This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020DC0778
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL concerning the exchange through the European Criminal Records Information System (ECRIS) of information extracted from criminal records between the Member States
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztüli, a tagállamok közötti cseréjéről
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztüli, a tagállamok közötti cseréjéről
COM/2020/778 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.21.
COM(2020) 778 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztüli, a tagállamok közötti cseréjéről
{SWD(2020) 378 final}
1. Bevezetés
Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség polgárai biztonságának javítása azáltal, hogy lehetővé teszi az EU-n belüli büntetőbíróságok által korábban hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó hatékony információcserét a tagállamok között. Az ECRIS 2012 áprilisában kezdte meg működését. Tevékenységét a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 1 , valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/316/IB tanácsi határozat 2 szabályozza.
A Bizottság 2017. június 29-én a 2009/316/IB tanácsi kerethatározat 7. cikkével összhangban fogadta el első, a 2012 áprilisától 2016. december 31-ig tartó időszakot lefedő statisztikai jelentését. 3
Ez a jelentés a Bizottság második, a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak az ECRIS-en keresztül történő tagállamok közötti cseréjéről szóló statisztikai jelentése. A jelentés célja, hogy bemutassa a tagállami információcserének az ECRIS jogi keretével való összeegyeztethetőségét, valamint feltárja a rendszer hatékonyságával kapcsolatos problémákat a helyzet orvoslása érdekében. A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy megtegyen minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék ezeket, a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatban foglalt jogi kötelezettségeket.
1.1. Az ECRIS-statisztikák
Ez a jelentés áttekintést nyújt az ECRIS 2017. január 1. és 2019. december 31. közötti használatáról, különös hangsúlyt fektetve a 2019-es évre. A jelentést az SWD/2020/378 bizottsági szolgálati munkadokumentum (a továbbiakban: bizottsági szolgálati munkadokumentum) kíséri. A jelentésben található grafikonok többsége a 2019. évre vonatkozik, a 2017-es és a 2018-as adatokat tartalmazó grafikonok pedig a bizottsági szolgálati munkadokumentumban tekinthetők meg. A jelentésben szereplő egyes statisztikák általános áttekintést adnak az ECRIS 2012 áprilisa óta, azaz nyolc éve tartó működéséről. Az összes tagállamra vonatkozó összehasonlító statisztikai adatok és az egyes tagállamok (a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. pontjában megtalálható) statisztikai táblázatai azonban csak a 2017 és 2019 közötti ECRIS-információcserére terjednek ki. A releváns esetekben a 2016-os statisztika szolgált referenciapontként. A jelentés a 2019-es év végéig bezárólag az akkor még uniós tagállamnak minősülő Egyesült Királyságra vonatkozó adatokat is tartalmazza.
A jelentés a rendszer által automatikusan generált és a tagállamok által a Bizottságnak megküldött statisztikákon alapul. A Bizottság úgy döntött, hogy az ECRIS számára létrehozott 233 statisztikai mutató közül csak a legfontosabb és érdemi adatokat teszi közzé. Felkérte továbbá a tagállamokat arra, hogy közöljék a területükön más tagállamok állampolgáraival szemben hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek számára vonatkozó statisztikákat, hogy ezáltal az értesítési eljárás végrehajtása kellően áttekinthető legyen. A jelentés 23 tagállamtól kapott adatokat tartalmaz a büntetőítéletekre vonatkozóan. 4
1.2. Az ECRIS általános elvei
A decentralizált felépítésű ECRIS-ben a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő információk cseréje elektronikus úton, kizárólag a tagállamok központi hatóságai között zajlik.
Minden, egy másik tagállam állampolgárával szemben büntetőítéletet hozó tagállam köteles az ECRIS-en keresztül a lehető legrövidebb időn belül értesítést küldeni az adott tagállamnak (a továbbiakban: az adott személy állampolgársága szerinti tagállam) az ítéletre vonatkozó minden információról (a továbbiakban: új ítéletekről szóló értesítések), valamint minden későbbi frissítést (frissítésekről szóló értesítések) is köteles megküldeni.
Az állampolgárság szerinti tagállam tehát központi adatbázist tart fenn, amely az adott tagállam által hozott ítéletek mellett tartalmazza a saját állampolgáraival szemben más uniós tagállamok büntetőbíróságai által hozott valamennyi, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet is. Az állampolgárság szerinti tagállam ilyenkor köteles az ECRIS-en keresztül kapott valamennyi információt megőrizni és frissíteni, és egy másik tagállam kérésére (információ iránti megkeresés) rövid, 10 vagy 20 napos határidőn belül 5 a bűnügyi nyilvántartásban szereplő összes információt rendelkezésre bocsátani (megkeresésre adott válasz).
2. Az ECRIS-információcsere számokban
2.1. Kapcsolattal rendelkező tagállamok
Az ECRIS egy decentralizált rendszer, amelyben valamennyi tagállamnak kapcsolódnia kell egymáshoz. Egy tagállam akkor minősül az ECRIS-sel kapcsolattal rendelkező tagállamnak, ha legalább egy kapcsolattal rendelkező tagállammal bűnügyi nyilvántartási információkat cserél. Mostanra már minden tagállam csatlakozott az ECRIS-hez, és egy tagállam átlagosan 24 másik tagállammal cserél bűnügyi nyilvántartási adatokat. 6
A lehetséges kapcsolódások száma 756 (27*28). 7 Bár mostanra valamennyi tagállam kapcsolódott az ECRIS-hez, mindössze egy tagállam (ES) cserél ténylegesen információkat az ECRIS-en keresztül az összes többi tagállammal. A tagállamok többségénél még mindig hiányzik egy-két összekapcsolás.
Az ECRIS 2012-ben 173 összekapcsolással kezdte meg működését – a 756 lehetséges összekapcsolással szemben (28 tagállam kapcsolódását feltételezve). 2019 végére 670 összekapcsolás jött létre – ez a lehetséges összekapcsolások teljes számának 8 90%-a.
A végső célkitűzést azonban egyelőre nem sikerült elérni, mivel még nem minden tagállam áll kapcsolatban és cserél információkat az összes többi tagállammal az ECRIS-en keresztül.
2.2. Az üzenetváltások teljes száma
Az alábbi grafikon bemutatja a kapcsolattal rendelkező tagállamok által az ECRIS élesben történő működésének 2012. áprilisi kezdete és 2019. december 31. között váltott üzenetek éves számának gyors növekedését. Fontos megjegyezni, hogy 2012-ben csak 8 hónap tevékenység volt.
Míg az összes összekapcsolt tagállam 2016-ban mintegy 2 millió üzenetet továbbított, ez a szám 2019-ben – átlagosan havi 348 000 üzenettel – már csaknem elérte a 4,2 milliót. A fenti számokba minden típusú üzenet beletartozik: az értesítések, a frissítések, a megkeresések, a válaszok, az elutasítások, az egyéb válaszok, a kiegészítő információk cseréje stb.
Az alábbi grafikon az értesítések, a megkeresések és a megkeresésekre adott válaszok alakulását mutatja be az ECRIS működésének nyolc évére vonatkozóan. A grafikon összeállításánál kizárólag az új büntetőítéletekre vonatkozó értesítéseket vettük figyelembe, a frissítéseket nem. A válaszok magukban foglalják a megkeresésekre adott válaszokat, a megkeresések teljesítésének megtagadását és az egyéb válaszokat is 9 .
Az elmúlt három évben drasztikus változás következett be az új ítéletekről szóló értesítések, a megkeresések és a megkeresésekre adott válaszok számának arányában. 2016-ban a számok mindhárom kategóriában majdnem egyenlőek voltak (kategóriánként évente mintegy 350 000). Az információra vonatkozó megkeresések és a megkeresésekre adott vonatkozó válaszok száma 2019-ben az értesítések számának több mint háromszorosa volt.
2017-ben az új ítéletekről szóló értesítések száma visszaesett, és 2019-ig a kb. 310 000-es szinten maradt. Ez a csökkenő tendencia a tagállamok közötti csatlakozások növekvő számának fényében némileg meglepő. Az alábbi 2.4. szakaszban foglaltak szerint egyes tagállamoknak nehézséget okozott az összes új ítélet beazonosítása.
Ezzel szemben az információ iránti megkeresések és a megkeresésekre adott válaszok száma 2017 óta megháromszorozódott, és 2019-ben a fenti kategóriák mindegyikében elérte az 1 milliót. Az információ iránti megkeresések számának e drámai növekedése leginkább az ECRIS használatában bekövetkező változásnak tudható be – a rendszert ugyanis már nem elsődlegesen büntetőeljárás céljából, hanem egyre inkább a büntetőeljárástól eltérő célból használják. A további részletekért lásd a 2.8. szakaszt. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok egyre inkább felismerik annak szükségességét, hogy a 2008/675/IB kerethatározattal 10 összhangban a korábbi ítéletek figyelembevétele érdekében a büntetőeljárások során az ECRIS-t vegyék igénybe az információ iránti megkeresések céljából.
2.3. Értesítések, megkeresések és válaszok száma tagállamonként
Az alábbi grafikon az új ítéletekre vonatkozó értesítések, az információra vonatkozó megkeresések és a megkeresésekre adott válaszok számát mutatja be a 2019-ben egymással összekapcsolt valamennyi tagállam viszonylatában. 11
A korábbi évekhez hasonlóan az alábbi tagállamok bizonyultak a legaktívabbnak e három üzenettípus teljes számát tekintve:
A számadatokból kitűnik, hogy jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok ECRIS-tevékenységei és munkaterhelése között.
Egyes tagállamok ugyanis sokkal többször kérnek információt, mint ahány információkérés hozzájuk érkezik más tagállamok részéről: ilyen például DE (745 000 elküldött megkeresés, 32 400 kapott megkeresés), UK (91 000 elküldött, 31 500 kapott) és CZ (38 500 elküldött, 24 700 kapott). Más tagállamoknak ezzel szemben jelentős munkateherrel kell szembenézniük a kapott megkeresések száma miatt, ugyanakkor ők maguk kevesebb kérést küldenek: ilyen például PL (197 300 elküldött válasz, 15 400 elküldött kérelem), RO (170 000 és 1200), IT (99 500 és 1 500), HR (63 300 és 3000), SK (41 000 és 900) és HU (37 400 és 500). Megint más tagállamok jelentős számú értesítést küldenek az elkövető állampolgársága szerinti tagállamoknak az új ítéletekről, ugyanakkor kevesebb megkeresést küldenek el: ilyen például BE (36 300 elküldött értesítés, 5200 elküldött megkeresés), IT (25 700 értesítés, 1500 megkeresés).
2.4. Értesítések
Az alábbi grafikon az összes kapcsolattal rendelkező tagállam által 2019-ben kiadott értesítések számát mutatja be, az új ítéletekre vonatkozó értesítések, illetve a korábban küldött értesítések frissítését tartalmazó értesítések szerinti bontásban. 12
Az értesítések száma jelentősen eltér a tagállamok között: megközelítőleg évi 112 000 (DE) és nulla (MT, PT) között alakul az új ítéletekre vonatkozó értesítések száma. Ezen eltérésn elemzése során főként két tényezőt kell figyelembe venni: az ország méretét, valamint a más uniós tagállamok állampolgárait (a továbbiakban: más tagállamok állampolgárságával rendelkező uniós népesség) 13 érintő ítéletek számát.
Az új büntetőjogi ítéletekről szóló értesítések elküldése tekintetében az alábbi táblázatban szereplő tagállamok bizonyultak a legaktívabbnak.
Az összes elküldött értesítés tekintetében – beleértve a frissítésről szóló értesítéseket is – DE marad az első helyen, a sorrend azonban megváltozik.
Az új ítéletekre, illetve a frissítésekre vonatkozó értesítések 2019-ben 58%-ot, illetve 42%-ot tettek ki. Összességében 230 000 frissítésről szóló értesítés került megküldésre az adott évben. 14 Érdemes kiemelni, hogy 2017 előtt a frissítések száma az összes értesítésnek mindössze megközelítőleg a negyedét tette ki. A frissítések számának e jelentős, számos tagállamban bekövetkező emelkedését annak biztos jeléként kell értékelni, hogy a tagállamok felismerték az eredeti értesítésekkel kapcsolatos későbbi változások közlésének fontosságát.
Az új ítéletekről szóló értesítések és a frissítésekről szóló értesítések aránya jelentősen eltér a tagállamok között: van, ahol a frissítések az értesítések számának kétszeresét (például AT, CZ) vagy háromszorosát (például FR, PL) teszik ki, máshol az értesítések száma közel egyenlő mindkét üzenetkategóriában (például ES, NL, IT, HU, FI, SK), vagy a frissítések az összes értesítésnek csak egy csekély részét teszik ki (például CY, DK, IE, RO). DE, FR és ES esetében, amelyek valamennyi kategóriát összesítve a legtöbb értesítést küldték, a frissítések a 2019-ben elküldött összes értesítésnek sorrendben körülbelül a 34/76/57%-át tették ki.
Az első statisztikai jelentés két fő problémát azonosított be: i. sok tagállam egyáltalán nem küld értesítést az új ítéletekről, vagy csak csekély számú értesítést küld, és ii. számos tagállam egyáltalán nem küld frissítéseket a korábban megküldött értesítéseikre vonatkozóan, vagy csak csekély számú frissítést küld. A két fenti probléma a 2017-2019-es statisztikai adatok részletes elemzéséből is megállapítható, ezúttal azonban még szembetűnőbb, mivel nagyszámú tagállamot érint.
Először is sok tagállam egyáltalán nem küld értesítést az új ítéletekről ( PT 2019-ben és 2018-ban, MT 2019-ben és 2017-ben, EE 2018-ban, EL 2017-ben), vagy csak csekély számú ilyen értesítést küld a más tagállamok állampolgárságával rendelkező uniós népességükre és az ítéletek számára vonatkozóan (2019-ben BG, EE, IE, LT, LU, NL, RO; 2018-ban BG, IE, LU, LT, RO, SI, SE, MT, EL, UK; 2017-ben BG, EE, IE, LT, LU, RO, SI, SE, PT, UK). Ennek eredményeként ezek a be nem jelentett ítéletek nem kerülnek be az állampolgárság szerinti tagállam(ok) nyilvántartásaiba.
Másodszor, számos tagállam egyáltalán nem küld frissítéseket a korábban elküldött értesítéseivel kapcsolatban (2019-ben BG, EE, EL, LV, LU, MT, PT, SI; 2018-ban BG, DK, EL, SI, PT, MT, LV, LU, IE, EE; 2017-ben DK, EE, EL, LV, LU, BG), vagy csak csekély számú ilyen üzenetet küld (2019-ben IE, RO, CY; 2018-ban RO, CY; 2017-ben SI, RO, PT, MT, IE, HR, CY). Amennyiben azonban a büntetőítéletet kiadó tagállam elmulasztja elküldeni a frissítéseket, az azt eredményezi, hogy az állampolgárság szerinti tagállam elavult, megbízhatatlan információkat dolgoz fel és terjeszt a büntetőítéletekre vonatkozóan. 15
2.5. Információ iránti megkeresések
Az alábbi grafikon az összes kapcsolattal rendelkező tagállam által 2019-ben elküldött, információ iránti megkeresések számát veti össze az e megkeresésekre érkezett válaszok számával. 16
Ahogy a fenti 2.2. szakaszban is látható, az információ iránti megkeresések teljes száma 2017 óta megháromszorozódott, és 2019-ben elérte az 1 milliót.
A megkeresések száma jelentősen eltér a tagállamok között: évi 745 000 (DE) és 6 (EL) között változik. A megkeresések teljes számának növekedése főként DE-nek tudható be, mely esetében a megkeresések száma több mint ötszörösére nőtt. ES, LT, NL és PL megduplázta a számait. A tagállamok megkereséseinek számában megfigyelhető eltérés elemzése során fő tényezőként az adott tagállamban tartózkodó, más tagállami állampolgársággal rendelkező személyek számát kell figyelembe venni.
A korábbi évekhez hasonlóan az elküldött megkeresések tekintetében a következő tagállamok bizonyultak a legaktívabbnak:
A megkeresések teljes számának jelentős emelkedése ellenére továbbra is fennáll a – már az első statisztikai jelentésben is megállapított – probléma, hogy bizonyos tagállamok szinte egyáltalán nem küldenek a más tagállamok állampolgárságával rendelkező uniós népességükre vonatkozó megkereséseket (EL, CY, MT), vagy csak csekély számú ilyen megkeresést küldenek (2017 és 2019 között BG, EE, HU, IT, LV, RO, SI). Ez olyan helyzetet idézhet elő, amelyben a büntetőbíróságok esetleg a más tagállamokban hozott büntetőjogi elitélések ismerete nélkül hoznak ítéletet, ami sérti a 2008/675/IB kerethatározatban foglalt követelményeket. Emellett csökken az erkölcsi bizonyítvány büntetőeljárástól eltérő célból – például foglalkoztatás előtti ellenőrzés céljából – való kötelező benyújtásával kapcsolatos megelőző hatás is.
A fenti adatokból az a következtetés is levonható, hogy nem minden információ iránti megkeresésre érkezik válasz (lásd még a 2.6. szakaszt). A megkeresések elküldésében legaktívabb tagállamok közül 2019-ben DE megkereséseinek 5,6%-ára (41 662), AT megkereséseinek pedig 2,5%-ára (945) soha nem érkezett válasz, míg a UK és CZ által az adott évben kapott válaszok száma meghaladta a megkereséseik számát.
2.6. A megkeresésekre adott válaszok
Az alábbi grafikon az összes kapcsolattal rendelkező tagállam által 2019-ben elküldött válaszok számát veti össze az általuk kapott információ iránti megkeresések számával. 17
A beérkezett megkeresések és az azokra elküldött válaszok száma jelentősen eltér a tagállamok között: a megkeresések éves száma 179 000 (PL) és 646 (MT) között van. Ezen eltérésn elemzése során főként két tényezőt kell figyelembe venni: az egyes tagállamok teljes népességét, valamint az egyes tagállamok más tagállamokban tartózkodó állampolgárainak számát.
Abszolút volumen tekintetében (azaz nem feltétlenül a kapott megkeresések arányában) a következő tagállamok válaszoltak a legtöbb megkeresésre:
Bár általánosságban valamennyi tagállam válaszol a megkeresésekre, 2019-ben több mint 42 000 információ iránti megkeresés volt válasz nélkül. Az esetek többségében az elküldött válaszok száma valamivel alacsonyabb volt a kapott információ iránti megkeresések számánál; ez a különbség átlagosan mintegy 4,1%-ot tett ki, szemben a 2016-os 3,6%-kal.
Azon tagállamok közül, amelyek 2019-ben a legtöbb megkeresést kapták, BG a beérkezett megkeresések 53%-át (30 975), EL a 38%-át (19 564), IT a 8,9%-át (9720), RO pedig az 1,3%-át (2347) nem válaszolta meg. PL és HR esetében valójában a 2019-ben megküldött válaszok száma magasabb volt a kapott megkeresésekénél; ennek oka az előző év elmaradásainak pótlása lehetett.
2019-ben a következő tagállamok esetében volt a legmagasabb a megválaszolatlan megkeresések aránya: MT (a kapott megkeresések 82%-a), CY (65%), BG (53%) és EL (38%). A megkeresésekre adott válaszok részletes tagállamonkénti statisztikai elemzését lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakaszában.
Ahogy a korábbiakban már említettük, az információ iránti megkeresések esetében fennálló válaszadási kötelezettség megszegése tragikus következményekkel járhat.
2.7. A jogszabályban előírt határidőn túl adott válaszok
További probléma, hogy egyes megkeresések megválaszolása során az érintett tagállamok nem tartják be a jogszabályban előírt határidőket 18 . Az alábbi grafikon áttekintést nyújt az egyes tagállamok által 2019-ben a jogszabályban előírt határidőn túl megválaszolt megkeresések számáról, jelölve a határidőn túl adott válaszokat és a lejárt válaszadási határidejű megkereséseket is. 19
2019-ben közel 190 000 megkeresésre, azaz az összes megkeresés 18,4%-ára a jogszabályban előírt határidőn túl érkezett válasz. Emellett 42 000 lejárt válaszadási határidejű megkeresés is rögzítésre került. Ezek a magas számok a 2016-os referenciaadatokat is figyelembe véve (sorban: 13 800 [3,8%]; 13 000) riasztó mértékű növekedést jelentenek a jogszabályban előírt határidőn túl adott válaszok számában.
A tendencia csak néhány tagállamot érint – leginkább azokat, amelyeknek nagyszámú információ iránti megkeresést kell feldolgozniuk –, míg a tagállamok nagy többsége esetében a határidőn túl adott válaszok aránya nem haladja meg a 0,5%-ot. 2019-ben az alábbi tagállamok számára okozta a legtöbb problémát a határidők betartása: PL, amely a válaszainak 55%-át (99 000) a határidőn túl küldte meg, RO (30%; 50 000), HR (43%; 24 600), LV (47%; 6200), BE (18%; 2800) és BG (5%; 3300). A lejárt válaszadási határidejű megkeresések problémája – mely határidőn túl adott válaszokat vagy megválaszolatlan megkereséseket eredményez – MT és CY esetében a kapott megkeresések 33%-át érintette, LV esetében 13,5%-ukat, PL esetében pedig 8%-ukat.
2.8. Büntetőeljárás céljából és egyéb célból küldött megkeresések
Az alábbi grafikon a büntetőeljárás céljából és a büntetőeljárástól eltérő célból küldött megkeresések arányát mutatja 2012-tól 2019-ig terjedően.
A bűntetőeljárástól eltérő célból küldött megkeresések éveken keresztül az összes megkeresés átlagosan 20%-át tették ki. A fent említettek szerint a 2018–2019-es időszak teljes paradigmaváltást hozott a rendszer használatában, melynek következtében egyenlő arányban kezdték a rendszert büntetőeljárás céljából és egyéb célból használni (50-50%). A ECRIS teljes működési időszaka során az összes megkeresés átlagosan 69%-át nyújtották be büntetőeljárás céljára, és 31%-át büntetőeljárástól eltérő célokra.
Az egyéb célból küldött megkeresések száma 2019-ben meghaladta az 500 000-et, amely több mint hatszorosa a 2016-os számnak. A büntetőeljárás céljából küldött megkeresések száma stabilan 500 000 körül maradt.
Az egyéb célból küldött megkeresések számának növekedését elsősorban a magánszemélyek által saját bűnügyi nyilvántartásaikkal kapcsolatban küldött megkeresések számának jelentős növekedése okozta – ez az érték 2016 óta több mint hatszorosára nőtt, elérve a 356 000-et. A másik meghatározó tényező a 2011/93/EU irányelv 20 végrehajtása során a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartást magában foglaló, szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenységekre irányuló felvétel céljából benyújtott megkeresések száma volt. E megkeresések száma 2019-ben elérte a 115 000-et, ami jelentős növekedést jelent a 2016-os 7800-hoz képest. Az egyéb célból küldött megkeresések számának növekedéséért főként DE felelős.
2019-ben a büntetőeljárástól eltérő célból küldött megkeresések többségét a magánszemélyek saját bűnügyi nyilvántartásaikkal kapcsolatos tájékoztatásra irányuló megkeresései tették ki – az egyéb célból küldött összes megkeresés 70%-át, illetve az összes megkeresés 35%-át. Ezt követően a legnagyobb számban benyújtott megkeresések a 2011/93/EU irányelv szerinti munkaerő-felvétel céljára irányultak (az egyéb célból küldött megkeresések 22%-át és az összes megkeresés 11%-át kitéve – míg 2016-ban mindössze az egyéb célból küldött megkeresések 10%-át tették ki). Az illetékes közigazgatási hatóság által nem büntetőeljárás céljából benyújtott megkeresések százalékos aránya 2016 és 2019 között az egyéb célból küldött megkeresések 14%-áról (és az összes megkeresés 2%-áról) 3,8%-ra esett vissza, így jelenleg a harmadik helyen áll 19 000 megkereséssel. A fegyverviselési engedély megszerzésének céljából küldött megkeresések az egyéb célból küldött megkeresések 1,1%-át tették ki. Végezetül a másik állampolgárság megszerzésének rendkívül fontos céljából küldött megkeresések az egyéb célból küldött megkereséseknek mindössze 0,9%-át és az összes megkeresés 0,4%-át tették ki. 21
2.9. Az uniós állampolgárokra és a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó megkeresések
Az alábbi grafikon az uniós állampolgárokra és a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó megkeresések átlagos arányát 22 mutatja be éves szinten az ECRIS teljes működési időszakában.
Az összes megkeresés átlagosan 92%-a az uniós polgárokat, kb. 8%-a pedig a harmadik országbeli állampolgárokat érinti. A hontalan személyekre vonatkozó megkeresések aránya elhanyagolható (0,02%).
Bár a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információ iránti megkeresések százalékos aránya 2016 és 2019 között az összes megkeresés 10%-áról 7%-ra csökkent, az ilyen megkeresések tényleges száma folyamatosan nő, és 2019-ben meghaladta a 69 000-et. Ezt a jelenséget a büntetőeljárástól eltérő célból küldött megkeresések számának jelentős mértékű növekedése okozta, ezek a megkeresések ugyanis leginkább az uniós polgárokat érintik.
2019-ben elfogadták a központosított ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló jogszabály-kiegészítést 23 , mely rendszer lehetővé teszi azon tagállam(ok) hatékony azonosítását, amely(ek) bűnügyi nyilvántartása(i) az EU-ban elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információkat tartalmaznak. Működésének 2023-as megkezdését követően ez az rendszer várhatóan elősegíti majd a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk hatékonyabb ECRIS-en keresztüli cseréjét, és e megkeresések számának jelentős növekedését eredményezi.
2.10. Büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információkat tartalmazó válaszok
Az alábbi grafikonok az egy vagy több büntetőítélettel kapcsolatos információkat tartalmazó válaszok arányát, a büntetőítélettel kapcsolatos információkat nem tartalmazó válaszok arányát és az egyéb válaszok átlagos arányát mutatják be éves szinten 24 az ECRIS működési időszakában.
Az ECRIS működésének első éve óta átlagosan a válaszok 26%-a tartalmazott korábbi ítéletekre vonatkozó információt. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyt minden negyedik esetben már egy vagy több alkalommal elítélték, ami bizonyítja, hogy az ECRIS a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő információk megszerzésének értékes eszköze.
Ez az arány éveken át, egészen 2018-ig stabilan 30% körüli szinten maradt, majd 2019-ben, a büntetőeljárástól eltérő egyéb célból küldött megkeresések számának drámai növekedésével párhuzamosan hirtelen visszaesett 19%-ra. Ez egyértelmű jele annak, hogy a többek között munkaerő-felvételi, engedélyezési és adminisztrációs célokkal kapcsolatos, információ iránti megkeresések által érintett személyek többsége nem volt korábban elítélve.
Ez 2019-ben több mint 188 000 ítéletre vonatkozó információkat tartalmazó választ jelentett (szemben a 2016-os 105 000-rel). Az ítéletre vonatkozó információkat nem tartalmazó válaszok aránya átlagosan 74%-ot, az egyéb válaszok aránya pedig 7%-ot tett ki.
3. Főbb megállapítások
·2019-ben már mind a 28 tagállam aktívan használta az ECRIS-t, a lehetséges kapcsolatok 9,8%-a azonban még mindig hiányzott.
Az ECRIS nyolcéves fennállása után elmondható, hogy mind a 28 tagállam kapcsolódott a rendszerhez. Azonban mindössze egy tagállam (ES) cserél információkat a másik 27 tagállam mindegyikével. Átlagosan mindegyik tagállam 24 másik tagállammal épített ki aktív kapcsolatot. 2019 végére a lehetséges összekapcsolások teljes számának 90%-a jött létre.
·Az üzenetváltások száma 2019-ben elérte a 4,2 milliót.
Míg az összes összekapcsolt tagállam 2016 végéig mintegy 2 üzenetet továbbított, ez a szám 2019-ben megduplázódott, és elérte a 4,2 milliót, átlagosan havi 348 000 üzenettel. Az elmúlt három évben drasztikus változás következett be az értesítések, a megkeresések és a megkeresésekre adott válaszok számának arányában – az információ iránti megkeresések száma immár több mint háromszorosa az értesítések számának.
·Az új ítéletekről szóló értesítések számának csökkenése – sok ítéletről nem küldtek értesítést
2017-ben az új ítéletekről szóló értesítések száma visszaesett, és 2019-ig a kb. 310 000-es szinten maradt. Ez a csökkenő tendencia a tagállamok közötti csatlakozások növekvő számának fényében némileg meglepő.
Egyes tagállamok bizonyos években egyáltalán nem küldtek értesítést az új ítéletekről (PT, MT, EE, EL), sok pedig csak csekély számú ilyen értesítést küldött a más tagállamok állampolgárságával rendelkező uniós népességükre és az ítéletek számára vonatkozóan (BG, EE, EL, IE, LT, LU, MT, RO, SI, SE, PT, UK). Az értesítések megküldésének elmulasztása ellentétes az ECRIS-re vonatkozó jogszabályokkal, és komoly következményeket vonhat maga után.
·Az információra vonatkozó megkeresések és válaszok számának jelentős növekedése és az 1 milliós érték elérése
Az információ iránti vonatkozó megkeresések száma 2017 óta háromszorosára nőtt, és csak 2019-ben elérte az 1 milliós értéket. E drámai növekedés leginkább az ECRIS használatában bekövetkező változásnak tudható be. A rendszert ugyanis már nem kizárólag – sőt, nem elsődlegesen – büntetőeljárás céljából, hanem rendszeresen egyre inkább a büntetőeljárástól eltérő célból (például foglalkoztatás előtti ellenőrzés, magánszemélyek saját bűnügyi nyilvántartásaikkal kapcsolatos megkeresései) használják.
Az információ iránti megkeresések száma azonban jelentősen eltér a tagállamok között: évente 745 000 (DE) és hat (EL) megkeresés között változik. A megkeresések teljes számának növekedése leginkább DE megkereséseinek számában bekövetkező növekedésnek tudható be.
·Az ECRIS büntetőeljárás céljából és egyéb célból történő egyenlő arányú használata
A bűntetőeljárástól eltérő egyéb célból küldött megkeresések aránya éveken keresztül átlagosan 20% körüli szinten állt. A tagállamok az ECRIS használatára vonatkozó, 2018 óta megfigyelhető új megközelítésüknek köszönhetően egyre inkább egyenlő arányban használják a rendszert büntetőeljárás céljából, valamint egyéb célokra (50-50%). Az egyéb célból küldött megkeresések száma 2019-ben meghaladta a félmilliót; ez a 2016-os érték több mint hatszorosa.
A megkeresések számának e növekedését főként a magánszemély saját bűnügyi nyilvántartásaikkal kapcsolatos tájékoztatásra irányuló megkeresései számának növekedése (2019-ben 356 000, mely az egyéb célból küldött megkeresések 70%-át tette ki), valamint a 2011/93/EU irányelv végrehajtása során a gyermekekkel való kapcsolattartást magában foglaló tevékenységekre irányuló felvétel céljából benyújtott megkeresések számának növekedése (115 000, mely az egyéb célból küldött megkeresések 22%-át tette ki) váltotta ki.
·Minden negyedik válaszban szerepel korábbi büntetőjogi ítélet
Az ECRIS működésének első éve óta a korábbi büntetőjogi ítéletekkel kapcsolatos információ iránti megkeresések átlagosan 26%-ára érkezett olyan válasz, amelyben korábbi büntetőítéletekre vonatkozó információk szerepeltek. Ez az arány éveken át stabilan 30% körüli szinten maradt, majd 2019-ben, a büntetőeljárástól eltérő egyéb célból küldött megkeresések számának drámai növekedésével párhuzamosan hirtelen visszaesett 19%-ra. 2019-ben azonban ismét több mint 188 000 válasz tartalmazott korábbi büntetőítéletekre vonatkozó információkat.
·A frissítések számának általános növekedése ellenére sok frissítésről továbbra sem küldenek értesítést
A frissítésekről szóló értesítések száma jelentős mértékben, az összes értesítés 25%-áról 42%-ára nőtt, és 2019-ben elérte a 230 000-et. Ez azonban kizárólag néhány tagállamot érint.
Ugyanakkor több tagállam bizonyos években egyáltalán nem küldött frissítéseket a korábban elküldött értesítéseivel kapcsolatban (BG, DK, EE, EL, IE, LV, LU, MT, PT, SI), vagy csak csekély számú ilyen értesítést küldött (IE, RO, CY, SI, PT, MT).
·Az ECRIS-t nem mindig használják a korábbi ítéletekkel kapcsolatos információ iránti megkeresésekre
A megkeresések teljes számának drámai emelkedése ellenére továbbra is fennáll a – már az első statisztikai jelentésben is megállapított – probléma, hogy bizonyos tagállamok szinte egyáltalán nem küldenek a más tagállamok állampolgárságával rendelkező uniós népességükre vonatkozó megkereséseket (EL, CY, MT), vagy csak csekély számú ilyen megkeresést küldenek (BG, EE, HU, IT, LV, RO, SI).
·A jogszabályban előírt határidőn túl megválaszolt megkeresések
2019-ben 190 000 megkeresésre, azaz az összes megkeresés 18,4%-ára nem érkezett válasz a jogszabályban előírt határidőn belül. Ez a szám riasztó, hiszen a 2016-os érték csaknem 14-szerese.
A probléma főleg azokat a tagállamokat érinti, amelyeknek nagyszámú információ iránti megkeresést kell feldolgozniuk: PL, RO, HR, LV, BE és BG.
·Megválaszolatlan információ iránti megkeresések
Bár általánosságban valamennyi tagállam válaszol a megkeresésekre, 2019-ben több mint 42 000 információ iránti megkeresés volt válasz nélkül. Ez a szám az összes megkeresés 4,1%-át teszi ki, szemben a 2016-os év 3,6%-ával. A megválaszolatlan megkeresések százalékos aránya a következő tagállamok esetében volt a legmagasabb: MT, CY, BG és EL.
·Jelentős különbségek a tagállamok ECRIS-re vonatkozó tevékenysége és munkaterhe között
Egyes tagállamok lényegesen több információ iránti megkeresést küldenek, mint amennyit kapnak (DE, UK és CZ), míg más tagállamoknak jelentős munkateherrel kell szembenézniük a megkeresések megválaszolása tekintetében (PL, RO, IT, HR, SK és HU). Más tagállamok számára főként az okoz munkaterhet, hogy jelentős számú értesítést küldenek az elkövető állampolgársága szerinti tagállamoknak a büntetőjogi felelősséget megállapító új ítéletekről (BE és IT).
·A jelenlegi ECRIS-t még mindig ritkán alkalmazzák a harmadik országbeli állampolgárok esetében
Az összes megkeresés átlagosan 92%-a az uniós polgárokat, kb. 8%-a pedig a harmadik országbeli állampolgárokat és a hontalan személyeket érinti. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információra vonatkozó megkeresések száma 2017 óta folyamatosan nő, és 2019-ben meghaladta a 69 000-et.
HL L 93., 2009.4.7., 23. o., az (EU) 2019/884 irányelvvel (HL L 151., 2019.6.7., 143. o.) módosított szövegváltozatában.
HL L 93., 2009.4.7., 33. o. A határozatot 2022. június 28-án az irányelv hatálya alá tartozó tagállamok tekintetében felváltja az (EU) 2019/884 irányelv.
COM(2017) 341 final; SWD(2017) 242 final.
Ciprus, Dánia, Görögország, Litvánia és Szlovénia nem szolgáltatott adatokat a Bizottság számára.
Az ECRIS-ben zajló információcsere általános alapelveivel kapcsolatos részletes információk a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. szakaszában találhatók.
Az ECRIS-hálózathoz való kapcsolódások alakulásáról lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1. szakaszát.
28 tagállam adatai alapján.
Az összekapcsolások számának az évek során történő alakulására vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1. szakaszát.
Egyéb válasznak minősül például az olyan válasz, amely több megtalált személyre, vagy olyan személyre vonatkozik, aki nem a megkeresett tagállam állampolgára stb.
HL L 220., 2008.8.15., 32. o.
A 2017-es és a 2018-as évre vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.2. szakaszát.
A 2017-es és a 2018-as évre vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.3. szakaszát.
Lásd az Eurostat statisztikáit: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Non-national_population_by_group_of_citizenship,_1_January_2019.png
A további részleteket lásd a szolgálati bizottsági munkadokumentum 2.3. szakaszában.
Az egyes tagállamok ítéletekkel és értesítésekkel kapcsolatok statisztikáinak részletes elemzését lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakaszában.
A 2017-es és a 2018-as évre vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.4. szakaszát.
A 2017-es és a 2018-as évre vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.5. szakaszát.
Lásd a fenti 1.2. szakaszt.
A további részleteket lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.6. szakaszában található táblázatban, az előírt határidőn túl adott válaszokra vonatkozó tagállamonkénti statisztikákat pedig a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakaszában.
2011/93/EU irányelv a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről HL L 335., 2011.12.17., 1. o.
A különböző célkategóriákra irányuló, 2017 és 2019 között küldött megkeresések számának alakulását részletesebben a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.7 szakasza ismerteti.
Lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.8. szakaszában található táblázatot.
(EU) 2019/816 rendelet az ECRIS-TCN létrehozásáról (HL L 135., 2019.05.22., 1. o.); (EU) 2019/884 irányelv a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat módosításáról (HL L 151., 2019.6.7., 143. o.).
Lásd a 9. lábjegyzetet. Lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.9. szakaszában található táblázatot.