EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.18.

COM(2020) 569 final

2020/0260(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról

{SWD(2020) 179 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), azaz az olyan, rendkívül nagy számítógépes teljesítménnyel rendelkező számítástechnikai rendszerek (szuperszámítógépek), amelyek nagymértékben összetett és megterhelő problémákat képesek megoldani, döntő fontosságúak társadalmunk digitális transzformációja szempontjából. Ez a „motorja” az adatgazdaságnak, amely lehetőséget biztosíthat az olyan kiemelt technológiák számára, mint a mesterséges intelligencia (MI), az adatelemzés és a kiberbiztonság, a nagy adathalmazokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázására.

A HPC lehetővé teszi több ipari ágazat számára az innovációt és a nagyobb értékű termékekre és szolgáltatásokra való átállást, ezáltal utat nyit új ipari alkalmazások és egyéb fejlett digitális technológiák egyidejű fejlesztése előtt. A HPC alkalmazások és infrastruktúrák alapvetőek majdnem minden kutatási területen, az alapfizikától a biomedicináig, a tudományos ismeretek elmélyítése és áttörések elérése érdekében. A HPC fontos eszköz a kutatók és a politikai döntéshozók számára is a főbb társadalmi kihívások kezelésében, az éghajlatváltozástól az intelligens és környezetbarát fejlődésen, a fenntartható mezőgazdaságon át a személyre szabott orvoslásig és válságkezelésig. Nagyon is idevágó példa a Covid19-világjárvány, amelyben a HPC-t gyakran a mesterséges intelligenciával együttesen arra használják, hogy felgyorsítsák új gyógyszerek felfedezését, kiszámítsák a vírus terjedését, megtervezzék a szűkös egészségügyi erőforrások használatát és elosztását, előre jelezzék a járvány megfékezésére irányuló intézkedések hatékonyságát, illetve a járvány utáni forgatókönyveket.

Az elkövetkező években Európa adatgazdaságban betöltött vezető szerepe, tudományos kiválósága és ipari versenyképessége nagymértékben azon múlik majd, hogy képes lesz-e kifejleszteni kulcsfontosságú HPC technológiákat, hozzáférést biztosítani a világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz és fenntartani jelenlegi kiválóságát a HPC alkalmazások terén. Ehhez alapvető egy páneurópai stratégiai megközelítés.

Az EuroHPC közös vállalkozás 2018 októberében jött létre 1 jogi és politikai keretként, hogy összevonja az EU, 32 ország és két magánszereplő, a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) és a Big Data Value Association (BDVA) forrásait. Mostanáig a közös vállalkozás a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (MFF) pénzeszközeit használta fel stratégiai beruházásaira. 20 hónapnyi működése alatt jelentősen növelte a HPC-be irányuló összes beruházását európai szinten, és elkezdte megvalósítani azt a célkitűzését, hogy Európát ismét vezető pozícióba juttassa a HPC terén. 2020 végére világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát helyez üzembe, amely egész Európában az állami és magánfelhasználók rendelkezésére áll. Beruházásai támogatják a HPC kompetenciaközpontok létrehozását Európa-szerte, amelyek gondoskodnak arról, hogy a HPC széles körben rendelkezésre álljon az Unióban, emellett speciális szolgáltatásokat és forrásokat biztosítanak az ipari innovációhoz (a kkv-kat is ideértve), a HPC készségek fejlesztéséhez, valamint a kulcsfontosságú HPC hardver- és szoftvertechnológiák és alkalmazások kutatásához és innovációjához. Ez fokozza az EU innovatív HPC technológia előállítására való képességét.

Az EuroHPC közös vállalkozást létrehozó rendelet 2018-ban azt a célt tűzte ki, hogy 2022–2023-ra elérje a következő szuper-számítástechnikai áttörést, az exaszintű teljesítményt 2 , azaz olyan számítástechnikai rendszereket fejlesszen ki, amelyek másodpercenként több mint egybillió (1018) műveletet képesek végrehajtani. A számítástechnikai teljesítmény e növekedése a kvantumszámítógépek üzembe helyezése és az exaszintet meghaladó teljesítményű technológiák felé való elmozdulás eredménye is.

A rendeletjavaslat lényegében az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelettel létrehozott, meglévő kezdeményezés folytatása, és módosításokat vezet be, hogy a rendeletet a következő többéves pénzügyi keret (MFF) programjaihoz igazítsa, de azért is, hogy megjelenítse a Bizottság prioritásait, és hogy lehetővé tegye a közös vállalkozás számára az új, 2021–2027-es MFF-programok pénzeszközeinek igénybevételét. Ezek a programok az Európai horizont, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz. E finanszírozás elengedhetetlen lesz Európa számára ahhoz, hogy elérje az exaszintű számítástechnikában rejlő következő szuper-számítástechnikai áttörést. Lehetővé teszi az Unió számára, hogy világszínvonalú, egyesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrával szerelkezzen fel, és hogy kifejlessze a szükséges technológiákat, alkalmazásokat és készségeket az exaflop teljesítmény-nagyságrendű kapacitás eléréséhez, amely jelenleg 2023 és 2025 között várható, az exaszintet meghaladó teljesítmény pedig 2025 és 2027 között, egyúttal előmozdítsa a világszínvonalú európai HPC és kvantum-számítástechnikai innovációs ökoszisztémát.

Minthogy az EuroHPC közös vállalkozás fő mozgatórugói és célkitűzései nem változtak a létrehozása óta, a 2018 januárjában közzétett hatásvizsgálat 3 továbbra is érvényes. Emellett a Digitális Európa programnak a 2021–2027-es időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat is figyelembe vette a HPC-vel kapcsolatos célkitűzéseket 4 .

Ennek megfelelően az új EuroHPC rendeletre irányuló bizottsági javaslatot egy szolgálati munkadokumentum kíséri, amely összefoglalja a 2018 óta gyűjtött bizonyítékokat. A szolgálati munkadokumentum az EU 2020–2025-re vonatkozó politikai prioritásainak figyelembevételével elemzi a fő társadalmi-gazdasági és műszaki tényezők, továbbá a felhasználói igények alakulását, amely érinti a HPC és adatinfrastruktúrák, technológiák és alkalmazások jövőbeni fejlődését az EU-ban és világszinten. A szolgálati munkadokumentum bemutatja a HPC-re vonatkozó legfrissebb piaci adatokat, emellett áttekintést nyújt a közös vállalkozás tevékenységeiből eddig levont tanulságokról. Leírja, hogy a HPC milyen szerepet tölt majd be a közeljövőben Európa digitális transzformációja és a közös európai adattér létrehozása szempontjából. Végezetül bizonyítékokat szolgáltat az EuroHPC közös vállalkozás tevékenységeinek és annak a hatásnak a jelentőségéről, amelyet e tevékenység folytatása gyakorol majd egyre több döntő fontosságú technológiára és alkalmazásra a következő évtizedben, különösen az alacsony energiaigényű processzortechnológiák és az MI terén elérendő európai kiválóság tekintetében. 

Hogyan működik majd az EuroHPC közös vállalkozás?

A javaslat szerinti EuroHPC közös vállalkozás küldetése a 2018 októberében létrehozott EuroHPC közös vállalkozás küldetésének kibontakoztatása. A hosszú távú célkitűzések lényegében nem változtak, ezek a világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra kialakítása és működtetése, továbbá egy kiváló európai HPC ökoszisztéma kifejlesztése és előmozdítása. A hangsúly az exaflop korszak elérésén és a nagy teljesítményű számítástechnikai megközelítések kvantumtechnológiákon alapuló bővítésén van.

A javaslat szerinti közös vállalkozás tevékenysége öt fő pillér köré szerveződik:

a)Infrastruktúra: a pillér továbbra is a világszínvonalú szuper-számítástechnikai infrastruktúra beszerzésére összpontosít. A tevékenység ugyanakkor kibővült, és már nemcsak egy világszínvonalú szuper-számítástechnikai infrastruktúra beszerzését, üzembe helyezését és működtetését foglalja magában, hanem egy kvantum-számítástechnikai infrastruktúráét is.

b)Szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítése: ez egy új pillér. Olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek biztosítják az egyesített, biztonságos szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai adatforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való uniós szintű és felhőalapú hozzáférést egész Európában az állami és magánfelhasználók számára. A pillér kiterjed a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantum-számítástechnika és az adatforrások összekapcsolásának támogatására is. Magában foglalja ezek összekapcsolását az Unió közös európai adatterével és egyesített felhőinfrastruktúráival, valamint a gördülékeny egyesítésre, továbbá a szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatások és adatinfrastruktúrák terén a biztonságos és felhőalapú szolgáltatásnyújtásra alkalmas platform kifejlesztését, beszerzését és működtetését.

c)Technológia: ez a pillér továbbra is támogatja a világszínvonalú és innovatív szuper-számítástechnikai ökoszisztéma kialakításának nagyratörő kutatási és innovációs menetrendjét. A pillér támogatja a hardver- és szoftvertechnológiákat, továbbá ezek számítástechnikai rendszerekbe történő integrációját, lefedve a teljes tudományos és ipari értékláncot. Emellett támogatja a hagyományos szuper-számítástechnikai rendszerek más, gyakran kiegészítő számítástechnikai technológiákkal, különösen a neuromorf vagy kvantum-számítástechnikai technológiákkal való összekapcsolásához és működtetéséhez szükséges technológiákat és rendszereket.

d)Alkalmazás: ez a pillér a 2018 októberében létrehozott EuroHPC közös vállalkozás technológiai pillérjének volt a része. Most azonban azért került kiemelésre, hogy elismerjük egyre növekvő jelentőségét, különösen az ipari jelentőségű alkalmazásokra való kiterjesztését. Ez a pillér támogatja a tudomány, az ipar (köztük a kkv-k) és a közszektor kulcsfontosságú számítástechnikai és adatalkalmazásai és kódjai terén a kiválóság elérését és az Európa jelenlegi vezető szerepének fenntartását szolgáló tevékenységeket, ideértve a HPC alkalmazásokkal foglalkozó kiválósági központokat.

e)A felhasználás és a készségek bővítése: ez a pillér korábban a 2018 októberében létrehozott EuroHPC közös vállalkozás technológiai pillérjének részét képezte, és főként a nemzeti HPC kompetenciaközpontok létrehozásával és hálózatépítésével foglalkozott. Most azonban azért került kiemelésre, hogy elismerjük egyre növekvő jelentőségét, amely különösen a Digitális Európa program digitális készségek prioritásában való részvételben nyilvánul meg. Ez a pillér a szuper-számítástechnikával, a kvantum-számítástechnikával, az adatfelhasználással és a készségekkel összefüggő kiválóság előmozdítását szolgáló tevékenységekre összpontosít majd. Célja az lesz, hogy bővítse a szuper-számítástechnikai források és adatalkalmazások tudományos és ipari felhasználását, továbbá hogy előmozdítsa a szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz való hozzáférést és ezek használatát az ipari szükségletekhez igazított innovációhoz; valamint hogy Európa számára biztosítsa a megfelelően tájékozott, vezető tudományos közösséget és a képzett munkaerőt.

A javaslat szerinti közös vállalkozás tagsága a következőképpen alakul:

–állami tagok: az Unió (képviseli a Bizottság), valamint azok a tagállamok és az Európai horizonthoz, a Digitális Európa programhoz és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult országok, amelyek részt kívánnak venni a közös vállalkozásban (a továbbiakban: részt vevő államok) 5 . Más tagállamok és társult országok szabadon csatlakozhatnak a közös vállalkozáshoz.

–magánszektorbeli tagok: ezek ugyanazok, mint az (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletben, azaz az ETP4HPC és a BDVA ipari szövetségek.

A javaslat szerinti közös vállalkozás irányítása és a szavazati jogok eloszlása sem változott az (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletben meghatározottakhoz képest.

Az EuroHPC közös vállalkozás a HPC ökoszisztéma megteremtése érdekében továbbra is végrehajtja a HPC stratégiai menetrendjét, amelyet az EuroHPC kutatási és innovációs tanácsadó csoportja 6 (RIAG) és az EuroHPC infrastrukturális tanácsadó csoportja 7 (INFRAG) által kidolgozott többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrendek határoznak meg, és az EuroHPC magánszektorbeli tagjainak stratégiai kutatási menetrendje 8 egészít ki.

Az Unió által a 2021–2027-es MFF szerint a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás [XXXX] EUR lenne, amelyhez az EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő államok és magánszektorbeli tagok összesen legalább ugyanilyen összegű hozzájárulása társul. A közös vállalkozás ezek a pénzeszközöket elsősorban a fent bemutatott öt pillér szerinti tevékenységeinek végrehajtására fogja felhasználni.

A javaslat szerinti EuroHPC közös vállalkozás várható eredményei a következő évtizedben többek között a következők lesznek:

–egyesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt európai HPC- és adatinfrastruktúra közepes méretű (mid-range) szuperszámítógépekkel, és legalább két legmagasabb színvonalú, exaszintű és két legmagasabb színvonalú, az exaszintet meghaladó teljesítményű rendszerrel (az egyes kategóriákon belül legalább egy európai technológiával készült);

–hibrid számítástechnikai infrastruktúrák, amelyek fejlett számítástechnikai rendszereket, különösen kvantumszimulátorokat és kvantumszámítógépeket integrálnak a HPC infrastruktúrákba;

–biztonságos, felhőalapú HPC- és adatinfrastruktúra az európai magánfelhasználók számára;

–HPC-vel működtetett kapacitások és szolgáltatások, amelyek európai nyilvános adattereken alapulnak, a tudósok, az ágazat és a közszektor számára;

–új generációs technológiai építőelemek (hardver és szoftver), valamint ezek beépítése innovatív HPC architektúrákba az exaszintű és az exaszintet meghaladó teljesítményű rendszerek számára;

–a HPC alkalmazásokkal és a HPC szoftver iparosításával foglalkozó kiválósági központok, a szuperszámítógépek jövő generációira optimalizált új algoritmusokkal, kódokkal és eszközökkel;

–nagyléptékű ipari kísérleti tesztelési környezet és platformok a HPC- és adatalkalmazások és szolgálatások számára a főbb ipari ágazatokban;

–tagállami HPC kompetenciaközpontok, amelyek biztosítják az EU-ban a széles körű HPC-lefedettséget, egyedi szolgáltatásokkal és forrásokkal az ipari innováció (ideértve a kkv-kat) számára;

–a HPC készségekben és know-how-ban jártas európai munkaerő létszámának jelentős növekedése;

–megerősített adattárolási, feldolgozási kapacitások és új szolgáltatások a tagállamokban a közérdekű területeken.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

2020. február 19-én a Bizottság elfogadta az „Európai adatstratégia” című közleményt 9 , amely az adatgazdaság feltételeit megteremtő szakpolitikai intézkedésekre és beruházásokra irányuló európai stratégiát vázol fel az elkövetkező öt évre. A közlemény rámutat arra, hogy a HPC és a kvantum-számítástechnika alapvető lesz a különböző teljesítményjellemzőkkel rendelkező számítástechnikai források gördülékeny biztosításához, amelyekre a nyilvános, ipari és tudományos alkalmazásokat szolgáló közös európai adatterek, valamint egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák növekedésének és kiaknázásának maximalizálásához van szükség.

2020. február 19-én a Bizottság elfogadta az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményt 10 , amely bemutatja Európa digitális stratégiáját és azokra az elsődleges célkitűzésekre összpontosít, amelyek garantálják, hogy a digitális megoldások Európa segítségére legyenek a saját elképzelései szerint zajló digitális átalakulásban, amely az emberek szolgálatába áll. Az általa javasolt fő intézkedések között találhatjuk az élvonalbeli közös digitális kapacitások kiépítésébe és alkalmazásába történő beruházást többek között a szuper-számítástechnikai és a kvantumtechnológiák terén, továbbá Európa szuper-számítástechnikai kapacitásának annak érdekében történő bővítését, hogy az orvostudomány, a közlekedés és a környezet számára innovatív megoldásokat fejlesszenek ki.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2020. március 10-én a Bizottság elfogadta az „Új európai iparstratégia” című közleményt 11 , amely nagyratörő ipari stratégiát határoz meg Európa számára, hogy a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás élére álljon. A közlemény hangsúlyozza többek között az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztéséhez nyújtott támogatást, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából, ideértve a HPC- és a kvantumtechnológiákat is.

Végezetül a 2020. május 27-i, „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című közleményben 12 a HPC-t olyan digitális stratégiai kapacitásként azonosították, amelyet kiemelten kezelnek majd Európa helyreállításának beruházási forrásai, mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU és a Stratégiai Beruházási Eszköz szempontjából.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javasolt rendelet ugyanúgy érinti a szubszidiaritás elvét, mint az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottságnak az EuroHPC közös vállalkozásról szóló új rendeletre irányuló javaslata a 2021–2027-es MFF pénzeszközeit veszi igénybe, és szolgálati munkadokumentum kíséri. A javasolt új rendelet fő mozgatórugói és célkitűzései nem változtak a közös vállalkozás létrehozása óta. Ezért az érdekelt felekkel folytatott, az (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletet kísérő konzultáció eredményei érvényesek továbbra is. Ezt az eredményt később megerősítette a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot 13 kísérő, az érdekelt felekkel folytatott konzultáció is. Az alábbi további lépéseket tették annak érdekében, hogy az érdekelt felekkel konzultáljanak az új közös vállalkozás célkitűzéseiről és a tevékenységei végrehajtására alkalmazott megközelítésről, és felkérjék őket, hogy segítsenek az új közös vállalkozás formálásában.

Konzultáltak a meglévő közös vállalkozás 32 részt vevő államával, és felkérték őket, hogy adjanak visszajelzést az új közös vállalkozás célkitűzéseiről, továbbá az adminisztratív egyszerűsítésről, különösen a pénzügyi hozzájárulások központi kezelését illetően.

Az EuroHPC magánszektorbeli tagjai közzétettek egy stratégiai kutatási és innovációs menetrendet 14 , amely bemutatta a HPC-re irányuló kutatási és innovációs tevékenységek prioritásait, továbbá az infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységeket, és kiemelte a technológiai beszállítási és adatelemző közösség álláspontját. Hasonlóképpen konzultációra került sor a magánszektorbeli tagokkal is, a jövőbeni prioritásokról és intézkedésekről, ideértve a közös vállalkozás irányítását, a magánszektorbeli tagok pénzügyi hozzájárulását és a javaslat szerinti közös vállalkozás által végrehajtott cselekvések kedvezményezettjeit, a részvétel szabályait, valamint az adminisztratív szabályok és folyamatok egyszerűsítését.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

Mivel az EuroHPC közös vállalkozást csak 2018 októberében hozták létre, az (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletet kísérő, 2018 januárjában közzétett hatásvizsgálat továbbra is érvényes, mivel a mozgatórugók és célkitűzések nem változtak jelentősen.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a közös vállalkozás létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat összhangban van a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásával: és ennek megfelelően csak a szükséges mértékű és arányos módon történő szabályozást javasolja. A lehető legszorosabban követi az (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletben létrehozott EuroHPC közös vállalkozást, alapul veszi az azzal összefüggésben szerzett tapasztalatot, és figyelembe veszi az Európai horizont, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozási programokkal bevezetett változásokat. Adott esetben figyelembe veszi az Európai horizont szerinti közös vállalkozásokat létrehozó egységes alap-jogiaktus rendelkezéseit is.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EuroHPC közös vállalkozás pénzeszközei az Európai horizontot, a Digitális Európa programot és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt létrehozó rendeletekben a Bizottság által a nagy teljesítményű számítástechnikai tevékenységek tekintetében javasolt költségvetésből származnak. A három programból összesen [XXXX] EUR áll majd rendelkezésre [a következőképpen: legfeljebb2 400 000 000 EUR a Digitális Európa programból, legfeljebb200 000 000 EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből és legfeljebb XXXXX EUR az Európai horizontból – a költségvetést később határozzák meg az Európai horizont stratégiai tervezésének és programozásának megfelelően].

Ezt ki kell egészíteni a részt vevő államoktól származó legalább ekkora összeggel, amely nemzeti és regionális nagy teljesítményű számítástechnikai programjaik és strukturális alapjaik részét képezi. A magánszektorbeli szervezeteknek legalább [XXXX] EUR összeget kell befizetniük [a hozzájárulást később határozzák meg, amikor megállapításra kerül az Európai horizont költségvetése a stratégiai tervezésének és programozásának megfelelően]. Mind a részt vevő államok, mind a magánszektorbeli tagok hozzájárulnak a közös vállalkozás igazgatási költségeihez.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslat szerinti közös vállalkozás értékelését és nyomon követését az Európai horizont programmal összhangban végzik. A nyomon követés és értékelés meghatározza a közös vállalkozás, mint az Európa nagy teljesítményű számítástechnikai stratégiája célkitűzéseinek elérését szolgáló jogi és pénzügyi eszköz hatékonyságát, de az uniós szakpolitikákban való közreműködési hatékonyságát is. Értékelés tárgyát fogja képezni különösen az, hogy a részt vevő államok és a magánszektorbeli tagok mennyiben vettek részt a közös vállalkozás cselekvéseiben és járultak hozzá azokhoz.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk létrehozza az EuroHPC közös vállalkozást, és meghatározza annak székhelyét.

A 2. cikk szolgál a következő fogalommeghatározásokkal: „hozzáférési idő”, „átvételi vizsgálat”, „kompetenciaközpont”, „EuroHPC szuperszámítógép”, „exaszint”, „magas színvonalú szuperszámítógép”, „közepes méretű (mid-range) szuperszámítógép”, „kvantumszámítógép”, „kvantumszimulátor”, „üzemeltető szervezet”, „üzemeltetési megállapodás”, „fokozottan összekapcsolt”, „természetbeni hozzájárulás”, „részt vevő állam”, „magánszektorbeli tag” vagy „felhasználó”.

A 3. cikk meghatározza az EuroHPC közös vállalkozás küldetését és céljait.

A 4. cikk meghatározza az EuroHPC közös vállalkozás tevékenységének pilléreit.

Az 5. cikk meghatározza az Unió pénzügyi hozzájárulását az EuroHPC közös vállalkozás igazgatási és működési költségeihez, amely hozzájárulás az Európai horizont programból, a Digitális Európa programból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származik.

A 6. cikk kifejti, hogy milyen további hozzájárulásokra van lehetőség az 5. cikkben említetteken kívüli uniós programokból.

A 7. cikk meghatározza a részt vevő államok és a magánszektorbeli tagok igazgatási és működési költségekhez teendő pénzügyi hozzájárulását.

A 8. cikk az üzemeltető szervezetről rendelkezik, amelyre a közös vállalkozás az exaszinthez közelítő teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetését bízza, továbbá meghatározza az e szervezet kiválasztására vonatkozó folyamatot.

A 9. cikk rendelkezik az üzemeltetési megállapodás tartalmáról, és meghatározza az üzemeltető szervezet feladatait és felelősségi körét.

A 10. cikk úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozás legyen az általa beszerzett magas színvonalú szuperszámítógépek tulajdonosa azok gazdasági élettartamának a végéig, amikor is átruházzák őket az üzemeltető szervezetre.

A 11. cikk úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozás legyen az általa beszerzett kvantumszámítógépek és kvantumszimulátorok tulajdonosa azok gazdasági élettartamának a végéig, amikor is átruházzák őket az üzemeltető szervezetre.

A 12. cikk úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozás legyen az általa beszerzett ipari léptékű szuperszámítógépek társtulajdonosa a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával együtt.

A 13. cikk úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozás legyen az általa beszerzett közepes méretű szuperszámítógépek társtulajdonosa az üzemeltető szervezetekkel együtt.

A 14. cikk meghatározza az EuroHPC szuperszámítógépek használatát és a szuperszámítógépekhez való, a felhasználók általi hozzáférés feltételeit.

A 15. cikk meghatározza, hogy az Európai Bizottság és az EuroHPC részt vevő államai milyen ellenszolgáltatásban részesülnek az exaszinthez közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulásuk fejében: a hozzájáruló felek a teljes hozzáférési időből pénzügyi hozzájárulásuk arányában kapnak egy-egy részt. A cikk azt is rögzíti, hogy hogyan osztják el az Unió EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési idejét.

A 16. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a közös vállalkozás kereskedelmi szolgáltatásokat nyújt.

A 17. cikk meghatározza a közös vállalkozás pénzügyi szabályait, amelyek összhangban vannak a költségvetési rendelettel.

2020/0260 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel:    

(1)Az (EU) xxx európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozza az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramot (2021–2027) 15 . Az Európai horizont egyes részei végrehajthatók magán- vagy közszektorbeli partnerekkel fenntartott európai partnerségeken keresztül, hogy az uniós finanszírozás a lehető legkedvezőbb hatást váltsa ki, és a leghatékonyabban hozzájáruljanak az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez.

(2)Az (EU) xxx európai parlamenti és tanácsi rendelet és a(z) xxx tanácsi határozat 16 értelmében támogatást lehet nyújtani az Európai horizont keretében létrehozott közös vállalkozások részére. E partnerségeket csak ott indokolt megvalósítani, ahol az Európai horizont program más részei, ideértve az európai partnerségek más formáit is, nem érnék el a célkitűzéseket, vagy nem váltanák ki a szükséges várható hatásokat, és ha a hosszú távú perspektíva vagy az integráció magas foka azt indokolja. E partnerségek létrehozásának feltételeit az említett határozat állapítja meg.

(3)Az (EU) xxx európai parlamenti és tanácsi rendelet és a tanácsi határozat létrehozza a Digitális Európa programot 17 . A Digitális Európa program támogatja a közös érdekű projektek végrehajtását, amely célja világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum- és adatinfrastruktúra beszerzése, üzembe helyezése és működtetése, az egyesítés és az összekapcsolás, továbbá a szuper-számítástechnikai szolgáltatások használatának bővítése és a kulcsfontosságú készségek fejlesztése.

(4)Az (EU) xxx európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt 18 . Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetővé teszi a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatok szakpolitika keretében történő előkészítését és végrehajtását. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz főként azon közös érdekű projektek végrehajtásához nyújt támogatást a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban, amelyek célja új infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése és kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások korszerűsítése. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárul a közös érdekű digitális összeköttetési infrastruktúrák támogatásához, ezáltal jelentős továbbgyűrűző társadalmi előnyökkel bír.

(5)A 2020. február 19-i „Európai adatstratégia” című bizottsági közlemény az adatgazdaság feltételeit megteremtő szakpolitikai intézkedésekre és beruházásokra irányuló európai stratégiát vázol fel az elkövetkező öt évre. Hangsúlyozza olyan európai nyilvános közös adatterek létrehozását, amelyek élénkítik a növekedést és értéket teremtenek. Az ilyen közös európai adatterek és az egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák létrehozásának támogatása révén garantálható, hogy egyre több adatot lehet használni a társadalomban és a gazdaságban, de az is, hogy az adatokat generáló vállalatok és magánszemélyek adatok feletti ellenőrzése megmarad. A nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika alapvető a különböző teljesítményjellemzőkkel rendelkező számítástechnikai források gördülékeny biztosításához, amelyekre a nyilvános, ipari és tudományos alkalmazásokat szolgáló közös európai adatterek, valamint az egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák növekedésének és kiaknázásának maximalizálásához van szükség.

(6)A 2020. február 19-i „Európa digitális jövőjének megtervezése” című bizottsági közlemény bemutatja Európa digitális stratégiáját, és kevés elsődleges célkitűzésre összpontosít, amelyek garantálják, hogy a digitális megoldások Európa segítségére legyenek a saját elképzelései szerint zajló digitális átalakulásban, amely az emberek szolgálatába áll. A közlemény által javasolt fő intézkedések között találhatjuk az élvonalbeli közös digitális kapacitások kiépítésébe és alkalmazásába történő beruházást, többek között a szuper-számítástechnika és a kvantumtechnológiák terén, továbbá Európa szuper-számítástechnikai kapacitásának bővétését annak érdekében, hogy az orvostudomány, a közlekedés és a környezet számára innovatív megoldásokat fejlesszenek ki.

(7)A 2020. március 10-i „Új európai iparstratégia” című bizottsági közlemény nagyratörő ipari stratégiát határoz meg Európa számára, hogy a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás élére álljon. A közlemény hangsúlyozza többek között az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztéséhez nyújtott támogatást, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából, ideértve a nagy teljesítményű számítástechnikát és a kvantumtechnológiát is.

(8)A 2020. május 27-i, „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című bizottsági közlemény a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU és a Stratégiai Beruházási Eszköz szempontjából prioritásként határozott meg egy sor digitális stratégiai kapacitást és képességet, köztük a nagy teljesítményű számítógépeket és a kvantumtechnológiát.

(9)Európa adatgazdaságban betöltött vezető szerepe, tudományos kiválósága és ipari versenyképessége nagymértékben azon múlik majd, hogy képes-e kifejleszteni kulcsfontosságú nagy teljesítményű számítástechnikai technológiákat, hozzáférést biztosítani a világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz és fenntartani jelenlegi vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások terén. A nagy teljesítményű számítástechnika az európai gazdaság digitális transzformációjához szükséges általános technológia, amely lehetővé teszi számos hagyományos ipari ágazat számára az értékesebb termékekkel és szolgáltatásokkal megvalósított innovációt. Más fejlett digitális technológiákkal, köztük a mesterséges intelligenciával, a big data és a felhőtechnológiákkal együtt a nagy teljesítményű számítástechnika utat nyit az innovatív társadalmi és ipari alkalmazások előtt az Európa számára kritikus területeken, például a személyre szabott orvoslás, az időjárás-előrejelzések, az éghajlatváltozás, az intelligens és környezetbarát fejlődés és közlekedés, a tiszta energiákhoz szükséges új anyagok, a gyógyszertervezés és a virtuális tesztelés, a fenntartható mezőgazdaság vagy a mérnöki tudományok és a gyártás terén.

(10)A nagy teljesítményű számítástechnika a politikai döntéshozatal stratégiai erőforrása, mivel működteti azokat az alkalmazásokat, amelyek eszközöket biztosítanak számos összetett globális kihívás kezelését, illetve a válságkezelést szolgáló hatékony megoldások megértéséhez és kidolgozásához. A nagy teljesítményű számítástechnika hozzájárul olyan fontos szakpolitikákhoz, mint az európai zöld megállapodás, azzal, hogy olyan modelleket és eszközöket kínál, amelyek segítségével az egyre nagyobb számú összetett környezeti kihívások átalakíthatók a társadalmi innováció és a gazdasági növekedés lehetőségévé. Erre jó példa az Irány a Föld kezdeményezés, amelyet a Bizottság a 2019. december 11-i „Az európai zöld megállapodás”, valamint a 2020. február 19-i, „Európai adatstratégia” és „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményeiben jelentett be.

(11)Az olyan világméretű események, mint a Covid19-világjárvány rámutattak arra, mennyire fontos nagy teljesítményű számítástechnikába és az egészséggel összefüggő modellezési platformokba és eszközökbe beruházni, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a világjárvánnyal szembeni küzdelemben, gyakran más digitális technológiákkal, köztük a big data technológiákkal és a mesterséges intelligenciával együtt. A nagy teljesítményű számítástechnikát jelenleg is igénybe veszik a kezelések azonosításának és előállításának felgyorsítására, a vírus terjedésének előrejelzésére, az egészségügyi felszerelések és erőforrások elosztása megtervezésének elősegítésére, valamint a járvány utáni kilépési intézkedések szimulálására, a különböző forgatókönyvek értékelése érdekében. A nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló modellezési platformok és eszközök döntő fontosságúak a jelenlegi és a jövőbeli járványok szempontjából, továbbá fontos szerepet töltenek majd be az egészségügyben és a személyre szabott orvoslásban.

(12)A 2018. szeptember 28-i (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet létrehozta az EuroHPC közös vállalkozást, és küldetéseként egyrészt világszínvonalú integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrának az Unióban történő kifejlesztését, üzembe helyezését, bővítését és fenntartását, másrészt a nagy teljesítményű számítástechnika összefüggésében kiemelkedően versenyképes és innovatív ökoszisztéma kialakítását és támogatását határozta meg.

(13)A nagy teljesítményű számítástechnika terén bekövetkezett fejleményekre tekintettel időszerű a rendelet felülvizsgálata a folytonosság biztosítása érdekében. Az (EU) 2018/1488 rendelet felülvizsgálatára azért van szükség, hogy az EuroHPC új küldetést és célkitűzéseket kapjon, figyelembe véve a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrák, technológiák és alkalmazások jövőbeni alakulását Európában és világszerte érintő fő társadalmi-gazdasági és technológiai tényezők elemzését, valamint az EuroHPC közös vállalkozás jelenlegi tevékenységeiből levont tanulságokat. Ezeket a tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatot kísérő SWD(2020)xxx szolgálati munkadokumentum emeli ki. A felülvizsgálat révén lehetővé válik az is, hogy az EuroHPC szabályait összehangolhassuk az új jogi kerettel, különösen az Európai horizontról, a Digitális Európa programról és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletekkel.

(14)Ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álljon a kutatása és az ipari kapacitásai élvonalban tartásához szükséges számítástechnikai teljesítmény, össze kell hangolni a nagy teljesítményű számítástechnikába és kvantum-számítástechnikába irányuló tagállami beruházásokat és mind a közszektorban, mind pedig a magánszektorban elő kell segíteni, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikai technológia és a kvantum-számítástechnikai technológia az iparban és a piacon is elterjedjen. Az Uniónak a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a világszínvonalú rendszerek közös beszerzése között tényleges kapcsolatot kell teremtenie és ezáltal eredményesebben kell gondoskodnia arról, hogy a technológiai fejlesztések beépüljenek a keresletorientált és felhasználásközpontú, a legkiválóbb minőségű európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerekbe, és létre kell hoznia a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák és alkalmazások világszínvonalú ökoszisztémáját. Az Uniónak ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a beszállítóipara kiaknázza az említett beruházások előnyeit, és azok eredményei elterjedjenek különböző nagy léptékű és újonnan létrejövő alkalmazási területeken – például a személyre szabott orvoslás, az éghajlatváltozás, az összekapcsolt és automatizált járművezetés, vagy más vezető piaci alkalmazások területén –, amelyek a mesterséges intelligencián, a blokklánc-technológiákon, a pereminformatikai alkalmazásokon, vagy tágabb értelemben véve az uniós ipar digitalizációján alapulnak.

(15)Annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai technológiai függetlenséget érjenek el a főbb digitális technológiák, így a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén, be kell ruházniuk az exaszintű és az exaszintet meghaladó teljesítményű számítástechnikát és kvantum-számítástechnikát szolgáló, valamint az orvostudományt, a környezetet, a gyártást és a mérnöki tudományokat segítő innovatív szuper-számítástechnikai és adatalkalmazásokat szolgáló, alacsony energiaigényű szuper-számítástechnikai technológiák következő generációjába, innovatív szoftverekbe és fejlett szuper-számítástechnikai rendszerekbe. Ennek lehetővé kell tennie az európai beszállítóipar számára, hogy kiaknázza a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén túlmutató kulcsfontosságú technológiai és alkalmazási területek széles skáláját, és hosszú távon ilyen technológiákkal lássa el a szélesebb körű IKT-piacokat. Emellett támogatni fogja a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika tudományának és a felhasználóiparnak a digitális transzformációját, továbbá innovációs potenciáljának élénkítését.

(16)Ahhoz, hogy biztosítható legyen az Unió és a tagállamok digitális gazdaságban betöltött vezető szereppel és stratégiai autonómiával kapcsolatos törekvésének megvalósítása, alapvető egy nagy teljesítményű számítástechnikával és kvantum-számítástechnikával kapcsolatos közös uniós stratégiai elképzelés követése. A cél az lenne, hogy Európában létrejöjjön egy világelső, fokozottan összekapcsolt, egyesített és biztonságos nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma, és hogy Európa olyan helyzetbe kerüljön, hogy innovatív és versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszereket tudjon gyártani egy olyan ellátási lánc mentén, amelyben garantált, hogy az alkotóelemek, technológiák és ismeretek korlátozzák a zavar kockázatát.

(17)Egy közös vállalkozás a legjobb eszköz, amely képes arra, hogy az EU nagy teljesítményű számítástechnikával és kvantum-számítástechnikával kapcsolatos stratégiai elgondolását megvalósítsa, mivel biztosítja, hogy az Unió – gazdasági potenciáljának megfelelően – az európai felhasználók igényeit kielégítő, világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatkapacitással és a kritikus nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák terén a szükséges stratégiai autonómiával rendelkezzen. A közös vállalkozás a legmegfelelőbb eszköz az e rendeletet kísérő szolgálati munkadokumentumban bemutatott jelenlegi korlátok leküzdésére, ugyanakkor az Unió nagy teljesítményű számítástechnikához és kvantum-számítástechnikához fűződő érdekeinek védelme mellett a lehető legkedvezőbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással jár. Alkalmas arra, hogy összevonja az Unióban, a tagállamokban és az Európai horizont, a Digitális Európa program vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz társult országaiban, valamint a magánszektorban rendelkezésre álló forrásokat. Beszerzési keretet biztosít, és lehetővé teszi világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerek üzemeltetését. Lehetőséget teremt olyan kutatási és innovációs programok indítására, amelyek európai technológiák fejlesztésére és azoknak világszínvonalú szuper-számítástechnikai rendszerekbe történő későbbi integrációjára irányulnak.

(18)Az EuroHPC közös vállalkozás az Európai horizont keretében kialakított intézményesített partnerségi portfolió része, és törekednie kell az EU tudományos kapacitásainak megerősítésére, hogy meg tudjon birkózni a kialakuló veszélyekkel és a jövőbeni kihívásokkal egy megerősített Európai Kutatási Térségben; biztosítania kell a fenntarthatóság által vezérelt uniós értékláncokat és az EU stratégiai autonómiáját a kulcsfontosságú technológiák és ágazatok terén; továbbá fokoznia kell az éghajlattal, környezettel, egészséggel kapcsolatos és más globális társadalmi kihívásokkal foglalkozó innovatív megoldások igénybevételét, összhangban az Unió stratégiai prioritásaival, ideértve az Unióban a klímasemlegesség 2050-re történő elérését.

(19)A közös vállalkozásnak legkésőbb 2021 elején létre kell jönnie és meg kell kezdenie a 2033. december 31-ig tartó működését ahhoz, hogy biztosítsa az Unió számára a világszínvonalú, egyesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt szuper-számítástechnikai infrastruktúrát, és hogy kifejlessze azokat a technológiákat, alkalmazásokat és készségeket, amelyek segítségével 2022–2024 körül elérhető az exaszintű teljesítmény, 2025–2027 körül pedig az exaszintet meghaladó teljesítmény, előmozdítva eközben a világszínvonalú európai nagy teljesítményű számítástechnika és kvantum-számítástechnika innovációs ökoszisztémájának a létrehozását is.

(20)A közös vállalkozás formájában megvalósuló köz-magán társulásnak ötvöznie kell a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket. Ezért indokolt, hogy a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok, az Európai horizonthoz, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult országok – amelyek megállapodnak egy közös európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kezdeményezésről –, valamint a tagszervezeteiket képviselő szövetségek és egyéb olyan szervezetek legyenek, amelyek kifejezetten és tevékenyen részt vesznek a kutatási és innovációs eredmények kimunkálásában, a nagy teljesítményű számítástechnikai vagy kvantum-számítástechnikai kapacitás kifejlesztésében és üzembe helyezésében, vagy hozzájárulnak a nagy teljesítményű számítástechnikával és a kvantum-számítástechnikával összefüggő szakemberhiány kezeléséhez és a gyakorlati ismereteket Európában tartják. A közös vállalkozásnak nyitva kell állnia az új tagok számára.

(21)Az Uniónak, a részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a közös vállalkozás igazgatási költségeihez.

(22)Annak érdekében, hogy az Unió visszanyerje vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák terén, valamint az Unió teljes körű nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai ökoszisztémájának kialakítása céljából a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) magánjogi szövetség ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán társulást hoztak létre az Unióval. E partnerségnek az a feladata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika területén világszínvonalú európai technológiai értékláncot építsen ki, amely világszinten versenyképes és elősegíti a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma három fő alkotóeleme (technológiafejlesztés, alkalmazások és szuperszámítógépes infrastruktúra) közötti szinergiák létrejöttét. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy teljesítményű számítástechnika területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni az ETP4HPC magánjogi szövetség számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(23)Az adatértéklánc megerősítése, az adatágazatbeli közösségépítés serkentése és a prosperáló uniós adatgazdaság alapjainak lefektetése céljából a Big Data Value Association (BDVA) ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán társulást hoztak létre az Unióval. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy adathalmazok területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni a BDVA számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(24)Az ETP4HPC és a BDVA magánjogi szövetség írásban kifejezte azon szándékát, hogy hozzájáruljon a közös vállalkozás technológiai stratégiájához, és szakértelmét a közös vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsássa. Helyénvaló tehát, hogy a szóban forgó magánjogi szövetségek az e rendelet mellékletében szereplő alapokmányt jóváhagyó levél útján elfogadják.

(25)A közös vállalkozásnak olyan egyértelműen meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a tudományos élet és általában az európai iparágak számára a nagy teljesítményű számítástechnikában és a kvantum-számítástechnikában alkalmazott leginnovatívabb technológiák megtervezését, kifejlesztését és alkalmazását, valamint az Unió egészében olyan integrált és egyesített, biztonságos infrastruktúra-hálózat létrehozását, amelynek keretében a kutatók, egyéb vezető ipari felhasználók (ezen belül a kkv-k) és a közszektorbeli felhasználók számára világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitást, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot, valamint élvonalbeli alkalmazásokat, továbbá adat- és szoftverszolgáltatásokat biztosítanak. A közös vállalkozásnak célul kell kitűznie a legmagasabb színvonalú technológiák és infrastruktúrák fejlesztését és használatát, így kezelve az európai tudományos, ipari és közszektorbeli felhasználók sok ráfordítást igénylő követelményeit.

(26)A közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia az egész Unióban tapasztalható specifikus szakemberhiány enyhítéséhez, és ennek érdekében részt kell vennie tájékoztatási tevékenységekben és segítséget nyújtania az új tudásbázis kiépítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez.

(27)Az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a közös vállalkozásnak meg kell könnyítenie az Unió és a nemzetközi szereplők közötti együttműködést azáltal, hogy együttműködési stratégiát határoz meg, amelynek része a K+F és a készségfejlesztés lehetséges együttműködési területeinek azonosítása és támogatása, továbbá kölcsönös előnnyel járó intézkedéseket hajt végre, emellett hozzáférési protokollt dolgoz ki a megfelelő nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitásokhoz és alkalmazásokhoz, elsődlegesen viszonossági alapon.

(28)A közös vállalkozásnak törekednie kell a létrejövő nagy teljesítményű számítástechnikai technológiáknak az EU-ban történő kiaknázására. Emellett védenie kell az általa beszerzett szuperszámítógépekkel kapcsolatos beruházásokat. Ennek során megfelelő intézkedéseket kell hoznia a beszerzett technológiák ellátási lánca biztonságának az e szuperszámítógépek teljes élettartamán keresztül történő garantálására.

(29)A közös vállalkozásnak le kell fektetnie egy hosszabb távú jövőkép alapjait, és ki kell építenie az első európai nagy teljesítményű hibrid számítástechnikai infrastruktúrát, amely a hagyományos számítástechnikai architektúrákat kvantum-számítástechnikai eszközökkel ötvözi. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség annak elősegítéséhez, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak világszínvonalú eredményeket érhessenek el, hogy az egész Unióban biztosítva legyen az európai kutatási eredmények és technológiák gyors és széles körű ipari hasznosítása, és ezáltal jelentős továbbgyűrűző hatások jöjjenek létre a társadalom javára, valamint hogy a közös európai érdeket szem előtt tartva a stratégiák és a beruházások összehangolásán keresztül megoszthatók legyenek a kockázatok és egyesíthetők legyenek az erőforrások.

(30)A nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén a leginnovatívabb technológiák tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó célkitűzésének elérése érdekében a közös vállalkozásnak – különösen vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződések formájában – pénzügyi támogatást kell nyújtania, amelyet éves munkaprogramokon alapuló nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélnie. Ezt a pénzügyi támogatást különösen az adott program kidolgozását akadályozó, bizonyítottan fennálló piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, az nem szoríthatja ki a magánberuházásokat, és annak a kedvezményezett magatartásának megváltoztatása révén ösztönző hatást kell kifejtenie.

(31)A közös vállalkozásnak az Unió egészében támogatnia kell tagállami nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok létrehozását, és mindenekelőtt azok hálózatba kapcsolását és összehangolását annak érdekében, hogy meg tudja valósítani az ipar – és különösen a kkv-k – innovációs potenciáljának növelésére irányuló célkitűzését, hozzájáruljon a specifikus szakemberhiány enyhítéséhez, támogatást nyújtson az ismeretek bővítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez, és növelje a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitásokat. Ezeknek a kompetenciaközpontoknak a feladata, hogy felkérésre nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtsanak az ipar, a tudományos élet szereplői és a közigazgatási szervek számára. Mindenekelőtt elő kell segíteniük és lehetővé kell tenniük a nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájához való hozzáférést, meg kell könnyíteniük a szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek igénybevételét, megoldást kell keresniük arra a problémára, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett műszaki szakértő, és ehhez figyelemfelkeltési, képzési és tájékoztatási tevékenységeket kell folytatniuk, továbbá az érdekelt felekkel és más kompetenciaközpontokkal való kapcsolatépítés segítségével ösztönözniük kell a tágabb körű innovációt például a következők révén: a felhasználás eseteivel vagy az alkalmazási tapasztalatokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje és előmozdítása, képzési létesítményeik és tapasztalataik megosztása, a párhuzamos kódok közös kidolgozása és cseréje, valamint az állami, illetve magánfelhasználók – különösen a kkv-k – számára készített innovatív alkalmazások és eszközök megosztásának támogatása.

(32)A közös vállalkozásnak keresletorientált és felhasználóközpontú keretet kell biztosítania, és közös tervezésen alapuló megközelítést kell lehetővé tennie ahhoz, hogy integrált, világszínvonalú, egységesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre az Unióban, mégpedig azzal a céllal, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz a stratégiai számítástechnikai erőforrásokhoz, amelyek új, innovatív megoldások fejlesztéséhez, valamint a társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások leküzdéséhez szükségesek. Ezért helyénvaló, hogy a közös vállalkozás hozzájáruljon világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzéséhez. A közös vállalkozás szuperszámítógépeit, ideértve a kvantumszámítógépeket is, olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben uniós tagállam is.

(33)A közös vállalkozásnak fokozottan össze kell kapcsolnia a legkorszerűbb hálózatépítési technológiákkal minden olyan szuperszámítógépet és adatinfrastruktúrát, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa, és széles körben elérhetővé kell tennie őket az egész Unióban, tovább össze kell kapcsolnia és egyesítenie kell szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai adatinfrastruktúráit, valamint a nemzeti, regionális és más számítástechnikai infrastruktúrákat egy közös platformmal. Ahhoz, hogy zökkenőmentesen tudjon szolgáltatást nyújtani Európa-szerte az állami és magánfelhasználók széles körének, a közös vállalkozásnak ezenfelül biztosítania kell az egyesített, biztonságos szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrák közös európai adatterekkel és a 2020. február 19-i „Európai adatstratégia” című bizottság közleményben bejelentett egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúráival való összekapcsolást.

(34)Az Európai horizontnak és a Digitális Európa programnak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához és szuper-számítástechnikai kapacitások széles skálájának üzembe helyezéséhez azáltal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) való szinergiákat. A közös vállalkozásnak ezért törekednie kell az esb-alapokkal való szoros együttműködésre, ami konkrét segítséget jelenthet a helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs kapacitások megerősítéséhez.

(35)A közös vállalkozásnak kedvező keretrendszert kell biztosítania a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok számára ahhoz, hogy az esb-alapok biztosította forrásaikat nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai és adatinfrastruktúrák beszerzésére és ezek összekapcsolására fordítsák. Elengedhetetlen, hogy a közös vállalkozás igénybe vegye az esb-alapokat a világszínvonalú integrált, egyesített, biztonságos, fokozottan összekapcsolt nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra uniós kiépítéséhez, mivel az ilyen infrastruktúra által kínált előnyökből jóval többen részesülnek, mint a tagállamok felhasználói. Ha a tagállamok úgy határoznak, hogy az esb-alapok forrásait a közös vállalkozás szuperszámítógépeinek és kvantumszámítógépeinek beszerzési költségeihez használják fel, a közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy az Unió milyen részesedéssel bír az említett tagállam esb-alapjából, míg a közös vállalkozás költségvetésében csak az esb-ből felhasznált nemzeti részt lehet elszámolni nemzeti hozzájárulásként.

(36)Az Unió Digitális Európa program pénzeszközeiből nyújtott hozzájárulásának részben fedeznie kell a magas színvonalú szuperszámítógépek, kvantumszámítógépek, ipari léptékű szuperszámítógépek és közepes méretű szuperszámítógépek beszerzését, összhangban a közös vállalkozás azon célkitűzésével, hogy hozzájárul a források abból a célból történő összevonásához, hogy az Uniót ellássák a legmagasabb színvonalú szuperszámítógépekkel és kvantumszámítógépekkel. E szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek kiegészítő költségeit a részt vevő államoknak, a magánszektorbeli tagoknak, illetve a magánpartnerek konzorciumainak kell állniuk. Az e szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie az Unió által e szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésére fordított pénzügyi hozzájárulással, és nem haladhatja meg az e szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való összes hozzáférési idő 50 %-át.

(37)Indokolt, hogy az általa beszerzett magas színvonalú szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek tulajdonosa a közös vállalkozás legyen. A magas színvonalú szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek üzemeltetésével üzemeltető szervezetet kell megbízni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az üzemeltető szervezet egyetlen, uniós tagállamnak minősülő részt vevő államot, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot képviseljen. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra is, hogy pontos becslést készítsen és ellenőrizze a szuperszámítógép működési költségeit, biztosítva például a közös vállalkozás tulajdonát képező, magas színvonalú szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek és az általa üzemeltetett más, nemzeti vagy regionális számítástechnikai rendszerek funkcionális és – lehetőség szerint – fizikai szétválasztását. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán a közös vállalkozás irányító testületének (a továbbiakban: irányító testület) kell kiválasztania. Az üzemeltető szervezet kiválasztását követően az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorciumnak lehetőséget kell adni arra, hogy úgy döntsön, hogy más részt vevő államokat is felkér arra, hogy csatlakozzanak és vegyenek részt a kiválasztott üzemeltető szervezetnél üzembe helyezendő, magas színvonalú szuperszámítógép vagy kvantumszámítógép finanszírozásában. Ha további részt vevő államok csatlakoznak a kiválasztott üzemeltetési konzorciumhoz, az nem érintheti az e szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó részt. Az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok által a szuperszámítógéphez vagy kvantumszámítógéphez nyújtott hozzájárulások alapján meg kell állapítani az érintett államokra jutó, az említett szuperszámítógéphez vagy kvantumszámítógéphez való hozzáférési időt. A részt vevő államoknak meg kell állapodniuk egymás között a szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való, rájuk jutó hozzáférési idő elosztásáról.

(38)Indokolt, hogy a közös vállalkozás maradjon az általa beszerzett szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek tulajdonosa mindaddig, amíg azok értékét le nem írták. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közös vállalkozás e tulajdonjogot az üzemeltető szervezetre ruházza üzemen kívül helyezési, eladási vagy bármely más céllal. Ha a tulajdonjogot átruházzák az üzemeltető szervezetre, vagy a közös vállalkozás végelszámolása esetén, az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép vagy kvantumszámítógép maradványértékét.

(39)A közös vállalkozásnak a részt vevő államokkal közösen kell beszereznie a közepes méretű szuperszámítógépeket. Az egyes közepes méretű szuperszámítógépek üzemeltetésével üzemeltető szervezetet kell megbízni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az üzemeltető szervezet egyetlen, uniós tagállamnak minősülő részt vevő államot, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot képviseljen. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a Digitális Európa program pénzeszközeiből biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértékének megfelelő tulajdonrészt kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. Az egyes közepes méretű szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenes arányban kell lennie a Digitális Európa program pénzeszközeiből az említett közepes méretű szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közös vállalkozás a tulajdonjogát átruházza, az üzemeltető szervezetre, vagy a végelszámolása esetén. Az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.

(40)Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közös vállalkozás magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával együtt ipari léptékű szuperszámítógépeket szerezzen be. Az ilyen szuperszámítógépek üzemeltetésével meglévő üzemeltető szervezeteket kell megbízni. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával társuljon a szuperszámítógép beszerzéséhez és működtetéséhez. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a Digitális Európa program pénzeszközeiből biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértékének megfelelő tulajdonrészt kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet és a társult magánszektorbeli tagokat vagy magánpartnerek konzorciumát a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. Az ilyen szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó rész egyenes arányban kell, hogy legyen a Digitális Európa program pénzeszközeiből az említett ipari léptékű szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. A közös vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapodást kössön a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával az ilyen szuperszámítógép más szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről. Vagylagosan, a közös vállalkozásnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen szuperszámítógép tulajdonjogát átruházza a magánszektorbeli tagokra vagy a magánpartnerek konzorciumára. Ekkor vagy a közös vállalkozás végelszámolása esetén, a magánszektorbeli tagoknak vagy a magánpartnerek konzorciumának vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógépben fennálló uniós részesedés maradványértékét. Ha a közös vállalkozás és a magánszektorbeli tagok vagy a magánpartnerek konzorciuma úgy döntenek, hogy üzemen kívül helyezik a szuperszámítógépet üzemeltetésének teljes értékcsökkenését követően, e költségeket a magánszektorbeli tagoknak vagy a magánpartnerek konzorciumának kell állnia.

(41)Az ipari léptékű szuperszámítógépek esetében a közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie az ipari felhasználók sajátos igényeit, mint például a hozzáférési eljárások, a szolgáltatások minősége és típusa, az adatvédelem, az ipari innováció és a szellemi tulajdon oltalma, a felhasználhatóság, a bizalom és más titoktartási és biztonsági követelmények.

(42)A közös vállalkozás által finanszírozott szuperszámítógépek tervezésénél és üzemeltetésénél figyelembe kell venni az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság szempontjait, és például alacsony energiaigényű technológiát, dinamikus energiatakarékossági és újrafelhasználási technikákat kell alkalmazni, mint amilyen a fejlett hűtés és a hővisszaforgatás.

(43)A közös vállalkozás szuperszámítógépeinek használatát elsődlegesen polgári alkalmazások tekintetében kell engedélyezni valamely tagállamban vagy a Digitális Európa programhoz és az Európai horizonthoz társult országokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található állami vagy magánfelhasználók számára. A felhasználóknak az irányító testület által meghatározott hozzáférési protokoll szabályai szerint kell hozzáférési időt biztosítani. E szuperszámítógépek használata során tiszteletben kell tartani az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokat is.

(44)A közös vállalkozás szuperszámítógépeihez való hozzáférési időt ingyenesen osztják ki az állami felhasználók számára. E hozzáférési idő ingyenesen biztosított a magánfelhasználók számára is az Európa horizont és a Digitális Európa program által finanszírozott kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazásaik tekintetében, továbbá adott esetben a kkv-k innovációs magántevékenységei számára is. A hozzáférési időt elsődlegesen a részvételi szándék kifejezésére szolgáló, a közös vállalkozás által közzétett felhívás és független szakértők bírálata alapján kell kiosztani. Az innovációs magántevékenységeket folytató kkv-felhasználók kivételével a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez ingyenes hozzáférési idővel rendelkező valamennyi felhasználónak nyílt tudományra irányuló megközelítést kell alkalmaznia, és terjesztenie kell az e hozzáférés révén szerzett ismereteket, az Európai horizontról szóló rendelettel összhangban. A (rendkívüli piaci hiányosságokkal küzdő) kkv-k innovációs magántevékenységeitől eltérő gazdasági tevékenységhez a felhasználóknak kiosztott hozzáférési időért a piaci árakon alapuló használatalapú díjat kell fizetni. Indokolt engedélyezni a hozzáférési idő e tevékenységeknek való kiosztását is, de azt korlátozni kell, és a fizetendő díjat az irányító testületnek kell megállapítania. A hozzáférési jogokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek meg kell határoznia a hozzáférési idő ingyenes odaítélésének különös szabályait, adott esetben és a részvételi szándék kifejezésére irányuló felhívás nélkül, azon kezdeményezések számára, amelyeket akár az Unió, akár az irányító testület stratégiainak ítél. Az Unió stratégiai kezdeményezéseinek reprezentatív példái többek között a következők: Irány a Föld, a Human Brain Project Flagship (az emberi aggyal foglalkozó projekt, kiemelt kezdeményezés), az „1+ Million Genomes” kezdeményezés, a közérdekű területeken működő közös európai adatterek, különösen az egészségügyi adattér, a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó kiválósági központok és kompetenciaközpontok, a digitális innovációs központok stb. Az Unió kérésére a közös vállalkozásnak közvetlen hozzáférési időt kell adnia állandó vagy ideiglenes jelleggel a stratégiai kezdeményezéseknek, valamint a meglévő vagy jövőbeli alkalmazásplatformoknak, amelyeket az Unió alapvetőnek ítél a köz javára működtetett, az egészségüggyel összefüggő vagy más döntő fontosságú szükséghelyzeti támogatási szolgáltatások szempontjából, a veszélyhelyzetek vagy válságkezelés esetén, valamint olyan esetekben, amelyeket az Unió a biztonsága és védelme tekintetében alapvetőnek vél. A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott mértékben kereskedelmi célú gazdasági tevékenységeket is végezzen. Ajánlott, hogy a valamely uniós tagállamban vagy a Digitális Európa programhoz és az Európai horizonthoz társult országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók kapjanak hozzáférési időt. A hozzáférési jogoknak minden felhasználó számára méltányosnak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek minden egyes szuperszámítógép esetében meg kell határoznia és nyomon kell követnie a hozzáférési idő Unióra jutó részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(45)Az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet szerint létrehozott közös vállalkozás által beszerzett exaszintű vagy petaszintű teljesítményt nyújtó szuperszámítógépek elődeihez való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez továbbra is hozzáférést kell biztosítani az Unióban vagy a Horizont 2020-hoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára.

(46)A közös vállalkozás szuperszámítógépeit az (EU) 2016/679 rendelettel 19 , a 2002/58/EK irányelvvel 20 és az (EU) 2016/943 irányelvvel 21 összhangban kell üzemeltetni és használni.

(47)A közös vállalkozás irányítását két testületnek kell végeznie: az irányító testületnek, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületnek. Az irányító testületet az Unió és a részt vevő államok képviselőinek kell alkotniuk. Az irányító testületnek felelősséget kell vállalnia a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért és finanszírozási határozatokért, többek között a közös vállalkozás közbeszerzési tevékenységeiért. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek a tudományos élet és az ipar képviselőit, mint felhasználókat és technológiaszolgáltatókat is magában kell foglalnia. Független tanácsadást kell nyújtania az irányító testület számára a stratégiai kutatási és innovációs menetrendre, valamint a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységi programra, valamint az egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységi programra vonatkozóan.

(48)A közös vállalkozás általános igazgatási feladatai tekintetében a szavazati jogokat egyenlően kell szétosztani a részt vevő államok között. A munkaprogram szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésére, az üzemeltető szervezet kiválasztására, valamint a közös vállalkozás egyesítési és összekapcsolási feladataira vonatkozó részének kidolgozásával összefüggő feladatok tekintetében azok a részt vevő államok, amelyek egyben uniós tagállamok, a minősített többség elvének alapján gyakorolják szavazati jogukat. Azon részt vevő államok számára, amelyek az Európai horizont, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz társult országai, szintén biztosítani kell a szavazati jogot azon tevékenységeket illetően, amelyeket az e programok költségvetési keretéből finanszíroznak. A szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok tekintetében csak azok a részt vevő tagállamok, illetve az Unió rendelkezhetnek szavazati joggal, amelyek forrásokkal járulnak hozzá e feladatokhoz.

(49)Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott, vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni. A közbeszerzési eljárások közös vállalkozás általi megindítására vonatkozó szabályokat a közös vállalkozás pénzügyi szabályaiban indokolt meghatározni.

(50)Annak érdekében, hogy a közös vállalkozás előmozdítsa egy európai, elismerten kiváló, innovatív és versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai ökoszisztéma létrejöttét, megfelelő módon alkalmaznia kell a beszerzési és támogatási eszközöket, köztük a közös közbeszerzést, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést.

(51)A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok közvetett cselekvésekbe történő beruházásait, amelyeket a cselekvések végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a részt vevő államok e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani. A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok más cselekvésekbe történő beruházásait, amelyeket a cselekvések végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a részt vevő államok e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani.

(52)A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében az uniós keretprogramokból nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie az állami támogatásra vonatkozó elveknek, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, a nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását, a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását vagy a támogatástól való függés kultúrájának megteremtését.

(53)A közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételnek meg kell felelnie az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletnek. A közös vállalkozásnak ezenfelül a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján gondoskodnia kell az említett szabályok következetes alkalmazásáról. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a közvetett cselekvésekhez a részt vevő államok által az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelettel összhangban nyújtott megfelelő társfinanszírozás, a részt vevő államoknak legalább olyan mértékű hozzájárulást kell nyújtaniuk, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyet a cselekvések keretében a kedvezményezetteknél felmerült elszámolható költségként a közös vállalkozás visszatérít. Ebből a célból a közös vállalkozás éves munkaprogramjában az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 30. cikkével összhangban megállapított maximális finanszírozási arányokat ennek megfelelően kell rögzíteni.

(54)A tevékenységekhez a Digitális Európa programból nyújtott pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletnek.

(55)A tevékenységekhez az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletnek.

(56)Az Unió és a közös vállalkozás többi tagja pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(57)A közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységei ismertségének növeléséről, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(58)Az egyszerűsítés érdekében valamennyi felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt.

(59)Az Európai horizontról szóló rendelettel összhangban a részt vevő államoknak meg kell bízniuk a közös vállalkozást, hogy a hozzájárulásukat teljesítse a közvetett cselekvésekben részt vevő nemzeti szereplők felé. A kedvezményezetteknek egyetlen támogatási megállapodást kell aláírniuk a közös vállalkozással, az Európai horizont, a Digitális Európa program vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz szabályai szerint, beleértve a szellemi tulajdonjogok megfelelő keretét, az adott támogatási tevekénységet finanszírozó uniós programtól függően. A közös vállalkozásnak kell feldolgoznia a költségigényléseket és teljesítenie a kifizetéseket a kedvezményezettek felé.

(60)Tekintettel arra, hogy a részt vevő államoknak szigorú nemzeti költségvetési szabályoknak kell megfelelniük, ezt figyelembe kell venni, amikor a közös vállalkozás a közvetett cselekvésekben részt vevő nemzeti szereplők részére teljesíti a részt vevő államok hozzájárulásait. Ebben a tekintetben a részt vevő államoknak és a közös vállalkozásnak jogilag kötelező erejű megállapodást kell kötniük, amely arra kötelezi a részt vevő államokat, hogy a közvetett cselekvésekhez való hozzájárulásuk teljes összegét fizessék meg a kezdeményezés élettartama alatt. Ezeket a megállapodásokat a közös vállalkozás éves költségvetési eljárásának és programozásának keretében kell megkötni. Az irányító testületnek e megállapodások kellő figyelembevételével kell elfogadnia az éves munkaprogramját. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak ezt követően és a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban tehet költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat e közvetett cselekvések tekintetében.

(61)Indokolt, hogy a Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatásköröket gyakoroljon a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(62)A Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) számára hozzáférést kell biztosítani a közös vállalkozás által aláírt támogatásokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz és helyiséghez.

(63)A kellően indokolt esetektől eltekintve az e rendelet keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívásban és ajánlati felhívásban figyelembe kell venni az Európai horizont, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz időtartamát. A közös vállalkozás szuperszámítógépeinek és kvantumszámítógépeinek a beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokat a Digitális Európa program alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni.

(64)A közös vállalkozás időközi és záróértékelését a Bizottságnak kell elvégeznie független szakértők segítségével. Az átláthatóság jegyében a releváns független szakértői jelentést a vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett nyilvánosságra kell hozni.

(65)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a kutatási és innovációs kapacitások megerősítését, a szuper-számítástechnikai kapacitásépítési és -bővítési tevekénységek kidolgozását, az egyesítést, összekapcsolást és nemzetközi együttműködést, a világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzését és a nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrához való hozzáférés biztosítását Unió-szerte egy közös vállalkozáson keresztül a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a felesleges párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létrehozás

(1)Az „európai nagy teljesítményű számítástechnika” kezdeményezés végrehajtása céljából létrejön egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke értelmében vett közös vállalkozás (európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás; a továbbiakban: a közös vállalkozás).

(2)Az (EU) xxx rendelettel létrehozott európai kutatási és innovációs keretprogram (Európai horizont), az (EU) xxx rendelettel létrehozott Digitális Európa program és az (EU) xxx rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) időtartamának figyelembevétele érdekében az e rendelet keretében meghirdetett pályázati felhívásokat és ajánlati felhívásokat 2027. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van a pályázati felhívások, illetve az ajánlati felhívások 2028. december 31-ig történő közzétételére.

(3)A közös vállalkozás jogi személyiséggel rendelkezik. A közös vállalkozás minden egyes tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(4)A közös vállalkozás székhelye Luxembourg.

(5)A közös vállalkozás alapokmányát (a továbbiakban: alapokmány) a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„átvételi vizsgálat”: olyan vizsgálat, amelynek célja annak meghatározása, hogy a rendszerleírásban foglalt követelményeket egy EuroHPC szuperszámítógép teljesíti-e;

2.„hozzáférési idő”: a felhasználók, illetve a felhasználók egy csoportja számára a számítógépes programjaik végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott számítógépidő valamely szuperszámítógépen;

3.„kapcsolódó szervezet”: az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 187. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogalany;

4.„kiválósági központ”: a HPC terén az a kezdeményezés, amely előmozdítja az elkövetkező rendkívüli teljesítményű számítástechnikai kapacitások használatát, lehetővé téve a felhasználói közösség számára, hogy együttműködésben más, a HPC-ben érdekelt felekkel a meglévő párhuzamos kódokat az exaszintű teljesítmény és a rendkívüli skálázhatóság irányába továbbfejlesszék;

5.„közös tervezés”: az új technológiák, alkalmazások és rendszerek fejlesztésére irányuló kollaboratív és ismétlődő tervezési folyamatban részt vevő technológiaszolgáltatók és felhasználók közötti kollektív megközelítés;

6.„kompetenciaközpont”: a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) terén valamely részt vevő államban létrehozott jogi személy, amely az ipari felhasználók – ideértve a kkv-kat is –, a tudományos körök és a közigazgatási szervek számára igény szerint hozzáférést nyújt a szuperszámítógépekhez, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikához kapcsolódó legfrissebb technológiákhoz, eszközökhöz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, ezenfelül pedig szakértelmet, készségeket, képzést, kapcsolatépítési lehetőségeket és tájékoztatást biztosít;

7.„összeférhetetlenség”: az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkében említett pénzügyi szereplőt vagy más személyt érintő helyzet;

8.„tagszervezet”: olyan jogalany, amely a közös vállalkozás valamely magánszektorbeli tagjának részét képezi, az érintett magánszektorbeli tag alapokmányának megfelelően;

9.„magánpartnerek konzorciuma”: európai jogalanyok olyan társulása, amelyek azért szövetkeznek, hogy az EuroHPC közös vállalkozással együtt ipari léptékű szuperszámítógépet szerezzenek be; e magánpartnerek közül egy vagy több részt vehet a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjaiban;

10. „EuroHPC szuperszámítógép”: bármely teljes egészében a közös vállalkozás tulajdonában vagy a többi részt vevő állammal, magánszektorbeli taggal vagy magánpartnerek konzorciumával közös tulajdonban lévő számítástechnikai rendszer. Az EuroHPC szuperszámítógép lehet hagyományos szuperszámítógép (magas színvonalú szuperszámítógép, ipari léptékű szuperszámítógép vagy közepes méretű szuperszámítógép), egy hibrid, hagyományos és kvantumszámítógépet ötvöző számítógép, kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor;

11.„exaszint”: olyan teljesítményszint, amely másodpercenként tíz a tizennyolcadikon művelet (1 exaflop) végrehajtására képes;

12.„magas színvonalú szuperszámítógép”: világszínvonalú számítástechnikai rendszer, amelyet az adott időpontban rendelkezésre álló legfejlettebb technológiával fejlesztettek ki, és amely legalább exaszintű vagy annál nagyobb (exaszintet meghaladó) teljesítményre képes az összetettebb problémákat kezelő alkalmazások tekintetében;

13.„üzemeltető konzorcium”: a részt vevő államok, ideértve az őket képviselő szervezeteket, magánszektorbeli tagok vagy magánpartnerek konzorciuma alkotta csoport, amelynek tagjai megállapodtak abban, hogy hozzájárulnak egy EuroHPC szuperszámítógép beszerzéséhez és üzemeltetéséhez;

14.„üzemeltető szervezet”: valamely részt vevő államban – amely egyben uniós tagállam is – székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely rendelkezik a szuperszámítógépek fogadásához és üzemeltetéséhez szükséges létesítményekkel;

15.„fokozottan összekapcsolt”: legalább tíz a tizenkettediken bit/másodperc (1 terabit/másodperc) mennyiségű adatot továbbítani képes kommunikáció;

16.„ipari léptékű szuperszámítógép”: kifejezetten ipari felhasználók számára szükséges biztonsági, adatvédelmi és adatintegritási követelményekkel tervezett szuperszámítógép, amely követelmények szigorúbbak, mint a tudományos használat esetében;

17.az Európai horizont által finanszírozott „közvetett cselekvésekhez való természetbeni hozzájárulások”: a közös vállalkozás részt vevő államainak vagy magánszektorbeli tagjainak, illetve ezek tagszervezetének vagy kapcsolódó szervezetének az a hozzájárulása, amelyet a közvetett cselekvések végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a közös vállalkozás részt vevő államainak e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani;

18.a Digitális Európa program vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott „cselekvésekhez való természetbeni hozzájárulások”: a közös vállalkozás részt vevő államainak vagy magánszektorbeli tagjainak, illetve ezek tagszervezetének vagy kapcsolódó szervezetének az a hozzájárulása, amelyet a közös vállalkozás tevékenységei egy részének végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a közös vállalkozás részt vevő államainak e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani;

19.„közepes méretű (mid-range) szuperszámítógép”: olyan világszínvonalú szuperszámítógép, amelynek teljesítményszintje legfeljebb egy nagyságrenddel alacsonyabb a magas színvonalú szuperszámítógépénél;

20.„nagy teljesítményű tagállami számítástechnikai kompetenciaközpont”: valamely részt vevő államban – amely egyben uniós tagállam is – létrehozott, az adott tagállam szuperszámítógépes központjához társult jogi személy, amely az ipari felhasználók – ideértve a kkv-kat is –, tudományos körök és közigazgatási szervek számára igény szerint hozzáférést nyújt a szuperszámítógépekhez, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikához kapcsolódó legfrissebb technológiákhoz, eszközökhöz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, ezenfelül pedig szakértelmet, készségeket, képzést, kapcsolatépítési lehetőségeket és tájékoztatást biztosít;

21.„megfigyelő állam”: a közös vállalkozásnak az Európai horizont és a Digitális Európa program által finanszírozott cselekvéseiben részt venni jogosult ország, amely nem részt vevő állam;

22.„részt vevő állam”: a közös vállalkozás tagjai közé tartozó ország;

23.„teljesítményszint”: a lebegőpontos műveletek másodpercenkénti száma (flops), amelyet a szuperszámítógép végre tud hajtani;

24.„magánszektorbeli tag”: a közös vállalkozás azon tagja, amely nem az Unió vagy valamely részt vevő állam;

25.„kvantumszámítógép”: olyan számítástechnikai eszköz, amely a kvantummechanika törvényeit kihasználva, ezáltal a hagyományos számítógépekhez képest kevesebb számítástechnikai erőforrás igénybevételével old meg egyedi feladatokat;

26.„kvantumszimulátor”: nagymértékben szabályozható kvantumeszköz, amely betekintést enged összetett kvantumrendszerek tulajdonságaiba, illetve lehetővé teszi a hagyományos számítógépek számára nem megoldható számítástechnikai problémák megoldását;

27.„az ellátási lánc biztonsága”: az EuroHPC szuperszámítógépek esetében azok az intézkedések, amelyeket be kell építeni a szuperszámítógép beszállítóinak kiválasztásába annak érdekében, hogy garantálják a szuperszámítógépek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges alkotóelemek, technológiák, rendszerek és szakértelem rendelkezésre állását; idetartoznak az ezen alkotóelemek, technológiák és rendszerek beszállításának esetleges zavaraival (ideértve az árváltozást, az alacsonyabb teljesítményt vagy az alternatív beszerzési forrásokat) kapcsolatos hosszú távú kockázatok enyhítését célzó intézkedések. Az ellátási lánc biztonsága az EuroHPC szuperszámítógép teljes élettartama alatt érvényesül;

28.„stratégiai kutatási és innovációs menetrend”: a magánszektorbeli tagok által átadott, az Európai horizont időtartamára kiterjedő dokumentum, amely meghatározza a kulcsfontosságú prioritásokat és alapvető technológiákat és innovációt, amelyekre a közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez van szükség;

29.„szuper-számítástechnika”: egyedi számítástechnikai elemek, többek között kvantum-alkotóelemek tömeges integrációját igénylő teljesítményszintű számítástechnika, amellyel a szabványos számítástechnikai rendszerekkel nem kezelhető problémákat oldanak meg;

30.„teljes tulajdonlási költség”: az EuroHPC szuperszámítógép beszerzési költsége, valamint a működési költségei, ideértve a karbantartási költségeket is, addig az időpontig, amíg a szuperszámítógép tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre át nem ruházzák vagy azt el nem adják, vagy amíg a szuperszámítógépet a tulajdonjog átruházása nélkül üzemen kívül nem helyezik;

31.„munkaprogram”: az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 2. cikkének 20. pontjában említett dokumentum, vagy adott esetben a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet xxx. cikkében, vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet xxx. cikkében említett munkaprogram funkcióját betöltő dokumentum.

3. cikk

Feladatok és célkitűzések

(1)A közös vállalkozás küldetése egy világszínvonalú, egyesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra ökoszisztémájának kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása az Unióban; innovatív és versenyképes szuper-számítástechnikai rendszer előállításának támogatása olyan ellátási lánc mentén, amely biztosítja, hogy az alkotóelemek, technológiák és ismeretek korlátozzák a zavarok kockázatát, továbbá az e rendszerekre optimalizált alkalmazások széles skálája fejlesztésének támogatása; emellett e szuper-számítástechnikai infrastruktúra használatának kiterjesztése nagy számú állami és magánfelhasználóra, és a kulcsfontosságú készségek fejlesztése az európai tudomány és ipar számára.

(2)A közös vállalkozás általános céljai:

a)közreműködés az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet és különösen annak 3. cikke végrehajtásában, az uniós kutatási és innovációs beruházások tudományos, gazdasági, környezetvédelmi, technológiai és társadalmi hatásainak kiváltása céljából, hogy megerősítsék az Unió tudományos és technológiai alapjait, teljesítsék az Unió stratégiai prioritásait, hozzájáruljanak az EU célkitűzéseinek és szakpolitikáinak megvalósításához és a globális kihívások kezeléséhez, ideértve a fenntartható fejlődési célokat, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a Párizsi Megállapodás elveinek betartásával;

b)fokozott együttműködés kialakítása más európai partnerségekkel és a velük való koordináció biztosítása, többek között közös pályázati felhívásokon keresztül, valamint a megfelelő uniós, nemzeti és regionális szintű, különösen adott esetben az innovatív megoldások bevezetését, az oktatást és a regionális fejlődést támogató tevékenységekkel és programokkal fennálló szinergiák megtalálásával;

c)az Unióban egy integrált, keresletorientált és felhasználóközpontú, fokozottan összekapcsolt világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása;

d)a fokozottan összekapcsolt szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra egyesítése és összekötése az európai adatterekkel és felhő-ökoszisztémával, hogy számítástechnikai és adatszolgáltatásokat nyújtson az állami és magánfelhasználók széles körének Európában;

e)egy nagymértékben versenyképes és innovatív szuper-számítástechnikai és adatökoszisztéma továbbfejlesztése és támogatása Európában, hozzájárulva ezáltal az Unió digitális gazdaságban betöltött állandó technológiai autonómiájához, amelynek révén önállóan képes előállítani számítástechnikai technológiákat és architektúrákat, beépíteni őket a vezető számítástechnikai rendszerekbe és az e rendszerekre optimalizált fejlett alkalmazásokat gyártani;

f)emellett e szuper-számítástechnikai szolgáltatások használatának kiterjesztése, és a kulcsfontosságú készségek fejlesztése az európai tudomány és ipar számára.

(3)A közös vállalkozás közreműködik az Unió érdekeinek megóvásában, amikor szuperszámítógépeket szerez be, és támogatja a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák, rendszerek és alkalmazások fejlesztését. A közös vállalkozás lehetővé teszi a világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzésének közös tervezésen alapuló megközelítését, egyúttal védelmezi a beszerzett technológiák és rendszerek ellátási láncának biztonságát. A közös vállalkozás hozzájárul az Unió technológiai autonómiájához azáltal, hogy támogatja olyan technológiák és alkalmazások fejlesztését, amelyek megerősítik az európai HPC ellátási láncot, és előmozdítja ezek beépítését a számos társadalmi és ipari igényt kielégítő szuper-számítástechnikai rendszerekbe.

4. cikk

Tevékenységi pillérek

(1)A közös vállalkozás a 3. cikkben említett küldetést a következő pillérek köré szervezett tevékenységek révén valósítja meg:

a)Adminisztratív pillér, amelybe a közös vállalkozás működtetését és irányítását célzó általános tevékenységek tartoznak.

b)Infrastrukturális pillér, amely a biztonságos, fokozottan összekapcsolt világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatinfrastruktúra beszerzésével, üzembe helyezésével és működtetésével kapcsolatos tevékenységre terjed ki, ideértve az Unióban előállított kutatási és innovációs eredmények bevezetésének és rendszerszintű használatának előmozdítását.

c)Szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítésének pillére, amely mindazon tevékenységeket felöleli, amelyek uniós szintű hozzáférést biztosítanak egyesített, biztonságos szuper-számítástechnikai és adatforrásokhoz és szolgáltatásokhoz egész Európában a kutatási és tudományos közösség, az ipar (köztük a kkv-k) és a közszektor számára. Ez különösen a következőket foglalja magában:

i.a teljes egészében vagy részben az EuroHPC tulajdonában álló vagy a részt vevő államok által önkéntesen rendelkezésre bocsátott nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatforrások összekötésének támogatása;

ii.a szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai adatinfrastruktúráknak az Unió közös európai adatterekkel és egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrákkal való összekötésének támogatása;

iii.a szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra zökkenőmentes egyesítését és biztonságos szolgáltatását célzó platform fejlesztésének, beszerzésének és működtetésének támogatása a közös vállalkozás által kezelt bármely szuper-számítástechnikai vagy adatszolgáltatás tekintetében egyablakos hozzáférési pont létrehozásával, minden felhasználó számára egyetlen belépési pontot biztosítva.

d)Technológiai pillér, amely a hardver- és szoftvertechnológiákkal és ezek számítástechnikai rendszerekbe történő beépítésével foglalkozó, világszínvonalú, versenyképes és innovatív szuper-számítástechnikai ökoszisztéma fejlesztésére irányuló ambiciózus kutatási és innovációs menetrend támogatását célzó tevékenységeket foglalja magában, amelyek a teljes tudományos és ipari értékláncot lefedik és szem előtt tarják az Unió technológiai autonómiájának biztosítását. Az energiahatékony nagy teljesítményű számítástechnikai technológiákra kell összpontosítani. A tevékenységek többek között a következőkkel foglalkoznak:

i.alacsony energiaigényű mikroprocesszor-alkotóelemek és a kapcsolódó technológiák, köztük új algoritmusok, szoftverkódok, eszközök és környezetek;

ii.újonnan megjelenő számítástechnikai paradigmák, és közös tervezésen alapuló megközelítés mentén ezek beépítése a vezető szuper-számítástechnikai rendszerekbe, ideértve a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszereket. E technológiákat összekapcsolják a magas színvonalú szuperszámítógépek (ideértve a kvantumszámítógépeket is) és infrastruktúrák fejlesztésével, beszerzésével és üzembe helyezésével;

iii.a hagyományos szuper-számítástechnikai rendszerek más, gyakran kiegészítő számítástechnikai technológiákkal, különösen a neuromorf vagy kvantum-számítástechnikai technológiákkal való összekapcsolásához és működtetéséhez szükséges technológiák és rendszerek, és hatékony működtetésük biztosítása.

e)Alkalmazási pillér, amelynek tevékenységei a tudomány, az ipar (ideértve a kkv-kat) és a közszektor számára kulcsfontosságú számítástechnikai és adatalkalmazások és kódok terén az európai kiválóság elérésére és fenntartására törekednek, ideértve a következőket:

i.köz- és magánfelhasználók számára nyújtott alkalmazások, amelyek kihasználják a magas színvonalú szuperszámítógépek képességeit és a fejlett digitális technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával, a nagy teljesítményű adatelemzéssel, a felhőtechnológiákkal stb. való konvergenciájukat a nagy teljesítményű számítástechnika által támogatott, nagy léptékű és kialakulóban lévő vezető piaci kódok és alkalmazások közös tervezése, fejlesztése és optimalizálása révén;

ii.támogatás többek között a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások kiválósági központjainak, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások által lehetővé tett kísérleti demonstrációknak és az adathalmazos alkalmazások és szolgáltatások tesztkörnyezetének a tudományos és ipari ágazatok széles körében.

f)A felhasználás és készségek bővítésének pillére, amelynek célja a kiválóság előmozdítása a szuper-számítástechnika, a kvantum-számítástechnika, az adathasználat és készségek tekintetében, figyelembe véve a más programokkal és eszközökkel, különösen a Digitális Európa programmal fennálló szinergiákat, a szuper-számítástechnikai erőforrások és adatalkalmazások tudományos és ipari használatának bővítése, továbbá a szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz való ipari hozzáférés, illetve ezek ipari használatának elősegítése az ipari igényekhez igazodó innováció érdekében; valamint Európa ellátása megfelelően tájékozott, vezető tudományos közösséggel és képzett munkaerővel a tudományos vezető szerep és az ipar digitális transzformációja érdekében, ideértve a nagy teljesítményű tagállami számítástechnikai kompetenciaközpontok és a nagy teljesítményű számítástechnikai kiválósági központok támogatását és hálózatba szervezését.

g)Nemzetközi együttműködés: az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a szuper-számítástechnika terén folytatott nemzetközi együttműködés előmozdítása szempontjából releváns tevékenységek meghatározása, végrehajtása és az azokban való részvétel, globális tudományos és társadalmi kihívások kezelése céljából, és egyúttal az európai HPC-ellátás és felhasználói ökoszisztéma versenyképességének elősegítése.

(2)Az (1) bekezdésben felsoroltakon felül a közös vállalkozás megbízható további feladatok végrehajtásával, kumulált, kiegészítő vagy az uniós programok közötti kombinált finanszírozás mellett, összhangban a Bizottság megfelelő munkaprogramjával. 

5. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

(1)A közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás – beleértve az EFTA-előirányzatokat is – legfeljebb [XXXXX] EUR, amelyből legfeljebb [XXXXX] EUR-t különítenek el igazgatási költségekre; e hozzájárulás a következőképpen oszlik meg:

a)legfeljebb [XXXXX] EUR az Európai horizontból [a költségvetést később határozzák meg az Európai horizont stratégiai tervezésének és programozásának megfelelően];

b)legfeljebb [2 400 000 000] EUR a Digitális Európa programból;

c)legfeljebb [200 000 000] EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

(2)Az (1) bekezdésben említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Unió általános költségvetésének az egyedi programhoz rendelt előirányzataiból kell kifizetni.

(3)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulást kiegészítő további uniós pénzeszközöket lehet a közös vállalkozásnak kiosztani a kutatási és innovációs tevékenységeknek, továbbá az innovatív megoldások bevezetésének a támogatására.

(4)A közös vállalkozásra bízott további tevékenységeknek megfelelő, e cikk (3) bekezdésével összhangban az uniós programokból folyósított hozzájárulásokat nem kell figyelembe venni az Unió maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.

(5)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulást kiegészítő további uniós pénzeszközöket lehet a közös vállalkozásnak kiosztani az Európai horizont, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz társult országaitól, a társulási megállapodásoknak megfelelően.

(6)Az (1) bekezdés a) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást arra kell felhasználni, hogy a közös vállalkozás pénzügyi támogatást nyújtson az Európai horizontról szóló rendelet xxx. cikkében meghatározott közvetlen cselekvésekhez, a kutatási és innovációs menetrendnek megfelelően.

(7)Az (1) bekezdés b) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást uniós szintű kapacitásépítésre kell felhasználni, ideértve a nagy teljesítményű számítógépek, kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok beszerzését és működtetését, a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra egyesítését, használatának bővítését, továbbá a magasabb szintű készségek fejlesztését és a képzést.

(8)Az (1) bekezdés c) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Uniónak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz rendelt, az általános költségvetésben foglalt előirányzatokból kell kifizetni, és a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatforrások összekötésére, továbbá egy integrált páneurópai, fokozottan összekapcsolt nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra létrehozására kell fordítani.

6. cikk

Más uniós hozzájárulások

Az 5. cikkben említett maximális uniós pénzügyi hozzájárulás kiszámításakor nem vehetők figyelembe az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós programokon kívüli olyan uniós programokból származó hozzájárulások, amelyek a részt vevő államok valamelyike által végrehajtott programhoz nyújtott uniós társfinanszírozás részét képezik.

7. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1)A részt vevő államok összesen legalább az e rendelet 5. cikkében említett uniós hozzájárulással megegyező összegű hozzájárulást fizetnek, amely tartalmaz legfeljebb [XXXXX] EUR hozzájárulást a vállalkozás igazgatási költségeihez [ez az összeg megegyezik az e rendelet 5. cikkében említett, az igazgatási költségekhez fizetett uniós hozzájárulás összegével]. A részt vevő államok megegyeznek maguk között, hogy miként teljesítik kollektív hozzájárulásukat.

(2)A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai legalább [XXXXX] EUR összeggel járulnak hozzá a közös vállalkozáshoz, ezen belül pedig legfeljebb [XXXXX] EUR-val az igazgatási költségekhez [ez az összeg megegyezik az e rendelet 5. cikkében említett, az igazgatási költségekhez fizetett uniós hozzájárulás összegének 22,22 %-ával], vagy pedig gondoskodnak arról, hogy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást.

(3)Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulások az alapokmány 15. cikke szerinti hozzájárulásokból tevődnek össze.

(4)Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett hozzájárulásokat az egyes részt vevő államok a területükön székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek juttathatják. A részt vevő államok kiegészíthetik a közös vállalkozás hozzájárulását az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 30. cikkében, a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet xxx. cikkében, vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet xxx. cikkében meghatározott, alkalmazandó maximális visszatérítési rátán belül. Az ilyen hozzájárulások nem érinthetik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.

(5)A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai minden év január 31-ig jelentést nyújtanak be az alapokmány 5. cikkében meghatározott irányító testülethez az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, az előző pénzügyi évben nyújtott hozzájárulások értékéről.

(6)Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének b)–f) pontjában említett hozzájárulások értékének megállapításához a költségeket az érintett szervezetek szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a székhelyük szerinti országban alkalmazandó számviteli standardoknak, valamint a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell megállapítani. A költségeket az érintett szervezet által kijelölt független külső könyvvizsgálónak kell igazolnia. Fennmaradó bizonytalanságok esetén a közös vállalkozás ellenőrizheti az értékmegállapítás céljára alkalmazott módszert. Ha a bizonytalanság ezt követően is fennáll, a közös vállalkozás auditálhatja az értékmegállapítási módszert.

(7)A Bizottság a közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja az alapokmány 24. cikke szerinti végelszámolási eljárást a következő esetekben:

a)ha a közös vállalkozás nem teljesíti az uniós hozzájárulás feltételeit, vagy

b)az Uniótól eltérő tagok – ideértve azok tagszervezeteit és kapcsolódó szervezeteit is – nem vagy csak részben biztosítják az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat, vagy nem tartják be az e hozzájárulásokra irányadó határidőket; vagy

c)a 22. cikkben említett értékelések eredményeként.

A Bizottságnak az uniós hozzájárulás megszüntetéséről, arányos csökkentéséről vagy felfüggesztéséről szóló határozata nem akadályozza meg a közös vállalkozásnak a határozatról való értesítése előtt az Uniótól eltérő tagoknál felmerült elszámolható költségek megtérítését.

8. cikk

Üzemeltető szervezet

(1)Az EuroHPC szuperszámítógépeket olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben tagállam. Egy részt vevő állam csak akkor fogadhat egynél több EuroHPC szuperszámítógépet, ha a beszerzésük között több mint két év telt el, vagy ha különböző technológiát alkalmaznak (hagyományos/kvantum).

(2)Az e rendelet 10., 11. és 13. cikkében említett EuroHPC szuperszámítógépek tekintetében az üzemeltető szervezet képviselhet egy részt vevő államot, amely tagállam, vagy képviselhet egy üzemeltetési konzorciumot. Az üzemeltető szervezet és a részt vevő állam illetékes hatóságai vagy az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok illetékes hatóságai erre vonatkozó megállapodást kötnek.

(3)A közös vállalkozás üzemeltető szervezet bíz meg a teljes körűen a tulajdonában álló, vagy az e rendelet 10., 11. és 13. cikknek megfelelően közös tulajdonban álló minden egyes EuroHPC szuperszámítógép üzemeltetésével.

(4)Az e cikk (2) bekezdésében említett üzemeltető szervezeteket az e cikk (5) bekezdésének és a közös vállalkozás e rendelet 17. cikkében említett pénzügyi szabályainak megfelelően kell kiválasztani.

(5)Az e cikk (2) bekezdésében említett üzemeltető szervezetet és az üzemeltető szervezet székhelye szerinti megfelelő részt vevő államot, illetve a megfelelő üzemeltetési konzorciumot az irányító testület választja ki részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően, tisztességes és átlátható eljárással, többek között az alábbi szempontok alapján:

a)a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meghatározott általános rendszerkövetelményeknek való megfelelés;

b)az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költsége, ideértve egy pontos becslést és az e szuperszámítógép teljes élettartamára vetített működési költségek ellenőrzésének módját;

c)az üzemeltető szervezet tapasztalata hasonló rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése terén;

d)a fogadó létesítmény fizikai és informatikai infrastruktúrájának minősége, biztonságossága és az Unió többi részével való összekapcsoltsága;

e)a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, azaz a kiválasztási eljárást kísérő dokumentumokkal benyújtott, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak való megfelelés képessége;

f)az üzemeltető szervezet székhelye szerinti tagállamnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai illetékes hatóságainak arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy fedezi az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének azt a részét, amelyet nem fedez az 5. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy a 6. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás, ameddig a közös vállalkozás át nem ruházza az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogát az említett üzemeltető szervezetre, vagy pedig ameddig a szuperszámítógépet el nem adják vagy – a tulajdonjog átruházása nélkül – üzemen kívül nem helyezik.

(6)Az e rendelet 12. cikkében említett ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógépek esetében az üzemeltető szervezet társul a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával az ilyen szuperszámítógépek vagy az EuroHPC szuperszámítógépek partíciói megszerzése és működtetése érdekében. Az üzemeltető szervezet ilyen értelmű megállapodást köt a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával.

a)A közös vállalkozás az üzemeltető szervezetet bízza meg az e rendelet 12. cikkének megfelelően közös tulajdonban lévő minden egyes ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógép üzemeltetésével.

b)Az üzemeltető szervezeteket az e cikk (5) bekezdésének és a közös vállalkozás e rendelet 17. cikkében említett pénzügyi szabályainak megfelelően kell kiválasztani.

c)Az üzemeltető szervezetet és az üzemeltető szervezethez társult magánszektorbeli tagokat vagy magánpartnerek konzorciumát az irányító testület választja ki részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően, tisztességes és átlátható eljárással, többek között az e cikk (5) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott szempontok és a következő kiegészítő kritérium alapján:

a magánszektorbeli tagoknak vagy a magánpartnerek konzorciumának arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy fedezik az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének azt a részét, amelyet nem fedez az 5. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy a 6. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás.

(7)A kiválasztott üzemeltető szervezet az Európai Bizottság előzetes beleegyezésére is figyelemmel dönthet további részt vevő államoknak, magánszektorbeli tagoknak vagy magánpartnerekből álló konzorciumnak az üzemeltető konzorciumba való meghívásáról. A csatlakozó részt vevő államok vagy magánszektorbeli tagok pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulása vagy bármely más kötelezettségvállalása nem érinti a 10., 11., 12. és 13. cikkben meghatározott, az említett EuroHPC szuperszámítógéppel kapcsolatos uniós pénzügyi hozzájárulást, az annak megfelelő tulajdonosi jogokat és a hozzáférési idő Unióra jutó százalékos arányát.

9. cikk

Üzemeltetési megállapodás

(1)A közös vállalkozás az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó eljárás megindítása előtt minden kiválasztott üzemeltető szervezettel üzemeltetési megállapodást köt.

(2)Az üzemeltetési megállapodásnak különösen a következőkre kell kiterjednie az EuroHPC szuperszámítógépek tekintetében:

a)jogok és kötelezettségek a szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárás során, beleértve a szuperszámítógép átvételi vizsgálatát is;

b)a felelősségre vonatkozó feltételek a szuperszámítógép üzemeltetése során;

c)a szuperszámítógép üzemeltetése során a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint;

d)a szuperszámítógép energiahatékonyságára és környezeti fenntarthatóságára vonatkozó tervek;

e)a szuperszámítógéphez való hozzáférési időből az Unióra jutó részhez való hozzáférés feltételei, az irányító testület 15. cikkel összhangban hozott döntésének megfelelően;

f)a hozzáférési idők elszámolásának részletes szabályai;

g)a teljes tulajdonlási költségből az a rész, amelynek vonatkozásában az üzemeltető szervezetnek meg kell oldania, hogy a székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezzék;

h)a tulajdonjognak a 10. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében említett átruházására vonatkozó feltételek, ideértve az EuroHPC szuperszámítógépek esetében a maradványértékük kiszámítására és az üzemen kívül helyezésükre vonatkozó rendelkezéseket is;

i)az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy hozzáférést biztosítson az EuroHPC szuperszámítógépekhez, miközben biztosítja a szuperszámítógépek biztonságát, továbbá a személyes adatok védelemét az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban, az elektronikus hírközlés területén a magánélet védelmét a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, az üzleti titkok védelemét az (EU) 2016/943 irányelvvel összhangban, valamint a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó egyéb adatok titkosságának védelemét;

j)az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy az EuroHPC szuperszámítógép üzemeltetési költségeire és a felhasználók hozzáférési idejére kiterjedő tanúsított ellenőrzési eljárást vezessen be;

k)az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy minden év január 31-ig auditálási jelentést és adatokat nyújtson be az irányító testülethez az előző pénzügyi évre vonatkozó hozzáférési idő felhasználásáról;

l)az arra az esetre alkalmazandó különös feltételek, amikor az üzemeltető szervezet ipari használatra üzemeltet EuroHPC szuperszámítógépet.

(3)Az üzemeltetési megállapodásra az uniós jog az irányadó, amelyet az olyan kérdések tekintetében, amelyeket nem fed le ez a rendelet vagy más uniós jogi aktusok, kiegészít annak a tagállamnak a joga, amelyben az üzemeltető szervezet található.

(4)Az üzemeltetési megállapodásba az EUMSZ 272. cikkével összhangban választottbírósági kikötést kell beilleszteni, amely szerint az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal a megállapodás hatálya alá tartozó minden kérdésben.

(5)Az üzemeltetési megállapodás megkötését követően, és e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a közös vállalkozás – a kiválasztott üzemeltető szervezet támogatásával – a közös vállalkozás 17. cikkben említett pénzügyi szabályaival összhangban megindítja az EuroHPC szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

(6)A közepes méretű szuperszámítógépek esetében az üzemeltetési megállapodás megkötését követően a közös vállalkozás vagy az üzemeltető szervezet a közös vállalkozás 17. cikkben említett pénzügyi szabályaival összhangban megindítja mindkét szerződő fél nevében az EuroHPC szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

10. cikk

A magas színvonalú szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1)A közös vállalkozás szerzi be a magas színvonalú szuperszámítógépeket, valamint ő rendelkezik azok tulajdonjogával.

(2)Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás a magas színvonalú szuperszámítógép beszerzési költségének legfeljebb 50 %-át és működési költségének legfeljebb 50 %-át fedezi.

A magas színvonalú szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezik, esetleg kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3)A magas színvonalú szuperszámítógép beszállítóinak kiválasztása során foglalkozni kell az ellátási lánc biztonságával is.

(4)A közös vállalkozás alapokmány 24. cikke (4) bekezdésében említett végelszámolásának sérelme nélkül legkorábban öt évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett, magas színvonalú szuperszámítógép megfelelt a közös vállalkozás által végzett átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és az üzemeltetési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a magas színvonalú szuperszámítógép tulajdonjogát át lehet ruházni az említett üzemeltető szervezetre, illetve a szuperszámítógépet el lehet adni egy másik szervezetnek vagy üzemen kívül lehet helyezni. A magas színvonalú szuperszámítógép tulajdonjogának átruházása esetén az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak az üzemeltető szervezetre történő átruházására, hanem egy, az üzemen kívül helyezésre vonatkozó döntés születik, a vonatkozó költségeket egyenlően kell megosztani a közös vállalkozás és az üzemeltető szervezet között. A közös vállalkozás nem felel a magas színvonalú szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását, a szuperszámítógépek eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

11. cikk

Kvantumszámítógépek és kvantumszimulátorok beszerzése és tulajdonjoga

(1)A közös vállalkozás kvantumszámítógépeket és kvantumszimulátorokat szerez be, amelyek a kísérleti rendszerektől a prototípusokig és operációs rendszerekig terjedhetnek, önálló gépekként, illetve magas színvonalú vagy közepes méretű nagy teljesítményű számítástechnikai gépekkel hibrid, felhőn keresztül elérhető gépekként, és rendelkezik ezek tulajdonjogával.

(2)Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás a kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok beszerzési költségének legfeljebb 50 %-át és működési költségének legfeljebb 50 %-át fedezi.

A kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezik, esetleg kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3)A kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok beszállítóinak kiválasztása során foglalkozni kell az ellátási lánc biztonságával is.

(4)A kvantumszámítógépeket vagy kvantumszimulátorokat egy EuroHPC szuperszámítógép üzemeltető szervezeténél vagy az Unióban található 0. szintű szuper-számítástechnikai központban kell elhelyezni.

(5)A közös vállalkozás alapokmány 24. cikke (4) bekezdésében említett végelszámolásának sérelme nélkül legkorábban négy évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor megfelelt az átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és az üzemeltetési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor tulajdonjogát át lehet ruházni az említett üzemeltető szervezetre, illetve a kvantumszámítógépet vagy a kvantumszimulátort el lehet adni egy másik szervezetnek vagy üzemen kívül lehet helyezni. A kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor tulajdonjogának átruházása esetén az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak az üzemeltető szervezetre történő átruházására, hanem egy, az üzemen kívül helyezésre vonatkozó döntés születik, a vonatkozó költségeket egyenlően kell megosztani a közös vállalkozás és az üzemeltető szervezet között. A közös vállalkozás nem felel a kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor tulajdonjogának átruházását, a kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

12. cikk

Ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1)A közös vállalkozás a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával közösen olyan szuperszámítógépeket vagy EuroHPC szuperszámítógép-partíciókat szerez be, amelyeket elsődlegesen ipari használatra szánnak, és önállóan, vagy a magánszektorbeli tagokkal vagy a magánpartnerek konzorciumával közösen rendelkezik a tulajdonjogokkal.

(2)Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás az EuroHPC szuperszámítógépek vagy az EuroHPC szuperszámítógépek partíciói beszerzési költségének legfeljebb 35 %-át fedezi. Az EuroHPC szuperszámítógépek vagy EuroHPC szuperszámítógépek partíciói teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét a magánszektorbeli tagok vagy a magánpartnerek konzorciuma fedezi.

(3)Az ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógép beszállítóinak kiválasztása során foglalkozni kell az ellátási lánc biztonságával is.

(4)Az ipari használatra szánt EuroHPC szuperszámítógépeket vagy EuroHPC szuperszámítógépek partícióit EuroHPC szuperszámítógépet üzemeltető szervezetnél kell elhelyezni.

(5)A közös vállalkozás alapokmány 24. cikke (4) bekezdésében említett végelszámolásának sérelme nélkül legkorábban négy évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett EuroHPC szuperszámítógép megfelelt a közös vállalkozás által végzett átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és a magánszektorbeli tagokkal vagy magánpartnerek konzorciumával egyetértésben az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogát át lehet ruházni a magánszektorbeli tagokra vagy a magánpartnerek konzorciumára, illetve a szuperszámítógépet el lehet adni egy másik szervezetnek vagy üzemen kívül lehet helyezni. Az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogának átruházása esetén a magánszektorbeli tagok vagy magánpartnerek konzorciuma visszatérítik a közös vállalkozás számára az átruházandó EuroHPC szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak a magánszektorbeli tagokra vagy a magánpartnerek konzorciumára történő átruházására, hanem egy, az üzemen kívül helyezésre vonatkozó döntés születik, a vonatkozó költségeket a magánszektorbeli tagok vagy a magánpartnerek konzorciuma viselik. A közös vállalkozás nem felel az EuroHPC szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását, a szuperszámítógépek eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

13. cikk

Közepes méretű szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1)A közös vállalkozás az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam ajánlatkérő szerveivel vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államainak ajánlatkérő szerveivel közösen közepes méretű szuperszámítógépeket szerez be, és közösen rendelkeznek a tulajdonjogokkal.

(2)Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb a közepes méretű szuperszámítógép beszerzési költségének a 35 %-át fedezi. A közepes méretű szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezik, esetleg kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3)A közepes méretű szuperszámítógép beszállítóinak kiválasztása során foglalkozni kell az ellátási lánc biztonságával is.

(4)A közös vállalkozás alapokmány 24. cikke (4) bekezdésében említett végelszámolásának sérelme nélkül a közepes méretű szuperszámítógép tulajdonjoga azon részét, amellyel a közös vállalkozás rendelkezik, a szuperszámítógép teljes értékcsökkenését követően át kell ruházni az említett üzemeltető szervezetre. Az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. A közös vállalkozás nem felel a közepes méretű szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását követően felmerülő költségekért.

14. cikk

Az EuroHPC szuperszámítógépek használata

(1)Az EuroHPC szuperszámítógépek használata nyitva áll köz- vagy magánszektorbeli felhasználók előtt, és elsődlegesen polgári alkalmazásokra összpontosít. Az ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógépek kivételével, e szuperszámítógépek használata elsősorban a közfinanszírozású programok kutatási és innovációs céljait, a közszektorbeli alkalmazásokat, valamint adott esetben a kkv-k innovációs magántevékenységeit szolgálja.

(2)Az irányító testület a 15. cikknek megfelelően meghatározza az EuroHPC szuperszámítógépek használatához való hozzáférés általános feltételeit, ezenkívül pedig egyedi hozzáférési feltételeket határozhat meg a különböző felhasználó-, illetve alkalmazástípusok tekintetében. A szolgáltatás biztonsága és minősége ugyanaz kell legyen az egyes felhasználói kategóriák minden felhasználója számára, az ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógépeket kivéve, amelyek biztonságának és minőségének meg kell felelnie az ipari követelményeknek e rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

(3)A valamely tagállamban vagy a Horizont 2020-hoz társult országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet szerint létrehozott közös vállalkozás által beszerzett szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez férhetnek hozzá.

(4)A valamely tagállamban vagy a Digitális Európa programhoz társult országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók a 2020 után beszerzett EuroHPC szuperszámítógépekhez kapnak hozzáférési időt.

(5)Kellően indokolt esetben és az Unió érdekeinek figyelembevételével az irányító testület dönthet úgy, hogy harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található szervezeteknek vagy nemzetközi szervezeteknek ad hozzáférési időt EuroHPC szuperszámítógépekhez.

15. cikk

Az Unió EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési idejének kiosztása

(1)Az egyes EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó rész egyenes arányban áll az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségéhez viszonyított arányával, és így az EuroHPC szuperszámítógép vonatkozásában nem haladhatja meg a teljes hozzáférési idő 50 %-át.

(2)Az egyes közepes méretű szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó rész egyenes arányban áll az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak a szuperszámítógép beszerzési költségéhez viszonyított arányával, és nem haladhatja meg a szuperszámítógéphez rendelt teljes hozzáférési idő 35 %-át.

(3)Az egyes ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó rész egyenes arányban áll az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak a szuperszámítógép beszerzési költségéhez viszonyított arányával, és nem haladhatja meg a szuperszámítógéphez rendelt teljes hozzáférési idő 35 %-át.

(4)Az üzemeltető szervezet székhelye szerinti minden egyes részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium minden egyes részt vevő állama számára ki kell osztani minden egyes EuroHPC szuperszámítógép fennmaradó hozzáférési idejének adott részét. Az üzemeltetési konzorciumok esetében a részt vevő államok egymás között megállapodnak a szuperszámítógép hozzáférési idejének elosztásáról.

(5)Az irányító testület meghatározza az EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt hozzáférési idő Unióra jutó részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(6)Az e rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett közszektorbeli felhasználók ingyenesen vehetik igénybe az EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt hozzáférési idő Unióra jutó részét. E hozzáférési idő ingyenesen biztosított az ipari felhasználók számára is az Európai horizont vagy a Digitális Európa program által finanszírozott kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazások tekintetében, továbbá adott esetben a kkv-k innovációs magántevékenységei számára is. Vezérelv, hogy az ilyen tevékenységekhez az irányító testület által meghatározott, tisztességes és átlátható konzultatív szakértői vizsgálat alapján kell hozzáférési időt kiosztani, a közös vállalkozás által indított, a részvételi szándék kifejezésére való folyamatos felhívásokat követően.

(7)Az innovációs magántevékenységeket végző kkv felhasználók kivételével a többi felhasználónak nyílt tudományra irányuló megközelítést kell elfogadnia a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez való hozzáférés révén szerzett ismeretek terjesztése tekintetében, összhangban az Európai horizontról szóló rendelet xxx. cikkével. Az irányító testület tovább pontosítja a nyílt tudományra vonatkozó, alkalmazandó szabályokat.

(8)Az irányító testület meghatározza a hozzáférési feltételek azon különös szabályait, amelyek eltérnek az e cikk (6) bekezdésében említett vezérelvektől. E különös szabályok a hozzáférési időnek az akár az Unió, akár az irányító testület által stratégiainak ítélt projektek és tevékenységek részére történő kiosztásra vonatkoznak.

(9)Az Unió kérése alapján az ügyvezető igazgató közvetlen hozzáférést ad az EuroHPC szuperszámítógépekhez azon kezdeményezések számára, amelyekről az Unió úgy véli, hogy alapvetőek a köz javára működtetett, az egészségüggyel összefüggő vagy más döntő fontosságú szükséghelyzeti támogatási szolgáltatások nyújtása szempontjából, valamint veszélyhelyzetek vagy válságkezelés esetén, továbbá olyan esetekben, amelyeket az Unió a biztonsága és védelme tekintetében alapvetőnek vél. Az ilyen hozzáférés megvalósításának szabályait és feltételeit az irányító testület által elfogadott hozzáférési feltételek között kell meghatározni.

(10)Az irányító testület meghatározza azokat a feltételeket, amelyek az ipari felhasználás esetén alkalmazandók a biztonságos nagy teljesítményű számítástechnikai és adatforrásokhoz való hozzáférés e cikk (6) bekezdésében meghatározottaktól eltérő alkalmazásoknak történő biztosítására.

(11)Az irányító testület rendszeresen nyomon követi a kiosztott uniós hozzáférési időt, mégpedig részt vevő államonkénti, valamint felhasználói kategóriánkénti bontásban, ideértve a kereskedelmi célú felhasználást is. Az irányító testület dönthet arról, hogy:

a)a tevékenységi kategóriák vagy a felhasználók szerint átalakítja a hozzáférési időket annak érdekében, hogy optimalizálja az EuroHPC szuperszámítógépek használati kapacitásait;

b)annak érdekében, hogy tisztességes hozzáférési lehetőségeket biztosítson a felhasználóknak, olyan további támogatási intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek javítják a nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos készségeiket és szakértelmüket.

16. cikk

Az Unió EuroHPC szuperszámítógépekhez való, kereskedelmi célokra szolgáló hozzáférési ideje

(1)Különös feltételeket kell alkalmazni a kereskedelmi célokat követő ipari felhasználókra. Ez a kereskedelmi felhasználásra vonatkozó szolgáltatás piaci árakon alapuló, használatalapú díj fizetése ellenében megvalósuló szolgáltatás. A díj mértékét az irányító testület állapítja meg.

(2)Az Unió hozzáférési idejének kereskedelmi felhasználásából keletkező bevételeket a közös vállalkozás saját költségvetése részét képező bevételnek kell tekinteni, és azokat a közös vállalkozás működési költségeinek fedezésére kell fordítani.

(3)A kereskedelmi szolgáltatások számára kiosztott hozzáférési idő nem haladhatja meg az Unió minden egyes EuroHPC szuperszámítógéphez való teljes hozzáférési idejének 20 %-át. Az irányító testület dönt az Unió hozzáférési idejének a kereskedelmi szolgáltatások felhasználói számára történő kiosztásáról, figyelemmel a 15. cikk (10) bekezdésében említett nyomon követés eredményére.

(4)A kereskedelmi szolgáltatások minőségének minden felhasználó számára azonosnak kell lennie.

17. cikk

Pénzügyi szabályok

(1)A közös vállalkozás külön pénzügyi szabályokat fogad el az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(2)A pénzügyi szabályokat közzé kell tenni a közös vállalkozás honlapján.

18. cikk

Személyzet

(1)A közös vállalkozás személyzetére egyrészt a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben 22 megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat, illetőleg alkalmazási feltételek), másrészt pedig az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)A közös vállalkozás személyi állományának vonatkozásában az irányító testület gyakorolja a személyzeti szabályzat értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az alkalmazási feltételek értelmében a szerződéskötési jogosultsággal rendelkező hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei).

(3)A személyzeti szabályzat 110. cikke szerint az irányító testület határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megfelelő hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza az említett átruházás felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

(4)Ha kivételes körülmények úgy kívánják, az irányító testület határozattal ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra való átruházását, illetve ezen hatásköröknek az ügyvezető igazgató általi további átruházását. Ilyen esetben az irányító testület a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét maga gyakorolja, vagy azt az ügyvezető igazgatótól eltérő, valamely más tagjára vagy a közös vállalkozás személyi állományának valamely más tagjára ruházza.

(5)Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényre juttatásához szükséges megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el.

(6)A személyi erőforrásokat a közös vállalkozás létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően, besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.

(7)A közös vállalkozás személyi állománya ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.

(8)A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a közös vállalkozás visel.

19. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és gyakornokok

(1)A közös vállalkozás foglalkoztathat olyan kirendelt nemzeti szakértőket és gyakornokokat, akik nem állnak az alkalmazásában. A kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát az éves költségvetésnek megfelelően fel kell tüntetni a 18. cikk (4) bekezdésében előírt, a személyi állományra vonatkozó információk között.

(2)Az irányító testület határozatban állapítja meg a nemzeti szakértőknek a közös vállalkozáshoz történő kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályokat.

20. cikk

Kiváltságok és mentességek

A közös vállalkozásra és annak személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

21. cikk

A közös vállalkozás felelőssége

(1)A közös vállalkozás szerződéses felelősségére a vonatkozó szerződéses előírások és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)Szerződésen kívüli felelősség esetén a közös vállalkozás a tagállamok jogrendjében közös, általános elveknek megfelelően megtérít minden olyan kárt, amelyet feladatai teljesítése során a személyzete okozott.

(3)A közös vállalkozás által az (1) és (2) bekezdésben említett felelősség alapján teljesített kifizetések, és az azokkal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások a közös vállalkozás kiadásának minősülnek, és azokat annak forrásaiból kell fedezni.

(4)A közös vállalkozás kizárólagos felelősséggel tartozik kötelezettségei teljesítéséért.

(5)A közös vállalkozás nem felel a tulajdonában lévő szuperszámítógépek üzemeltető szervezet általi üzemeltetésével összefüggésben az üzemeltető szervezet intézkedéseiből eredő kárért.

22. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)A közös vállalkozás tevékenységei folyamatos nyomon követés és időszakos felülvizsgálat alatt állnak a pénzügyi szabályaival összhangban, a lehető legkedvezőbb hatások és legnagyobb kiválóság garantálása, továbbá az erőforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében. A nyomon követés és időszakos felülvizsgálat eredményeit beépítik a közös vállalkozásnak az Európai horizont kapcsán végzett értékelések részét képező értékelésébe.

(2)A közös vállalkozás megszervezi irányítási tevékenységei folyamatos nyomon követését, továbbá az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 45. cikkével és III. mellékletével összhangban kivitelezett projektek kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak időszakos felülvizsgálatát.

(3)A közös vállalkozás műveleteinek értékelését időben kell elvégezni, hogy annak eredményét be lehessen építeni az Európai horizont átfogó időközi és záróértékelésébe, továbbá az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 47. cikkében meghatározottak szerinti kapcsolódó döntéshozatali folyamatba.

(4)A Bizottság az egyes közös vállalkozások tekintetében időközi értékelést folytat le az Európa horizont időközi értékelésének részeként, az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 47. cikkében meghatározottak szerint. Ezt az értékelés független szakértők segítségével végzik el, átlátható folyamat keretében, amint elegendő információ áll rendelkezésre az Európai horizont végrehajtásáról, de legkésőbb az Európai horizont végrehajtásának megkezdését követő négy évvel. Az értékelés azt vizsgálja, hogy a közös vállalkozás miként teljesíti küldetését gazdasági, technológiai, tudományos, társadalmi és politikai célkitűzéseinek megfelelően, ideértve az éghajlattal összefüggő célkitűzéseket, és értékeli a tevékenységei hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét az Európai horizont részeként, szinergiáját és kiegészítő jellegét a megfelelő európai, nemzeti és adott esetben regionális kezdeményezésekkel, ideértve az Európai horizont más részeivel (például küldetésekkel, klaszterekkel, tematikus/egyedi programokkal) való szinergiáját. Az értékelés során különös figyelmet fordítanak az uniós és nemzeti szinten elért hatásokra, szem előtt tartva a szinergiákkal és a szakpolitika utólagos átalakításával kapcsolatos elemet. Az értékelések emellett szükség esetén felmérik a közös vállalkozás hosszú távú tudományos, társadalmi, gazdasági és szakpolitikai vonatkozású hatásait, valamint a jövőbeni cselekvések tekintetében a leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozási módot, továbbá a közös vállalkozás esetleges megújításának az európai partnerségek átfogó keretében és annak szakpolitikai prioritásaiban való elhelyezését.

(5)Az e cikk (1) bekezdésében említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság eljárhat a 7. cikk (7) bekezdése szerint, vagy más megfelelő intézkedést hozhat.

(6)A Bizottság átlátható eljárásban kiválasztott, független külső szakértők segítségével további értékeléseket végezhet stratégiai szempontból releváns témákról annak érdekében, hogy megvizsgálja, mennyire haladt előre a közös vállalkozás a kitűzött célok elérésében, meghatározza a tevékenységek végrehajtásához hozzájáruló tényezőket és azonosítsa a bevált gyakorlatokat. E további értékelések elvégzése során a Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a közös vállalkozásra gyakorolt adminisztratív hatást.

(7)A közös vállalkozás időszakosan felülvizsgálja tevekénységeit, hogy megalapozza a közös vállalkozás időközi és záróértékelését az Európai horizontnak az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 47. cikkében említett értékelései részeként.

(8)Az időszakos felülvizsgálatok és értékelések megalapozzák a közös vállalkozás végelszámolását vagy esetleges megújítását az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet III. mellékletével összhangban. A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel az alapokmány 24. cikkében említett végelszámolási eljárás megindítását követően a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás záróértékelését. E záróértékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

(9)A Bizottság a közös vállalkozás értékelésének eredményeit, az értékelés következtetéseivel és a Bizottság észrevételeivel együtt közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, az Európai horizontnak az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 47. cikkében említett értékelései részeként.

23. cikk

Az Európai Unió Bíróságának joghatósága és az alkalmazandó jog

(1)Az Európai Unió Bíróságának joghatósága az alábbi esetekben áll fenn:

a)a közös vállalkozás által kötött megállapodásokban vagy szerződésekben, illetve az általa hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választottbírósági kikötés esetén;

b)a közös vállalkozás személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

c)a közös vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban vagy az alkalmazási feltételekben rögzített korlátok között és feltételek mellett.

(2)Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon tagállam joga alkalmazandó, amelyben a közös vállalkozás székhelye található.

24. cikk

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszok

A közös vállalkozás által e rendelet végrehajtásával összefüggésben hozott határozatokkal szemben panaszt lehet benyújtani az ombudsmanhoz az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

25. cikk

Utólagos ellenőrzések

(1)Az Európai horizont költségvetéséből finanszírozott cselekvések kiadásainak utólagos ellenőrzését az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 48. cikkének megfelelően kell elvégezni, az Európai horizont közvetett cselekvéseinek részeként, különösen az említett rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében szereplő ellenőrzési stratégiával összhangban.

(2)A Digitális Európa program költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzéseit a közös vállalkozás a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet xxx. cikkével összhangban végzi el.

(3)A Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzéseit a közös vállalkozás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet xxx. cikkében foglaltakkal összhangban végzi el az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében végzett tevékenységek részeként.

26. cikk

A tagok pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A közös vállalkozás a Bizottság alkalmazottainak, a közös vállalkozás vagy a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek hozzáférést biztosít a telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz, ideértve az elektronikus formában tárolt információkat is. 

(2)A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 23 , valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 24 megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelettel összhangban finanszírozott megállapodásokkal, határozatokkal vagy szerződésekkel összefüggésben csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei. 

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek, megállapodásoknak és határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a megfelelő közös vállalkozást, a Számvevőszéket, az EPPO-t és az OLAF-ot az ilyen ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére, az adott szervezet hatásköreinek megfelelően.

(4)A közös vállalkozás megfelelő belső és külső ellenőrzések végzése vagy végeztetése révén gondoskodik arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei kellő védelemben részesüljenek.

(5)A közös vállalkozás csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló intézményközi megállapodáshoz, amely 1999. május 25-én jött létre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 25 . A közös vállalkozás meghozza az OLAF által végzett belső vizsgálatok megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

27. cikk

Az információk bizalmas kezelése

A közös vállalkozás gondoskodik azon bizalmas információk védelméről, amelyek közzététele sértené tagjainak vagy a tevékenységeiben részt vevő feleknek az érdekeit.

28. cikk

Átláthatóság

A közös vállalkozás birtokában lévő dokumentumok vonatkozásában az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 26 kell alkalmazni.

29. cikk

A személyes adatok kezelése

Az e rendelet végrehajtása érdekében végzett személyesadat-kezelésre az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 27 kell alkalmazni.

30. cikk

Az eredményekhez való hozzáférés és a javaslatokkal kapcsolatos információ

(1)A közös vállalkozás hozzáférést enged az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára az általa finanszírozott közvetett cselekvésekkel kapcsolatos minden információhoz. Ezen információ magában foglalja a közös vállalkozás közvetett cselekvéseiben részt vevő kedvezményezettek eredményeit, vagy bármely más információt, amelyet az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásához, végrehajtásához, figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükségesnek ítélnek. E hozzáférési jogok a nem kereskedelmi és nem versenyalapú használatra korlátozódnak, és meg kell felelniük az alkalmazandó titoktartási szabályoknak.

(2)Az uniós szakpolitikák és programok kidolgozása, végrehajtása, figyelemmel kísérése és értékelése céljából a közös vállalkozás ellátja az Európai Bizottságot információval, amelyeket benyújtott javaslatokba foglal bele.

31. cikk

Az Európai horizont keretében finanszírozott közvetett cselekvésekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályok

A közös vállalkozás által az Európai horizont keretében finanszírozott közvetett cselekvésekre az (EU) xxx rendeletet kell alkalmazni. Az említett rendelet alapján a közös vállalkozás finanszírozó szervnek minősül, és mint ilyen az alapokmány 1. cikkével összhangban pénzügyi támogatást nyújt meghatározott közvetett cselekvésekhez.

Az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletet alkalmazni kell az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett, a részt vevő állam által nyújtott hozzájárulásokból finanszírozott közvetett cselekvésekre is.

32. cikk

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletet kell alkalmazni a közös vállalkozás által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott tevékenységekre.

33. cikk

A Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok

A Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletet kell alkalmazni a közös vállalkozás által a Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységekre.

34. cikk

A fogadó tagállam által nyújtott támogatás

A közös vállalkozás és a székhelye szerinti tagállam között igazgatási megállapodás jöhet létre, amelyben az adott állam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat a közös vállalkozás részére.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)Az (EU) 2018/1488 rendelet szerint kezdeményezett cselekvések sérelme nélkül, ideértve az e cselekvésekkel összefüggő éves végrehajtási terveket és pénzügyi kötelezettségeket, az (EU) 2018/1488/EGK rendelet hatályát veszti.

Az (EU) 2018/1488 rendelet 10., 11., 13. és 14. cikke, valamint az említett rendelethez mellékelt alapokmány 6. és 7. cikke szerint kezdeményezett cselekvéseket lezárultukig és a szükséges mértékben továbbra is alkalmazni kell.

Az (EU) 2018/1488 rendelet szerint elfogadott éves végrehajtási tervekben előírt ajánlati és pályázati felhívásokból eredő cselekvéseket az említett rendelet szerint kezdeményezett cselekvéseknek kell tekinteni.

(2)A 2018/1488/EK rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2018/1488 rendelet szerint alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit.

(2)Ennek megfelelően a személyzet munkaszerződései e rendelet szerint is hatályban maradnak, összhangban a személyzeti szabályzattal és az alkalmazási feltételekkel.

(3)Az (EU) 2018/1488 rendelet szerint kijelölt ügyvezető igazgató a hivatali idejének fennmaradó idejére e rendelet hatálybalépésével megkapja az ügyvezető igazgató e rendeletben előírt feladatait. Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak.

(4)A tagok eltérő megállapodásának hiányában az (EU) 2018/1488 rendelet értelmében a tagokat illető jogok, illetve őket terhelő kötelezettségek, ideértve az eszközöket, tartozásokat vagy forrásokat, az e rendelet értelmében vett tagokra szállnak át.

(5)Az e rendelet hatálybalépését követő első ülésén a közös vállalkozás irányító testülete elfogadja az (EU) 2018/1488 rendelet szerinti azon határozatok listáját, amelyek e rendelet szerint továbbra is alkalmazandók. Az (EU) 2018/1488 rendelet szerinti, fel nem használt előirányzatok az e rendelettel létrehozott EuroHPC közös vállalkozásra szállnak át.

(6)A közös vállalkozás (EU) 2018/1488 rendelet szerinti valamennyi joga és kötelezettsége, ideértve az eszközöket, tartozásokat vagy forrásokat, átszáll az e rendelettel létrehozott EuroHPC közös vállalkozásra.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Tanács (EU) 2018/1488 rendelete (2018. szeptember 28.) az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról.

(2)    Lásd a (12) preambulumbekezdést. „A közös vállalkozásnak legkésőbb 2019 elején létre kell jönnie és meg kell kezdenie a működését ahhoz, hogy teljesítse azt a célt, hogy az Unió 2020-ig rendelkezzen az exaszinthez közelítő teljesítményű infrastruktúrával, valamint hogy 2023–2025 körül pedig kifejlessze az exaflop teljesítmény-nagyságrendű kapacitás eléréséhez szükséges technológiákat és alkalmazásokat”.

(3)    SWD(2018) 6 final.

(4)    COM(2018) 434 final, SEC(2018) 289 final, SWD(2018) 306 final.

(5)    Az EuroHPC közös vállalkozás jelenlegi részt vevő államai a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

(6)     https://eurohpc-ju.europa.eu/documents/EuroHPC_RIAG_Strategic_Agenda_2019.pdf  

(7)     https://eurohpc-ju.europa.eu/documents/EuroHPC_INFRAG_Multiannual_Strategic_Agenda_2019.pdf  

(8)     https://www.etp4hpc.eu/pujades/files/ETP4HPC_SRA4_2020_web(1).pdf  

(9)    COM/2020/66 final.

(10)    Lásd a fenti Error! Bookmark not defined.. lábjegyzetet.

(11)    Lásd a fenti Error! Bookmark not defined.. lábjegyzetet.

(12)    COM/2020/456 final.

(13)    COM(2018) 434 final, SEC(2018) 289 final, SWD(2018) 306 final.

(14)     https://www.etp4hpc.eu/sra-020.html  

(15)    […].

(16)    […].

(17)    […].

(18)    […].

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(22)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(23)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(25)    HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.18.

COM(2020) 569 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról

{SWD(2020) 179 final}

AZ EURÓPAI NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZÁMÍTÁSTECHNIKA KÖZÖS VÁLLALKOZÁS ALAPOKMÁNYA

1. cikk

Feladatok

A közös vállalkozás az alábbi feladatokat látja el:

a)köz- és magánszektorbeli pénzeszközök mozgósítása a közös vállalkozás tevékenységeinek finanszírozására;

b)a közös vállalkozás e rendelet 3. és 4. cikkében felsorolt küldetése, célkitűzései és pillérei végrehajtásának támogatása. E tevékenységeket – a vonatkozó rendeletek hatálya szerint – az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletből, a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletből és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletből eredő uniós költségvetésből, továbbá a közös vállalkozás megfelelő részt vevő államai hozzájárulásaiból finanszírozzák; ebből a célból a közös vállalkozás ajánlati felhívásokat, pályázati felhívásokat tesz közzé, illetve az Európai horizont, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében előírt más eszközöket vagy eljárásokat alkalmazza;

c)EuroHPC szuperszámítógépek elhelyezésére irányuló, részvételi szándék kifejezésére való felhívások kezdeményezése és kezelése, valamint a beérkezett ajánlatok értékelése független külső szakértők támogatásával;

d)az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltető szervezetének kiválasztása tisztességes, nyitott és átlátható módon, e rendelet 8. cikkének megfelelően;

e)e rendelet 9. cikkének megfelelően üzemeltetési megállapodás kötése az üzemeltető szervezettel az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozóan, valamint az üzemeltetési megállapodásban foglalt szerződéses kikötések betartásának ellenőrzése, ideértve a beszerzett szuperszámítógépek átvételi vizsgálatát is;

f)általános és különös feltételek meghatározása az EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő Unióra jutó részének kiosztására vonatkozóan, és az e szuperszámítógépekhez való hozzáférés nyomon követése e rendelet 15. cikkének megfelelően;

g)annak biztosítása, hogy műveletei hozzájáruljanak az Európai horizont célkitűzéseinek megvalósításához, valamint az említett programhoz kapcsolódó többéves stratégiai tervezés, jelentéstétel, nyomon követés, értékelés és egyéb követelmények – mint például a közös politikai visszajelzési keret végrehajtásának – elvégzéséhez;

h)az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletnek megfelelően nyílt pályázati felhívások kezdeményezése, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül finanszírozás odaítélése közvetett cselekvések céljára, főként vissza nem térítendő támogatások formájában;

i)a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletnek, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) xxx rendeletnek megfelelően nyílt pályázati felhívások és ajánlati felhívások kezdeményezése, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül finanszírozás odaítélése;

j)az intézkedések végrehajtásának nyomon követése és a támogatási megállapodások, valamint a közbeszerzési szerződések kezelése;

k)az európai nagy teljesítményű számítástechnikai kezdeményezés hatékonyságának biztosítása megfelelő intézkedések alapján;

l)a közös vállalkozás által kitűzött célok elérése terén tett általános előrelépés nyomon követése;

m)szoros együttműködés kialakítása és a koordináció biztosítása az uniós és nemzeti tevékenységekkel, szervekkel és érdekelt felekkel, szinergiák létrehozása, valamint a kutatási és innovációs eredmények nagy teljesítményű számítástechnika területén való hasznosításának a javítása;

n)fokozott együttműködés kialakítása más európai partnerségekkel és a velük való koordináció biztosítása, továbbá a más közös vállalkozásokkal való operatív szinergiák feltárása, többek között az igazgatási funkciók központosítása révén;

o)a többéves stratégiai program meghatározása, valamint az annak megvalósításához szükséges éves munkaprogramok kidolgozása és végrehajtása, továbbá a többéves stratégiai program esetlegesen szükséges kiigazításainak elvégzése;

p)tájékoztatási, kommunikációs, hasznosítási és terjesztési tevékenységek folytatása az Európai horizont létrehozásáról szóló (EU) xxx rendelet 46. cikkének értelemszerű alkalmazásával, a pályázati felhívások eredményeire vonatkozó részletes információknak egy közös Európai horizont e-adatbázisban való rendelkezésre bocsátását és hozzáférhetővé tételét is beleértve;

q)az e rendelet 3. cikkében meghatározott célok eléréséhez szükséges egyéb feladatok ellátása.

2. cikk

Tagok

(1)A közös vállalkozás tagjai:

a)az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b)Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, [Észak-Macedónia], Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, [Montenegró], Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, [Svájc], Svédország, Szlovákia, Szlovénia és [Törökország];

c)ezen alapokmány jóváhagyó levél útján történő elfogadása esetén a holland jog alapján bejegyzett, amszterdami (Hollandia) székhelyű, A Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) és a belga jog alapján bejegyzett, brüsszeli (Belgium) székhelyű Big Data Value Association (BDVA).

d)Minden részt vevő állam kijelöli a képviseletét a közös vállalkozás irányító testületében ellátó személyeket, és megnevezi az(oka)t a nemzeti szervezete(ke)t, amely(ek) az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségek teljesítéséért felelős(ek).

3. cikk

A tagságban bekövetkező változások

(1)Feltéve, hogy e rendelet 7. cikkével összhangban hozzájárulást fizetnek vagy az ezen alapokmány 15. cikkében említett finanszírozáshoz hozzájárulnak annak érdekében, hogy a közös vállalkozás az e rendelet 3. cikkében maghatározott küldetését teljesítése és céljait elérje, azon tagállamok, illetve az Európai horizonthoz vagy a Digitális Európa programhoz társult azon országok, amelyek nem szerepelnek a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felsorolásban, kérelmezhetik a közös vállalkozás tagjai közé való felvételüket.

(2)A tagállamok és az Európai horizonthoz vagy a Digitális Európa programhoz társult országok a közös vállalkozás tagjai közé való felvételi kérelmüket az irányító testületnek nyújtják be. A jelölt országok írásban elfogadják az alapokmányt és a közös vállalkozás működésére irányadó bármely más rendelkezést, és hozzájárulnak a közös vállalkozás igazgatási költségeihez. A jelöltek emellett ismertetik a közös vállalkozás tagjai közé való felvételi kérelmük indokait, és feltüntetik, hogy nemzeti szuper-számítástechnikai stratégiájukat miként hangolják össze a közös vállalkozás célkitűzéseivel. Az irányító testület a kérelem elbírálásakor értékeli, hogy a jelölt mennyire releváns és milyen hozzáadott értéket képvisel a közös vállalkozás küldetésének teljesítése és céljainak elérése tekintetében, és ezt követően a kérelem jóváhagyása előtt további pontosításokat kérhet a pályázattal kapcsolatban.

(3)Bármely, az ezen alapokmány 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában fel nem sorolt, valamely tagállamban székhellyel rendelkező jogalany, amely közvetlenül vagy közvetve támogatja a kutatást és az innovációt valamely tagállamban, kérelmezheti, hogy a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai közé vegyék fel e cikk (4) bekezdésével összhangban, feltéve, hogy hozzájárul az ezen alapokmány 15. cikkében említett finanszírozáshoz annak érdekében, hogy a közös vállalkozás az e rendelet 3. cikkében maghatározott küldetését teljesítése és céljait elérje, és feltéve, hogy elfogadja ezt az alapokmányt.

(4)A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjaként való felvétel iránti, az e cikk (3) bekezdése szerinti kérelmeket az irányító testülethez kell benyújtani. Az irányító testület a kérelem elbírálásakor értékeli, hogy a kérelmező mennyire releváns és milyen potenciális hozzáadott értéket képvisel a közös vállalkozás küldetésének teljesítése és céljainak elérése tekintetében, és ezt követően dönt a kérelemről.

(5)Bármely tag megszüntetheti a közös vállalkozásban való tagságát. A tagság megszűnése az ügyvezető igazgatónak küldött értesítéstől számított hat hónap elteltével válik hatályossá és visszavonhatatlanná, és az ügyvezető igazgató tájékoztatja arról az irányító testület többi tagját és a magánszektorbeli tagokat. A tagság megszűnésének időpontjától kezdve a korábbi tag a közös vállalkozás által a tagság megszűnéséről történt értesítést megelőzően jóváhagyott vagy rá vonatkozóan keletkezett kötelezettségek kivételével minden kötelezettsége alól mentesül.

(6)Minden magánszektorbeli tag évente egyszer tájékoztatja a közös vállalkozást az összetételében bekövetkezett jelentős változásokról. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az összetételben bekövetkezett változás valószínűleg érinti az Unió vagy a közös vállalkozás érdekeit biztonsági vagy közrendi okokból, javasolhatja, hogy az irányító testület szüntesse meg az érintett magánszektorbeli tag tagságát. A tagság megszűnése az irányító testület határozatától számított hat hónap elteltével vagy, ha az előbb következik be, a határozatban megadott napon válik hatályossá és visszavonhatatlanná.

(7)A közös vállalkozásban fennálló tagság csak az irányító testület előzetes hozzájárulásával ruházható át harmadik félre.

(8)Az e cikk alapján a tagságban bekövetkezett bármely változást követően a közös vállalkozás a honlapján haladéktalanul közzéteszi tagjai frissített jegyzékét és a változás időpontját.

4. cikk

A közös vállalkozás szervei

(1)A közös vállalkozás szervei a következők:

a)az irányító testület;

b)az ügyvezető igazgató;

c)a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból álló ipari és tudományos tanácsadó testület.

(2)Feladatainak ellátásakor a közös vállalkozás minden szerve csak az e rendeletben meghatározott célkitűzések elérésére törekszik, és kizárólag a közös vállalkozás tevékenységi körén belül jár el, abból a célból, amiért a közös vállalkozást létrehozták.

5. cikk

Az irányító testület összetétele

(1)Az irányító testületet a Bizottság képviselői – az Unió részéről – és a részt vevő államok képviselői alkotják.

(2)A Bizottság és minden részt vevő állam kinevez egy-egy képviselőt az irányító testületbe.

6. cikk

Az irányító testület működése

(1)Az irányító testületet alkotó tagok képviselőinek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a konszenzus kialakítása érdekében. Konszenzus hiányában szavazást kell tartani.

(2)Az Unió a szavazati jogok 50 %-ával rendelkezik. Az Unió szavazatai jogai nem oszthatók meg.

(3)Az ezen alapokmány 7. cikkének (3) bekezdésében említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50 %-át egyenlő mértékben kell elosztani a részt vevő államok között.

E bekezdés alkalmazásában az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75 %-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

(4)Az ezen alapokmány 7. cikkének (4) bekezdésében – az f), a g) és a h) pont kivételével – említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50 %-ával azok a részt vevő államok rendelkeznek, amelyek egyúttal uniós tagállamok is.

E bekezdés alkalmazásában az irányító testületnek a határozatait minősített többséggel kell meghoznia. Minősített többség akkor jön létre, ha az magában foglalja az Unió szavazatát és az uniós tagállamnak minősülő részt vevő államok legalább 55 %-ának szavazatát, és egyúttal képviseli ezen államok teljes népességének legalább 65 %-át. A népesség meghatározására a 2009/937/EU tanácsi határozat 1 III. mellékletében foglalt adatokat kell használni.

(5)Az ezen alapokmány 7. cikke (4) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett feladatok és minden egyes EuroHPC szuperszámítógép tekintetében a részt vevő államok szavazati jogait a következők arányában kell elosztani: azon pénzügyi hozzájárulások, amelyre kötelezettséget vállaltak, illetve az adott szuperszámítógéphez – tulajdonjogának e rendelet 8. cikke (3) bekezdésével összhangban az üzemeltető szervezet részére való átruházásáig, vagy a szuperszámítógép eladásáig vagy üzemen kívül helyezéséig – nyújtott természetbeni hozzájárulásaik; a természetbeni hozzájárulásokat csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat egy független szakértő vagy könyvvizsgáló előzetesen igazolta.

E bekezdés alkalmazásában az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75 %-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

(6)Az ezen alapokmány 7. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében említett feladatok tekintetében az irányító testület a határozatait két szakaszban hozza meg.

Az első szakaszban a szavazati jogok fennmaradó 50 %-át egyenlő mértékben el kell osztani a részt vevő államok között. Az irányító testületnek a határozatait szavazattöbbséggel kell meghoznia; ez a többség az Unió szavazatából és a részt vevő államok szavazatainak legalább 55 %-ából áll, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

A második szakaszban az irányító testület az e cikk (4) bekezdésében említett minősített többséggel határoz.

(7)Az előző bekezdések sérelme nélkül, azok az országok, amelyek az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet szerinti közös vállalkozás tagjai voltak és hozzájárultak (az említett rendelet szerinti) közös vállalkozás által beszerzett szuperszámítógépek beszerzéséhez vagy működtetéséhez, de amelyek nem tagjai ennek a közös vállalkozásnak, kizárólag az említett szuperszámítógépeket érintő határozatok vonatkozásában megtartják szavazati jogukat az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EU) 2018/1488 rendelethez mellékelt alapokmánya 6. cikkének (5) bekezdése és 7. cikkének (5) bekezdése szerint.

(8)Az irányító testület elnököt választ, akinek a megbízatása két évre szól. Az elnök megbízatását csak egy alkalommal, az irányító testület erre vonatkozó határozatát követően lehet meghosszabbítani.

(9)Az irányító testület alelnöke a bizottság képviselője.

(10)Az irányító testület évente legalább kétszer rendes ülést tart. A Bizottság kérésére, a részt vevő államok képviselői többségének a kérésére, az elnök kérésére, vagy az ügyvezető igazgató kérésére az ezen alapokmány 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően rendkívüli üléseket is tarthat. Az irányító testület üléseit az elnöke hívja össze, és azokat általában a közös vállalkozás székhelyén kell tartani.

Az ügyvezető igazgatónak joga van az üléseken és a tanácskozásokon részt venni, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az irányító testület eseti alapon meghívhat más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

Minden megfigyelő állam kinevezhet egy küldöttet az irányító testületbe, akinek a rendelkezésére kell bocsátani minden kapcsolódó dokumentumot, és aki részt vehet az irányító testület tanácskozásain, az irányító testület eseti alapon hozott eltérő határozatának hiányában. E küldöttek nem rendelkezhetnek szavazati joggal, és biztosítaniuk kell az érzékeny információk bizalmas kezelését e rendelet 27. cikkével összhangban, és az összeférhetetlenségi szabályokra is figyelemmel.

(11)A tagok képviselői nem viselnek személyes felelősséget az irányító testületben képviselőként tett lépéseikért.

(12)Az irányító testület elfogadja és közzéteszi saját eljárási szabályzatát. Ez a szabályzat konkrét eljárásokat tartalmaz az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére, valamint az érzékeny információk bizalmas kezelésének biztosítására.

(13)A közös vállalkozás kutatási és innovációs tanácsadó csoportjának elnökét és infrastrukturális tanácsadó csoportjának elnökét meghívják, hogy megfigyelőként vegyen részt az irányító testület ülésein és az ott zajló tanácskozásokban, amennyiben azok a feladatköreikbe tartozó kérdésekről szólnak, szavazati joguk azonban nincs.

(14)A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak az elnökeit meghívják, hogy megfigyelőként vegyenek részt az irányító testület ülésein és az ott zajló tanácskozásokban, szavazati joguk azonban nincs.

7. cikk

Az irányító testület feladatai

(1)Az irányító testület általános felelősséget visel a közös vállalkozás stratégiai irányáért és működéséért, és felügyeletet gyakorol a közös vállalkozás tevékenységeinek végrehajtása felett. Biztosítania kell, hogy a méltányosság és az átláthatóság elvét megfelelően alkalmazzák a közfinanszírozási források elosztása során.

(2)A Bizottság az irányító testületen belül betöltött szerepében – az integrált szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kialakítása és az együttműködésen alapuló kutatások tárgyát képező prioritások meghatározása során a szinergiák előmozdítása érdekében – a közös vállalkozás tevékenységei és az uniós finanszírozási programok vonatkozó tevékenységei közötti koordináció biztosítására törekszik.

(3)Az irányító testület különösen a közös vállalkozás alábbi általános adminisztratív feladatait végzi el:

a)a tagsági kérelmek elbírálása, elfogadása vagy elutasítása ezen alapokmány 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

b)a kötelességeik teljesítését elmulasztó tagok közös vállalkozásban való tagságának megszüntetéséről való döntéshozatal;

c)a közös vállalkozás pénzügyi szabályainak elfogadása e rendelet 17. cikkének megfelelően;

d)a közös vállalkozás éves igazgatási költségvetésének elfogadása, ideértve a vonatkozó létszámtervet is, amelyben besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban fel kell tüntetni az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

e)az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, megbízatásának meghosszabbítása, valamint útmutatás nyújtása az ügyvezető igazgató számára, és az ügyvezető igazgató teljesítményének figyelemmel kísérése;

f)az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett konszolidált éves tevékenységi jelentés és a kapcsolódó költségek elfogadása;

g)a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskör személyi állomány feletti gyakorlása e rendelet 18. cikkének megfelelően;

h)adott esetben a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó szabályok megállapítása e rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

i)adott esetben szabályok megállapítása a nemzeti szakértők közös vállalkozáshoz való kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozóan, e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

j)adott esetben tanácsadó csoportok létrehozása, a közös vállalkozás ezen alapokmány 4. cikkében említett szervei mellett;

k)a programiroda szervezeti felépítésének jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

l)adott esetben e rendeletnek a közös vállalkozás tagjai által javasolt módosítására vonatkozó kérések benyújtása a Bizottsághoz;

m)általános és különös hozzáférési feltételek meghatározása az EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő Unióra jutó részének igénybevételére vonatkozóan, e rendelet 15. cikkének megfelelően;

n)az e rendelet 16. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjszintjének megállapítása és az e díjköteles szolgáltatások számára biztosított hozzáférési idő kiosztásának meghatározása;

o)a közös vállalkozás kommunikációs politikájának jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

p)felelősség viselése azon feladatok ellátásáért, amelyek nem tartoznak kifejezetten az közös vállalkozás egyik szervének hatáskörébe sem; az irányító testület az ilyen feladatokkal a közös vállalkozás bármely szervét megbízhatja.

(4)Az irányító testület különösen a következő, az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével, valamint az e rendelet 14. cikkében említett bevételekkel kapcsolatos feladatokat látja el:

a)az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó, ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program elfogadása;

b)az éves munkaprogram azon részének elfogadása, amely az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzéséhez, valamint az üzemeltető szervezetek kiválasztásához és a kapcsolódó költségbecslésekhez kapcsolódik, ezen alapokmány 19. cikkének (2) bekezdésében említetteknek megfelelően;

c)a részvételi szándék kifejezésére való felhívások közzétételének az éves munkaprogrammal összhangban történő jóváhagyása;

d)az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetésére e rendelet 8. cikkének megfelelően tisztességes, nyitott és átlátható eljárás keretében kiválasztott szervezetek kiválasztásának jóváhagyása;

e)évente döntés hozatala az e rendelet 16. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjaiból származó bevételek felhasználásáról;

f)a pályázati felhívások közzétételének az éves munkaprogrammal összhangban történő jóváhagyása;

g)a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok jóváhagyása;

h)döntés az EuroHPC szuperszámítógépek tulajdonjogának egy üzemeltető szervezetre történő esetleges átruházásáról vagy a szuperszámítógépek más szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről e rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével, 11. cikkének (5) bekezdésével és 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

i)döntés az EuroHPC szuperszámítógépek tulajdonjogának egy magánszektorbeli tagra vagy magánpartnerek konzorciumára történő esetleges átruházásáról, a szuperszámítógép másik szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről e rendelet 12. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(5)Az irányító testület a közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeihez, valamint adathasználati és készségekkel összefüggő tevékenységeihez kapcsolódóan különösen a következő feladatokat látja el:

a)az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett stratégiai kutatási és innovációs menetrend elfogadása a kezdeményezés kezdetekor, továbbá a menetrend módosítása az Európai horizont tartama alatt, szükség esetén; a stratégiai kutatási és innovációs menetrend meghatározza többek között azokat az egyéb európai partnereségeket, amelyekkel a közös vállalkozás hivatalos és rendszeres együttműködést alakít ki, továbbá a közös vállalkozás fellépései és a nemzeti vagy regionális kezdeményezések és politikák közötti szinergiák lehetőségeit, a részt vevő államok által kapott információ alapján;

b)az éves munkaprogram kutatási és innovációs tevékenységekhez kapcsolódó részének elfogadása, és az ezen alapokmány 19. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő költségbecslések elfogadása, a stratégiai kutatási és innovációs menetrend végrehajtása érdekében, ideértve az ajánlati felhívások tartalmát, az alkalmazandó finanszírozási arányt a felhívások témája szerint, továbbá a benyújtási, értékelési, kiválasztási, odaítélési és felülvizsgálati eljárások kapcsolódó szabályait;

c)az ezen alapokmány 16. cikkének (3) bekezdésében említett megállapodások kellő figyelembevétele a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek költségbecsléseinek elfogadásakor, hogy biztosítsák a közös vállalkozás költségvetési egyensúlyának elvét;

d)az ajánlati felhívások közzétételének az éves munkaprogrammal összhangban történő jóváhagyása;

e)a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listájának jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján;

f)felelősségvállalás a közös vállalkozás kutatási és innovációs programja és az egyedi cselekvések bizottsági prioritásokhoz és a stratégiai kutatási és innovációs menetrendhez viszonyított előrehaladásának fokozott és időbeni figyelemmel kíséréséért, és szükség esetén korrekciós intézkedések meghozatala annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás teljesítse célkitűzéseit.

(6)Az irányító testület a közös vállalkozás kapacitásépítési és -bővítési tevékenységeihez kapcsolódóan különösen a következő feladatokat látja el:

a)az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program elfogadása;

b)az éves munkaprogram azon részének elfogadása, amely a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységekhez és az ezen alapokmány 19. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő költségbecslésekhez kapcsolódik;

c)az ajánlati felhívások és pályázati felhívások közzétételének az éves munkaprogrammal összhangban történő jóváhagyása;

d)a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listájának jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján.

(7)Az irányító testület a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra-tevékenységek egyesítésével és összekapcsolásával, továbbá a közös vállalkozás nemzetközi együttműködési tevékenységeivel összefüggésben különösen a következő feladatokat látja el:

a)az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program elfogadása;

b)az éves munkaprogram azon részének elfogadása, amely az egyesítési és összekapcsolási, valamint a nemzetközi együttműködési tevékenységekhez és az ezen alapokmány 19. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő költségbecslésekhez kapcsolódik;

c)az ajánlati felhívások és pályázati felhívások közzétételének az éves munkaprogrammal összhangban történő jóváhagyása;

d)a finanszírozásra kiválasztott cselekvések listájának jóváhagyása az ügyvezető igazgató ajánlása alapján.

8. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, illetve megbízatásának meghosszabbítása

(1)A Bizottság a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjaival folytatott konzultációt követően javaslatot tesz az ügyvezető igazgatói pozíció jelöltjeinek listájára. E konzultáció céljából a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai közös megegyezéssel kijelölik képviselőiket és egy megfigyelőt az irányító testület részéről.

Az ügyvezető igazgatót az irányító testület nevezi ki, a Bizottság által nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően összeállított jelöltlistáról.

(2)Az ügyvezető igazgató a személyi állomány tagja és a közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottja, aki az alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának a hatálya alá tartozik.

Az ügyvezető igazgatói szerződés megkötése céljából a közös vállalkozást az irányító testület elnöke képviseli.

(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy év. Ezen időszak végén a Bizottság – adott esetben a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak a folyamatba való bevonása mellett – értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a közös vállalkozás előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(4)Az irányító testület a (3) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével készült bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal – legfeljebb négyéves időtartamra – meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

(5)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(6)Az ügyvezető igazgatót csak az irányító testület határozatával lehet felmenteni, amelyet az irányító testület ezen alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében, a Bizottság által – az Uniótól eltérő tagok szükség szerinti bevonásával – tett javaslat alapján eljárva hoz meg.

(7)A Bizottság kijelölhet egy bizottság tisztviselőt, hogy ideiglenes ügyvezető igazgatóként járjon el és gyakorolja az ügyvezető igazgatóra kirótt feladatokat, ameddig az ügyvezető igazgató posztja betöltetlen.

9. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozásnak az irányító testület döntéseivel összhangban végzett napi szintű működtetéséért felelős legfelsőbb vezetője.

(2)Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató elszámolással tartozik az irányító testületnek és a rá ruházott hatáskörön belül teljes mértékben független módon végzi feladatát.

(3)Az ügyvezető igazgató végrehajtja a közös vállalkozás költségvetését.

(4)Az ügyvezető igazgató különösen a következő feladatokat látja el, függetlenül eljárva:

a)konszolidált formában elkészíti és elfogadás céljából benyújtja az irányító testületnek az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program tervezetét;

b)elkészíti és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves költségvetés tervezetét, ideértve a létszámtervet is, amely besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltünteti az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

c)elkészíti és az irányító testülethez elfogadásra benyújtja az éves munkaprogram tervezetét; a munkaprogramban ki kell térni mindazon pályázati felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörére is, amelyek az ipari és tudományos tanácsadó testület által javasolt kutatási és innovációs tevékenységi program, a beszerzési program, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységi program, valamint az egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységi program végrehajtásához szükségesek, csakúgy, mint a részt vevő államok és a Bizottság által javasolt vonatkozó költségbecslésekre;

d)véleményezésre az irányító testület elé terjeszti az éves beszámolót;

e)elkészíti és jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti a konszolidált éves tevékenységi jelentést, a hozzá tartozó kiadásokra vonatkozó információkkal együtt;

f)a feladatkörén belül egyedi támogatási megállapodásokat, szerződéseket és határozatokat ír alá a közös vállalkozás nevében; ;

g)aláírja a beszerzési szerződéseket;

h)figyelemmel kíséri a közös vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa finanszírozott EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetését, ideértve a hozzáférési időből az Unióra jutó rész kiosztását, a tudományos és az ipari felhasználók hozzáférési jogainak tiszteletben tartását, valamint a nyújtott szolgáltatások minőségét;

i)javaslatot tesz az irányító testület számára a közös vállalkozás kommunikációs politikájára;

j)megszervezi, irányítja és felügyeli a közös vállalkozás működését és személyzetét az azon hatáskör által szabott kereteken belül, amelyet az irányító testület e rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint ráruházott;

k)létrehoz egy hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert, biztosítja annak működését, és az azt érintő minden jelentős változásról beszámol az irányító testületnek;

l)gondoskodik kockázatértékelések elvégzéséről és a kockázatkezelés végrehajtásáról;

m)szükség esetén lépéseket tesz a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegének létrehozására;

n)hozzáférési időt oszt ki veszélyhelyzet és válságkezelés esetén, az irányító testület által meghatározott hozzáférési politikával összhangban;

o)meghoz minden egyéb olyan intézkedést, amely a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében megfogalmazott céljainak elérése érdekében tett előrelépés értékeléséhez szükséges;

p)ellátja az irányító testület által az ügyvezető igazgatóra bízott vagy átruházott egyéb feladatokat.

(5)Az ügyvezető igazgató programirodát hoz létre az ebből a rendeletből eredő támogatási feladatok elvégzésére, amelyért az ügyvezető igazgató felel. A programiroda személyzetét a közös vállalkozás személyzete alkotja; a programiroda különösen a következő feladatokat látja el:

a)támogatást nyújt egy megfelelő számviteli rendszernek az e rendelet 17. cikkében említett pénzügyi szabályokkal összhangban történő létrehozásához és működtetéséhez;

b)kezeli az ajánlati felhívásokat az éves munkaprogramban leírtak szerint, valamint a támogatási megállapodásokhoz és határozatokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;

c)kezeli a pályázati felhívásokat az éves munkaprogramban leírtak szerint, valamint a szerződésekhez kapcsolódó adminisztratív teendőket;

d)irányítja az üzemeltető szervezet kiválasztásának folyamatát, és ellátja az üzemeltetési megállapodásokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;

e)biztosítja a közös vállalkozás tagjai és egyéb szervei számára a feladataik ellátásához szükséges, illetve konkrét kéréseiknek megfelelő információkat és támogatást;

f)a közös vállalkozás szerveit kiszolgáló titkárságként működik, és támogatja az irányító testület által létrehozott tanácsadó csoportok munkáját.

10. cikk

Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetétele

(1)Az ipari és tudományos tanácsadó testület a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból áll.

(2)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport legfeljebb tíz tagból állhat, akiket – a közös vállalkozás tekintetében tett kötelezettségvállalásaik figyelembevételével – a magánszektorbeli tagok neveznek ki.

(3)Az infrastrukturális tanácsadó csoport tíz tagból állhat. Az irányító testület meghatározza azokat az egyedi kritériumokat, amelyeket az infrastrukturális tanácsadó csoport tagjainak kiválasztásakor figyelembe kell venni. Az infrastrukturális tanácsadó csoport tagjait az irányító testület elnöke és alelnöke nevezi ki az irányító testület és az ügyvezető igazgató észrevételei alapján.

(4)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport, valamint az infrastrukturális tanácsadó csoport évente legalább egy együttes ülést tart, hogy tevékenységeiket összehangolják.

11. cikk

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport működése

(1)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4)A kutatási és innovációs tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

12. cikk

Az infrastrukturális tanácsadó csoport működése

(1)Az infrastrukturális tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2)Az infrastrukturális tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3)Az infrastrukturális tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4)Az infrastrukturális tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

13. cikk

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport feladatai

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport a következő feladatokat látja el:

a)a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak a megvalósítása érdekében összeállítja és rendszeresen aktualizálja az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program tervezetét. A többéves stratégiai program tervezete a következőket tartalmazza: i. stratégiai kutatási és innovációs menetrend, amely meghatározza a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák és kulcskompetenciák fejlesztéséhez és elfogadásához szükséges kutatási és innovációs prioritásokat a különböző alkalmazási területeken annak érdekében, hogy támogassa egy integrált nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatökoszisztéma fejlesztését az Unióban, növelje rezilienciáját és segítse új piacok és társadalmi alkalmazások létrehozását; a menetrend emellett tartalmazza az európai technológia fejlesztését és elterjedését előmozdító intézkedéseket; ii. potenciális nemzetközi együttműködési tevékenységek a kutatás és innováció terén, amelyek hozzáadott értéket és közös érdeket képviselnek; iii. képzési és oktatási prioritások a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák és alkalmazások terén meglévő szakemberhiány kezelése érdekében, elsődlegesen az ipar számára. A menetrendet a tudományos és ipari igények alakulásával összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni;

b)benyújtja az ügyvezető igazgatónak az éves munkaprogram megszövegezésének alapjául szolgáló többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrend tervezetét az irányító testület által megállapított határidőn belül;

c)nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén aktív magán- és közszektorbeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük a többéves stratégiai program tervezetéről, a kutatási és innovációs tevékenységi program tervezetéről, a nemzetközi együttműködési tevékenységi programról, valamint a képzési és oktatási programról, adott év vonatkozásában.

14. cikk

Az infrastrukturális tanácsadó csoport feladatai

Az infrastrukturális tanácsadó csoport tanácsot ad az irányító testület részére az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. E célból a következőket feladatokat látja el:

a)a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak a megvalósítása érdekében összeállítja és rendszeresen aktualizálja az ezen alapokmány 19. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program tervezetét. A többéves stratégiai program a következőkkel foglalkozik: i. EuroHPC szuperszámítógépek beszerzése, figyelembe véve többek között a beszerzések tervezését, a szükséges kapacitásnövelést, az alkalmazástípusokat és a megszólítandó felhasználói közösségeket, a vonatkozó felhasználói követelményeket és a megfelelő rendszerarchitektúrákat, a felhasználói követelményeket és az infrastruktúra architektúráját; ii. ezen infrastruktúra egyesítése és összekapcsolása, figyelembe véve többek között a nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai vagy kvantum-számítástechnikai infrastruktúrával való integrációt, továbbá a fokozottan összekapcsolt és egyesített infrastruktúra architektúráját; és iii. kapacitásépítés, ideértve a kompetenciaközpontokat, emellett kapacitásbővítési és képzési tevékenységek végfelhasználók számára, továbbá lehetőségek az európai technológiai megoldások különösen kompetenciaközpontok általi igénybevételének és használatának előmozdítására;

b)benyújtja az ügyvezető igazgatónak az éves munkaprogram megszövegezésének alapjául szolgáló, EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésére irányuló többéves stratégiai program tervezetét az irányító testület által megállapított határidőn belül;

c)nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén aktív magán- és közszektorbeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésére és működtetésére irányuló többéves stratégiai program tervezetéről és a munkaprogram kapcsolódó megszövegezési tevékenységéről, adott év vonatkozásában.

15. cikk

Finanszírozási források

(1)A közös vállalkozást a tagjai a (2) és (3) bekezdése szerinti, részletekben fizetett pénzügyi hozzájárulásokkal és természetbeni hozzájárulásokkal közösen finanszírozzák.

(2)A közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a [az e rendelet 5. cikkében említett, az igazgatási költségekhez való uniós hozzájárulás összegének 2,22-szeresével egyenértékű összeg] EUR-t, és azokat az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, valamint 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásokkal kell fedezni.

Az egyes részt vevő államoknak a közös vállalkozás igazgatási költségeihez való hozzájárulása arányos a bruttó hazai termékükkel. A hozzájárulásokat minden évben az előző naptári év EUROSTAT által meghatározott GDP-je alapján számítják ki.

Amennyiben az igazgatási költségekre szánt hozzájárulás egy része nem kerül felhasználásra, az a közös vállalkozás működési költségeire fordítható.

(3)A közös vállalkozás működési költségeit az alábbiakkal kell fedezni:

a)az Unió pénzügyi hozzájárulása;

b)az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által a közös vállalkozás részére nyújtott pénzügyi hozzájárulások a magas színvonalú EuroHPC szuperszámítógépek vagy kvantumgépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez azok tulajdonjogának az üzemeltető szervezetre való átruházásáig, illetve eladásukig, vagy üzemen kívül helyezésükig e rendelet 10. cikke (4) bekezdésének és 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően, csökkentve a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokkal vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulással;

c)az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által nyújtott, e rendelet 8. cikkének (7) bekezdésében meghatározott természetbeni hozzájárulások;

d)az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által nyújtott pénzügyi hozzájárulások a közepes méretű szuperszámítógépeknek a közös vállalkozással közösen történő beszerzése tekintetében felmerült költségek formájában, csökkentve a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokkal vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulással;

e)a magánszektorbeli tagok vagy a magánpartnerek konzorciuma által nyújtott pénzügyi hozzájárulások az ipari léptékű EuroHPC szuperszámítógépeknek a közös vállalkozással közösen történő beszerzése és üzemeltetése tekintetében felmerült költségek formájában, azok tulajdonjogának az üzemeltető szervezetre való átruházásáig, illetve eladásukig vagy üzemen kívül helyezésükig e rendelet 13. cikke (5) bekezdésének megfelelően, és csökkentve a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokkal vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulással;

f)a részt vevő államok által az adott államban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknél a kutatási és innovációs menetrendhez kapcsolódó közvetett cselekvések végrehajtása tekintetében felmerült elszámolható költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amelyek kiegészítik e költségeknek a közös vállalkozás általi megtérítését, és amelyekből le kell vonni a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokat vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulást. Az ilyen hozzájárulások nem érinthetik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat;

g)a magánszektorbeli tagok vagy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik e rendelet 8. cikkének (7) bekezdése szerinti természetbeni hozzájárulásai.

(4)A közös vállalkozás költségvetésébe bevitt források az alábbi hozzájárulásokból állnak:

a)a tagok pénzügyi hozzájárulása az igazgatási költségekhez;

b)a tagok pénzügyi hozzájárulásai a működési költségekhez;

c)a közös vállalkozás esetleges bevételei;

d)egyéb pénzügyi hozzájárulások, források és bevételek.

e)A közös vállalkozás részére befizetett hozzájárulásokkal összefüggésben keletkezett kamatot a közös vállalkozás bevételének kell tekinteni.

(5)Amennyiben a közös vállalkozás valamely tagja nem teljesíti a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalását, az ügyvezető igazgatónak erről írásban kell értesítenie a tagot, és észszerű határidőt kell megállapítania a mulasztás pótlására. Amennyiben a mulasztás pótlására a megadott határidőn belül nem kerül sor, az ügyvezető igazgató összehívja az irányító testületet annak eldöntésére, hogy a mulasztást elkövető tag tagságát felfüggesszék-e, vagy egyéb intézkedésre kerüljön-e sor, amíg a kötelezettségei teljesítése meg nem történik. A nem fizető tag szavazati jogát mindaddig felfüggesztik, amíg ismét teljesíti kötelezettségét.

(6)A közös vállalkozás minden erőforrásának és tevékenységének az e rendelet 3. cikkében megfogalmazott célok elérésére kell irányulnia.

(7)Az általa létrehozott, vagy az e rendelet 3. cikkében számára meghatározott célok teljesítése céljából rá átruházott minden eszköz a közös vállalkozás tulajdonát képezi. Ez nem vonatkozik azokra az EuroHPC szuperszámítógépekre, amelyek tulajdonjogát a közös vállalkozás e rendelet 10. cikke (4) bekezdésének, 11. cikke (5) bekezdésének, 12. cikke (5) bekezdésének és 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően adott esetben átruházta az üzemeltető szervezetre.

(8)A közös vállalkozás végelszámolásának az esetét kivéve a bevétel kiadásokat meghaladó részét nem lehet kifizetni a közös vállalkozás tagjai részére.

16. cikk

A részt vevő államok által biztosított hozzájárulás

(1)A részt vevő államok a közös vállalkozást bízzák meg azzal, hogy az ezen alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett hozzájárulásaikat a közös vállalkozás által kötött támogatási megállapodásokon keresztül teljesítsék a közös cselekvések országukban található résztvevői felé. Megbízzák emellett a közös vállalkozást a hozzájárulásaik e résztvevőknek történő kifizetésével. A részt vevő államok meghatározzák a közvetett cselekvésekre szánt összegeket.

(2)A közös vállalkozás közvetett cselekvéseinek kedvezményezettjei egyetlen támogatási megállapodást írnak alá a közös vállalkozással. A támogatási megállapodás részletes szabályainak, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő keretét, az adott támogatási tevékenységet finanszírozó, vonatkozó uniós program szabályait kell követnie.

(3)A részt vevő államok az általuk erre a célra kijelölt szervezetek és a közös vállalkozás közötti, jogilag kötelező erejű megállapodások útján kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfizetik az ezen alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett hozzájárulásaik teljes összegét. E megállapodásokat az éves munkaprogram kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó részének elfogadása előtt kell megkötni.

(4)A részt vevő államok és a közös vállalkozás közötti együttműködésre, valamint az (1) bekezdésben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket a részt vevő államok által erre a célra kijelölt szervezetek és a közös vállalkozás közötti megállapodások útján kell meghatározni.

17. cikk

Pénzügyi kötelezettségvállalások

A közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése számára a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét. A Bizottság többéves kötelezettségvállalásokat tehet.

18. cikk

Pénzügyi év

A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

19. cikk

Operatív és pénzügyi tervezés

(1)A többéves stratégiai programban meg kell határozni a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott céljainak elérésére irányuló stratégiát és terveket. A többéves stratégia programot az ipari és tudományos tanácsadó bizottság szövegezi meg, és az a következőket foglalja magában: a stratégiai kutatási és innovációs menetrend, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységek, az egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységek, valamint a szuperszámítógépek beszerzése. Emellett tartalmazza a részt vevő államoktól és a Bizottságtól kapott többéves pénzügyi tervet.

(2)Az ügyvezető igazgató az éves munkaprogram tervezetét elfogadásra benyújtja az irányító testülethez; e tervezet kitér a kutatási és az innovációs tevékenységekre, a beszerzési tevékenységekre, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységekre, az egyesítési és összekapcsolási tevékenységekre, a nemzetközi együttműködési tevékenységekre, az igazgatási tevékenységekre, valamint a következő évre vonatkozó megfelelő költségbecslésekre. Az ügyvezető igazgató emellett az irányító testület elé terjeszti az alapokmány 16. cikkének (3) bekezdésében említett megállapodásokat, amelyek alátámasztják a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek költségbecsléseit.

(3)Az éves munkaprogramot a végrehajtása előtti év végéig kell elfogadni. Az éves munkaprogramot nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(4)Az ügyvezető igazgató elkészíti és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti a következő évre vonatkozó éves költségvetés tervezetét.

(5)Az irányító testület a költségvetés végrehajtását megelőző év végéig elfogadja az éves költségvetést.

(6)Az éves költségvetést az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az Unió általános költségvetésében megállapított összege figyelembevétele céljából ki kell igazítani.

20. cikk

Operatív és pénzügyi beszámolás

(1)Az ügyvezető igazgató évente beszámol az irányító testületnek a feladatai teljesítéséről, a közös vállalkozásnak az e rendelet 17. cikkében említett pénzügyi szabályaival összhangban. A konszolidált éves tevékenységi jelentésnek többek között a következőkről kell tájékoztatással szolgálnia:

a)a végrehajtott kutatási, innovációs és egyéb tevékenységek, valamint az azokkal összefüggő kiadások;

b)infrastruktúrák beszerzése és üzemeltetése, beleértve az infrastruktúrák használatát és az azokhoz való hozzáférést, ezen belül az egyes részt vevő államok által ténylegesen igénybe vett hozzáférési időt;

c)a benyújtott pályázatok és ajánlatok a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban;

d)a finanszírozásra kiválasztott közvetett cselekvések a résztvevők típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás egyes résztvevők és cselekvések számára juttatott hozzájárulását;

e)a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok a vállalkozó típusa – a kkv-kat is beleértve – és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás egyes vállalkozók és beszerzési tevékenységek számára juttatott hozzájárulását;

f)a beszerzési tevékenységek eredménye;

g)előrelépés az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérése terén, és az e célkitűzések eléréséhez szükséges további munkára vonatkozó javaslatok.

(2)A közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(3)Az ügyvezető igazgató megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(4)A mentesítési eljárásra a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban kerül sor.

21. cikk

Belső ellenőrzés

(1)A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolhatja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság tekintetében.

(2)A közös vállalkozásnak képesnek kell lennie saját belső ellenőrzésének elvégzésére.

22. cikk

A tagok felelőssége és biztosítás

(1)A közös vállalkozás tagjainak a közös vállalkozás adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége az igazgatási költségekhez való, már befizetett hozzájárulásaik összegére korlátozódik.

(2)A közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

23. cikk

Összeférhetetlenség

(1)A közös vállalkozásnak, valamint szerveinek és személyzetének tevékenységeik végrehajtása során mindennemű összeférhetetlenséget kerülniük kell.

(2)Az irányító testület szabályokat fogad el az irányító testületben, valamint a közös vállalkozás más szerveiben vagy csoportjaiban dolgozó személyekre vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából.

24. cikk

Végelszámolás

(1)A közös vállalkozás végelszámolására az e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak végén kerül sor.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a végelszámolási eljárást automatikusan meg kell indítani, ha az Unió vagy az Uniótól eltérő minden tag kilép a közös vállalkozásból.

(3)A közös vállalkozás végelszámolását célzó eljárás lebonyolítására az irányító testület egy vagy több végelszámolót nevez ki, aki(k) eleget tesz(nek) az irányító testület döntéseinek.

(4)A közös vállalkozás végelszámolásakor a közös vállalkozás vagyonát kell felhasználni a kötelezettségei és a végelszámolási költségek fedezeteként. A közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépeket az irányító testület határozata alapján és az üzemeltetési megállapodásnak megfelelően át kell ruházni az adott üzemeltető szervezetekre, magánszektorbeli tagokra vagy magánpartnerek konzorciumára, el kell adni vagy üzemen kívül kell helyezni. A közös vállalkozás tagjai nem felelnek a szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását, illetve a szuperszámítógép eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért. A tulajdonjog átruházása esetén az üzemeltető szervezet, a magánszektorbeli tagok vagy a magánpartnerek konzorciuma visszatérítik a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógépek maradványértékét. Az esetleges fennmaradó részt a közös vállalkozáshoz való pénzügyi hozzájárulásuk arányában fel kell osztani a végelszámoláskor meglévő tagok között. A felosztás során az Uniónak jutó részt vissza kell juttatni az Unió általános költségvetésébe.

(5)A közös vállalkozás által kötött megállapodások, illetve elfogadott határozatok, valamint a közös vállalkozás élettartamát meghaladó időtartamú beszerzési szerződések megfelelő kezelésének a biztosítása céljából eseti eljárást kell meghatározni.

(1)    A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.18.

COM(2020) 569 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról

{SWD(2020) 179 final}

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalom

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Időtartam és pénzügyi hatás

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete és a költségvetésben javasolt új kiadási sor

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Az közös vállalkozás humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek a Bizottságnál

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe 

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 1  

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az uniós részvételből adódó többletérték 

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Időtartam és pénzügyi hatás 

☑ határozott időtartam

–☑    időtartam: 2021.1.1-től 2033.12.31-ig

–☑    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2033-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 2   

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

☑ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–☑ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkben említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2. Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete és a költségvetésben javasolt új kiadási sor 

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az közös vállalkozás humánerőforrására gyakorolt becsült hatás 

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további FTE-k) – létszámterv 15

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

3.2.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek a Bizottságnál

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 18  

A javaslat/kezdeményezés

–◻    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

–☑    az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb információ). 

(1)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(2)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(3)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(5)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(6)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(7)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(8) Az Európai horizont hozzájárulása nem tüntethető fel ebben a szakaszban. A pénzügyi kimutatás következő táblázatai csak a Digitális Európa programmal és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel összefüggő hozzájárulásokat tüntetik fel. A tervek szerint az Európa horizont hozzájárulása az EuroHPC-hez való jelenlegi hozzájárulással lesz azonos.

(9)    Ez a táblázat csak a Digitális Európa programból és a CEF digitális ágának programjaiból származó uniós hozzájárulást tünteti fel.

(10)    Az 1. és 2. címben szereplő összegek a közös vállalkozás igazgatási költségeihez való uniós hozzájárulást jelentik. A másik fennmaradó rész a közös vállalkozás többi tagjának hozzájárulásaiból származik, amint az a 3.2.5. pontban szerepel.

(11)    Az 1. és 2. cím kifizetési előirányzatai az összes kapcsolódó kötelezettségvállalási előirányzat éves felhasználásán alapulnak, a 3. cím kifizetési előirányzatai pedig a közvetett cselekvések jellegének és az azokhoz kapcsolódó kifizetések ütemtervének (előfinanszírozás, időközi kifizetések és az egyenleg kifizetése) figyelembevételével kerülnek meghatározásra.

(12)    Az 1. és 2. cím a 2027-es évre tartalmazza az adott évi kötelezettségvállalásokat, valamint a 2027-2033-as időszakból a közös vállalkozás fennmaradó éveire vonatkozó előreütemezett kötelezettségvállalásokat.

(13)    A humánerőforrással és az egyéb igazgatási kiadásokkal kapcsolatos, 7. fejezeten kívüli előirányzatok az uniós pénzügyi hozzájárulás által fedezett összegeknek felelnek meg. A fenti összegek nem tartalmazzák a tagállamok által a kompetenciaközpont igazgatási költségeihez biztosított, az uniós pénzügyi hozzájárulással arányos hozzájárulást.

(14)    A Digitális Európa program és a CEF digitális ága cselekvéseinek igazgatására. A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett költségek az AD és az AC alkalmazottak átlagos éves költsége (150 000, illetve 80 000 EUR) alapján kerülnek meghatározásra.

(15) A közös vállalkozás személyzeti táblázata 16 FTE-t is magában foglal az Európai horizonttal kapcsolatos rész tekintetében. Az e részre vonatkozó e személyzeti létszám állandó marad az EUR HPC jelenlegi személyzetéhez viszonyítva (16 FTE), és lefedi majd a jelenlegi EUR HPC közös vállalkozás hagyatékának végrehajtását is.

(16)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(17)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(18)    A harmadik felek hozzájárulásait aktualizálni kell, hogy tükrözzék az Európai horizont programból nyújtott további hozzájárulások hatását.

(19)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.9.18.

COM(2020) 569 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról

{SWD(2020) 179 final}

MELLÉKLET
a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés címe

1.    A humánerőforrás-szükségletek költsége    

2.    Az egyéb igazgatási kiadások költsége    

3.    A költségek becslésére használt számítási módszer    

1.    Humánerőforrás    

2.    Egyéb igazgatási kiadások    

1.A humánerőforrás-szükségletek költsége    

A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)