EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020IR5059

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Bővítési csomag 2020

COR 2020/05059

OJ C 300, 27.7.2021, p. 13–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.7.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 300/13


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Bővítési csomag 2020

(2021/C 300/04)

Előadó:

Nikola DOBROSLAVIĆ (HR/EPP), Dubrovnik-Neretva megye prefektusa

Referenciaszöveg:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 2020. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

COM(2020) 660 final; SWD(2020) 350 final; SWD(2020) 351 final; SWD(2020) 352 final; SWD(2020) 353 final; SWD(2020) 354 final; SWD(2020) 355 final; SWD(2020) 356 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv

COM(2020) 641 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megállapítások

1.

nagy érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottságnak az EU 2020. évi bővítési politikájáról szóló közleményét, a tagjelölt országokról, vagyis Albániáról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról, Szerbiáról és Törökországról szóló jelentéseket, a potenciális tagjelölt Bosznia-Hercegovináról és Koszovóról (1) szóló jelentéseket, valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervről szóló európai bizottsági közleményt;

2.

nyomatékosan üdvözli, hogy ismét kiemelték a bővítési folyamat mint Európa-szerte a békébe, a stabilitásba, a biztonságba és a gazdasági növekedésbe való beruházás geostratégiai jelentőségét, valamint hogy a 2020 májusában Zágrábban megrendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón egyértelműen hangsúlyozták a Nyugat-Balkán európai perspektívájának támogatását; megismétli, hogy valamennyi nyugat-balkáni ország uniós csatlakozását támogatja, feltéve, hogy megfelelnek valamennyi csatlakozási feltételnek; kiemeli ennek kapcsán, hogy fontos pozitív jelzéseket küldeni a nyugat-balkáni országoknak annak érdekében, hogy megerősítsük elkötelezettségüket az uniós csatlakozás hosszú folyamata során;

3.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a bővítési csomag kidolgozása során továbbra is magas szintű normákhoz ragaszkodjon a nyitottságot, az inkluzivitást és a reagálóképességet illetően, és jelentésében jelezze, hogy a bővítési országok érdekelt felei, különösen a helyi és regionális önkormányzatok képviselői hogyan vettek részt e dokumentum, illetve az elért eredményekről szóló jelentés elkészítésében, és hogy a megkérdezett érdekelt felek milyen mértékben kaptak visszajelzést a konzultáció eredményeiről;

4.

megerősíti, hogy a nyugat-balkáni országokban a közigazgatási reformok, amelyeket az Európai Bizottság a közigazgatás elveivel összhangban szisztematikusan nyomon követ, nem hajthatók végre jó helyi szintű kormányzás nélkül; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a közigazgatási reform támogatására szolgáló intézkedésekhez és eszközökhöz biztosítson pontosabb teljesítménymutatókat a fiskális decentralizációval, a helyi és regionális önkormányzatok azon képességének megerősítésével, hogy minőségi szolgáltatásokat fejlesszenek ki és nyújtsanak a lakosság és a vállalkozások számára, valamint az inkluzív és tényeken alapuló helyi és regionális szintű politikai döntéshozatal támogatásával kapcsolatban;

5.

sajnálattal állapítja meg, hogy a nyugat-balkáni országok nem tettek megfelelő előrelépést olyan alapvető területeken, mint a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése, a korrupció elleni küzdelem, valamint a független média működését és a civil társadalom fejlődését továbbra is akadályozó környezet;

6.

kiemeli, hogy egyes nyugat-balkáni országokban a politikai pluralitás hiánya vagy az ellenzéki pártokhoz tartozó választott tisztviselők helyi szintű elnyomása és megfélemlítése komoly kihívást jelent ezen nyugat-balkáni országok helyi demokráciái számára;

7.

aggodalommal utal annak kockázatára, hogy a bővítési folyamat előrehaladásának hiánya miatt ezenkívül valamennyi nyugat-balkáni ország egyre inkább harmadik országok – köztük Oroszország és Kína – befolyása alá kerülhet, amelyek folyamatosan erősíteni kívánják pozíciójukat a régióban;

8.

támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ne csak a nyugat-balkáni országok ellenálló képességét erősítse, hanem a kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció terén is biztosítsa a szoros együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy minden külső finanszírozású gazdasági tevékenység megfeleljen az uniós értékeknek, normáknak és szabványoknak, különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a közbeszerzés, a környezetvédelem, az energia, az infrastruktúra és a verseny;

9.

üdvözli, hogy az EU átfogó támogatást nyújt a nyugat-balkáni országok kormányainak a Covid19-világjárvány kapcsán jelentkező kihívások kezeléséhez, valamint a sürgős egészségügyi és társadalmi-gazdasági szükségletekre való hatékony reagáláshoz, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepét a Covid19-világjárvány kezelésében, és javasoljon további intézkedéseket a helyi és regionális önkormányzatok közötti decentralizált együttműködés támogatására és azok válságkezelési kapacitásainak megerősítésére;

10.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jobb keretfeltételeinek kialakítására tekintettel terjesszen elő javaslatokat a nyugat-balkáni országok nemzeti, regionális és helyi szintű képviselőinek az Európa jövőjéről szóló konferencia munkájába való bevonására; javasolja, hogy tartsanak civil párbeszédeket a Nyugat-Balkánon annak érdekében, hogy a polgárok hangot adhassanak aggodalmaiknak és az európai uniós tagsággal kapcsolatos elvárásaiknak;

Országspecifikus észrevételek

11.

fenntartások nélkül támogatja a tárgyalási keret mielőbbi elfogadását, valamint az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését, megmutatva, hogy a bővítési folyamat politikai támogatottsága komolyan értendő, és hogy betartják azt az ígéretet, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a szükséges kritériumokat teljesítő országokkal;

12.

aggodalommal állapítja meg, hogy Szerbiának és Montenegrónak – két olyan országnak, amelyekkel már folynak a csatlakozási tárgyalások – határozottabban kell fellépnie annak érdekében, hogy jobb keretfeltételeket biztosítsanak a véleménynyilvánítás szabadsága és a független média munkájának javítása terén, valamint hogy előrelépéseket tegyenek az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem terén;

13.

üdvözli a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások eddigi általános előrehaladását, ugyanakkor a jogállamiság és az alapvető jogok területén a reformok felgyorsítására, valamint Szerbia Koszovóhoz fűződő kapcsolatai normalizálásának felgyorsítására szólít fel, a tárgyalási keretben foglaltaknak megfelelően; sürgeti a szerb közigazgatási szerveket, hogy minden kormányzati szinten egyértelműen kommunikáljanak az ország uniós integrációs törekvéseiről, valamint az EU-val mint Szerbia fő politikai és gazdasági partnerével fennálló kapcsolatokról;

14.

sajnálattal veszi tudomásul a politikai pluralizmus drámai csökkenését Szerbiában, a hatékony ellenzék hiányát a szerb parlamentben és a helyi demokrácia fejlődésére nézve negatív keretfeltételeket, és megismétli, hogy a választási folyamat régóta fennálló hiányosságait a következő választások előtt idejében kezelni kell a politikai pártokkal és más érdekelt felekkel folytatott átlátható és inkluzív párbeszéd révén, figyelembe véve az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásait;

15.

kéri, hogy az Európai Bizottság ösztönözze Montenegrót arra, hogy fokozza erőfeszítéseit az átlátható és inkluzív politikai döntéshozatal érdekében, beleértve az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációk minőségének szigorúbb központi ellenőrzését;

16.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina korlátozott haladást ért el azoknak az elsődleges reformoknak a terén, melyeket az Európai Bizottság kiemelt az ország uniós csatlakozási kérelméről szóló véleményében (2) a demokratikus intézmények működésmódját, a jogállamiságot, az alapvető jogok védelmét és a közigazgatást illetően, továbbá különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek és határozatainak, valamint az alkotmánybíróság választási törvényekkel kapcsolatos ítéletének figyelmen kívül hagyása, az államalkotó nemzetek közötti egyenlőség hiánya és a többi népességcsoport jogainak figyelmen kívül hagyása, valamint a korrupció elleni küzdelemben, illetve a közigazgatás professzionalizálása és depolitizálása terén elért elégtelen előrehaladás miatt;

17.

üdvözli, hogy 2020 decemberében, több mint 12 év elteltével végül megtartották a helyi választásokat Mostarban (Bosznia-Hercegovina), ami jelentősen hozzájárul a demokratikus folyamatok megerősítéséhez, tiszteletben tartva a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapelveket, valamint további lépésekre ösztönözve Bosznia-Hercegovinát Európa felé vezető útján;

18.

aggodalmát fejezi ki azonban egyfelől a bizonyított választási csalás miatt Mostarban, másfelől a helyhatósági választásokon induló egyes jelölteket célzó incidensek után felhangzott gyűlöletbeszéd miatt. Sürgeti ezért, hogy Bosznia-Hercegovina parlamentje még a következő, 2022. évi általános választások előtt végezze el a választási törvény szükséges módosítását, hogy a jövőben ne történhessen választási csalás. Arra kéri az Unió bosznia-hercegovinai küldöttségét, hogy a nemzetközi közösség más képviselőivel közösen határozottan ítélje el a gyűlöletbeszédet és a jelöltek elleni támadásokat, különösen a női jelöltek esetében, ahogy ez a mostari választások előtt történt;

19.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ragaszkodjon megoldások előterjesztéséhez a szerb többségű koszovói települések szövetségének létrehozására, amelynek kapcsán a Régiók Európai Bizottsága (RB) szerepén és szakértelmén alapulva konkrét támogatást és együttműködést kínál fel, valamint hogy szorgalmazza a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok további normalizálását;

20.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy saját ajánlásaival és az Európai Parlament pozitív ajánlásaival összhangban, melyeket az RB határozottan támogat, ismételten szólítsa fel a Tanácsot, hogy foglalkozzon a Koszovóra vonatkozó vízumliberalizáció kérdésével;

21.

ismételten hangsúlyozza, milyen fontosak a jogalkotási reformok a hatáskörök egyértelmű megosztásának és a pénzügyi források elosztásának biztosításához Koszovó központi kormánya és települési önkormányzatai között;

22.

kéri Albániát, hogy a 2020. március 25-i tanácsi következtetések 10. pontjában meghatározott prioritásokat illetően érjen el további eredményeket;

23.

felszólítja Albániát, hogy folytassa és szilárdítsa meg területi közigazgatási reformját egy olyan átfogóbb program keretében, amelynek célja a decentralizáció, a helyi szintű költségvetési autonómia megerősítése és az önkormányzatok minőségi közszolgáltatások nyújtására való képességének fokozása, valamint a decentralizációról és a helyi kormányzásról szóló cselekvési terv célkitűzéseinek 2022-ig történő végrehajtásához nyújtott politikai támogatás növelése; felszólítja az albán hatóságokat, hogy hajtsanak végre átfogó földreformot, erősítsék meg a tulajdonjogokat, és lendületesen mozdítsák elő a regisztrációs és kompenzációs folyamatot; arra ösztönzi Albániát, hogy mihamarabb fogadja el és hajtsa végre a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017. évi kerettörvényhez kapcsolódó, még hiányzó jogszabályokat, és üdvözli a népszámlálásról szóló törvény elfogadását;

24.

felszólít a helyi és nemzeti önkormányzatokkal folytatott konzultációval foglalkozó albán bizottság szerepének további megerősítésére, amely jó példa a helyi önkormányzatok szerepének a politikai döntéshozatalban való intézményesítésére;

25.

rámutat arra, hogy Észak-Macedóniában, de a többi nyugat-balkáni ország nagy részében sem létezik integrált rendszer a regionális fejlesztés tervezésére, irányítására és nyomon követésére, és nyomatékosan sürgeti az uniós eszközök irányításáért felelős operatív struktúrák adminisztratív és technikai kapacitásainak megerősítését, különösen a közlekedés és a környezetvédelem területén;

26.

határozottan elítéli, hogy Törökországban továbbra is jelentős visszalépés tapasztalható az európai vívmányok alapvető területein, gondolva itt többek között arra, hogy Törökországban az alkotmánymódosítások hatálybalépését követően a helyi demokrácia terén jelentős, tartós működési zavar alakult ki, a kulcsfontosságú emberi jogokat, az EU alapvető értékeit és a jogállamiságot tekintve romlott a helyzet, valamint a politikai rendszerben összességében gyengültek a hatékony ellenőrzések és a hatalmi ágak szétválasztása;

27.

aggodalmát fejezi ki nemcsak amiatt, hogy továbbra is él az a gyakorlat, hogy az ország délkeleti részén erőszakkal távolítanak el hivatalukból megválasztott polgármestereket, és helyükre a kormány által kinevezett adminisztrátorokat állítanak, hanem más helyi képviselők letartóztatása miatt is; felszólítja Törökországot, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával és a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban mellőzze az olyan intézkedéseket, amelyek akadályozzák a helyi demokrácia működését és károsak a demokrácia általános légkörére nézve helyi és regionális szinten egyaránt;

28.

felhívja a figyelmet Törökország EU-ellenes retorikájára, és határozottan elítéli Törökország két uniós tagállam, nevezetesen Görögország és Ciprus szuverenitásával és szuverén jogaival szemben tanúsított jogellenes és provokatív magatartását, valamint szomszédaival szembeni rendkívül agresszív retorikáját, amely teljes mértékben összeegyeztethetetlen az ország tagjelölti státuszával;

29.

elítéli Törökország Varósziában tett egyoldalú lépéseit, és felszólítja Törökországot az ENSZ Biztonsági Tanácsa 550. és 789. sz. határozatának teljes körű tiszteletben tartására. A Régiók Bizottsága támogatja a tárgyalásoknak az ENSZ égisze alatt történő mielőbbi újrakezdését, és továbbra is maradéktalanul elkötelezett amellett, hogy az ENSZ keretében, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa idevágó határozatainak megfelelően, valamint az EU alapját képező elvekkel összhangban sor kerüljön a ciprusi probléma átfogó rendezésére. Törökországtól ugyanezt várja el.

30.

ismételten megerősíti, hogy az EU-nak stratégiai érdeke, hogy párbeszéd útján és a nemzetközi joggal összhangban próbálja rendezni a nézetkülönbségeket Törökországgal, és kölcsönösen előnyös együttműködést alakítson ki; ajánlja, hogy a migráció és a menekültek terén folytatott együttműködés keretében uniós forrásokat különítsenek el a migrációs áramlások, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a Törökországban tartózkodó menekültek kezelésében részt vevő regionális és helyi önkormányzatok közvetlen intézkedéseire. Úgy véli, hogy az EU–Törökország visszafogadási megállapodást minden tagállam vonatkozásában maradéktalanul és eredményesen végre kell hajtani, miközben továbbra is elengedhetetlen a bel- és igazságügyi együttműködés valamennyi uniós tagállammal;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a bővítési folyamatban, valamint a regionális együttműködés megerősítése

31.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok szerepének fontosságát az uniós tagság kritériumainak teljesítésében és az uniós joganyag átültetésében, különösen a gazdasági és társadalmi kohézió, a mezőgazdaság és élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, a közbeszerzés és a szociálpolitika területén; hangsúlyozza továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós csatlakozás hatásainak kommunikálásához és ahhoz, hogy megnyerjék a polgárok támogatását a csatlakozási folyamathoz;

32.

sajnálattal állapítja meg, hogy nincsenek konkrét uniós szakpolitikai javaslatok a nyugat-balkáni országok helyi és regionális önkormányzatainak szisztematikus és stratégiai támogatására, amire az RB már a 2018-as és 2019-es bővítési csomagról szóló véleményeiben is figyelmeztetett;

33.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy értékelje az EU által 2010 és 2018 között a bővítési országok és a szomszédos országok régióiban a helyi önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi támogatást, és kéri a tanulságos értékelési eredmények széles körű terjesztését;

34.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki gyakorlati eszközöket a nyugat-balkáni helyi és regionális önkormányzatok hatékony kapacitásépítésének támogatására, beleértve a tematikus támogatási programokat vagy a technikai segítségnyújtásra irányuló regionális projekteket, valamint folyamatos csereprogramokat, mentorálást és hálózatépítést;

35.

ismét sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjessze ki a kormányzás- és vezetésfejlesztési támogatási programot (SIGMA) a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok szubnacionális közigazgatási szintjeire is annak érdekében, hogy decentralizált modelleket határozzon meg a közigazgatási reformokhoz, továbbá támogassa a helyi önkormányzás és a helyi államigazgatás javítását a közösségi joganyag alkalmazása során;

36.

ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vezessen be olyan ad hoc operatív módszereket, amelyek lehetővé teszik a TAIEX program, továbbá az ikerintézményi program felhasználását a tagállamok, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatai közötti együttműködés érdekében;

37.

rámutat egyrészt arra, hogy milyen fontos továbbra is támogatni a nyugat-balkáni országok helyi és regionális önkormányzatait a Régiók Európai Bizottsága és annak megfelelő együttműködései testületei, mint a Nyugat-Balkánnal foglalkozó munkacsoport, valamint a Montenegróval, Észak-Macedóniával és Szerbiával létrehozott konzultatív vegyes bizottságok révén, másrészt azonban arra is, hogy e testületek tevékenységére jobban fel kell hívni a figyelmet nemzeti és regionális szinten; ebben az összefüggésben azt is kiemeli, hogy sürgősen fel kell állítani egy konzultatív vegyes bizottságot Albániával is;

38.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy finomítsa azokat a mutatókat, amelyek a közigazgatási reformok előrehaladását mérik a helyi és regionális önkormányzatoknak a közpolitikák tervezésébe, kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe való bevonása terén, és tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy erősebb és hatékonyabb konzultációra kerüljön sor a helyi és regionális önkormányzatokkal azon politikai intézkedések kidolgozása során, amelyek hatással vannak a munkájukra és a polgároknak nyújtott települési szolgáltatások minőségére;

39.

üdvözli az Európai Bizottság eddigi támogatását a nyugat-balkáni fiatalok közötti együttműködés megerősítéséhez, amely nagy jelentőséggel bír a jószomszédi kapcsolatok fenntartása és fejlesztése szempontjából, beleértve az olyan kezdeményezések támogatását, mint a regionális ifjúsági együttműködési iroda; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az ifjúsági együttműködés fejlesztésére irányuló jövőbeli kezdeményezések során gondoskodjon arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat mint a helyi ifjúsági egyesületek és oktatási intézmények fontos partnerét szorosabban vonják be az ifjúsággal kapcsolatos olyan projektek megvalósításába, amelyek hozzájárulnak a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez;

40.

javasolja, hogy a jövőben a helyi és regionális önkormányzatok képviselőit is megfelelően vonják be a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos kormányközi konferenciák munkájába;

Jogállamiság, alapvető jogok és a független média tevékenységének keretfeltételei

41.

megismétli, hogy a jogállamiság és a demokratikus intézmények működése olyan kulcsfontosságú mutatók, amelyek alapján az EU értékeli a tagjelölt országok által a tagság felé tett haladást, és aggodalmát fejezi ki a korlátozott előrelépések és azon számos probléma miatt, amelyek alapja a politikai akarat hiánya, a „foglyul ejtett állam” egyes elemeinek tartós fennállása, az igazságszolgáltatás függetlensége terén elért elégtelen haladás, a hatóságok szintjén tanúsított ellenállás, valamint a független média működésének kedvezőtlen keretfeltételei a legtöbb tagjelölt és potenciális tagjelölt országban;

42.

hangsúlyozza, hogy a független média és a civil társadalom létrehozásához és működéséhez kedvező környezet előfeltételt jelent a csatlakozási folyamat során végrehajtott összetett reformok fenntarthatóságához és visszafordíthatatlanságához, valamint a helyi demokrácia fejlődésének alapját képezi;

43.

javasolja, hogy az Európai Bizottság következetesen alkalmazza feltételként az uniós alapokból és a gazdaságélénkítési és beruházási tervből származó eszközök felhasználására vonatkozó uniós szabályok betartását, különösen a közbeszerzés terén és az átláthatóságot illetően, és határozzon meg egyértelmű mutatókat e tekintetben;

44.

hangsúlyozza, hogy a polgárokhoz való közelségük miatt a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be az európai értékek előmozdításában és megőrzésében, valamint az alapvető jogok védelmében, és fontos szerepük lehet a rasszizmus, a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció elleni küzdelemben, a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, a kiszolgáltatott csoportok és kisebbségek védelmében és a társadalmi kohézió megerősítésében;

45.

szilárdan meg van győződve arról, hogy a helyi döntéshozóként és a közérdekű szolgáltatások nyújtóiként betöltött sajátos szerepük miatt a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb szerepet játszhatnak a jogállamiság és az alapvető jogok terén mutatkozó egyes hiányosságok kezelésében, a helyi politikai intézkedések átláthatóbb és felelősebb végrehajtásának előmozdításában, valamint a kiszolgáltatott csoportok jogainak jobb védelmében;

46.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatait annak érdekében, hogy javuljanak az érdekelt nyilvánosság helyi politikák kialakításába és végrehajtásába való bevonására vonatkozó normák, beleértve a részvételen alapuló beruházástervezést és az önkormányzati költségvetések elkészítését;

47.

figyelmeztet arra, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatainak szintjén magas a korrupció kockázata a közbeszerzési eljárásokban, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzon konkrét eszközöket a közbeszerzések proaktívabb átláthatóságának és minőségellenőrzésének előmozdítására, valamint a nyíltadat-politika kialakítására a közbeszerzési eljárások valamennyi szakaszában;

48.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el jobban a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a helyi szintű alapvető kérdések megoldásában, könnyítse meg a jogállamiság és az alapvető jogok területén meglévő kapacitásaik és hatásköreik fejlesztését, valamint konkrét eszközök biztosításával segítse őket e feladatok elvégzésében, ugyanakkor ismerje el a helyi és regionális önkormányzatok nemzeti és nemzetközi szövetségeinek szerepét és hozzájárulását is;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásában

49.

üdvözli a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv elfogadását, amely a közeljövőben kulcsfontosságú eszköz lesz a régió országai gazdasági fellendülésének és fejlődésének támogatásához, és rámutat annak fontosságára, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat időben és megfelelő módon bevonják a támogatási intézkedések és projektek tervezésébe és nyomon követésébe, aminek során magas szintű normákat kell alkalmazni az átláthatóságot, az információkhoz való hozzáférést és az adatok nyilvánosságra hozatalát illetően;

50.

konkrét intézkedéseket szorgalmaz az EU zöld és digitális átalakulással kapcsolatos kezdeményezéseinek a nyugat-balkáni országokra való kiterjesztése érdekében, amely egyértelműen kiemelné a régió Európa fontos részeként betöltött szerepét, valamint a régió országaiban a társadalmi és gazdasági fejlődésbe, a fenntartható közlekedési infrastruktúrába és a környezetvédelembe történő beruházások stratégiai jelentőségét már a tényleges uniós csatlakozást megelőzően;

51.

hangsúlyozza, hogy a nagy infrastrukturális beruházások esetében, amelyeket a közlekedés, az energia, a zöld és digitális infrastruktúra területén terveznek a gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében, nemcsak a törzshálózatokra, hanem mindig a regionális és helyi összeköttetésekre irányulóan is elő kell irányozni eszközöket, annak biztosítása érdekében, hogy a beruházások a helyi lakosság javát is szolgálják, különösen a városokhoz és falvakhoz vezető új utak építése révén;

52.

támogatja azt az elvet, hogy a gazdaságélénkítési és beruházási tervben szereplő beruházásokat reformokkal kell összekapcsolni, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az egyes beruházásokkal összefüggésben közölje, hogy milyen reformokat vár el helyi és regionális szinten;

53.

rámutat arra, hogy az uniós beruházások regionális és helyi szintű nagyobb láthatósága, valamint az alapelvek és értékek – például a közbeszerzési szabályok, a környezetvédelmi normák és a pénzügyi fenntarthatósági normák – egyértelműbb kommunikálása segíthet megerősíteni a reformok iránti elkötelezettséget az uniós csatlakozási folyamat során, valamint csökkenteni a régió külső szereplői negatív befolyásának (például kínai hitelek révén) kockázatát;

54.

támogatja az előcsatlakozási támogatás (IPA III) új programozási ciklusának előkészítésére irányuló erőfeszítéseket, és a Régiók Európai Bizottsága korábbi véleményével (3) összhangban megismétli annak fontosságát, hogy az IPA III keretében tematikus támogatást nyújtsanak a regionális és helyi hatóságok kapacitásainak kiépítéséhez;

55.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy azon iránymutatások mentén, amelyeket a régió országaiban a civil társadalom és a független média támogatása érdekében dolgozott ki, terjesszen elő iránymutatásokat arról a támogatásról is, amelyet az EU a bővítési országok helyi és regionális önkormányzatainak rendelkezésére bocsát a 2021–2027 közötti új finanszírozási időszakban, és ezekben nyújtson egyértelmű tájékoztatást a célokról, a várt eredményekről és az előrehaladás mérésére szolgáló mutatókról;

56.

ezzel összefüggésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy független regionális bizottságot a gazdaságélénkítési és beruházási terv és az IPA III program végrehajtásának nyomon követésére, valamint vonja be ebbe a testületbe a bővítési országok helyi és regionális önkormányzatainak, civil társadalmának és médiájának képviselőit, akiket nyilvános felhívás és előzetesen meghatározott átlátható kritériumok alapján választanak ki;

57.

hangsúlyozza, hogy a proaktív átláthatóság és az adatok közzététele növeli a nyilvánosság bizalmát a közpénzek megfelelő felhasználása iránt, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyílt adatportált, amely részletes, nyilvánosan hozzáférhető és kereshető információkat tartalmaz a gazdaságélénkítési és beruházási terv és az IPA III program valamennyi kedvezményezettjéről.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 7-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


(1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2)  SWD(2019) 222 final, COM(2019) 261 final.

(3)  Az RB véleménye: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról, COR 2018/04008; HL C 86., 2019.3.7.


Top