EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020PC0409

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a technikai támogatási eszköz létrehozásáról

COM/2020/409 final

Brüsszel, 2020.5.28.

COM(2020) 409 final

2020/0103(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a technikai támogatási eszköz létrehozásáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A Covid19-világjárvány kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait az Unióban és az egész világon. A Covid19-válság egyes tagállamokban jelentkező rövid távú hatása a korlátozó intézkedések időtartamától és súlyosságától, a kibocsátás összetételétől és a válság azonnali hatásának enyhítése érdekében hozott gazdaságpolitikai intézkedésektől fog függeni. A válság közép- és hosszú távú hatásai a tagállamok gazdaságainak rezilienciáján múlnak majd. Tekintettel a rövid távú gazdasági hatás és a rendelkezésre álló politikai tér tekintetében fennálló különbségekre, fennáll annak a valós kockázata, hogy a Covid19-válság határozott szakpolitikai fellépés nélkül tovább mélyítheti a különbségeket az Unióban.

A kijárási korlátozások fokozatos megszüntetésével párhuzamosan szükség van a helyreállítás stratégiai megtervezésére, hogy újból fellendüljön a gazdaság, és visszatérjünk a fenntartható növekedés pályájára. Ez megköveteli a köz- és magánberuházások támogatását, de egyszersmind a tagállamok azon reformtörekvéseinek fokozását is, amelyek célja gazdaságaik mögöttes társadalmi és gazdasági gyengeségeinek kezelése, rezilienciájának javítása és a fenntartható növekedés pályájára való visszatérés megkönnyítése. E tekintetben rendkívül fontos, hogy folytatódjon a tagállamok reformtörekvéseinek figyelemmel kísérése, jelentős technikai támogatást biztosítva számukra az ahhoz szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében, hogy elő tudják készíteni és végre tudják hajtani a későbbiekben a rezilienciát elősegítő és a helyreállítást megalapozó reformokat.

Ez a rendelet javaslatot tesz egy önálló technikai támogatási eszköz létrehozására, amely valamennyi tagállam számára elérhető a strukturálisreform-támogató program 1 utódjaként. A technikai támogatási eszköz biztosítani fogja, hogy a Bizottság továbbra is testreszabott szakértői támogatást nyújtson a helyszínen annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok rendelkezzenek a növekedést elősegítő reformok kidolgozásához és végrehajtásához szükséges intézményi és adminisztratív kapacitással, valamint hogy hatékony és jól működő igazgatási struktúrákon keresztül képesek legyenek megerősíteni az európai gazdaságok rezilienciáját. E célból – akárcsak a strukturálisreform-támogató program keretében – arra fog törekedni, hogy a kérelmező tagállamok nemzeti hatóságait a reformfolyamat valamennyi szakaszában vagy meghatározott szakaszaiban végig kísérje.

A kellő gyorsaság érdekében, valamint hogy a társjogalkotók mielőbb megállapodásra jussanak, e javaslat alapja a reformtámogató program létrehozásáról szóló bizottsági javaslatban 2 foglalt technikai támogatási eszköz legújabb szövege, amelyet a társjogalkotók az elmúlt hónapokban megvitattak. A reformtámogató programra irányuló javaslatot visszavonjuk.

A Bizottság a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (TPK) ágazati programjaira irányuló javaslatok keretében, 2018. május 31-én tett javaslatot a reformtámogató programra. Az említett javaslat egy technikai támogatási eszközt foglalt magában, amelynek célja az európai szemeszter keretében megvalósuló strukturális reformok végrehajtásának javítására irányuló tagállami törekvések támogatása volt. Az említett javaslat szövege a finn és a horvát elnökség alatt megvitatásra került a Tanácsban, ahol elvi megállapodás is született erről az eszközről. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament is dolgozott a reformtámogató programra irányuló bizottsági javaslaton, és 2020. április 20-án előterjesztette jelentéstervezetét.

A jelen javaslattal párhuzamosan, a Covid19-válság jelentette új kihívásokra való reagálás érdekében a Bizottság egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletre 3 is javaslatot tett, amely nagyszabású pénzügyi támogatást nyújt majd az olyan állami beruházásokhoz és reformokhoz, amelyek reziliensebbé teszik és jobban felkészítik a jövőre a tagállamok gazdaságait. A technikai támogatási eszköz a fellendülési és ellenálló képességi eszköz keretében támogathatja a tagállamokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alá tartozó helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítésében és végrehajtásában.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A technikai támogatási eszköz lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy támogassa a tagállami hatóságokat a reformok saját prioritásaik szerinti kidolgozásában és a reformintézkedések és stratégiák kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitásaik fejlesztésében, valamint a bevált gyakorlatokból és a partnerek példáiból leszűrhető előnyök kiaknázásában. A válságot követően különösen nagy szükség lesz a technikai támogatásra. Ez a javaslat ezért megfelelően kiegészíti a Covid19-világjárvány miatti gazdasági kiesés kezelése céljából a Bizottság által javasolt intézkedéseket, nevezetesen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, a strukturális és kohéziós alapok keretében megvalósuló REACT EU-t 4 , az Európai Stratégiai Beruházási Alapra (ESBA) és az InvestEU programra irányuló módosított javaslatokat, valamint a jelenlegi Covid19-világjárványra reagálva kidolgozott intézkedések körét, mint például „a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezést” 5 .

A technikai támogatási eszköz a strukturálisreform-támogató program sikerére épít, amelyre vonatkozóan folyamatosan pozitív visszajelzések érkeztek a kedvezményezett tagállamoktól, és a múltbeli kiválasztási fordulókban mindig nagyobb volt az igény a rendelkezésre álló költségvetésnél (pl. a 2019-es fordulóban a benyújtott 508 kérelemből, amelyek összértéke 194 millió EUR-t tett ki, 263 kérelmet lehetett kiválasztani, 79,3 millió EUR összegben; a 2020-as fordulóban a benyújtott 609 kérelemből, amelyek 250 millió EUR-t tettek ki, 228 kérelem volt kiválasztható, 84,7 millió EUR értékben). A technikai támogatási eszköz a meglévő strukturálisreform-támogató program folytatása kíván lenni, emellett konzisztens, koherens és kiegészíti a kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás céljára más uniós finanszírozási programok keretében rendelkezésre álló jelenlegi forrásokat. A kohéziós politika keretében rendelkezésre álló technikai segítségnyújtás célja az érdekelt felek uniós finanszírozású programok és projektek végrehajtásában való segítése, és ez az előkészítéshez, az irányításhoz, az értékeléshez, a nyomon követéshez, az audithoz és az ellenőrzéshez nyújtott pénzügyi támogatás formájában valósul meg, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), az Európai Szociális Alapon (ESZA) és a Kohéziós Alapon keresztül bocsátanak rendelkezésre. Az ezzel összefüggésben rendelkezésre álló technikai segítségnyújtás célja tehát az uniós források kezeléséhez szükséges kapacitások építése és az uniós alapok keretében társfinanszírozott projektek végrehajtásának elősegítése, megkönnyítve ezzel e források felhasználását. Az InvestEU program keretében rendelkezésre álló technikai segítségnyújtási központ célja főként a nagy (magán) beruházási projektek előkészítése, és ez nem a strukturális reformokra irányul. Ezzel szemben a technikai támogatási eszköz a közigazgatási kapacitáshoz és a hosszú távú strukturális reformokhoz igyekszik támogatást nyújtani, és ily módon megfelelően kiegészíti a különféle uniós ágazati programok által biztosított meglévő segítségnyújtást és az uniós alapok keretében végrehajtott intézkedéseket, valamint hozzáadott értéket nyújt ezekhez.

Továbbá, ez az eszköz összhangban van az európai szemeszter keretében nyújtott politikai útmutatással, és technikai támogatást nyújt az európai szemeszter keretében tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtásának elősegítéséhez.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van, illetve szinergiát és egymást kiegészítő jelleget biztosít más uniós szakpolitikákkal.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló javaslat célja, hogy pénzügyi támogatást kínáljon olyan állami beruházásokhoz és reformokhoz, különösen a zöld és digitális átállás területén, amelyek növelik a gazdaságok rezilienciáját és felkészültebbé teszik a gazdaságokat a jövőre.

A technikai támogatási eszköz ki fogja egészíteni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó javaslatot, mivel támogatást fog biztosítani a tagállamok közigazgatási kapacitásának a megerősítéséhez, valamint – ezzel összefüggésben – támogatást fog biztosítani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozandó reformokat és beruházásokat meghatározó helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítéséhez és végrehajtásához, és általánosabban támogatást fog nyújtani a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó nemzeti reformintézkedésekhez.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikkén (harmadik bekezdés), valamint 197. cikkének (2) bekezdésén alapul.

Az EUMSZ 175. cikke (harmadik bekezdés) úgy rendelkezik, hogy ha az alapokon kívül és az egyéb uniós politikák keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül egyedi fellépések bizonyulnak szükségesnek, akkor az ilyen fellépéseket az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadhatja el.

Az EUMSZ 197. cikkének (2) bekezdés előírja, hogy az Unió – többek között az információk cseréjének megkönnyítése, valamint a képzési programok támogatása révén – támogathatja a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek az uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásaik javítására irányulnak. Az ilyen támogatás igénybevételére egyik tagállam sem kötelezhető. Az e célból szükséges intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.

Tekintettel az EUMSZ 175. cikkére és 197. cikkére, a rendelet célja a kohézió növelése, az érintett tagállamok helyreállítását, rezilienciáját és konvergenciáját lehetővé tevő intézkedések révén.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javasolt intézkedéseknek a tervezett rendeleten keresztüli finanszírozása tiszteletben tartja az európai hozzáadott érték és a szubszidiaritás elveit. Az uniós költségvetésből származó finanszírozás azon tevékenységekre összpontosul, amelyek célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják kellően megvalósítani („szükségesség vizsgálata”), így az Unió beavatkozása hozzáadott értéket képvisel ahhoz képest, mint ha a tagállamok egyedül járnának el.

A rendelet célja a kohézió előmozdítása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása.

A rendelet arra a logikára épül, hogy a technikai támogatás biztosítása az érintett tagállam által önkéntes jelleggel benyújtott kérelemre reagálva történik. Ennek eredményeképp minden tagállam maga dönti el, hogy a nemzeti, regionális vagy helyi szinten elérhető lehetőségek fényében szükség van-e uniós szintű intézkedésre. A gazdasági és társadalmi helyreállítással, a rezilienciával és a konvergenciával és a tagállamok uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásának erősítésével összefüggő technikai támogató intézkedések az Unió közös érdekét képezik.

A technikai támogatási eszköz felváltja a jelenlegi strukturálisreform-támogató programot, továbbá a Bizottság által a Covid19-világjárvány kitörésére reagálva annak érdekében elindított kezdeményezések részét képezi, hogy segítsen a tagállamoknak az óriási mértékű gazdasági és társadalmi következmények enyhítésében. Az uniós szintű fellépés tehát a gyors és erőteljes gazdasági fellendülés Unióban való eléréséhez szükséges. Ez a cél önállóan cselekvő tagállamok intézkedései révén nem valósítható meg kielégítően, ugyanakkor hozzáadott értéket teremthet az Uniónak egy olyan rendelet létrehozásával megvalósuló beavatkozása, amely megerősített technikai támogatást kínáló eszközt határoz meg az oly szükséges strukturális reformok megtervezéséhez és végrehajtásához. Ez a támogatás egyúttal a jelenlegi Covid19-válság okozta társadalmi hatás mérsékléséhez is hozzájárulna.

Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket. A technikai támogatási eszköz önkéntes jellege és az együttműködésnek az egész folyamat során fennálló konszenzuális jellege további garanciát nyújt az arányosság elvének tiszteletben tartására, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti kölcsönös bizalom és együttműködés kialakítására.

A jogi aktus típusának megválasztása

Az előző szakaszokban bemutatott célok nem érhetők el a jogszabályok harmonizációja vagy a tagállamok önkéntes fellépése révén. Ezek a célok kizárólag egy rendelet által érhetők el. A valamennyi tagállamra alkalmazandó rendelet a legmegfelelőbb jogi eszköz a technikai támogatás biztosításának megszervezésére a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása szempontjából is.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A technikai támogatási eszköz a 2017–2020-as időszakra szóló, meglévő strukturálisreform-támogató program folytatása, amely az (EU) 2018/1671 rendelettel módosított (EU) 2017/825 rendeleten 6 alapul. A strukturálisreform-támogató program végrehajtása a 2017. évi éves munkaprogram 7 2017. szeptemberi elfogadásával kezdődött, majd a rákövetkező éves munkaprogramok 8 elfogadásával folytatódott. A strukturálisreform-támogató programról szóló rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság éves ellenőrzési jelentést 9 készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program végrehajtásáról, valamint egy független félidős és utólagos értékelő jelentést is benyújt.

Egy bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a Bizottság által hamarosan elfogadandó független félidős értékelési jelentést kísérte, az értékelési kritériumokra (relevancia, eredményesség, hatékonyság, koherencia és uniós hozzáadott érték) támaszkodva megvizsgálta a strukturálisreform-támogató program teljesítményét, és több tanulságot is levont. Noha a programot csak nemrégiben fogadták el, és számos technikai támogatási projekt még mindig a végrehajtás kezdeti szakaszaiban jár, a megállapítások azt igazolják, hogy a strukturálisreform-támogató program jól halad célkitűzéseinek megvalósítása felé. Az értékelés ugyanis azt mutatja, hogy a strukturálisreform-támogató program kialakítása jól illeszkedik a tagállamok tényleges szükségleteihez, és megfelelő eszközként szolgál a tagállamok közigazgatási és intézményi kapacitásaik megerősítése során való támogatására. A nagyfokú rugalmasság és a társfinanszírozási követelmények hiánya lehetővé teszi, hogy a tagállami szükségletek nyomán reális időkereten belül megvalósítható intézkedések szülessenek, megfelelve a tagállamok elvárásainak. A helyes gyakorlatok tagállamok közötti megosztását szintén úgy értékelték, hogy jelentős hozzáadott értéket nyújt. Továbbá, a strukturálisreform-támogató program jól integrálódik az Unió gazdaságirányítási folyamatába. A strukturálisreform-támogató program és az európai szemeszter éves ciklusai megfelelően segítik egymást, lehetővé téve a strukturális reformok átfogó és összehangolt megközelítését a tagállamokban. A strukturálisreform-támogató program projektjei eredményeinek megvalósítását kedvezően befolyásoló tényezőnek minősül az összes érdekelt fél nagyfokú elkötelezettsége, a technikai támogatást nyújtók magas szintű szakértelme és a kedvező politikai körülmények. Az érdekelt felek közötti együttműködés hiánya és a változó vagy bizonytalan politikai körülmények olyan tényezőknek minősülnek, amelyek negatívan befolyásolják a technikai támogatási projektek végrehajtását.

Konzultáció az érdekelt felekkel

Annak érdekében, hogy a társjogalkotók időben el tudják fogadni a javaslatot, azt rövid idő alatt kellett előkészíteni, ezért nem került sor hivatalos konzultációra az érdekelt felekkel. Az érdekelt felek nézeteit a reformtámogató programra irányuló javaslattal kapcsolatos jogalkotási folyamat során is figyelembe vették.

Hatásvizsgálat

A javaslat sürgős jellegére tekintettel nem került sor új hatásvizsgálatra. A rendeletre irányuló jelenlegi javaslat mindenesetre a technikai támogató eszközt illetően a reformtámogató programról szóló javaslattal foglalkozó tanácsi munkacsoport legfrissebb rendelkezésre álló szövegére épül, és összhangban van az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának és Gazdasági és Monetáris Bizottságának a reformtámogató programról szóló javaslatban foglalt technikai támogatási eszközről szóló, 2020. április 20-án közzétett közös jelentéstervezetével. E javaslat részben felváltja a reformtámogató programról szóló eredeti bizottsági javaslatot (COD …), amelynek egy hatásvizsgálat szolgált az alapjául, melynek fő megállapításai a megfelelő változtatások elvégzésével továbbra is érvényesek.

Alapjogok

A javaslat kedvező hatást gyakorol az uniós alapjogok megőrzésére és fejlesztésére, feltéve, hogy a tagállamok igénylik és megkapják a támogatást a vonatkozó területeken. Például a munkaerőpiac és a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a környezet, a tulajdonjog, a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer területén nyújtott támogatás előmozdíthatja az uniós alapjogok érvényesülését, például a méltóságot, a szabadságot, az egyenlőséget, a szolidaritást, az állampolgári jogokat és a jogérvényesülést.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A technikai támogatási eszköz 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg (folyó árakon) 864 406 000 EUR.

A pénzügyi keretösszegre vonatkozóan a pénzügyi kimutatás megfelelő magyarázatot tartalmaz.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az e rendelettel a technikai támogatási eszköz célkitűzései tekintetében elért eredmények nyomon követése érdekében meghatározásra került néhány fő teljesítménymutató, és az ezekre vonatkozó adatokat rendszeres időközönként be fogják gyűjteni. A konkrét projektekre vonatkozó olyan egyedi eredmény- és hatásmutatók kerülnek meghatározásra a kiinduló értékekkel és a célokkal együtt, amelyek lehetővé teszik a végső célok elérése felé tett haladás nyomon követését és a végrehajtott reformok hatásának értékelését.

Az eszköz eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának és koherenciájának értékelése céljából félidős és utólagos értékelést fognak végezni. Az értékeléseket a 2016. április 13-i intézményközi megállapodással 10 összhangban fogják elvégezni. Az esetleges hiányosságok és/vagy problémák, illetve a fellépések vagy azok eredményeinek további javítására kínálkozó lehetőségek feltárása és azok maximális kihasználása és hatása érdekében az értékelések tartalmazni fogják a levont tanulságokat is.

A rendelet félidős értékelését a végrehajtásról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a végrehajtás kezdetét követően fogják elvégezni. A Bizottság a rendelet alkalmazási időtartamának vége után legkésőbb három évvel utólagos záróértékelést fog végezni. A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételeivel kiegészítve közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet létrehozza a technikai támogatási eszközt, amely technikai eszközök révén intézményi, közigazgatási és növekedésösztönző, valamint a rezilienciát növelő strukturális reformokhoz nyújt támogatást a tagállamoknak (1. cikk).

A technikai támogatási eszköz általános célkitűzése a kohézió előmozdítása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, a reziliencia és a konvergencia megvalósításához szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézményi, kormányzási, közigazgatási, valamint gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban az uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitás megerősítésére irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával. (3. cikk)

Az eszköz konkrét célkitűzéseit a következőképpen határozzák meg (4. cikk): a nemzeti hatóságoknál a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitások fejlesztésére irányuló erőfeszítések támogatása többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztásán, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsmenten keresztül. E célkitűzéseket az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

Az alkalmazási kör szakpolitikai területek széles körét öleli fel, amelyhez az államháztartási gazdálkodás és vagyongazdálkodás, az intézményi és közigazgatási reform, az üzleti környezet, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiacok, az oktatás és képzés, a fenntartható fejlődés, a népegészségügy és a pénzügyi szektor érintett területei tartoznak (5. cikk). Külön hangsúlyt kapnak a zöld és digitális átállást elősegítő intézkedések.

Az eszköznek a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 864 406 000 EUR (6. cikk). E pénzügyi keretösszegen túlmenően a tagállamok önkéntes jelleggel a rendelet [a CPR-t felváltó rendelet] 11 21. cikkével összhangban technikai segítségnyújtásra fordítható forrásokat csoportosíthatnak át a megosztott irányítás hatálya alá tartozó programokból a technikai támogatási eszközbe. Az átcsoportosított forrásokat ezen eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni, és e források kizárólag az érintett tagállam javára használhatók fel (a 6. cikk (3) bekezdése és 10. cikk).

A Bizottságnak a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai ambiciózusabb célt tűznek ki az éghajlati szempontoknak az uniós programok mindegyikére kiterjedő érvényesítése tekintetében, ami azt jelenti, hogy összességében az uniós kiadások 25 %-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Azt, hogy hogyan járul hozzá ezen eszköz a fenti általános célszám megvalósításához, uniós éghajlati markerrendszer követi majd nyomon, megfelelő bontásban, pontosabb módszertani eszközöket is alkalmazva, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak ((10) preambulumbekezdés).

A technikai támogatási eszköznek a tagállam kezdeményezésére megkezdett növekedés-fenntartó és rezilienciát növelő reformok, a gazdasági kormányzás keretében indított reformok vagy az uniós jog és uniós szakpolitikai prioritások végrehajtásával összefüggő intézkedések, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával összefüggő reformok végrehajtását kell támogatnia. Az eszköz technikai támogatást nyújt továbbá az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében indított reformok előkészítéséhez és végrehajtásához (8. cikk).

A támogatás iránti kérelmeket a Bizottság a sürgősség, a beazonosított problémák kiterjedtsége és mélysége, az érintett szakpolitikai terület támogatási szükséglete, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és a tagállam összességében vett közigazgatási kapacitása alapján fogja értékelni. A fenti elemzés alapján, valamint figyelembe véve az uniós alapokból vagy uniós programokból finanszírozott meglévő intézkedéseket és tevékenységeket, a Bizottságnak megállapodásra kell jutnia a tagállammal a kiemelt területeket, a célkitűzéseket, egy indikatív ütemtervet, a nyújtandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, valamint az e támogatáshoz való becsült összesített pénzügyi hozzájárulást illetően, amelyeket egy együttműködési és támogatási tervben kell rögzíteni (8. cikk).

A technikai támogatási eszköz keretében finanszírozható intézkedések közé többek között a következők tartoznak: szakpolitikai tanácsadással és/vagy szakpolitikai változtatással összefüggésben szakismeretek igénybevétele, stratégiák és reformütemtervek kidolgozása, valamint jogalkotási, intézményi, strukturális és igazgatási reformok; szakértők biztosítása – ideértve a rezidens szakértőket is; kapacitásépítés és az ahhoz kapcsolódó támogató intézkedések a kormányzat valamennyi szintjén, a civil társadalom megerősítéséhez is hozzájárulva (7. cikk). A technikai támogatási eszköz keretében finanszírozott intézkedések támogatásban részesülhetnek az uniós költségvetés szerinti más uniós programokból, eszközökből vagy alapokból, feltéve, hogy a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi (11. cikk).

A technikai támogatási eszköz végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok formájában munkaprogramokat fog elfogadni, amelyekben meghatározza a technikai támogatás nyújtásához és a költségvetési rendeletben 12 előírt követelményekhez kapcsolódó intézkedéseket (12. cikk).

Meghatározásra kerülnek az Európai Parlament és a Tanács, valamint a nyilvánosság irányába folytatott kommunikációs tevékenységre vonatkozó szabályok (9. és 17. cikk), valamint a kiegészítő jellegre (13. cikk), a nyomon követésre (14. cikk), az éves jelentésekre (15. cikk) és az értékelésre (16. cikk) vonatkozó rendelkezések.

2020/0103 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a technikai támogatási eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 197. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 120. és 121. cikke értelmében a tagállamok kötelesek arra irányuló gazdaságpolitikát folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. A Szerződés 148. cikke szerint a tagállamok olyan foglalkoztatáspolitikát hajtanak végre, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása ezért közös érdekű ügy.

(2)A Szerződés 175. cikke többek között arról rendelkezik, hogy a tagállamok úgy hangolják össze a gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan a 174. cikkben meghatározott célkitűzéseket.

(3)A Covid19-világjárvány 2020 elején történt kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait az Unióban és az egész világon. Az Unióban új prioritások jelentek meg a válsággal összefüggésben, amelyek különösen a helyreállításra és a rezilienciára irányulnak. Ezek sürgős és összehangolt választ tesznek szükségessé az Unió részéről a tagállamoknál megjelenő gazdasági következményekkel való megbirkózás és a társadalmi és gazdasági kiesések mérséklése érdekében. A jelenlegi Covid19-világjárvány, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és ellenálló gazdaságok és pénzügyi rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. Ezért alapvetőek lesznek a gazdaságok strukturális gyengeségeit kezelő és rezilienciájukat megerősítő reformok és beruházások, melyek elősegítik a növekedést, hogy a gazdaságok és a társadalmak visszaálljanak egy fenntartható helyreállítási pályára, és meg lehessen küzdeni a gazdasági, társadalmi és területi különbségekkel az Unióban.

(4)Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. E a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programokból és más programokból származó támogatás esetében.

(5)Az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 142 800 000 EUR összegű költségvetéssel létrehozta a strukturálisreform-támogató programot a 2017–2020 közötti időszakra. A strukturálisreform-támogató program létrehozásának célja, hogy erősítse a tagállamok azon képességét, hogy növekedésösztönző igazgatási és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén. A program keretében a Bizottság tagállami kérésre technikai támogatást nyújt, amely szakpolitikai területek széles körét fedheti le. Ez a rendelet az említett, a tagállamok által kedvezően fogadott program folytatása kíván lenni.

(6)A tagállamok a múltban az említett rendeleten keresztül egyre fokozottabb mértékben vettek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében, ezért célszerű egy technikai támogatási eszközt létrehozni azzal a céllal, hogy folytatódjon a tagállamok reformok végrehajtása során való támogatása.

(7)Tekintettel az európai zöld megállapodásra mint Európa növekedési stratégiájára, valamint az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaira, a technikai támogatási eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és az átfogó célkitűzéshez, mely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 25 %-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikai célkitűzésekhez. Az ehhez kapcsolódó intézkedéseket az eszköz előkészítése és végrehajtása során kell meghatározni, majd ezeket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálatok során újból meg kell vizsgálni. Ennek a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi kihívásokkal is foglalkoznia kell az Unión belül, ideértve a természeti tőke védelmét és a körforgásos gazdaság támogatását, és összhangban kell lennie a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel.

(8)A technikai támogatási eszköz általános célkitűzéseként az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és konvergencia megvalósításához szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítását kell meghatározni. E célból támogatnia kell a tagállamok uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásának megerősítését az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban.

(9)A technikai támogatási eszköz konkrét célkitűzéseként a nemzeti hatóságoknak a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására irányuló törekvéseik során való segítését kell meghatározni, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztásán, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsmenten keresztül.

(10)A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen kezelni tudják a reformok iránti igényeiket, a Bizottságnak tagállami kérésre továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, melybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel és a társadalmi jóléttel kapcsolatos területek. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre.

(11)Ez a rendelet meghatározza a technikai támogatási eszköz pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 16 értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(12)A technikai támogatási eszköz keretében jelentkező többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosíthassanak át az említett eszköz költségvetésébe az uniós alapokra vonatkozó eljárással összhangban. Az átcsoportosított forrásokat ez említett eszköz szabályaival összhangban kell felhasználni kizárólag az érintett tagállam javára. A Bizottságnak visszajelzést kell nyújtania az érintett tagállamnak a pótlólagos önkéntes hozzájárulások felhasználásáról.

(13)A technikai támogatási eszközt kérésre kell biztosítani, a tagállam kezdeményezésére megkezdett reformok, a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő reformok vagy az uniós jog végrehajtásával összefüggő intézkedések, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával összefüggő reformok megvalósításának támogatása érdekében. Az eszköz technikai támogatást nyújt továbbá az (EU) YYY/XX rendelet keretében indított helyreállítási tervek előkészítéséhez és végrehajtásához is.

(14)A korábbi program, azaz a strukturálisreform-támogató program keretében már kialakított szabályokkal és gyakorlattal összhangban a technikai támogatás iránti kérelmek benyújtására vonatkozóan egyszerű folyamatot kell kialakítani. Ezen okból a tagállamok kérelmeit minden naptári évben október 31-ig be kell nyújtani. Az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság általános elvét tiszteletben tartva meg kell határozni a tagállamok által benyújtott kérelmek vizsgálatának megfelelő kritériumait. Az említett kritériumokat a problémák sürgősségére, súlyosságára és kiterjedtségére, valamint a kért technikai támogatás által érintett szakpolitikai területeken beazonosított támogatási szükségletekre kell alapozni.

(15)Meg kell határozni a tagállamoknak nyújtandó technikai támogatáshoz kapcsolódó intézkedéseket részletező együttműködési és támogatási tervek tartalmát is. Ennek érdekében a tervezett technikai támogatási intézkedéseknek és a kapcsolódó becsült globális pénzügyi hozzájárulásnak figyelembe kell vennie az uniós alapok vagy uniós programok által finanszírozott fellépéseket és tevékenységeket.

(16)Az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az uniós cselekvés láthatóságának biztosítása érdekében – a különleges adatok védelmére vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett – az együttműködési és támogatási terveket az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, a Bizottságnak pedig gondoskodnia kell a megfelelő kommunikációs tevékenységek elvégzéséről.

(17)Meg kell határozni a technikai támogatási eszköz végrehajtására, különösen az irányítási módokra, a technikai támogatási intézkedések finanszírozási formáira és a munkaprogramok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. Figyelemmel a reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések fenntartásának fontosságára, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében lehetővé kell tenni, hogy az elszámolható költségek társfinanszírozási aránya akár 100 %-os is legyen. Annak érdekében, hogy sürgős esetekben a technikai támogatás gyorsan igénybe vehető legyen, korlátozott időre szóló különleges intézkedések elfogadásának lehetőségéről kell rendelkezni. E célból a technikai támogatási eszköz munkaprogramja költségvetésének egy korlátozott részét különleges intézkedésekre kell elkülöníteni.

(18)Az uniós költségvetésből származó pénzeszközök hatékony és következetes allokációja, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztensnek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadások kettős finanszírozását. Ennek jegyében a Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében, és ez a követelmény kiterjed a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra is.

(19)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján az e rendelettel létrehozott eszközt sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz tényleges hatásai.

(20)Helyénvaló, hogy a Bizottság éves jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Független, félidős értékelést kell végezni, amelynek keretében megvizsgálják az e rendelettel létrehozott eszköz célkitűzéseinek megvalósulását, forrásai felhasználásának hatékonyságát és európai szintű hozzáadott értékét. Független, utólagos értékelés keretében emellett az eszköz hosszú távú hatását is vizsgálni kell.

(21)Meg kell állapítani a technikai támogatás végrehajtására vonatkozó munkaprogramokat. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az Európai Parlament és a Tanács által a Szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/146 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet) 17 rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik emellett az uniós költségvetésnek a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén történő védelmét, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(22)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 18 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 19 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 20 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 21 összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel 22 összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára.

(23)Mivel e rendelet céljait a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten valósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az (EU) 2017/825 rendelet vagy bármely más, az adott támogatásra vonatkozó más uniós jogi aktus alapján jóváhagyott támogatási intézkedés folytatását és módosítását 2020. december 31-ig. Az (EU) 2017/825 rendelet alapján jóváhagyott intézkedéseknek ezért érvényesnek kell maradniuk. Ennek érdekében átmeneti rendelkezést is meg kell határozni.

(25)E rendeletnek – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a technikai támogatási eszközt (a továbbiakban: eszköz).

A rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021– 2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)„technikai támogatás”: olyan intézkedések, amelyek segítik a tagállamokat az intézményi, igazgatási és növekedésösztönző, valamint a rezilienciát növelő reformok végrehajtásában;

(2)„nemzeti hatóság”: egy vagy több, kormányzati szintű közigazgatási szerv, ideértve a regionális és helyi szintű közigazgatási szerveket, valamint a költségvetési 2. cikkének 42. pontja szerinti tagállami szervezetek, amelyek a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a partnerség szellemében folytatnak együttműködést;

(3)„uniós alapok”: az (EU) YYY/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [a CPR-t felváltó rendelet] 23 hatálya alá tartozó pénzeszközök;

(4)„nemzetközi szervezet”: a költségvetési rendelet 156. cikke szerinti szervezet, valamint az említett cikk értelmében ilyen nemzetközi szervezetnek minősülő szervezetek.

3. cikk
Általános célkitűzés

Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának támogatása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása.

4 . cikk
Konkrét célkitűzések

A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés elérése érdekében az eszköz konkrét célkitűzései a nemzeti hatóságok segítése a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitásaik fejlesztésében, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztása, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsment révén. Ezek a konkrét célkitűzések az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben valósulnak meg.

5. cikk
Hatály

A 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések a kohézióval, a, versenyképességgel, az oktatással, a termelékenységgel, a kutatással és az innovációval, az intelligens, tisztességes, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyekkel és a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai területekre vonatkoznak, különös tekintettel azokra a cselekvésekre, amelyek elősegítik a zöld és a digitális átmenetet, különös tekintettel az alábbiak közül egyre vagy többre:

(a)államháztartási gazdálkodás és vagyonkezelés, költségvetési folyamat, makroszintű költségvetési keret, adósságkezelés és készpénzgazdálkodás, kiadási és adópolitika, adózási fegyelem, agresszív adótervezés, adócsalás és adókijátszás, valamint a bevételkezelés és a vámunió;

(b)intézményi reform, valamint a közigazgatás és az elektronikus kormányzat hatékony és szolgáltatásorientált működése, beleértve adott esetben a szabályok egyszerűsítését, a tényleges jogállamiságot, az igazságszolgáltatási rendszerek reformját és a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítését;

(c)üzleti környezet, beleértve a kis- és középvállalkozások, valamint a szociális vállalkozások üzleti környezetét is, újraiparosítás, a magánszektor fejlesztése, termék- és szolgáltatáspiacok, beruházások, vállalkozásokban való állami részvétel, privatizációs folyamatok, külkereskedelem és közvetlen külföldi tőkebefektetések, verseny és közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlődés, valamint a kutatás, az innováció, és a digitalizálás támogatása;

(d)oktatás és képzés, a munkahelyek létrehozására irányuló munkaerőpiaci intézkedések – ideértve a társadalmi párbeszédet is –, a továbbképzés és az átképzés, különös tekintettel a digitális készségekre, a médiatudatosság, az aktív polgári szerepvállalás, a szegénység és a túlzott jövedelmi egyenlőtlenség elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás előmozdítása, szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek, népegészségügy és az elérhető és megfizethető egészségügyi rendszerek, valamint a kohéziós, menekültügyi, migrációs és határpolitikák;

(e)a digitális és a zöld átállás végrehajtására irányuló politikák, az e-kormányzati megoldások, az e-beszerzés, a konnektivitás, az adatokhoz való hozzáférés és irányítás, az e-oktatás, a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és a környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, mobilitás, a körforgásos gazdaság előmozdítása, energia- és erőforrás-hatékonyság, megújuló energiaforrások, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, továbbá a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, halászat és a vidéki térségek fenntartható fejlődése; valamint

(f)a pénzügyi ágazatra vonatkozó politikák, többek között a pénzügyi tájékozottság, a pénzügyi stabilitás, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés és a reálgazdaságnak való hitelezés előmozdítása; továbbá adatok és statisztikák előállítása, biztosítása és minőség-ellenőrzése.

6. cikk
Költségvetés

1.Az eszköz végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg a 2021–2027 közötti időszakban folyó áron 864 406 000 EUR.

2.Az eszköz pénzügyi keretösszegéből fedezhetők az eszköz irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel – különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval – kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközöket, valamint az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységeknek – például a technikai támogatási projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének – a költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértők költségeit.

3.A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

II. FEJEZET

Technikai támogatás

7. cikk
A technikai támogatásra jogosult intézkedések

A 3. és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések értelmében a program különösen a fellépések következő típusait finanszírozza:

(a)a szakpolitikai tanácsadással, a szakpolitikák módosításával, stratégiák és reformütemtervek kidolgozásával, valamint a jogalkotási, intézményi, strukturális és igazgatási reformokkal kapcsolatos szakértelem biztosítása;

(b)szakértők – többek között rezidens szakértők – rövid távú vagy hosszú távú biztosítása konkrét területeken feladatok elvégzése vagy operatív tevékenység folytatása céljából, szükség esetén tolmácsolási, fordítási és együttműködési támogatással, igazgatási segítségnyújtással, valamint infrastrukturális létesítményekkel és felszereléssel együtt;

(c)intézményi, igazgatási vagy ágazati kapacitásépítés és a kapcsolódó támogató intézkedések valamennyi kormányzati szinten, adott esetben hozzájárulva a civil társadalom megerősítéséhez is, ideértve a szociális partnereket, így különösen:

i.szemináriumok, konferenciák és munkaértekezletek;

ii.munkalátogatások az érintett tagállamokba vagy harmadik országokba, hogy a tisztviselők az adott ügyekben szakértelemre és szaktudásra tegyenek szert vagy szakértelmüket, illetve szaktudásukat bővítsék;

iii.képzések és online vagy egyéb képzési modulok kidolgozása az érintett reformokkal kapcsolatos, szükséges szakmai készségek és szaktudás támogatása céljából;

(d)adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszertanok, valamint adott esetben mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek kidolgozása;

(e)a helyi operatív támogatás megszervezése olyan területeken, mint a menekültügy, a migráció és a határellenőrzés;

(f)IT kapacitásépítés, többek között az érintett reformok végrehajtásához szükséges IT infrastruktúra és alkalmazások fejlesztésével, karbantartásával, üzemeltetésével és minőség-ellenőrzésével kapcsolatos szakértelem, kiberbiztonság, valamint a közszolgáltatások digitalizálására irányuló programokkal kapcsolatos szakértelem;

(g)tanulmányok, kutatás, elemzések és felmérések; értékelések és hatásvizsgálatok, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

(h)oktatási kommunikációs projektek, ideértve az e-oktatást, az együttműködési, figyelemfelhívó és terjesztési tevékenységeket, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét; figyelemfelhívó és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, az intézményi kommunikációt és adott esetben a közösségi hálózatokon keresztüli kommunikációt is beleértve;

(i)anyagok összeállítása és közzététele, információk terjesztése és az eszköz keretében nyújtott technikai támogatás eredményeinek megismertetése céljából, többek között információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök kifejlesztése, üzemeltetése és karbantartása révén; valamint

(j)a 3. és a 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzéseket elősegítő bármely egyéb releváns tevékenység.

8. cikk
Technikai támogatás iránti kérelem

1.Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott hatályon belül. Ezeket a kérelmeket az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani. A Bizottság iránymutatást adhat arról, hogy a támogatás iránti kérelemnek mely fő elemeket kell tartalmaznia.

2.A tagállamok a következő körülmények között, az alábbiakhoz kapcsolódóan nyújthatnak be technikai támogatás iránti kérelmet:

(a)a tagállamok saját kezdeményezésére – különösen [az (EU) YYY/XX rendelettel összhangban] a helyreállítás támogatása, a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása, valamint a reziliencia fokozása céljából – vállalt reformok végrehajtása;

(b)a meglévő eszközök alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok gazdasági kiigazítási programjainak végrehajtása különösen a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 24 megfelelően azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, és a 332/2002/EK tanácsi rendeletnek 25 megfelelően azon tagállamok esetében pedig, amelyek pénzneme nem az euró;

(c)a gazdasági kormányzás folyamataiba illeszkedő, a növekedés fenntartására és a reziliencia erősítésére irányuló reformok, különösen az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlások vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedések végrehajtása;

(d)a helyreállításra és a rezilienciára irányuló, az (EU) YYY/XX rendelet szerinti tervek elkészítése és azok tagállamok által vállalt végrehajtása.

3.Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit szem előtt tartva, és a tagállammal – többek között az európai szemeszter keretében – folytatott párbeszédet követően a Bizottság a feltárt problémák sürgőssége, kiterjedtsége és mélysége, az érintett szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igény, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és a tagállam általános igazgatási kapacitása alapján elemzi az (1) bekezdésben említett, támogatás iránti kérelmet.

Ezen elemzés alapján, valamint az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket figyelembe véve a Bizottság megállapodik az érintett tagállammal a kiemelt támogatandó területeket, a célkitűzéseket, egy indikatív ütemtervet, a meghozandó támogatási intézkedések alkalmazási körét, és az e technikai támogatáshoz nyújtott becsült globális pénzügyi hozzájárulást illetően, amelyeket egy együttműködési és támogatási tervben kell rögzíteni.

4.A (3) bekezdésben említett együttműködési és támogatási terv az egyéb technikai támogatástól elkülönítve azonosítja a helyreállításra és a rezilienciára irányuló, az (EU) YYY/XX rendelet szerinti tagállami tervekhez kapcsolódó intézkedéseket.

9. cikk
Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása és az együttműködési és támogatási tervekkel kapcsolatos kommunikáció

1.A Bizottság az érintett tagállam hozzájárulásával indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az érintett tagállam megtagadhatja a hozzájárulást olyan érzékeny vagy bizalmas információk esetén, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a tagállam közérdekét.

2.Az (1) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül a Bizottság az alábbi körülmények fennállása esetén továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

(a)amint az érintett tagállam kitakarta azokat az érzékeny vagy bizalmas információkat, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a tagállam közérdekét;

(b)olyan észszerű idő elteltével, amikor a vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala nem jár hátrányos következményekkel a támogatási intézkedések végrehajtására nézve, azonban semmi esetre sem később, mint két hónappal ezen intézkedéseknek az együttműködési és támogatási terv keretében történő végrehajtását követően.

3.A Bizottság – többek között az érintett nemzeti hatóságokkal folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén – kommunikációs tevékenységeket folytathat, hogy biztosítsa az együttműködési és támogatási tervekben előirányzott támogatási intézkedések uniós finanszírozásának láthatóságát.

10. cikk
Az eszközhöz nyújtott forrástranszferek

1.A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszegen túlmenően a technikai támogatás költségvetése a [CPR-t felváltó] rendelet 21. cikkével összhangban és az ugyanazon cikkben meghatározott eljárás szerint nyújtott önkéntes tagállami transzferekkel is finanszírozható, az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

2.A valamely tagállam által az (1) bekezdés szerint biztosított transzfer kizárólag az adott tagállamban használható fel.

11. cikk
Kiegészítő finanszírozás

Az eszköz keretében finanszírozott intézkedések támogatásban részesülhetnek az uniós költségvetés alá tartozó más uniós programokból, eszközökből vagy alapokból, feltéve, hogy a támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

12. cikk
A technikai támogatás végrehajtása

1.A Bizottság az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

2.Az eszköz intézkedéseit vagy közvetlenül a Bizottság, vagy közvetve a tagállamoktól eltérő szerv vagy személy hatja végre a költségvetési rendelet XX. cikkével összhangban. A 7. cikk szerinti intézkedések uniós támogatása különösen a következő formákban történik:

(a)vissza nem térítendő támogatások;

(b)közbeszerzési szerződések;

(c)külső szakértőknél, többek között a támogatást nyújtó vagy kapó tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai szakértőinél felmerült költségek megtérítése;

(d)nemzetközi szervezetek által felállított vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások; valamint

(e)közvetett irányítás keretében végrehajtott intézkedések.

3.Vissza nem térítendő támogatás a tagállamok nemzeti hatóságai, az Európai Beruházási Bank Csoport, nemzetközi szervezetek, valamint az alábbiak területén jogszerűen letelepedett köz- vagy magánjogi szervezetek és jogalanyok számára ítélhető oda:

(a)tagállamok;

(b)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes felei, az abban foglalt feltételeknek megfelelően.

A vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozási aránya az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-a.

4.Technikai támogatási intézkedések más tagállami szervekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködve is nyújthatók.

5.Technikai támogatás egyéni szakértők révén is nyújtható, akiket felkérhetnek arra, hogy segítsenek elő kiválasztott szervezett tevékenységeket, amennyiben ez a 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához szükséges.

6.A technikai támogatás végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén munkaprogramokat fogad el, és ezekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A munkaprogramok meghatározzák az eszközhöz rendelt keretösszeget. Emellett meghatározzák a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket – a 3. és 4. cikkben említett általános és konkrét célkitűzésekkel összhangban –, továbbá a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint a költségvetési rendeletben előírt valamennyi elemet.

7.Annak érdekében, hogy a források kellő időben rendelkezésre álljanak, a munkaprogram korlátozott részét azonnali reagálást igénylő, előre nem látható és megfelelően indokolt sürgős esetekben, többek között súlyos gazdasági zavarok, vagy az adott tagállam gazdasági vagy társadalmi feltételeit súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmények esetén meghozandó különleges intézkedésekre kell fenntartani.

A Bizottság valamely technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam kérésére különleges intézkedéseket fogadhat el az eszköz keretében meghatározott célkitűzéseknek és fellépéseknek megfelelően, hogy technikai támogatást nyújtson a nemzeti hatóságoknak a sürgős szükségletek kezeléséhez. E különleges intézkedések ideiglenes jellegűek, és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülményekhez kapcsolódnak. A különleges intézkedések legfeljebb hat hónapig tarthatók fenn, és azok helyébe a 8. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő technikai támogatási intézkedés léphet.

III. FEJEZET

Kiegészítő jelleg, nyomon követés és értékelés

13. cikk
Koordináció és kiegészítő jelleg

1.A Bizottság és az érintett tagállamok – a felelősségi köreikkel arányos mértékben – elősegítik a szinergiákat, és gondoskodnak a technikai támogatási eszköz, illetve más uniós programok és eszközök, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések közötti hatékony koordinációról. Ebből a célból:

(a)biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a következetességet a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

(b)optimalizálják a párhuzamos erőfeszítések elkerülésére szolgáló koordinációs mechanizmusokat; valamint

(c)biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között, hogy egymással koherens és észszerű támogató intézkedésekre kerüljön sor az eszköz keretében.

2.A Bizottság törekszik az egyéb releváns nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatással való kiegészítő jelleg és szinergiák biztosítására.

14. cikk
A végrehajtás nyomon követése

1.A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását, és méri a 3. és 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósulását. Az általános és konkrét célkitűzések megvalósításában elért haladásról való jelentéstétel, valamint e rendelet nyomon követése és értékelése céljából használandó mutatókat a melléklet határozza meg. A végrehajtás nyomon követése célzott, és az eszköz keretében végrehajtott tevékenységekkel arányos.

2.A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk
Éves jelentés

1.A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.

2.Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a következőkről:

(a)a 8. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok által benyújtott támogatási kérelmek;

(b)a tagállamok által benyújtott támogatási kérelmek elemzéséhez felhasznált, a 8. cikk (2) bekezdésében említett kritériumok alkalmazására vonatkozó elemzés;

(c)a 8. cikk (3) bekezdésében említett együttműködési és támogatási tervek;

(d)a 12. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott különleges intézkedések; valamint

(e)támogatási intézkedések végrehajtása. 

16. cikk
Félidős értékelés és utólagos értékelés

1.A Bizottság e rendelet hatálybalépése után négy évvel független félidős értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának e rendelet végrehajtásáról. Emellett a Bizottság legkésőbb három évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően független utólagos értékelő jelentést nyújt be az említett intézményeknek.

2.A félidős értékelő jelentés értékeli különösen az eszköz 3. és 4. cikkben említett célkitűzéseinek megvalósulását, a források felhasználásának hatékonyságát, valamint az európai hozzáadott értéket. A félidős értékelő jelentés mérlegeli azt is, hogy továbbra is releváns-e mindegyik célkitűzés és intézkedés.

3.Az utólagos értékelő jelentés e rendelet végrehajtásának átfogó értékeléséből áll, és információkat tartalmaz a rendelet hosszú távú hatásáról.

IV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

17. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

1.Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

2.A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az eszközhöz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. és 4. cikkben említett célkitűzésekhez.

18. cikk
Átmeneti rendelkezés

1.Az (EU) 2017/825 rendelet alapján 2020. december 31-én vagy azt megelőzően kezdeményezett technikai támogatási intézkedésekre és tevékenységekre azok teljesítéséig továbbra is az említett rendelet irányadó.

2.A 6. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők, beleértve az (EU) 2017/825 rendelet alapján előírt és 2020. december 31-ig be nem fejezett nyomon követést, kommunikációt és értékelést.

3.A 2020. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásához kapcsolódóan szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2020 utáni költségvetésbe a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

19. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a technikai támogatási eszköz létrehozásáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 26  

Kohézió;

Gazdasági és pénzügyek

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 27 irányul 

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Az eszköz célja az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, a reziliencia és a konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén, továbbá az igazgatási kapacitások megerősítését célzó tagállami erőfeszítések támogatása annak érdekében, hogy végrehajtsák az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és a szociális ágazatok tekintetében felmerülő kihívásokkal kapcsolatos uniós jogszabályokat.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

… sz. konkrét célkitűzés

A technikai támogatási eszköz a tagállamok kérésére segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására szolgáló kapacitások fejlesztéséhez, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszerek megosztásán, valamint az eredményesebb és hatékonyabb emberierőforrás-menedzsmenten keresztül. 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A technikai támogatás eredményeként javul a tagállamok igazgatási kapacitása egyrészt a gazdasági és társadalmi helyreállítás, a reziliencia és a konvergencia elérésére irányuló kiemelt reformok végrehajtása tekintetében, másrészt az uniós jog végrehajtása tekintetében azokon a vonatkozó szakpolitikai területeken, ahol (kérésre) ilyen támogatás biztosított, nevezetesen az alábbiak területén: államháztartási gazdálkodás és vagyonkezelés; költségvetési folyamat; adósságkezelés és adóigazgatás; adókijátszás elleni fellépés, intézményi reform, közigazgatás és elektronikus kormányzat; üzleti környezet; oktatás és képzés; egészségügy; munkaerőpiac; valamint a digitális és a zöld átállás végrehajtása és a pénzügyi ágazatra vonatkozó politikák.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az eredménymutatók a nyújtott technikai támogatási tevékenységek eredményeit fogják mérni, mint például egy stratégia elfogadása, új jogszabály elfogadása / hatályos jogszabály módosítása, (új) eljárások és intézkedések elfogadása a reformok végrehajtásának előmozdítása érdekében.

A hatásmutatók az együttműködési és támogatási tervekben meghatározott célkitűzéseket fogják mérni, amelyek többek között a kapott technikai támogatás révén valósultak meg.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A strukturális reformok a gazdaság szerkezetét, vagy a vállalkozások működési környezetét és az emberek életkörülményeit meghatározó intézményi és szabályozási kereteket tartósan átalakító módosítások. A megfelelően megválasztott és végrehajtott strukturális reformok segíthetik a gazdasági és társadalmi helyreállításra, a rezilienciára és a tagállamok közötti konvergenciára irányuló stratégiai tervezést. Ez a várakozások szerint megnyitja az utat a stabil helyreállítás felé, és elősegíti a tagállamok fenntartható növekedését.

A technikai támogatási eszköz célja tehát, hogy – kérésükre – támogatást nyújtson a tagállamok kormányainak és más hatóságoknak a helyreállítást segítő strukturális reformok megtervezéséhez és végrehajtásához. Az eszköz a kohézió, a gazdasági és társadalmi helyreállítás, a reziliencia és a konvergencia ösztönzésének átfogó céljához hivatott hozzájárulni.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes):

A Covid19-járvány fényében a helyreállítás stratégiai megtervezésének szükségessége megkívánja, hogy a tagállamok reform-erőfeszítéseit továbbra is jelentős technikai támogatás nyújtásával kísérjük, erősítve az olyan reformok előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitásaikat, amelyek elősegítik a rezilienciát és alátámasztják ezt a helyreállítást annak társadalmi és gazdasági dimenziói tekintetében.

Ebben az összefüggésben hozzáadott értéket kínál egy olyan uniós szintű eszköz, amely testre szabott szakértelmet nyújt minden olyan tagállam javára, amely helyszíni támogatást kér. Ez a hozzáadott érték emellett az ahhoz szükséges intézményi és igazgatási kapacitásban nyilvánul meg, hogy végbemenjenek a reformok, és biztosított legyen, hogy a tagállamok képesek legyenek stabil pályára állítani a helyreállítást.

Ezenkívül a technikai támogatási eszköz előmozdítja a tagállamok és a Bizottság közötti kölcsönös bizalmat és a további együttműködést a Covid19-válság társadalmi hatásával történő szembenézés során.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Miközben a strukturális reformok tagállami végrehajtása nemzeti hatáskörbe tartozik, a jelenlegi Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatása rámutatott a tagállamok gazdaságai közötti szoros kapcsolatokra. A válság utáni helyreállítást alátámasztani hivatott reform-erőfeszítések ezért nem tekinthetők tisztán nemzeti ügynek. A válság utáni helyreállítás gazdaságpolitikai összehangolása az európai szemeszterrel összefüggésben kerül megvitatásra. A technikai támogatási eszköz célja, hogy végigkísérje a kérelmező tagállamok nemzeti hatóságait a reformfolyamat szakaszain vagy bizonyos fázisaiban, többek között azáltal, hogy további támogatást nyújt az európai szemeszter keretén belüli reformok végrehajtásához. Ezáltal hozzájárul a tagállamok rezilienciájához, konvergenciájához, valamint gazdasági és társadalmi helyreállításához. Következésképpen hatása nem csupán nemzeti szinten érvényesül, hanem pozitív átgyűrűző hatásokkal jár az Unió egészének helyreállítása tekintetében.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A technikai támogatási eszköz a 2017–2020 közötti időszakban meglévő strukturálisreform-támogató program folytatása, amely 2017. május 20-án lépett hatályba.

A strukturálisreform-támogató program független félidős értékelő jelentését kísérő, a Bizottság által hamarosan elfogadásra kerülő bizottsági szolgálati munkadokumentum megvizsgálta, miként teljesített a program a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia és az uniós hozzáadott érték kritériuma tekintetében, és több tanulságot is levont:

– a strukturálisreform-támogató program kialakítása igazodik a tagállamok tényleges szükségleteihez, és megfelelő eszközként szolgál, segítve a tagállamokat igazgatási és intézményi kapacitásuk erősítésében;

– a nagyfokú rugalmasság, a társfinanszírozási követelmények hiánya lehetővé teszi a tagállamok szükségleteinek reális ütemezésű, megvalósítható fellépésekbe történő átültetését és a tagállami várakozásoknak való megfelelést;

– a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztása szintén jelentős hozzáadott értékkel bírt az értékelés szerint. Ezenkívül a strukturálisreform-támogató program jól illeszkedik az uniós gazdasági kormányzás folyamatába;

– a strukturálisreform-támogató program és az európai szemeszter éves ciklusa megfelelően egymásba kapcsolódik, ami lehetővé teszi a tagállami strukturális reformok átfogó és összehangolt megközelítését;

– a strukturálisreform-támogató program projekteredményeinek elérésére kedvezően ható tényezőnek tekinthető a valamennyi érdekelt fél részéről tapasztalt nagyfokú elkötelezettség, a technikai támogatás nyújtójának magas szintű szakértelme, valamint a kedvező politikai helyzet; továbbá

– a technikai támogatási projektek sikeres végrehajtását kedvezőtlenül befolyásoló tényezőnek tekinthető az érdekelt felek közötti együttműködés hiánya és a politikai helyzet változása vagy bizonytalan volta.

1.5.4.Összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A javaslat teljesíti és biztosítja a más uniós programokkal való kiegészítő jelleget és szinergiát.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló javaslat pénzügyi támogatást hivatott nyújtani az állami beruházásokhoz és reformokhoz. A technikai támogatási eszköz szinergiát biztosít a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel azáltal, hogy támogatja a tervek elkészítését és végrehajtását, valamint segítséget nyújt a vonatkozó reformokkal kapcsolatban az elkészítésük és végrehajtásuk során. A technikai támogatási eszköz összeegyeztethető a kohéziós politika keretében elérhető technikai támogatással, mivel ez a technikai támogatás szorosan arra összpontosít, hogy segítse az érdekelt feleket az uniós források kezeléséhez szükséges kapacitás kiépítésében, és előmozdítsa az uniós alapok keretében társfinanszírozott projektek végrehajtását. Hasonlóképpen az InvestEU keretében elérhető technikai támogatási platform elsődlegesen nagy (magán) beruházási projektek előkészítését célozza, és nem irányul strukturális reformokra. Ezzel szemben a technikai támogatási eszköz célja a hosszú távú strukturális reformok segítése.

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

   Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 28

  Bizottság általi közvetlen irányítás

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

 az EBB és az Európai Beruházási Alap;

a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

 közjogi szervek;

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Nem alkalmazandó

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A javaslat nyomonkövetési és értékelési kötelezettségeket tartalmaz. A konkrét célkitűzések megvalósulását a javaslatban foglalt mutatók alapján nyomon követik; a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról.

A Bizottság időközi értékelő jelentést és utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A félidős értékelő jelentés a rendelet célkitűzéseinek megvalósítására, a rendelet hatékonyságára, eredményességére, relevanciájára, koherenciájára és a rendelet által nyújtott uniós hozzáadott értékre vonatkozó információkat tartalmaz. Arra is kitér, hogy továbbra is releváns-e valamennyi célkitűzés és intézkedés. Az utólagos értékelő jelentés a rendelet átfogó értékeléséből áll és információkat tartalmaz annak hosszú távú hatásáról.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A kockázatok a partnerek kiválasztásához (például nemzetközi pénzügyi intézmények és kedvezményezettek), a szerződéskötési szakaszhoz (a bizottsági követelmények átültetése a szerződéses dokumentációba), a nyomon követéshez és a pénzügyi tranzakciókhoz (a Bizottság által előírt folyamatok be nem tartása) és a teljesítményméréshez (előre meghatározott célok/célkitűzések teljesítésének elmulasztása) kapcsolódnak.

Az ezen kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések a következők:

– az odaítélésre vonatkozó döntés meghozatala előtt a meghatározott értékelési eljárás követése;

– a programirányítási szolgálat általi előzetes ellenőrzés és a pénzügyi szolgálat általi pénzügyi ellenőrzés;

– a műveletek hierarchikus validálása a megfelelő eljárásokkal;

– a megbízott szervezet esetében előzetes értékelés (pilléralapú értékelés); valamint

– utólagos ellenőrzések az előzetes ellenőrzések rendszerszintű hiányosságainak kezelése és a jogosulatlanul kifizetett összegek korrekciójához való hozzájárulás érdekében.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az eszköz végrehajtása történhet közvetlenül a Bizottság által, vagy közvetve, összhangban a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával. Az eszköz a strukturálisreform-támogató program tapasztalataira épít, amely közvetlen és közvetett irányítás alatt állt, és amelynek adminisztratív egyszerűsége vonzó jellemzőnek bizonyult. A folytonosság biztosítása és a keretrendszer koherenciájának fenntartása érdekében a közvetlen irányítás (és adott esetben a közvetett irányítás) a legalkalmasabb megoldás. Adott esetben a szakpolitikai célok fényében, és az ellenőrzési célokat is figyelembe véve a nemzetközi szervezetekkel történő közvetett irányítás is alkalmazandó. A kontrollstratégia a beszerzés és a vissza nem térítendő támogatások, valamint a hozzájárulási megállapodások közvetlen vagy közvetett irányításával kapcsolatos hagyományos kockázat (2.2.1. pontban foglaltak szerinti) kezelése tekintetében megfelelőnek és kiegyensúlyozottnak tekinthető.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A Strukturálisreform-támogató Szolgálat (a jelenlegi Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság, DG REFORM) 2018. évi irányítási tervében és éves tevékenységi jelentésében rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján a kontrollok költséghatékonyságának becslése 5 % alatti.

A személyzeti költségek becslése a szervezeti ábra és a munkaköri leírások elemzésén alapuló megközelítéseket használ, a kontrollok külső költségei pedig a megfelelő szerződések és a kapcsolódó kifizetések értékein alapulnak.

Tekintettel a javasolt irányítási módra, a kockázatértékelésre és a javasolt kockázatcsökkentésekre, a várható hibaarány alacsony.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás és a szabálytalanságok megelőzése érdekében különböző intézkedések vannak érvényben az eszközre vonatkozóan.

A Bizottság – teljes kiadási ciklusra kiterjedő – csalás elleni stratégiájával összhangban a Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság ezekre a kiadásokra vonatkozóan külön csalás elleni cselekvési tervet fog alkalmazni, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések arányosságát és költséghatékonyságát. Ennek alapjául nagy vonalakban a Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság jelenlegi csalás elleni stratégiájának alkalmazása során szerzett tapasztalat szolgál majd.

Olyan megfelelő belsőkontroll-folyamatok alkalmazandók az irányítás minden szintjén, amelyek célja, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtsanak a következő célkitűzések megvalósítására vonatkozóan: a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága; a jelentéstétel megbízhatósága; az eszközök és információk védelme; az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, valamint a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, feltárása, korrekciója és nyomon követése.

A csalás elleni cselekvési terv ismertetni fogja a figyelmeztető jelzésekre épülő, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszereket, továbbá meghatározza az alkalmazottak által csalás vagy szabálytalanság feltárása esetén követendő eljárásokat. Emellett a cselekvési terv tájékoztatást nyújt az OLAF-fal való munkamegállapodásról is.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Száma
2. fejezet Kohézió és értékek

Diff./nem diff. 29 .

EFTA-országoktól 30

tagjelölt országoktól 31

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

2

 06 01 04 01 (A technikai támogatási eszközhöz kapcsolódó támogatási kiadások)

Diff./nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

2.

06 02 02 (Technikai támogatási eszköz – Operatív technikai támogatás)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

2.

Kohézió és értékek

Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

2027 után

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

06 02 02 (Technikai támogatási eszköz – Operatív technikai támogatás)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

114,364

116,692

119,065

121,486

123,956

126,476

128,367

-

850,406

Kifizetési előirányzatok

(2)

56,382

84,658

97,685

102,053

104,886

107,981

107,853

188,908

850,406

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 32  

06 04 04 01 (A technikai támogatási eszközhöz kapcsolódó támogatási kiadások)

(3)

2,000

2,000

2,000

2 000

2,000

2,000

2,000

-

14000

A Strukturálisreform-támogató Főigazgatósághoz tartozó 
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

116,364

118,692

121,065

123,486

125,956

128,476

130,367

-

864,406

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+(3)

58,382

86,658

99,685

104,053

106,886

109,981

109,853

188,908

864,406



A többéves pénzügyi keret fejezete

5.

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

2021. év

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Főigazgatóság

• Humánerőforrás

29 890

31 945

31 945

31 945

31 945

31 945

31 945

221 560

• Egyéb igazgatási kiadások

1 400

1 655

1 695

1 695

1 695

1 695

1 695

11 530

Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

31 290

33 600

33 640

33 640

33 640

33 640

33 640

233 090

A többéves pénzügyi keret 
7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok 
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

31,290

33,600

33,640

33,640

33,640

33,640

33,640

233 090

millió EUR (három tizedesjegyig)

2021. év 

2022. év

2023. év

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

2027 után

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

154,720

157,030

157,070

157,070

157,070

157,070

156,060

0 000

1096 090

Kifizetési előirányzatok

75,791

126,065

150,999

157,070

157,070

157,070

157,070

114,955

1096,090

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.Összefoglalás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)



2021.év 33

2022.év

2023.év

2024.év

2025.év

2026év

2027.év

A többéves pénzügyi keret


7. fejezete 
ÖSSZESEN

Humánerőforrás

29,890

31,945

31,945

31,945

31,945

31,945

31,945

221,560

Egyéb igazgatási kiadások

1,400

1,655

1,695

1,695

1,695

1,695

1,695

11,530

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ 
tartozó előirányzatok részösszege 

31,290

33,600

33,640

33,640

33,640

33,640

33,640

233,090

A7. FEJEZETBE 34 bele nem tartozó előirányzatok
of the multiannual financial framework

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

2,000

2,000

2,000

2,000

2,000

2,000

2,000

14,000

A többéves pénzügyi keret7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

2,000

2,000

2,000

2,000

2,000

2,000

2,000

14,000

ÖSSZESEN

33,290

35,600

35,640

35,640

35,640

35,640

35,640

247,090

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.2.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

162

173

173

173

173

173

173

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 35

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

69

74

74

74

74

74

74

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 éé  36

- a központban

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

231

247

247

247

247

247

247

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

3.2.3.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

 

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 37

N. év

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/825 rendelete (2017. május 17.) a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 129., 2017.5.19., 1–16. o.).
(2)    2018/0213 (COD), Brüsszel, 2018.5.31., COM(2018) 391 final.
(3)    [COD…]
(4)    HL…
(5)    HL…
(6)    Az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 129., 2017.5.19., 1–16. o.), az (EU) 2018/1671 rendelettel (HL L 284., 2018.11.12., 3–5. o.) módosított formában (a továbbiakban: a strukturálisreform-támogató programról szóló rendelet).
(7)    Melléklet a következőhöz: A Bizottság végrehajtási határozata a 2017. évi munkaprogram elfogadásáról és a strukturálisreform-támogató program finanszírozásáról, valamint a C(2017)3093 határozat hatályon kívül helyezéséről, 2017, C(2017)5780 final.
(8)     https://ec.europa.eu/info/publications/structural-reform-support-programme-financing-decisions-and-annual-work-programmes_en
(9)     https://ec.europa.eu/info/publications/annual-monitoring-reports_en
(10)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(11)    HL C ..., ..., ... o.
(12)    HL C ..., ..., ... o.
(13)    HL C ..., ..., ... o.
(14)    HL C ..., ..., ... o.
(15)    A strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 129., 2017.5.19., 1. o.).
(16)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(19)    A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(20)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(21)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(23)    HL C ..., ..., ... o.
(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(25)    A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).
(26)    ABM (activity-based management): tevékenységalapú irányítás; ABB (activity-based budgeting): tevékenységalapú költségvetés-tervezés.
(27)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(28)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html
(29)    Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.
(30)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(31)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(32)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(33)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(34)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(35)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.
(36)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(37)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeknek felel meg.
Top

Brüsszel, 2020.5.28.

COM(2020) 409 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a technikai támogatási eszköz létrehozásáról












MELLÉKLET

Mutatók

A 3. és a 4. cikkben feltüntetett célkitűzések megvalósításának mérése a következő, tagállamok és beavatkozási területek szerint felosztott mutatók alapján történik:

Az indikátorok használata a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal összhangban történik, ideértve a mennyiségi és/vagy minőségi adatokat.

   Kimeneti mutatók:

(a)befejezett együttműködési és támogatási tervek száma;

(b)kivitelezett technikai támogatási tevékenységek száma;

(c)A technikai támogatási tevékenységek konkrét eredményei, ideértve a cselekvési terveket, ütemterveket, iránymutatásokat, kézikönyveket és ajánlásokat;

   Eredménymutatók:

(d)a nyújtott technikai támogatási tevékenységek eredményei, mint például egy stratégia elfogadása, új jogszabály elfogadása / hatályos jogszabály módosítása, (új) eljárások és intézkedések elfogadása a reformok végrehajtásának előmozdítása érdekében;

Hatásmutatók:

(e)a többek között a kapott technikai támogatás révén megvalósult együttműködési és támogatási tervekben meghatározott célkitűzések.

A 16. cikkben említett utólagos értékelést a Bizottság végzi többek között a nyújtott technikai támogatás és a vonatkozó intézkedések érintett tagállamokbeli végrehajtása közötti kapcsolatok meghatározása céljából, tekintettel a helyreállítás, a fenntartható növekedés, a munkahelyek száma és a kohézió növelésére.

Top