EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.6.2.

COM(2021) 512 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

amelyben véleményezi Olaszország 2021. évi stabilitási programját

{SWD(2021) 501 final}

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

amelyben véleményezi Olaszország 2021. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének 2 alkalmazásáról 3 . Közleményében a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-i nyilatkozatukban egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság az éves fenntartható növekedési stratégiájában bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is érvényben marad 4 .

(2)A Tanács 2020. július 20-i ajánlásában felkérte Olaszországot 5 , hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Olaszország – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat.

(3)Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlás hangsúlyozta, hogy a költségvetési politikáknak 2021-ben mindvégig minden euróövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk, és a szakpolitikai intézkedéseknek igazodniuk kell az országspecifikus körülményekhez, továbbá időszerűnek, átmenetinek és célzottnak kell lenniük 6 . Amennyiben a járványügyi és gazdasági feltételek lehetővé teszik, fokozatosan meg kell szüntetni a szükséghelyzeti intézkedéseket, ugyanakkor folytatni kell a válság társadalmi és munkaerőpiaci hatásainak kezelését. A prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát kell folytatni, a beruházások fokozása mellett. A tagállamoknak olyan reformok végrehajtására kell törekedniük, amelyek mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.  

(4)2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az euróövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó véleményeit, amelyek a költségvetési intézkedések minőségi értékelésén alapultak. A Bizottság azon a véleményen volt, hogy Olaszország költségvetésiterv-javaslata összességében összhangban volt a Tanács által 2020. július 20-án elfogadott költségvetés-politikai ajánlásokkal, továbbá hogy a javaslatban előirányzott intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben. Egyes intézkedések azonban nem tűntek ideiglenesnek vagy ellentételező intézkedésekkel kísértnek.

(5)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 rendelet 7 2021. február 19-én lépett hatályba. Az eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az EU által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal jár. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, mindenekelőtt a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a gazdaság rezilienciájának és potenciális növekedésének megerősítése céljából. Másrészről elősegíti, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, közép- és hosszú távon pedig fenntarthatóbbá váljanak, továbbá erősíti a növekedést és a munkahelyteremtést.

(6)2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amely további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállami stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásának megkönnyítése céljából 8 . A tagállami költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt figyelembe véve a költségvetési irányvonalnak 2021 és 2022 folyamán összességében támogató jellegűnek kell maradnia. Ugyanakkor, mivel a várakozások szerint a gazdasági aktivitás 2021 második felében fokozatosan normalizálódik, a tagállamok költségvetési politikáit 2022-ben differenciáltabbá kell tenni. A tagállamok költségvetési politikáinak figyelembe kell venniük a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. Tekintettel arra, hogy támogatni kell a fenntartható helyreállítást az EU-ban, az alacsony fenntarthatósági kockázatokkal szembesülő tagállamoknak a 2022. évi költségvetés kialakításakor fenn kell tartaniuk a támogató költségvetési politikát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának figyelembevétele mellett. A magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, ugyanakkor meg kell őrizniük a tagállami finanszírozású beruházások szintjét, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai révén további magas színvonalú beruházási projekteket és strukturális reformokat kell finanszírozniuk. A 2022 utáni időszakban a költségvetési politikáknak továbbra is figyelembe kell venniük a fellendülés erősségét, a gazdasági bizonytalanság mértékét és az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat. A költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosításához a jövőben a költségvetési politikákat újra a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére kell majd összpontosítani, többek között megfelelő ütemben, fokozatosan ki kell majd vezetni a támogatási intézkedéseket.

(7)A 2021. március 3-i közleményben a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az EU-ban vagy az euróövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni 9 .

(8)Olaszország 2021. április 30-án az 1466/97/EK rendelet 4. cikkével összhangban benyújtotta 2021. évi stabilitási programját.

(9)Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Olaszország államháztartási hiánya 2020-ban a GDP 9,5 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 155,8 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg éves változása – a gazdaság támogatására irányuló diszkrecionális költségvetési intézkedések és az automatikus stabilizátorok működésének figyelembevételével – a GDP 8,0 %-ának felelt meg. Olaszország emellett a becslések szerint a GDP 24,8 %-át kitevő likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztást, amelyek közvetlen és azonnali költségvetési hatást nem gyakorolnak).

A Bizottság 2021. június 2-án az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki. Ez a jelentés Olaszország költségvetési helyzetét tárgyalja, mivel annak államháztartási hiánya 2020-ban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket, államadóssága pedig meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában rögzített referenciaértéket, és nem csökkent kielégítő ütemben. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült, és az ország nem felelt meg az adósságkritériumnak.

(10)A hatóságok költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 és 2022 tekintetében reális. A 2021. évi stabilitási program előrejelzése szerint a reál-GDP 2021-ben 4,5 %-kal, 2022-ben pedig 4,8 %-kal fog nőni. Összehasonlításképpen, a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése valamivel alacsonyabb, 2021-ben 4,2 %-os, 2022-ben 4,4 %-os reál-GDP-növekedést vetít előre, főként arra tekintettel, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2021-ben és 2022-ben nyújtott támogatások felhasználása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő legfrissebb előrejelzések alapján várhatóan kisebb mértékű lesz.

(11)A kormány 2021. évi stabilitási programja szerint 2021-ben a GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 9,5 %-ról 11,8 %-ra, az adósságráta pedig a GDP 159,8 %-ára nő. Továbbá a program szerint 2021-ben az elsődleges költségvetési egyenleg válság előtti (2019) szinthez viszonyított változása a GDP 10,4 %-ának fog megfelelni, ami a gazdaság támogatására irányuló diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével.

(12)A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Olaszország költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A költségvetési intézkedéseknek maximalizálniuk kell a helyreállítás támogatását anélkül, hogy korlátoznák a jövőbeli költségvetési pályát. El kell kerülni tehát, hogy az intézkedések tartós terhet rójanak az államháztartásra. Amikor a tagállamok tartós intézkedéseket vezetnek be, megfelelő forrásokat kell rendelniük ezekhez, hogy középtávon biztosítsák a költségvetési semlegességet. Az Olaszország által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A bizottsági előrejelzés időhorizontján túl, 2023-ban az említett nem ideiglenes intézkedések fennmaradó hatása előzetesen a GDP mintegy 1 %-ára becsülhető, amely főként a társadalombiztosítási járulékok szegényebb régiókbeli csökkentéséből, a munkajövedelem után járó adójóváírás kiterjesztéséből és a családi pótlék bevezetéséből adódik. Ezek a nem ideiglenes intézkedések a GDP mintegy egyharmad százalékát kitevő mértékben beruházásokat is magukban foglalnak, vagyis várhatóan támogatják a középtávú potenciális növekedést és ezáltal a fenntarthatóságot.

(13)A 2021. évi stabilitási program feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,6 %-át, 2022-ben 0,9 %-át, 2023-ban 1,4 %-át, 2024-ben 0,5 %-át, 2025-ben pedig 0,2 %-át teszik ki. A program további feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2020-ban a GDP 0,3 %-át, 2021-ben 0,8 %-át, 2022-ben 0,9 %-át, 2023-ban 0,7 %-át, 2024-ben 1,3 %-át, 2025-ben 1,2 %-át, 2026-ban pedig 1,0 %-át teszik ki. A Bizottság tavaszi előrejelzése nem tartalmazza teljes mértékben ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat költségvetési előrejelzéseiben; ez összhangban van a stabilitási programot követően véglegesített nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő frissebb előrejelzésekkel. Ehelyett a Bizottság előrejelzése azt feltételezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaiból finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,3 %-át, 2022-ben pedig a GDP 0,7 %-át teszik ki.

(14)A költségvetési kiigazításra vonatkozóan az 1466/97/EK rendeletben meghatározott mutatókat a jelenlegi helyzet tükrében kell vizsgálni. Először is, jelentős bizonytalanság övezi a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket. Másodszor, a költségvetési politikának szorosan követnie kell a világjárvány alakulását, hogy az egészségügyi kockázatok enyhülésével a szükséghelyzeti támogatásról át lehessen térni a célzottabb intézkedésekre. Harmadszor, a jelenlegi helyzetben a gazdaság támogatása érdekében tett jelentős szakpolitikai intézkedések a meghatározóak. Az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzferek mellett a jelenleg használatos mutatók nem tükrözik teljes mértékben a költségvetési politikák gazdaságösztönző hatását. Ennek ismeretében a jelenlegi körülmények között a strukturális egyenleg nem tűnik megfelelő mutatónak. A kiadási referenciaértéket viszont ki kell igazítani 10 és további információkkal kell kiegészíteni a költségvetési irányvonal teljes körű kiértékeléséhez.

Először, a 2021. évi költségvetésiterv-javaslatok értékelése során alkalmazott megközelítéshez hasonlóan az aggregált kiadások nem foglalják magukban az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket. Ezek a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések az egészségügyi rendszerek támogatására, valamint arra irányulnak, hogy kompenzációt nyújtsanak a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a kijárási korlátozások és az ellátási lánc zavarai miatti bevételkiesésért. Kivezetésükre csak akkor kerülhet sor, ha a népegészségügyi és a gazdasági helyzet normalizálódik.

Másodszor, annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba.

Ennek megfelelően a költségvetési irányvonal az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat.

Az átfogó költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika kellően megalapozott-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.

(15)2021. évi stabilitási programja szerint Olaszország államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 5,9 %-ára csökken, elsősorban a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetése, valamint az automatikus stabilizátorokból származó alacsonyabb támogatás miatt. A GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan a GDP 156,3 %-ára csökken. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésével.

A Bizottság előrejelzése szerint az előbbiekben meghatározott általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását is – a becslések szerint a GDP –2,2 %-át teszi ki 11 . Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások által nyújtott pozitív hozzájárulás GDP-arányosan 0,4 százalékponttal növekszik, a tagállami finanszírozású beruházások pedig GDP-arányosan 0,3 százalékpontos expanzív hozzájárulást nyújtanak 12 . A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 1,3 százalékpontos expanzív hozzájárulást nyújtanak.

(16)A tagállamok költségvetési intézkedéseinek minősége külön figyelmet érdemel. A tagállami költségvetések összetételének javítását célzó költségvetési strukturális reformok alátámaszthatják a potenciális növekedést, megteremthetik az olyannyira szükséges költségvetési mozgásteret, és hozzájárulhatnak a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához, tekintettel az éghajlatváltozással és az egészségüggyel kapcsolatos kihívásokra is. A bevételi oldalt tekintve a Covid19-válság megerősítette a hatékonyabb és méltányosabb állami bevételi rendszerek kialakítására irányuló reformok fontosságát. Ami a kiadási oldalt illeti, minden eddiginél nagyobb szükség van a fenntartható és növekedésösztönző beruházások szintjének és minőségének javítására, összhangban a növekedési potenciál megerősítésére, a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozására, valamint a zöld és digitális kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetővé teszik a tagállami költségvetések összetételének javítását.

(17)A programban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített államháztartási hiány a 2023. évi 4,3 %-ról 2024-re a GDP 3,4 %-ára csökken. A költségvetési hiány ezért a tervek szerint nem fog a GDP 3 %-ának megfelelő érték alá csökkenni a program időhorizontján belül.

A program alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások aggregált keresletre gyakorolt hatását is – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű lesz 13 . Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások pozitív hozzájárulása GDP-arányosan 0,4 százalékponttal csökken. a tagállami finanszírozású beruházások pedig GDP-arányosan 0,2 százalékpontos expanzív hozzájárulást nyújtanak 14 . Az előrejelzés szerint a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások semleges hozzájárulást nyújtanak.

A 10 éves átlagos nominális potenciális növekedés a jelenlegi becslés szerint 2 % 15 . Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Olaszország potenciális növekedését.

(18)A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a 2023. évi 155 %-ról 2024-ben várhatóan 152,7 %-ra csökken. Tekintettel a magas adósságrátára, amely az előrejelzések szerint idővel csak fokozatosan csökken, Olaszország a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint középtávon magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül 16 .

(19)A jelenleg még mindig rendkívül nagy fokú bizonytalanságra tekintettel indokolt, hogy a költségvetés-politikai iránymutatás főként minőségi jellegű maradjon. A későbbi évekre vonatkozó pontosabban számszerűsített iránymutatást 2022-ben célszerű nyújtani, amennyiben a bizonytalanság mértéke addigra megfelelően csökkent.

A Tanács értékelte a 2021. évi stabilitási programot, valamint a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul Olaszország által tett intézkedéseket,

AJÁNLJA, HOGY OLASZORSZÁG:

1.2022-ben használja ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállítást támogató további beruházások finanszírozására, miközben prudens költségvetési politikát folytat. Őrizze meg a tagállami finanszírozású beruházások szintjét. Korlátozza a nemzeti szinten finanszírozott folyó kiadások növekedését.

2.Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és a középtávú költségvetési fenntarthatóság biztosítására irányuló költségvetési politikát. Ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése céljából fokozza a beruházásokat.

3.A fenntartható és inkluzív helyreállítás biztosítása érdekében fordítson külön figyelmet az államháztartás összetételére, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát is tekintetbe véve, valamint a költségvetési intézkedések minőségére. Részesítse előnyben a fenntartható és növekedésösztönző beruházásokat, mindenekelőtt a zöld és digitális átállás támogatásával. Kezelje kiemelten azokat a költségvetési strukturális reformokat, amelyek hozzájárulnak a közpolitikai prioritások finanszírozásának biztosításához, és elősegítik az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, többek között azáltal, hogy növeli a mindenki számára elérhető egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)

   HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)

   A rendelkezés az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején.

(3)

   A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazásáról, Brüsszel, 2020.3.20., COM(2020) 123 final.

(4)

   A Bizottság közleménye – 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia, Brüsszel, 2020.9.17., COM(2020) 575 final.

(5)

   A Tanács ajánlása (2020. július 20.) Olaszország nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2020. évi stabilitási programját (HL C 282., 2020.8.26., 74. o.).

(6)    Az Európai Tanács általi jóváhagyást követően a Tanács általi végleges elfogadásra vár. Az eurócsoport által 2020. december 16-án elfogadott szöveg elérhető az alábbi linken: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14356-2020-INIT/hu/pdf  

(7)

    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(8)

   A Bizottság közleménye a Tanácsnak – Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz, Brüsszel, 2021.3.3., COM(2021) 105 final.

(9)

   A Bizottság közleménye – 2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése, Brüsszel, 2021.6.2., COM(2021) 500 final.

(10)    A kiadási referenciaérték különösen a beruházások 4 éves simítása miatt nem teszi lehetővé a tagállami finanszírozású beruházások révén a helyreállításhoz nyújtott költségvetési támogatás megfelelő értékelését.

(11)    A negatív mutató azt jelenti, hogy az elsődleges kiadások növekedése meghaladja a középtávú gazdasági növekedést, ami expanzív költségvetési politikára utal.

(12)    Az egyéb tagállami finanszírozású tőkekiadások a becslések szerint GDP-arányosan 0,2 százalékpontot kitevő expanzív hatást gyakorolnak.

(13)    Az e bekezdésben ismertetett becslések az Olaszország által a 2021. évi stabilitási programmal együtt benyújtott részletes költségvetési előrejelzéseken alapulnak. A költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó összesített adatok kivételével az Olaszország által benyújtott előrejelzések nem veszik figyelembe a 2021 májusára bejelentett költségvetési csomagot. A 2021. május 20-án elfogadott csomag 2021-ben további szükséghelyzeti támogatást, valamint az elkövetkező években több forrást tartalmazott a nemzeti finanszírozású beruházási projektek számára.

(14)    Az előrejelzés szerint az egyéb tagállami finanszírozású tőkekiadások restriktív hozzájárulása GDP-arányosan 0,2 százalékpont.

(15)    A Bizottság által a közös módszertan szerint számított becslés.

(16)    Lásd a következő bizottsági szolgálati munkadokumentumot: Statisztikai melléklet a 2021. évi stabilitási és konvergenciaprogramok értékeléséhez felhasznált háttéradatokról.