EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.28.
COM(2020) 443 final
2018/0166(APP)
Módosított javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Need more search options? Use the
Advanced search
You are here
Document 52020PC0443
Amended proposal for a COUNCIL REGULATION laying down the multiannual financial framework for the years 2021 to 2027
Módosított javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
Módosított javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
COM/2020/443 final
Language
HTML
DOC
PDF
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
1.1.Ambiciózus és innovatív uniós költségvetés az európai gazdaság helyreállításának szolgálatában
Az EU – a 2020-ban lejáró hatályos többéves pénzügyi keret korlátain belül – gyorsan cselekedett annak érdekében, hogy összehangolt és hathatós kollektív választ adjon a válság társadalmi és gazdasági következményeire. Ez a válasz kiegészíti a tagállamok által hozott diszkrecionális gazdasági és pénzügyi intézkedéseket.
A koronavírus-járvány Európa és a világ minden szegletét érintette. Társadalmi-gazdasági hatásának mélysége rendkívül bizonytalan. Már ebben a szakaszban biztos, hogy példa nélküli és akut kihívásokat jelent a tagállamok pénzügyi és gazdasági rendszerei számára. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése 1 szerint 2020-ban az euróövezet gazdasága 7,75 %-os rekordmértékben fog zsugorodni, az uniós gazdaság pedig 7,5 %-kal zsugorodik. Az EU-ra és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019. őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy kilenc százalékponttal lefelé módosultak. Az uniós gazdaságot ért sokk szimmetrikus, mivel a világjárvány az összes tagállamot érintette, ugyanakkor a 2020. évi termelés visszaesése terén jelentős eltérésekre kell számítani. A tavaszi előrejelzést ugyanakkor a koronavírus-járvány, illetve az annak megfékezésére irányuló intézkedések alakulására vonatkozó feltételezések miatt a megszokottnál nagyobb mértékű bizonytalanság és kockázat övezi. Ezt az általános képet a mélyreható igényfelmérés is megerősíti 2 .
Ahhoz, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki ebből a példátlan mértékű és hatókörű válságból, gyors, ambiciózus és összehangolt választ kell adni. A kihívások mértéke és az európai gazdaságok összekapcsolódása következtében egyedül egyetlen tagállam sem tud boldogulni. Európa helyreállítási tervének középpontjában ezért egy erőteljes és korszerűsített uniós költségvetésnek kell állnia.
A Bizottság „Az európai helyreállítási terv hajtóerejeként szolgáló uniós költségvetés” című közleményében 3 átfogó tervet vázolt fel az európai helyreállításra vonatkozóan. E terv a szolidaritásban gyökerezik, és azt az Unió közös elvei és értékei ihlették. A fő eszköz a hosszú távú uniós költségvetés lesz, amelyet a saját forrásokról szóló határozat 4 által az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz számára engedélyezett finanszírozás erősít meg.
E javaslatok együttesen lehetővé teszik, hogy az uniós költségvetés teljes erejét latba vetve arra törekedjen, hogy a helyreállítás kulcsfontosságú első hónapjaiban és éveiben beruházásokat indukáljon, és a pénzügyi támogatást az időszak elejére ütemezze, előkészítse a zöld és digitális jövőre való méltányos és inkluzív átállást, támogassa az Unió hosszú távú stratégiai autonómiáját, és ellenállóvá tegye a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.
A javasolt Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (Európai Helyreállítási Eszköz) 5 egy olyan rendkívüli veszélyhelyzeti mechanizmus, amely helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket hajt végre, és ennek érdekében korlátozott időtartamra forrásokat irányít a kulcsfontosságú uniós programokhoz, és a válságból eredő sürgős beruházási igényekre összpontosít. Az eszköz az Uniót összekapcsoló szolidaritás erőteljes kifejeződése lesz; olyan ideiglenes és célzott eszköz, amely a jelenlegi kihívásokkal arányban álló kapacitásokkal fog rendelkezni. A saját forrásokról szóló határozat szerinti ideiglenes és kivételes forrásbevonási felhatalmazáson alapuló forrásokat tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől történő forrásbevonással biztosítják. A bevont források kiegészítik az uniós költségvetésben engedélyezett előirányzatokat, és így nem számítanak bele a többéves pénzügyi keret kiadási felső határaiba. A költségvetésben egyértelműen meg fognak jelenni ideiglenes és kivételes jellegük illusztrálása és a teljes átláthatóság biztosítása érdekében.
Az uniós prioritásokhoz szorosan igazodó, korszerű és rugalmas hosszú távú költségvetésre irányuló bizottsági javaslatok alapjai ma is teljes mértékben érvényesek. A Bizottság kiáll e javaslatok mellett, amelyeket most új célzott eszközök és a helyreállítás szempontjából legkritikusabb programok megerősítése révén meg kell erősíteni és hozzá kell igazítani az európai helyreállítás elősegítéséhez.
A saját forrásokról szóló határozat, az Európai Helyreállítási eszköz és az új hosszú távú keret gyors végrehajtása alapvető fontosságú. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás rendkívül fontos ahhoz, hogy a gazdasági szereplők, a régiók, a kkv-k, a mezőgazdasági termelők, a kutatók és az uniós források más kedvezményezettjei megkapják a hosszú távú beruházások támogatásához szükséges pénzügyi lendületet és bizalmat. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban már elért jelentős eredményekre építve a lehető legjobb feltételeket teremtjük meg az időben történő megállapodáshoz.
Emellett a koronavírus-világjárvány gazdasági hatása rávilágít annak fontosságára, hogy elegendő költségvetési mozgástér álljon az Unió rendelkezésére olyan gazdasági sokkhatások esetén, amelyek a bruttó nemzeti jövedelem jelentős és hirtelen csökkenéséhez vezetnek. Annak érdekében, hogy a saját forrásokról szóló határozat szerinti felső határok alatt elegendő mozgástér álljon az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy az egy adott évben esedékes pénzügyi kötelezettségeit és függő kötelezettségeit még a legkedvezőtlenebb gazdasági fejlemények ellenére is fedezni tudja, a Bizottság azt is javasolja, hogy a saját forrásokról szóló határozat kötelezettségvállalásokra, illetve kifizetésekre vonatkozó felső határai állandó jelleggel az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,46 %-ára, illetve 1,40 %-ára emelkedjenek. Ezenkívül az Európai Helyreállítási Eszköz keretében történő forrásbevonás lehetővé tétele érdekében kivételesen és ideiglenesen tovább kell emelni a saját forrásokról szóló határozatban szereplő felső határokat.
1.2.A többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezethez és az intézményközi megállapodás tervezetéhez szükséges módosítások
Az átfogó helyreállítási csomag a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018. májusi bizottsági javaslatok megerősítését és kiigazítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy az a legsürgetőbb helyreállítási igényeket célzó új eszközöket és programokat, a reagálás szempontjából kulcsfontosságú egyéb programok jelentős megerősítését, valamint nagyobb rugalmasságot tartalmazzon.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet tervezetére irányuló bizottsági javaslat 6 mellékletében szereplő kiadási felső határait a tárgyalások során elért előrehaladás tükrözése érdekében ki kell igazítani, hogy finanszírozni lehessen új kezdeményezéseket, a jelenlegi válság miatt előtérbe került megerősített prioritásokat, valamint a helyszíni végrehajtás tekintetében nemrégiben felerősödött közös kihívásokat 7 .
Ami a helyreállítási terv keretében történő, a saját forrásokról szóló határozat alapján engedélyezett és az Európai Helyreállítási Eszköz keretében végrehajtott forrásbevonást illeti, a 2021–2027-es időszakban az esetleges kamatszelvény-kifizetések fedezéséhez szükséges előirányzatok összeegyeztethetők a többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslattal, és különösen a „Kohézió és értékek” című 2. fejezettel (kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohéziót”). A kamatszelvény-kifizetések és a lejáratkor történő visszaváltások fedezéséhez szükséges előirányzatokat a jövőbeli többéves pénzügyi keretekben kell majd biztosítani.
E célzott kiigazítások révén az Unió olyan hosszú távú pénzügyi kerettel fog rendelkezni, amely jobban igazodik prioritásaihoz és ambícióihoz, valamint közép- és hosszú távon az Unió rezilienciájának és stratégiai autonómiájának kialakításához.
A többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezet, valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás tervezete 8 is kiigazításra szorul. E kiigazítások nagyobb rugalmasságot biztosítanak a végrehajtásban, és tükrözik azt a szükségletet, miszerint szükséghelyzetekben új rendelkezéseket kell életbe léptetni. Emellett olyan innovációkat is magukban foglalnak, mint a Méltányos Átállást Támogató Alap, és átlátható tájékoztatást nyújtanak a költségvetési hatóságnak az Európai Helyreállítási Eszköz végrehajtásáról.
A Bizottság a jövőbeli kohéziós politikai programokra vonatkozó javaslatait is kiigazítja, hogy többek között nagyobb támogatást nyújtson a válsággal összefüggő beruházásokhoz, nagyobb rugalmasságot biztosítson az alapok és a régiókategóriák közötti átcsoportosítások tekintetében, és új, veszélyhelyzetekben aktiválandó rendelkezéseket vezessen be. A leginkább rászoruló tagállamok és régiók megfelelő támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felülvizsgált javaslatai – figyelembe véve az akkor rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat – magukban foglalják a nemzeti kohéziós allokációk felülvizsgálatát is, (2018-as árakon számítva) legfeljebb összesen 10 milliárd EUR-ig felfelé történő kiigazítással. Emiatt a többéves pénzügyi keret kiadási felső határait 2025–2027-ben megfelelően ki kell majd igazítani.
Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Covid19-világjárványhoz hasonló, hirtelen és széles körű válság esetén az Uniónak napokon belül kell cselekednie. Gyors, rugalmas és közvetlen támogatást kell nyújtania a szolidaritás elve alapján az Unión belüli járvány súlyos népegészségügyi következményeinek kezelése, valamint a leginkább érintett tagállamok és régiók erőfeszítéseinek és kapacitásának támogatása érdekében.
Ezek az események azt is bizonyítják, hogy a rugalmassági rendelkezések és különösen a speciális eszközök a többéves pénzügyi keret által kínált kiszámíthatóság és stabilitás kiemelkedő és elengedhetetlen velejárói. Megerősítik továbbá, hogy a Bizottság által a 2021–2027-es hosszú távú költségvetésre vonatkozóan 2018-ban javasolt rugalmassági architektúra teljes mértékben releváns és indokolt.
A Bizottság 2018-ban javaslatot tett a sürgősségisegély-tartalék hatályának kiterjesztésére annak érdekében, hogy az az Unión belüli veszélyhelyzetekben aktiválható legyen. A Bizottság javasolja, hogy a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékra átnevezett eszköz keretében rendelkezésre álló maximális éves összeg (2018-as árakon számítva) 3 milliárd EUR-ra emelkedjen, hogy az előre nem látható kihívások kezelése érdekében jelentős mértékű sürgősségi finanszírozást lehessen igénybe venni. A megnövelt tartalék szükség esetén képes lesz gyorsan megerősíteni az uniós fellépést olyan uniós eszközök révén, amelyek ilyen sürgősségi mechanizmusokat biztosítanak, mint például a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz, de emellett a humanitárius segítségnyújtás, a RescEU, az egészségügyi program, az Egységes piac program (és annak állat- és növényegészségügyi szükséghelyzeti intézkedései) vagy a Menekültügyi és Migrációs Alap is.
A Covid19-válságra adott válasz részeként az Európai Parlament és a Tanács 2020. március 31-én elfogadta az (EU) 2020/461 rendeletet 9 , amely kiterjeszti az Európai Unió Szolidaritási Alapjának hatályát, hogy az alap beavatkozásának hatályát képező katasztrófák a jelentős népegészségügyi szükséghelyzeteket is magukban foglalják. A Bizottság ezért e speciális eszköz maximális éves összegének (2018-as árakon számítva) 1 milliárd EUR-ra történő emelését javasolja.
Végezetül a Bizottság javasolja az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap keretében rendelkezésre álló maximális éves összeg (2018-as árakon számítva) 386 millió EUR-ra történő emelését, amely arányos a kérelmek számának a Covid-válság gazdasági és társadalmi hatásai miatti várható növekedésével.
2.A JAVASLAT JOGI ELEMEI
A 2018. május 2-i bizottsági javaslatok preambulumbekezdéseinek és cikkeinek javasolt módosításait a mellékelt módosított javaslat tartalmazza. Az összes többi preambulumbekezdés és rendelkezés az eredeti bizottsági javaslatokhoz (COM(2018) 322 és COM(2018) 323) képest változatlan marad.
Ez a szakasz az intézményközi megállapodásnak a COM(2020) 444 dokumentumban 10 található tervezetéhez fűzött módosítások magyarázatát is tartalmazza.
2.1.A rendelettervezet 2. cikke és (3) preambulumbekezdése
A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat 2018. májusi előterjesztésekor a költségvetési rendelet felülvizsgálata már politikai megállapodás tárgyát képezte, de a szöveg véglegesítése és az elfogadási folyamat még nem zárult le. A költségvetési rendeletre és annak rendelkezéseire való hivatkozások a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben ezért ideiglenesen szögletes zárójelben szerepeltek.
A módosítások kizárólag a 2018 júliusában elfogadott költségvetési rendeletre 11 való hivatkozások összehangolásáról rendelkeznek.
2.2.A rendelettervezet 6. cikke és (8) preambulumbekezdése
A módosítás a nemzeti kohéziós allokációk felülvizsgálatáról rendelkezik, amelyre 2024-ben kerül sor az akkor rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák figyelembevételével. Ez a felülvizsgálat kizárólag felfelé irányuló kiigazításokban nyilvánul meg, amelyek maximális teljes összege (2018-as árakon számítva) 10 milliárd EUR. A felülvizsgálat eredménye miatt megfelelően ki kell majd igazítani a többéves pénzügyi keret kiadási felső határait 2025–2027-ben.
2.3. A rendelettervezet 8. cikke
A módosítás a Méltányos Átállást Támogató Alappal egészíti ki a megosztott irányítás alá tartozó programokat, amelyek esetében a 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatokat át kell programozni, és a többéves pénzügyi keret felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani a 2022–2025-ös időszakban.
2.4.A rendelettervezet 9. cikke
A módosítás az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap maximális éves összegének (2018-as árakon számítva) 386 millió EUR-ra történő emeléséről rendelkezik.
2.5.A rendelettervezet 10. cikke
A módosítás az Európai Unió Szolidaritási Alapja maximális éves összegének (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR-ra történő emeléséről rendelkezik.
2.6.A rendelettervezet 11., 13. cikke és (7) preambulumbekezdése, az intézményközi megállapodás tervezetének 11. pontja
A módosítás a speciális eszköz „szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék”-ra való átnevezéséről, valamint a maximális éves összeg (2018-as árakon számítva) 3 000 millió EUR-ra történő emeléséről rendelkezik.
2.7.A rendelettervezet melléklete
A rendelettervezet mellékletében szereplő táblázat helyébe az e módosított javaslat mellékletében szereplő új táblázat lép.
2.8.Az intézményközi megállapodás tervezetének 15a. pontja
Ez a módosítás olyan új bekezdést vezet be az intézményközi megállapodásba, amelynek értelmében a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről. A jelentés információkat tartalmaz az eszköz keretében végrehajtott forrásbevonási és hitelezési műveletekből eredő eszközökről és kötelezettségekről, az előző évben az uniós programokhoz rendelt bevételek összesített volumenéről, valamint ezen összegeknek a vonatkozó programok célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásáról.
2018/0166 (APP)
Módosított javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
A COM(2018) 322 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:
1.A szöveg a következő (1a) preambulumbekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Covid19-válság gazdasági hatása miatt az Uniónak olyan hosszú távú pénzügyi keretet kell biztosítania, amely előkészíti a zöld és digitális jövőre való méltányos és inkluzív átállást, támogatja az Unió hosszú távú stratégiai autonómiáját, és ellenállóvá teszi az Uniót a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.”
2.A (3) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 220. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott biztosítékokat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.”
3.A (7) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. A szolidaritási és sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy kezelje a mezőgazdasági termelést vagy forgalmazást érintő piaci válsághelyzetek következményeit. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.”
4.A (8) preambulumbekezdés a következő mondattal egészül ki:
„Ezenkívül annak érdekében, hogy a Covid19-válság nyomán valamennyi tagállam megfelelő támogatásban részesüljön, kizárólag felfelé történő kiigazításokról kell rendelkezni.”
5.A 2. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 220. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó biztosítékot, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat meghaladóan kell biztosítani.”
6.A 6. cikk a következőképpen módosul:
(a)az (1) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság felfelé igazítja ki az említett összes előirányzatot, amennyiben az összehasonlítás során +5 %-nál nagyobb kumulatív eltérést állapít meg.”
(b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A (2) bekezdésben említett kiigazítások teljes hatása nem haladhatja meg (2018-as árakon számítva) a 10 milliárd EUR-t.”
7.A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„8. cikk
Az új szabályokat vagy a megosztott irányítás alá tartozó programokat követő kiigazítások
Amennyiben a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap Határigazgatási és Vízumeszköze új szabályainak vagy megosztott igazgatással végrehajtott programjainak elfogadására 2021. január 1-je után kerül sor, a 2021-ben fel nem használt allokált forrásoknak megfelelő összegeket egyenlő arányban át kell vinni a 2022–2025 közötti évekre, és a többéves pénzügyi keret megfelelő felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.”
8.A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét az (EU) XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 ] állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 386 millió EUR.”
9.A 10. cikk (1) bekezdése első mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 14 állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR.”
10.A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„11. cikk
Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék
(1) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék felhasználható arra, hogy haladéktalanul reagálni lehessen az Unión belül vagy harmadik országokban olyan események nyomán felmerülő konkrét sürgősségi igényekre, amelyek a költségvetés megállapításakor nem voltak előreláthatóak, mindenekelőtt természeti vagy ember által okozott katasztrófákat, humanitárius válsághelyzeteket, komoly nép-, állat- és növényegészségügyi veszélyeket követő szükséghelyzeti reagálási és támogatási műveletekre, valamint az Unió külső határain jelentkező migrációs áramlásokból adódó különleges nyomásnak való kitettség helyzeteiben.
(2) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 3 000 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.
Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére.
A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre.
Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére.”
11.A 13. cikk (1) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„c) a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék éves összegéből az előző évben a 11. cikk (2) bekezdése értelmében megszűnt résznek megfelelő összeg.”
12.A melléklet helyébe e módosított javaslat melléklete lép.
- (1) Hivatkozást beilleszteni.
- (2) SWD(2020) 98.
- (3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai helyreállítási terv hajtóerejeként szolgáló uniós költségvetés, COM(2020) 442, 2020. május 27.
- (4) COM(2020) 445 – Módosított javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről.
- (5) COM(2020) 441 – Javaslat – A Tanács rendelete a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról.
- (6) A Bizottság javaslata a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletről, COM(2018) 322 final/2, 2018/0166(APP) eljárás.
- (7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai helyreállítási terv hajtóerejeként szolgáló uniós költségvetés, COM(2020) 442, 2020. május 27.
- (8) Javaslat – Intézményközi Megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, COM(2018) 323 final, 2018. május 2., 2018/2070(ACI) eljárás.
- (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/461 rendelete (2020. március 30.) a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által súlyosan érintett tagállamoknak és az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtása céljából történő módosításáról (HL L 99., 2020.3.31.).
- (10) Módosított javaslat – Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, COM(2020) 444.
- (11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30.).
- (12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
- (13) HL L, ... o.
- (14) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.28.
COM(2020) 443 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Módosított javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
MELLÉKLET
A COM(2018) 322 bizottsági javaslat 1 mellékletében szereplő táblázat helyébe a következő táblázat lép:
Többéves pénzügyi keret (EU-27)
|
(millió EUR – 2018-as árakon) |
||||||||
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen
|
|
1. Egységes piac, innováció és digitális gazdaság |
20 547 |
20 526 |
20 420 |
19 856 |
19 741 |
19 869 |
19 697 |
140 656 |
|
2. Kohézió és értékek |
48 746 |
50 067 |
51 442 |
53 462 |
54 903 |
56 833 |
59 007 |
374 460 |
|
2a. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió |
44 430 |
44 961 |
45 491 |
46 119 |
46 751 |
47 384 |
48 045 |
323 181 |
|
2b. Befektetés a versenyképességbe, az emberekbe és az értékekbe |
4 316 |
5 106 |
5 951 |
7 343 |
8 152 |
9 449 |
10 962 |
51 279 |
|
3. Természeti erőforrások és környezet |
55 272 |
52 280 |
51 571 |
50 716 |
49 827 |
49 059 |
48 307 |
357 032 |
|
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
38 571 |
38 026 |
37 528 |
36 919 |
36 319 |
35 730 |
35 154 |
258 247 |
|
4. Migráció és határigazgatás |
3 097 |
3 751 |
4 381 |
4 543 |
5 112 |
5 090 |
5 148 |
31 122 |
|
5. Reziliencia, biztonság és védelem |
2 222 |
2 285 |
2 332 |
2 414 |
3 131 |
3 370 |
3 669 |
19 423 |
|
6. Szomszédság és a világ |
15 245 |
15 051 |
14 857 |
14 665 |
14 471 |
14 280 |
14 136 |
102 705 |
|
7. Európai közigazgatás |
10 247 |
10 376 |
10 562 |
10 721 |
10 767 |
10 908 |
11 021 |
74 602 |
|
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
7 978 |
8 050 |
8 178 |
8 280 |
8 259 |
8 339 |
8 396 |
57 480 |
|
ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT |
155 376 |
154 336 |
155 565 |
156 377 |
157 952 |
159 409 |
160 985 |
1 100 000 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT |
156 047 |
157 169 |
158 063 |
158 063 |
158 062 |
158 063 |
158 062 |
1 103 529 |
- (1) A Bizottság javaslata a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletről, COM(2018) 322 final/2, 2018/0166(APP) eljárás.