EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020XC0515(05)

A bizottság közleménye Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé – Covid19 2020/C 169/03

C/2020/3250

OJ C 169, 15.5.2020, p. 30–37 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.5.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 169/30


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé – Covid19

(2020/C 169/03)

I.   BEVEZETÉS

A Covid19-világjárvány minden európai országban példátlan egészségügyi vészhelyzetet okozott. Hatékony kezelés vagy oltóanyag hiányában, valamint a fertőzések exponenciális növekedése következtében Európában 2020 februárjától számos uniós tagállam és schengeni társult ország (1) (a továbbiakban: a tagállamok) kényszerült arra, hogy mélyreható közösségi intézkedéseket hajtson végre, beleértve a kijárási korlátozást és a közösségi távolságtartást. Ezen intézkedéseknek csaknem valamennyi tagállamban részét képezte a szabad mozgás korlátozása a népegészségügy védelme céljából, többek között az ideiglenes belső határellenőrzések formájában (2). Emellett az Unió külső határain a Bizottság március 16-i (3), április 8-i (4) és május 8-i (5) ajánlásai – valamint az ezek alátámasztásául szolgáló március 30-i iránymutatás (6) – nyomán korlátozások léptek életbe a nem alapvető fontosságú utazásokra vonatkozóan.

Az elmúlt hetekben a Bizottság és a tagállamok elmélyítették a koordinációt, a közös fellépést és az információcserét. Ez hozzájárult a korlátozások hatásának enyhítéséhez, lehetővé téve az egységes piac működése bizonyos aspektusainak helyreállítását, beleértve az alapvető áruk és szolgáltatások nyújtását egész Európában, valamint a szabad mozgást a határokon átnyúló, alapvető fontosságú utazások tekintetében. Ezek az első intézkedések azt a célt szolgálták, hogy egyensúlyt teremtsenek egyrészt a járvány terjedésének késleltetésére és az egészségügyi rendszerekre nehezedő túlzott nyomás kockázatának csökkentésére irányuló célkitűzés, másrészt a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgására gyakorolt negatív hatások korlátozásának szükségessége között.

Az egészségügyi helyzet fokozatos javulásával párhuzamosan változtatnunk kell ezen az egyensúlyon: újra biztosítanunk kell a személyek korlátlan szabad mozgását és vissza kell állítanunk az európai integráció egyik legfontosabb vívmányának, a schengeni térségnek az integritását. A korlátozások megszüntetése kulcsfontosságú a gazdasági fellendülés szempontjából. A szabad mozgás korlátozása és a belső határok visszaállítása kárt okoz az egységes piacnak és az ellátási láncok zökkenőmentes működésének. Ezen túlmenően árt az európai életmódnak egy olyan Unióban, ahol a polgárok szabadon kelhetnek át a határokon, akár munkavállalóként, diákként, családtagként vagy turistaként. Azon kell dolgoznunk, hogy visszaállítsuk az európai integráció e kulcsfontosságú vívmányát.

E közlemény célja, hogy felkérje a tagállamokat arra, hogy vegyenek részt az Unión belüli korlátlan határátlépés visszaállításának folyamatában. A személyek szabad mozgásának helyreállítása és a belső határellenőrzések megszüntetését több szakaszban kell elérnünk, amelyen belül kiemelt figyelmet kell fordítani a polgárok életére és egészségére. Ezért az utazás helyreállításának elsődleges feltétele a járványügyi helyzet lesz, amelyet az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében olyan intézkedések egészítenek ki, mint például a különböző utazási módokra és szállásokra vonatkozó egészségvédelmi követelmények. A határokon átnyúló mobilitás visszaállítása a turizmus és a közlekedés helyreállításának egyik előfeltétele.

Ezzel a közleménnyel együtt a Bizottság intézkedéscsomagot terjeszt elő a turisztikai ökoszisztéma újbóli fellendítése érdekében, tekintettel arra, hogy e terület Európa egyik gazdasági, társadalmi és kulturális hajtóereje. Ez a közlemény meghatározza, hogy a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban a belföldi és határokon átnyúló korlátozások fokozatos megszüntetését hogyan egészítse ki az európaiak szabad mozgásának fokozatos visszaállítása és a belső határellenőrzések megszüntetése.

II.   KÖZÖS EURÓPAI ÜTEMTERV

2020. április 15-én az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke közös európai ütemtervet (a továbbiakban: közös ütemterv) adott ki a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésére. Az ütemterv a tagállamoknak szóló ajánlásokat tartalmaz a bevezetett intézkedések fokozatos megszüntetésére vonatkozóan, és fokozatos megközelítést szorgalmaz a szabad mozgás korlátozás nélküli visszaállítására, valamint a legtöbb tagállam által alkalmazott ideiglenes belső határellenőrzések megszüntetésére. Második lépésként előirányozza továbbá a külső határokon keresztül az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazásokra vonatkozó korlátozások megszüntetését – a helyzet alakulását a Bizottság folyamatosan értékeli.

A közös ütemterv felszólítja a Bizottságot arra, hogy 1. a helyzet alakulásával párhuzamosan továbbra is elemezze a tagállamok által a Covid19-világjárvány kezelése érdekében hozott intézkedések arányosságát, és 2. kérje az aránytalannak ítélt intézkedések megszüntetését, különösen, ha azok hatást gyakorolnak az egységes piacra. Hangsúlyozza továbbá, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos intézkedések összehangolt enyhítése közös európai érdek. A Covid19-világjárvány és annak azonnali következmények elleni küzdelem sürgősségén túlmenően az európai társadalmaknak és gazdaságoknak vissza kell térniük a rendes működéshez. A tagállamok területén belüli korlátozások megszüntetésével párhuzamosan felül kell vizsgálni az utazási korlátozások és a belső határellenőrzések megszüntetését. Minden lépést azon kockázat maradéktalan figyelembevétele mellett kell megtenni, hogy a közösségi fertőzés második hulláma indulhat el, ami a járvány megfékezésére irányuló intézkedések újbóli bevezetésére irányuló – még az eddigieknél is szigorúbb – intézkedéseket tenne szükségessé. A közös ütemterv értelmében figyelmet kell fordítani továbbá az EU szomszédságában található országok helyzetére is. A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Bizottság – a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról szóló közleményével (7) összhangban – készen áll arra, hogy a régiót szorosan bevonja közös ütemtervének végrehajtásába.

A közös ütemterv három olyan kérdést említ, amelyet figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy eljött-e már az ideje az utazási korlátozások és belső határellenőrzések megszüntetésének: 1. epidemiológiai kritériumok; 2. az egészségügyi rendszerek kapacitása és 3. megfelelő kapacitás a nyomon követéshez. Mindezek alapján az ütemterv egyértelművé teszi, hogy a jelenleg alkalmazott belső határellenőrzéseket és az azok alapjául szolgáló utazási korlátozásokat fel kell oldani, amint az egyes járványügyi helyzetek megfelelő mértékű hasonlóságot mutatnak, és a közösségi távolságtartásra vonatkozó szabályokat széles körben és felelősségteljesen alkalmazzák. (8) A közös ütemterv hangsúlyozza, hogy a szabad mozgás korlátozásának fokozatos megszüntetése és a határok fokozatos újranyitása során előnyben kell részesíteni a határ menti ingázókat és az idénymunkásokat, és el kell kerülni az uniós utazó munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. (9)

III.   A COVID19-JÁRVÁNY MEGFÉKEZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK MEGSZÜNTETÉSE A BELSŐ HATÁROKON: KRITÉRIUMOK ÉS SZAKASZOK

Az utazási korlátozások és a belső határellenőrzések feloldására irányuló folyamat különböző kritériumok mérlegelését és kiegyensúlyozását teszi szükségessé, figyelembe véve az egyes tagállamok – országrészenként és régiónként esetlegesen eltérő – járványügyi helyzetét. Ez az objektív alap elengedhetetlenül fontos annak biztosításához, hogy a korlátozások feloldása megkülönböztetésmentesen történjék. Az e közleményben javasolt szakaszokat összehangolt módon kell végrehajtani. E folyamatnak rugalmasnak kell lennie, a járványügyi helyzet függvényében lehetővé téve bizonyos intézkedések újbóli bevezetését vagy akár az intézkedések felgyorsított megszüntetését. A folyamat időzítését az is befolyásolja, hogy a polgárok betartják-e a közösségi távolságtartásra irányuló intézkedéseket. Valamennyi szakasznak a folyamatosan változó helyzet értékelésén és a kritériumok folyamatos nyomon követésén kell alapulnia. E célból a IV. szakaszban meghatározott koordinációs mechanizmus fontos szerepet fog játszani mind a kölcsönös bizalom, mind az operatív következetesség biztosításában.

III.1.   Kritériumok

Az utazási korlátozások és a belső határellenőrzések feloldásának az Európa-szerte és az egyes tagállamokban fennálló járványügyi helyzet gondos mérlegelésén kell alapulnia. Az utazási korlátozások fokozatos megszüntetése érdekében nemzeti szinten meghozandó intézkedések kapcsán a) a tagállamokban fennálló járványügyi helyzetek közelítésének értékelését együttesen kell figyelembe venni b) a járvány megfékezésére irányuló intézkedések alkalmazásának szükségességével (ideértve a közösségi távolságtartást a társadalmakba vetett bizalom kiépítése és fenntartása közepette), valamint c) az arányossággal – vagyis az általános korlátozások fenntartásának előnyeit össze kell hasonlítani a gazdasági és társadalmi megfontolásokkal, beleértve az EU-n belüli munkaerő-mobilitásra és kereskedelemre gyakorolt hatást (10). Ezek a kritériumok lehetővé teszik az ellenőrzések és az utazási korlátozások fokozatos, rugalmas és összehangolt megközelítését.

A „Covid19 Koordinációs Csoport – Belügyek” keretében folytatott konzultációk alapján, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által nyújtott tudományos szakvéleményt figyelembe véve a Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a szabad mozgásra és a belső határellenőrzésre vonatkozó korlátozások feloldása során vegyék figyelembe az alábbi elemeket és szakpolitikai megfontolásokat.

a)   Járványügyi helyzet

Az EU-n belül az utazási korlátozásokat először azokon a területeken kell megszüntetni, ahol az ECDC iránymutatása alapján folyamatosan javul a járványügyi helyzet, és ahol elegendő kapacitás áll rendelkezésre a kórházak, a tesztelés, a felügyelet, valamint a kontaktkövetés tekintetében. Erre a diszkriminatív intézkedések megelőzése és az uniós szintű összehangolt fellépés biztosítása érdekében van szükség. Ezen túlmenően az ECDC a tagállamokkal együttműködésben kidolgozza és folyamatosan naprakészen tartja a Covid19-fertőzési mutatók térképét (11), amely a szubnacionális szintre (NUTS3) is kiterjed. A térkép célja, hogy uniós szintű tájékoztatást nyújtson a hatóságok, a fuvarozók és a szolgáltatók számára. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok biztosítsák az ECDC számára a szükséges felügyeleti információkat annak érdekében, hogy a térképet folyamatosan frissíthessék, és azt a polgárok is megbízható referenciaforrásként használhassák. A tagállamoknak jelenteniük kell a szükséges adatokat az ECDC-nek vagy az Egészségügyi Biztonsági Bizottságon keresztül az átviteli szintek lehető legpontosabb, összehasonlíthatóbb és hatékonyabb regionális ellenőrzésének biztosítása érdekében, beleértve az átviteli és fertőzési arányokat, az intenzív terápiás osztályokra felvettek arányát és a tesztelési arányokat.

Az egyes tagállamokban, szubnacionális régiókban vagy területeken fennálló mindenkori helyzetről be kell számolni az intenzív és folyamatosan frissített kommunikációs kampányok során. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a határokat átlépő személyek átlátható információk és a helyzet teljes körű ismerete alapján tervezhessenek és cselekedhessenek, és utazásuk során egyéni felelősséget vállalhassanak az egészségügyi ajánlások követéséért. A Bizottság támogatni fogja ezt a kommunikációs erőfeszítést azáltal, hogy honlapján továbbra is nyilvánosan közzéteszi többek között az adott időpontban érvényben lévő belső határellenőrzések listáját (12).

b)   A járvány megfékezésére irányuló intézkedések, ideértve a közösségi távolságtartást

A – többek között a határokon átnyúló – utazási korlátozások feloldásának előfeltétele annak biztosítása, hogy a járvány megfékezésére irányuló intézkedések betartását – például a közösségi távolságtartást – az utazás során a kiindulási helytől a célállomásig követni lehessen, beleértve a határátlépést is. Azokban az esetekben, amikor a közösségi távolságtartást nehezebb biztosítani, a közlekedési és vendéglátóipari ágazat számára kiadott ajánlásokkal összhangban további, azonos szintű védelmet biztosító biztosítékokat és intézkedéseket kell bevezetni (13). Ebben az összefüggésben hasznosak a kontaktkövető alkalmazások, és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemrégiben kiadott iránymutatásával (14) és az adatvédelemmel összefüggésben a Covid19-világjárvány elleni küzdelmet támogató alkalmazásokról szóló iránymutatással (15) összhangban a Bizottság és a tagállamok az interoperabilitási elvekről szóló protokollt tettek közzé annak biztosítása érdekében, hogy az önkéntes, jóváhagyott kontaktkövető alkalmazások határokon átnyúlóan működhessenek és megbízhatóak legyenek, függetlenül attól, hogy a felhasználóik hol tartózkodnak Európában (16).

Bár az átfogó exitstratégia részeként a járvány megfékezésére irányuló intézkedések várhatóan enyhülni fognak, továbbra is szükség lesz bizonyos intézkedésekre, többek között a közösségi távolságtartásra vonatkozó egyéni és szervezeti szintű intézkedésekre.

Minden tagállamnak egyedileg célzott intézkedéseket kell alkalmaznia a vírus átviteli kockázatának csökkentése érdekében (17). Rendkívül fontosak a vizsgálatok és a vizsgálati kapacitás növelése, a kontaktkövetés, valamint az elkülönítés és a karantén alkalmazása a Covid19-gyanús esetek észlelése esetén. A tagállamok mérlegelhetik – szisztematikus, véletlenszerű vagy kockázaton alapuló – vizsgálatok alkalmazását is a vírus újbóli terjedésével kapcsolatos kockázatok nyomon követésének eszközeként a hazatérő utazók tekintetében.

Az ECDC – a Bizottság és a tagállamok támogatásával – folytatja a releváns információk gyűjtését a tagállamoktól annak érdekében, hogy áttekintést kapjon a járvány megfékezésére irányuló intézkedésekről, beleértve a tagállamokban alkalmazott közösségi távolságtartási intézkedéseket is.

A polgároknak lehetőséget kell adni arra, hogy felelősségteljes magatartás révén meg tudják védeni magukat és másokat. Ehhez összehangolt megközelítésre van szükség a közösségi távolságtartási intézkedések tekintetében azon tagállamok között, amelyek megkezdték az utazási korlátozások feloldását. Amennyire csak lehetséges, el kell kerülni a közösségi távolságtartás be nem tartását és olyan helyzet kialakulását, amikor az egymásnak ellentmondó információk zavart okoznak. E célból a tagállamok gondoskodhatnának például egy egységes, hozzáférhető honlap létrehozásáról az utazók előzetes tájékoztatása céljából, és biztosíthatnák, hogy a polgárok a területükre való belépéskor automatikus SMS-t kapjanak, amely információkat tartalmaz a Covid19-világjárvány során alkalmazott különleges intézkedések és korlátozások tekintetében elérhető nemzeti vagy regionális információs pontról, valamint arról, hogy kivel kell felvenni a kapcsolatot, ha valakin jelentkeznek a Covid19 tünetei.

c)   Gazdasági és társadalmi megfontolások

Az egységes piac közös térség. Az ellátási láncok és a szolgáltatók nem láthatatlan falak mentén működnek, különösen a határ menti régiókban. A népegészség védelme érdekében végrehajtott intézkedések egyértelműen szükségesek, azonban magas gazdasági és társadalmi költségekkel járnak, ezért ki kell térniük az egységes piacra gyakorolt hatások alapos mérlegelésére is. A korlátozásoknak hatékonyaknak és arányosaknak kell lenniük, és nem léphetik túl a járvány megfékezéséhez és a népegészség védelméhez szükséges mértéket, különösen a gazdaság újjáélesztésére irányuló, példa nélküli közös európai erőfeszítés fényében.

Általánosságban elmondható, hogy a népegészségügy védelmét szolgáló, a Covid19-válság leküzdése érdekében bevezetett korlátozások súlyos gazdasági és társadalmi hatásokkal jártak, többek között bizonyos ágazatok, különösen a tágabb turisztikai ökoszisztéma leállásához, a termékek és szolgáltatások iránti kereslet összeomlásához, valamint az ellátási láncok és a munkavállalók és szolgáltatások határokon átnyúló szabad mozgásának zavaraihoz vezettek.

Ahogy a tagállamoknak sikerül visszaszorítaniuk a vírus terjedését, a tagállamok hasonló általános kockázati besorolású más régióiba vagy területeire irányuló, illetve onnan eredő szabad mozgást érintő általános korlátozásokat olyan, célzottabb intézkedésekkel kell felváltani, amelyek kiegészítik a közösségi távolságtartásra irányuló intézkedéseket, valamint a gyanús esetek hatékony nyomon követését és vizsgálatát. A szabad mozgás teljes helyreállításáig továbbra is prioritásként kell kezelni a határokon átnyúló mozgásra vonatkozó korlátozásoknak az egészségügyi, a társadalmi és gazdasági tevékenység kulcsfontosságú területein való enyhítését.

Ez nemcsak azért fontos, hogy a gazdaságot a teljes talpraállás felé vezető pályára állítsuk, hanem szociális és családi megfontolások miatt is. Sok család kényszerült elviselni, hogy a vírus terjedésének megfékezése érdekében tagjai hosszú időre egymástól elválasztva éltek. A polgárok sok esetben – beszélhetünk itt kórházakról, bentlakásos idősotthonokról, a mezőgazdasági vagy a szolgáltatási ágazatról – nem tértek haza családjukhoz annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a válság leküzdéséhez. Amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi, lehetővé kell tenni az emberek számára a biztonságos utazást, hogy újra családjuk körében lehessenek.

Ezeket a kérdéseket megvitattuk a tagállamok képviselőivel; az alábbi ábra összefoglalja az összehangolt megközelítés kritériumait és elveit.

Image 1

III.2.   Szakaszos megközelítés

Kockázatértékelésében az ECDC arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések túl gyors vagy koordinálatlan módon történő, megfelelő nyomon követés és az egészségügyi kapacitások rendelkezésre állása nélküli megszüntetése a folytatólagos közösségi fertőzések hirtelen újraéledéséhez vezethet (18). Ezért – a belföldi korlátozások fokozatos enyhítéséhez hasonlóan – fokozatos megközelítést kell előirányozni az utazási korlátozások és a határellenőrzések megszüntetésére. A folyamat három szakaszra osztható, figyelemmel a III.1. szakaszban említett kritériumokra. A jelenlegi 0. szakaszból a következő szakaszokig rugalmasan kell eljutni, és szükség esetén, ha a járványügyi helyzet rosszabbodik, visszafelé kell tenni lépéseket. E tekintetben megfelelő készültségi terveket kell kidolgozni, amelyek a változó járványügyi helyzet fényében lehetővé teszik az intézkedések gyors visszaállítását vagy a vártnál korábbi feloldását.

Az utazási korlátozások fokozatos megszüntetésekor figyelembe lehetne venni a közösségi távolságtartás vagy az azzal egyenértékű, a járvány megfékezésére irányuló intézkedések terén elért gyakorlati eredményeket az utazás szempontjából leginkább releváns területeken, különösen a különböző közlekedési módok és a szállástípusok tekintetében. A Bizottság által e közleménnyel párhuzamosan elfogadott, a közlekedési szolgáltatások és az összekapcsoltság fokozatos helyreállításáról, valamint a vendéglátóipari létesítmények egészségügyi protokolljairól szóló iránymutatások (19) konkrét elemekkel szolgálnak az illetékes hatóságok vagy az ágazati szervek számára ahhoz, hogy azok tovább pontosítsák, illetve a gazdasági szereplők bevezessék azokat az intézkedéseket, amelyek azonos szintű védelmet tesznek lehetővé, különös tekintettel a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatokra. Az utazási korlátozások és a belső határellenőrzések megszüntetésére irányuló döntéshozatali folyamat során figyelembe kell venni ezen iránymutatások és elvek gyakorlati végrehajtását.

Az utazási korlátozások és ellenőrzések fokozatos megszüntetésekor figyelemmel kell lenni a világjárványt célzó és a kapcsolódó megelőző intézkedések gazdasági és társadalmi hatására is, különös tekintettel a turizmusra és a közlekedésre. Az új Covid19-iránymutatások (20), protokollok és szabványok biztosíthatják, hogy az utazási kockázatok csökkentése érdekében működőképes, megfizethető és arányos intézkedések legyenek érvényben az utasok által igénybe vett különböző közlekedési módok, az autóbérlés, a hobbihajózás, a különböző típusú szálláshelyek, a vendéglátás, a látványosságok, a kiállítások stb. tekintetében. Onnantól, amikor ezeket a protokollokat ténylegesen alkalmazzák, a közös ütemtervben említettek szerint fel lehet oldani az említett közlekedési módokra és egyes idegenforgalmi tevékenységekre vonatkozó utazási korlátozásokat üdülési célú utazások tervezése érdekében.

—    0. szakasz: Jelenlegi állapot

A Covid19-világjárvány arra késztette a tagállamokat, hogy széles körű közösségi intézkedéseket vezessenek be, ideértve a kijárási korlátozásokat és a közösségi távolságtartást, amelyek drámai következményekkel jártak mind az országon belüli, mind a határokon átnyúló mozgásokra nézve. Szinte valamennyi tagállam ideiglenes belső határellenőrzést vezetett be a népegészségügy védelme céljából. Ezenkívül a március 30-i bizottsági iránymutatás óta utazási korlátozásokat vezettek az Unió külső határain a nem alapvető fontosságú utazás tekintetében.

E belső határellenőrzések újbóli bevezetése és az utazási korlátozások okozta súlyos problémák kezelése, valamint a belső piac működésére gyakorolt hatások korlátozása érdekében a Bizottság mozgósította a szükséges forrásokat, és gondoskodott az uniós szintű összehangolásáról. A Bizottság továbbá gyakorlati iránymutatást terjesztett elő annak érdekében, hogy zöld sávokon keresztül biztosítsák a létfontosságú áruknak az EU-n belüli folyamatos áramlását, továbbá hogy megkönnyítsék a légi árufuvarozást, és hogy garantálják a munkavállalók szabad mozgásának gyakorlását (21).

Az EU számos részén a kritikus foglalkozásokat olyan személyek gyakorolják, akik az egyik tagállamban élnek, és egy másikban dolgoznak. A határátlépéssel kapcsolatban bevezetett tagállami korlátozások ezért további nehézségeket okozhatnak, és akadályozhatják a Covid19-válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseket. Jóllehet a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlásáról szóló iránymutatások elfogadása óta helyi szinten javult a helyzet, bizonyos belső határok átlépésével kapcsolatban továbbra is jelentős problémák állnak fenn. A tagállamoknak ezért lehetővé kell tenniük a munkavállalók – és különösen a közlekedési dolgozók, a határ menti ingázók, a kiküldött munkavállalók és idénymunkások, valamint a szolgáltatók – számára, hogy átkeljenek a határon, és akadálytalanul eljuthassanak munkahelyükre (22). Ez a rendelkezés abban az esetben is alkalmazandó, ha az ilyen munkavállalók és szolgáltatók csak áthaladnak egy tagállam területén. A tagállamoknak emellett tájékoztatniuk kell a munkáltatókat arról, hogy kötelesek gondoskodni a megfelelő egészségvédelemről és biztonságról.

A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb véglegesítse a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok (a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet) folyamatban lévő felülvizsgálatát; ezt mielőbb le kell zárni annak biztosítása érdekében, hogy a válság és különösen a határlezárások által érintett utazó munkavállalók egy olyan jól működő szociális biztonsági koordinációs rendszerre támaszkodhassanak, amely a jogaikat még hatékonyabban garantáló korszerűsített szabályokkal rendelkezik.

A Bizottság fent említett iránymutatásai jelentős mértékben enyhítették a korlátozásoknak az egységes piacra és a szabad mozgásra gyakorolt hatását, és azokat mindaddig alkalmazni kell, amíg a belső határellenőrzések és az általánosabb utazási korlátozások meg nem szűnnek.

—    1. szakasz: A szabad mozgás visszaállítása a belső határokon bevezetett korlátozások és ellenőrzések részleges megszüntetése révén

Az utazási korlátozásokat és a határellenőrzéseket fokozatosan meg kell szüntetni az egész Unióban, ha az európai járványügyi fejlemények továbbra is pozitív tendenciát mutatnak, különösen akkor, ha a reprodukciós ráta kellően alacsony szintre csökken. Amennyiben ez azonnal nem lehetséges, a határellenőrzéseket és az utazási korlátozásokat a kedvezően alakuló és kellőképpen hasonló járványügyi helyzettel rendelkező régiók, területek és tagállamok esetében kell megszüntetni. Ott, ahol a járványügyi helyzet eltérőbb, további biztosítékok és intézkedések bevezetésére, valamint nyomon követés alkalmazására van lehetőség.

Erre akkor kerülhet sor, ha első lépésként a belföldi járványügyi helyzet alakulása lehetővé teszi a szabad mozgásra vonatkozó belföldi korlátozások enyhítését. A határokon átnyúló közlekedés esetében a különböző közlekedési módokra vonatkozó biztonsági követelményeket meghatározó iránymutatásokban foglaltaknak is teljesülniük kell a közlekedési szolgáltatások és az összeköttetés fokozatos helyreállításáról szóló iránymutatásban foglaltak szerint, továbbá biztosítani kell a nyomon követést az eltérőbb járványügyi helyzetben lévő régiókban, területeken és tagállamokban. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy engedélyezi a területére vagy a területén belüli meghatározott régiókba és országrészekbe történő utazást, ezt megkülönböztetésmentes módon kell megtennie – vagyis lehetővé kell tennie az odautazást az EU minden olyan régiójából vagy országából, ahol hasonló járványügyi helyzet áll fenn.

Mindaddig, amíg nem születik döntés a belső határellenőrzések teljes körű megszüntetéséről, olyan lépésekre is sor kerülhet, amelyek révén el lehet indítani a korlátozások feloldására irányuló folyamatot – így például a szisztematikus határellenőrzést kockázatértékelésen alapuló határellenőrzéssel vagy helyi rendőrségi intézkedésekkel lehet felváltani.

A szabad mozgásra és a határellenőrzésre vonatkozó korlátozások feloldásához többek között a tagállamok közötti szoros koordinációra lesz szükség. Minden tagállamot tájékoztatni kell bármilyen új rendelkezésről annak bevezetése előtt, és mindig egyértelművé kell tenni, hogy a valamely tagállamon belüli adott régiókba való beutazás vagy onnan történő kiutazás korlátozására irányuló szelektív döntéseket teljes mértékben objektív alapon hozzák: a tervezett fenntartandó korlátozások csak népegészségügyi megfontolásokon alapulhatnak, és azokat arányos és megkülönböztetésmentes módon kell kialakítani. Különösen ha egy tagállam úgy dönt, hogy feloldja a valamely másik tagállamba irányuló, illetve onnan kiinduló mozgásra vonatkozó korlátozásait, vagy az ilyen tagállam régióit vagy területeit érintő korlátozásokat, ez az intézkedés megkülönböztetés nélkül – állampolgárságtól függetlenül –alkalmazandó valamennyi uniós polgárra és az adott tagállam összes lakosára, valamint az Unió hasonló járványügyi helyzetben lévő valamennyi részére. Az ellenőrzések megszüntetése nem korlátozódhat a szomszédos tagállamok földrajzilag közeli területeire, hanem annak a hasonló járványügyi helyzeten és az egészségügyi vonatkozású iránymutatások egyes régiókban történő végrehajtásán kell alapulnia, a földrajzi közelségtől függetlenül. A zökkenőmentes átutazást mind szakmai, mind személyes okokból meg kell könnyíteni.

Szakmai okokból lehetővé kell tenni a zökkenőmentes és biztonságos utazást, ugyanakkor ez személyes okokból – például családlátogatás céljából – is fontos. A válság miatt sok család tagjai hosszú időre elszakadtak egymástól különböző tagállamokban – közülük sokan jelentős mértékben hozzájárultak a vírus elleni küzdelemhez. Méltányolva erőfeszítéseiket, fontos, hogy lehetővé tegyük az ilyen családok biztonságos újraegyesítését a hasonló járványügyi helyzetben lévő tagállamokban.

—   2. szakasz A belső határokon bevezetett korlátozások és ellenőrzések általános megszüntetése

Ebben az utolsó szakaszban, amikor az EU-n belüli járványügyi helyzet már kellően pozitív és konvergens lesz, a Covid19 miatt a belső határokon bevezetett valamennyi korlátozást és ellenőrzést feloldják, a szükséges egészségügyi intézkedések (személyes higiénia, közösségi távolságtartás stb.) fenntartása mellett a tagállamok területén (vagy azok egyes részein); a kiterjedt tájékoztató kampányok ebben a szakaszban is folytatódnak. A személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának teljes körű visszaállítása érdekében változatlanul meg kell felelni a különböző közlekedési és lakhatási módokra vonatkozó biztonsági követelményeket meghatározó iránymutatásoknak.

IV.   KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUS

Míg a Bizottság támogató és koordináló szerepet játszhat a szabad mozgásra és a belső határellenőrzésre vonatkozó korlátozások feloldásával kapcsolatos döntések előkészítésében, a tagállamok a fent említett kritériumok alapján értékelik az országukban fennálló helyzetet, és döntenek a korlátozások feloldásáról. A belső határokon végzett ideiglenes határellenőrzés visszaállításával kapcsolatos döntésekhez hasonlóan a határellenőrzés megszüntetéséről szóló döntéseket is a többi tagállammal – különösen a közvetlenül érintett tagállamokkal – konzultálva kell meghozni.

A járvány kezdete óta a Bizottság és a tagállamok számos fórumon rendszeresen megosztják egymással az információkat és a bevált gyakorlatokat, többek között technikai szinten a „Covid19 Koordinációs csoport – Belügyek” keretében, politikai szinten pedig a Bizottság által összehívott rendszeres videokonferencia-értekezleteken keresztül. Rendkívül fontos a kölcsönös bizalmon alapuló és a közös célkitűzések elérésére irányuló szoros koordináció fenntartása a tagállamok között, amelynek továbbra is a fokozatos megközelítés részét kell képeznie. A Bizottság ezért továbbra is biztosítja ezeket a fórumokat az ilyen információcserékhez azzal a céllal, hogy megkönnyítse és előkészítse a határozathozatalt a szabad mozgásra és a belső határellenőrzésre vonatkozó korlátozások összehangolt és szakaszos feloldásáról.

Az exitstratégia keretében fokozni kell az információcserét, a Covid19 koordinációs csoport munkájának nyomon követését és a koordinációt a szabad mozgásra és a belső határellenőrzésre vonatkozó korlátozások megszüntetésére irányuló célzott és következetes megközelítés biztosítása érdekében – összhangban az uniós szabályokkal és elvekkel, ugyanakkor biztosítva a szükséges rugalmasságot az érintett országok számára.

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egy új koordinációs mechanizmus vagy platform létrehozása, a Bizottság azt javasolja, hogy a konkrét ajánlások kidolgozása a meglévő és jól működő kereteken belül történjék. Ezt például az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) keretében lehetne megvalósítani, amely most már teljes körű üzemmódban működik. A Tanács fokozhatná a tagállamok és a Bizottság közötti informális koordinációt, többek között a célzott ajánlások elkészítése terén. A Bizottság természetesen továbbra is betölti intézményi szerepét, többek között azáltal, hogy technikai szinten megkönnyíti az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét.

V.   KÖVETKEZTETÉS

Ez a közlemény támogatja a tagállamokat azon erőfeszítéseik során, amelyek a szabad mozgást és a belső határellenőrzést érintő korlátozások megszüntetésére irányulnak. Tekintettel a Covid19-világjárvány okozta válságból fakadó folyamatosan változó és dinamikus helyzetre, technikai szinten folytatódik a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere, amelyet a felek szükség esetén politikai szinten is nyomon követnek. Amint azt a közös ütemterv is kiemeli, ez gondosan kalibrált, összehangolt és fokozatos megközelítés alkalmazásával történik majd. A Bizottság folytatja továbbá a belső és külső határellenőrzéssel, valamint utazási korlátozásokkal kapcsolatos azon intézkedések arányosságának elemzését, amelyeket a tagállamok a Covid19-világjárvány kezelése céljából vezettek be, és fel fog lépni az aránytalannak ítélt intézkedések megszüntetését kérve.

Bár egyértelmű, hogy a szabad mozgásnak a határellenőrzések és az utazási korlátozások megszüntetése révén történő visszaállítására vonatkozó döntés rendkívül érzékeny kérdés, lényeges részét képezi a polgárokat és a vállalkozásokat jelenleg érintő korlátozások fokozatos megszüntetésének. Ha a tagállamok ezt a folyamatot a népegészségügyi okokból a szükségesnél későbbre halasztanák, az súlyos terhet róna nemcsak az egységes piac működésére, hanem sok millió uniós polgár életére is, akiket ezáltal megfosztanának az Európai Unió egyik kulcsfontosságú vívmányának számító szabad mozgás előnyeitől. Az egységes piac zökkenőmentes működésének visszaállítása kulcsfontosságú követelmény az uniós gazdaságok – és különösen a fontos idegenforgalmi ökoszisztéma és közlekedés – talpra állásához.

A Bizottság készen áll arra, hogy a „Covid19 Koordinációs csoport – Belügyek” és az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus keretében együttműködjön a tagállamokkal annak érdekében, hogy előkészítsék – amint a feltételek lehetővé teszik – a továbblépést az 1. és a 2. szakasz felé azzal az átfogó céllal, hogy helyreálljon a schengeni térség integritása, és a személyek, a munkavállalók, az áruk és a szolgáltatások újra korlátlanul mozoghassanak az Unión belül.


(1)  A schengeni társult országok a következők: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.

(2)  A 2020. március 16-i C(2020) 1753 bizottsági iránymutatás 18. pontjában foglaltak szerint a tagállamok visszaállíthatják az ideiglenes határellenőrzést a belső határokon, ha azt közrendi vagy belső biztonsági okok indokolják. Rendkívül kritikus helyzetben a tagállamok a ragályos betegség jelentette kockázatra adott válaszként megállapíthatják a határellenőrzés visszaállításának szükségességét. A tagállamoknak a Schengeni határellenőrzési kódexszel összhangban be kell jelenteniük a határellenőrzés visszaállítását.

(3)  COM(2020) 115 final.

(4)  COM(2020) 148 final.

(5)  COM(2020) 222.

(6)  Iránymutatás az EU-ba irányuló, nem alapvető fontosságú utazások ideiglenes korlátozásának végrehajtásáról, az uniós polgárok hazaszállítására vonatkozó átutazási megállapodások megkönnyítéséről és a vízumpolitikára gyakorolt hatásokról, C(2020) 2050, 2020. március 30.

(7)  COM(2020) 315 final.

(8)  Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a tagállamokkal együttműködve rendszeresen frissített járványügyi adatokat tartalmazó térképet tart fenn regionális szinten.

(9)  A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozó, a Bizottság által 2020. március 30-án elfogadott iránymutatások: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020XC0330(03)

(10)  Például határ menti ingázók és idénymunkások.

(11)  https://qap.ecdc.europa.eu/public/extensions/COVID-19/COVID-19.html

(12)  Lásd https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/schengen/reintroduction-border-control_en

(13)  COM(2020) 3139 és C(2020) 3251.

(14)  https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19-contact-tracing-public-health-management

(15)  C(2020) 2523 final, 2020.4.16.

(16)  Az önkéntes kontaktkövető alkalmazások interoperabilitására vonatkozó elvek, 2020. május 13.

(17)  Ezeknek a következőket kell tartalmazniuk: a nyilvánosság folyamatos és ismételt tájékoztatását és a tüneteket mutató embereknek az elkülönítéssel és az egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolattartással kapcsolatban nyújtott tanácsadást; kézhigiéniát; köhögési etikettet; az emberek közötti közöségi távolságtartást; maszkok viselését, amelyek forrásszabályozó eszköznek tekinthetők (azaz arra szolgálnak, hogy megelőzzék a fertőzött, tüneteket mutató vagy tünetmentes személyek általi cseppfertőzéseket).

(18)  ECDC kockázatértékelés

(19)  COM(2020) 3139 és C(2020) 3251.

(20)  C(2020) 3139.

(21)  Az iránymutatások áttekintését lásd a https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/travel-and-transportation-during-coronavirus-pandemic_hu weboldalon.

(22)  A kritikus foglalkozások nem teljes körű felsorolását lásd a 2020. március 30-án elfogadott „A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozó iránymutatások” című bizottsági közlemény (2) preambulumbekezdésében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020XC0330(03)


Top