatást kaphatnak jogállásuk tisztázásához. Az irányelv várhatóan megszilárdítja az önfoglalkoztatással járó autonómiát, és támogatja az önfoglalkoztatókat abban, hogy kihasználják vállalkozói lehetőségeiket, például ügyfélkörük kialakítása révén. Azok, akik már valódi önfoglalkoztatók, megtartják a foglalkozási viszonyukhoz kapcsolódó juttatásokat.

A platformokon keresztül dolgozó valamennyi önfoglalkoztató a munkavállalókéhoz hasonló jogokat fog kapni az algoritmikus irányítás tekintetében, különösen az alkalmazott automatizált rendszerek átláthatósága, valamint az algoritmikus megfontolásokon alapuló döntések orvoslására és felülvizsgálatára szolgáló mechanizmusok tekintetében. A feladatok kijelölését és felajánlását alátámasztó mechanizmusok egyértelműbbé tétele segíteni fogja az önfoglalkoztatókat a jövedelembiztonság és a kiszámíthatóság javításában.

5. A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos uniós fellépés – Mit jelent ez a vállalkozások számára?

Óvatos becslések szerint az EU-ban több mint 500 digitális munkaplatform működik. Ezek olyan innovatív vállalatok, amelyek a kialakulóban lévő fogyasztói preferenciáknak megfelelő szolgáltatásokat kínálnak, ideértve különösen az igény szerinti („on demand”) szolgáltatásokat. Gyakran a szolgáltatásnyújtás gyorsasága, hatékonysága és rugalmassága révén alakítják ki ügyfélbázisukat és versenypozíciójukat. A digitalizáció előnyeire építve dinamizmust hoznak az uniós gazdaságba, és fontos mozgatórugói lehetnek a zöld és digitális átállásnak. Fennáll azonban annak a kockázata, hogy innovációs potenciáljuk meghiúsul a meglévő szabályozási keretek széttagoltsága miatt, ami megnehezíti a határokon átnyúló terjeszkedést, és megakadályozza, hogy a digitális munkaplatformok a lehető legjobban kihasználják az egységes piac méretgazdaságosságát és hatókörét.

Az innovációnak valóban versenyképes és méltányos környezetben kell megvalósulnia. Ahhoz, hogy a verseny pozitív eredményeket hozzon a fogyasztók választási lehetőségei, az alacsony árak és a munkavállalók jóléte tekintetében, a vállalkozásoknak az általuk nyújtott szolgáltatás minősége és a termelékenységük, nem pedig a munkavállalóik munkafeltételei alapján kell versenyezniük. Jelenleg azonban egyes digitális munkaplatformok a versenyelőnyük egy részét nemcsak a szolgáltatásaik innovációjára, hanem a munkaerő alacsony költségére is építik azáltal, hogy olyan személyekkel szerződnek, akiknek önfoglalkoztatóként valójában munkavállalónak kellene lenniük. A téves besorolás kevesebb költséggel jár, mint amekkora egyébként esedékes lenne: a dolgozókat munkavállalóként foglalkoztató vállalkozások átlagosan 24,5 %-kal magasabb költségekkel szembesülnek adó- és társadalombiztosítási járulékok formájában 23 . 

A javasolt irányelv méltányos bánásmódot biztosít a munkavállalók számára, a vállalkozások számára pedig egyenlő versenyfeltételeket és jogbiztonságot nyújt. Egyértelműbbé teszi, hogy kit kell munkavállalónak tekinteni, és kit terhelnek a digitális munkaplatformokra háruló kötelezettségek, ami segít elkerülni a hosszadalmas bírósági ügyeket, és jogbiztonságot nyújt a digitális munkaplatformoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan folytathatják tevékenységüket az EU-ban. Az irányelv által a foglalkoztatásra vonatkozóan előterjesztett megdönthető vélelem és kritériumok biztosítani fogják, hogy a színlelt önfoglalkoztatókkal működő digitális munkaplatformok ugyanazokat a szabályokat kövessék, mint a munkavállalókat foglalkoztató platformok és a hagyományos vállalkozások, és így ne részesüljenek indokolatlan versenyelőnyben. A javasolt irányelv a kkv-kra nehezedő indokolatlan terhek megelőzését célzó intézkedéseket is tartalmaz. Az uniós jogot a tagállamok által nyújtott iránymutatás fogja kiegészíteni.

A digitális munkaplatformok esetében ez nem érinti jelentősen a valódi önfoglalkoztatókkal történő együttműködés lehetőségét. Amennyiben a digitális munkaplatformok önfoglalkoztatók révén működnek, szerződési feltételeiknek valóban lehetővé kell tenniük a valódi önfoglalkoztatással járó autonómiát és vállalkozói szellemet. Ez viszont nem zárja ki bizonyos természetbeni kifizetések nyújtását, például kiegészítő biztosítási hozzájárulások vagy tanulási és fejlődési lehetőségek révén. Az offline gazdaságra vonatkozó szabályokat az online gazdaságban is alkalmazni és érvényesíteni kell. Más vállalkozásoknak, beleértve azokat is, amelyek közvetlenül versenyeznek az azonos tevékenységi ágazatokban működő digitális munkaplatformokkal, bár a digitális környezet helyett inkább fizikai környezetben, ugyanezeknek a szabályoknak kell megfelelniük.

A minősítési/reputációs rendszerek digitális munkaplatformok közötti hordozhatóságának hiánya akadályozza a közöttük folyó versenyt, mivel visszatartja az embereket attól, hogy az újonnan létrehozott digitális munkaplatformokon keresztül dolgozzanak. E versenyhiány gyakran az ugyanazon a platformon dolgozó személyek közötti viszonyban is tükröződik. Mivel az emberek gyakran több digitális munkaplatformot is használnak szolgáltatásaik nyújtására, a minősítések hordozhatóságának vagy interoperabilitásának problémája fontos kérdés, amely befolyásolja karrier- és üzletfejlesztési lehetőségeiket. Az úgynevezett „bezártsági hatások” megakadályozzák, hogy az emberek más digitális munkaplatformokra váltsanak, mert attól tartanak, hogy elveszítik az ügyfelek minősítése révén, kemény munkával megszerzett online hírnevüket. A „szupersztár-hatások” viszont azt jelentik, hogy a platformra újonnan belépő személyek nehezen tudják megkérdőjelezni versenytársaik kialakult pozícióját, mivel nem hozhatnak magukkal olyan referenciákat, amelyeket máshol szereztek meg. Ez a meglévő digitális munkaplatformoknak kedvez, de ugyanazon platformon belül is azokat részesíti előnyben, akik a legrégebb óta dolgoznak a platformon.

Ennek fényében a Bizottság az összes érdekelt fél közötti párbeszéd megkönnyítése révén támogatni fogja egy magatartási kódex kidolgozását. Ez magában foglalhatja az ágazat által irányított folyamat logisztikai támogatását a minősítési/hírnévrendszer hordozhatóságának biztosítása érdekében, például az összes érdekelt fél részvételével tartott, célzott rendezvények révén.

A Bizottság felszólítja továbbá a digitális munkaplatformokat, hogy:

·segítsék elő az általános adatvédelmi rendelet szerinti adathordozhatósághoz való jog gyakorlását az ilyen hordozhatóság technikai lehetőségeinek biztosítása révén, és terjesszék ki az adatok továbbítására/hordozására vonatkozó lehetőséget a hírnévvel kapcsolatos adatokra. Ezt az iparág által vezetett magatartási kódex révén lehetne elérni,

·működjenek együtt az ágazatok között és dolgozzanak ki közös IT-alapú formátumokat és megoldásokat a platformalapú munkavégzés átláthatóságának és nyomon követhetőségének további javítása érdekében, például a javasolt magatartási kódex keretében.

A javasolt irányelv hatása a vállalkozásokra – Egy digitális munkaplatform kilátásai

A digitális munkaplatformok gyakran multinacionális dimenzióval rendelkeznek, így Európa-szerte és azon túl is összekapcsolják a munkavállalókat és az ügyfeleket. A jogi széttagoltság miatt a digitális munkaplatformoknak különféle nemzeti jogszabályoknak és bírósági határozatoknak kell megfelelniük, ami akadályozza az uniós piacon való terjeszkedésüket.

A javasolt irányelvnek köszönhetően a digitális munkaplatformok fokozott jogi egyértelműséget és jogbiztonságot élvezhetnek. Hosszú távon ez csökkenteni fogja a perköltségeket és az adminisztratív terheket. A megdönthető vélelem uniós szintű közös kritériumai révén a digitális munkaplatformok nagyobb bizonyossággal határozhatják meg a rajtuk keresztül dolgozók foglalkozási viszonyát. Ez megkönnyíti az üzleti tervezést, és segíti a platformokat működési módjuk megszervezésében, aminek köszönhetően nyugodtan léphetnek a növekedés, a határokon átnyúló terjeszkedés és az egységes piac kínálta lehetőségek kihasználásának útjára.

A színlelt önfoglalkoztatás jelentős és indokolatlan versenyelőnyt biztosít egyes digitális munkaplatformoknak mind a hagyományos vállalkozásokkal, mind a munkavállalói modellel működő digitális munkaplatformokkal szemben. Azok a digitális munkaplatformok, amelyek jelenleg megfelelően sorolják be a rajtuk keresztül dolgozókat, egyenlő versenyfeltételeket fognak élvezni, például az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok tekintetében. Míg rövid távon a digitális munkaplatformoknak az átsoroláshoz kapcsolódó költségekkel kell számolniuk, közép- és hosszú távon a megfelelési költségek csökkenése és a fokozott jogbiztonság révén élvezhetik annak előnyeit. A színlelt önfoglalkoztatás révén működő digitális munkaplatformok ugyanis több tagállamban egyre gyakrabban szembesülnek jelentős bírságokkal és átsorolási határozatokkal.

6. A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos uniós fellépés – Mit jelent ez a nemzeti hatóságok számára?

A foglalkozási viszony, valamint a kapcsolódó adó- és társadalombiztosítási járulékok egyértelműsége támogatni fogja az állami költségvetések fenntarthatóságát. A tagállamok az átsorolási intézkedések eredményeként várhatóan akár 4 milliárd EUR összegű éves hozzájáruláshoz juthatnak 24 . Emellett alacsonyabb költségek fogják őket terhelni azon nem járulékalapú ellátások tekintetében, amelyeket a hatóságoknak adott esetben biztosítaniuk kell a védelem nélküli munkavállalóknak, például a társadalmi kirekesztés kezelése vagy az orvosi költségek fedezése érdekében. Így a foglalkozási viszony helyes besorolása pozitív hatással lehet valamennyi adófizetőre nézve.

Annak érdekében, hogy a javasolt irányelv megkönnyítse a nemzeti hatóságok (például a munkaügyi felügyelőségek, a szociális védelmi intézmények és az adóhatóságok) munkáját az irányelv rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályoknak a végrehajtása terén, olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja a platformalapú munkavégzés átláthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása, többek között határokon átnyúló helyzetekben is. E rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a munkáltatóként eljáró digitális munkaplatformok tisztában legyenek a munkavégzés helyének bejelentésére vonatkozó kötelezettségükkel. A javasolt irányelv előírja, hogy a digitális munkaplatformoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a munkavállalók, a szociális védelem és más érintett hatóságok, valamint a platformalapú munkavégzést végző személyek képviselői számára a rajtuk keresztül munkát végző személyekre vonatkozó szerződési feltételekről, az adott platformon dolgozó személyek számáról és arról, hogy milyen foglalkozási viszonyban működnek. Ezeket az információkat rendszeresen frissíteni kell, és az érintett hatóságok kérésére tovább kell pontosítani.

Ezen túlmenően a Bizottság:

·támogatni fogja a bevált gyakorlatok megosztását a kölcsönös tanulási programja keretében, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság tevékenységeit annak megbízatásának keretein belül,

·szükség esetén továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a szociális biztonság koordinálására vonatkozó szabályok alkalmazásában és az azokra vonatkozó iránymutatásban,

·az uniós programok (például a Horizont Európa) révén továbbra is be fog ruházni olyan kutatásokba, amelyek azonosítani tudják az innovatív és magas színvonalú munkavégzési formákat, továbbá megvizsgálja mind a digitális munkaplatformokon, mind pedig a vállalkozásokon keresztül dolgozókat érintő kockázatokat és lehetőségeket.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén a digitalizációval kapcsolatos további munka is folyamatban van. A Bizottság elindított egy, az európai társadalombiztosítási kártyára vonatkozó kísérleti projektet, amely segíteni fog a szociális biztonsági jogok hordozhatóságával kapcsolatos kihívások kezelésében, és akár az európai digitális személyazonosság (EUeID) 25 javasolt keretét is kihasználhatja e jogok azonosításának elősegítéséhez.

Annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen aknázni a platformalapú munkavégzés ezen új keretét, a Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy:

·nyújtsanak támogatást a végrehajtáshoz – például a felügyelőségek számára az algoritmikus irányításból eredő kihívásokkal kapcsolatos iránymutatások vagy célzott képzések révén,

·tartsák be a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályokat,

·javítsák a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos adatgyűjtést, és alakítsanak ki kétoldalú csatornákat a releváns adatok más tagállamokkal való megosztására.

7. Kitekintés az EU határain túlra

Az EU jó példával jár elöl. Az EU globális szinten már eleve vezető szerepet tölt be az olyan kulcsfontosságú kérdések kezelésében, mint a személyes adatok védelme és a mesterségesintelligencia-rendszerek szabályozása. Úttörő megközelítésünk az embert helyezte a technológia középpontjába. Ez az intézkedéscsomag sem törekszik másra – a Bizottság célja, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú platformalapú munkavégzésre vonatkozó jövőbeli globális normákhoz.

Mivel számos digitális munkaplatform globális szinten működik, kulcsfontosságú a joghatóságok közötti együttműködés. A globális normák meghatározása világszerte javíthatja a digitális munkaplatformok jogi egyértelműségét, és ezáltal fellendítheti a platformalapú gazdaság fenntartható növekedését. A platformalapú munkavégzés egyes típusai jellegüknél fogva globálisak – az online platformalapú munkát végző személyek a világ bármely tájáról el tudják látni a rájuk bízott feladatokat. A Bizottság ezért támogatja a platformalapú munkavégzés globális irányítását. A digitális munkaplatformok több joghatóságon átívelően működnek, így a politikai döntéshozóknak is így kell eljárniuk.

Az EU együtt fog működni globális partnereivel annak érdekében, hogy világszerte tisztességes munkafeltételeket teremtsen a platformalapú munkavégzésben. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet magától értetődő partnerünk ebben a törekvésben. A témával kapcsolatos korábbi eszmecserékre és együttműködésre építve a Bizottság javasolni fogja egy külön rendezvény megtartását, amely a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos globális szakpolitikai program előmozdítását szolgálja. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) folytatott megbeszéléseink középpontjában a digitalizációnak és a globalizációnak a munka jövőjére gyakorolt hatása áll. Elérkezett az idő arra, hogy a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos globális kihívások kezelésében a megbeszéléseink a következő szintre lépjenek. Az EU a G7 és a G20 fórumok kontextusában is az emberközpontú, inkluzív, méltányos és fenntartható digitális transzformációra és a munka ilyen jellegű jövőjére törekszik.

A Bizottság kétoldalú programjának keretében is a platformalapú munkavégzés jobb munkafeltételeit fogja előmozdítani, aminek során a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében az USA-val és Kanadával folytatott korábbi eszmecserékre fog támaszkodni.

8. Következtetések

A digitális munkaplatformok fontos szerepet játszanak Európa gazdasági jövőjében, többek között a zöld és digitális átállásban. Ahhoz azonban, hogy a technológiai fejlődés fenntartható legyen, együtt kell járnia a meglévő szociális elvek tiszteletben tartásával és Európa további társadalmi haladásra irányuló törekvéseivel. Az intézkedéscsomag célja, hogy kezelje azokat a kihívásokat, amelyeket a platformalapú munkavégzés jelent a szociális modellünk számára, és biztosítsa az európai platformalapú gazdaság fenntartható fejlődésének feltételeit oly módon, hogy az integráltabb egységes piacon könnyebben ki lehessen aknázni annak előnyeit, hátrányai viszont meg megelőzhetők és kezelhetők legyenek.

A javasolt intézkedések eredményeként a digitális munkaplatformon keresztül dolgozó személyek közül több részesül majd a jobb jövedelembiztonság és kiszámíthatóság, a jobb munkaidő-védelem és a biztonságosabb munkakörnyezet nyújtotta előnyökből. E személyek így jobb öregségi nyugdíjra tehetnek szert, hozzáférhetnek egy olyan szociális védőhálóhoz, amelyre szükség esetén számíthatnak, és többé már nem kell tartaniuk az automatizált rendszerek által hozott vagy támogatott tisztességtelen döntésektől. Azok, akik továbbra is valódi önfoglalkoztatók maradnak vagy azzá válnak, lehetőséget kapnak arra, hogy saját maguk döntsenek a munkafeltételeikről, és a platformalapú munkavégzést a vállalkozói karrierépítés eszközeként használják ki.

Emellett a digitális munkaplatformokon dolgozó valamennyi személy – legyen szó akár alkalmazottakról, akár önfoglalkoztatókról – jobban át fogja látni és jobban tudja majd befolyásolni, hogy az algoritmusokat hogyan használják munkája irányítására. A digitális munkaplatformokon – többek között határokon átnyúlóan – végzett munka jobban nyomonkövethetővé és átláthatóbbá válik. Ez lehetővé teszi a nemzeti hatóságok és a szociális partnerek számára, hogy aktívabb szerepet játsszanak a platformalapú gazdaságban.

A javasolt intézkedések előírják a digitális munkaplatformok, a munkavállalók és a nemzeti hatóságok számára, hogy alkalmazkodjanak. Megéri azonban alkalmazkodni, mivel ez hozzájárul a digitális transzformáció számos előnyének kiaknázásához és az európai szociális piacgazdaság hosszú távú védelméhez. A digitális jogokról és a digitális évtizedre vonatkozó elvekről szóló európai nyilatkozatnak és a szociális jogok európai pillérének köszönhetően az EU rendelkezik az e törekvés sikeréhez szükséges eszközökkel és irányokkal.

(1) Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2019–2024). „Ambiciózusabb Unió. Programom Európa számára.” Online elérhető.
(2) COM(2021) 206 final. Online elérhető.
(3) Európai készségfejlesztési program. Online elérhető.
(4) A Bizottságnak a kijelentkezéshez való jogról szóló európai parlamenti jelentést követő munkája is ezen elképzelés részét képezi – az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a kijelentkezéshez való jogról (2019/2181(INL)). Online elérhető.
(5) De Groen W., Kilhoffer Z., Westhoff L., Postica D. és Shamsfakhr F. (2021): Digital Labour Platforms in the EU: Mapping and Business Models (Digitális munkaplatformok az EU-ban: Feltérképezés és üzleti modellek). A CEPS által a Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága számára a VC/2020/0360. sz. szolgáltatási szerződés keretében készített tanulmány. Online elérhető. Az 516 platformra vonatkozó teljes adatbázisnál kisebb, 52 megfigyelésből álló részhalmaz alapján.
(6) PPMI (2021). Tanulmány a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javítására irányuló uniós kezdeményezés hatásvizsgálatának támogatására. Online elérhető.
(7) (EU) 2016/679 rendelet. Online elérhető.
(8) (EU) 2019/1150 rendelet. Online elérhető.
(9) Az Európai Parlament jelentése „a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról”. 2019/2186(INI) . Online elérhető.
(10) Vita a platformalapú munkavégzésről a Foglalkoztatási és Szociális Tanács 2020. december 3-i ülésén. A fontosabb eredmények online érhetők el.
(11) Az EGSZB véleménye: Méltányos munka a platformalapú gazdaságban (feltáró vélemény a német elnökség felkérésére). Online elérhető.
(12) Az RB véleménye: Platformalapú munkavégzés – helyi és regionális szabályozási nehézségek. Online elérhető.
(13) SWD(2021) 396. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, 2.1. szakasz és 5. melléklet.
(14) Ezekre Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban került sor. – Európai Szakértői Központ a munkajog, a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci politikák területén (ECE): Case Law on the Classification of Platform Workers: Cross-European Comparative Analysis and Tentative Conclusions (A platform-munkavállalók besorolására vonatkozó ítélkezési gyakorlat: Összeurópai összehasonlító elemzés és előzetes következtetések), 2021. május. Online elérhető.
(15) SWD(2021) 396. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, 10. melléklet.
(16) SWD(2021) 396. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, 2.1. szakasz és 5. melléklet.
(17) A Tanács 2019. november 8-i 2019/C 387/01 ajánlása. Online elérhető. Az ajánlás a munkanélküliségi, betegségi és egészségügyi, anyasági és apasági, rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokra, valamint a munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátásokra terjed ki.
(18) A tagállamok azt az ajánlást kapták, hogy hajtsák végre az ajánlás elveit, és 2021. május 15-ig nyújtsák be a megfelelő intézkedéseket tartalmazó nemzeti tervet. A nemzeti végrehajtási tervek online megtekinthetők.
(19) A Tanács 2003. február 18-i ajánlása (2003/134/EK). Online elérhető.
(20) 2010/41/EU irányelv.
(21) (EU) 2019/1150 rendelet. Online elérhető.
(22) (EU) 2016/679 rendelet. Online elérhető.
(23) Eurostat (2021). Bérek és munkaerőköltségek. Online elérhető.
(24) SWD(2021) 396. A platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, 6.1. szakasz és 5. melléklet.
(25)  COM(2021) 281 final. Elérhető online .
Top