EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2021.7.6.

COM(2021) 390 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EMPTY

A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája

{SWD(2021) 180 final}

Bevezetés – A fenntartható finanszírozás uniós keretének megerősítése

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás korunk meghatározó globális kihívásai. Az országok világszerte elismerik, hogy ezekkel a kihívásokkal sürgősen foglalkozni kell – ezt mutatja az is, hogy támogatják a Párizsi Megállapodást és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét 1 , és ambiciózus célokat tűznek ki. Az európai zöld megállapodás alapján az EU számos ambiciózus kötelezettséget vállalt, különösen arra vonatkozóan, hogy 2050-ig az első klímasemleges kontinenssé váljon, és 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2 . Az EU célja továbbá, hogy megerősítse az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját, és visszafordítsa a biológiai sokféleség csökkenését és a környezet kiterjedtebb romlását, mégpedig úgy, hogy ennek során senki se maradjon le. E célok eléréséhez valamennyi – köz- és magán-, nemzeti és többoldalú – finanszírozási forrást össze kell hangolni. Az EU részéről globális együttműködésre van szükség, átállásuk során közös munkát kell végeznie az alacsony és közepes jövedelmű országokkal.

A fenntartható finanszírozás uniós kerete kulcsszerepet fog játszani e célok elérésében és a Covid19-világjárvány utáni fenntartható helyreállítás támogatásában. A becslések szerint ebben az évtizedben Európának csak az energiarendszerek terén évente 350 milliárd EUR-val többet kell befektetnie, hogy teljesíteni tudja a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célját, az egyéb környezetvédelmi célok megvalósításához pedig további 130 milliárd EUR-ra lesz szüksége 3 . Minél nagyobb jelentőségre tesznek szert az éghajlati és környezeti kihívások, annál kevésbé térülnek meg a fenntarthatatlan tevékenységekre és eszközökre irányuló befektetések. E kockázatok elégtelen integrációja akadályozza az erőforrások újraelosztását, és a jövőben zavart okozó átrendeződéshez vezethet, ami kihat a pénzügyi stabilitásra. Ennek megfelelően a környezetvédelmi előírásokat fenntartható finanszírozási kerettel kell kiegészíteni, amely az éghajlati és környezeti kockázatokkal szembeni kitettséget mérséklő befektetésekhez irányítja a forrásokat 4 .

A fenntartható finanszírozási keret megkönnyítheti a hatóságok számára a fenntartható tőke bevonását. Az EU jelenleg is érdemi lépéseket tesz e tekintetben. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (NextGenerationEU) 5 keretében az Unió legfeljebb 605 milliárd EUR-t tervez fordítani az éghajlati válság kezelésére irányuló projektekre, valamint 100 milliárd EUR-t a biológiai sokféleséget támogató projektekre. A NextGenerationEU céljára elkülönített 750 milliárd EUR 30 %-a az eszköz keretében kibocsátott zöldkötvényekből származik majd. „Európa klímabankjaként” az Európai Beruházási Bank Csoport is fontos lépésekkel támogatta az átállást 6 .

Mivel a szükséges befektetések léptéke jóval meghaladja a közszektor kapacitását, a fenntartható finanszírozási keret fő célja, hogy a magántőke áramlását a megfelelő gazdasági tevékenységekhez irányítsa. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a magánszektor érdeklődése a fenntartható befektetések iránt, szükség van azonban a fenntartható finanszírozás világos, következetes és stabil keretére. Az EU ezt a keretet vezeti be.

A fenntartható finanszírozási keret és a tőkepiaci unió kölcsönösen erősíti egymást, ezáltal több lehetőséget teremt a vállalkozások és a befektetők számára. A jól integrált és hatékony tőkepiacoknak katalizálniuk kell a tőke hatékony mozgósítását és a fenntartható befektetések felé irányítását 7 . A fenntartható finanszírozás politikai menetrendjének lendülete pedig fokozza az Európai Unió valóban egységes és fenntartható tőkepiacának kiépítésére irányuló erőfeszítések jelentőségét és sürgősségét.

2018-ban a Bizottság elfogadta a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó első cselekvési tervét. E terv alapján az EU létrehozta a fenntartható pénzügyi keret három alkotóelemét 8 . Ezek az alkotóelemek a következők: 1. a fenntartható tevékenységek osztályozási rendszere vagy taxonómiája, 2. közzétételi keretrendszer a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozások számára, valamint 3. befektetési eszköztár, ezen belül referenciamutatók, standardok és címkék 9 .

Az első alkotóelem az uniós taxonómia 10 . A taxonómiai rendelet célja, hogy megbízható, tudományos alapokon nyugvó osztályozási rendszerével lehetővé tegye a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozások számára a fenntarthatóság fogalmának egységes értelmezését, és ezáltal védelmet nyújtson a zöldrefestéssel 11 szemben.

A második alkotóelem a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozásokra egyaránt vonatkozó kötelező közzétételi rendszer, amely információkkal látja el a befektetőket a fenntartható befektetési döntések tájékozott meghozatalához. A közzétételi követelmények magukban foglalják a vállalkozás tevékenységei által a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatást, valamint azokat az üzleti és pénzügyi kockázatokat, amelyekkel a vállalkozás a fenntarthatósági kitettsége miatt szembesül (a „kettős lényegesség” koncepciója). Ezzel összefüggésben a Bizottság a mai napon a taxonómiai rendelet alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, amelyben meghatározza, hogy a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknak az uniós taxonómia alapján milyen információkat kell közzétenniük a környezeti teljesítményükről 12 .

E közzétételi követelmények kiegészítéseként a befektetési és biztosítási tanácsadásnak fenntarthatósági preferenciákat kell tartalmaznia 17 .

A harmadik alkotóelem egy befektetési eszköztár, amelyben referenciamutatók, standardok és címkék találhatók. Ezek megkönnyítik a pénzügyi piaci szereplők számára, hogy befektetési stratégiáikat összehangolják az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaival. Nagyobb átláthatóságot biztosítanak a piaci szereplők számára. Ezek egyben az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, valamint az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókról szóló rendelet által létrehozott, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók célkitűzései 18 . A Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot fogad el az európai zöldkötvényekre vonatkozó standardról 19 . A javaslat magas színvonalú önkéntes standardot hoz létre, amelyet minden kibocsátó alkalmazhat a fenntartható befektetések vonzása céljából. Emellett az uniós ökocímke pénzügyi termékekre való kiterjesztése a lakossági pénzügyi termékek esetében hiteles, megbízható és széles körben elismert címkével látja el a lakossági befektetőket.

Néhány éven belül jelentős előrelépés történt a fenntartható finanszírozási keret alapjainak lefektetése terén. A három alkotóelem elkészült, de még maradt tennivaló. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy befejezze ambiciózus 2018. évi cselekvési tervének végrehajtását. 2018 óta azonban módosult abbéli értelmezésünk, hogy mire van szükség a fenntarthatósági célok eléréséhez, emellett a globális környezet is megváltozott. Ezért az EU fenntartható finanszírozási stratégiájának új szakaszba kell lépnie.

Ez a stratégia négy fő területet határoz meg, amelyeken további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer teljes mértékben támogassa a gazdaság átállását a fenntarthatóságra.

A stratégia alátámasztása érdekében a Bizottság tanácsot kért a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformtól, és 2020-ban kiterjedt konzultációt folytatott az érdekelt felekkel 20 . A stratégia kiegészíti az európai zöld megállapodás egyéb kezdeményezéseit 21 is, például az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagot 22 .

I.A reálgazdaság fenntarthatóságra való átállásának finanszírozása

Az EU fenntarthatósági célkitűzéseinek megfelelő átálláshoz minden eddiginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a természeti tőke helyreállítása, valamint a reziliencia és a szélesebb társadalmi tőke megerősítése érdekében, mindezt a Covid19-válságból való fenntartható helyreállítás részeként. A gazdasági szereplők jelentősen eltérő átállási pályákat járnak be, mivel eltérnek kiindulási pontjaik és üzleti stratégiáik is, végső soron azonban minden útvonalnak összhangban kell lennie az EU fenntarthatósági céljaival.

Az eddigi uniós erőfeszítések elsősorban a már környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések támogatására, valamint az e tevékenységek környezetvédelmi fenntarthatóságát célzó tervekre összpontosítottak. Támogatóbb keretre van szükség azon kihívás kezeléséhez, hogy a tevékenységeknek az EU klímasemlegességi és környezetvédelmi célkitűzéseinek megfelelő sürgős átállása során átmeneti lépéseket kell finanszírozni. A Bizottság kérte a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform tanácsát arra vonatkozóan, hogy a fenntarthatóságra való átállás érdekében milyen lehetőségek vannak a gazdasági tevékenységekbe történő befektetések ösztönzésére és elismerésére 23 .

Az átállásra irányuló erőfeszítések elismerése

A vállalkozások, a kibocsátók és a befektetők használhatják az uniós taxonómiát tevékenységeik és portfólióik zöldítésére, ugyanakkor a jelenlegi keretet tovább lehetne fejleszteni úgy, hogy jobban elismerje a fenntarthatósági pálya köztes lépéseire irányuló befektetéseket. Az ilyen befektetések csökkenthetik a káros éghajlati és környezeti hatásokat, amennyiben nem vezetnek a nagy karbonintenzitású technológiák bezáródásához.

Első lépésként a Bizottság – a 2021. áprilisi bizottsági közleményben bejelentetteknek megfelelően – mérlegelni fogja, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő egyes olyan gazdasági tevékenységek finanszírozásának támogatására – elsősorban az energiaágazatban, ideértve a gázágazatot is –, amelyek oly módon járulnak hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, hogy az támogatja a klímasemlegességre való átállást ebben az évtizedben 24 .

A Bizottság továbbá mérlegelni fogja a taxonómiai keret olyan kiterjesztésének lehetőségeit, hogy az a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeken túl lehetőség szerint ismerje el a közepes környezeti teljesítményű tevékenységeket is. Ez hozzájárulhat az átláthatóság növeléséhez és a hiteles fenntarthatósági pályán mozgó gazdasági tevékenységek finanszírozásának mozgósításához, figyelembe véve a szociális szempontokat is. A Bizottság 2021 végéig jelentést tesz közzé, amelyben ismerteti azokat a rendelkezéseket, amelyek a környezeti fenntarthatóságra jelentős hatással nem járó gazdasági tevékenységek, valamint a környezeti fenntarthatóságot jelentősen károsító gazdasági tevékenységek kezeléséhez szükségesek 25 .

További fenntartható tevékenységek felvétele az uniós taxonómiába

Amint azt a Bizottság 2021 áprilisában közzétett közleményében bejelentette, a taxonómiai rendelet követelményeivel összhangban a Bizottság az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló, kiegészítő jogi aktust fogad el, amely az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló első jogi aktusban nem szabályozott tevékenységekre, például a mezőgazdaságra és egyes energiaipari ágazatokra terjed ki. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya a nukleáris energiával kapcsolatos tevékenységekre is kiterjed majd, a Bizottság által e célból meghatározott konkrét szakértői felülvizsgálati eljárás függvényében és azzal összhangban 26 . A Bizottság ezt a kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktust a specifikus felülvizsgálati folyamat 2021 nyarán történő befejezését követően a lehető leghamarabb elfogadja. Az említett kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus átmeneti tevékenységként a földgázra és a kapcsolódó technológiákra is kiterjed, amennyiben azok az uniós taxonómiai rendelet 10. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Ebben az összefüggésben mérlegelésre kerülnek majd egy esetleg hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés előnyei az átmeneti tevékenységekre vonatkozóan.

A Bizottság továbbá technikai vizsgálati kritériumokat fogad el a taxonómiai rendelet szerinti többi négy környezetvédelmi célkitűzésre: a vízre, a körforgásos gazdaságra, szennyezésmegelőzésre és a biológiai sokféleségre vonatkozóan 27 . A Bizottság a taxonómiai rendeletben előirányzott, 2022 első felében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban fogja meghatározni e célkitűzések kritériumait, amelyeket 2023-tól kell alkalmazni. Ez elősegíti majd az éghajlaton túlmutató környezeti szempontból fenntartható befektetéseket.

A fenntartható finanszírozással kapcsolatos standardok és címkék keretének kiterjesztése

A standardok és címkék segíthetnek finanszírozáshoz juttatni a vállalkozásokat, a kibocsátókat és a befektetőket azok fenntarthatóbb tevékenységekre és üzleti modellekre való átállása során. A zöldrefestés megelőzését szolgáló átlátható és hiteles keret létrehozásával is segíthetik a befektetőket. A köztes átállási erőfeszítésekre irányuló további tőkeáramlások megkönnyítése érdekében a Bizottság más – például az átálláshoz vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó – kötvények címkéit is ki fogja dolgozni 28 .

A továbbiakban a pénzügyi eszközök címkéinek általánosabb kerete elősegíthetné a fenntartható pénzügyi piacok egyértelműségének, átláthatóságának és koherenciájának megteremtését. Ez a keret lehetővé tenné és biztosítaná a jövőbeli piaci innovációt, egyúttal garantálná az átláthatóság és a hitelesség minimális szintjét a piac által kifejlesztett címkék fenntarthatósági tényezői tekintetében. A pénzügyi eszközökön túl a Bizottság mérlegelni fogja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) referenciamutatókhoz kapcsolódó címkéket, valamint a környezeti vagy társadalmi jellemzőket előmozdító pénzügyi termékekre vonatkozó fenntarthatósági minimumkritériumokat. Végül a Bizottság mérlegelheti, hogy a tájékoztatóról szóló rendelet 29 módosításával megállapítja az összes ESG-értékpapírról rendelkezésre álló információk összehasonlíthatóságára, átláthatóságára és harmonizálására vonatkozó minimumkövetelményeket.

II.Egy inkluzívabb fenntartható finanszírozási keret felé

A lakossági befektetők és a kkv-k fenntartható finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférésének lehetővé tétele

A polgárok lakossági befektetőként vagy fogyasztóként, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kulcsfontosságúak a fenntarthatóságra való átállás szempontjából. Számos fenntartható projektet kis léptékben, helyi szinten dolgoznak ki, azonban elengedhetetlenek a zöld helyreállítás támogatásához. A tőkepiaci unió és a fenntartható finanszírozási keret együttes célja, hogy több finanszírozási lehetőséget biztosítson a kkv-k számára, és ösztönözze a lakossági befektetők nagyobb mértékű részvételét a tőkepiacokon.

A fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférés révén az egyének és a háztartások fontos szerepet játszhatnak a gazdaság átalakításában. A zöld hitelek például segíthetik a háztartásokat és a kkv-kat épületeik energiahatékonyságának javításában vagy a kibocsátásmentes járművekre való átállásban. A zöld lakossági hitelezés ösztönzése érdekében a Bizottság kikéri az Európai Bankhatóság (EBH) véleményét a zöld lakossági hitelek és a zöld jelzáloghitelek meghatározásáról és lehetséges támogató eszközeiről. A Bizottság a jelzáloghitel-irányelv felülvizsgálata keretében azt is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne támogatni az energiahatékony jelzáloghitelek elterjedését 30 .

A lakossági befektetők számára a pénzügyi tanácsadók jelentik a fő kapcsolattartó pontot. Megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy támogathassák a fenntartható finanszírozás elterjedését. A Bizottság ösztönözni fogja a lakossági befektetők nagyobb szerepvállalását azáltal, hogy – további értékelés függvényében – a pénzügyi tanácsadók fenntarthatósági szakértelmének javítására törekszik. Ezen túlmenően a Bizottság az OECD-vel és annak pénzügyi oktatással foglalkozó nemzetközi hálózatával együtt azon dolgozik, hogy javítsa a polgárok pénzügyi műveltségét. Az említett szervezetek közös pénzügyi kompetenciakereteket tesznek közzé felnőttek és fiatalok számára, amelyek tükrözik azokat a készségeket és ismereteket, amelyekre az egyéneknek szükségük van pénzügyi jóllétük támogatásához és a fenntartható finanszírozáshoz való további hozzáféréshez. 

Az EU gazdasága 23 millió kkv-t foglal magában, amelyek számára nagyobb hozzáférést kell biztosítani az egyedi igényeikre szabott fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásokhoz. A Covid19-válság megnehezítette a kkv-k számára, hogy hozzájussanak az átállási erőfeszítéseikhez szükséges finanszírozáshoz. A kkv-k gyakran nem rendelkeznek a fenntartható finanszírozási eszközök kínálta lehetőségek kiaknázásához szükséges képességekkel és tudatossággal 31 .

A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kapacitásépítéssel és technikai tanácsadással segítsék a kkv-kat a fenntarthatósági kockázatokkal és hatásokkal kapcsolatos önkéntes beszámolásban 32 . E célból és a javasolt CSRD-vel összhangban az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) egyszerűsített önkéntes fenntarthatósági beszámolási standardot fog kidolgozni, amely arányos eszközt biztosít a kkv-k számára. Emellett az InvestEU program kockázatmentesítési mechanizmusokat fog biztosítani, míg az Egységes piac program kkv-pillére az Enterprise Europe Network és a közös klaszterkezdeményezés révén tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a kkv-k számára 33 .

A digitális technológiák kínálta lehetőségek kiaknázása a fenntartható finanszírozás érdekében

A digitális technológiák alapvető megoldásokat kínálhatnak a polgárok, a befektetők és a kkv-k számára ahhoz, hogy megvalósíthassák a fenntarthatóságra való átállásukat. A Bizottság olyan innovatív megoldásokat fog lehetővé tenni és ösztönözni, amelyek segítik a kkv-kat a fenntartható digitális pénzügyi eszközök használatában, és támogatják a lakossági befektetőket a pénzügyi termékek fenntarthatósági hatásának megértésében 34 . A technológiai innováció, például a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a big data és a dolgok internete jelentős szerepet játszik a fenntartható finanszírozásban. E potenciál kiaknázásához további uniós kezdeményezések – például az egységes hozzáférési pont (ESAP) és a nyílt finanszírozási keret fenntarthatósági információkkal való bővítése – járulnak hozzá.

Bár a digitális technológiák fontos szerepet játszanak az átállásban, aggodalomra ad okot az adatközpontok és a megosztott könyvelési technológiák környezeti hatása és növekvő energiaigénye, különösen a kriptoeszközök esetében 35 . A Bizottság értékelni fogja a digitális pénzügyi technológiák fenntarthatóságra gyakorolt hatását. Az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy 2030-ra klímasemlegessé és energiahatékonnyá tegye ezeket az infrastruktúrákat 36 . Az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus jelenleg is meghatározza az olyan adatközpontokra és digitális megoldásokra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek jelentősen hozzájárulnak az uniós taxonómiai célkitűzésekhez; e kritériumokat ki kell terjeszteni a fenntartható digitális megoldások fejlesztésére és a fenntartható kriptoeszközök használatára irányuló további tevékenységekre.

Biztosítás: fokozott védelem az éghajlati és környezeti kockázatokkal szemben

A biztosítási fedezet növelésével a pénzügyi rendszer jobban meg tudja védeni a gazdaságot és a társadalmat bizonyos éghajlati és természeti katasztrófákkal kapcsolatos kockázatokkal szemben. A biztosítási fedezet kismértékű növelése jelentősen csökkentheti az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák adófizetőkre és kormányokra háruló gazdasági költségeit. A közelmúltban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozóan elfogadott stratégia 37 megteremti azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a társadalom számára az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia támogatását és a kockázatok csökkentését. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) természeti katasztrófákra vonatkozó biztosítási eredménytáblája jelzi majd a tagállamokban a biztosítási fedezet esetleges hiányosságait 38 . Ezen túlmenően a Bizottság kezdeményezni fogja az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáról szóló párbeszédet a biztosítók, a viszontbiztosítók, a hatóságok és más érdekelt felek között, amelynek keretében megosztják egymással a bevált gyakorlatokat és azonosítják az éghajlatváltozással szembeni védelmi rés kezelésének módjait, akár ajánlások, akár önkéntes kötelezettségvállalások révén.

Hiteles szociális beruházások támogatása

A világjárványt követő helyreállítás rávilágított arra, hogy olyan méltányos átalakításra van szükség, amely támogatja a gazdasági tevékenységek átalakulásával érintett munkavállalókat és közösségeiket. A szociális kötvények kibocsátásának meredek növekedése azt mutatja, hogy a befektetők egyre inkább keresnek olyan befektetési lehetőségeket, amelyek pozitív szociális hatásokkal járnak és előmozdítják az emberi jogokat. Ez a tendencia arra ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy fokozzák a vállalatokkal való együttműködésüket, segítve őket abban, hogy stratégiáikba és tevékenységeikbe beépítsék az emberi jogokat és a szociális tényezőket.

A pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételi követelmények már tartalmaznak bizonyos szociális tényezőket, de további lépésekre van szükség. 2022 decembere előtt a Bizottság felveszi a kapcsolatot az európai felügyeleti hatóságokkal az SFDR szerinti szabályozástechnikai standardok felülvizsgálata céljából 39 , amelynek keretében tisztázza mind az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos főbb káros hatásokra, mind pedig a szociális és a foglalkoztatási kérdések, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelem területén érvényesülő főbb káros hatásokra vonatkozó mutatókat. Ezenkívül a Bizottság 2021 végéig jelentést tesz közzé a taxonómiai rendeletben előírtaknak megfelelően a szociális taxonómiához szükséges rendelkezésekről. 40

A Bizottság emellett javaslatot fog előterjeszteni a fenntartható vállalatirányításról annak érdekében, hogy a vállalkozások kezeljék a fenntarthatósági kockázatokat, és kihasználják a fenntarthatósághoz vezető úton kínálkozó lehetőségeket.

Környezetbarát költségvetés-tervezési és kockázatmegosztási mechanizmusok

Bár a közpénzek önmagukban nem elegendőek az összes befektetési igény finanszírozásához, fontos szerepet játszanak a magánfinanszírozás mellett.

A Bizottság tovább erősíti az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség általános érvényesítését az uniós költségvetésben. A Bizottság az éves uniós költségvetési ciklusban már jelenleg is alkalmaz környezetbarát költségvetés-tervezési eszközöket. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtásával és a kapcsolódó – az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmazó – intézményközi megállapodással összefüggésben ez a munka még erőteljesebbé válik majd. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy naprakész és megerősített nyomonkövetési módszereket dolgozzon ki mind az éghajlattal, mind a biológiai sokféleséggel kapcsolatban. Ezek a módszerek kulcsfontosságúak lesznek annak nyomon követéséhez, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások összhangban állnak-e az EU törekvéseivel.

A Bizottság emellett szorosan együttműködik a tagállamokkal a környezetbarát költségvetés-tervezési eszközök használatának növelése érdekében. A Bizottság emellett kidolgozta a környezetbarát költségvetés-tervezés referenciakeretét, és éves felméréseket végez a környezetbarát költségvetés-tervezés jelenlegi uniós gyakorlatairól, hogy támogassa azokat a tagállamokat, amelyek a zöld prioritásokhoz kívánják igazítani a nemzeti költségvetésüket. Elemző munka 41 , technikai támogatás és képzés, valamint éves konferencia mozdítja elő az egymástól való tanulás folyamatát annak érdekében, hogy a költségvetési politikák és kiadások összhangban legyenek a környezetvédelmi kötelezettségvállalásokkal.

Az állami és magánbefektetők közötti kockázatmegosztással hatékonyan kezelhetők azok a piaci hiányosságok, amelyek gátolják a fenntartható infrastruktúra és az innovációalapú átállás finanszírozását. Az európai zöld megállapodás beruházási pilléreként a Fenntartható Európa beruházási terv célja, hogy a következő évtizedben legalább 1 billió EUR összegű fenntartható befektetést mozgósítson magán- és állami szereplők részéről. Az InvestEU program kockázatvállalási kapacitást és támogatást nyújt a kapcsolódó tanácsadási kezdeményezésekhez az EBB csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és más pénzügyi intézmények számára. A Bizottság az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 26. Konferenciáját megelőzően éves alakuló csúcstalálkozót szervez a fenntartható befektetésekről, amelyen a résztvevők áttekintik a Fenntartható Európa beruházási tervben foglalt uniós kezdeményezések terén elért eredményeket.

III.A pénzügyi szektor rezilienciájának és fenntarthatósághoz való hozzájárulásának javítása: a kettős lényegességi szempont

Az európai zöld megállapodáshoz való igazodás érdekében magának a pénzügyi ágazatnak kell ellenállóbbá válnia az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás jelentette kockázatokkal szemben, emellett javítania kell a fenntarthatósághoz való hozzájárulását is. Ehhez átfogó megközelítésre van szükség, amely a pénzügyi szempontból lényeges fenntarthatósági kockázatoknak („kívülről befelé”) és a fenntarthatósági hatásoknak („belülről kifelé”) a pénzügyi döntéshozatali folyamatokba történő szisztematikus integrálásából áll. Ahhoz, hogy a pénzügyi ágazat proaktívan és teljes mértékben hozzájáruljon az európai zöld megállapodás sikeréhez, alapvető fontosságú a lényegességi koncepció mindkét vetületének megfelelő integrálása.

A fenntarthatósági kockázatokkal szembeni gazdasági és pénzügyi reziliencia fokozása

A fenntarthatósági kockázatok már most is jelentősek, és káros hatással lesznek a pénzügyi stabilitásra és a reálgazdaság finanszírozására 42 . Az éghajlatváltozás fizikai hatása és a biológiai sokféleség csökkenése olyan kockázatokat eredményez, amelyek rendszerszintűek lehetnek, az egyes eszközök szintjén viszont nem feltétlenül láthatók 43 . Kockázatok származhatnak az átállásra adott szervezetlen és hirtelen reakcióból is. Ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük ezeknek a kitettségeknek a jellegét és mértékét, valamint azt, hogy azok idővel hogyan hatnak és alakulnak. Kiegészítő lépésekre van szükség, amelyekkel biztosítható, hogy a pénzügyi szektorban a fenntarthatósági tényezők következetesen integrálódjanak a kockázatértékelésbe és -kezelésbe.

A fenntarthatósági kockázatok megjelenítése a pénzügyi beszámolási standardokban és a számvitelben

A Bizottság határozottan támogatja a fenntarthatósági megfontolásoknak a pénzügyi beszámolásba és a számvitelbe való beépítésére irányuló nemzetközi munkát, és ennek kapcsán a lehető legnagyobb ambíciószintre fog törekedni. A Bizottság együtt fog működni az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG), az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és a Nemzetközi Számviteli Standard Testülettel (IASB) annak értékelése céljából, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) megfelelően integrálják-e a fenntarthatósági kockázatokat. Mivel a pénzügyi beszámolási standardok és gyakorlatok határozzák meg a befektetések értékét, kulcsfontosságú elemek a fenntarthatósági kockázatoknak a pénzügyi piaci döntéshozatalba való beágyazásában. Különösen azt szükséges felmérni, hogy a pénzügyi kimutatásokban hogyan lehet megfelelően és időben megjeleníteni és bemutatni a releváns éghajlati és környezeti kockázatokat.

Annak érdekében, hogy ösztönözze a természeti tőke értékelésére vonatkozó szabványok kidolgozását az EU-ban és világszerte, a Bizottság a vállalkozásokkal is fokozottabban együttműködik a biológiai sokféleség és a természeti tőke elszámolása terén.

A hitelminősítések és minősítési kilátások átláthatóságának javítása

A hitelminősítő intézetek fontos szerepet játszanak a pénzügyi rendszerben azáltal, hogy értékelik a pénzügyi és nem pénzügyi kibocsátók hitelkockázatát 44 . Az érdekelt felek továbbra is aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a hitelminősítések széles körű alkalmazásának fényében nem átlátható, hogy a hitelminősítő intézetek hogyan építik be a fenntarthatósági tényezőket a módszertanukba. A meglévő intézkedések hatékonyságának az ESMA általi további értékelésére figyelemmel a Bizottság lépéseket fog tenni az átláthatóság javítása és annak biztosítása érdekében, hogy a releváns környezeti, társadalmi és irányítási tényezők beépüljenek a hitelminősítésekbe és a minősítési kilátásokba, ugyanakkor biztosítja a módszertani átláthatóságot is.

A fenntarthatósági kockázatok bankok és biztosítók általi azonosítása és kezelése

A bankok és a biztosítók azon képessége, hogy azonosítsák és kezeljék a fenntarthatósági kockázatokat, és viseljék az ezekből eredő pénzügyi veszteségeket, az átállás során kulcsfontosságú a pénzügyi stabilitás és a reálgazdaság rezilienciája szempontjából. Bár a pénzügyi ágazatbeli szervezetek és felügyeletek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kockázatkezelési rendszerekben és a prudenciális tőkekövetelményekben figyelembe vegyék az éghajlati és környezeti tényezőket, a haladás mértéke továbbra sem kielégítő 45 .

-A Bizottság javaslatot fog tenni a bankok prudenciális keretének módosítására annak érdekében, hogy az ESG-tényezők következetesen beépüljenek a kockázatkezelési rendszerekbe és a felügyeletbe 46 . Ennek elérése érdekében egyértelmű követelményeket határoz meg a fenntarthatósági kockázatoknak a kockázatkezelési keretekben történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a bankokra vonatkozó éghajlatváltozási stresszteszteket is. Ennek kiegészítéseként és az éves felügyeleti értékelés részeként tisztázni fogja és megerősíti a felügyeleteknek az ilyen kockázatok értékelésében betöltött szerepét. Végül a Bizottság javasolni fogja, hogy az Európai Bankhatóság két évvel, 2023-ra hozza előre a környezetvédelmi és/vagy szociális célkitűzésekhez érdemben kötődő eszközökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó kitettségek prudenciális kezelésére vonatkozó, folyamatban lévő értékelését.

-A Bizottság következetesen integrálni fogja a fenntarthatósági kockázatokat a kockázatkezelési rendszerekbe és a biztosítók felügyeletébe. Javasolni fogja a Szolvencia II irányelv 47 módosítását, beleértve az éghajlatváltozási forgatókönyv biztosítók általi elemzését is. A bankszektorban alkalmazott megközelítéshez hasonlóan az EIOPA értékelni fogja a környezeti és/vagy társadalmi szempontból fenntartható és az egyéb biztosítási kitettségek közötti kockázatkülönbségeket.

A fenntarthatósági kockázatok rendszerszintű kezelése

A pénzügyi rendszer sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának növeléséhez a kockázatok rendszerszintű azonosítására, mérésére és kezelésre van szükség. 48  A Bizottság megerősíti együttműködését az európai felügyeletekkel és az Európai Központi Bankkal (EKB) a hosszú távú pénzügyi stabilitást befolyásoló valamennyi rendszerszintű fenntarthatósági kockázat összegyűjtése, nyomon követése és mérséklése céljából. Ennek érdekében intenzívebb munka irányul majd az olyan koherens és releváns módszerek és forgatókönyvek kidolgozására, amelyekkel az érintett pénzügyi ágazatokra kiterjedően elvégezhető a fenntarthatósági kockázatok számszerűsítése és a pénzügyi rendszer rezilienciájának stressztesztje. 49 A Bizottság az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében megbízást fog adni a pénzügyi rendszer célzott stressztesztjére.

A pénzügyi intézmények egyre inkább ki vannak téve az ökoszisztémák egyre gyorsabb állapotromlásának és a biológiai sokféleség csökkenésének, a természeti erőforrások kimerülésének, valamint a víz, a levegő és a talaj szennyezettségi szintjének. A biológiai sokféleség jelentős csökkenéséből és az ökoszisztémák állapotromlásából eredő pénzügyi kockázatok mérésére irányuló erőfeszítések előmozdítása érdekében a Bizottság jelentést készít az ilyen kockázatok Unión belüli méréséről és jelenlétéről. A Bizottság jelentése megvizsgálja az említett kockázatok mérésére szolgáló megközelítéseket és módszereket is, és felvázolja az e területen teendő következő lépéseket. 

Végül a rendszerszintű kockázatok vizsgálatához és kezeléséhez a makroprudenciális hatóságoknak megfelelő eszközökre van szükségük. Az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és az EKB támogatásával a Bizottság a banki makroprudenciális keret közelgő felülvizsgálata keretében mérlegelni fogja, hogy a makroprudenciális eszközök alkalmasak-e az éghajlatváltozással összefüggő pénzügyi stabilitási kockázatok kezelésére. Középtávon az európai felügyeleti hatóságok, az ERKT és az EKB tanácsai alapján további munkára kerül sor a vizsgálat körének a nem banki ágazatokra és a környezeti kockázatokra való kiterjesztésével kapcsolatban.

A pénzügyi szektor átállási erőfeszítésekhez való hozzájárulásának felgyorsítása

A fenntarthatósági kockázatok pénzügyi intézmények általi kezelésén túl az európai zöld megállapodás sikere attól is függ, hogy ahhoz az összes gazdasági szereplő hozzájárul-e, továbbá mennyire motiváltak a céljaink elérésében. E célból a pénzügyi intézményeknek át kell ültetniük az uniós fenntarthatósági célokat hosszú távú finanszírozási stratégiáikba és döntéshozatali folyamataikba. Ez magában foglalja az előrehaladás rendszeres mérésének, nyomon követésének és közzétételének javítását.

A pénzügyi ágazat kötelezettségvállalásainak tudományosan megalapozott meghatározása, közzététele és nyomon követése

A pénzügyi intézményeknek közzé kell tenniük saját fenntarthatósági átállási és dekarbonizációs terveiket, beleértve a köztes és hosszú távú célokat, valamint azt is, hogy hogyan tervezik csökkenteni környezeti lábnyomukat. A célok, mutatók, fogalommeghatározások és módszertanok nagyobb átláthatósága kulcsfontosságú lesz az intézkedések hatékonyságának időbeli nyomon követéséhez. A CSRD-javaslat előírja majd, hogy az uniós nagyvállalatok és tőzsdén jegyzett társaságok, köztük a bankok, biztosítók és befektetési társaságok közzétegyék a fenntarthatósági célokat és az azok megvalósításában tett előrelépéseket. Ezen túlmenően és az SFDR szerinti szabályozástechnikai standardra építve a Bizottság minden befektetési termék tekintetében erősíteni fogja a pénzügyi piaci szereplők dekarbonizációs intézkedéseinek közzétételét és hatékonyságát.

E tekintetben a Bizottság helyesli, hogy – első lépésként – a pénzügyi intézmények a világon mindenütt önkéntesen vállalták, hogy tudományosan megalapozott stratégiai éghajlat-változási és fenntarthatósági célokat tűznek ki. Az e területen lehetséges további szakpolitikai intézkedések meghozataláig a Bizottság megvizsgálja, hogy a további iránymutatás milyen mértékben biztosítaná az ilyen önkéntes vállalások hitelességét, és nyomon fogja követni az EU-ban idővel elért előrehaladást. Ebben a szakaszban a pénzügyi intézmények az uniós taxonómia és más fenntartható finanszírozási eszközök felhasználásával érhetnek el haladást szervezeti és portfóliószinten terveik megvalósítása terén.

A befektetők vagyonkezelői kötelezettségeinek és gazdálkodási szabályainak pontosítása annak érdekében, hogy azok tükrözzék a pénzügyi szektor hozzájárulását a zöld megállapodás célkitűzéseihez

Ahhoz, hogy a tőkemozgást összhangba kerüljön az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel, a fenntarthatósági hatások további figyelembevételére van szükség a beruházók stratégiáiban és befektetési döntéshozatali folyamataiban. 2021. április 21-én a Bizottság hat felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktust tett közzé, amelyek előírják a pénzügyi vállalkozások – például tanácsadók, eszközkezelők és biztosítók – számára, hogy eljárásaikban szerepeltessék a pénzügyileg lényeges fenntarthatósági kockázatokat, és vegyék figyelembe ügyfeleik fenntarthatósági preferenciáit 50 . Ezt ki kell egészíteni a mintegy 75 millió európai polgár részére kollektív rendszereket kezelő 125 000 uniós nyugdíjalapra vonatkozó további fellépéssel 51 . A zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulásuk fokozása érdekében elengedhetetlen, hogy a befektetési társaságok és nyugdíjalapok tagokkal és ellátottakkal szembeni vagyonkezelői kötelezettségei a befektetési döntéshozatali folyamatok részeként tükrözzék a befektetések környezeti, társadalmi és irányítási kockázatait is.

-A Bizottság felkéri az EIOPA-t annak felmérésére, hogy szükség van-e „a tagok és az ellátottak hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb képviselete” fogalmának kiterjesztésére, továbbá a nyugdíjbefektetési keretben bevezeti a fenntarthatósági hatások figyelembevételére vonatkozó kötelezettséget. A cél az lenne, hogy a keret jobban tükrözze a tagok és ellátottak fenntarthatósági preferenciáit, valamint a szélesebb körű társadalmi és környezetvédelmi célokat. A Bizottság az európai felügyeleti hatóságokkal együttműködve további intézkedéseket fog mérlegelni és értékelni annak érdekében, hogy valamennyi érintett pénzügyi piaci szereplő és tanácsadó figyelembe vehesse befektetési döntéseinek, valamint a rendszeres tanácsadása tárgyát képező termékeknek a fenntarthatóságra gyakorolt pozitív és negatív hatásait.

-A Bizottság felül fogja vizsgálni a befektetők gazdálkodásával és szerepvállalásával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó kereteket. A Bizottság különösen azt fogja megvizsgálni, hogy a részvényesi jogokról szóló II. irányelv 52 hogyan tükrözhetné jobban az uniós fenntarthatósági célokat, és hogyan igazodhatna a gazdálkodásra vonatkozó iránymutatásokban szereplő, globálisan bevált gyakorlatokhoz.

A környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos piackutatás és minősítések rendelkezésre állásának, integritásának és átláthatóságának javítása

Az átállásra irányuló erőfeszítéseik végrehajtása során a pénzügyi intézményeknek széles körű információkra lesz szükségük a befektetést fogadó vállalkozásaik és ügyfeleik fenntarthatósági kockázatainak, lehetőségeinek és hatásainak azonosításához. E célból a CSRD-javaslat előírja, hogy a nagy, tőzsdén jegyzett uniós vállalkozásoknak érdemi, összehasonlítható és előretekintő fenntarthatósági adatokat kell közzétenniük a pénzügyi értéklánc egészében 53 . Emellett az egységes hozzáférési pont létrehozására irányuló, előkészítés alatt álló javaslat olyan uniós szintű mechanizmust hoz létre, amely könnyen hozzáférhető, összehasonlítható és digitálisan használható adatbázisokat biztosít a vállalatok nyilvános jelentéstételi követelményeiről, beleértve a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat is. 

Nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat függvényében a Bizottság intézkedéseket fog hozni az ESG-minősítések megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és átláthatóságának javítása érdekében. Az ESG-minősítések egyre jelentősebb hatást gyakorolnak a tőkepiacok működésére és a fenntartható termékek iránti befektetői bizalomra. Az intézkedés építeni fog a Bizottság 2021 januárjában közzétett tanulmányára, amely megállapítja, hogy az ESG-minősítést nyújtók tevékenysége nem átlátható, alacsony szintű az összehasonlíthatóság a környezeti, társadalmi és irányítási szintű minősítések között, emellett összeférhetetlenség is fennállhat 54 . A fenntartható beruházások iránti növekvő igény ugyancsak azt helyezi előtérbe, hogy átlátható és összehasonlítható módszereken alapuló, elfogulatlan és megbízható ESG-kutatásra van szükség.

A zöldrefestés problémájának kezelése

Az EU fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy a pénzügyi piacon fellépjen a zöldrefestés ellen. A zöldrefestési kísérletek reputációs kockázatot jelenthetnek az érintett szereplők számára, és a fenntartható pénzügyi termékekbe és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megromlásához vezethetnek. A zöldrefestés megelőzése érdekében az EU közzétételi követelményeket vezetett be a vállalkozások és a befektetők számára, és olyan eszközöket hozott létre, amelyek növelik az átláthatóságot, és segítik a végső befektetőket a hiteles befektetési lehetőségek azonosításában 55 . A fenntartható finanszírozási politikák hatékonyságához azonban az is szükséges, hogy azokat az egész EU-ban megfelelő szinten hajtsák végre. A felügyeletek kulcsszerepet játszanak a fenntartható finanszírozásra vonatkozó előírásoknak való megfelelés nyomon követésében, valamint abban, hogy jogi felhatalmazásukat és hatáskörüket teljeskörűen gyakorolva gondoskodjanak a befektetők és a fogyasztók védelméről a megalapozatlan fenntarthatósági állításokkal szemben.

Az európai felügyeleti hatóságok támogatásával a Bizottság értékelni fogja, hogy a felügyeleti hatáskörök, képességek és kötelezettségek megfelelnek-e a célnak. Ezen értékelés és a zöldrefestési kockázatok európai felügyeleti hatóságok általi nyomon követése alapján a Bizottság mérlegelni fogja, hogy lépéseket tegyen a zöldrefestés kezeléséhez szükséges megfelelő szintű és következetességű végrehajtás és felügyelet biztosításáért.

Az uniós pénzügyi rendszer rendezett átállásának nyomon követése

Az uniós éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez a tagállamoknak, a pénzügyi felügyeleteknek és az érintett hatóságoknak együtt kell működniük az átállás haladásának nyomon követésében. A Bizottság a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal együttműködve megbízható nyomon követési keretet fog kidolgozni a fenntartható befektetésekre irányuló tőkeáramlás mérésére. A Bizottság segíteni fogja a tagállamokat a beruházási hiány felmérésében, valamint annak mérésében, hogy a pénzügyi ágazatok milyen haladást értek el éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaink megvalósítása terén 56 .

Az európai felügyeleti hatóságok fontos szerepet játszhatnak a kettős lényegességi szempontnak a pénzügyi rendszer egészére kiterjedő következetes integrálásában. A Bizottság meg fogja erősíteni az együttműködést az összes érintett hatóság, köztük a felügyeletek között annak érdekében, hogy segítse a pénzügyi szektorra vonatkozó köztes célok meghatározását, jobban megértse, hogy elegendő-e az előrehaladás, és ezáltal előkészítse az utat ahhoz, hogy valamennyi érintett hatóság együttműködésen alapuló szakpolitikai intézkedéseket hozzon.

Végül a Bizottság létrehozza a fenntartható finanszírozással foglalkozó kutatási fórumot, hogy megerősítse a tudomány szerepét, és ösztönözze a fenntartható finanszírozással kapcsolatos tudás megosztását a tudományos élet és a vállalkozások között. Ennek a fórumnak az lenne a feladata, hogy növelje a fenntartható finanszírozással kapcsolatos kutatás felhasználásával kapcsolatos tudatosságot, és ösztönözze a kutatók és a pénzügyi közösség közötti tudáscserét.

IV.Globális ambíció

A globális kihívások globális fellépést tesznek szükségessé. A különböző joghatóságok azonban eltérő kiindulási pontokkal, ambíciószinttel és célkitűzésekkel rendelkeznek. A nemzetközi fórumok és hálózatok egyre inkább összehangolják a fenntartható finanszírozással kapcsolatos kezdeményezéseket, hogy teljes mértékben kiaknázzák a fenntartható finanszírozásban rejlő globális lehetőségeket 57 . Belső eredményeire építve az EU nemzetközi szintű vezetővé lépett elő a fenntartható finanszírozás terén, és aktívan hozzájárul a globális erőfeszítésekhez. Ez a vezető szerep más joghatóságokat is inspirálhat a világon mindenütt, ugyanakkor üzleti lehetőségeket teremthet az EU pénzügyi ágazata számára. Az uniós szereplők a zöldkötvények legnagyobb kibocsátói, és a fenntartható eszközök befektetői között is jelentős európai szereplők vannak. A dinamikus zöld piacok hozzájárulnak az euró nemzetközi szerepének megerősítéséhez, és az EU-t a fenntartható finanszírozás fő globális központjává teszik.

A Bizottság úgy véli, hogy ambiciózus és szilárd nemzetközi fenntartható finanszírozási struktúrára van szükség, amely érvényre juttatja a kettős lényegesség koncepcióját, és támogatja az uniós partnerországokat. Ennek az architektúrának határozott nemzetközi irányítást, valamint megbízható szabálykönyvet és nyomonkövetési keretet kell magában foglalnia. Első lépésként a Bizottság javasolja a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) megbízatásának kibővítését úgy, hogy az kiterjedjen a pénzügyi rendszernek a globális éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez való hozzájárulására is.

A Bizottság felkéri a nemzetközi partnereket, hogy két- és többoldalú kapcsolataikban mélyítsék el együttműködésüket a fenntartható finanszírozás tekintetében, különösen a megközelítések konvergenciája, valamint a magánszektor számára használható eszközök és mérőszámok, például taxonómiák biztosítása érdekében 58 . A G20-ak fenntartható finanszírozással foglalkozó munkacsoportjának (SFWG) ütemterve keretében a Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi folyamatok fenntarthatósági célokkal való összehangolására irányuló munka fontosságát.

Ambiciózus konszenzus előmozdítása a nemzetközi fórumokon

Az EU támogatni fogja a nemzetközi fórumokat és standardalkotókat, például az IFRS Alapítványt, hogy ambiciózus közzétételi standardokat és elveket dolgozzanak ki, adott esetben az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásaira és más nemzetközi kezdeményezésekre építve 59 . A nemzetközi közzétételi standardok átfedésben lehetnek, következetlenek, és ambíciójukban is eltérhetnek. A Bizottság üdvözli a globális fenntarthatósági beszámolási standardok alapszintjének kidolgozására irányuló erőfeszítéseket, és olyan átfogó fenntarthatósági jelentéstételi standardok kidolgozását szorgalmazza, amelyek a CSRD-javaslattal összhangban valamennyi fenntarthatósági kérdésre kiterjednek, és megragadják a kettős lényegesség szempontját.

Az EU nemzetközi fórumokon továbbra is együttműködik partnereivel annak érdekében, hogy megállapodjanak a taxonómiákra vonatkozó közös célkitűzésekről és elvekről, valamint hogy a jövőben javuljon a taxonómiák mérőszámainak és küszöbértékeinek összehasonlíthatósága és konzisztenciája. Az EU aktívan részt vesz a G20-ak és a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform munkájában, hogy elkerülje a széttöredezett megközelítéseket, amelyek a tranzakciós költségek növekedéséhez, a határokon átnyúló tőkeáramlás elégtelenségéhez és a pénzügyi innováció akadályozásához vezetnének.

A globális erőfeszítések kulcsfontosságúak az éghajlati és környezeti kockázatok pénzügyi stabilitási következményeinek kezeléséhez. Az EU felkéri a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, hogy foglalkozzon átfogóbb fenntarthatósági kérdésekkel, és vegye figyelembe, hogy a pénzügyi intézmények tevékenységei hatással vannak az éghajlatra és a környezetre, és ezáltal hozzájárulnak az általa mérni kívánt kockázatokhoz. Végül az EU aktívan támogatja a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportjának a bázeli keret esetleges hiányosságainak azonosítására és kezelésére irányuló munkáját, valamint a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetségének az éghajlati kockázatoknak a biztosítási felügyeletbe való integrálására irányuló munkáját.

Az IPSF munkájának előmozdítása és elmélyítése

A nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében az Európai Bizottság és hét másik joghatóság 2019 októberében elindította a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platformot (IPSF) 60 . A platform előmozdítja a fenntartható finanszírozás integrált piacait, és hasznos eszközöket, mérőszámokat dolgoz ki 61 . A fenntartható finanszírozás terén elismerten kulcsfontosságú nemzetközi kezdeményezésnek jelenleg 17 tagja van 62 .

Az IPSF beszámol a tagjai által kidolgozott új taxonómián alapuló „közös taxonómiával” kapcsolatos munkájáról, valamint a fenntarthatósági közzétételekről. A Bizottság támogatni fogja a kettős lényegesség koncepcióját az IPSF-en belül. Emellett javasolni fogja az olyan kulcsfontosságú fenntartható finanszírozási területekkel kapcsolatos tudásmegosztás fokozását, mint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozás, valamint a pénzügyi rendszer közös fenntarthatósági célok felé való átmenete közötti szinergiák. A Bizottság támogatni fogja továbbá az IPSF tagságának bővítését, a megerősített irányítási struktúrát, és 2021 őszéig új munkatervre tesz javaslatot. Az IPSF egyben az újraindított G20 SFWG elismert tudáspartnere is, és kulcsfontosságú szerepet játszik a beruházásoknak a fenntarthatósági célokkal való összehangolására irányuló munkában.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatása a fenntartható finanszírozáshoz való fokozott hozzáférésben

A Bizottság átfogó stratégiát fog kidolgozni az uniós partnerországok fenntartható finanszírozásának növelésére. Az alacsony és közepes jövedelmű országoknak jelentős befektetési igényeket kell kielégíteniük fenntartható fejlődésük finanszírozásához 63 . A partnerországainkba irányuló magánfinanszírozás felgyorsítása kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy közösen teljesíthessük a globális fenntarthatósági menetrendet. Ehhez azonban célzott támogatásra lesz szükség. A Bizottság támogatni fogja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi eszközök megerősítésére irányulnak partnerországainkban, és globálisan hozzájárulnak a jobb újjáépítéshez, különösen a „Globális Európa” – a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) – révén.

Következtetés – Végrehajtás és további lépések

A fenntartható finanszírozásra vonatkozó 2018. évi cselekvési terv alapján a Bizottság egyedülálló lépéseket tett a fenntartható finanszírozás alapjainak lefektetése érdekében. Ezt az ambiciózus keretet véglegesíteni kell és egységes szerkezetbe szükséges foglalni annak érdekében, hogy kielégíthessük az átállás hatalmas befektetési igényeit, biztosítsuk az átállás méltányosságát, és alkalmazkodjunk a globális környezethez. Ez a stratégia foglalkozik ezekkel a kihívásokkal, és működőképessé, koherenssé teszi a keretet.

Ez a stratégia meghatározza, hogy az európai zöld megállapodás célkitűzéseit hogyan ültetik át a pénzügyi rendszerbe, és biztosítja, hogy a gazdaság valamennyi ágazatának szereplői kiindulási pontjuktól függetlenül finanszírozni tudják átállásukat. Ezek a szakpolitikák kiegészítik az európai zöld megállapodásban meghatározott éghajlat- és környezetvédelmi politikák kritikus változásait. A Bizottság külső magán- és állami kezdeményezésekkel való együttműködésére és partnerségére épít, hogy előmozdítsa a pénzügyi szektor vezető szerepét az EU fenntarthatósági céljainak elérésében. A Bizottság 2023 végéig jelentést tesz e stratégia végrehajtásáról, és aktívan támogatni fogja a tagállamokat erőfeszítéseikben.

A Bizottság felszólítja az összes érdekelt felet – a központi bankoktól és felügyeletektől kezdve a tagállamokig, a polgárokig, a helyi hatóságokig, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatokig –, hogy tegyenek lépéseket saját területükön, és maximalizálják e stratégia hatását.

(1)

 Az EU fenntartható finanszírozási menetrendje a fenntartható fejlődési célok, különösen az 10.5. cél („A globális pénzügyi piacok és intézmények szabályozásának és nyomon követésének javítása, valamint e szabályok végrehajtásának megerősítése”) eléréséhez is hozzájárul.

(2)

 A Bizottság közleménye – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11).

(3)

Lásd a Bizottság közleményét: „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében” (SWD(2020) 176 final, 2020.9.17.). Emellett jelentős befektetésekre van szükség az energia- és éghajlat-politikai célok megvalósításához szükséges átképzés és továbbképzés biztosításához, valamint munkaerő-piaci átmenet támogatásához. Lásd például a „Foglalkoztatás és szociális fejlemények Európában” című éves jelentés (ESDE) 2020. évi kiadásában közölt elemzést.

(4)

A „fenntartható finanszírozás” általában az éghajlati, környezeti és szociális megfontolások befektetési döntéshozatalban való kellő figyelembevételének folyamatát jelenti, amely a hosszabb távú és fenntartható tevékenységekbe történő befektetések növekedéséhez vezet.

(5)

Lásd a NextGenerationEU saját weboldalát .

(6)

Európai Beruházási Bank Csoport, Klímabanki ütemterv (2021–2025), 2020. november, elérhető itt .

(7)

A tőkepiacok, például a zöldkötvény- vagy -részvénypiacok bizonyítottan hatékonyan gyorsítják az átállás finanszírozását. Lásd például Ralph De Haas és Alexander Popov, „Finance and decarbonisation: why equity markets do it better” c. írását (Research Bulletin (64), 2019.11.27.), amely itt érhető el.

(8)

 A Bizottság közleménye – „Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása”, COM(2018) 97 final, 2018.3.8.

(9)

Lásd a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó 2018. évi cselekvési terv végrehajtásának részleteit tartalmazó stratégiát kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SWD(180) final, 2021.7.6.).

(10)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(11)

Valamely szervezet nem környezetbarát termékeinek, tevékenységeinek vagy politikáinak marketingmódszerek segítségével környezetbarátként való bemutatása.

(12)

A Bizottság 2021. július 6-án elfogadott és a Hivatalos Lapban közzéteendő felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikke hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges módszertan meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről.

(13)

Javaslat a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló irányelvre (COM(2021) 189 final, 2021.4.21.).

(14)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(15)

 Lásd a 10. jegyzetet.

(16)

A CSRD-megállapodás létrejöttéig ez a kötelezettség a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv (a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 2014/95/EU irányelv) 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozásokra vonatkozik.

(17)

A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.); a Bizottság (EU) 2017/2359 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 21.) az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 341., 2017.12.20., 8. o.).

(18)

 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2089 rendelete (2019. november 27.) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 17. o.). További információk itt érhetők el.

(19)

Javaslat a zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2021) 391 final, 2021.7.6.).

(20)

 A kérdőívre részletesebb ismertetése és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során kapott válaszok összefoglalása itt érhető el.

(21)

További információk itt érhetők el.

(22)

A Bizottság hamarosan előterjeszti az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagot, amelynek célja az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályainak aktualizálása úgy, hogy azok tükrözzék az EU által 2030-ra kitűzött 55 %-os nettó kibocsátáscsökkentési célt.

(23)

 Lásd a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform 2021. márciusi jelentését az átállás finanszírozásáról, elérhető itt . Az átállás finanszírozásáról szóló jelentésében a platform szakértői előzetes ajánlásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet ösztönözni az átállás finanszírozását a gazdaság egészében.

(24)

 E javaslat célja, hogy meghatározza az átállási folyamathoz az európai zöld megállapodással összhangban hozzájáruló gazdasági tevékenységek – köztük a meglévő befektetések – időkereteit és köztes lépéseit, amelyek az Európai Tanács 2020. december 11–12-i következtetéseihez kapcsolódva elismerik az olyan átmeneti technológiák szerepét, mint a földgáz.

(25)

A jelentés elkészítését a taxonómiai rendelet 26. cikkének (2) bekezdése írja elő.

(26)

Ez a folyamat a Közös Kutatóközpont, az Európai Bizottság tudományos és tudásszolgálata által 2021 márciusában közzétett független és tudományos technikai jelentésen, valamint az Euratom 31. cikk szerinti szakértői csoport és az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCHEER) jelentésein alapul. További információk a Bizottság  honlapján találhatók.

(27)

Az uniós taxonómiai rendelet 9. cikke a következő hat környezetvédelmi célkitűzést határozza meg: a) az éghajlatváltozás mérséklése; b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; c) a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; d) a körforgásos gazdaságra való átállás; e) a szennyezés megelőzése és csökkentése; valamint f) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

(28)

A Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség meghatározása szerint fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvény „minden olyan kötvénytípus, amelynek pénzügyi és/vagy strukturális jellemzői attól függően változhatnak, hogy a kibocsátó eléri-e az előre meghatározott fenntarthatósági, illetve ESG-célkitűzéseket”. Ez a megközelítés ellentétben áll a bevételek felhasználásán alapuló megközelítéssel.

(29)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(30)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

(31)

 A Bizottság kkv-kkal foglalkozó technikai szakértői érdekképviseleti csoportja (TESG) hangsúlyozza, hogy együtt kell működni a kisvállalkozásokkal, támogatni kell őket a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási követelményeknek való megfelelésben, és növelni kell láthatóságukat a befektetők számára, ugyanakkor ügyelni kell közzétételi terheik arányosságára.

(32)

A Bizottság ezt a támogatást a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 57., 2021.2.18.) szerinti technikai támogatási eszközén keresztül fogja nyújtani.

(33)

Lásd az InvestEU és az Enterprise Europe Network saját weboldalait. A Bizottság több olyan kezdeményezést is indított, amelyek célja az egyes befektetések kockázatmentesítése; ezek között említhető például az energiahatékonysági pénzügyi intézmények energiahatékonysági projektekkel foglalkozó csoportjával közösen végrehajtott kockázatmentesítési projekt.

(34)

 Az informatikai fejlesztést és beszerzési döntéseket az Európai Bizottság Informatikai és Kiberbiztonsági Tanácsának előzetesen jóvá kell majd hagynia.

(35)

 Az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum 2021 közepéig tanulmányt tervez közzétenni a különböző blokklánc-mechanizmusok energiafogyasztásáról.

(36)

 A Bizottság közleménye – „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” (COM(2021) 118 final, 2021.3.9.).

(37)

 A Bizottság közleménye: „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” (COM(2021) 82 final, 2021.2.24.).

(38)

 Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság: A biztosítások védelmi résének kísérleti eredménytáblája természeti katasztrófák esetén (2020. december, további információk itt találhatók).

(39)

Lásd a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet szerinti közzétételek tartalmáról, módszertanáról és bemutatásáról szóló végleges jelentést , a vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezetével együtt.

(40)

 A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform 2021 októberében fog tanácsot adni az uniós taxonómia keretének a szociális taxonómiára való kiterjesztésével kapcsolatban, figyelembe véve mind a szociális célkitűzéseket, mind az irányítási szempontokat.

(41)

„Green Budgeting Practices in the EU: A First Review” (Környezetbarát költségvetés-tervezési gyakorlatok az EU-ban: Első felülvizsgálat), az ECFIN 140. sz. vitaanyaga, 2021. május 21., elérhető itt .

(42)

Lásd a központi bankok és felügyeleti hatóságok hálózatának kiadványait a környezetvédelmi szempontok pénzügyi rendszeren belüli érvényesítéséről.

(43)

Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése szintén összekapcsolódik: lásd a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021. június 10-i, biológiai sokféleséggel és éghajlatváltozással foglalkozó műhelyjelentését (elérhető  itt ).

(44)

 A hitelminősítő intézetek véleményeikben és módszereikben olyan környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket is figyelembe vesznek, amelyeket a pénzügyi eszközök vagy vállalatok hitelképessége szempontjából fontosnak tartanak. A hitelminősítési kilátások a hitelminősítések rövid és/vagy középtávon várható irányára vonatkozó vélemények, és nem céljuk a környezeti, társadalmi és irányítási hatások holisztikus értékelése.

(45)

 BlackRock és Financial Markets Advisory (FMA): „Időközi tanulmány a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az uniós banki prudenciális keretekbe és a bankok üzleti stratégiáiba és befektetési politikáiba történő integrálásáról” (2020. december, elérhető  itt ). Ezenkívül „a bejelentett gyakorlatok 90 %-át maguk a bankok csak részben vagy egyáltalán nem tartják összhangban lévőnek az EKB éghajlattal és környezeti kockázatokkal kapcsolatos felügyeleti elvárásaival”; Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja vitaindító beszéde az „Az újonnan megjelenő éghajlati kockázatok felügyelete és pénzügyi intézményekre gyakorolt hatásai” című EKB-EBRD közös konferencián, 2021. június 16.

(46)

A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) és a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD): az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról; illetve az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27.).

(47)

 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II).

(48)

Lásd az éghajlati kockázatok nyomon követésével foglalkozó EKB/ESRB projektcsoport 2021. évi jelentését az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról és a pénzügyi stabilitásról.

(49)

A felügyeletek megkezdték az éghajlati stressztesztek kereteinek kidolgozását. Az EKB például az egész gazdaságra kiterjedő éghajlati stressztesztet végez, amelynek keretében felméri az euróövezeti bankok jövőbeli éghajlati kockázatoknak való kitettségét azáltal, hogy elemzi partnereiknek a különböző éghajlati forgatókönyvek szerinti rugalmasságát.

(50)

A felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktusok listája itt olvasható.

(51)

A vagyonkezelői kötelezettségek biztosítják, hogy azok, akik mások pénzét kezelik, saját érdekeik helyett a kedvezményezettek, illetve ellátottak érdekeit tartsák szem előtt. A vagyonkezelők által hozott döntések a befektetési lánc alsóbb szintjein is érvényesülnek, befolyásolva a döntéshozatali folyamatokat, a tulajdonosi gyakorlatokat és végső soron a vállalkozások irányításának módját.

(52)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/828 irányelve (2017. május 17.) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2017.5.20., 1. o.).

(53)

Ezek a beszámolási követelmények valamennyi nagyvállalatra és a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével az EU szabályozott piacain jegyzett valamennyi vállalatra vonatkoznának.

(54)

 Európai Bizottság és Environmental Resources Management (ERM): „Tanulmány a fenntarthatósággal kapcsolatos minősítésekről, adatokról és kutatásokról” (2021.1.6., elérhető itt ).

(55)

A fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) szerinti közzétételi követelmények, az uniós taxonómiai rendelet, valamint a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási követelmények; mindezt a későbbiek során az uniós társjogalkotók által jelenleg vizsgált, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslat egészít ki.

(56)

Lásd például a pénzügyi rendszerben a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével foglalkozó hálózat (NGFS) által 2021 márciusában közzétett „A zöld finanszírozás fokozásának eredménytáblája” című dokumentumot, amelynek mutatói lehetővé teszik a pénzügyi rendszerben a környezetvédelmi szempontok érvényesítése felé tett előrehaladás mértékének nyomon követését.

(57)

Például a G20-ak és a G7-ek, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS), a pénzügyi rendszerben a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével foglalkozó hálózat (NGFS), valamint a pénzügyminiszterek éghajlat-politikai koalíciója.

(58)

Az EU–USA csúcstalálkozón „A megújított transzatlanti partnerség felé” címmel kiadott nyilatkozat (2021.6.15., 10. pont).

(59)

A globális fenntarthatósági beszámolási kezdeményezések szövetségének tagjai, köztük a Global Reporting Initiative és a Value Reporting Foundation.

(60)

A platformot, valamint annak célkitűzéseit, összetételét és munkatervét a 2021. július 6-i SWD(2021) 180 final dokumentum mutatja be részletesen.

(61)

2021 őszén az IPSF jelentést nyújt be i. a közös taxonómiáról, amely meghatározza a hatóságok által kidolgozott, meglévő taxonómiák közötti hasonlóságokat, ii. jelentést készít a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről, amelynek átfogó és holisztikus összehasonlítást kell biztosítania a vállalatokra, eszközkezelőkre és intézményi befektetőkre vonatkozó közzétételi követelmények tekintetében, valamint iii. közzéteszi éves jelentését.

(62)

A tagok együttesen a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 %-át, a világ népességének 50 %-át és a globális GDP 55 %-át adják; az IPSF tagságáról további információk itt találhatók.

(63)

Az OECD becslései szerint 2020-ban a fejlődő országokban a Covid19 miatt a fenntartható fejlődési célok éves finanszírozási hiánya 2,1 billió eurós növekedéssel elérte a 3,6 billió eurót (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: „Global Outlook on Financing for Sustainable Development” (A fenntartható fejlődés finanszírozásának 2021. évi globális kilátásai), 2020, elérhető itt ).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2021.7.6.

COM(2021) 390 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája

{SWD(2021) 180 final}

Részletes intézkedések és glosszárium

Glosszárium

(1)

Az „Uniós taxonómia, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás, a fenntarthatósági preferenciák és a vagyonkezelői kötelezettségek: a finanszírozási forrásoknak az európai zöld megállapodás felé történő irányítása” bizottsági közleményben (COM(2021) 188 final, 2021.4.21.) leírt további lépéseket követve.

(2)

 A Bizottság ezt a támogatást a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 57., 2021.2.18.) szerinti technikai támogatási eszközén keresztül fogja nyújtani.

(3)

 A Bizottság ezt a támogatást a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 57., 2021.2.18.) szerinti technikai támogatási eszközén keresztül fogja nyújtani.

(4)

Lásd itt .

(5)

Az exporthitelek a nemzeti exporthitel-ügynökségek által biztosított, államilag támogatott pénzügyi eszközök. Lásd a kereskedelempolitikai felülvizsgálatot .

(6)

 Európai Értékpapírpiaci Hatóság, nyilvános közlemény a részvényesi együttműködésről és a nyilvános vételi ajánlatról szóló irányelv alapján történő összehangolt fellépésről (ESMA/2014/677-REV, 2019.1.8., elérhető itt ).