EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.6.

COM(2020) 660 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2020. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

{SWD(2020) 350 final} - {SWD(2020) 351 final} - {SWD(2020) 352 final} - {SWD(2020) 353 final} - {SWD(2020) 354 final} - {SWD(2020) 355 final} - {SWD(2020) 356 final}

2020. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

I.BEVEZETÉS

Az új Bizottság 2019 végi hivatalba lépése óta jelentős változások történek az EU bővítési menetrendjében. 2020 februárjában a Bizottság elfogadta a csatlakozási folyamat javítására irányuló javaslatokat, márciusban pedig az Európai Tanács tagjai jóváhagyták az Általános Ügyek Tanácsának a csatlakozási tárgyalások Albán Köztársasággal és az Észak-macedón Köztársasággal való megnyitásáról szóló határozatát. A 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón az Európai Unió vezetői megerősítették, hogy az Unió elszánt a térséggel való együttműködés további fokozására, és üdvözölték, hogy a nyugat-balkáni partnerek ígéretet tettek a szükséges mélyreható és erőteljes reformok végrehajtásárara.

2020-ra továbbra is rányomja bélyegét a Covid19-világjárvány romboló hatása. Noha magát az EU-t is súlyosan érinti a válság, az Unió jelentősen támogatta a kormányoknak – különösen a nyugat-balkáni partnerek kormányainak – a kapcsolódó kihívások kezelése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Az EU megkezdte az uniós pénzügyi támogatások újraelosztását is a válság miatt a régióban kialakult sürgős helyzetekre tekintettel, az egészségügyi és társadalmi‑gazdasági szükségletekre figyelemmel.

Az EU több mint 3,3 milliárd EUR összegű csomagot mozgósított a nyugat-balkáni partnerek állampolgárai és vállalkozásai 1 javára. Ez a csomag magában foglalja az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből átcsoportosított 38 millió EUR összeget az egészségügyi ágazat azonnali támogatására, különösen az életmentéshez szükséges olyan alapvető készletek biztosításának formájában, mint az egyéni védőeszközök, tesztek és lélegeztetőgépek, 389 millió EUR összeget a társadalmi és gazdasági helyreállítással kapcsolatos szükségletek kezelésére, további 455 millió EUR összegű csomagot a régió gazdaságainak a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való szoros együttműködésben történő reaktiválására, és 8 millió EUR összeget, amelyet a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből csoportosítottak át a nyugat-balkáni partnerek migránsokat, menekülteket és menedékkérőket érintő Covid19-válaszintézkedéseinek támogatására, továbbá a 750 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatot 2 és az Európai Beruházási Bank 1,7 milliárd EUR összegű támogatási csomagját.

A jelenlegi világjárvány egyértelmű képet nyújt arról, hogy az EU és a Nyugat-Balkán hogyan küzd együtt a közös kihívások megoldása érdekében. Ebbe beletartozik az orvosi eszközök közös beszerzése, a régió bevonása az Egészségügyi Biztonsági Bizottság munkájába, a régió mentesítése az EU egyéni védőeszközökre vonatkozó exportengedélyezési rendszere alól 3 , valamint az, hogy a Covid19-tesztek megfelelő működésének biztosítása érdekében az EU ellátja a régiót az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által kidolgozott tesztelési anyagokkal. Az EU–Nyugat-Balkán együttműködés és az uniós támogatás jóval meghalad minden, más partnerek által a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatást, ami tükrözi a régió szilárd uniós stratégiai kötődését.

Ezeket és egyéb intézkedéseket a Bizottság április 29-én elfogadott, „A nyugat-balkáni partnerek támogatása a Covid19 kezelésében és a világjárvány utáni helyreállításban” című közleménye 4 állapította meg. Ez a közlemény felvázolta a nyugat-balkáni partnerek számára a Covid19 kezeléséhez nyújtandó közvetlen uniós támogatást. Az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerek vezetői nem sokkal később videokonferencia keretében találkoztak a május 6-i zágrábi csúcstalálkozón, ahol ismételten hangsúlyozták az EU erős szolidaritását a nyugat-balkáni parterekkel és megerősítették a térség európai perspektíváját is.

Az áprilisi közlemény emellett előkészítette a régióra vonatkozó gazdasági és beruházási tervet 5 is, amelynek elfogadására a közleménnyel párhuzamosan került sor. A gazdasági és beruházási terv célja a hosszú távú fellendülés ösztönzése, a gazdasági növekedés fellendítése és az európai integráció felé vezető úton való további haladáshoz szükséges reformok támogatása, beleértve a nyugat-balkáni partnerek közelítését az Európai Unió egységes piacához. Célja a régió kihasználatlan gazdasági potenciáljának és a régión belüli gazdasági együttműködésben és kereskedelemben rejlő jelentős lehetőségeknek a kiaknázása.

Törökországgal kapcsolatban az EU eddig 83 millió EUR összeget irányított át a Covid19 elleni küzdelem és a leginkább érintettek támogatására. A törökországi menekülteket támogató eszköz keretében a Bizottság azonnal tudatosságnövelésbe kezdett a leginkább kiszolgáltatottnak számító menekültek körében. A török kormánnyal kötött megállapodás szerint az eszköz keretében rendelkezésre álló megtakarítások és tartalékalapok mozgósításra kerülnek a Covid19-cel kapcsolatos nemzeti válaszintézkedések támogatására. Ez a támogatás folytatódni fog. A koronavírussal kapcsolatos globális válaszintézkedésekről szóló május 4-i csúcstalálkozón Törökország vállalta, hogy 75 millió EUR összegű hozzájárulással támogatja az oltóanyag kutatását.

A fontosabb fejlemények áttekintése

Február 5-én az Európai Bizottság elfogadta a „A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című közleményt 6 . A Tanács által márciusban támogatott közlemény konkrét javaslatokat nyújt a csatlakozási folyamat erősítésére, amelynek – a közlemény szerint – kiszámíthatóbbnak, hitelesebbnek, dinamikusabbnak kell lennie és erőteljesebb politikai irányítás alá kell vonni. Hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamat objektív és világos kritériumokon és szigorú feltételrendszeren alapul, valamint erősíti a visszafordíthatóságot, mivel lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy hatékonyabban és arányosan szankcionálja a reformok végrehajtásának bármilyen súlyos stagnálását vagy visszaesését. A Bizottság javaslatai hangsúlyozzák az érdemeken alapuló, valamint a kölcsönös bizalmon és az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerek egyértelmű elkötelezettségén, továbbá az alapvető reformokra helyezett még erősebb hangsúlyon alapuló csatlakozási folyamat fontosságát. Március 2-án a Bizottság bemutatta az albániai 7 és az észak-macedóniai 8 reformok végrehajtásáról szóló jelentést. A jelentés alapján mindkét ország fokozta erőfeszítéseit és további kézzel fogható és fenntartható eredményt ért el a 2018. júniusi tanácsi következtetésekben azonosított kulcsterületek terén.

Ezt követően az Általános Ügyek Tanácsa a 2020. márciusi ülésén támogatta a Bizottság közleményét, döntött a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Albánia és Észak-Macedónia esetében és felkérte a Bizottságot, hogy a két ország vonatkozásában tegyen javaslatot a tárgyalási keretre.

A Bizottság 2020 júliusában mutatta be a tárgyalási keretre vonatkozó javaslatait. Ezek a javaslatok integrálják és továbbfejlesztik a csatlakozási folyamat kibővített megközelítését. A Bizottság emellett további albániai és észak-macedóniai reformokról is beszámolt. A Bizottság várakozással tekint a tárgyalási keretek Tanács általi elfogadása után a lehető leghamarabb összeülő első kormányközi konferenciákra.

Albánia esetében a Tanács számos feltételt határozott meg, amelyeket még az első kormányközi konferencia előtt teljesíteni kell 9 . Az ország már meghatározó fejlődést ért el a Tanács által az első kormányközi konferencia tekintetében meghatározott feltételek teljesítésében.

Az idei bővítési csomagban szereplő jelentés tükrözi a bővítési folyamat kibővített megközelítésének javaslatait. Az országokra vonatkozó értékelések és ajánlások – különösen a speciális reformprioritásokra vonatkozó előretekintő iránymutatás – még világosabbak és pontosabbak. A jelentések nagyobb átláthatóságot teremtenek többek között a csatlakozási tárgyalások aktuális helyzete és az alapvető reformok végrehajtásának mértéke tekintetében. Rendelkezésre állnak az alapokra vonatkozó összehasonlító teljesítményáttekintések és a Bizottság értékeléseit kiegészítő külső mutatók. Erőteljesebb hozzájárulás igénylésére került sor a tagállamoktól, amelyekkel egyeztetések voltak a folyamat során és inputot és szakértelmet nyújtottak, többek között a helyi követségükön keresztül. A jelentések tartalmazzák többek között a hatóságoknak az európai uniós csatlakozás mint stratégiai cél iránti elkötelezettsége értékelését is.

A Montenegróval és Szerbiával folyó csatlakozási tárgyalások során a Bizottság első alkalommal értékeli az általános mérleget és tesz javaslatot a folytatásra nézve. Ez alapján a Bizottság éves csomagjának publikálása után megrendezendő kormányközi konferenciák megteremthetik a reformok politikai megvitatására szolgáló fórumot, értékelhetik a teljes csatlakozási folyamatot és meghatározhatják az elkövetkező évre vonatkozó tervezést, beleértve a fejezetek nyitását és zárását, valamint a lehetséges korrekciós intézkedéseket.

A legutóbbi bővítési csomag óta a Tanács szintén elfogadta a következtetéseket 10 , amelyek támogatják a Bizottság Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelméről szóló véleményének 14 kulcsprioritását 11 . A Bizottság 2019 májusában kiadott véleménye átfogó reformütemtervet nyújt, hogy vezesse és támogassa az országot az európai uniós integráció felé vezető úton. Koszovó 12* tekintetében korlátozott volt a haladás az Európai Unióval kapcsolatos reformok terén, különösen az elnyúló választási időszak és a két kormányváltás miatt. Fontos, hogy a koszovói hatóságok megkettőzzék az európai úton való haladás érdekében tett erőfeszítéseiket – többek között a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásával.

Az elmúlt évben folytatódott a 2018. évi nyugat-balkáni stratégiával összefüggő cselekvési terv végrehajtása. A stratégia egyfelől azokra a területekre összpontosított, ahol a nyugat-balkáni partnerek részéről további reformokra és erőfeszítésekre van szükség, másfelől a régiónak nyújtott fokozott uniós támogatásra. Az uniós tagállamok és a nyugat-balkáni partnerek az érintett fellépések jelentős részét a 2018. májusi szófiai csúcstalálkozón hagyták jóvá a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendje keretében. A jelen közlemény melléklete tartalmazza a különféle fellépések végrehajtásának állásáról szóló jelentést.

Törökország az Európai Unió kulcsfontosságú partnere és tagjelölt ország. A görög-török határon 2020 márciusában történt események miatti aggodalom ellenére folytatódott a Törökországgal zajló párbeszéd és együttműködés – különösen a migrációval kapcsolatos kihívások kezelése terén. Törökország folytatta a Szíriából és más országokból származó közel 4 millió menekült befogadására irányuló dicséretes erőfeszítéseit, így a világ legnagyobb menekültközössége jött létre. Az Európai Unió továbbra is jelentős támogatást nyújtott a törökországi menekülteknek és befogadó közösségeknek, ami konkrét bizonysága az Európai Unió szolidaritásának. A törökországi menekülteket támogató eszköz 6 milliárd EUR összeget mozgósított. Összesen 5,1 milliárd EUR lekötésére került sor, ebből 3,8 milliárd EUR került már folyósításra. 2020 júliusában az Európai Unió vállalta, hogy további 485 millió EUR összeget mozgósít az eszköz keretében nyújtott kulcsfontosságú humanitárius támogatás 2021 végéig történő folytatása érdekében. A tárgyidőszakban átlagosan havi 60 millió EUR értéket értek el a kifizetések, ami gyorsabb végrehajtást jelez. Az összesen mintegy 115 szerződésből még hét vár aláírásra. Továbbra is támogatni kell a szíriai válság által érintett menekülteket és befogadó közösségeiket, és az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló közlemény megjegyezte, hogy bizonyos formában további és folyamatos uniós finanszírozás elengedhetetlen lesz. 13

Törökország azonban tovább távolodott az Európai Uniótól, ugyanis súlyosan visszaesett a demokrácia, jogállamiság, alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Rendkívül aggasztó az ellenzéki vezetők, emberi jogi aktivisták, újságírók, a civil társadalom képviselői és tudományos dolgozók folytatódó feltartóztatása és előzetes letartóztatása a széles körben alkalmazható terrorellenes jogszabályok alapján. Felidézve a 2018. június 26-i következtetéseit, a Tanács 2019 júniusában megjegyezte, hogy Törökország csatlakozási tárgyalásai az előbbiek miatt holtpontra jutottak, és további fejezetek nem nyithatók meg vagy zárhatók le. Törökország külpolitikája egyre összeegyeztethetetlenebbé vált a közös kül- és biztonságpolitika szerinti uniós prioritásokkal, különösen Törökország északkelet-szíriai katonai műveletei és a líbiai Nemzeti Egyetértési Kormányával aláírt két egyetértési megállapodás miatt – amelyek egyike biztonságpolitikai együttműködésről szól és Törökországnak a líbiai konfliktusba történő intenzívebb beavatkozásához vezetett, a másik pedig a tengeri joghatóság meghatározásáról szól és nem veszi figyelembe Görögország szigeteinek szuverén jogait. Törökországnak a Földközi-tenger keleti medencéjében 2019 júliusa során végzett engedély nélküli fúrásai miatt Európai Unió számos intézkedésről döntött, többek között arról, hogy egyelőre nem tartja meg az Európai Unió és Törökország társulási tanácsát sem az Európai Unió és Törökország közötti magas szintű párbeszéd további találkozóit. Az Európai Unió ezenfelül célzott intézkedési keretet fogadott el 2019 novemberében Törökországgal szemben és 2020 februárjában úgy határozott, hogy további két magánszemélyt vesz fel az ezen szankciókeret szerinti névjegyzékbe.

2020. október 1-jén az Európai Tanács megállapította, hogy az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatos építsen ki. Ha folytatódnak a Görögországgal és Ciprussal szembeni jogellenes tevékenységek megszüntetésére irányuló konstruktív erőfeszítések, akkor az Európai Tanács vállalja, hogy az Európai Unió és Törökország viszonyában pozitív eredményközpontú politikai programot indít el, amelyben külön hangsúlyt kap – a 2016. évi EU–Törökország nyilatkozatnak megfelelően – a vámunió korszerűsítése és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, az emberek közötti kapcsolatok, a magas szintű párbeszéd, a migrációs kérdésekben való folyamatos együttműködés. Az Európai Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetközi jogot sértő újabb egyoldalú fellépések vagy provokáció esetén Európai Unió a számára rendelkezésre álló összes eszközt és lehetőséget igénybe veszi – különösen az EUSZ 29. cikkének és az EUMSZ 215. cikkének megfelelően – saját és a tagállamai érdekeinek védelme érdekében.

A Covid19-világjárványban való együttműködés és szolidaritás megteremtése érdekében a kitörés után egyből elkezdődtek az Európai Unió által finanszírozott első válaszintézkedések. Mintegy 83 millió EUR összegű támogatás átirányítására került sor, amelyben a törökországi menekülteket támogató eszközből 52 millió EUR összeget mozgósítottak gyorsan a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek számára. 2020 májusa végén Törökországnak a Peruban és Kolumbiában rekedt török állampolgárok hazaszállításában való támogatása érdekében aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust.

II.AZ UNIÓS TAGSÁG ALAPJAI

A tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek tagsági követelmények teljesítésére való felkészítése során nagy hangsúlyt kapnak a jogállamiság, a gazdaság és a demokratikus intézmények és a közigazgatás működésének alapvető reformjai. Az ezeken a területeken kifejtett erőfeszítések egymástól elválaszthatatlanok, egymást erősítik és erőteljesebben és egyértelműbb politikai elkötelezettséggel hajtandók végre. A Bizottságnak a csatlakozási folyamat javítására irányuló javaslatainak tanácsi támogatása után még nagyobb hangsúlyt kapnak ezek a reformok.

A jogállamiság a demokratikus átalakulás lényeges összetevője és a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok tagság irányába történő haladása Európai Unió általi értékelésének fő referenciaértéke. A haladás jelentős eltérést mutatott az elmúlt évben. Az egyik pozitív elem az volt, hogy a nyugat-balkáni partnereknek az Európai Unió tagállamaival és az uniós ügynökségekkel való operatív együttműködése tovább javult és mélyült az erőszakos szélsőségességet eredményező terrorizmus és radikalizálódás elleni küzdelem, valamint a migráció és a határigazgatás terén. Továbbra is jelentős kihívás azonban a hiteles haladás a jogállamiság terén, ami gyakran együtt jár a politikai akarat hiányával, a foglyul ejtett állam egyes elemeinek folyamatos meglétével, az igazságszolgáltatás függetlensége terén való korlátozott haladással, az intézményi ellenállással és a civil társadalom egyre nehezedő környezetével. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a Covid19-világjárványra tekintettel végrehajtott biztonsági intézkedések legyenek figyelemmel az alapelvekre és alapvető értékekre, legyenek arányosak, korlátozódjanak a szükséges mértékre, legyenek időben korlátozottak, legyenek megkülönböztetésmentesek, vonatkozzon rájuk bírósági és demokratikus felügyelet és összességében feleljenek meg az európai szabványoknak.

Igazságszolgáltatás és alapvető jogok

A jogállamiság szempontjából döntő jelentősége van a független és hatékony igazságszolgáltatásnak, amelyben eredményesen végre is hajtják az ítéleteket. A nyugat-balkáni térségben mindenhol lassan változik az igazságszolgáltatási kultúra és nincsen elégséges elkötelezettség az igazságszolgáltatás függetlenségének és a bírósági határozatok tiszteletben tartásának elve iránt. Különösen a közigazgatási szerveknek kell tartózkodniuk a folyamatban lévő ügyekbe történő beavatkozástól és a bírósági határozatok aláásását kockáztató nyilvános hozzászólástól.

Az átfogó igazságszolgáltatási reform folyamatos végrehajtása és az átvilágítási folyamat kézzelfogható eredményei révén Albánia továbbra is jól halad az igazságszolgáltatási rendszere reformjával. Összességében több mint 286 határozat született, és minden prioritásnak számító ügy első fokon lezárult, aminek következtében az értékes alá vont bírák 62 %-a felmentésre került vagy önként felmondott. Új független igazságszolgáltatási szervek létrehozására került sor, amelyek teljeskörűen működnek.

Észak-Macedónia jól haladt, többek között az ügyészségről szóló törvény hatálybalépésével, ami fontos mérföldkőnek számít és többek között fenntartható megoldást nyújt a különös hatáskörű ügyészség ügyei vonatkozásában. Az úgynevezett „zsarolási úgy” után (amelyben állítólag zsarolás és hivatallal való visszaélés történt a Különleges Ügyészség egyik ügyében) a korábbi különleges főügyész csúszópénz elfogadása és hivatallal való visszaélés miatt lett elítélve.

Bosznia-Hercegovina nem haladt az igazságszolgáltatás terén. Az igazságszolgáltatási reform politikai szereplők általi és az igazságszolgáltatáson belüli akadályozása, valamint az igazságszolgáltatási rendszer rossz működése továbbra is aláásta az állampolgárok joggyakorlását és a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

Koszovó esetében történt valamennyi haladás. Hatályban van az új etikai kódex és a megerősített fegyelmi eljárás.

Montenegróban korlátozott volt a haladás és továbbra is kihívások vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével, szakmaiságával, hatékonyságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.

Szerbiában nem volt haladás a referencia-időszakban, mivel nem került sor az előző bizottsági jelentés ajánlásainak végrehajtására. Az alkotmánynak az európai szabványokhoz való igazítását célzó alkotmánymódosítások fel lettek függesztve a parlamenti választások idejére. Ez a késedelem kihat az igazságszolgáltatás függetlensége biztosítékainak erősítéséhez szükséges, kapcsolódó igazságszolgáltatási jogszabályok elfogadására.

Törökországban folytatódott a 2016. évi puccskísérlet óta megfigyelt súlyos visszaesés. Folytatódott a politikai nyomás és a bírák és ügyészek nagy számban és akaratuk ellenére történő áthelyezése, ami még inkább aláásta a török igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint továbbra is komoly aggodalmak vannak, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiánya – többek között a párhuzamos békebírói rendszer létrehozása – miatt. Aggályos volt, hogy ezen eljárások öncenzúrát és megfélemlítést eredményeznek az igazságszolgáltatásban. Az igazságügyi reformstratégia elfogadása egyben a számos szükséges alapvető reform kezelése lehetőségének elszalasztását jelentette.

A Nyugat-Balkánon és Törökországban széles körű korrupció mutatkozott. A demokratikus struktúrákra leselkedő valós veszélyek enyhítéséhez, valamint a stabil és átlátható üzleti környezethez szilárd eredmények szükségesek a korrupció elleni küzdelem terén. A régióban eltérő a haladás a magas és közepes szintű korrupció elleni eredményes küzdelem terén, bár általános üteme lassult és a legtöbb ország eddigi teljesítménye messze elmarad a tagsági követelmények teljesítésétől. Egyértelműbben és következetesebben kell kezelni a magas szintű és politikai korrupciót. Az aktivitás egyik kedvező jele Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia megállapodása a magas szinten elkövetett korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek tárgyalását nyomon követő szófiai kiemelt cselekvésben; Szerbiával további párbeszéd szükséges ebben a tekintetben. A közbeszerzés továbbra is különösen érintett a széles körű korrupció által. Erősíteni kell a közbeszerzési folyamat ellenőrzési mechanizmusait, valamint határozott és nagy horderejű intézkedésekkel jelentősen növelni kell az átláthatóságot.

Albánia jól halad a korrupció elleni közdelem terén. Az ellenőrzési folyamatnak van hatása, és sor került már magas szintű hivatalnokok elítélésére.

Észak-Macedónia jól halad a korrupció elleni közdelem terén. A magas szinten elkövetett korrupció ügyei esetében konszolidálódás figyelhető meg a nyomozás, büntetőeljárás alá vonás és tárgyalás teljesítménye terén, a Korrupciómegelőzési Állami Bizottság pedig egyre aktívabb.

Bosznia-Hercegovina esetében nem történt haladás. A korrupció elleni küzdelmet továbbra is gátolja a jogharmonizáció hiánya az országban és a gyenge intézményi együttműködés és koordináció.

Koszovóban korlátozott haladás volt megfigyelhető. A vagyonelkobzás továbbra is a büntetőeljárás kiegészítő elemeként minősül, nem kap sok figyelmet és erőforrást.

Montenegróban korlátozott haladás volt. A vagyonelkobzás eredményességén továbbra is javítani kell. A kedvező fejlemények ellenére továbbra is javarészt kezeletlenek a Korrupciómegelőzési Hivatal függetlenségével, hitelességével és prioritásmeghatározásával kapcsolatos kihívások.

Szerbiában korlátozott haladás volt. A Korrupcióellenes Ügynökség függetlenségét operatív lépésekkel erősítették, az ezeken a területeken jelentkező korrupciónak különösen kiszolgáltatott ágazatok esetében azonban kézzelfogható javulás szükséges az átláthatóság, korrupciós kockázatértékelés és enyhítés terén.

Törökországban nem volt haladás. A jogi keretet és intézményi struktúrát továbbra is javítani kell a korrupciós ügyek nyomozati és büntetőeljárási szakaszában felmerülő jogtalan politikai befolyásolás elkerülése érdekében.

Az alapvető jogok javarészt rögzítve vannak a nyugat-balkáni partnerek jogában, és az elmúlt évben volt bizonyos haladás, a gyakorlati végrehajtás azonban továbbra is számos területen kihívást jelent a régióban. Törökországban változatlanul folytatódtak az emberi jogi jogsértések, és az emberi jogokat Törökországban érvényesíteni kívánókat gyakran őrizetbe vették és őrizetben tartották.

A véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága és sokfélesége a demokrácia pillére, mivel elengedhetetlen kellékei a nyílt és szabad vitának. Noha az alapvető rendelkezések hatályban vannak, az egész régióban sürgős erőfeszítés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének megteremtése érdekében. Ezen a téren volt a legkevesebb haladás az elmúlt évben. Az újságírók fenyegetése, megfélemlítése és bántalmazása továbbra is komoly aggályokra ad okot, és az ilyen jellegű támadásokkal kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások lassúak a régióban. A régió minden országában több erőfeszítést igényel a közszolgálati műsorszolgáltatások függetlenségének megteremtése, a média állami és magánfinanszírozása átláthatóságának előmozdítása és a torzult hirdetési piac kezelése.

Albániában nem volt haladás. Az albán hatóságok kötelezettséget vállaltak a médiajogszabályok módosításának megvizsgálására és a Velencei Bizottság ajánlásai szerinti további cselekvésre még a parlamenti elfogadás előtt.

Észak-Macedóniában korlátozott haladás volt a referencia-időszakban. A média működését övező általános helyzet és légkör általánosságban kedvez a tömegtájékoztatás szabadsága, a véleménynyilvánítási szabadság és a média kritikus híradásai előmozdításának.

Bosznia-Hercegovina esetében nem volt haladás. A hatóságok csak gyengén reagálnak a politikai nyomás, valamint az újságírók megfélemlítése és fenyegetése miatti aggályokra.

Koszovóban korlátozott haladás volt. Noha továbbra is élénk a médiatevékenység és a nézetek sokszínűsége, a médiaszereplőknek nehézséget jelent, hogy kereskedelmi eszközökkel pénzügyileg eltartsák magukat, és az állami műsorszolgáltató ki van szolgáltatva a politikai nyomásnak és befolyásolásnak. A pénzügyi önfenntartás hiánya kiszolgáltatottá teszi a médiát a politikai és üzleti érdekeknek.

Montenegróban összességében nem volt haladás. Noha a felülvizsgált médiajogszabály miatt volt haladás, ezt mégis beárnyékolta egyes online portálok szerkesztőinek, valamint bizonyos tartalmakat online posztoló vagy megosztó állampolgárok őrizetbe vétele és eljárása 2020 során. A dezinformáció hatásainak, az online zaklatásnak és a gyűlöletbeszédnek a korlátozása érdekében tett intézkedések nem korlátozhatják aránytalanul a véleménynyilvánítás és a média szabadságát.

Szerbiában átlátható és inkluzív módon megszületett az új médiastratégia, amely azonosítja a főbb kihívásokat. Az új stratégia végrehajtása azonban még nem kezdődött el, és nem volt haladás a véleménynyilvánítás szabadsága általános környezetének javítása terén sem. Az országban továbbra is komoly aggodalomra ad okot az újságírók fenyegetése, megfélemlítése és bántalmazása.

A szükségállapot megszüntetésének ellenére folytatódott a súlyos visszaesés Törökországban, ahol a korlátozó intézkedések aránytalan végrehajtása továbbra is jelentősen korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlását és az ellenzéki hangok terjesztését. A korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a véleménynyilvánítás szabadságára nehezedő nyomásgyakorlás és a média megfélemlítése a médiában dolgozók őrizetbe vételével, őrizetben tartásával, büntetőeljárás alá vonásával, elítélésével és elbocsátásával, ami a médiában dolgozó szakemberek cenzúráját és öncenzúráját eredményezte. Az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartásának megteremtése érdekében Törökországnak emberi jogi cselekvési tervet kell elfogadnia, amely felváltja az Emberi Jogok Európai Bírósága szerinti jogsértések megelőzéséről szólót.

Nagyobb erőfeszítésre van szükség a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez, valamint a hátrányos megkülönböztetés, zaklatás és nemi alapú erőszak megelőzéséhez és kezeléséhez. A Covid19 miatti kijárási korlátozás időszakában megszaporodtak a családon belüli erőszakról szóló beszámolók a régióban. A nők továbbra is alulreprezentáltak a döntéshozatali folyamatokban és a munkaerőpiacon.

Nagyobb erőfeszítésekre van szükség a gyermekjogok előmozdítása és védelme érdekében a tagjelölt vagy potenciálisan tagjelölt országokban, ahol sürgős lépésekre van szükség a gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszerek megerősítése érdekében. Szintén sürgősen szükség van a gyermekek számára nyújtott védő- és tanácsadási szolgáltatások javítására, különösen, amikor az igazságszolgáltatási rendszerrel kerülnek kapcsolatba, továbbá a fiatalkorúak fogva tartásának kérdései, különösen a helyreállító igazságszolgáltatás korlátozott alkalmazása tekintetében.

A kormányoknak emellett még jobban elő kell mozdítaniuk és védeniük kell a fogyatékkal élők jogait a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelően és kezelniük kell a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését. A kiszolgáltatott romák 14 társadalmi-gazdasági helyzetének javítása terén korlátozott volt a haladás. A meglévő strukturális problémák eredményeként a kiszolgáltatott helyzetben lévő romákat aránytalanul negatívan érintette a Covid19-válság és a kapcsolódó korlátozó intézkedések. A 2019 júliusában Poznanban tartott nyugat-balkáni csúcstalálkozón a nyugat-balkáni vezetők vállalták, hogy a csatlakozás idejére teljesítik a roma integrációval kapcsolatos konkrét célkitűzéseket az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakásszektor, civil dokumentáció és a cigányellenesség elleni küzdelem terén.

A régió kormányainak ezenfelül – a nemzetközi emberi jogi normáknak megfelelően – meg kell megfelelő börtönkörülményeket kell teremteniük és meg kell előzniük a rossz bánásmódot.

Jogérvényesülés, szabadság és biztonság

A szervezett bűnözés továbbra is nagyon komoly problémát jelent a Nyugat-Balkánon és Törökországban. Ezekből az országokból kiindulóan és rajtuk keresztül erős nemzetközi kiterjedésű bűnözői hálózatok működnek, továbbá fontos csempészeti útvonalak futnak rajtuk keresztül. A balkáni útvonal még mindig a legfontosabb folyósó a heroin és az illegális lőfegyverek Európai Unióba történő juttatására. Az országok kezelték ennek a jelenségnek bizonyos szempontjait, és 2019 és 2020 során ismét voltak beszámolók fontos őrizetbe vételekről és kábítószerelkobzásokról. Egyre intenzívebb az operatív együttműködés az európai uniós ügynökségekkel, aminek helyben láthatók az eredményei. A szervezett bűnözési ügyekben születő ténylegesen jogerős ítéletek azonban összességében gyakran gyengék maradnak. Egyes országok legfeljebb maroknyi, szervezett bűnözésért vagy önálló pénzmosásért kiszabott jogerős ítéletet tudtak felmutatni az elmúlt években, ami gyakran nyomozati alku és engedékeny ítéletek eredménye. Az ilyen gyenge eredmények is mutatják a büntetőjogi eljárások eredménytelenségét, büntetlenséget sugároznak és hozzájárulnak a bűnözés beszivárgásához a politikai és gazdasági rendszerekbe. Az országoknak erőteljesebben kell kezelniük a bűnözői csoportokat, nem szabad megtűrniük a bűnözés és a politika közötti kapcsolatokat és jelentősen növelniük kell a vagyonlefoglalást és -elkobzást a szervezett bűnözési és korrupciós ügyekben egyaránt.

Albánia jól haladt a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Erősödött az operatív együttműködés, különösen az Európai Unió tagállamaival és ügynökségeivel.

Észak-Macedóniában volt bizonyos haladás, többek között az európai uniós vívmányoknak megfelelő vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása szempontjából.

Bosznia-Hercegovinában nem volt haladás. A hatóságok és az igazságszolgáltatás nem tettek megfelelő lépést a Bizottság véleménye legfőbb prioritásainak és a jogállamisági jelentés (Priebe-jelentés) megállapításainak kezelésére.

Koszovóban korlátozott haladás volt. Az ügyészség és a bíróságok továbbra is korlátozott eredményeket érnek el, és a jogerős vagyonelkobzások száma továbbra is alacsony.

Montenegróban volt bizonyos haladás. Montenegró jól haladt az emberkereskedelem elleni küzdelem terén. Erősödött a rendőrség kapacitása és szakmai felkészültsége, és egyre több vagyonelkobzási eljárás van folyamatban.

Szerbiában korlátozott haladás volt. Korlátozott mértékben sikerült felszámolni a bűnözői hálózatokat és gondoskodni a proaktív nyomozásról, büntetőeljárásról és elítélésről.

Törökországban korlátozott haladás volt. Meg kell erősíteni a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szabályozó jogi keretet.

A nyugat-balkáni partnerek fontos intézkedéseket hoztak a terrorizmus és erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem jogi és intézményi keretének korszerűsítése érdekében. Tovább javult és erősödött az Európai uniós tagállamaival és az Európai Unió ügynökségeivel folytatott operatív együttműködés. 2018-ban sor került a terrorizmus elleni közös intézkedési terv elfogadására, és 2019 során minden nyugat-balkáni partner aláírta a végrehajtásról szóló kétoldalú megállapodást a Bizottsággal. A nyugat-balkáni partnereknek folytatniuk kell a (többek között a börtönökben jelentkező) erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzése érdekében tett erőfeszítéseiket és kezelniük kell a visszatérő külföldi harcosok problémáját. Erősíteni kell az információcserét, nyomon követést és a reagálási kapacitásokat. A nyugat-balkáni partnereknek fokozniuk kell a pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás, jogtalan külső befolyásolás és az erőszakos szélsőségesség terjedéséhez hozzájáruló illegális finanszírozás elleni küzdelem érdekében helyben tett erőfeszítéseket.

Törökországnak felül kell vizsgálnia terrorizmusellenes jogszabályait. Noha Törökországot még mindig fenyegetik terroristacsoportok, a terrorizmus kezelésére irányuló török erőfeszítések eredményeként javult a biztonsági környezet. Törökország folytatta a hazai kinevelésű és külföldi terrorista harcosok sejtjei elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseit. Folytatódott az Európai Unió tagállamaival a külföldi terrorista harcosok azonosítása és hazaszállítása – mint a közös érdekek egyik legfontosabb területe – érdekében folytatott együttműködés. Az észlelt fenyegetésre tekintettel Törökország kiemelten kezeli a Kurdisztáni Munkáspárt (amelyet az Európai Unió továbbra is terrorista szervezetként tart nyilván) elleni küzdelmet és a Gülen-mozgalom felszámolását. Noha Törökországnak joga van a terrorizmus elleni közdelemre, mégis ügyelnie kell arra, hogy küzdelme összhangban legyen a jogállamisággal, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal. Ez jelenleg nem így van. A terrorizmus elleni intézkedéseknek arányosnak kell lenniük és a jogállamiságnak, emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak megfelelően kell végrehajtani őket.

A különösen harmadik államoktól eredő úgynevezett hibrid tevékenységek, többek között a Covid19 körüli dezinformáció, egyre nagyobb méreteket ölt a nyugat-balkáni partnerek és Törökország esetében. Az ilyen események kiszolgáltatottá teszik a társadalmakat és az infrastruktúrát a kibertámadásnak, kiberbűnözésnek és hibrid fenyegetéseknek. A zágrábi nyilatkozatnak megfelelően erősíteni kell az együttműködést a dezinformáció és egyéb hibrid tevékenységek kezelése érdekében. Szorosabb együttműködés szükséges a rezilienciaépítés, kiberbiztonság és stratégiai kommunikáció terén.

A menekültválság és az illegális migráció kezelése komoly kihívást jelentett az Európai Unió, a nyugat-balkáni partnerek és különösen Törökország számára, amely a világon a legtöbb menekültet fogadja be.

Az együttműködés folytatódott a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó migrációs útvonalon végzett közös munka keretében. Továbbra is aggodalomra ad okot a migránscsempészés, a kísérő nélküli kiskorúak és a – különösen a nőket és gyermekeket érintő – emberkereskedelem. 2019 során jelentősen növekedett a régión áthaladó migránsok száma, és több mint 15 000 illegális határátlépő érkezett a nyugat-balkáni útvonalon az Európai Unió tagállamaiba, ami 2018-hoz képest 159 %-os növekedésnek felel meg. Bosznia-Hercegovinába több mint 29 000 menekült és migráns lépett be jogellenesen 2019 során. Noha a jelenlegi helyzet nem mérhető az illegális migránsoknak a válság tetőpontján mért számához (750 000 csak 2015 során), a partnerek migrációkezelési kapacitásának erősítéséhez több, tagállamokkal és uniós ügynökségekkel koordinált európai uniós támogatás szükséges. Az önkéntes hazatérés és a visszafogadás terén a származási országokkal folytatott együttműködés fokozásához további támogatás szükséges. Az Európai Uniónak és tagállamainak továbbra is ösztönözniük és támogatniuk kell a regionális információcserét.

A nemrégiben javasolt Új Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum hangsúlyozza, hogy a migrációt – az Európai Unió és partnerországai érdekeinek felmérése alapján – központi kérdésként kell kezeli az átfogó partnerségekben. Földrajzi elhelyezkedésük és az Európai Unió szerves részeként elképzelt jövőjük miatt a nyugat-balkáni partnereknek testre szabott megközelítést igényelnek: a koordináció segíthet, hogy – európai perspektívájukra tekintettel a kapacitásaikat és határátlépési eljárásaikat az Európai Unióhoz való közelítésük érdekében fejlesztve – jövőbeli tagállamként megfelelő eszközeik legyenek a közös kihívások konstruktív kezelésére. Törökországgal kapcsolatban a paktum megemlíti a törökországi menekülteket támogató eszköz hozzájárulását, és hogy valamilyen formában elengedhetetlen lesz a folytatódó és folyamatos uniós finanszírozás.

A nyugat-balkáni partnerek esetében az Európai Unió támogatta az új vagy szilárdabb intézmények, jogszabályok és eljárások megteremtését a menekültügy, védelem és határigazgatás, valamint az összetett és komoly elvárásokat támasztó uniós vívmányok átültetése terén. A nyugat-balkáni partnereknek is felelősséget kell vállalniuk és azonosulniuk kell a migráció minden vetületével.

Ezenfelül a régió öt országával lezárultak a jogállásról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások, ami lehetővé teszi az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) végrehajtási hatáskörrel rendelkező csapatai telepítését az Európai Unió külső határaival határos övezetekbe a nemzeti határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok támogatása érdekében. A határigazgatás és a határvédelem erősítése érdekében fő prioritás az Európai Határ- és Parti Őrség jogállásáról szóló összes megállapodás hatályba léptetése és eredményes végrehajtása. Az Albániával kötött megállapodás már hatályos, és az első határőröket ki is vezényelték. A Montenegróval kötött megállapodás július 1-jén lépett hatályba.

A partnerországoknak további lépéseket kell tenniük az Európai Unió vízumpolitikájának való teljes megfelelés megteremtése érdekében.

Az Európai Unió és Törökország kötelezettséget vállaltak a 2016 márciusi EU–Törökország nyilatkozat 15 végrehajtására. Törökország azóta kulcsszerepet játszik migrációs áramlások eredményes kezelésének megteremtésében a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal mentén. 2019 során fokozódott a Törökországból az Európai Unióba irányuló illegális migráció, noha mértéke továbbra is jelentősen alulmúlja a nyilatkozatot megelőzően mértet. Ennek részben a 2019 során a korábbi évekhez képest megnövekedett Törökországba irányuló illegális migráció az oka. 2020 márciusának elején Törökország azonban aktívan ösztönözte a migránsokat és menekülteket, hogy induljanak el a Görögországon keresztül Európába vezető szárazföldi útvonalon. Noha az Európai Unió elismerte a Törökország területére nehezedő egyre nagyobb migrációs terhet és kockázatot, valamint a menekültek befogadása terén tett jelentős erőfeszítéseket, mégis határozottan elutasította, hogy Törökország a migrációs nyomást politikai célokra használja. A Covid19-világjárvány kitörése miatt a török hatóságok március végén megszervezték a migránsok és menekültek elszállítását a Görögországgal közös határ menti területről és a kereskedelmi forgalom kivételével lezárták a Görögországgal és Bulgáriával közös határt. Ezen időszak alatt jelentősen növekedett a Törökországból és Ciprusról jövő migrációs áramlás. Törökország továbbra is figyelemre méltó erőfeszítéseket tett a 3,6 millió regisztrált szíriai menekült és közel 370 000 más országból származó menekült befogadása terén. Az Európai Unió továbbra is támogatta az országot a menekültek segítése terén. A 6 milliárd EUR összegű európai uniós Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz 16 teljes működési költségvetését 2019 végén különítették el, amelyből 5,1 milliárd EUR összeget már lekötöttek, ebből pedig 3,8 milliárd EUR összeget folyósítottak is. A folyósítás továbbra is követi a lekötés és a projektvégrehajtás terén mért haladást és a referencia-időszak során átlagosan havi 60 millió EUR értéket ért el. Eddig több mint 100 projekt aláírására került sor, és a legnagyobb projektek legkésőbb 2025 közepéig tartanak. Az eszköz továbbra is a menekültek és törökországi befogadó közösségek humanitárius és fejlesztési igényeit kezeli, kézzelfogható és látható eredménnyel 17 . Az eszköz továbbra is kiemelt koordinációs mechanizmus, amely lehetővé teszi az európai uniós támogatás gyors, hatékony és eredményes átadását.

A törökországi menekülteket támogató eszköz keretében már mozgósított 6 milliárd EUR összegen felül az Európai Unió 2020 júliusában – az Európai Unió két kiemelt humanitárius projektjének 2021 végéig történő folytatását célzó 485 millió EUR összegű csomaggal – gondoskodott a leginkább kiszolgáltatott menekültek folyamatos megsegítéséről. 18

A demokratikus intézmények működése

A demokratikus intézmények erősítése és az inkluzív demokratikus folyamatok megteremtése továbbra is kiemelt prioritás a bővítési országok számára. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás kulcsfontosságú feltétele a parlamentek megfelelő működése, beleértve a végrehajtó hatalom felügyeletét és a hatékony jogalkotást is.

A nyugat-balkáni partnerek demokratikus rendszerei még nem működnek megfelelően az erős politikai polarizáció, egyes esetekben az ellenzék demokratikus ellenőrző funkciójának korlátozott mozgástere, valamint a választások és a parlamenti munka ellenzéki bojkottja miatt.

A szabad és tisztességes választások döntő fontosságúak egy ország demokratikus kormányzása szempontjából. A választási megfigyelő missziók ajánlásait megfelelően végre kell hajtani, és kezelni kell a strukturális gyengeségeket.

Albániában a politikai pártoknak sikerült megállapodniuk a választási reformról, amely az EBESZ/ODIHR ajánlásai alapján szigorúbb feddhetetlenségi és átláthatósági normákat alkalmazó választási eljárást alakít majd ki. Az országban tartott választásokat az ellenzéki csoportok bojkottja terhelte.

Bosznia-Hercegovinában a 2020 júliusában elfogadott jogszabály-módosítások eredményeképpen lehetővé válik, hogy decemberben – 2008 óta először – helyhatósági választásokat tartsanak Mostarban. A politikai vezetők további választási reformokban is megállapodtak.

A 2019. októberi koszovói parlamenti választások javarészt a verseny szellemében zajlottak, rámutattak azonban annak fontosságára is, hogy kezelni kell a visszatérő hiányosságokat az uniós választási megfigyelő misszió ajánlásaival összhangban.

Észak-Macedóniában és Szerbiában az eredetileg 2020 áprilisára ütemezett választásokat elhalasztották a Covid19-világjárvány kitörése miatt. A parlamenti választásokat Szerbiában június 21-én, Észak-Macedóniában július 15-én, Montenegróban pedig augusztus 30-án tartották meg.

Észak-Macedóniában az EBESZ/ODIHR megállapította, hogy a világjárvány ellenére rendben zajlottak a 2020. júliusi választások. Végrehajtották az EBESZ/ODIHR néhány korábbi ajánlását, ám a választási törvény jelentős felülvizsgálatai, majd az azt követően, a szükségállapot során hozott eseti szabályozások aláásták a jogi stabilitást.

Montenegróban komoly feszültség és bizalmatlanság uralkodott a politikai szereplők körében a választások előtt. Az ideiglenes parlamenti bizottság határozatképesség hiányában képtelen volt elvégezni a munkáját, így a 2020. augusztus 30-i általános választások javarészt változatlan választási keretek között zajlottak. Egyetlen politikai párt sem bojkottálta a választásokat. Az EBESZ/ODIHR előzetes értékelése szerint a montenegrói választások a verseny szellemében zajlottak, és az egyházzal és a nemzeti identitással kapcsolatos kérdések terén rendkívül polarizált környezetben került sor rájuk. A gyakran konfrontatív hangnem ellenére a kampány békés volt. A versengő felek át tudták adni üzeneteiket, a kormányzó párt azonban jogtalan előnyt szerzett a hivatallal és állami forrásokkal való visszaélés, valamint a domináns médiajelenlét folytán.

A kormányzó többség és egyes parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki szervezetek között 2019 során az Európai Parlament által vezetett pártközi párbeszéd ellenére Szerbiában számos ellenzéki párt folytatta a parlament bojkottját. Több ellenzéki párt bojkottálta a 2020. júniusi parlamenti választásokat is. Az új szerb parlamentben túlnyomó többsége van a kormánykoalíciónak, és nincsen életképes ellenzéki párt. Noha a június 21-i szerb parlamenti választásokon jelöltként indulók kampányolhattak, és nem sérültek az alapvető szabadságok sem, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) nemzetközi megfigyelői szerint a választók választási lehetőségeit korlátozta a kormányzó párt túlnyomó előnye és a kormányzati politikák népszerűsítése a legtöbb jelentős médiacsatornában. A választásokat számos ellenzéki párt bojkottálta.

A politikai pártok köz- és magánfinanszírozásának szabályai további reformra szorulnak. Szerbiában a kormány hozott az állami források választási célra való felhasználásának szabályozásáról szóló határozatot. Montenegróban még az új jogszabály 2019. decemberi elfogadása és 2020. áprilisi utólagos módosítása után is hiányos a politikai pártokat és finanszírozásukat szabályozó jogi keret. A politikai pártok és választási kampányok finanszírozásának átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tételéhez továbbra is jelentős erőfeszítésekre lenne szükség a régióban.

Törökországban az elnöki rendszer továbbra is túlságosan központosítja a hatalmat az elnöki szinten és közben nem gondoskodik az eredményes fékek és ellensúlyok mechanizmusáról. A parlament jogalkotási és felügyeleti funkciói továbbra is jelentősen korlátozottak. Az ellenzéki és kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) parlamenti képviselői közül sokan továbbra is őrizetben vannak. 2020 júniusában három parlamenti képviselőt fosztottak meg parlamenti képviselői jogállásától. A 2019. márciusi helyhatósági választásokon és a 2019. júniusában megismételt isztambuli polgármesterválasztáson nem érvényesült a médiapluralizmus és az összes politikai párt és jelölt számára minden szempontból objektívan tisztességes feltételek. Törökországnak javítania kell a választások tágabb környezetén és védelmeznie kell a választási folyamat integritását. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot és aláássa a helyi demokráciát a délkeleti térség választott polgármestereinek kényszerített felmentése és a kormány által kinevezett bizalmi emberekkel való helyettesítése, valamint a helyi önkormányzati képviselők őrizetbe vétele.

A kormányoknak megfelelő feltételeket kell teremteniük az ellenzék számára, hogy elláthassa demokratikus ellenőrző funkcióját. Az ellenzéknek ugyanakkor részt kell vennie a demokratikus folyamatban. A rövidített parlamenti eljárások túlzott használata akadályozza az ellenzéket ebben a szerepben és befolyásolja a megfelelően működő demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszerét is. A sürgősségi eljárások alkalmazása nem azonos mértékű az országokban, de általánosságban elmondható, hogy továbbra is túlzásba viszik és visszaélésre ad lehetőséget.

A parlamenteknek még a Covid19-válság során tett biztonsági intézkedések esetében is meg kell őrizniük a végrehajtó hatalom intézkedései feletti ellenőrzési jogkörüket és szerepet kell vállalniuk a szükségállapot felügyeletében, többek között a szükségállapot meghosszabbításáról szóló döntéshozatalban. A parlament feloszlatása vagy felfüggesztése negatívan hathat erre a jogkörre.

Albániában a kormány több határozatot hozott – a 2019. novemberi földrengés óta hatályos – szükségállapot 2020 júniusáig történő meghosszabbításáról. A parlamenti bizottságok távmunkában folytatták tevékenységüket, a heti plenáris ülések pedig április 16-án folytatódtak. A parlament elfogadta a büntető törvénykönyv fertőző betegségek terjesztésével kapcsolatos módosításait. A sürgős ügyek kivételével minden bírósági ügy felfüggesztésre került. A bírósági tárgyalások május végén folytatódtak.

Bosznia-Hercegovinában az állami szintű parlament nem ülésezett 2020 március közepe és május közepe között. A Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése szükségállapotot vezetett be április 3-ától május 20-ig, amivel teljes körű jogalkotási jogkörrel ruházta fel az elnököt; a Föderáció online parlamenti ülésezést vezetett be.

A koszovói kormány közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett 2020 márciusában. Intézkedések bevezetésére került sor az állampolgárok védelme érdekében, többek között ideiglenes tilalom vonatkozott a nem alapvető fontosságú mozgásra, karantén alá kerültek területek, tiltottak lettek az összejövetelek, javarészt megszűnt a légi forgalom és lezárásra kerültek a határok. Intézkedésre került sor továbbá az azonnali igények kezelése és a válsághelyzet társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése érdekében. A nemzetgyűlés tovább működött a válsághelyzet alatt is.

Montenegróban nem hirdettek szükségállapotot. A hatóságok intézkedtek a világjárvány elleni küzdelem, az állampolgárok védelme és a válsághelyzet társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése érdekében: korlátozták az állampolgárok gyülekezési szabadságát és szabad mozgását. A parlament jogalkotási folyamata közel 50 napra felfüggesztésre került, a kormány által a világjárványra adott válasz parlament általi felügyelete pedig korlátozott volt. A hatóságoknak megfelelő egyensúlyt kell teremteniük az egészségvédelem és a személyes egészségügyi adatok titkosságának tiszteletben tartása és az állampolgárok magánélethez való joga között.

Észak-Macedónia elnöke márciusban szükségállapotot hirdetett, amelyet többször is meghosszabbítottak 2020 júniusáig. A politikai vezetők konszenzussal eldöntötték, hogy a kezdetben április 12-re ütemezett előrehozott választásokat 2020. július 15-ig elhalasztják. Ezen időszak alatt a parlament feloszlatva maradt és a fő ellenzéki párt részvételével működő szakértői kormány adott ki rendeleteket. A hatóságok példátlan intézkedéseket hoztak az állampolgárok védelme érdekében, pl. korlátozták a nem alapvető fontosságú mozgást és az összejöveteleket, önkéntes karantént vezettek be, befagyasztották a légi forgalmat és lezárták a határokat. Intézkedésre került sor továbbá az azonnali igények kezelése és a válsághelyzet társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése érdekében.

Szerbiában március 15-én került kihirdetésre a szükségállapot az elnök, a miniszterelnök és a parlament elnökének aláírásával. A parlament csupán valamivel több mint hat héttel később ült össze és jóváhagyta a szükségállapotot április 28-29-én, majd egy héttel később megszüntette. A kezdetben áprilisra ütemezett parlamenti tartományi és helyhatósági választások el lettek halasztva. A hatóságok széles körben hoztak ideiglenes intézkedéseket, többek között szigorú kijárási korlátozást vezettek be, bezárták az iskolákat és egyetemeket, betiltották a nyilvános összejöveteleket, javarészt befagyasztották a légi forgalmat és lezárták a határokat.

A török parlamenti többség ellentmondásos jogszabálycsomagot alkotott. Egyéb intézkedések mellett célul tűzte ki a fogva tartottak magas számának csökkentését és rendelkezett mintegy 90 000 fogvatartott feltételes szabadságra bocsátásáról. Ebből azonban kizárta az állítólagos terrorizmussal összefüggő bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban lévőket, többek között jogászokat, újságírókat, politikusokat és emberijog-védőket. A parlament úgy határozott, hogy a világjárvánnyal összefüggésben 10 napos szünetet tart, amelyet a ramadán hónapja alatti egyhónapos rendes szünet követett.

Közigazgatási reform

A közigazgatás reformja alapvető fontosságú a kormányzás minden szintjének javításához. Magában foglalja a nagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot, a megfelelő államháztartási gazdálkodást és a szakszerűbb hatóságokat. Közigazgatási reform szempontjából Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia közepesen felkészült, összességében pedig haladás volt a régióban. Szerbiában azonban nem volt haladás, mivel nem csökkentették jelentősen a megbízott felső vezetői pozíciók túl magas számát. Koszovó valamelyest felkészült, Bosznia-Hercegovina pedig kezdeti szakaszban van. Törökországban visszaesés volt a szakpolitikák kidolgozása, a közigazgatás elszámoltathatósága és az emberierőforrás-menedzsment terén, ami negatívan hatott az általános felkészültségi szintre.

Volt valamennyi haladás a szakpolitikai tervezés fejlesztése terén, további erőfeszítés szükséges azonban a központi kormányzat erős minőség-ellenőrzésének megteremtéséhez. Montenegró megerősítette és racionalizálta a szakpolitikai tervezést és sikerült csökkentenie a stratégiai dokumentumok számát. A szakpolitikák, jogszabályok és állami beruházások továbbra is gyakran hatásvizsgálat nélkül készülnek.

A legtöbb országban még várat magára a közszolgálatok irányításának elszámoltathatósága és professzionalizálása és kezelni kell a túlzó átpolitizálást. A jogalkotási keretekbe átlátható és érdemalapú felvételi, magasabb és alacsonyabb beosztásba sorolási és felmentési eljárásokat kell ágyazni és következetesen végre kell hajtani őket a közszolgáltatások terén. Az államigazgatás felépítésének gondoskodnia kell az eredményes elszámoltathatósági rendről. A legtöbb ország erőfeszítéseket tett az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások javítása terén, különösen ami az e-szolgáltatásokat illeti. A közigazgatási reformok végrehajtásához fokozottabb intézményközi koordinációra van szükség.

Figyelembe kell venni a regionális és helyi önkormányzatoknak az Európai Unióhoz való igazodás folyamatában és végső soron az uniós szabályok alkalmazásában betöltött szerepét. Megfelelő egyensúlyt kell teremteni a központi, regionális és helyi kormányzatok között. Továbbra is mély aggodalomra ad okot a török hatóságoknak az ellenzéki pártállású polgármesterek által vezetett önkormányzatok ellen hozott döntései és intézkedései, különösen, amikor látszólag politikai motiváció van a háttérben.

Erősíteni kell az uniós vívmányok végrehajtásával megbízott szervek közigazgatási kapacitását és szakmai színvonalát, valamint garantálni kell a szabályozó szervek függetlenségét. Továbbra is alapvető fontosságú az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása, különösen a közbeszerzés rendszere és az államháztartási gazdálkodás eredményes, hatékony és átlátható működésének megteremtése. Noha Szerbia a közbeszerzési joga jelentős részét hozzáigazította az uniós vívmányokhoz, a 2020 februárjában elfogadott, vonalas létesítményekre vonatkozó különleges eljárásokról szóló jogszabály lehetővé teszi Szerbia számára, hogy a „különleges fontosságú” infrastrukturális projekteket kivonja a közbeszerzési szabályok hatálya alól, és így lehetővé teszi az európai uniós szabályok és normák kikerülését. Montenegróban a kormány 2019 októberében indította el a montenegrói repülőterek üzemeltetési koncessziójának nagy érdeklődésre számot tartó tenderét. A folyamat egyben a kormány próbatétele is abból a szempontból, hogy mennyire elkötelezett a tisztességes és átlátható közbeszerzés európai uniós normáinak betartása iránt. Törökországban nagy hiányosságok vannak az uniós vívmányokhoz való igazodásban ezen a téren, mivel a közbeszerzési szabályok hatályát jelentősen lecsökkentik a különféle kivételek és a diszkriminatív belföldi árelőnyök és egymással szembeni elszámolási gyakorlatok. A Covid19-világjárvány során a csalási kockázat csökkentése érdekében különösen fontos az ellenőrzési nyomvonalak fenntartása. A Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos összes közbeszerzési információnak a kormányzati portálokon történő közzététele szintén hozzájárul az átláthatóság és a bizalom növeléséhez.

Döntő fontossága van a nemzeti irányítási rendszerek irányítási elszámoltathatóságot, hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a közpénzek külső ellenőrzését fokozó reformjának. Észak-Macedóniában volt némi haladás az államháztartási belső ellenőrzéséről és a csalás elleni nemzeti stratégiáról szóló új szakpolitikai dokumentum végrehajtásával, azonban továbbra is feladat a belső kontroll fejlesztése és a külső ellenőrzési ajánlások eredményes nyomon követése, és a pénzügyi ellenőrzések sem hatékonyak még. Montenegróban további erőfeszítés szükséges az irányítási elszámoltathatóság kezeléséhez és a belső kontroll és belső ellenőrzés minden szinten történő erősítéséhez. Válság esetén a hatóságoknak különféle ellenőrzések fenntartásával kell gondoskodniuk a költségvetési döntések jóváhagyásnak megfelelő végrehajtásáról és a források terv szerinti felhasználásáról a pazarlás, csalás és rossz gazdálkodás elkerülése érdekében. Szavatolni kell ezen intézkedések átláthatóságát és külső felügyeleti szerveket kell bevonni a kormányzati intézkedések elszámoltathatóságának megteremtésébe. További erőfeszítéseket kell tenni a csalás elleni küzdelem terén, és a partnerországok ösztönözve vannak arra, hogy folytassák az ezen a téren megkezdett együttműködést és vegyék igénybe az Európai Csalás Elleni Hivatal támogatását a csaláskockázat csökkentésének érdekében.

Gazdaság

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltétele a működő piacgazdaság megléte és az Európai Unión belüli versenykényszer és piaci erők kezelésének kapacitása. Az utóbbi években a gazdasági kormányzás még központibb szerepet kapott a bővítési folyamatban. A Bizottság nyomon követése ezen a téren a gazdasági reformprogram értékelésén 19 és a csatlakozás bővítési csomagban szereplő gazdasági kritériumai teljesítésének értékelésén keresztül történik. A referencia-időszak alatt Albánia, Montenegró és Szerbia haladt valamennyit a működő piacgazdaság megléte és a versenyhelyzet kezeléséhez szükséges kapacitás terén. Törökország nem haladt, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Észak-Macedónia pedig korlátozott mértékben haladt a működő piacgazdaság megléte tekintetében. Észak-Macedónia emellett valamennyit haladt a versenyhelyzet kezeléséhez szükséges kapacitások tekintetében, míg Törökország nem haladt, és Bosznia-Hercegovina és Koszovó korlátozott mértékben haladt ebből a szempontból. Az egyetlen működő piacgazdaság – az ezzel kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére is – Törökország, amely emellett jól felkészült a versenykényszer kezeléséhez szükséges kapacitás terén is.

A nyugat-balkáni partnereknek fontos kihasználatlan gazdasági potenciálja és komoly lehetősége van a régión belüli gazdasági együttműködés és kereskedelem terén. Közel 18 milliós népességével a régió az Európai Unió termékei fontos piacának számít. A Covid19-világjárvány előtt a régióban mért átlagos növekedési ütem meghaladta az európai uniós átlagot, de még mindig nem elég az európai uniós jövedelemszintekhez való reálkonvergencia támogatásához. A Covid19-világjárvány jelentős keresleti és kínálati sokkot okozott, amelyben csökkent a termelést és nőtt a munkanélküliség. Az egyes országokban a recesszió időtartama és súlyossága a gazdasági struktúráktól és a globális ellátási láncok, az idegenforgalom, az átutalások vagy (egyes esetekben) az árukivitel fontosságától függ majd. A régióbéli partnerek azonnali és utólagos költségvetési intézkedéseket hoztak a válság hatásának csökkentésére, ami elkerülhetetlenül magasabb államadósságot és hiányszinteket eredményezett. Komoly kihívást jelent majd a célzott, eredményes és átlátható válságelhárítás és a középtávú költségvetési fenntarthatóság együttes megteremtése.

A Covid19-világjárvány rávilágított a nagy fokú piaci integrációra és az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerek gazdaságai, valamint a nyugat-balkáni gazdaságok egymás kölcsönös függőségére. A nyugat-balkáni régió részese az Európai Unióval való szabályozási konvergencia folyamatának. Ez az összehangolás lehetővé teszi majd a regionális gazdasági térség mélyítését és az Európai Unió szabályain és normáin alapuló közös regionális piaccá való átalakítását. A két fejlődés egymást erősíti és vonzó befektetési területté teszi a régiót.

A nyugat-balkáni partnerek azonban továbbra is jelentős kihívásokkal küzdenek, amelyek megakadályozzák, hogy teljes mértékben kihasználják gazdasági potenciáljukat, és hogy felzárkózzanak az Európai Unióval való konvergencia terén. A növekedés, munkahelyteremtés és a jövedelmek utóbbi években tapasztalt növekedése ellenére az országok továbbra is lemaradásban vannak gazdasági struktúrájuk reformálása és versenyképességük javítása terén. Esetükben még mindig magas a munkanélküliség (különösen a fiatalok körében), jelentős a strukturális munkaerőhiány, állandósult az informális gazdaság, a képzett munkaerő elvándorlása, a nők alacsony munkaerőpiaci részvétele és alacsony az innováció mértéke. Alapvető fontosságú a régióbéli oktatási és képzési rendszerek színvonalának és relevanciájának javítása, valamint a munkáltatók és az oktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése. A befektetési környezet továbbra is javarészt változatlan és jellemző rá a gyenge lábakon álló jogállamiság, az állami támogatási szabályok megfelelő érvényesítésének hiánya, az állandósult szürkegazdaság, a vállalkozások rossz hozzáférése a finanszírozási eszközökhöz, valamint a regionális integráció és konnektivitás alacsony szintje. Az állam gazdasági beavatkozása nem csökken. Az infrastruktúra korszerűsítése rendkívül fontos, ezért a vonatkozó beruházási projekteket egyedi projektcsatornákon keresztül, az EU-val közösen megállapított prioritásoknak megfelelően kell kivitelezni. A jelentős beruházási döntéseket átlátható módon és kellő gondossággal kell meghozni, mint például a nyugat-balkáni beruházási keretből finanszírozott összeköttetési projektek esetében.

A Covid19-válság során kulcsfontosságú volt az áruk (elsősorban az alapvető élelmiszerek és orvostechnikai eszközök) akadálytalan áramlásának megteremtése. Ennek érdekében az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerek zöld folyósókat alakítottak ki a kritikus határátkelőhelyeken, valamint a nyugat-balkáni partnerek is így tettek a megfelelően koordinált és gyors régión belüli kereskedelem érdekében.

Az Európai Unió továbbra is messze a nyugat-balkáni partnerek legnagyobb kereskedelmi partnere: 2019 során a teljes árukereskedelem 69,4 %-áért felelt (a teljes kivitel 82,9 %-a és a teljes behozatal 61,8 %-a). 2009 óta a kereskedelem 129,6 %-kal bővült.

A régióban az európai uniós vállalatok a legnagyobb befektetők, a külföldi működőtőke-befektetések 73 %-át adják. Ezért tehát ők adják a növekedés és munkahelyteremtés fő külső hajtóerejét a régióban. A külföldi finanszírozású gazdasági tevékenységek európai uniós értékeknek, normáknak és szabványoknak való teljes körű megfelelése szempontjából kulcsfontosságú a régió reziliánciájának erősítése, főként az olyan kulcsterületeken, mint a jogállamiság, a közbeszerzés, a környezetvédelem, az energetika, az infrastruktúra és a verseny. A harmadik országok fokozódó nyugat-balkáni üzleti és befektetési tevékenysége gyakran nem törődik a társadalmi-gazdasági és pénzügyi fenntarthatósággal és az Európai Unió közbeszerzési szabályaival, valamint magas eladósodottságot, az európai uniós vállalatok piacairól versenyképtelenség miatti kizárást, az állami források nem optimális felhasználását és a stratégiai eszközök és erőforrások feletti ellenőrzés átengedését eredményezhetik.

A régió jelen közleménnyel párhuzamosan elfogadott gazdasági és befektetési terve jelentős szerepet játszik majd a fent vázolt kihívások kezelésben és a kölcsönösen előnyös, fenntartható gazdasági növekedés és befektetés támogatásában.

Törökországban továbbra is súlyos aggodalomra ad okot az ország piacgazdaságának működése. A recesszió és a belföldi kereslet gyors esése piaci fordulatot és a folyó fizetési mérleg hiányának megszűnését eredményezte, Törökország külső finanszírozási igénye azonban továbbra is magas, ami kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot a befektetői hangulatnak és a szankciók kockázatának. Az infláció nagyon magas szintről zuhant, de továbbra is magasabb a célnál. A gazdaság 2019 második felében visszapattant, amit az állami szektor expanzív politikája és a nettó export erős hozzájárulása segített. A gyengélkedő munkaerőpiac, a javítandó vállalati mérlegek és az állandósult geopolitikai bizonytalanság miatt azonban a helyreállítás továbbra is törékeny. Törökországban továbbra is nagy az informális szektor. Az állam továbbra is beavatkozik az árképzési mechanizmusokba, és továbbra is hiányoznak az állami támogatások végrehajtási szabályai, végrehajtása és átláthatósága, valamint az intézményi struktúra is hiányos. Törökország gazdasági irányítását tovább rontotta a hitelességet és a független intézmények működését aláásó, időről időre jelentkező politikai nyomás. Törökországnak vissza kell fordítania a piaci reformok terén jelentkező visszaesést. Kereskedelmi és befektetési kapcsolatok szempontjából Törökország továbbra is jól integrált az Európai Unió piacába, csökkent viszont az EU relatív részesedése Törökország külkereskedelmében (az EU részesedése a török kivitelből a 2018-ban mért 50 %-ról a 2019-ben mért 48,5 %-ra esett, míg a behozatalból való részesedése 36,25 %-ról 34,2 %-ra), miközben egyre szaporodnak az eltérések Törökországnak az EU–Törökország vámunió szerinti kötelezettségeitől. Továbbra is jelentős minőségi és hozzáférhetőségi problémák vannak az oktatás terén. A nők nehezen férnek hozzá a színvonalas oktatáshoz és a munkaerőpiachoz.

III.A TAGSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK VÁLLALÁSI KÉPESSÉGE

A nyugat-balkáni partnerek – bár eltérő ütemben, de – számos területen folytatták jogszabályaiknak az Európai Unió követelményeihez való igazítását.

A legtöbb nyugat-balkáni ország már közepes mértékben felkészült a belső piac sok területén: az áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgása, versenypolitika, pénzügyi szolgáltatások és fogyasztó- és egészségvédelem. Montenegró és Szerbia jól felkészült a társasági jog és a szellemi alkotások joga terén. Szerbia jól haladt a letelepedés joga, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a társasági jog, a szellemi alkotások joga, a versenypolitika és a pénzügyi szolgáltatások terén.

A legtöbb nyugat-balkáni ország közepesen felkészült a versenyképességgel és inkluzív növekedéssel összefüggő területeken, úgymint az információs társadalom és média, adózás, gazdaság- és monetáris politika, vállalkozás- és iparpolitika. Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia mérsékelten felkészültek az információs társadalom és az audiovizuális média terén, beleértve a digitális menetrend stratégiákat és az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat. Koszovó valamelyest felkészült ezeken a területeken, míg Bosznia-Hercegovina a felkészülés korai szakaszában van. Montenegró jól haladt az adózás, a tudomány és a kutatás terén. Montenegró és Szerbia jól felkészült a tudomány, a kutatás, az oktatás és a kultúra terén. A vámunió terén Észak-Macedónia – amely jól haladt – és Szerbia jól felkészült, míg Albánia, Koszovó és Montenegró mérsékelten felkészült. Bosznia-Hercegovina valamelyest felkészült. Összességében azonban társadalmi-gazdasági reformokra van szükség a meglévő strukturális gyengeségek, alacsony versenyképesség, magas munkanélküliség és a Covid19‑világjárvány hatásai kezelésének támogatása érdekében.

A zöld átállás és a fenntartható konnektivitás kulcsfontosságú a régión belüli és az Európai Unióba való gazdasági integráció szempontjából, valamint elősegíti a régión belüli határon átnyúló kereskedelmet és valós előnyöket teremt a vállalkozások és az állampolgárok számára. Szerbia és (részben) Montenegró jól felkészültek a közlekedéspolitika terén. Észak-Macedónia jól haladt az energetika terén és jól felkészült a transzeurópai hálózatok terén, amely tekintetében Montenegró és Szerbia mérsékelt felkészültséget mutat. Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia valamelyest felkészült a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén, Koszovó a felkészülés korai szakaszában van, Bosznia-Hercegovina pedig korai szakaszban van / valamelyest felkészült. Ezen a téren minden országnak jelentősen növelnie kell az erőfeszítését.

Erőforrások, mezőgazdaság és kohézió szempontjából Észak-Macedónia és Montenegró mérsékelten felkészültek a mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén, míg Albánia, Koszovó és Szerbia valamelyest felkészültek, Bosznia-Hercegovina pedig korai szakaszban van. Észak-Macedónia és Montenegró jól haladt az élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügyi politika terén. Ezen túlmenően a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében a felek döntöttek a gyümölcs- és zöldségkereskedelem elősegítéséről. A regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása tekintetében a nyugat-balkáni partnerek mérsékelten felkészültek, kivéve Bosznia-Hercegovinát, amely korai szakaszban van.

A tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országoknak fel kell gyorsítaniuk és fenn kell tartaniuk megfelelőségüket az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (CFSP), beleértve a korlátozó intézkedéseket is. A Nyugat-Balkánon Albánia és Montenegró továbbra is teljeskörűen megfelelnek az összes CFSP-állásfoglalásnak (az Európai Unió nevében tett főképviselői/alelnöki nyilatkozatok és a korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatok). Szerbia továbbra is világszerte számos országgal, többek között Oroszországgal, Kínával és az USA-val, intenzíven épített kapcsolatokat és stratégiai partnerségeket. Szerbia Kínával folytatott együttműködése növekedett a Covid19-válság alatt és a magas rangú tisztviselők Kína-barát és EU-szkeptikus kommunikációja jellemezte. Törökország külpolitikája egyre jobban ütközött az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitika szerinti prioritásaiba, különösen Törökország Északkelet-Szíriában végrehajtott katonai műveletei és a líbiai nemzeti egységkormánnyal aláírt két egyetértési nyilatkozat (egyikük a biztonsági együttműködésről szól és a nemzeti egységkormány nagyobb török támogatását eredményezte, a másik pedig a tengeri joghatóság meghatározásáról szól és nem veszi figyelembe Görögország szigeteinek szuverén jogait) miatt.

Törökország folytatta az európai uniós vívmányokkal való összehangolást – bár nagyon korlátozott ütemben és hiányosan, ami jelzi az átfogó összehangolási stratégia hiányát. Továbbra is volt visszaesés a verseny, az információs társadalom és média, a gazdaság- és monetáris politika, a vámunió, a külkapcsolatok és a külügyek, a biztonság- és a védekezéspolitika számos lényeges szempontjából. Törökország jól halad a társasági jog, a transzeurópai hálózatok, a tudomány és a kutatás terén és jól felkészült az áruk szabad mozgása, a szellemi alkotások joga, a pénzügyi szolgáltatások, a vállalkozás- és iparpolitika, a fogyasztó- és egészségvédelem, a vámunió és a pénzügyi ellenőrzés terén.

IV.REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK

A jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés alapvető eleme a stabilizációs és társulási, valamint a bővítési folyamatnak. Folytatódtak a rendszeres kormányközi kapcsolatok, a szakmai párbeszéd és a bilaterális és regionális szintű együttműködés.

Az inkluzív regionális szervezetek (a Regionális Együttműködési Tanács, a közlekedési közösség, és a CEFTA) fontos szerepet játszottak a régió válaszlépéseinek végrehajtásban a Covid19-válság során. Hatékonyan koordináltak az összes nyugat-balkáni partnerrel, egymással és a Bizottsággal.

Továbbra is eredményes volt a regionális együttműködés. A konnektivitási menetrend hozzájárult a közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztéséhez. További jelentős erőfeszítések szükségesek azonban a regionális megállapodásokból és kötelezettségvállalásokból eredően fennálló kötelezettségek teljesítéséhez, többek között a 2015-ben megállapított konnektivitási reformintézkedések végrehajtásához. A régió országainak teljes felelősséget kell vállalniuk. Nem lehet semmilyen akadálya a nyugat-balkáni partnerek regionális együttműködési kezdeményezésekben és eseményeken való teljes és inkluzív részvételének. Az Erasmus+ program továbbra is támogatta az interkulturális párbeszédet a fiatalok körében.

A 2019-es poznani nyugat-balkáni csúcstalálkozó és az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerek közötti 2020. májusi zágrábi csúcstalálkozó egyaránt lehetőséget jelentett a régió vezetőinek, hogy megállapodjanak az ambiciózus zöld és digitális átalakulás és a konnektivitás minden dimenzióra kiterjedő fejlesztésének folytatásáról: közlekedési, energetikai, digitális és emberek közötti kapcsolatok. A vezetők támogatták a régióra vonatkozó zöld menetrendet, amely nemcsak közvetlenül szolgálná az állampolgárok egészségét és jóllétét, de befektetési és idegenforgalmi szempontból is vonzóbbá tenné a régiót és kihasználná a zöld növekedés és a körforgásos gazdaság jelentős gazdasági potenciálját is. A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend kiegészíti a régió gazdasági és befektetési tervét.

A regionális integráció kulcsfontosságú tényező a nyugat-balkáni életszínvonal növelésében. A regionális gazdasági térség megteremtése növeli a versenyt, lehetővé teszi a méretgazdaságosságot és a termelékenységi nyereségeket. A regionális piac kibontakoztatja a régión belüli kereskedelmet és vonzóbb befektetési célponttá teszi a Nyugat-Balkánt. A piaci integráció segít az új értékláncok kialakításában és a régió vonzerejének növelésében a külföldi működőtőke-befektetések szempontjából. A fejlettebb közlekedési és energetikai konnektivitás felgyorsítja a páneurópai hálózatokba való integrálódást. A közlekedési közösség támogatja és erősíti a konnektivitási menetrend végrehajtását.

A gyors és biztonságos digitális konnektivitás a Nyugat-Balkán piac- és befektetőbarát környezetének megteremtéséhez szükséges reformok alapvető fontosságú eleme. A regionális gazdasági térség részeként a 2019 áprilisában aláírt új regionális roamingmegállapodás a roamingdíjak fokozatos csökkentéséhez vezetett 2019 júliusáig és 2021 júliusára meg is szünteti a roamingdíjakat. A megállapodás megnyitja továbbá az utat nyugat-balkáni partnerek és az Európai Unió közötti roamingköltségeknek a nyugat-balkáni partnerekre vonatkozó európai digitális menetrend szerinti csökkentését célzó ütemterv előkészítéséhez.

Kereskedelmi szempontból a CEFTA keretében hozott lejárt határidejű határozatok elfogadása magában foglalja a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálásáról szóló 6. kiegészítő jegyzőkönyv elfogadását, az engedélyezett gazdálkodói programok kölcsönös elismerését és a gyümölcs- és zöldségfélék kereskedelmének elősegítéséről szóló megállapodás elfogadását.

A 2019. júliusi poznani nyugat-balkáni csúcstalálkozón elfogadták a felsőfokú képesítések elismeréséről szóló nyilatkozatot. Ez megteremti a felsőfokú képesítések és külföldön töltött tanulmányi időszakok automatikus elismerési modelljét és fontos része a szorosabb regionális gazdasági integrációért tett erőfeszítéseknek. Az integráltabb munkaerőpiac megteremtéséhez és a régió ifjúsága lehetőségeinek megteremtéséhez több erőfeszítésre van szükség a szakmai képesítések kölcsönös elismerése terén.

Továbbra is fontos a múlt örökségén való túljutás és az 1990-es évek konfliktusaiból eredő viták kezelése. Továbbra is megoldásra várnak fontos megoldatlan bilaterális kérdések, többek között a határkérdések, a háborús bűnök áldozatainak való igazságszolgáltatás, a továbbra is eltűntként nyilvántartott személyek azonosítása és a múltbeli atrocitások pontos számbavétele regionális szinten. Az Európai Unióban nincsen helye a lázító hangvételű retorikának vagy a háborús bűnösök dicsőítésének – egyik oldalról sem.

A régió egyik legsürgetőbb kérdése továbbra is a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának igénye. Továbbra is kihívások terhelik a Pristina–Belgrád kapcsolatot. 2020. április 1-jén a koszovói ügyvivő kormány teljesen eltörölte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező behozatalra vonatkozó, 2018 novembere óta hatályos 100 %-os vámot, és június 6-án minden kölcsönösségi intézkedés is megszűnt. Pozitív első lépésként értékelhető az európai uniós közvetítéssel folyó párbeszéd 2020. júliusi folytatása és mindkét félnek a párbeszédbe való visszatérésre tett kötelezettségvállalása. Ezt további kézzel fogható haladásnak kell követnie a normalizációról szóló átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás irányába.

A meglévő megállapodásokat – többek között az Észak-Macedónia és Görögország közötti preszpa-tavi megállapodást és a Bulgáriával kötött jószomszédi viszonyról szóló szerződést – minden félnek továbbra is jóhiszeműen végre kell hajtania.

A Földközi-tenger keleti térségében és az Égei-tengeren lévő feszültségek továbbra is aláásták a regionális stabilitást és biztonságot. A ciprusi tengeri övezetben folyó engedély nélküli török szénhidrogén-kutatás, a líbiai nemzeti egységkormánnyal aláírt egyetértési megállapodás és a Görögország sérelmére elkövetett provokatív lépések erőteljes növekedése miatt a Bizottság többször is sürgette Törökországot, hogy kerüljön bármiféle olyan fenyegetést, súrlódási lehetőséget vagy lépést, amely árthat a jószomszédi kapcsolatoknak és hátráltathatja a viták békés rendezését. A Bizottság többször is hangsúlyozta az Európai Unió tagállamai összes szuverén jogát. Ilyen többek között a bilaterális megállapodások kötésének joga és a természeti erőforrások feltárása és kitermelése az Európai Unió vívmányaival és a nemzetközi joggal – többek között az ENSZ tengerjogi egyezményével – összhangban. Az összes szomszédos parti állam szuverenitását és a tengeri övezetek feletti szuverén jogát – beleértve a szigeteiket is megillető jogokat – tisztelteben kell tartani, és a kizárólagos gazdasági övezetek és a kontinentális talapzat területmeghatározását a nemzeti joggal összhangban, párbeszéd keretében, jóhiszeműen és a jószomszédi viszonyra törekedve kell kezelni. Törökország jogosulatlan fúrására válaszul az Európai Unió célzott intézkedési keretet fogadott el 2019 novemberében Törökországgal szemben és 2020 februárjában úgy határozott, hogy további két magánszemélyt vesz fel az ezen szankciókeret szerinti névjegyzékbe. A török kutatóhajó 2020. szeptember 12-i visszahívása lehetővé tette a Görögországgal folytatott feltárási tárgyalások folytatásának bejelentését.

A 2020. október 1-jei következtetéseiben az Európai Tanács határozottan elítélte a Ciprusi Köztársaság szuverén jogainak megsértését, aminek véget kell vetni. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatos építsen ki. Ebben a tekintetben feltétlen követelmény a jóhiszemű párbeszéd, valamint az Európai Unió érdekeivel ellentétes és a nemzetközi jogot és az Európai Unió tagállamai szuverén jogait sértő egyoldalú fellépésektől való tartózkodás. Minden nézeteltérést békés párbeszéd keretében és a nemzetközi joggal összhangban kell rendezni. Az Európai Unió üdvözölte Görögország és Törökország bizalomépítő lépéseit és a két ország kontinentális talapzatának és kizárólagos gazdasági övezetének területmeghatározására irányuló közvetlen feltárási tárgyalások folytatásának bejelentését. Erőfeszítéseiket fenn kell tartani és szélesíteni kell.

Törökország folytatólagos elkötelezettsége és konkrét hozzájárulása a ciprusi kérdés ENSZ keretében való és a vonatkozó biztonsági tanácsi határozatoknak megfelelő tisztességes, átfogó és tartós rendezéséről szóló tárgyalásokhoz kiemelkedően fontos. Fontos megtartani az Egyesült Nemzetek Szervezete által vezetett Ciprusról szóló rendezési tárgyalások terén eddig elért haladást és felkészülni a tisztességes, átfogó és tartós rendezésre – beleértve a külső szempontokat is. Törökországnak sürgősen teljesítenie kell az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségét és haladni a Ciprusi Köztársasággal fennálló viszony normalizálása felé.

V.KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A fenti elemzés és a melléklet országonkénti összefoglalóiban szereplő értékelések alapján a Bizottság a következő következtetéseket és ajánlásokat terjeszti elő:

I

1.A hiteles bővítési politika geostratégiai befektetés egész Európa békéjébe, stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe. Szigorú, de tisztességes feltételrendszerre és a saját érdemek elvére építve mozdítja elő a partnerországok átalakulását és modernizációját egy kihívásokkal teli környezetben. Továbbra is a partnerországok politikai akarata és elszántsága jelenti a siker kulcsát.

2.Jelentős változások történtek az Európai Unió bővítési menetrendjében – a következő három pillér alapján újult meg a Bizottság megközelítése: a csatlakozási folyamat javítására irányuló javaslat, a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával való megnyitásáról szóló tanácsi határozat és a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervre vonatkozó, jelen közleménnyel párhuzamosan elfogadott javaslat.

3.Az Európai Bizottság által 2020 februárjában ismertetett és a Tanács által márciusban jóváhagyott javaslat kiszámíthatóbbá, hitelesebbé, dinamikusabbá, erőteljesebb politikai irányításúvá és így még erősebbé teszi a csatlakozási folyamatot. A Bizottság javaslata hangsúlyozza az érdemeken alapuló, valamint a kölcsönös bizalmon és az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerek egyértelmű elkötelezettségén alapuló csatlakozási folyamat fontosságát. Még erősebb hangsúlyt kapnak a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése, a közigazgatás és a gazdaság alapvető területein végrehajtandó reformok. A nyugat-balkáni partnereknek haladást kell elérniük a megbékélés, a jószomszédi viszonyok és a regionális együttműködés terén is.

4.Elismerve a két országnak a reformok terén elért fontos eredményeit, az Általános Ügyek Tanácsának 2020. márciusi ülése döntött a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával való megnyitásról is.

5.Az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős új különleges képviselőjének a 2020. áprilisi kinevezése szintén azt tükrözte, hogy prioritást élvez a régió, valamint a Szerbia és Koszovó közötti viszony normalizálása. Az Európai Unió közvetítésével folyó párbeszéd júliusban folytatódott, és számos magas szintű és munkaszintű találkozóra került már sor.

6.A 2020. május 6-i zágrábi nyilatkozat megerősítette a Nyugat-Balkán egyértelmű európai perspektíváját. A nyugat-balkáni vezetők határozott stratégiai döntésként erősítették meg elkötelezettségüket az európai perspektíva és a szükséges kulcsfontosságú reformok iránt. Ezen elkötelezettség hitelessége a világos nyilvános kommunikációtól és a szükséges reformok végrehajtásától is függ. A zágrábi nyilatkozatban az Európai Bizottság felkérést kapott, hogy készítsen gazdasági fellendülést célzó stabil gazdaságélénkítési és beruházási tervet a régiónak.

7.Törökország továbbra is az Európai Unió fontos partnere olyan közös érdeknek számító alapvető területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energetika és a közlekedés. 2019 júniusában a Tanács megismételte, hogy Törökország egyre inkább távolodik az Európai Uniótól, továbbá hogy Törökország csatlakozási tárgyalásai holtpontra jutottak, és további fejezetek nem nyithatók meg vagy zárhatók le. A fenti értékelés alapjául szolgáló tények továbbra is fennállnak.

8.2020-ra a Covid19-világjárvány romboló hatása is rányomta a bélyegét. Minden bővítési ország hatóságai szigorú intézkedésekkel igyekeztek korlátot szabni a világjárvány terjedésének és egészségügyi hatásainak, valamint enyhíteni a társadalmi-gazdasági következményeket. A világjárványnak azonban jelentős gazdasági hatása van, ami korlátozott fiskális mozgásteret hagy a kormányok beavatkozásának. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek arányosnak és időben korlátozottnak kell lennie, valamint tiszteletben kell tartania az alapvető szabadságokat, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát.

9.Noha magát az EU-t is súlyosan érintette a válság, az Unió így is 3,3 milliárd EUR összeget meghaladó támogatási csomagot mozgósított, amelynek keretében többek között közvetlen támogatást nyújt az egészségügyi kihívások kezeléséhez és jelentős forrásokat juttat a régió gazdasági helyreállításához. Az Európai Unió emellett kiemelt partnerekként kezeli a Nyugat-Balkánt, és hozzáférést biztosít a térség számára a rendes körülmények között az Európai Unió tagállamai számára fenntartott számos kezdeményezéshez és eszközhöz. Az Európai Unió ezen támogatása messze felülmúlja azt, amit bármely más partner nyújtott a régiónak, és ez egyértelműen mutatja a régió stratégiai beágyazottságát.

II

10.Montenegróban a hatóságoknak az európai integráció stratégiai célja iránti politikai elkötelezettsége rendszeresen és következetesen kifejezésre kerül mint az ország kulcsfontosságú prioritása, és általánosságban is tükröződik a vonatkozó szakpolitikai döntésekben. Ilyen volt többek között a folytatólagos és teljes összehangolás az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájával.

A Bizottság értékelése, hogy (a tárgyalási keretnek megfelelően) megteremtődött az egyrészt a jogállamisági fejezetek szerinti haladás, és másrészt a több fejezetet érintő csatlakozási tárgyalások terén tett haladás közötti egyensúly. A referencia-időszak során Montenegró korlátozottan haladt az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok (23. fejezet) terén, és valamennyire haladt a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság (24. fejezet) terén. A legutolsó fejezet 2020. júniusi megnyitása után a csatlakozási tárgyalások további haladásának prioritása (még az egyéb fejezetek ideiglenes lezárása irányába való haladás előtt) továbbra is a 23. és 24. fejezetben meghatározott időközi jogállamisági kritériumok teljesítése.

A jogállamiság terén Montenegró hosszú utat tett meg a jogi és intézményi kerete reformálásában, és további eredményeket ért el a legtöbb területen. A tárgyalási zárókritériumok meghatározása lehetőséget nyújt majd az Európai Uniónak arra, hogy meghatározza a Montenegró által ezen két fejezet zárása előtt teljesítendő követelményeket. Montenegró csak akkor jut a csatlakozási folyamatnak ebbe a szakaszába, ha az ország megszünteti a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadsága és a korrupció elleni küzdelem kritikus területein meglévő hiányosságokat és foglalkozik a politikai beavatkozással, a kulcsfontosságú független intézményekben való kinevezések hiányával és az igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályokkal, anélkül, hogy felszámolná az igazságszolgáltatási reform terén elért korábbi eredményeket. Montenegró összességében stabilan haladást ért el a tárgyalási fejezetek terén, jelenleg azonban egyetlen fejezet sem teljesíti a lezárás összes feltételét.

A Covid19-világjárvánnyal szembesülve Montenegró széles körű intézkedéseket hozott, többek között szigorú kijárási korlátozási időtartamot és korlátozó intézkedéseket vezetett be. A parlament nem vett részt a Covid19-világjárvány kezelését célzó kezdeti intézkedésekről szóló döntéshozatali eljárásban, utólag azonban tájékoztatást kapott a meghozott intézkedésekről és jóváhagyott számos gazdasági válaszlépés-csomagot.

Komoly feszültség és bizalmatlanság uralkodott a politikai szereplők körében a választások előtt. Az ideiglenes parlamenti bizottság határozatképesség hiányában képtelen volt befejezni a munkáját, így a 2020. augusztus 30-i általános választások javarészt változatlan választási keretek között zajlottak. Egyetlen politikai párt sem bojkottálta a választásokat. Az EBESZ/ODIHR előzetes értékelése szerint a montenegrói választások a verseny szellemében, ám az egyházzal és a nemzeti identitással kapcsolatos kérdések tekintetében rendkívül polarizált környezetben zajlottak. A gyakran konfrontatív hangnem ellenére a kampány békés volt. A versenyzők átadhatták üzeneteiket, az állami forrásokkal való visszaélés, valamint a domináns médiajelenlét folytán a kormányzó párt azonban jogtalan előnyt szerzett. A Covid19 jelentette kihívás nem tántorította el a szavazókat a részvételtől; a részvételi arány rekordmagas, 76,6 % volt. Az uniós csatlakozáshoz vezető úton való haladás érdekében az új parlamentnek és kormánynak fenn kell tartania az Európai Unióval összefüggő politikai és gazdasági reformokkal kapcsolatos széles körű konszenzust, különös hangsúlyt fektetve az időközi jogállamisági kritériumok teljesítésére.

Továbbra is jó volt a haladás a szakpolitikák és a stratégiai szakpolitikai dokumentumok tervezése és minőségének nyomon követése terén. A kormánynak a bírói kar és a független intézmények tagjai számára állami finanszírozású lakást vagy kedvező feltételű kölcsönt juttató politikája azonban aggodalomra adott okot a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerének eredményességével kapcsolatban. Nagyobb erőfeszítésre lenne szükség annak érdekében, hogy a civil társadalom jobban részt vehessen a csatlakozási és jogalkotási folyamatokban.

2019 során az idegenforgalmi rekordszezonnak, a fellendülő lakossági fogyasztásnak és szolgáltatásexportnak köszönhetően erőteljesen, 3,6 %-kal nőtt a GDP. Az idegenforgalomtól erősen függő montenegrói gazdaság teljesítménye a Covid19-járvány negatív hatásai miatt azonban várhatóan romlani fog 2020-ban. A Covid19-járvány felerősítette a strukturális gyengeségeket és rávilágított arra, hogy nagy szükség van a reformokra, különösen a népegészségügy, a foglalkoztatás, a szociális védelem és a vállalkozási környezet terén.

11.A szerb kormány továbbra is stratégiai célként határozza meg az európai uniós tagságot. Nagyobb hangsúlyt kell azonban fektetni a Szerbia fő politikai és gazdasági partnerének számító Európai Unióval kapcsolatos objektív, pozitív és egyértelmű kommunikációra.

Szerbia esetében a jogállamiság és a Koszovóval való kapcsolat normalizálása felé való elmozdulás alapvető fontosságú, és továbbra is meghatározó lesz a csatlakozási tárgyalások sebessége szempontjából. A referencia-időszak során Szerbia nagyon korlátozottan haladt az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok (23. fejezet) terén, és valamennyire haladt a jogérvényesülés, szabadság és biztonság (24. fejezet) terén. Továbbra is kihívások terhelik a Pristina–Belgrád kapcsolatot, noha az európai uniós közvetítéssel folyó párbeszéd júliusi újrakezdése nagyon pozitív lépésnek tekinthető. A Bizottság összefoglalva úgy értékeli, hogy jelenleg összességében egyensúly van egyrészt a jogállamiság és a normalizáció terén való haladás, és másrészt a fejezeteken átívelő tárgyalások haladása között.

A jogállamiság terén való előrelépés azonban nem annyira gyors és eredményes, mint amilyen egy tárgyaló országtól elvárható lenne. Szerbiának sürgősen fel kell gyorsítania és mélyítenie kell a reformokat különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a tömegtájékoztatás szabadsága, a háborús bűnök belföldi kezelése és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Szerbiának ezenfelül célul kell kitűznie a 23. és 24. fejezet szerinti időközi kritériumok teljesítését, többek között a 23. és 24. fejezetre vonatkozó felülvizsgált cselekvési tervek eredményorientált végrehajtásával.

A Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása terén Szerbia elkötelezettséget és részvállalást tanúsított a folytatódó párbeszédfolyamatban. Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tennie és hozzá kell járulnia az átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás Koszovóval való megkötésének kedvező környezet megteremtéséhez. Ez a megállapodás sürgős és döntő fontosságú Koszovó és Szerbia európai útjának folytatásához. Szerbiának emellett továbbra is érvényesítenie kell és végre kell hajtania a párbeszéd során korábban született összes megállapodást.

Szerbia politikai színterére a folytatódó polarizálódás a jellemző. A Covid19-járványra válaszul a kormány 2020 márciusában szükségállapotot hirdetett és széles körű ideiglenes intézkedéseket vezetett be. A parlament csak valamivel több mint hat héttel a szükségállapot kihirdetése után ült össze, ami miatt korlátozottan folt képes ellátni a végrehajtó hatalom felügyeletét ezen időszak alatt. A (kezdetben 2020 áprilisára tervezett) szerb parlamenti, tartományi és helyhatósági választásokat június 21-re halasztották. Noha a választásokat hatékonyan bonyolították, a kormányzó pártok domináns helyzetben voltak, többek között a médiában. A választási reformra vonatkozó, pártokon átívelő konszenzus megteremtésére irányuló, Európai Parlament által vezetett erőfeszítések ellenére számos ellenzéki párt bojkottálta a választásokat és emlegetett demokratikus aggályokat és egyenlőtlen versenyfeltételeket. Az újonnan alakult szerb parlamentben túlnyomó többsége van a kormánykoalíciónak, és nincsen hatékonyan működő ellenzék.

Szerbia továbbra is fontos partner az Európai Unió KBVP-misszióiban és -műveleteiben, azonban továbbra is csekély mértékben igazodik az Európai Unió külpolitikájához.

Szerbiának még mindig jelentős mértékben csökkentenie kell a megbízott közigazgatási felső vezetői pozíciók túl magas számát. Egyre növekvő aggodalomra ad okot az átláthatóság és az érdemalapú felvételi eljárás tiszteletben tartásának hiánya a közszolgálati felső vezetői pozíciók esetében. Szerbia felgyorsította jogszabályainak az Európai Unió vívmányaival való összehangolását a gazdasági és a belső piaci fejezetek terén. A gazdasági reformoknak továbbra is volt eredménye, különösen a makrogazdasági stabilizáció tekintetében. Tovább javult a munkaerőpiac teljesítménye. Volt haladás az adóhatósági reform és az állami tulajdonú bankok privatizációja terén, míg egyes fontosabb reformok – különösen a közigazgatás és az állami tulajdonú vállalatok esetében – továbbra is csak lassan haladtak. Az állam továbbra is komoly szerepet játszik a gazdaságban. Az előrejelzések szerint a Covid19-válság erősen rontja a 2020. évre vonatkozó gazdasági kilátásokat, különösen a GDP-növekedést, az államháztartást és a foglalkoztatást illetően.

12.Észak-Macedónia az Európai Unióval való csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló döntéssel és a 2020. márciusi NATO-taggá válással haladt tovább stratégiai céljai megvalósítása felé. A hatóságok továbbra is nyilvánosan demonstrálták elkötelezettségüket az EU-ba vezető úton való haladás iránt. A Covid19-járvány kitörése miatt szükségállapotot hirdettek 2020 márciusa és júniusa között, ami rendeleti kormányzást tett lehetővé a szakértői kormány számára – a fő ellenzéki párt által delegált miniszterek és képviselők részvételével. Észak-Macedónia intézkedéseket hozott a világjárvány féken tartása, állampolgárai egészségének védelme és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak csökkentése érdekében – többek között az Európai Unió korábban nem látott mértékű támogatásával. A világjárvány által okozott bizonytalanságok miatt a politikai pártok úgy döntöttek, hogy 2020 áprilisáról júliusra halasztják az előrehozott választásokat. Az EBESZ/ODIHR szerint a július 15-i parlamenti választások rendben zajlottak, a jelöltek szabadon versenyezhettek, de a jogi stabilitást aláásta a jogi keret jelentős felülvizsgálata és az utólagos kormányrendeletek.

A referencia-időszak során Észak-Macedónia inkluzívan folytatta az európai uniós reformprogramot, amelyben részt vett a parlamenti ellenzék, a civil társadalom és a nemzetközi partnerek is. Észak-Macedónia növelte erőfeszítéseit és további kézzelfogható és fenntartható eredményeket ért el – többek között a 2018. júniusi tanácsi következtetésekben azonosított kulcsfontosságú területeken. Ezen strukturális reformok fenntarthatósága hosszú távú folyamat, amely folyamatos aktivitást igényel a kormány és az ellenzék részéről. A 2020. júliusi választások után az új kormány kötelezettséget vállalt az Európai Unióval összefüggő reformok fenntartására és végrehajtásuk felgyorsítására – különösen a jogállamiság, valamint a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem terén. A hangsúlynak a meglévő stratégiák és jogszabályok végrehajtásán és a már rendelkezésre álló eszközöknek az Európai Unió normáinak megfelelő alkalmazásán kell lennie. Fontos eredmények születtek az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése terén. Fontos mérföldkő volt az ügyészségről szóló jogszabály elfogadása. Javult a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekben (többek között magas szintű ügyekben) folytatott nyomozás, büntetőeljárás alá vonás és jogerős ítélkezés eredményessége. Elítélték a korábbi különleges főügyészt, miután bűnösnek találták hivatali kötelezettséggel és hatósági jogkörrel való visszaélésben. Változatlanul, átláthatóan és a gyanúsítottak pozíciójára vagy politikai hovatartozására tekintet nélkül kell folytatódnia a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek. A Korrupciómegelőzési Állami Bizottság (SCPC) különösen aktívan igyekezte megelőzni a korrupciót és kezelni az állítólagos nepotizmust és a nem érdemeken alapuló kinevezéseket. Fontos, hogy az SCPC számára rendelkezésre álljanak a megbízatásának teljesítéséhez szükséges erőforrások és kapacitások. Az SCPC ajánlásainak követéséhez minden állami intézménynek többet kell tennie. Az átláthatósági stratégia elfogadásával és a közadatok szélesebb körű nyilvánosságra hozatalával lépések történtek a közigazgatás átláthatóbbá tételére. Az ország szoros együttműködést folytatott a NATO-val és stratégiai partnerekkel hírszerzési és biztonsági szolgálatainak megreformálása érdekében. Erősíteni kell azonban a parlament hírszerzési szolgálatok feletti felügyeleti kapacitásait. Jelentősen fokozódott az Európai Unió külpolitikájához való igazodás.

A Covid19 által okozott 2020. évi külső sokk előtt a gazdasági növekedés 3,6 %-ra gyorsult 2019 során, köszönhetően az erősödő belső keresletnek, többek között a beruházások helyreállásának, amit viszont a költségvetési ösztönzők és a laza monetáris politika támogatott. A munkanélküliségi ráta 17,3 %-ra csökkent 2019-ben, és közben nőtt a foglalkoztatási ráta is. Enyhén csökkent az informális foglalkoztatás aránya, GDP-arányosan azonban továbbra is jelentős maradt. Kora tavasz óta a Covid19-válság érezteti hatását a gazdasági teljesítményen és az államháztartáson. A Covid19-válság a gazdaság nagyarányú lezárását tette szükségessé, és a fő kereskedelmi partnerek hasonló intézkedései kereskedelmi zavarokat okoztak. Ezen utóhatások miatt a gazdaság valószínűleg recesszióba süllyed 2020 során, és várhatóan megfordulnak a kedvező munkaerőpiaci folyamatok. A hatóságok számos intézkedéssel igyekeztek támogatni a vállalkozásokat és a háztartásokat, valamint enyhíteni a válság gazdasági és társadalmi hatását. A hatóságok emellett további intézkedéseket hoztak a költségvetési átláthatóság érdekében. Ugyanakkor leállították a jövedelemadózás és a nyugdíjrendszerek költségvetési szempontból jelentős reformjait.

A Bizottság várakozással tekint a Görögországgal kötött preszpa-tavi megállapodás és a Bulgáriával kötött jószomszédi viszonyról szóló szerződés folyamatos végrehajtására, és hangsúlyozza ennek fontosságát.

2020 márciusában az Európai Tanács tagjai jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával történő megnyitásáról szóló döntést. A tanácsi következtésekkel összhangban a Bizottság elkezdte a szükséges előkészítő munkát, és várakozással tekint arra, hogy a tárgyalási keret Tanács általi elfogadása után a lehető leghamarabb megtartsák az első kormányközi konferenciát.

13.Az európai uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló tanácsi döntéssel Albánia tovább haladt stratégiai céljai felé. A hatóságok továbbra is nyilvánosan demonstrálták elkötelezettségüket az EU-ba vezető úton való haladás iránt, amit az európai uniós csatlakozás erős társadalmi támogatottsága támaszt alá. Albánia továbbra is 100 %-ban igazodik az Európai Unió külpolitikájához. A Covid19-világjárvány kitörésekor Albánia 2020 júniusáig meghosszabbította a 2019 novemberi földrengés után bevezetett, természeti katasztrófa miatti szükségállapot. A szükségállapot ellenére Albánia határozott haladást ért el és közel áll ahhoz, hogy teljesítse a Tanács által az első kormányközi konferencia tekintetében meghatározott feltételeket. 2020 januárjában enyhült a súlyos politikai polarizáció, amikor a kormányzó többség, a parlamenti és a parlamenten kívüli ellenzék megállapodott a választási reform továbbviteléről, amiről 2020. június 5-én végül megállapodás is született. A 2020. június 5-i megállapodásnak megfelelően és az EBESZ/ODIHR-ajánlásokat végrehajtva a parlament 2020. július 23-án fogadta el a választási törvénykönyv módosításait. Ezek a változások szigorúbb integritási és átláthatósági normákat vezetnek be a 2021 áprilisára bejelentett parlamenti választások előtti választási folyamatba. Ezen túlmenően a parlament július 30-án elfogadta az alkotmány választási rendszerrel kapcsolatos módosításait is. Ezeknek – az EBESZ/ODIHR ajánlásaitól független – változásoknak a végrehajtása a választási törvénykönyv további módosításait igényelte, amelyeket a politikai tanácsban részt vevő pártok meg is vitattak, de nem jutottak kompromisszumra az október 5-i vonatkozó parlamenti szavazás előtt. A 2020. június 5-i megállapodás pozitív kimenete ellenére is javítani kell az országban folyó politikai párbeszéd színvonalát, különösen a választási reform és annak végrehajtása tekintetében.

A stabilan haladó átfogó igazságszolgáltatási reform végrehajtása terén is születtek eredmények. Az igazságszolgáltatás önigazgatásához szükséges összes új intézmény teljes mértékben működőképes és hatékonyan is működik. A felsőbíróság elkezdte feladatai ellátását. Fontos haladás történt az alkotmánybíróság működése terén is. Teljes mértékben létrejött a speciális korrupció és szervezett bűnözés elleni struktúra (SPAK), beleértve a Különleges Ügyészséget (SPO), amely fontos nyomozati feladatokat lát el. Kinevezték a Nemzeti Nyomozóiroda (NBI) igazgatóját. Stabilan haladt az összes bíró és ügyész ideiglenes újraértékelése (ellenőrzési folyamat). Ennek továbbra is kézzelfogható eredményei voltak: 62 %-os volt a felmentési (főként jogalap nélküli vagyoni eszközökkel kapcsolatos problémák miatt) vagy lemondási arány. Az olyan ellenőrzési aktákat, amelyek vonatkozásában bűncselekmény gyanúja merült fel, büntetőeljárásra benyújtották – többek között a felsőbíróság és az alkotmánybíróság 10 korábbi magas beosztású bírája esetében.

Albánia tovább erősítette a korrupció elleni küzdelmet és jól haladt az operatív koordinációs és nyomonkövetési kapacitások összevonásának köszönhetően. Folytatódtak a korrupciós ügyek nyomozása, büntetőeljárás alá vonása és tárgyalása eredményességének érdekében kifejtett erőfeszítések. Noha továbbra is magas a folyamatban lévő nyomozások száma, a magas rangú tisztviselőket érintő ügyekben mindeddig korlátozott a jogerős ítéletek száma. Az újonnan létrehozott speciális korrupcióellenes szervek várhatóan jelentősen erősítik a korrupció terén végzett nyomozási és büntetőeljárás alá vonási összkapacitást. Emellett folytatódtak a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kifejtett erőfeszítések is. Intenzívebbé váltak a bűnszervezetek felszámolására irányuló rendőrségi műveletek, és folytatódott a jó haladás, többek között a kannabisz termesztése és kereskedelme elleni küzdelem terén is. Szintén fokozódott a nemzetközi rendőrségi együttműködés – különösen az Európai Unió tagállamaival –, ami több sikeres nagyszabású bűnüldözési műveletet eredményezett. Az erőfeszítéseknek folytatódniuk kell, különösen a pénzmosás eredményesebb kezelésével és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) cselekvési terv további végrehajtásával.

Az alapvető jogok tekintetében elmondható, hogy folyamatban vannak a földhasználati ágazat átfogó reformjának végrehajtása, valamint a tulajdonjogok konszolidációja érdekében tett erőfeszítések. Sor került az átmeneti tulajdonjogi folyamatok befejezéséről szóló törvénynek a – velencei bizottság ajánlásainak figyelembevételével történő – elfogadására. A nyilvántartásba vételi és kártérítési eljárások folytatódnak. Albániának gyorsan el kell fogadnia a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017. évi kerettörvénnyel kapcsolatban még el nem fogadott végrehajtási jogszabályt. 2019 decemberében a parlament új médiatörvényt fogadott el, amely a Velencei Bizottság véleménye miatt felülvizsgálat alatt áll.

Albánia folytatta a közigazgatási reform végrehajtását, kézzelfogható haladást ért el a szabályozás hatásvizsgálatában, a szakpolitikai tervezéssel összefüggő jogszabálycsomag kidolgozásában, az elektronikus szolgáltatások számának növelésében és a központi és helyi szint közötti adatgyűjtés és emberierőforrás-menedzsment átláthatóságának javításában. Ezen a területen folytatódniuk kell az erőfeszítéseknek, többek között a közalkalmazottak bérezési politikájának elfogadása érdekében.

A 2019. novemberi földrengés és a Covid19-világjárvány által okozott 2020. évi külső sokk előtt rekord alacsony szintre csökkent a munkanélküliség, szilárdan nőtt a kivitel és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csökkent, bár magas volt. A bankok folytatták a nem teljesítő kölcsönök leépítését, és bővült a magánszektor kölcsönfelvétele. Lépéseket tettek a pénzpiac fejlesztésére, a pénzügyi közvetítés szintje azonban alacsony maradt.

2020 márciusában az Európai Tanács tagjai jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások Albániával történő megnyitásáról szóló döntést. A tanácsi következtésekkel összhangban a Bizottság elkezdte a szükséges előkészítő munkát, és várakozással tekint arra, hogy a tárgyalási keret Tanács általi elfogadása után a lehető leghamarabb megtartsák az első kormányközi konferenciát.

14.Bosznia-Hercegovinának a vonatkozó 2019. decemberi tanácsi következtetésekkel összhangban kell kezelnie a Bizottságnak az ország európai uniós tagság iránti kérelméről szóló 2019. májusi véleményében megfogalmazott 14 kulcsprioritást. A vélemény a demokrácia/működőképesség, a jogállamiság, az alapvető jogok és a közigazgatási reform terén végrehajtandó mélyreható reformok átfogó ütemtervét vázolja fel. Az európai uniós tagság követelményeinek való megfeleléshez Bosznia-Hercegovinának alapvetően javítania kell jogalkotási és intézményi keretét, adott esetben alkotmányos szinten is. A 14 kulcsprioritás teljesítése teszi majd lehetővé az ország számára, hogy megkezdje az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokat.

Miután a vezetők a referencia-időszak nagy részét kizárólag pártpolitikával töltötték, a csekély haladás és a parlamenti munka terén való lemaradás időszaka az új kormány 2019 végi kinevezésével zárult – 14 hónappal az általános választások után. Az elmúlt néhány hónapban (a Covid19-világjárvány alatt) a bosznia-hercegovinai politikai helyzet mutatott némi pozitív változást és kedvező dinamikát. Az elmúlt hónapokban lépéseket tettek a vélemény egyes kulcsprioritásainak kezelése érdekében: 2019 októberében a minisztertanács elfogadott egy cselekvési tervet a Bizottság 2019. évi elemző jelentése ajánlásainak végrehajtására, bár a tartalomban nem született teljes egyetértés a kormányzat összes szintje között. Az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a halálbüntetésről szóló rendelkezést a Boszniai Szerb Köztársaság alkotmányában, amivel részben teljesítette a 10. kulcsprioritást. A 2020. júniusi politikai megállapodást követő jogszabály-módosításoknak lehetővé kell tenniük, hogy decemberben (2008 óta először) helyhatósági választásokat tartsanak Mostarban, amivel részben teljesülne az 1. kulcsprioritás. További reformokkal kell gondoskodni arról, hogy a választásokat az európai normáknak megfelelően bonyolítsák le. 2020 júliusában minden kormányzati szint elfogadta a közigazgatási reformról szóló stratégiai keretet, amivel hozzájárultak a 14. kulcsprioritáshoz. A következő lépés az, hogy minden kormányzati szintnek el kell fogadnia a kapcsolódó cselekvési tervet. Bosznia-Hercegovina 2020 szeptemberében fogadta el a háborús bűnökkel kapcsolatos nemzeti stratégia felülvizsgálatát, amivel hozzájárult az 5. kulcsprioritáshoz. Emellett folyamatban vannak a parlamenti vegyes bizottsági ülés megtartásának előkészületei is. Bosznia-Hercegovinának a többi kulcsprioritás tekintetében is előrelépést kell tennie.

A Covid19-válság koordinált kezelésének igénye segített ideiglenesen félretenni a pártpolitikát, a feszültségek azonban nem múltak el. Noha a végrehajtó hatóságok gyorsan reagáltak a világjárvány kitörésére, a szükségállapot korlátozta a jogalkotói közgyűlések felügyeleti jogkörét.

Az országnak szakszerű és politikamentes közszolgálatokat és a szakpolitikai döntéshozatal egész országra kiterjedően összehangolt megközelítését kell kialakítania. Különösen fontos, hogy Bosznia-Hercegovina minden szinten eredményesen összehangolja a határigazgatást és a migrációkezelést, valamint eredményes menekültügyi rendszert hozzon létre. A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén Bosznia-Hercegovina a felkészülés korai szakaszában tart. Nem történt előrelépés a vélemény kulcsprioritásainak és a jogállamisági problémákról szóló szakértői vélemény megállapításainak kezelésében. Az integritási reformokkal szembeni politikai akadályok és az igazságszolgáltatás belső ellenállása továbbra is aláássa az állampolgárok joggyakorlását és az intézmények iránti bizalmát, továbbá a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Sürgős intézkedésekre van szükség, a bírósági tisztségviselők és az Ügyészi és Bírói Főtanács tagjai vagyonának hiteles és szigorú ellenőrzési rendszerével kezdve. Továbbra is széles körben elterjedt a korrupció, és a kormányzat minden szintjén láthatók az állampolgárok mindennapjait közvetlenül érintő politikai befolyásolás jelei. A bűnszervezetek kihasználják a jogi és közigazgatási kiskapukat, a rendőrség pedig ki van szolgáltatva a politikai beavatkozásnak. Jelentős erőfeszítések szükségesek a pénzügyi nyomozás és a vagyonlefoglalás tekintetében. Továbbra sem alakult ki együttműködés az Európai Unió ügynökségeivel (Frontex, Europol, Eurojust).

Jelentős reformokra van szükség ahhoz, hogy minden állampolgár eredményesen gyakorolhassa szavazati jogát, valamint hogy véget vessenek a „két iskola egy épületben” gyakorlatának. Bosznia-Hercegovinának garantálnia kell a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, az újságírók védelmét, valamint a civil társadalmat támogató környezetet – különösen az egyesülési szabadság és a gyülekezési szabadság európai normáinak érvényesítésével. Továbbra sem biztosított a civil társadalommal folyó érdemi és rendszeres egyeztetés. A politikai vezetőknek emellett konkrét lépéseket kell tenniük a megbékélést elősegítő környezet előmozdításáért; a revizionizmus, a népirtás tagadása és a háborús bűnösök dicsőítése ellentétes az Európai Unió értékeivel.

A gazdasági kritériumok tekintetében Bosznia-Hercegovina a működőképes piacgazdaság megteremtésének korai szakaszában tart. A Covid19 által okozott külső sokk előtt a gazdasági helyzet makrogazdasági stabilitást mutatott. Az oktatási és infrastrukturális befektetések elengedhetetlenek az ország gazdaságának fellendítéséhez, az európai szabványokhoz és az Európai Unió vívmányainak fejezeteihez való igazodás pedig rendkívül fontos.

15.Koszovóban a referencia-időszakot előrehozott választás, kormányzati változások és viszonylag hosszú olyan időszakok jellemezték, amikor csak ügyvivő kormány volt. Ebben a nehéz közegben korlátozottan haladtak az Európai Unióval kapcsolatos reformok, többek között a nemrégiben elfogadott jogszabályok végrehajtása is. A Covid19-világjárvány elején, 2020 márciusában, a kormány népegészségügyi szükséghelyzetet rendelt el, szigorú megelőző intézkedéseket foganatosított és kezdeti gazdasági támogatási intézkedéseket vezetett be az állampolgárok és a vállalkozások számára. A hatóságok továbbra is nyilvánosan demonstrálták elkötelezettségüket az EU-ba vezető úton való haladás iránt.

A 2019. október 6-i előrehozott parlamenti választások a verseny szellemében zajlottak (kivéve a koszovói szerbek lakta területeken), a szavazatszámlálási folyamat viszont rámutatott a sérülékeny pontokra. A választási folyamat visszatérő hiányosságait és az uniós választási megfigyelő misszió kapcsolódó ajánlásait nagyobb sürgősséggel kell kezelni.

Koszovónak újra kell indítania a reformfolyamatot és fokoznia kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint a közigazgatási reformot, melynek során az eddigi eredményekre kell építenie.

A referencia-időszak alatt Koszovó eltörölte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező behozatalra kivetett 100 %-os vámot és megszüntette a kölcsönösségi intézkedéseket is. Ez a döntés lehetővé tette a Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával való kereskedelem helyreállítását. A vámkivetésről szóló döntésnek – amelyet Koszovó 2018 novemberében, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) megsértve hozott – súlyos politikai következményei lettek és aláásta a nyugat-balkáni regionális gazdasági térség kialakítását.

A Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálása terén Koszovó elkötelezettséget és részvállalást tanúsított az újraindított párbeszédfolyamatban. Koszovónak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie és hozzá kell járulnia az átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás Szerbiával való megkötésének kedvező környezet megteremtéséhez. Ez a megállapodás sürgős és döntő fontosságú Koszovó és Szerbia európai útjának folytatásához. Koszovónak emellett továbbra is érvényesítenie kell és végre kell hajtania a párbeszéd során korábban született összes megállapodást.

A 2015 óta produkált erős GDP-növekedés (2015 és 2018 között átlagosan 4,1 %) ellenére a növekedési dinamika továbbra is nagyban függ a szolgáltatásexporttól, a bruttó állóeszköz-felhalmozástól és a lakossági fogyasztástól, amelyet a külföldről származó átutalások és a jelentős bér- és hitelállomány-növekedés támogatnak. Az Európai Unióban bejelentett recesszió ezért közvetlenül hatni fog Koszovó gazdaságára, és a reál-GDP várhatóan 5 %-kal zsugorodik majd 2020-ban. Koszovónak eredményes és átlátható mechanizmust kell létrehoznia a Covid19-válságban érintett magánszektor támogatására. Emellett fenn kell tartania a foglalkoztatást – többek között csökkentett munkaidős foglalkoztatási programokkal –, valamint bővíteni kell a leginkább veszélyeztetett csoportok munkanélküli ellátással és igényalapú társadalombiztosítási juttatással való lefedettségét. Költségvetési mozgásteret kell felszabadítani, többek között a konkrét csoportoknak nyújtott juttatásokra fordított összegek (pl. háborús veteránok nyugdíja) korlátozásával. Javítani kell a tőkekiadások végrehajtását.

A Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslata függőben van a Tanácsnál és sürgősen foglalkozni kell vele. A Bizottság kitart a 2018. júliusi értékelése mellett, miszerint Koszovó teljesítette a vízumliberalizáció összes kritériumát. Az Európai Parlament megerősítette a Bizottság vízumliberalizációra irányuló javaslata iránti támogatását.

16.Törökország továbbra is az Európai Unió fontos partnere olyan közös érdeknek számító alapvető területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energetika és a közlekedés. 2019 júniusában a Tanács megismételte, hogy Törökország egyre inkább távolodik az Európai Uniótól, továbbá hogy Törökország csatlakozási tárgyalásai holtpontra jutottak, és további fejezetek nem nyithatók meg vagy zárhatók le. Ezen értékelés alapjául szolgáló tények továbbra is fennállnak, annak ellenére, hogy a kormányzat ismétlődő jelleggel elkötelezi magát az európai uniós csatlakozás célkitűzése iránt. Törökország nem kezelte hitelesen az Európai Uniónak a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás elhúzódó kedvezőtlen fejleményeivel kapcsolatban megfogalmazott súlyos aggályait. Törökországnak prioritásként kell foglalkoznia e kedvezőtlen folyamat visszafordításával, és kezelnie kell a fékek és ellensúlyok rendszere működésének gyengülését a politikai rendszeren belül.

Törökországnak az európai normákhoz kell igazítania alkotmányos keretét. A szükségállapot 2018. júliusi megszüntetése ellenére a kormánynak rendkívüli jogköröket adó és a szükségállapot számos korlátozó elemét megőrző egyes jogi rendelkezések beépültek a jogba. A szükségrendeletek által hátrányosan érintettek továbbra is csak korlátozottan férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz. A végrehajtói prezidenciális rendszer nem teremti meg a hatalmi ágak szabályos és eredményes szétválasztását, ami csökkenti a végrehajtó hatalom demokratikus elszámoltathatóságát. Tovább fokozódott a közigazgatás átpolitizáltsága.

Az eredeti eredményt megtámadó rendkívüli fellebbezést követő, az isztambuli főpolgármester-választás ismétléséről szóló messze ható határozat aláássa a választási folyamatot, amely iránti elkötelezettségükről a törökök nagyszámú választási részvételükkel tettek tanúbizonyságot. Noha a választások szervezése professzionális volt, mégis jellemzővolt, hogy nem minden politikai párt és jelölt számára volta objektívan méltányosak a feltételek. Törökországnak szabad, tisztességes és átlátható választási folyamatot kell megteremtenie.

A délkeleti térség választott polgármestereinek erőszakos felmentése és a kormány által kinevezett bizalmi emberekkel való helyettesítése, valamint további helyi önkormányzati képviselők őrizetbe vétele káros a helyi demokráciára nézve. Törökországnak – a Velencei Bizottság ajánlásainak és Törökország Helyi Önkormányzatok Európai Chartája iránti elkötelezettségének megfelelően – hatályon kívül kell helyeznie a helyi demokrácia működését gátló intézkedéseket.

Törökországnak jogában áll küzdeni a terrorizmus ellen, viszont ügyelnie kell arra, hogy küzdelme összhangban álljon a jogállamisággal, az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal. Törökországnak be kell szüntetnie az újságírók, írók, jogászok, politikusok, tudományos dolgozók, emberijog-védők és kritikus hangon megszólalók őrizetbe vételét és őrizetben tartását a terrorizmus elleni törvény tág értelmezése alapján. A Török hatóságoknak sürgősen kezelniük kell a súlyos hiányosságokat, különösen a tisztességes eljáráshoz való jog és az ártatlanság vélelme szigorú tiszteletben tartásának tekintetében. A civil társadalom és szervezetei egyre nehezebb légkörben és nyomás alatt működtek.

A török gazdaság meglehetősen fejlett, bár a török piacgazdaság működése súlyos aggályokat vet fel. Noha magára talált a recesszióból, a helyreállítás többek között a Covid19-világjárvány kitörése miatt is törékeny. Törökország továbbra is kiszolgáltatott a befektetői hangulat gyors változásának, amit súlyosbít a járvány és a geopolitikai fejlemények. A gazdasági kormányzás nem hiteles, és akadályt jelent, hogy a szabályozó hatóságok nem függetlenek; továbbra is aggályos a jegybank kormányzójának felmentése és a hatóságok vissza-visszatérő nyomásgyakorlása a monetáris politikai döntéshozókra. Kezelni kell az oktatás minőséggel és hozzáférhetőséggel kapcsolatos jelentős problémáit. Az EU–Törökország vámunió egyik legfontosabb eredménye az EU és Törökország közötti intenzív kereskedelmi kapcsolatok kialakulása. Ezért is sajnálatos, hogy Törökország egyre nagyobb mértékben eltér a vámunió szerinti kötelezettségeitől, és hogy egyre több akadályt állít a kereskedelem útjába. Törökország folytatta az európai uniós vívmányokkal való összehangolást – bár nagyon korlátozott ütemben és töredezetten.

Törökország továbbra is jelentős erőfeszítéseket tett a közel négymillió menekült befogadása és igényeinek kezelése, valamint az Európai Unióba irányuló jogellenes átkelések megakadályozása terén. 2019 során Törökország elkötelezett volt a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt és kulcsszerepet játszott a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal mentén jelentkező migrációs áramlás kihívásainak kezelésében, 2020 februárjának vége óta azonban aktívan ösztönzi az Európai Unióba való átkelést és új megállapodást sürget a 2016. márciusi nyilatkozat helyett. Noha az Európai Unió elismerte a Törökország területére nehezedő egyre nagyobb migrációs terhet és kockázatot, valamint a menekültek befogadása terén tett jelentős erőfeszítéseket, mégis határozottan elutasította, hogy Törökország a migrációs nyomást politikai célokra használja. Márciusban a török hatóságok megszervezték a migránsok és menekültek elszállítását a Görögországgal közös határ menti területről. A Törökországból az Európai Unióba irányuló illegális migráció 2019-es fokozódása ellenére a migráció mértéke továbbra is messze elmarad az EU–Törökország nyilatkozat előtti szinttől. Az Európai Unió törökországi menekülteket támogató eszköze folytatta a humanitárius és fejlesztési támogatás mozgósítását a menekültek és a törökországi befogadó közösségek számára. Az eredmények között említhető, hogy 1,7 millió menekült kapott segítséget alapvető igényei kielégítésében, 600 000 menekült gyermek kapott segítséget az iskolába járáshoz, 180 iskola épült és több mint 8 millió egészségügyi alapellátási vizsgálatot hajtottak végre. Az eszköz teljes működési költségvetésének mozgósítására 2019 végén került sor. Az Európai Unió további 485 millió EUR mozgósításáról döntött a menekültek alapvető ellátását és oktatásban való részvételét biztosító kiemelt projektek folytatása érdekében. A Covid19-világjárvány gazdasági hatásai által negatívan érintett Törökországban lévő menekültek szükségletei a jelentős támogatás ellenére sem fognak megszűnni a közeljövőben. Továbbra is támogatni kell a szíriai válság által érintett menekülteket és befogadó közösségeiket, és az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló közlemény megjegyezte, hogy valamilyen formájú további és folyamatos uniós finanszírozás a jövőben is elengedhetetlen lesz. A Bizottság továbbra is hatékony és gyors uniós finanszírozást biztosított. Az eszköz végrehajtását meghatározó legfontosabb elvek: gyorsaság, hatékonyság és eredményesség, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodás. Az eszköz beavatkozásainak fenntarthatósága és a török hatóságok felelősségviselése szintén fontos.

Fokozódott a feszültség a Földközi-tenger keleti térségében, aláásva a régió stabilitását és biztonságát, mivel Törökország cselekedeteivel és nyilatkozataival vitatta a Ciprusi Köztársaság azon jogát, hogy saját kizárólagos gazdasági övezetében szénhidrogéneket termeljen ki, provokatívan lépett fel Görögországgal szemben (többek között török berepülésekkel a görögök által lakott területek fölé), valamint két egyetértési nyilatkozatot írt alá a líbiai nemzeti egységkormánnyal a biztonsági együttműködés és a tengeri területekre vonatkozó joghatóság meghatározásának vonatkozásában, Görögországnak az érintett területekre vonatkozó szuverén jogaira tekintet nélkül. Ezek a tevékenységek ellentétesek az Európai Unió érdekeivel, sértik a nemzetközi jogot és aláássák a párbeszéd és tárgyalás folytatása és az enyhítés érdekében tett erőfeszítéseket. A Bizottság teljes mértékben szolidáris Ciprussal és Görögországgal és hangsúlyozza, hogy konkrét lépéseket kell tenni a párbeszédet elősegítő környezet megteremtése érdekében. A Tanács többször is megismételte, hogy – az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban – Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi megállapodások és a viták békés rendezése iránt, szükség szerint a Nemzetközi Bírósághoz fordulva.

Törökországnak a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes fúrásai fényében a Tanács számos intézkedést fogadott el 2019 júliusában. Törökország jogosulatlan fúrására válaszul az Európai Unió célzott intézkedési keretet is elfogadott 2019 novemberében Törökországgal szemben, és 2020 februárjában úgy határozott, hogy további két magánszemélyt vesz fel az ezen szankciókeret szerinti névjegyzékbe. 2019 decemberében az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a Törökország és a líbiai egységkormány közötti, a tengeri területekre vonatkozó joghatóság meghatározásáról szóló egyetértési nyilatkozat sérti harmadik államok szuverén jogát, nem felel meg az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének és nem válthat ki jogkövetkezményt harmadik államokra nézve.

Törökország fel elvárás, hogy aktívan támogassa a ciprusi kérdésnek az ENSZ keretében és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban, valamint az Európai Unió alapját képező elveknek megfelelően történő tisztességes, átfogó és tartós rendezéséről szóló tárgyalásokat. Fontos megtartani az eddig elért eredményeket és felkészülni a tisztességes, átfogó és tartós rendezésre – beleértve a külső szempontokat is. Törökországnak az átfogó rendezés iránti elkötelezettsége és konkrét hozzájárulása továbbra is nélkülözhetetlen.

Törökországnak sürgősen teljesítenie kell az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és fel kell számolnia minden akadályt az áruk szabad mozgása elől, beleértve a Ciprusi Köztársasággal fennálló közvetlen fuvarozási útvonalakra vonatkozó korlátozásokat is. Nem történt haladás a Ciprusi Köztársasággal fennálló bilaterális kapcsolatok normalizálása terén.

2020 októberében az Európai Tanács megerősítette, hogy az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatos építsen ki. Ebben a tekintetben feltétlen követelmény a jóhiszemű párbeszéd, valamint az Európai Unió érdekeivel ellentétes és a nemzetközi jogot és az Európai Unió tagállamai szuverén jogait sértő egyoldalú fellépésektől való tartózkodás. Minden nézeteltérést békés párbeszéd keretében és a nemzetközi joggal összhangban kell rendezni. E tekintetben az Európai Tanács megismételte, hogy teljes mértékben szolidáris Görögországgal és Ciprussal, amelyek szuverenitását és szuverén jogait tiszteletben kell tartani.

Ha folytatódnak a Görögországgal és Ciprussal szembeni jogellenes tevékenységek megszüntetésére irányuló konstruktív erőfeszítések, akkor az Európai Tanács vállalja, hogy az Európai Unió és Törökország viszonyában pozitív eredményközpontú politikai programot indít el, amelyben külön hangsúlyt kap – a 2016. évi EU–Törökország nyilatkozatnak megfelelően – a vámunió korszerűsítése és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, az emberek közötti kapcsolatok, a magas szintű párbeszéd, a migrációs kérdésekben való folyamatos együttműködés. Az Európai Tanács felkérte elnökét, hogy – a Bizottság elnökével együttműködésben és a főképviselő támogatásával – dolgozzon ki javaslatot az EU–Törökország menetrend e célból történő felélénkítésére.

Az Európai Tanács megerősítette – többek között a Törökországra vonatkozó 2019. októberi következtetéseit felidézve és megerősítve –, hogy a nemzetközi jogot sértő újabb egyoldalú fellépések vagy provokáció esetén az Európai Unió a számára rendelkezésre álló összes eszközt és lehetőséget igénybe fogja venni – különösen az EUSZ 29. cikkének és az EUMSZ 215. cikkének megfelelően – saját és a tagállamai érdekeinek védelme érdekében.

Az Európai Tanács vállalta, hogy továbbra is szorosan nyomon követi a fejleményeket, és legkésőbb a decemberi ülésén visszatér a kérdésre, és adott esetben meghozza a szükséges döntéseket.

(1)

A meglévő, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programon belül allokált pénzügyi keretösszeg.

(2)

2020/0065 (COD) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata a Covid19-világjárvány okozta válsággal összefüggésben a bővítési és a szomszédságpolitikai partnerek számára makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról. 2020. április 22.

(3)

A Bizottság (EU) 2020/568 végrehajtási rendelete (2020. április 23.) egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről (HL L 129., 2020.4.24.).

(4)

  COM(2020) 315 final .

(5)

COM(2020) 641/2

(6)

  COM(2020) 57 final .

(7)

  SWD(2020) 46 final

(8)

  SWD(2020) 47 final

(9)

Az első kormányközi konferencia előtt Albániának el kell fogadnia a választási reformot, amely teljes összhangban van az EBESZ/ODIHR ajánlásaival és megteremti a politikai pártok és választási kampányok átlátható finanszírozását, továbbá gondoskodnia kell az igazságügyi reform folytatásáról, beleértve az alkotmánybíróság és a felsőbíróság működésének megteremtését – figyelemmel az idevágó nemzetközi szakértelemre, például a Velencei Bizottság vonatkozó véleményeire – és a korrupciót és szervezett bűnözést üldöző speciális struktúrák létrehozásának befejezését. Albániának ezenfelül a tagállamokkal való együttműködésen és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak kezelésére létrehozott cselekvési terven keresztül tovább kell erősítenie a korrupció és a szervezet bűnözés elleni küzdelmet. Továbbra is fontos prioritás a megalapozatlan menedékkérelmek jelenségének kezelése, a visszaszállítás megteremtése és a médiatörvénynek a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban lévő módosítása.

(10)

Következtetéseiben a Tanács üdvözli a Bizottság véleményét és sürgeti a kormányzat minden szintjének végrehajtó és jogalkotó szerveit, hogy – az Európai Unió felé törekvésnek mint Bosznia-Hercegovina állampolgárainak jogos kívánságának megfelelően – kezdjék el a véleményben azonosított kulcsprioritások kezelését.

(11)

  COM(2019) 261 final .

(12)

* Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(13)

Az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló COM(2020) 609 final bizottsági közlemény.

(14)

Az európai intézmények terminológiájának megfelelően a „roma” gyűjtőfogalom itt számos különböző csoportot jelöl a sajátosságaik tagadása nélkül.

(15)

  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/18/eu-turkey-statement/

(16)

 Az Unió és a tagállamok fellépéseinek koordinációs mechanizmus – a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz – révén való összehangolásáról szóló, 2015. november 24-i C(2015) 9500 bizottsági határozat A 2016. február 10-i C(2016)855 bizottsági határozattal módosított szövegváltozatában.

(17)

Közel 1,7 millió menekült részesül továbbra is havi készpénzjuttatásban, 9 millió alkalommal került sor alapvető egészségügyi tanácsadásra, és több mint 600 000 iskolába járó gyermek családja részesült pénzügyi támogatásban. Az eszköz keretében mintegy 100 projekt megvalósítása van folyamatban.

(18)

  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_20_1324

(19)

Az Európai Unió az éves gazdasági reformprogram (ERP) értékelésén keresztül támogatja a színvonalasabb gazdasági kormányzást a nyugat-balkáni partnerek és Törökország esetében. Ez a versenyképességet javító és a növekedést és munkahelyteremtést élénkítő makroökonómiai és strukturális reformok megfogalmazásának és végrehajtásának fontos eszköze. Az ERP-folyamat a Covid19‑világjárvány gazdasági-társadalmi hatásaira tekintettel módosítva lesz.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.10.6.

COM(2020) 660 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2020. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

{SWD(2020) 350 final} - {SWD(2020) 351 final} - {SWD(2020) 352 final} - {SWD(2020) 353 final} - {SWD(2020) 354 final} - {SWD(2020) 355 final} - {SWD(2020) 356 final}

1. MELLÉKLET – A jelentések megállapításainak összefoglalói

Montenegró

Ami a politikai kritériumokat illeti, a beszámolási időszakot a politikai szereplők közötti feszültségek és bizalmatlanság, valamint a választási keret iránti bizalom alacsony szintje jellemezte. A Covid19-világjárvány miatt a parlament 2020 elején inaktív volt, majd az augusztus 30-i választások miatt fel is oszlatták.

A választásokat egyetlen politikai párt sem bojkottálta, és összesen 11 párt állított jelöltlistát.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) előzetes megállapításai szerint a választások valódi versengésen alapultak, és átláthatóan és hatékonyan szervezték meg őket, de az egyházzal és a nemzeti identitással kapcsolatos kérdések miatt rendkívül feszült közhangulatban került rájuk sor. A kampány békésen zajlott le annak ellenére, hogy a hangnem gyakran volt konfrontatív. A választáson indulók el tudták juttatni üzeneteiket a választókhoz, bár az EBESZ/ODIHR többször is aggályának adott hangot amiatt, hogy a kormányzó párt igazságtalan előnyökhöz jutott, és a médialefedettség sem volt kiegyensúlyozott.

A választások eredményeképp a kormányzó többség összetételében korábban nem látott mértékű változás állt be. Az új parlamentnek arra kell törekednie, hogy széles körű konszenzus alakuljon ki a pártok között és a társadalomban, és a gyakorlatban is kinyilvánítsa elkötelezettségét Montenegró uniós reformprogramja iránt, amely alapvető fontosságú az ország európai integrációjának előrehaladása szempontjából; továbbá átlátható, érdemi és inkluzív párbeszédet kell kezdenie az EBESZ/ODIHR eddig végre nem hajtott ajánlásainak végrehajtásáról.

2019 decemberében a parlament a határozatképesség hiányában csak az akkori kormánypárti többség szavazataival tudott törvénybe foglalni néhány olyan jogi megoldást, amelyek az EBESZ/ODIHR ajánlásainak részleges megvalósítására irányultak. Az elfogadott változtatások a kampányfinanszírozástól eltekintve nem érintették jelentős mértékben a meglévő választási rendszert. Montenegró továbbra sem valósította meg az EBESZ/ODIHR kiemelten fontos ajánlásait olyan kérdésekre vonatkozóan, mint a választási adminisztráció professzionalizmusa, pártatlansága és átláthatósága; a jelöltek regisztrációja és a szavazók aláírásainak hitelesítésére szolgáló mechanizmusok; a média felügyelete a választási kampány idején, a szavazói névjegyzék ellenőrzése; az állami források szabálytalan felhasználását megakadályozó intézkedések és a jelöltek nemi szempontból kiegyensúlyozott aránya a választások során. A választási keret átfogó és inkluzív felülvizsgálata tehát továbbra sem zajlott le.

Az Állami Választási Bizottság új elnökét 2020 márciusában nevezték ki. Az Állami Választási Bizottság munkájának átláthatóbbá és a testület elszámoltathatóbbá tételére irányuló erőfeszítéseket folytatni kell. Bár a pártok között megegyezés született arról, hogy a helyhatósági választásokat ugyanazon a napon tartják, a jogi keretszabályozás még mindig úgy rendelkezik, hogy szakaszosan kell őket lebonyolítani. Még mindig nem született döntés arról, hogy az új rendszert mikor vezetik be.

A 2020. augusztusi választások előtt a politikai színteret a fragmentáltság, a polarizáltság és a valódi politikai párbeszéd hiánya jellemezte. 2019 során történtek kezdeményezések a parlamenten belüli politikai párbeszéd helyreállítására azáltal, hogy az ellenzéki pártok részben bekapcsolódtak az ideiglenes parlamenti bizottság munkájába. A bizottság ellenzéki tagjai azonban felfüggesztették részvételüket, miután a kormány elfogadás céljából benyújtotta a parlament plenáris ülése elé a vallás és meggyőződés szabadságáról szóló törvénytervezetet. Ezen lépés miatt 2019 decemberétől széles körű vallási tiltakozások kezdődtek, melyek 2020 tavaszán a Covid19-válság miatt átmenetileg megszakadtak.

A parlamenti választások eredménye megteremti az alapot ahhoz, hogy a parlamentbe visszatérjen a valódi politikai párbeszéd. Mindegyik párt részéről aktív és konstruktív részvételre van szükség a parlamenti elszámoltathatóság fokozásához, a végrehajtó hatalom felügyeletéhez, a demokratikus ellenőrzéshez, a jogalkotás minőségének javításához és a kulcsfontosságú kinevezések lehetővé tételéhez. 2019-ben és 2020 első felében a parlamenti szavazáskor nem volt meg a kétharmados többség egyes fontos igazságügyi tisztségek betöltéséhez, ezért az igazságügyi rendszer fontos tisztségeit megbízott tisztviselők töltik be. A legfőbb ügyész megbízatása 2019 októberében járt le, és az utódját még mindig nem nevezték ki.

Nem történt új fejlemény a közpénzek pártpolitikai célokra történő 2012-es állítólagos visszaélésszerű felhasználására (az ún. „hangfelvételek-ügy”) való politikai és igazságügyi reagálás terén. A 2019. januári „borítéküggyel” kapcsolatban pénzmosásért vádat emeltek két alperes ellen. Ezen ügyekben hiteles, független és eredményes intézményi válaszlépésre van szükség.

Ami a kormányzást illeti, meg kell erősíteni az átláthatóságot, az érdekelt felek részvételét, valamint a kormánynak a reformok végrehajtására való kapacitását. A stratégiai dokumentumok minőségének a kormány főtitkársága általi ellenőrzése strukturálttá és rendszerszintűvé vált. Az államilag támogatott lakásokra és a kedvezményes feltételekkel felvehető kölcsönökre vonatkozó kormánypolitika aggályokat ébresztett a fékek és ellensúlyok nemzeti rendszerével kapcsolatban. Az érdekelt feleknek a csatlakozási és a jogalkotási folyamatba való bevonása továbbra sem kielégítő.

Montenegró a közigazgatás reformját illetően mérsékelten felkészült. Általában véve elmondható, hogy a beszámolási időszak során történt némi előrelépés. Montenegró megkezdte a köztisztviselőkről szóló törvény végrehajtását. A középtávú szakpolitika-tervezési keret, az érdemeken alapuló munkaerőfelvétel, a humánerőforrás kezelése és az államigazgatási szervezet racionalizálása továbbra is jól halad. A közszolgálat átpolitizáltságának tényleges megszüntetéséhez és az államigazgatás optimalizálásához, valamint a vezetői elszámoltathatóság biztosításához továbbra is erős politikai akarat szükséges.

Montenegró továbbra is mérsékelten felkészült az uniós vívmányok és az európai normák alkalmazására az igazságügy területén, és általában véve korlátozott mértékű előrelépést ért el, nevezetesen az igazságügyi területen bevezetett ikt-stratégia folyamatos végrehajtásával. Az igazságügyi területre vonatkozó múlt évi ajánlásokat csak részben valósították meg. Továbbra is vannak kihívások, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, szakmaisága, hatékonysága és elszámoltathatósága tekintetében. A bírósági tanács azon döntése, hogy legalább hét bírósági elnököt – többek között a Legfelsőbb Bíróság elnökét – legalább egy harmadik ciklusra újra kinevez, súlyos aggályokat ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a bírósági tanács hogyan értelmezi az alkotmányos és jogi keret betűjét és szellemét, mivel ez két ciklusra korlátozza ezen elnökök hivatali idejét az igazságszolgáltatási rendszeren belül túlzott hatalomkoncentráció megelőzése érdekében. A döntés a GRECO-nak a bíróságok függetlenségére vonatkozó ajánlásaival sincs összhangban, melyeket Montenegrónak követnie kellene, hogy ne fordítsa vissza az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket.

A korrupció elleni küzdelem területén Montenegró elért bizonyos felkészültségi szintet. A múlt évi ajánlások megvalósításával kapcsolatban korlátozott előrehaladást ért el, mert a korrupció leküzdése és megelőzése, valamint a vagyonvisszaszerzési hivatal új intézményi kerete tekintetében csak részlegesen valósította meg az ajánlásokat. Az újonnan kinevezett vezetőség alatt működő korrupcióellenes hivatalt tovább erősítették kapacitásépítési tevékenységek és technikai segítségnyújtás révén. A függetlenségével, a prioritások meghatározásával, a szelektív megközelítéssel és a határozatainak minőségével kapcsolatban azonban még vannak kihívások. A hivatal még mindig nem követ proaktív megközelítést a megbízatása alá tartozó összes területen, beleértve a visszaélést bejelentő személyek védelmét, a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának ellenőrzését és a lobbitevékenységek felügyeletét. A bűncselekményekből származó vagyoni eszközök lefoglalása és befagyasztása terén is nagyobb eredményeket kell elérni. A korrupció továbbra is számos területen nagyon erősen jelen van, és komoly problémát jelent. Ennek az aggasztó kérdésnek az eredményes kezeléséhez határozott politikai akaratra van szükség, a magas szintű korrupció ellen pedig erőteljes büntető igazságügyi intézkedésekkel kell fellépni.

Montenegró elért bizonyos felkészültségi szintet/ mérsékelten felkészült a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Történt némi előrelépés, többek között a múlt évi ajánlások megvalósításában is, különösen a központi bankszámla-nyilvántartás létrehozása, a rendőrség kapacitásának és professzionalizmusának növelése és a folyamatban lévő vagyonelkobzási ügyek számának növekedése tekintetében. Megszülettek az első eredmények az emberkereskedelem és a pénzmosás felderítése terén. A bűnüldöző szervek belső szervezete és koordinációja tovább javult, amit a nyomozások, őrizetbe vételek és lefoglalások növekvő száma is jelez. Montenegrónak azonban továbbra is orvosolnia kell a büntető igazságszolgáltatási rendszerének néhány alapvető és rendszerszintű hiányosságát, ideértve azt, ahogyan a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket kezelik a bíróságokon. Történt némi előrelépés a terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése/leküzdése terén, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési tervben és a kétoldalú végrehajtási megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel.

Az alapvető jogok terén Montenegró elért némi előrelépést. Az alapvető jogok tiszteletben tartását biztosító jogszabályi és intézményi keret mostanra nagyjából készen áll. 2020 júliusában a parlament elfogadta az azonos nemű párok életközösségéről szóló törvényt, és ezzel Montenegró lett az első olyan ország a térségben, amely szabályozta az azonos nemű párok jogállását. Az emberi jogi intézményeknek és az Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériumának a kapacitását növelték, az állampolgári jogok biztosának hivatala iránti bizalom pedig erősödik. Az emberi jogokról szóló nemzeti jogszabályok eredményes végrehajtása terén azonban vannak még jelentős kihívások. A rendőrség általi túlzott erőszak-alkalmazásról szóló beszámolók és az állítólagos kínzások kapcsán gyors és eredményes kivizsgálásra van szükség. A 2020. augusztusi választásokhoz kapcsolódóan elkövetett, etnikai és vallási indíttatású támadások súlyos aggodalomra adnak okot. További erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy az emberi jogok a munkavállalás, a közpolitikák és a különféle ágazatok összes területén érvényre jussanak. A hátrányos helyzetű csoportok – így a romák és az egyiptomiak –, valamint a fogyatékossággal élő személyek továbbra is többféle diszkriminációnak vannak kitéve, és nehézségekkel szembesülnek jogaiknak a közigazgatási és bírósági eljárásokban történő érvényesítése során. A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel szembeni erőszak továbbra is súlyos aggodalomra ad okot.

A beszámolási időszak során Montenegró semmiféle előrelépést nem ért el a véleménynyilvánítás szabadsága terén. Noha a médiára vonatkozó jogszabályok terén történt előrelépés, ezt beárnyékolja, hogy 2020 folyamán egyes online portálok szerkesztőit és egyes polgárokat letartóztattak és eljárást indítottak ellenük az általuk az Interneten közzétett vagy megosztott tartalmakért. Régóta megoldatlan több olyan fontos ügy, melyben erőszakos támadás történt, mint pl. a Dan c. napilap főszerkesztőjének 2004-es meggyilkolása és egy oknyomozó újságíró 2018-as lelövése. Továbbra is aggodalomra ad okot a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató, az RTCG szerkesztői függetlensége és szakmai standardjai. A média még mindig rendkívül polarizált, és az önszabályozó mechanizmusok továbbra is gyengék. Az egész térségben tapasztalható, egyre növekvő mértékű dezinformálás tovább polarizálta a társadalmat a vallásszabadságról szóló törvény elfogadása után és a választási kampány alatt.

Ami a migrációt illeti, az országba érkező irreguláris migránsok számában 2018-ban tapasztalt növekvő tendencia 2019-ben sem hagyott alább. 2019-ben 7 978 irreguláris migránst fogtak el, ami 2018-hoz képest 60 %-os növekedést jelent. Az összes elfogott migráns kifejezte azon szándékát, hogy menedékjogot kíván kérni, ami növelte a migránsokat fogadó montenegrói létesítményekre nehezedő nyomást. A montenegrói hatóságok 516 illegális belépést és 1514 illegális kilépést akadályoztak meg. A Különleges Ügyészség három vizsgálatot folytatott migránscsempészés kapcsán, amelyek több mint 40 embert érintettek. Az EU-val 2019 októberében aláírt, az Európai Határ- és Parti Őrség jogállásáról szóló megállapodás 2020. július 1-jén lépett hatályba. A megállapodás szerinti első közös művelet végrehajtása július 15-én kezdődött. Montenegrónak folytatnia kell az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megküzdjön a migrációs nyomással, azáltal, hogy továbbfejleszti a visszafogadással kapcsolatos nemzetközi együttműködését, növeli a migránscsempész-hálózatok büntetőeljárás alá vonására szolgáló kapacitását, növeli a fogadóképességét és javítja a migránsok adatainak gyűjtésére szolgáló rendszerét.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró némi előrehaladást ért, és mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. A beruházások alacsonyabb növekedésének köszönhetően a gazdaság 2019-ben fenntarthatóbb ütemre lassult. Az export – különösen a szolgáltatások terén – növekedett, de nem elég nagy mértékben ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg óriási hiányát korlátozni tudja. A pénzügyi ágazat stabilitása két helyi bank csődjét és szanálását, valamint a bankfelügyeleti keretek megerősítését követően nőtt. A munkaerőpiaci feltételek javultak, de a munkanélküliek aránya továbbra is magas, főleg a nők, a fiatalok, a romák és az alacsony képzettségűek körében. A munkaerő-aktiválási intézkedések és a foglalkoztatási és szociális szolgálatok közötti koordináció terén korlátozott előrelépést sikerült elérni. Montenegró gazdasági kilátásai 2020 második negyedéve óta jelentősen romlottak, mivel a Covid19-járvány kapcsán áprilisban bevezetett karanténintézkedések miatt a gazdaság jelentős részei leálltak. Az államháztartás 2019-ben javulást mutatott, de 2020-ban jelentős nyomás alá került amiatt, hogy a pandémiára adott hatósági válaszlépések finanszírozásának költségei gyorsan növekedtek, míg a gazdasági aktivitás csökkenése miatt a költségvetési bevételek meredeken csökkentek. Mindeközben – bár vannak bizonyos jelei az üzleti környezet javulásának – az informális gazdaság elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket elhalasztották, valamint nagyon sok vállalkozásnak van befagyasztva a bankszámlája, és ezen vállalkozások száma nem csökken. Az állami tulajdonú közlekedési vállalatok nem versenyképesek, és a veszteségeiket átterhelik az államra. A versenyhivatal és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó hivatal intézményi kapacitása továbbra is gyenge.

Montenegró némi előrelépést ért el és továbbra is mérsékelten felkészült abban a tekintetben, hogy megbirkózzon az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. A tudásba és a humántőkébe való beruházás nagyon csekély, emiatt pedig a helyi vállalkozások innovációs és termelékenységi szintje alacsony. Az oktatási eredményeknek minden szinten javulniuk kell, csakúgy mint a továbbképzési és átképzési intézkedések meghozatalának. Több fontos infrastrukturális projekt végrehajtása folyamatban van, melyeknek köszönhetően Montenegró fokozatosan nettó villamosenergia-exportőrré válik, és a közlekedési hálózatok is fejlődnek. Zajlik a fizikai széles sávú hálózatok magánszektor általi kialakítása, a hatóságok pedig megerősítették a jogszabályi keretet. A gazdaság ipari alapja azonban gyenge, melyet az alacsony hozzáadott értékű tevékenységek jellemeznek, a kisméretű piac és a legtöbb helyi vállalkozást jellemző gyér technológiai know-how pedig további korlátokat jelent.

A jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést illetően Montenegró továbbra is konstruktívan elkötelezett a többi bővítési országgal és a szomszédos uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok iránt, noha a Szerbiával fenntartott kétoldalú kapcsolatokat feszültségek jellemzik. Montenegró általában véve aktív részvevője a regionális együttműködésnek.

Ami Montenegrónak a tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képességét illeti, a legtöbb területen jelentős erőfeszítéseket tettek a jogszabályi összehangolás és az uniós vívmányok végrehajtásának előkészítése terén. Az ország jó felkészültségi szintet ért el egyes területeken, így a társasági jog, a szellemi alkotások joga, az energetika, valamint a kül-, a biztonság- és a védelmi politika terén. Számos fejezet – például az áruk szabad mozgása, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növényegészségügyi politika – terén mérsékelt a felkészültség. Montenegró bizonyos szintű felkészültséget mutat a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, valamint a szociálpolitika és a foglalkoztatás terén. Jó előrelépést értek el az alábbi területeken: szociálpolitika és foglalkoztatás, pénzügyi szolgáltatások, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerbiztonság, állategészségügyi és növényegészségügyi politika, valamint tudomány és kutatás.

A továbbiakban Montenegrónak különös figyelmet kell fordítania a versenypolitikára, a gazdasági és monetáris politikára, a statisztikai és pénzügyi ellenőrzésre, és különösen az igazságszolgáltatás működésére és a véleménynyilvánítás szabadságára. Az uniós vívmányok alkalmazásának biztosításához szükséges közigazgatási kapacitás megerősítése továbbra is nagy kihívás. Montenegró továbbra is teljes mértékben csatlakozott az összes uniós közös kül- és biztonságpolitikai állásponthoz és nyilatkozathoz.

Szerbia

Ami a politikai kritériumokat illeti, az eredetileg áprilisra tervezett parlamenti, tartományi és helyhatósági választásokat a Covid19-világjárvány kitörését követően elhalasztották, és végül 2020. június 21-én tartották meg. Bár a jelöltek tudtak kampányolni és az alapvető szabadságjogokat tiszteletben tartották, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) szerint a szavazók választását jelentősen befolyásolta a kormánypárt óriási előnye és a kormánypolitikáknak a legfontosabb médiaorgánumok általi propagálása. Az ODIHR számos korábbi ajánlását nem valósították meg. Kulcsfontosságú, hogy a szerb hatóságok a választásokkal kapcsolatos, régóta fennálló problémákat a politikai pártokkal és más releváns érdekeltekkel folytatott átlátható és inkluzív párbeszéd révén, jóval a következő választások előtt kezeljék. Több ellenzéki párt is bojkottálta a választásokat.

Az újonnan megválasztott szerb parlamentet a kormányzó koalíció nagyarányú többsége és az életképes ellenzék hiánya jellemzi, ez pedig nem kedvez a politikai pluralizmusnak. A korábbi törvényhozási ciklus alatt több lépést is tettek annak érdekében, hogy orvosolják a parlament működésében tapasztalható problémákat a gyorsított eljárások és a korábbi obstrukciók visszaszorításával. Több ellenzéki párt is folytatta a parlamenti ülések bojkottálását. A parlamenti viták során a képviselők rendkívül éles hangot használtak a politikai ellenfelekkel és más intézmények eltérő politikai nézeteket megfogalmazó képviselőivel szemben. Növelni kell a parlament eredményességét, függetlenségét és átláthatóságát, beleértve a parlamenti ellenzék szerepének és előjogainak megerősítését is, hogy biztosítva legyen a fékek és ellensúlyok rendszere, amely a demokratikus parlamentek alapvető fontosságú eleme. Az új parlamentnek és a politikai erőknek továbbra is részt kell venniük az Európai Parlament által vezetett pártközi párbeszédben, hogy javuljanak a parlamenti normák, és az EU-val kapcsolatos reformok vonatkozásában széles körű pártközi együttműködés és társadalmi konszenzus alakuljon ki, ami alapvető fontosságú az ország európai integrációja szempontjából.

Szerbia mérsékelten felkészült a közigazgatási reform területén. Összességében véve nem volt előrelépés, mert a kinevezett felső vezetői pozíciók számát nem csökkentették jelentősen. A vezető köztisztviselői pozíciók betöltésénél az átláthatóság és az érdemalapú toborzás hiánya egyre súlyosabb problémát jelent. A tervezési rendszerről szóló törvény eredményes végrehajtását a közpolitikai titkárság szigorú minőségellenőrzése révén kell biztosítani.

Szerbia igazságszolgáltatási rendszere bizonyos szintű felkészültséget ért el. A beszámolási időszak során semmiféle előrelépés nem történt. Az igazságszolgáltatási rendszer alkotmányos reformját felfüggesztették mindaddig, amíg a 2020-as parlamenti választások le nem zajlottak. Ez a halasztás következményekkel járt azoknak az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó, kapcsolódó jogszabályoknak az elfogadására nézve is, melyekre a bírói függetlenség biztosítékainak megerősítése miatt van szükség. Komoly aggodalomra ad okot, hogy az igazságszolgáltatás a jelenlegi törvényhozási ciklus alatt is jelentős politikai befolyás alatt áll. Szerbia folytatta a régóta húzódó végrehajtási ügyek hátralékának csökkentésére és a bírósági gyakorlat harmonizálására irányuló erőfeszítéseit.

Szerbia bizonyos szintű felkészültséget ért el a korrupció elleni küzdelem területén. A beszámolási időszak során csak korlátozott mértékű előrelépés történt. Operatív lépésekre került sor annak érdekében, hogy megerősítsék a korrupcióellenes hivatal megbízatását és biztosítsák a függetlenségét, valamint növeljék a kapacitását, hogy készen álljon a korrupció megelőzéséről szóló törvény végrehajtására annak 2020. szeptemberi hatályba lépésekor. A korrupció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem terén működő állami hatóságok szervezetéről és igazságszolgáltatási feladatairól szóló, 2018 márciusa óta hatályos törvény által előidézett változások hoztak némi eredményt az ügyek lezárását illetően. Összességében véve a korrupció továbbra is aggodalomra ad okot. Még mindig nincs olyan mechanizmus, amely eredményesen koordinálná a megelőzést. A magas szinten elkövetett korrupciót érintő lezárt ügyek száma a korábbi évekhez képest csökkent. Szerbiának fokoznia kell erőfeszítéseit és hatékonyabban kell fellépnie a korrupció megelőzése és visszaszorítása céljából.

A szervezett bűnözés elleni küzdelemben Szerbia bizonyos szintű felkészültséget mutat, és a beszámolási időszak alatt korlátozott mértékű előrelépést ért el, nevezetesen a strukturális reformok és az intézményközi együttműködés terén. Szerbia fokozza együttműködését az Europollal. Összességében elmondható, hogy Szerbiának egyelőre nem sikerült meggyőző eredményeket felmutatnia a súlyos és szervezett bűnözést érintő ügyek eredményes nyomozása, büntetőeljárás alá vonása és az elkövetők jogerős elítélése terén, ami az elkobzott vagyoni eszközök összegének növekedéséhez vezetne. Szerbiának nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a nagyméretű és nemzetközi szinten tevékenykedő bűnözői hálózatok felszámolására.

Az alapvető jogok érvényre juttatását szolgáló jogszabályi és intézményi keret nagyjából készen áll. Következetes és hatékony végrehajtásáról azonban még gondoskodni kell. Az emberi jogi intézményeket meg kell erősíteni, a függetlenségüket pedig garantálni kell, többek között a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosításával. Szerbia új médiastratégiát fogadott el, melyet átlátható és inkluzív módon szövegeztek meg, és felvázolja, hogy a médiaszabadság milyen kihívásokkal néz szembe Szerbiában. Az új stratégia végrehajtása azonban még nem kezdődött meg, és a gyakorlatban nem történt előrelépés a véleménynyilvánítás szabadsága általános környezetének javítása terén. Amint azt a médiastratégia is kifejti, az újságírókat érő fenyegetések, megfélemlítés és erőszak még mindig súlyos aggodalomra ad okot. A médiabeli tulajdonviszonyok és a közpénzek – különösen helyi szinten történő – elosztása terén sem biztosított még az átláthatóság. Az ODIHR megállapította, hogy a legtöbb országos tv-csatorna és a legtöbb újság a kormánypolitikát reklámozta a választási kampány során. Azt is megállapították, hogy az a néhány médiaorgánum, amely eltérő nézeteket jelenít meg, nem jut el igazán sok emberhez, és nem képez valódi ellensúlyt, ezért az eltérő politikai nézetek nem jelennek meg kellő mértékben a hagyományos médiában, ahonnan a legtöbb szavazó tájékozódik.

Szerbia továbbra is jelentősen hozzájárul az EU felé irányuló vegyes migrációs áramlások kezeléséhez azáltal, hogy aktív és konstruktív szerepet játszik és hatékonyan együttműködik szomszédaival és az uniós tagállamokkal. Folytatta továbbá az integrált határigazgatási stratégia és annak cselekvési terve hathatós végrehajtását.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Szerbia elért némi előrehaladást, és mérsékelten felkészült/jól felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. A Covid19-válságot megelőzően a GDP növekedésének üteme a belföldi kereslet növekedésének köszönhetően felgyorsult. A külső egyensúlyhiányok szélesedtek, de a finanszírozásuk a közvetlen külföldi befektetések nagy mennyiségű beáramlásának köszönhetően egészséges maradt. Az árnyomás visszafogott és az inflációs várakozások nyomottak maradtak. A költségvetési hiány csökkentésének és az óvatos költségvetési irányvonalnak köszönhetően Szerbia jelentősen növelte az adósság fenntarthatóságát. A munkaerőpiaci teljesítmény javult, és az ország az elmúlt évtized legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját produkálta; ez azonban részben a nagyarányú kivándorlásnak volt köszönhető. A Covid19-válság azonban az előrejelzések szerint jelentősen rontani fogja a gazdasági kilátásokat 2020-ban, különösen a GDP növekedése, az államháztartás és a foglalkoztatás tekintetében. Bár az adóigazgatás reformjában és az állami tulajdonú bankok privatizálásában történt némi előrehaladás, a közigazgatás és az állami tulajdonú vállalatok egyéb strukturális reformjai lassan haladtak. A költségvetési keret gyengeségeit orvosolni kell. A költségvetési szabályok megerősítésében nem történt előrehaladás. Az állami jelenlét továbbra is erőteljes a gazdaságban, és a magánszektor működését a jogállamiság hiányosságai hátráltatják.

Szerbia némi előrehaladást és mérsékelt felkészültségi szintet ért el abban a tekintetben, hogy meg tudjon birkózni az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. A gazdaság szerkezete tovább javult, és az Unióval kialakult gazdasági integráció szoros maradt. Azonban az oktatás és képzés minősége és relevanciája nem felel meg teljesen a munkaerőpiaci igényeknek, bár történt némi előrehaladás. A beruházások továbbra is növekedtek, de mivel több éven át elégtelen szintűek voltak, így továbbra sem képesek orvosolni a súlyos infrastrukturális hiányosságokat. Szerbiának ugyanazon szabályokat kell alkalmaznia az összes tőkeberuházás rangsorolása, kiválasztása és nyomon követése tekintetében, függetlenül azok fajtájától és a finanszírozás forrásától, beleértve a kormányközi megállapodások alapján történő tőkeberuházásokat is. Az összes beruházási döntésnek meg kell felelnie a közbeszerzésre, állami támogatásra, környezetvédelmi hatásvizsgálatokra és költség-haszon elemzésre vonatkozó uniós normáknak. Bár a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi költségei a közelmúltban csökkentek, még mindig jónéhány kihívással szembesülnek, beleértve a bizonytalan üzleti környezetet és a tisztességtelen versenyt.

Szerbia általában véve elkötelezett maradt a más bővítési országokkal és a szomszédos uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok iránt, és aktív résztvevője a regionális együttműködésnek. A Montenegróval fenntartott kapcsolatokat feszültségek jellemezték, többek között az augusztus 30-i montenegrói parlamenti választások miatt. Az újvidéki (Novi Sad), az ohridi és a tiranai csúcstalálkozókon Szerbia kinyilvánította azon elkötelezettségét, hogy új lendületet adjanak a regionális együttműködésnek és fokozzák a régió szerepvállalását. Fontos, hogy a regionális kezdeményezésekben az összes nyugat-balkáni partner részt vegyen, és e kezdeményezések az uniós szabályokon alapuljanak, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), a nyugat-balkáni regionális gazdasági térség (REA) vagy a Közlekedési Közösségről szóló szerződés keretében vállalt korábbi kötelezettségvállalásokra építve.

Ami a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálását illeti, az uniós közvetítéssel zajló párbeszéd újraindult a 2020. július 12-én és 16-án, valamint szeptember 7-én tartott magas szintű találkozókkal. Több szakértői szintű ülésre is sor került Brüsszelben. Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tennie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Koszovóval átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás szülessen. E megállapodás létrejötte sürgetően szükséges és alapvetően fontos ahhoz, hogy Koszovó és Szerbia tovább tudjon haladni az uniós integráció felé.

Ami a tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képességet illeti, Szerbia fokozta az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy jogszabályait összehangolja az uniós vívmányokkal a gazdasági és belső piaci fejezetekben. Az ország jó eredményeket ért el az olyan gazdasági területeken, mint a társasági jog, a szellemi alkotások joga, a verseny és a pénzügyi szolgáltatások. A közbeszerzéssel kapcsolatban azonban csak korlátozott előrelépés tapasztalható. Bár Szerbia a közbeszerzési jogszabályainak jelentős részét összehangolta az uniós vívmányokkal, a lineáris infrastrukturális projektekkel kapcsolatos különleges eljárásokról szóló, 2020 februárjában elfogadott törvény a „különös jelentőségű” infrastrukturális projektek számára kivételt engedélyez a közbeszerzési szabályok alkalmazása alól, és ezáltal lehetővé teszi az uniós szabályok és normák megkerülését. Különösen a harmadik országokkal kötött kormányközi megállapodások végrehajtása nem tűnik szisztematikusan összhangban lévőnek az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és a verseny elvével, és a vonatkozó uniós vívmányokkal és nemzeti jogszabályokkal sem teljesen összeegyeztethető. A környezetvédelemnek és az éghajlatváltozásnak kellő politikai figyelmet kell kapnia, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb koordinációra, erősebb intézményekre és több finanszírozásra van szükség, és e kérdéseknek az összes gazdasági ágazatban kellő figyelmet kell szentelni. A szénről a zöld energiára való átállást prioritásként kell kezelni, és része kell, hogy legyen Szerbia azon vállalásának, hogy megkettőzött erővel küzd a levegőszennyezés ellen. A közlekedés terén Szerbia folytatta a vasúti reformot. A közlekedési beruházásokra vonatkozó döntéshozatalkor biztosítani kell a legjobb ár–érték arányt. A megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások, valamint a szilárd stratégiai keretek kulcsfontosságúak lesznek a reform üteme szempontjából, ideértve különösen Szerbia uniós tárgyalócsoportja vezetőjének kinevezését.

Szerbia folytatta az intenzív kapcsolatok és stratégiai partnerségek kiépítését több országgal a világ különböző részeiből, ideértve Oroszországot, Kínát és az Egyesült Államokat. A Kínával folytatott együttműködés a Covid19-válság alatt szorosabbá vált, és több magasrangú állami tisztviselő is Kína-párti és EU-szkeptikus kijelentéseket tett. Szerbia továbbra is fenntartotta Oroszországgal a gyakori magas szintű egyeztetéseket és rendszeres kétoldalú találkozókat, csakúgy mint a katonai-műszaki együttműködést, beleértve a közös hadgyakorlatokat és a fegyverkereskedelmi megállapodásokat. A szerb elnök ígéretet tett, hogy az izraeli szerb nagykövetséget 2021 júliusára Jeruzsálembe helyezi át. Szerbia az uniós KKBP-álláspontok 60 %-ához csatlakozott 2019-ben, és határozottabban kell törekednie arra, hogy a csatlakozást megelőző időszakban fokozatosan összehangolja kül- és biztonságpolitikáját az EU-éval.

Észak-Macedónia

Ami a politikai kritériumokat illeti, Észak-Macedónia a beszámolási időszak során folytatta az EU-val kapcsolatos reformok végrehajtását. Folytatta a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, többek között azáltal, hogy alkalmazta a már meglévő fékek és ellensúlyok rendszerét a kulcsfontosságú szakpolitikai és jogalkotási kérdésekben folytatott megbeszélések és viták során. Az ellenzéki pártok továbbra is érdemi szerepet vállaltak a parlament munkájában, és támogatták az olyan közös nemzeti érdeket jelentő, alapvető fontosságú ügyeket, mint például az EU-val kapcsolatos reformok és a NATO-val folytatott integrációs folyamat, melynek Észak-Macedónia 2020 márciusában lett a tagja. Az Európai Tanács 2019. októberi ülésének kimenetele alapján a politikai pártok közös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy 2020. április 12-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak. A nemzeti jogszabályokkal összhangban 2020 januárjában ügyvivő kormányt neveztek ki, melyben a legnagyobb ellenzéki pártok is kaptak miniszteri és miniszterhelyettesi pozíciókat. A Covid19-világjárvány kitörését követően a 2020 márciusa és júniusa közötti időszakra szükségállapotot rendeltek el, amely lehetővé tette az ügyvivő kormánynak a rendeleti kormányzást. Az előrehozott parlamenti választásokat 2020 júliusára halasztották. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) megállapította, hogy ezeket a választásokat általában véve megfelelően bonyolították le, és a kampány valódi versenyen alapult, a jogi stabilitást azonban gyengítették a jogi keret jelentős módosításai és az ezeket követő kormányhatározatok. A beszámolási időszak során a parlament megerősítette a konstruktív politikai párbeszéd elsődleges fórumaként játszott szerepét, és betöltötte törvényhozási feladatkörét, többek között az EU-val kapcsolatos kulcsfontosságú törvények elfogadásával. A gyorsított eljárás alkalmazásának jelentős növekedése azonban aggodalomra ad okot, ezért azt korlátozni kell. A parlament működése átláthatóbb lett, és élt a felügyeleti hatásköreivel, visszaállítva ezzel a fékek és ellensúlyok rendszerét a végrehajtó ág működésében. A parlament az előrehozott választások miatt 2020 februárjában feloszlott, és az elnöke úgy vélte, hogy nem lehet újra összehívni. A 2020. júliusi választásokat követően az újonnan összeülő parlament 2020 augusztusában választotta meg a kormányt. Az etnikumok közötti helyzet általában véve továbbra is nyugodt maradt. Történtek erőfeszítések az etnikumok közötti kapcsolatok megerősítésére és az ohridi keretmegállapodás végrehajtására, amely véget vetett a 2001-es konfliktusnak és biztosítja a keretet a társadalom multietnikus jellegének megőrzéséhez.

A civil társadalom továbbra is aktív, és kulcsszerepet játszik a szakpolitikai és döntéshozatali folyamatokban. Intézkedéseket hoztak a kormány és a civil társadalom közötti együttműködés 2018–2020. évi stratégiájának és cselekvési tervének végrehajtására. Törekedni kellene azonban arra, hogy a konzultációs folyamat érdemibbé és gyorsabbá váljon.

A hírszerzési szolgálatok folyamatban lévő reformjának köszönhetően 2019 szeptemberében felállították a Nemzetbiztonsági Hivatalt, amely egy rendészeti hatáskörrel nem rendelkező független állami szerv, elődjétől, a Biztonsági és Elhárítási Hivataltól (UBK) eltérően. Ez összhangban van a rendszerszintű jogállamisági kérdésekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásaival. Az Operatív Technikai Ügynökség folytatta működését. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy feladatainak ellátása érdekében az összes szükséges eszközhöz hozzáférhessen. A hírszerző szolgálatok feletti parlamenti felügyelethez szükséges kapacitást meg kell erősíteni.

Észak-Macedónia a közigazgatási reform területén mérsékelt felkészültséget mutat. Az átláthatóság javítása terén történt némi előrelépés a 2019–2021-es átláthatósági stratégia elfogadásával, a nyílt kormányzati adatportál működésbe lépésével és a kormányzati kiadásokra vonatkozó adatok közzétételével. A közigazgatási reformstratégiának és az államháztartási gazdálkodás reformprogramjának a végrehajtására vonatkozó nyomon követési jelentések elkészültek, és megfelelő láthatósági intézkedések kísérték őket. Továbbra is rendkívül fontos az átláthatóság, az érdemalapú kiválasztás és a méltányos képviselet elvének tiszteletben tartása. A korrupció megelőzésével foglalkozó állami bizottság folytatta azon esetek kivizsgálását, melyek során állítólag nepotizmusra, haveri részrehajlásra és politikai befolyásolásra került sor a köztisztviselők vagy közalkalmazottak kiválasztásakor. Biztosítani kell, hogy az állami bizottság jelentései és ajánlásai nyomán megfelelő intézkedések szülessenek.

Észak-Macedónia igazságszolgáltatási rendszere bizonyos felkészültségi szintet ért el/mérsékelten felkészült. Az igazságügyi reformstratégia végrehajtásában jó előrelépést értek el, végrehajtva ezzel a „sürgős reformprioritásokat”, valamint a Velencei Bizottság és a rendszerszintű jogállamisági kérdésekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoport ajánlásait. További erőfeszítésekre van azonban szükség az igazságügyi reformstratégia felülvizsgált cselekvési terve szisztematikus végrehajtásának biztosításához. Az igazságügyi intézmények új szabályokat vezetnek be a bírák kinevezésére, előléptetésére, fegyelmi eljárásaira és felmentésére vonatkozóan, és a Bírói Tanács proaktívabban tölti be a szerepét. A közelmúltban tett reformerőfeszítések eredményeképp Észak-Macedónia létrehozott a bírói függetlenséget és elszámoltathatóságot biztosító mechanizmusokat, például az érdemalapú kinevezésekre, a vagyoni eszközök és az összeférhetetlenség ellenőrzésére és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat. Mielőtt azonban további változtatásokat tervezne, biztosítania kell e mechanizmusok eltökélt és következetes alkalmazását. A legfőbb ügyész hivataláról szóló törvény 2020 júniusában lépett hatályba. A törvény célja többek között az, hogy fenntartható megoldást kínáljon a Különleges Ügyészség ügyeire, és megteremtse az elszámoltathatóságot az illegális telefonhallgatásokból eredő és azokkal kapcsolatos bűnügyekben. Az Ügyészi Tanácsról szóló felülvizsgált törvény elfogadására is sor került. Ha eredményesen alkalmazzák a jogi keretet, és minden érdekelt fél fokozottan törekszik a példamutató magatartásra, az elő fogja segíteni az igazságszolgáltatás iránti közbizalom megerősödését.

A korrupció elleni küzdelem terén Észak-Macedónia elért bizonyos felkészültségi szintet/mérsékelten felkészült. Számottevő előrelépésnek tekinthető, hogy sikerült megszilárdítani az eddigi eredményeket a magas szintű korrupciós ügyek nyomozása, büntetőeljárás alá vonása és jogerős lezárása terén. A korrupció megelőzésével foglalkozó állami bizottság különösen proaktív volt a korrupció megelőzésében és számos ügyet kezdeményezett, többek között olyanokat is, melyekben a különböző politikai pártokból érkező, magas rangú tisztviselőket érintettek, összhangban a múlt évi ajánlással. Folytatódnak az erőfeszítések a Különleges Ügyészség ügyeinek előbbre vitele és az illegális telefonlehallgatásokkal kapcsolatos elszámoltathatóság megteremtése érdekében. A korábbi különleges főügyészt 2020 júniusában első fokon elítélték az úgynevezett „zsarolási ügyben”, amelyben a különleges ügyészség egyik ügyéhez kapcsolódóan zsarolással és hivatali visszaéléssel gyanúsították. A korrupció számos területen jól érzékelhető, és biztosítani kell, hogy az összes szereplő proaktívabb magatartást tanúsítson a korrupció megelőzésében és leküzdésében.

Az ország a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén bizonyos felkészültségi szintet ért el. A jogalkotási keretrendszer nagyrészt összhangban van az európai normákkal, és folytatni kell a szervezett bűnözés elleni stratégiák végrehajtására irányuló erőfeszítéseket. Történt némi előrelépés azon múlt évi ajánlás megvalósításában, hogy az uniós vívmányoknak megfelelően hozzanak létre vagyonvisszaszerzési hivatalt. A hivatalnak most már bizonyítania kell, hogy képes támogatni egy proaktív vagyonelkobzási politikát. Az ország részt vesz a regionális szintű fenyegetésértékelésben, és az uniós gyakorlatokkal összhangban ki kell szélesítenie annak hatókörét. Operatív szinten történt némi előrelépés, de több erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy a bűnüldöző szervek eredményesebben tudjanak fellépni a különleges bűncselekményekkel, így a pénzmosással és a pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Az Europollal folytatott együttműködés egyre intenzívebbé válik a különféle bűnügyi területeken. A szervezett bűnözés elleni küzdelemben részt vevő összes érdekelt fél számára továbbra is rendkívül fontos a koordináció.

Történt némi előrelépés a terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése/leküzdése terén, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési tervben és a kétoldalú végrehajtási megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel.

Az alapvető jogok védelmének jogi kerete általánosságban véve összhangban van az európai előírásokkal. Az intézménytelenítés és a gyermekek intézményen kívüli gondozásba vétele folyamatban van. A Munkaügyi és Szociális Minisztérium beruházásokat eszközöl a közösségi szolgáltatások terén, többek között a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatására. Kulcsfontosságú, hogy ezek a szolgáltatások továbbra is rendelkezésre álljanak. További erőfeszítésekre van szükség az európai és a nemzetközi emberi jogi szervezetek ajánlásainak megvalósítása érdekében, különösen a fogva tartott és elítélt személyekkel szembeni bánásmódot illetően. Az Alkotmánybíróság arra vonatkozó határozata, hogy eljárási okokból hatályon kívül helyezi a megkülönböztetés megelőzéséről és az ellene való védelemről szóló törvényt, azt jelzi, hogy az ország jelenleg nem rendelkezik a megkülönböztetésmentességre vonatkozó átfogó jogi kerettel és az egyenlő bánásmódot felügyelő szervvel. Ezt a súlyos hiányosságot az új parlamentnek orvosolnia kell. Fontos továbbá, hogy az ország erőteljesebben alkalmazza a gyűlöletbeszédre vonatkozó jogszabályokat és az Isztambuli Egyezmény végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervet. Bár a rendőrség külső felügyeleti mechanizmusa teljes egészében készen áll, a valóban független vizsgálók hiánya megakadályozhatja, hogy az egység eredményesen fel tudjon lépni a rendőri büntetlenséggel szemben. Az országnak sürgősen intézkedéseket kell tennie a börtönökben kialakult helyzet javítására és az őrizet alternatíváinak támogatására.

Az ország elért bizonyos felkészültségi szintet/mérsékelten felkészült a véleménynyilvánítás szabadsága terén, és korlátozott előrehaladást ért el a beszámolási időszak alatt. Az a környezet és hangulat, amelyben a média működik, általában véve kedvez a médiaszabadságnak és lehetővé teszi, hogy a média kritikusan számoljon be az eseményekről, bár a Covid19-válság alatt és a választások kapcsán néha megnőtt a feszültség. Az önszabályozási törekvéseket fokozni kell a szakmai standardok érvényesülésének és az újságírás minőségének előmozdítása érdekében. Átláthatóbbá kell tenni az állami intézmények, a politikai pártok és az állami vállalatok médiában történő hirdetéseinek körülményeit. Fenntarthatóbb megoldásokra van szükség a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségének, szakmai standardjainak és pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Rendkívül fontos a médiapluralizmus további támogatása, a szakmaiság, az elfogulatlan tudósítás és az oknyomozó újságírás előmozdítása, valamint a dezinformációval szembeni eredményes küzdelemhez szükséges ellenálló képesség kialakítása. A független média pénzügyi stabilitása és munkakörülményei továbbra is kihívást jelentenek.

Általánosságban elmondható, hogy az ország a regionális együttműködés terén továbbra is jó viszonyt ápol a többi bővítési országgal, és aktívan részt vett a regionális kezdeményezésekben. Fontos folytatni a kétoldalú megállapodások végrehajtását, beleértve a preszpa-tavi megállapodás és a Bulgáriához fűződő jószomszédi kapcsolatokról szóló szerződés végrehajtását.

Észak-Macedónia továbbra is aktív és konstruktív szerepet játszik a vegyes migrációs áramlások kezelésében. Az ország továbbra is ezen áramlások egyik fő tranzitútvonalát képezi. Hatékonyan együttműködik a szomszédos országokkal és uniós tagállamokkal, többek között az uniós tagállamok által a helyszínre kiküldött határőrökkel. Észak-Macedónia továbbra is jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az országban tartózkodó összes migráns számára biztosítsa az alapvető életkörülményeket és szolgáltatásokat. A migránsok nyilvántartásba vétele és megfelelő, a védelem iránti igényeket is figyelembe vevő profilalkotása terén javulás mutatkozik, de ezeket szisztematikusabban kellene végezni. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a jogállásról szóló megállapodást még nem írták alá. Az északi határnál gyakran előforduló csempészet problémájával többet kell foglalkozni.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Észak-Macedónia jó felkészültségi szintet ért el a működő piacgazdaság megteremtésében, de a beszámolási időszak alatt csak korlátozott mértékű volt az előrehaladás. A gazdasági növekedés 2019-ben a beruházások növekedésének köszönhetően felgyorsult, de 2020 áprilisa óta a Covid19-járvány érezteti hatását a gazdaságban és az államháztartásban. A hatóságok egy sor intézkedést hoztak a vállalkozások és a háztartások támogatására, hogy enyhítsék a válság gazdasági és társadalmi hatásait. A beszámolási időszakban tovább javult az adózási átláthatóság. A jövedelemadó és a nyugdíjrendszer adózási szempontból jelentős reformjait azonban, melyeket 2019 elején vezettek be, visszavonták. Az állami tőkekiadások végrehajtása is kifejezetten alacsony szintű maradt, az államadósság stabilizálása pedig még nem biztosított. A Covid19-válságot megelőzően a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, a fiatal munkavállalók körében is, az informális foglalkoztatás pedig kismértékben csökkent. A Covid19-válság hatása azonban valószínűleg visszafordítja e kedvező trendeket. A munkaerőpiaci részvétel aránya továbbra is alacsony, noha a részvevők között emelkedett a nők aránya. A pénzügyi szektor továbbra is erőteljes, és fokozódott a magánszektornak való hitelnyújtás. Az üzleti környezetben továbbra is akadályt jelent az informális gazdaság nagy aránya.

Észak-Macedónia némi előrelépést ért el, és mérsékelten felkészült abban a tekintetben, hogy megbirkózzon az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. Az EU-val való integráció a kereskedelem és a beruházások terén tovább mélyült. Az export és a feldolgozóipari termelés tovább diverzifikálódott a nagyobb hozzáadott értékű termékek felé. Az oktatási rendszer hiányosságait tükröző készséghiány és a képzett munkaerő kiáramlása, valamint az infrastrukturális beruházások hiányosságai csökkentik a munkaerő termelékenységét és a gazdaság versenyképességét. Bár a Covid19-válság növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt közvetlen káros hatásainak enyhítésére bőven hoztak intézkedéseket, ha a fentebb említett strukturális problémákat időben kezelnék, az hozzájárulna a válságot követő gyors gazdasági fellendüléshez.

Ami a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére való képességet illeti, az ország a legtöbb területen közepesen felkészült, ideértve a verseny, a közbeszerzés, a statisztika, a pénzügyi ellenőrzés, a közlekedés és az energia területét. Az ország jó felkészülési szintet mutat a társasági jog, a vámunió, a transzeurópai hálózatok, valamint a tudomány és kutatás területén. Az olyan területeken, mint a munkaerő szabad áramlása, valamint a pénzügyi és költségvetési rendelkezések, az ország a felkészültség korai szakaszában jár. Az elkövetkező időszakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közigazgatási kapacitásra és az eredményes végrehajtásra is. Az ország tovább javította az Unió közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását.

Albánia

Ami a politikai kritériumokat illeti, az albániai politikai környezetet továbbra is az erőteljes polarizáció jellemzi. A parlament tevékenységét jelentősen befolyásolta, hogy az ellenzéki képviselők lemondtak mandátumaikról. Az intézményi folyamatosságot azonban sikerült biztosítani az üres parlamenti helyek fokozatos feltöltésével. A beszámolási időszak végén a 140 parlamenti helyből 122 volt betöltve. Az ellenzék úgy döntött, hogy bojkottálja a 2019. június 30-i helyhatósági választásokat. Ezeket annak ellenére tartották meg, hogy a köztársasági elnök határozatot hozott a szavazás októberre történő halasztásáról. A parlament közjogi felelősségre vonási eljárást kezdeményezett az elnök ellen, amely 2020 júliusának végén zárult le. Az ideiglenes parlamenti vizsgálóbizottság megállapította, hogy jóllehet az elnök túllépte alkotmányos hatáskörét, ez nem indokolta a közjogi felelősségre vonását. Az országban kialakult politikai patthelyzet oldódni kezdett 2020 januárjában, amikor a kormányzó többség, valamint a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzék megállapodott a választási reform továbbviteléről egy Politikai Tanács létrehozása révén, amely platform egyrészt kiegészíti a technikai és politikai tárgyalásokat, másrészt végrehajtja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) eddig meg nem valósított ajánlásait, biztosítva a politikai pártok és a választási kampányok átlátható finanszírozását. 2020. június 5-én a Politikai Tanács – az EBESZ/ODIHR ajánlásaival összhangban – áttörést jelentő megállapodást ért el az átpolitizáltságtól mentes választási adminisztráció fokozatos bevezetésével kapcsolatban. A felek megállapodtak továbbá az összes szavazó elektronikus azonosításának bevezetéséről (ahol ez technikailag megvalósítható), a Központi Választási Bizottság szerkezetének átalakításáról, valamint arról, hogy a Választási Testület csak átvilágított bírókból állhat. A választási törvény módosításait a parlament 2020. július 23-án fogadta el, összhangban a 2020. június 5-i megállapodással, teljesítve ezzel az első kormányközi konferenciára vonatkozó feltételt. Emellett a parlament július 30-án elfogadott több alkotmánymódosítást a választási rendszerrel kapcsolatban. E módosítások, melyek nem kapcsolódnak az EBESZ/ODIHR ajánlásainak végrehajtásához, a választási törvényben további módosításokat tesznek szükségessé, melyeket a pártok a Politikai Tanácsban megvitattak, de nem értek el kompromisszumot azelőtt, hogy a parlament október 5-én megszavazta azokat. A 2020. június 5-én született megállapodás pozitív kimenetele ellenére az országon belüli politikai párbeszédet javítani kell, különösen a választási reformmal és annak végrehajtásával kapcsolatban.

2020. június 9-én a kormány beterjesztett az Európai Integrációs Tanács kibővített ülése elé egy cselekvési tervet az Albániáról szóló 2020. márciusi tanácsi következtetésekben meghatározott feltételek és prioritások teljesítése érdekében. 2020. május 6-án a kormány kinevezte a főtárgyalót és a tárgyalócsoportot.

Albánia a közigazgatás reformját illetően mérsékelt felkészültségi szintet mutat. Több kapcsolódó területen is folytatódtak az erőfeszítések, így történt némi előrelépés a szabályozás hatásvizsgálatára vonatkozó iránymutatások szakminisztériumok általi követése, a szakpolitikai tervezéssel kapcsolatos jogalkotási csomag kidolgozása, az e-szolgáltatások számának növelése, valamint az adatgyűjtés és a humánerőforrás-menedzsment központi és helyi szint közötti átláthatóságának javítása terén. Ezeket a kézzelfogható eredményeket meg kell szilárdítani. A kormánynak többek között jobban kell törekednie a bizonyítékalapú szakpolitikai döntéshozatalra azáltal, hogy a szakminisztériumokban megfelelő igazgatási kapacitást épít ki a szakpolitikai tervezéshez és nyomon követéshez, az adatgyűjtéshez, valamint szabályozásokra vonatkozó hatásvizsgálatok használatához, melyek elősegítik a jobb szakpolitikák kialakítását.

Albánia igazságszolgáltatási rendszere bizonyos szintű felkészültséget ért el/mérsékelten felkészült. Következetesen folytatódott az átfogó és alapos igazságügyi reform végrehajtása, ami összességében véve jó eredményeket hozott. Az új bírói önkormányzati szervek ellátják a feladataikat, beleértve a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság üres álláshelyeinek betöltésével kapcsolatos folyamatok kezelését. A Bírói Főtanács lezárta három nem bírói tagjelölt kiválasztását a Legfelsőbb Bíróságra, akiket 2019. március 11-én neveztek ki, és ezzel a Legfelsőbb Bíróság egyik kamarája működőképessé vált és teljesült az első kormányközi konferenciára vonatkozó feltétel. A negyedik nem bírói tag kiválasztási folyamata is hamarosan lezárul. A többi bírói jelöltnél folyamatban van a bírósági rendszerből történő előléptetés. Albánia előrelépést ért el az Alkotmánybíróság újbóli felállításában, és három új tagot nevezett ki. Ez megteremti az alapot ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság újból működőképes legyen – ami az első kormányközi konferenciára vonatkozó, hamarosan teljesülő feltétel – és erősödjön a közbizalom. 2019 decemberében az Alkotmánybíróságnak az átvilágításnak köszönhetően a kilencből csak egyetlen bírája maradt. Ma már négy tagja van. Az egyik legutóbb kinevezett bíró kinevezési eljárása vitákat váltott ki. A Velencei Bizottság véleményt bocsátott ki az ügyről, biztosítva ezzel az albán hatóságok számára a szükséges iránymutatást ahhoz, hogy az üres alkotmánybírói helyekre is ki tudjanak nevezni bírókat. A négy jelenlegi taggal a Bíróságnak megvan a minimális határozatképessége ahhoz, hogy az ügyek elfogadhatóságáról határozzon. A három fennmaradó hely betöltésére irányuló kiválasztási folyamat már zajlik. Ezt a folyamatot a Covid19-válság kissé akadályozta, de várhatóan le fog zárulni, mivel prioritást élvező kérdés. Az alkotmánybírósági kinevezések akkor zárulhatnak le, ha a Legfelsőbb Bíróság eléri a hivatalban lévő tagok háromötödét jelentő határozatképességet, mivel a Nemzetgyűlés és a köztársasági elnök mellett a Legfelsőbb Bíróság a harmadik hatóság, amely tagokat nevez ki az Alkotmánybíróságba. Kinevezték az új legfőbb ügyészt, és ő volt az első, akinek kinevezése már a legutóbbi igazságügyi reform keretében elfogadott eljárás szerint zajlott.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni különleges szervezet (SPAK) létrehozása 2019-ben zárult le a különleges főügyész decemberi kinevezésével. A tizenöt különleges ügyészi helyből tizenhárom már be van töltve, és ezzel a Különleges Ügyészség teljesen működőképessé vált. 2020. július 30-án a Nemzeti Nyomozóiroda igazgatóját is kinevezte a Legfőbb Ügyészi Tanács, és az igazgató hivatalba léphetett. A fenti fejlemények kielégítik az első kormányközi konferenciára vonatkozó feltételt. 

A teljes bírói és ügyészi kar ideiglenes újraértékelése (átvilágítási folyamata) határozottan haladt előre, és továbbra is kézzelfogható eredményeket hozott, teljesítve ezzel az első kormányközi konferenciára vonatkozó feltételt. Az Európai Bizottság égisze alatt megkezdett nemzetközi nyomonkövetési művelet továbbra ellenőrzi a folyamatot. Eddig több mint 286 ügyet dolgoztak fel, amelyek 62 %-a az érintett – főleg indokolatlan vagyongyarapodás miatti – felmentésével vagy felmondásával végződött. A Covid19-világjárvány miatti lezárás idején az átvilágítást végző intézmények folytatták munkájukat, és számos fontos vizsgálatot végeztek el távmunka keretében. Az átvilágító intézmények 2020 júniusában kezdték újra a nyilvános meghallgatásokat.

Albánia bizonyos szintű felkészültséget ért el a korrupció elleni küzdelem területén. A beszámolási időszak során jó eredményeket értek el. Az albán hatóságok megerősítették a korrupció elleni küzdelemhez szükséges operatív, koordinációs és nyomon követési kapacitásokat, teljesítve ezzel az első kormányközi konferenciára vonatkozó feltételt. Albánia továbbra is törekedett arra, hogy megszilárdítsa eredményeit a korrupciós ügyek nyomozása, büntetőeljárás alá vonása és jogerős lezárása terén. Bár a bírók átvilágítása adminisztratív folyamat, lényeges annak megítélése szempontjából, hogy Albánia milyen konkrét eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelemben. Ezen eredmények közé tartozik több magas rangú – többek között alkotmánybírósági vagy legfelsőbb bírósági – bíró felmentése. 2019-ben két jogerős ítélet született bírók, ügyészek és egyéb igazságügyi tisztviselők által elkövetett passzív korrupcióval kapcsolatban. Szintén 2019-ben elsőfokon 262 alacsonyabb szintű vagy középszintű beosztásban lévő tisztviselőt ítéltek el, 2018-ban pedig 294 ilyen elsőfokú ítélet született. 2019-ben fellebbviteli szinten 246 alacsonyabb szintű vagy középszintű beosztásban lévő tisztviselőt ítéltek el jogerősen, 2018-ban pedig 289 ilyen jogerős ítélet született. Albánia további erőfeszítéseket tett azért, hogy a korrupció elleni küzdelemben stabil eredményeket érjen el, noha ez egy hosszú távú célkitűzés marad, melyhez a jövőben is további strukturált és összehangolt erőfeszítésekre lesz szükség. Noha számos nyomozás van folyamatban, mindeddig kevés magas szintű tisztviselővel szemben született jogerős ítélet. Az újonnan létrehozott különleges korrupcióellenes szervek (a SPAK és a korrupciós és szervezett bűnözési ügyeket vizsgáló bíróságok) várhatóan jelentősen megnövelik a korrupciós ügyek kinyomozására és a büntetőeljárás lefolytatására szolgáló kapacitásaikat. Összességében azonban a korrupció továbbra is széles körben jelen van, és súlyos aggodalomra ad okot.

Albánia bizonyos felkészültségi szintet ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Albánia jó eredményeket ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozásában, többek között az uniós tagállamokkal folytatott együttműködés és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv révén, teljesítve ezzel az első kormányközi konferenciára vonatkozó feltételt. A bűnszervezetek felszámolására irányuló rendőrségi fellépés intenzívebbé vált, és jó eredményeket értek el. A korábbi évekhez hasonlóan Albánia 2019-ben is nagyfokú eltökéltséget mutatott a kannabisz termesztése és kereskedelme elleni küzdelemben. Albánia engedélyezi egy harmadik ország ellenőrző mechanizmusának nagyon intenzív jelenlétét az országban (az olasz Guardia di Finanza végez légi felméréseket, az EU társfinanszírozásában). Intenzívebbé vált a nemzetközi rendőrségi együttműködés is, különösen az uniós tagállamokkal, és ennek eredményeként több sikeres nagyméretű bűnüldözési műveletet hajtottak végre 2019-ben és 2020-ban. A rendőrség és az ügyészek közötti együttműködés is intenzívebbé vált. Létrehozták a Különleges Ügyészséget, és fontos nyomozási eszközökkel látták el. Ezen lépések kézzelfogható előrelépést jelentenek az eredmények javítására vonatkozó múlt évi ajánlások megvalósításában. A törekvéseknek folytatódniuk kell, hogy több büntetőeljárás induljon, több jogerős ítélet szülessen, fellépjenek a pénzmosással szemben, valamint hogy a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök és egyéb indokolatlanul szerzett vagyon elkobzásra kerüljön. A pénzmosás elleni küzdelmet illetően az albán parlament 2019 júliusában elfogadta a Moneyval csomagot, melynek célja a Moneyval bizottság 2018 decemberében közzétett, Albániáról szóló jelentésében foglalt ajánlások megvalósítása. 2020. február 21-én azonban a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) a fokozott ellenőrzést igénylő országok listájára tette Albániát, és cselekvési tervet javasolt egyes megvalósítatlan ajánlásokra vonatkozóan. Albánia magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy együttműködik a FATF-fel a cselekvési terv megvalósítása érdekében, és elkezdte az abban foglalt intézkedések végrehajtását. Ehhez kapcsolódik, hogy a parlament 2020 júliusában elfogadta a tényleges tulajdonosok nyilvántartásáról szóló új törvényt. Albánia – a Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési tervben és a kétoldalú végrehajtási megállapodásban meghatározott célkitűzések megvalósításának köszönhetően – jó eredményeket ért el a terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése/leküzdése terén. A megvalósításra irányuló erőfeszítéseket fenn kell tartani, különösen a pénzmosás elleni küzdelem terén.

Az alapvető jogok terén Albánia megfelel a legtöbb nemzetközi emberi jogi eszköznek, és az európai normákkal összhangban fejlesztette jogi keretét. A beszámolási időszak során Albánia erőfeszítéseket tett az e területen fennálló kötelezettségei teljesítése érdekében. Összességében azonban a végrehajtást még fejleszteni kell. A szociális lakhatásról szóló törvény végrehajtására vonatkozóan egy széles körű konzultációs folyamatot követően kilenc alacsonyabb szintű jogi aktust hagytak jóvá. A gyermekek jogai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás jogi keretét is alacsonyabb szintű jogi aktusokkal javították. Folyik a munka a földművelési ágazat átfogó reformjának végrehajtása és a tulajdonjogok megszilárdítása érdekében. Az átmeneti tulajdonlási folyamatok véglegesítéséről szóló törvényt 2020 márciusában fogadták el, figyelembe véve a Velencei Bizottság 2019 októberi véleményében foglalt ajánlásokat. Folytatni kell a nyilvántartásba vételi és kompenzációs folyamat előbbre vitelére irányuló erőfeszítéseket. Albániának sürgősen el kell fogadnia a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017-es kerettörvény végrehajtásához szükséges további jogszabályokat. Albánia a következő népszámlálás végrehajtásáról szóló törvény előkészítését is megkezdte. Ezzel kapcsolatban és a tulajdon nyilvántartásba vételi folyamatának előmozdításával kapcsolatban is gyors előrelépésre van szükség. A görög kisebbség tagjai aggályaiknak adtak hangot a déli tengerparti régióban a tulajdonjogokkal kapcsolatban. Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, az ország elért bizonyos felkészültségi szintet/mérsékelten felkészült. 2019 decemberében a parlament jóváhagyta a médiatörvény több módosítását, melyek célja az online médiának és a rágalmazás egyes aspektusainak a szabályozása, melyekről 2020 júniusában a Velencei Bizottság véleményt bocsátott ki. A módosítások nem felelnek meg a médiaszabadság nemzetközi normáinak és alapelveinek, és aggályokat ébresztenek egyrészt a fokozott cenzúra és öncenzúra, másrészt a véleménynyilvánítás szabadságának visszaszorulása miatt. A kormányzó többség képviselői nyilvánosan elkötelezték magukat a Velencei Bizottság véleményében foglalt iránymutatás követése mellett. A médiatörvény tervezetét jelenleg felülvizsgálják a Velencei Bizottság véleményének fényében.

A migrációt illetően történt némi előrelépés a határigazgatási és a menekültügyi intézményi kapacitás növelésében. A vegyes migrációs áramlások fogadásához szükséges kapacitást továbbfejlesztették, így továbbra is elegendő a megnövekedett számú érkező fogadására. Albánia az első nyugat-balkáni ország, ahol az Európai Határ- és Parti Őrség jogállásáról szóló, az EU-val kötött megállapodás hatályba lépett (2019 májusában). Az albán–görög határnál zajló közös Frontex-művelet, amelyben az albán határőrökkel közösen vettek részt uniós csapatok, sikeresnek bizonyult a határellenőrzés megerősítésében, az EU külső határainak biztonságosabbá tételében és a migránsok csempészete elleni küzdelemben.

Az albán állampolgárok által az EU-ban benyújtott menedékjog iránti megalapozatlan kérelmek száma csökkent, de továbbra is magas, és folyamatos, kitartó erőfeszítéseket igényel, többek között a kísérő nélküli kiskorúak jelenségének kezelése miatt. Albánia folytatta az albán állampolgárok által az uniós tagállamokban és a schengeni társult országokban benyújtott, menedékjog iránti megalapozatlan kérelmek problémájának kezelésére irányuló erőfeszítéseit.

2019-ben 2018-hoz képest körülbelül 2,7 %-kal, 2017-hez képest pedig csaknem 20 %-kal csökkent e kérelmek száma. A csökkenő tendencia 2020 első két hónapjában (azaz a Covid19-válság előtt) is folytatódott, és 2019 ugyanezen időszakához képest 35 %-os csökkenés volt tapasztalható. A 2020 januárja és májusa közötti időszakban 3 305 kérelmet nyújtottak be, míg 2019 ugyanezen időszakában 10 375-öt, tehát körülbelül 74 %-os csökkenés következett be. Az „elismerési arány” (vagyis az elfogadott kérelmek száma az összes határozat arányában kifejezve) körülbelül 6 %, 1,6 százalékponttal kevesebb, mint 2018-ban.

Ez a probléma jelentős erőfeszítéseket igényelt és igényel a továbbiakban is az albán hatóságoktól. A vízummentességi rendszerrel kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztató kampány, az alapos határellenőrzés, az elegendő anyagi eszközzel nem rendelkező állampolgárok kiléptetésének megtagadása és a kiváltó okok kezelése mellett az albán hatóságok fokozták a párbeszédet és az együttműködést a legérintettebb országokkal. Ennek kapcsán három albán rendőrségi összekötő tisztviselőt küldtek ki az EU-hoz az Albániába történő visszatelepítés felgyorsítása céljából, egy uniós összekötő tisztviselő pedig Tiranában segíti a kiléptetési ellenőrzéseket.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia elért bizonyos előrelépést, és mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. Bár a GDP növekedése a vízenergia-termelés csökkenése miatt lelassult, más ágazatok jól teljesítettek, és a munkanélküliség rekordalacsonyra csökkent. A kivitel stabilan nőtt, és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya továbbra is csökkent, de magas maradt a beszámolási időszak alatt. A bankok folytatták a nemteljesítő hitelek számának csökkentését, és a magánszektornak nyújtott hitelezés fellendült. Történtek lépések a pénzügyi piac fejlesztésére, de a pénzügyi közvetítés továbbra sem jelentős. Az átfogó igazságügyi reform végrehajtása jól haladt, de mindeddig nem javította a vállalkozások jogbiztonságát. A Covid19-világjárvány azonban jobban elmélyítette a strukturális gyengeségeket, és a gazdasági hatásai lenullázzák az elért eredmények egy részét.

Albánia némi előrelépést tett, és bizonyos mértékben felkészült abban a tekintetben, hogy megbirkózzon az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. Az energetikai, közlekedési és a digitális kommunikációs infrastruktúra, valamint az oktatási eredmények javultak, de a regionális és európai szinthez képest jelentős a lemaradás. Albánia versenyképességét hátráltatja a vállalkozói és technológiai know-how hiánya, a jelentős készséghiány, a gyenge intézmények, valamint a beruházások alacsony szintje és az infrastruktúra gyenge minősége. A nemzetközi értékláncokba való integráció és az export szintje a lehetőségekhez képest alacsony. Ezenkívül a beruházások növelésének és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítésének, valamint a mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazat versenyképessé tételének alapvető feltétele a tulajdonjogok megszilárdítása és egy teljeskörűen működő kataszter.

Ami a jószomszédi viszonyt és a regionális együttműködést illeti, Albánia továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködésben és fenntartotta jószomszédi kapcsolatait.

Albánia számos területen folytatta jogszabályainak közelítését az uniós követelményekhez, így javította a tagsággal járó kötelezettségek felvállalására vonatkozó képességét. Az ország számos területen – így például a pénzügyi ellenőrzés, az oktatás, a kultúra és a statisztika területén – mérsékelten felkészült, vagy elért bizonyos felkészültségi szintet, például a közbeszerzés, a szociálpolitika, a foglalkoztatás és a transzeurópai hálózatok terén. Albániának folytatnia kell az arra irányuló törekvéseit, hogy az uniós vívmányok átvételét és végrehajtását általában véve előkészítse. A közszektor működő belső ellenőrzési rendszerének megteremtéséhez továbbra is kulcsfontosságú a belső államháztartási pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó átfogó politika elfogadása és végrehajtásának összehangolása a folyamatban lévő közigazgatási reformmal és az államháztartási gazdálkodás reformjával. Albániának folytatnia kell a közlekedési és energiahálózatok fejlesztését és az ezekhez fűződő összekapcsoltsági reformintézkedéseket, többek között azért, hogy a régió egészében javuljon a hálózati összekapcsoltság. Albániának le kell zárnia a foglalkoztatási reform végrehajtásával kapcsolatos másodlagos jogszabályok elfogadását, és meg kell erősítenie a legkiszolgáltatottabb csoportokat érintő intézkedések intézményközi koordinációját.

Az uniós vívmányok végrehajtásával megbízott testületek igazgatási kapacitását és szakmai színvonalát javítani kell, és biztosítani kell a szabályozó testületek függetlenségét. Továbbra is kiemelkedő fontosságú az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása, különös tekintettel a közbeszerzési rendszer és az államháztartási gazdálkodás hatékony, eredményes és átlátható működésére. Albánia továbbra is teljes mértékben csatlakozott az összes uniós közös kül- és biztonságpolitikai állásponthoz és nyilatkozathoz.

Bosznia-Hercegovina

Ami a politikai kritériumokat illeti, a beszámolási időszak legnagyobb része alatt Bosznia-Hercegovina parlamentjének működése politikai okokból leállt, ami a jogalkotási ügyek felhalmozódásához vezetett, és a Miniszterek Tanácsa ügyvezető hatáskörben járt el az új kormány kinevezésééig, melyre csak 2019 decemberében, 14 hónappal az általános választásokat követően került sor. A föderációs entitást még mindig ügyvivő kormány irányítja. Bosznia-Hercegovina alkotmánya még mindig sérti az emberi jogok európai egyezményét (EJEE), amint arra a Sejdić-Finci ügyben és a kapcsolódó ügyekben hozott ítéletek rávilágítanak. Nem történt előrelépés a választási keretrendszernek az európai normák szerinti fejlesztésében és a politikai pártok finanszírozásának átláthatóvá tételében. A 2020 júliusában elfogadott módosítások alapján 2008 óta először kerülhet sor helyhatósági választásokra Mostarban. Folynak az előkészületek a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság megtartásával, valamint az uniós vívmányok átvételére vonatkozó nemzeti program kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban. A civil társadalom működésének kedvező környezet kialakításában nem történt előrelépés. A civil társadalommal való érdemi és szisztematikus konzultációk továbbra sem biztosítottak.

Bosznia-Hercegovina a közigazgatási reform korai szakaszában jár, és nem sikerült előrelépést elérnie sem a professzionális és átpolitizáltságtól mentes közszolgálat megteremtésében, sem a szakpolitikai döntéshozatal országos szintű koordinációjának kialakításában. A kormányzat minden szintjén elfogadták a közigazgatási reform stratégiai kereteit, ezt követően pedig el kell fogadni az ehhez kapcsolódó cselekvési tervet. A közigazgatási reform koordinálásáért felelős politikai szervet még nem hozták létre. A közszolgálat professzionalizmusának garantálása érdekében a közszolgálati eljárásoknak az érdemeken kell alapulniuk, és nem befolyásolhatja őket a politika.

Az igazságügy terén Bosznia-Hercegovina a felkészülés korai szakaszában jár / elért bizonyos felkészültségi szintet. A beszámolási időszak során e területen semmiféle előrelépés nem történt. Semmilyen megfelelő intézkedést nem hoztak a jogállamiságról szóló szakértői jelentés megállapításaira válaszul. A feddhetetlenségi reformok az igazságszolgáltatási ág részéről ellenállásban ütköztek. A romló tendencia egyértelmű jelei azonnali intézkedéseket tesznek szükségessé a feddhetetlenség megerősítése és a lakosság igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmának helyreállítása érdekében: először is hiteles és szigorú rendszert kell létrehozni az igazságügyi tisztviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére. Az igazságügyi reformok politikai és igazságszolgáltatási szereplők általi akadályozása és az igazságszolgáltatási rendszer nem megfelelő működése aláássa a polgárok jogainak érvényesülését, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése terén Bosznia-Hercegovina a felkészülés korai szakaszában jár / elért bizonyos felkészültségi szintet. A véleményben említett, e területre vonatkozó prioritások és 2019-es ajánlások, valamint a jogállamiságról szóló szakértői véleményben foglalt megállapítások megvalósításában nem történt előrelépés. A korrupció továbbra is széles körben elterjedt és súlyos aggodalomra ad okot, és az összes kormányzati szinten mutatkoznak a politikai befolyásolás jelei, ami közvetlen hatást gyakorol a polgárok mindennapi életére. A bűnüldöző szervek operatív együttműködésében rendszerszintű hiányosságok mutatkoznak, a hírszerzési információk cseréje pedig rendkívül korlátozott. A rendőrség ki van téve a politikai befolyásolásnak. A pénzügyi nyomozások és a vagyonlefoglalások nagyrészt nem hatékonyak. Az Europollal való együttműködést biztosító kapcsolattartó pont még nem működik. Semmilyen lépést nem tettek az Eurojusttal való együttműködés megteremtése érdekében. A terrorizmus és a drogkereskedelem elleni küzdelem terén az országnak fejlesztenie kell a kapacitásait és folytatnia kell eddigi erőfeszítéseit.

Ami az alapvető jogokat illeti, a jogszabályi és intézményi keret többé-kevésbé rendelkezésre áll, de az átfogó stratégiai keretet még mindig nem sikerült elfogadni. Történtek bizonyos lépések: nevezetesen, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a Boszniai Szerb Köztársaság alkotmányának halálbüntetésre vonatkozó rendelkezését, és az első szarajevói LMBTI büszkeség felvonulás békésen zajlott. A gyülekezési szabadsággal kapcsolatban továbbra is problémák állnak fenn, nevezetesen a Boszniai Szerb Köztársaságban. Jelentős reformokra lenne szükség egyrészt ahhoz, hogy az összes állampolgár gyakorolni tudja politikai jogait, másrészt ahhoz, hogy sikerüljön túllépni a „két iskola egy fedél alatt” gyakorlatán és minden gyermek számára inkluzív és minőségi oktatást biztosítani. Nem történt előrelépés azon ajánlással kapcsolatban, hogy garantálni kell a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint az újságírók védelmét, nevezetesen azáltal, hogy biztosítják megfelelő igazságügyi eljárások indítását az újságírók és médiamunkások elleni fenyegetés és erőszak eseteiben, valamint biztosítják a közszolgálati műsorszolgáltató rendszer pénzügyi fenntarthatóságát.

Az EU jelentős támogatást nyújtott Bosznia-Hercegovinának a migráció kezeléséhez. Az EU sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyenek meg minden szükséges intézkedést a humanitárius válság kezelésére. Az EU azt is elvárja, hogy a jogsértéseket megfelelően vizsgálják ki. Bosznia-Hercegovinának minden szinten biztosítania kell a határigazgatási és a migrációkezelési kapacitás hatékony koordinációját, valamint a menekültügyi rendszer működését.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Bosznia-Hercegovina korlátozott mértékű előrehaladást ért el, és a működőképes piacgazdaság megteremtésének korai szakaszában jár. A gazdasági kormányzás minősége megsínylette a kormányalakítás elhúzódását és az entitási, valamint állami szintű elégtelen együttműködést, amelyek megbénították többek között a üzleti környezet javítását is, noha az jelentős gyengeségekkel küzd, például a piaci belépési és kilépési eljárások, a jogállamiság, valamint a felügyeleti és szabályozó intézmények terén. A gazdasági növekedésnek kedvezett az erőteljes hazai kereslet, amely a külföldön dolgozók jelentős mennyiségű hazautalásainak és az alacsony inflációnak köszönhető. A közszektor továbbra is túlméretezett és nem hatékony. A pénzügyi szektor stabil maradt, a hitelezés növekedett, a munkanélküliség pedig csökkent, részben a jelentős munkaerőkivándorlás miatt. A Covid19-válság gazdasági hatása azonban a gazdasági tevékenység nagymértékű visszaeséséhez és a munkaerőpiaci helyzet jelentős romlásához vezetett.

Bosznia-Hercegovina korlátozott előrelépést tett és továbbra is korai fázisban van azon képességét illetően, hogy az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel megbirkózzon. Az oktatás minősége általában véve gyenge maradt, a közlekedési és az energetikai infrastruktúra javítására szolgáló intézkedések pedig továbbra is elégtelenek. A strukturális kiigazítás mértéke korlátozott volt, bár az ország kereskedelmi struktúrájában némi diverzifikáció történt.

Bosznia-Hercegovina továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködésben, és jószomszédi kapcsolatokat ápol. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodással kapcsolatban előrelépés történt, és ezt a jövőben is fenn kell tartani.

Bosznia-Hercegovina összességében a felkészülés korai szakaszában tart/bizonyos szintű felkészültséget ért el az uniós tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére való képesség tekintetében, és jelentősen fel kell gyorsítania az uniós vívmányokhoz való közelítés, valamint a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének folyamatát. Az uniós vívmányok különböző fejezeteivel kapcsolatban korlátozott mértékű volt az előrelépés, vagy egyáltalán nem volt előrelépés a beszámolási időszakban. Az országnak különös figyelmet kell fordítania az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának területére, továbbá az információs társadalomra és a médiára, a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre, a halászatra, a közlekedéspolitikára, az energiára, a gazdaság- és monetáris politikára, a statisztikára, a szociális politikára és a foglalkoztatásra, a vállalkozás- és iparpolitikára, a regionális politikára és a strukturális eszközök koordinációjára, az oktatásra és a kultúrára, a fogyasztó- és egészségvédelemre, valamint a pénzügyi ellenőrzésre.

Koszovó

Ami a politikai kritériumokat illeti, a beszámolási időszak meghatározó eseményei az előrehozott választások és két kormányváltás volt, valamint az, hogy relatíve hosszú időszakokon át csak ügyvivő kormány kormányzott. Az ingatag politikai helyzet és a járványveszélyre való reagálás szükségszerű előtérbe kerülése miatt az EU-val kapcsolatos reformok terén általában véve korlátozott volt az előrelépés.

Ramush Haradinaj akkori miniszterelnök 2019. júliusi lemondását követően 2019 októberében előrehozott választásokat tartottak, melyen a korábbi választásoknál magasabb volt a részvétel. Az új nemzetgyűlés 2019 decemberében ült össze, az Albin Kurti miniszterelnök vezette új kormány pedig 2020. február 3-án lépett hivatalba, és kifejezte elkötelezettségét az uniós reformok folytatása, a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt. Ennek a kormánynak azonban nem egészen két hónappal később egy bizalmatlansági szavazást követően távoznia kellett, mivel a koalíciós partnerek között nézeteltérések alakultak ki. A bizalmatlansági szavazás politikai válságot okozott, többek között az új kormány megalakításával kapcsolatos alkotmányos eljárásos miatt. Miután az Alkotmánybíróság tisztázta az ügyet, az Avdullah Hoti vezette új kormány 2020. június 3-án hivatalba lépett.

A beszámolási időszak során a nemzetgyűlés általában véve nem javította a konstruktív politikai párbeszéd és képviselet fórumaként nyújtott teljesítményét, amint azt a határozatképesség gyakori hiánya is jelezte. Az új nemzetgyűlés összeülése óta azonban tapasztalható némi javulás a nemzetgyűlési munka szervezésében. A nemzetgyűlésnek prioritásként kell kezelnie az EU-val kapcsolatos reformokat és gondoskodnia kell a nemzetgyűlés legjobb gyakorlatairól.

A 2019. októberi törvényhozási választások általában véve jól szervezettek és átláthatóak voltak, de a szavazatszámlálási folyamat során fény derült néhány gyenge pontra. A választási kampány valódi versenyen alapult, kivéve a koszovói szerb területet, ahol a kampányt beárnyékolta a nem a Srpska Lista párthoz tartozó jelöltek és támogatóik megfélemlítése. A választási folyamat visszatérő hiányosságait sürgősen orvosolni kell, összhangban több uniós választási megfigyelő misszió ajánlásaival.

A Koszovó északi részén kialakult helyzet továbbra is problémákkal terhelt, különösen a korrupció, a szervezett bűnözés és a véleménynyilvánítás szabadságának feltételei miatt.

Az ország bizonyos mértékben felkészült a közigazgatási reform területén. A beszámolási időszak során korlátozott előrelépés történt a közigazgatás és a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételében. A 2019 februárjában elfogadott, három törvényt tartalmazó közigazgatási reformcsomag végrehajtása elakadt egyrészt a politikai helyzet, másrészt a fizetésekről szóló törvény és a köztisztviselőkről szóló törvény alkotmányossági felülvizsgálata miatt. 2020. június 30-án az Alkotmánybíróság a fizetésekről szóló törvényt teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette, és úgy határozott, hogy a köztisztviselőkről szóló törvényt módosítani kell ahhoz, hogy teljes egészében hatályba léphessen. Az államigazgatás szervezetéről és működéséről szóló törvény teljes egészében hatályba lépett, és a végrehajtásának folytatódnia kell. A gyenge központi és minisztériumok közötti koordináció továbbra is kihívást jelent a reform általános végrehajtása szempontjából. A beszámolási időszak során továbbra is aggályt jelentett az álláshelyek nem érdemeken alapuló betöltése, az inkluzív és bizonyítékalapú szakpolitikai döntéshozatalt pedig megnehezítették a – sokszor egyedi érdekek által befolyásolt – ad hoc döntések. A koszovói hatóságoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a közigazgatás reformja prioritás maradjon, és építeniük kell az eddig elért eredményekre.

Koszovó igazságszolgáltatási rendszere a felkészülés korai szakaszában jár. Némi előrelépést jelent egyrészt a jogállamisággal kapcsolatos törvények – többek között a bírák és ügyészek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény és a közvetítésről szóló törvény – részleges végrehajtása, másrészt az elektronikus ügykezelő rendszer és a központi bűnügyi nyilvántartás bevezetésében elért előrehaladás. Az igazságszolgáltatás továbbra is ki van téve az indokolatlan politikai befolyásnak. A jogállamisági ágazat folyamatban lévő funkcionális felülvizsgálata szilárd alapot biztosított az igazságügyi ágazat különféle aspektusainak reformjához és modernizálásához. A koszovói hatóságoknak erre támaszkodva folytatniuk kell ezt a munkát. Az igazságszolgáltatás még mindig lassú és nem hatékony, a jogállamisággal foglalkozó intézményeknek pedig további erőfeszítésekre van szükségük a kapacitásuk kiépítéséhez. A Covid19-világjárvány korlátozta a bírósági meghallgatások megtartását Koszovóban, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv azonban előírja, hogy amennyiben 3 hónapig nem tartanak meghallgatást, az ügy tárgyalását újra kell kezdeni. Ez a szabály a büntetőügyekben folytatott tárgyalások jelentős részét érintheti (köztük kiemelt fontosságú ügyeket is). A koszovói hatóságoknak foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel, és meg kell tenniük az eredményes és hatékony igazságszolgáltatás biztosításához szükséges lépéseket. A korrupció elleni küzdelem terén Koszovó a felkészülés korai szakaszában jár/elért bizonyos felkészültségi szintet. Koszovó korlátozott előrelépést ért el ezen a területen, beleértve a magas szinteket érintő ügyek nyomozását és büntetőeljárás alá vonását és a korrupcióból származó vagyon elkobzását, többek között a magas szintű korrupciós (és szervezett bűnözési) ügyeket kezelő különleges osztályok létrehozásának köszönhetően. A jogerős vagyonelkobzás, valamint a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges általános kapacitás – beleértve a támogató személyzetet is – továbbra is alacsony szintű. A korrupció továbbra is elterjedt, és súlyos aggodalomra ad okot. A korrupció eredményes kezeléséhez határozott politikai akaratra van szükség, a magas szintű korrupció ellen pedig erőteljes büntető igazságügyi intézkedésekkel kell fellépni. A felülvizsgált büntetőeljárási törvénykönyv elfogadása még mindig függőben van, a pártfinanszírozásról szóló törvény felülvizsgálatát pedig elhalasztották.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén Koszovó a felkészülés korai szakaszában jár. Előrelépés történt többek között a magas szintű ügyek nyomozásában és büntetőeljárás alá vonásában, a különleges ügyészség személyi állományának bővítésében, valamint a vagyoni eszközök befagyasztásával kapcsolatos képzés és figyelemfelkeltés terén. Összességében azonban az előrelépés korlátozott volt. Még mindig kevés a pénzügyi nyomozás, a vagyoni eszközök jogerős elkobzása és a jogerős ítélet. Intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy a bűnüldöző szervek operatív tevékenysége és a büntetőeljárás semmiképp ne kerüljön politikai befolyás alá. Koszovó északi részén a szervezett bűnözés továbbra is nagy kihívások elé állítja a bűnüldöző szerveket.

2020 júliusában az Europol és a koszovói rendőrség együttműködési megállapodást kötött. Koszovó volt az egyetlen nyugat-balkáni partner, amely nem állt semmilyen strukturált és hivatalos együttműködésben az Europollal, és ez jelentős hiányosság volt. A megállapodás megteremti a koszovói rendőrség, az Europol és az uniós tagállamok közötti fokozott együttműködés alapját, különösen a terrorizmus és a szélsőségesség, valamint a szervezett bűnözés kezelése terén.

Előrelépés történt a terrorizmus elleni küzdelemben, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési tervhez kapcsolódóan az EU és Koszovó között létrejött végrehajtási megállapodásban foglalt célkitűzésekkel, különösen a külföldi terrorista harcosok és családjaik rehabilitációja és reintegrációja tekintetében. A koszovói hatóságoknak hatékonyabban kell fellépniük a pénzmosás elleni küzdelemben, és a vonatkozó jogszabályokat összhangba kell hozni az uniós vívmányokkal és a nemzetközi normákkal.

A jogi keret általánosságban véve garantálja az emberi és alapvető jogok európai normák szerinti védelmét. Az emberi jogi jogszabályok és stratégiák végrehajtását azonban gyakran aláássa a pénzügyi és egyéb források nem megfelelő mértéke, különösen helyi szinten, valamint a korlátozott politikai prioritások és a koordináció hiánya. A külföldi adományozóktól való függőség továbbra is nagymértékű. A gyermekvédelmi törvény elfogadásával Koszovó teljesítette a tavalyi jelentés egyik ajánlását. Többet kell tenni a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és az askálik –, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak hatékony garantálása, a nemek közötti egyenlőség gyakorlati biztosítása és a kulturális örökség védelmének előmozdítása érdekében. Koszovó bizonyos felkészültségi szintet ért el a véleménynyilvánítás szabadsága terén, amelyet az alkotmány rögzít. A koszovói médiakörnyezet sokszínű és élénk. A jogállamisággal foglalkozó intézményeknek folytatniuk kell az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy reagáljanak az újságírókkal szembeni fenyegetésekre és támadásokra. A közszolgálati műsorszolgáltató továbbra is ki van téve a politikai befolyásolásnak, a finanszírozására pedig még mindig nem találtak fenntartható megoldást.

A koszovói hatóságok előrelépést értek el a jogszerű migráció és a vegyes migrációs áramlások kezelésében is. Koszovó a menedékkérők és az irreguláris migránsok beáramlása miatt aktiválta a készenléti tervét. Ezen erőfeszítéseket folytatni kell, és továbbiakban építeni kell rájuk. 

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Koszovó a felkészülés korai szakaszában van, és korlátozott előrelépést ért el a működő piacgazdaság kiépítésében. 2019-ben folytatódott az erőteljes gazdasági növekedés, de a nehéz munkaerőpiaci helyzet és a gazdasági diverzifikáció hiánya továbbra is kihívást jelent. Bár a kormány 2019-ben betartotta a költségvetési szabályt, a közkiadások összetétele tovább romlott. A csökkenő tőkekiadások, a nem a szegénység csökkentését célzó szociális kiadások miatti növekvő nyomás és a közszektorbeli bérnövekedés kockázatot jelent az államháztartás számára és akadályozza a magánszektor fejlődését. Az üzleti környezet csak korlátozott mértékben javult. A magánszektor fejlődését továbbra is akadályozza a széles körű informális gazdaság, a lassú és nem hatékony igazságszolgáltatási rendszer, a széles körű korrupció és az általában véve gyenge jogállamiság. Koszovó gazdasági kilátásai 2020 tavaszán gyorsan romlani kezdtek, amikor a Covid19-világjárvány miatt hozott intézkedések megszakították a külföldön élő koszovóiaktól jövő pénzáramlást. Koszovó a felkészülés korai szakaszában van és korlátozott mértékű előrelépést tett azzal kapcsolatban, hogy képes legyen megbirkózni az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. Az oktatás minősége továbbra is aggasztó. Koszovó némi előrehaladást ért el a közúti infrastruktúra fejlesztése terén, de nagy infrastrukturális hiányosságok tapasztalhatók a vasúti és az energiaágazatban. Bár a megújuló energiába való beruházás fokozatosan nő, Koszovó energiatermelési rendszere továbbra is túlnyomórészt szénalapú, korszerűtlen és megbízhatatlan. Koszovó elért némi előrelépést a gazdaság digitalizációjában. A gazdaság szektorális szerkezete a nem kereskedelemképes tevékenységek felé tolódik el, amely akadályozza a versenyképességet és az árukivitel növekedését.

A jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés terén Koszovó a legtöbb regionális fórumon folytatta az együttműködést. 2020 áprilisában a koszovói kormány eltörölte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező behozatalra 2018 novembere óta kivetett vámokat, június 6-án pedig az összes ellenintézkedést eltörölték. Ezzel lehetővé vált a kereskedelem helyreállítása Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával, valamint a Belgrád és Pristina közötti, uniós közvetítéssel zajló párbeszéd újraindítása.

Ami a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illeti, az uniós közvetítéssel zajló párbeszéd a 2020. július 12-én és 16-án, valamint szeptember 7-én tartott magas szintű találkozókkal indult újra. Több szakértői szintű ülésre is sor került Brüsszelben. Koszovónak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Szerbiával átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás szülessen. E megállapodás létrejötte sürgetően szükséges és alapvetően fontos ahhoz, hogy Koszovó és Szerbia tovább tudjon haladni az uniós integráció felé.

Ami az európai normáknak való megfelelést illeti, Koszovó általában véve elért bizonyos felkészültségi szintet. Egyes területeken folytatódott a jogharmonizáció, a végrehajtás azonban sokszor gyenge. Jó eredményeket értek el az adózás, többek között a bevételek beszedése terén. Történt némi előrelépés az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, valamint a pénzügyi szolgáltatások, a közbeszerzés és a verseny terén is. Születtek eredmények az energetikai területen is, különösen a közszektorban hozott energiahatékonysági intézkedéseknek és a megújuló energiaforrásokba való beruházások fokozatos növelésének köszönhetően. A környezetvédelmi problémák kezelésében korlátozott előrelépés tapasztalható. Az oktatás terén nem történt előrelépés, és az oktatás színvonalát jelentősen növelni kell. Összességében Koszovónak az uniós vívmányok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében növelnie kell közigazgatási kapacitását és javítania kell a koordinációt valamennyi ágazatban.

Törökország

A szükségállapot 2018. júliusi megszüntetése ellenére a kétéves szükséghelyzeti kormányzás káros hatásai továbbra is jelentősen befolyásolták a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét. Egyes olyan jogi rendelkezések, melyek különleges hatáskörrel ruházzák fel a kormányzati hatóságokat és a szükségállapot több korlátozó elemét is fenntartják, a jogrendszer szerves részévé váltak. Az Európa Tanácsnak és szerveinek legfontosabb ajánlásait Törökország még nem vette figyelembe. Az állítólagos törvénysértéseket átlátható eljárással és egyedi alapon kell kezelni. Az egyéni büntetőjogi felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént, az igazságszolgáltatás teljes mértékben független, és mindenkinek joga van a tisztességes és jogszerű eljáráshoz.

Az alkotmányos architektúra folytatta a hatáskörök elnökségi szinten történő központosítását, anélkül hogy biztosította volna a hatáskörök stabil és tényleges megosztását a végrehajtó, a törvényhozó és a bírósági ág között. A fékek és ellensúlyok tényleges rendszerének hiányában a végrehajtó ág demokratikus elszámoltathatóságának lehetősége a választásokra korlátozódik. Ezen körülmények között még inkább visszaszorult a demokratikus normák, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. A politikai élet polarizációja továbbra is megakadályozza a konstruktív parlamenti párbeszédet. A végrehajtó hatalom parlamenti felügyelete is gyenge maradt. Az elnöki rendszerben számos szabályozó hatóság és a központi bank is közvetlenül az elnökséghez kapcsolódik, aláásva ezen intézmények függetlenségét.

2019. június 23-án az ellenzék jelöltje megnyerte a megismételt isztambuli főpolgármesteri választásokat. Bár a választások megszervezése szakmai szempontból megfelelő volt, a demokratikus média tekintetében a pluralizmus csak korlátozottan érvényesült, és a választási feltételek objektív mércével mérve nem voltak minden szempontból tisztességesek minden politikai párt és jelölt számára. Törökországnak lépéseket kell tennie a tágabb értelemben vett választási környezet javítására, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az összes jelölt számára, és védelmezve a választási folyamat sértetlenségét. Ebből a szempontból kulcsfontosságú a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtása.

Az ország délkeleti részén kialakult helyzet a javuló biztonsági környezet ellenére továbbra is nagyon aggasztó. A délkeleti területen a Népi Demokratikus Párthoz (HDP) tartozó 47 demokratikusan megválasztott polgármestert központilag kinevezett megbízottakkal váltották fel, megkérdőjelezve ezzel a 2019. március 31-i demokratikus helyhatósági választások eredményeit. Folytatódott a megválasztott polgármesterek és pártképviselők letartóztatása és megbízatásuk alóli felmentése, ami súlyos csapást jelentett a helyi demokráciára nézve. A kormány folytatta a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek uniós listáján szereplő Kurd Munkáspárt (PKK) által végrehajtott, ismétlődő erőszakos cselekmények miatti biztonsági műveleteket. Bár a kormánynak törvényes joga van a terrorizmus elleni küzdelemhez, egyben felelős annak biztosításáért is, hogy erre a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kerüljön sor. A terrorellenes intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük. Bár sor került bizonyos mértékű újjáépítésre, csak kevés belső menekült részesült kártérítésben. Nem történt látható előrelépés a békés és fenntartható megoldás eléréséhez szükséges hiteles politikai folyamat újraindítása terén.

A civil társadalom folyamatos nyomás alatt van, és a működési lehetőségeik tovább szűkültek. A Gezi parkkal kapcsolatos ügy bírósági tárgyalása és az a tény, hogy Osman Kavala az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete ellenére előzetes letartóztatásban maradt, elrettentő hatással bírt a civil társadalomra. A nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezetek útjába gördített adminisztratív akadályok továbbra is gátolták a civil társadalom tevékenységeit. A civil társadalmi szervezeteket továbbra is kizárták a jogalkotással kapcsolatos érdemi konzultációból.

A biztonsági és hírszerzési szektor jogi és intézményi kerete változatlan maradt, és a biztonsági erők polgári felügyelete erősebbé vált az elnöki rendszerben.

Törökország elért bizonyos felkészültségi szintet/mérsékelten felkészült a közigazgatási reform területén. A beszámolási időszak során visszaesés következett be. A közigazgatásban és a közszolgálatban az elnöki rendszerre történő 2018-as átállást követően bevezetett jelentős átszervezések továbbra is negatív hatással voltak a szakpolitikák kialakítására, a közigazgatás elszámoltathatóságára és a humán erőforrások kezelésére is, noha a központi kormányzati intézmények között továbbra is szoros a szakpolitikai koordináció. A közszolgálati rendszerben történt változások miatt a közigazgatás átpolitizáltabbá vált. Semmilyen lépésre nem került sor egy átfogó közigazgatási reformstratégiának és az államháztartási gazdálkodás átfogó reformprogramjának a kialakítása érdekében. A szükségállapot során elrendelt nagyarányú elbocsátások tekintetében még mindig nem biztosították a hatékony jogorvoslat lehetőségét. Továbbra is kérdéses, hogy a Vizsgálóbizottság mennyire tekinthető hatékony jogorvoslati lehetőségnek.

Törökország igazságszolgáltatási rendszere a felkészülés korai szakaszában jár, és a beszámolási időszak során folytatódott a súlyos visszaesés. Továbbra is fennállnak az aggályok, főleg az igazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiánya miatt. Az elnök 2019 májusában bejelentette a 2019 és 2023 közötti időszakra szóló igazságügyi reformstratégiát. Ez a stratégai azonban nem kezeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legfontosabb hiányosságokat. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága által és az Európai Bizottság éves országjelentéseiben jelzett aggályok orvoslására semmilyen intézkedés nem született. Vannak olyan aggályok, miszerint a jogszerű eljárás tiszteletben tartása nélkül történt elbocsátások öncenzúrát és megfélemlítést okoztak a bírói karon belül. Nem születtek intézkedések azzal kapcsolatban sem, hogy a Bírák és Ügyészek Tanácsának nagyobb függetlensége érdekében megváltoztassák a tanács struktúráját és tagjainak kiválasztási eljárását. Még mindig aggályos, hogy a bírák és ügyészek felvételére és előléptetésére vonatkozóan nincsenek objektív, érdemalapú, egységes és előre meghatározott kritériumok. A büntető békebírók intézményével kapcsolatban nem történtek változások, ezért az ítéleteikkel és a gyakorlatukkal kapcsolatban továbbra is fennállnak az aggályok.

Ami a korrupció elleni küzdelmet illeti, Törökország kezdeti szakaszban jár, és nem történt előrelépés a beszámolási időszak alatt. Az ország továbbra sem rendelkezik a korrupció megelőzésével foglalkozó szervekkel. A jogi és az intézményi keretek hiányosságai miatt a korrupciós ügyek nyomozási és büntetőeljárási szakaszában lehetőség van az indokolatlan politikai befolyásolásra. A közintézmények elszámoltathatóságát és átláthatóságát javítani kell. A korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv hiánya azt jelzi, hogy nincs meg a politikai akarat a korrupció elleni érdemi küzdelemre. Összességében a korrupció továbbra is elterjedt, és aggodalomra ad okot.

Törökország bizonyos szintű felkészültséget mutat a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és korlátozott mértékű előrelépést ért el. A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2016–2021-es nemzeti stratégia végrehajtása céljából kidolgozott 2019–2021-es nemzeti cselekvési tervet 2019 májusában elfogadták. Az Europol és Törökország közötti együttműködés a 2004 júliusában hatályba lépett stratégiai együttműködési megállapodáson alapul. A személyes adatok Europol és Törökország közötti cseréjéről szóló operatív együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások folytatódtak, arra kötelezve Törökországot, hogy adatvédelmi törvényét hangolja össze az európai előírásokkal. Törökországnak jobb eredményeket kell felmutatnia a bűnözői hálózatok felszámolásával és a bűncselekményből származó vagyoni eszközök elkobzásával kapcsolatban. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szabályozó jogi keretet fejleszteni kell. Erőfeszítéseket kell tenni a kiberbűnözésre, a vagyonelkobzásra és a tanúvédelemre vonatkozó jogszabályok javítása érdekében is. A CEPOL-lal kötött együttműködési megállapodás 2010 óta hatályban van.

Az emberi jogok és az alapvető jogok helyzete tovább romlott. Számos, a szükségállapot alatt bevezetett intézkedés hatályban maradt, és továbbra is súlyos, romboló hatást gyakorol. A jogi keret tartalmazza az emberi és az alapvető jogok tiszteletben tartásának általános garanciáit, de a jogi szabályozást és a gyakorlatot összhangba kell hozni az Emberi Jogok Európai Egyezményével (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatával. Az intézményi függetlenség hiánya, a hosszadalmas felülvizsgálati eljárások, valamint a kellően egyénre szabott kritériumok és a megfelelő védelmi eszközök hiánya súlyos aggályokat ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szükségállapotban hozott intézkedéseket vizsgáló bizottság képes-e biztosítani a hatékony jogorvoslatot a felmentéseket illetően. A közvetlenül a szükségállapot megszüntetését követően bevezetett jogszabályok számos alapvető biztosítékot megszüntettek a fogvatartottak bántalmazástól való védelmét illetően, növelve ezzel a büntetlenség kockázatát. A jogok érvényesítését akadályozza az emberi jogok és szabadságok védelméért felelős közintézmények széttagoltsága és korlátozott függetlensége, és a helyzetet súlyosbítja a független igazságszolgáltatás hiánya. Az újságírók, írók, jogászok, tudósok, az emberijog-védők és a kritikus személyek széles köre tevékenységeinek korlátozása és e személyek felügyelete hátrányosan érinti ezen szabadságjogok gyakorlását, és öncenzúrához vezet. Továbbra is vannak olyan hitelt érdemlő beszámolók, melyek kínzásról és rossz bánásmódról tanúskodnak. A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben egy ellentmondásos jogalkotási csomag előírta legfeljebb 90 000 fogvatartott feltételes szabadságra bocsátását. Júliusig 65 000 fogvatartottat engedtek szabadon. A szabadságra bocsátásból azonban kizárták az állítólagos terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt előzetesen letartóztatott személyeket, többek között ügyvédeket, újságírókat, politikusokat és emberijog-védőket.

A véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban továbbra is súlyos visszaesés tapasztalható. A korlátozó intézkedések aránytalan végrehajtása továbbra is negatívan befolyásolta a véleménynyilvánítás szabadságát és az ellenzéki vélemények terjesztését. Az újságírók, emberijog-védők, ügyvédek, írók és a közösségi média ellen folytatott büntetőeljárások és ezen személyek elítélése tovább folytatódott. A Wikipédia letiltását ugyan 2019 decemberében megszüntették, de folytatódott az a gyakorlat, hogy az online tartalom bírósági végzés nélküli blokkolását és törlését indokolatlanul sokféle indok esetén rendelik el. A gyülekezési és egyesülési szabadság terén további visszaesés következett be, tekintettel a visszatérő korlátozásokra, a békés tüntetésekbe való aránytalan beavatkozásokra, a tüntetőkre „terrorizmushoz köthető tevékenységek” vádjával kivetett közigazgatási bírságokra és az ellenük indított büntetőeljárásokra.

A leghátrányosabb helyzetű csoportok és a kisebbségekhez tartozó személyek jogait jobban kell védeni. A roma lakosság továbbra is igen rossz lakhatási körülmények között, gyakran az alapvető közszolgáltatásokat nélkülözve, szociális segélyekből él. A városfelújítási projektek továbbra is jellemzően a romák lakóhelyeit veszélyeztetik, egész családok kényszerülnek otthonuk elhagyására. A nemi alapú erőszak, a megkülönböztetés, a kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszéd, a gyűlölet-bűncselekmény, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogainak megsértése továbbra is igen aggasztó.

A migráció és a menekültügyi politika terén Törökország elért némi előrelépést. 2019 során Törökország elkötelezettséget mutatott a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, és kulcsszerepet játszott a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon zajló migrációs áramlások hatékony kezelésének biztosításában. Törökország továbbra is óriási erőfeszítéseket tett, hogy korábban sose látott mértékű humanitárius segélyt és támogatást nyújtson több mint 3,6 millió regisztrált szíriai menekültnek és körülbelül 370 000, más országokból érkező menekültnek, a világ legnagyobb menekültközösségének adva ezzel otthont. 2020 márciusában azonban Törökország aktívan arra ösztönözte a migránsokat és a menekülteket, hogy induljanak el Európa felé szárazföldi úton, Görögországon keresztül. Ez ahhoz vezetett, hogy létrejött egy nem hivatalos tábor a görög–török határon, a pazarkulei átkelőnél, ahol közel 60 000 migráns és menekült él nyomorúságos körülmények között. Valamivel később, még mindig márciusban a török hatóságok megszervezték a migránsok és a menekültek elszállítását a határzónából, és a Covid19-világjárvány miatt lezárták a görög–török és a bolgár–török határt a személyforgalom előtt, a kereskedelmi forgalmat továbbra is engedélyezve. A török belügyminiszter azonban jelezte, hogy ez a lépés nem jelent változást Törökország azon politikájában, hogy az irreguláris migránsoknak megengedi a Törökország területéről való kilépést, és a kormány nem kíván megakadályozni senkit abban, hogy elhagyja Törökországot. Míg az EU elismerte, hogy Törökország fokozott migrációs teherrel és kockázatokkal néz szembe a területén, és nagy erőfeszítéseket tett a menekültek befogadásával kapcsolatban, azt határozottan elutasította, hogy Törökország a migrációs nyomást politikai célokra használja. Összességében véve a Törökország és Görögország közötti illegális határátlépések száma továbbra is jóval alacsonyabb, mint az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása előtt.

A menekülteknek az országban való huzamos jelenléte hatékony integrációs intézkedéseket igényel a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében. A hatóságoknak hozzáférhetőbbé kell tenniük az állami egészségügyi ellátást az országban élő migránsok és menekültek számára. A külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény átfogó módosítását 2019-ben fogadták el. Törökország még mindig nem hajtotta végre az EU–Törökország visszafogadási megállapodást az összes tagállam vonatkozásában, sem a megállapodásnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseit. A vízumliberalizációval kapcsolatos munka felgyorsításának bejelentése ellenére Törökország egyetlen függőben lévő vízumliberalizációs követelményt sem teljesített, és a terrorizmusellenes törvény és az adatvédelmi törvény módosításaival is adós még. Törökországnak folytatnia kell jogszabályainak a vízumpolitikára vonatkozó uniós vívmányokkal való összehangolását.

Törökország külpolitikája egyre nagyobb mértékben ütközött a közös kül- és biztonságpolitika keretében megfogalmazott uniós prioritásokkal. A Földközi-tenger keleti térségében a beszámolási időszak során tovább nőttek a feszültségek Törökország jogellenes lépései és provokatív kijelentései miatt, melyekkel megkérdőjelezte a Ciprusi Köztársaság azon jogát, hogy a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében található szénhidrogén-lelőhelyeken kitermelést folytasson. Törökország két olajfúró hajót és két szeizmikus hajót küldött a Ciprusi Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetébe, többek között azon területekre, amelyeken a ciprusi kormány európai olaj- és gázipari cégeknek engedélyezte a kitermelést, továbbá Ciprus felségvizeire is. Az olajfúró és a szeizmikus hajókat a török hadsereg kísérte a műveletek során, súlyos fenyegetést jelentve a térség biztonságára. Törökország Varószia lezárt város státuszát is megkérdőjelezte.

Az EU ismételten hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani az uniós tagállamok szuverén jogait, melyekbe beletartozik az is, hogy – az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal, többek között az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban – kétoldalú megállapodásokat kössenek, valamint természeti erőforrásaikat feltérképezzék és kiaknázzák. Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi megállapodások, valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban történő békés vitarendezés mellett, amelybe szükség esetén a Nemzetközi Bíróságot is bevonják. A Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében jogellenesen folytatott olajfúrási tevékenységekre tekintettel 2019 júliusában a Tanács több intézkedésről is határozott, többek között arról, hogy az EU–Törökország Társulási Tanács ülését és az EU és Törökország közötti magas szintű párbeszéd üléseit egyelőre nem tartják meg. Az EU továbbá 2019 novemberében elfogadott egy Törökország ellen irányuló célzott intézkedéseket tartalmazó keretet, és 2020 februárjában úgy döntött, hogy felvesz további két személyt a szankciós keretben létrehozott szankciós listára.

2020. október 1-jén az Európai Tanács kijelentette, hogy amennyiben folytatódnak a Görögországgal és Ciprussal szembeni jogellenes tevékenységek beszüntetésére irányuló konstruktív erőfeszítések, az Európai Tanács hozzájárul egy eredményközpontú EU–Törökország politikai program elindításához, amely program keretében a 2016. évi EU–Törökország nyilatkozattal összhangban különös hangsúly helyeződik a vámunió korszerűsítésére és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, az emberek közötti kapcsolatokra, a magas szintű párbeszédekre, valamint a migrációval kapcsolatos kérdésekre irányuló folyamatos együttműködésre. Az Európai Tanács azt is hangsúlyozta, hogy az EU a nemzetközi jogot sértő egyoldalú fellépések vagy provokációk ismételt előfordulása esetén valamennyi, köztük az EUSZ 29. cikkének és az EUMSZ 215. cikkének megfelelően a rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget fel fogja használni arra, hogy megvédje saját és tagállamai érdekeit.

Törökország még mindig nem teljesítette az EU és Törökország közötti társulási megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv teljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelezettségét, és nem szüntette meg az áruk szabad mozgását gátló valamennyi akadályt, ideértve a Ciprussal való közvetlen szállítási kapcsolatokra vonatkozó korlátozásokat is. A Ciprusi Köztársasággal fennálló bilaterális kapcsolatok rendezése terén nem történt előrelépés.

A Török Köztársaság kormánya és Líbia Állam nemzeti egységkormánya közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló kétoldalú egyetértési megállapodás 2019. novemberi aláírása fokozta a feszültséget a Földközi-tenger keleti térségében, mivel figyelmen kívül hagyták Görögország szigeteinek az érintett területen fennálló szuverén jogait. A Görögország elleni török provokációk száma nagyon megnőtt, ideértve különösen a török repülőgépek görög lakott területek feletti átrepülését. Ennek kapcsán az Európai Tanács 2019 decemberében egyértelműen megerősítette, hogy a Földközi-tenger keleti térségében elkövetett török akciók ügyében szolidaritást vállal Görögországgal és Ciprussal. Hangsúlyozta, hogy az egyetértési megállapodás sérti egyes harmadik államok szuverén jogait, nem felel meg az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének és semmilyen jogi következménnyel nem járhat harmadik államok számára. 2020 májusában az uniós külügyminiszterek megerősítették az EU álláspontját a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében folytatott további jogellenes tevékenységekkel, valamint Törökország Ciprussal és Görögországgal szembeni provokatív és agresszív viselkedésével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az egyoldalú lépésektől való tartózkodás alapfeltétele annak, hogy az EU és Törökország közötti párbeszéd folytatódjon, és hogy Törökország jogellenes lépései az EU és Törökország közötti kapcsolatok összes területén súlyos károkat okoznak. 2020 októberében az Európai Tanács felszólította Törökországot, hogy Ciprus felkérésének eleget téve vegyen részt abban a párbeszédben, amelynek célja a Törökország és Ciprus között fennálló, a tengeri területekkel kapcsolatos összes vitás kérdés rendezése.

Az EU elítélte Törökország északkelet-szíriai egyoldalú katonai akcióját, és sürgette Törökországot, hogy vessen véget a katonai fellépésnek, vonja ki csapatait és tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. A tagállamok túlnyomó többsége a Törökországba irányuló fegyverexport engedélyezésének leállítása mellett döntött. A török csapatok ellen Idlib kormányzóság területén 2020 februárjának végén elkövetett légicsapásokat követően Törökország elindította a területen a Tavaszi Pajzs hadműveletet. Törökország és Oroszország 2020 márciusában megállapodott a tűzszünetről, amely stabilizálta a frontvonalakat Északnyugat-Szíriában, új folyosót hozott létre az M4-es autópálya mentén és megteremtette a közös orosz–török katonai őrjárat kereteit. Törökország megőrizte a helyszínre telepített katonai megfigyelő állomásait, többek között azokat is, amelyek most már a szíriai rezsim által ellenőrzött területeken vannak, és további erősítést telepített a régióba. Törökország ezenkívül jelentősen növelte katonai részvételét a líbiai konfliktusban, hozzájárulva ezzel a hadi helyzet megfordításához.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, a török gazdaság előrehaladott szinten van, de a beszámolási időszak során nem ért el előrelépést, és a működésével kapcsolatban súlyos aggályok merülnek fel. A gazdaság a török líra 2018 nyarán bekövetkezett nagymértékű leértékelődése és az azt követő recesszió után az expanzív politikák és a nettó kivitel jelentős hozzájárulása segítségével a vártnál gyorsabban talpra állt. A helyreállt gazdaság azonban nem tudott stabilizálódni, tekintettel a munkaerőpiac gyengeségére és a vállalati mérlegek helyreállításának szükségességére. A Covid19-válság kibontakozásakor a hatóságok egy sor intézkedéssel próbálták enyhíteni a világjárvány gazdasági hatásait, például jelentős monetáris növekedéssel. Ezen intézkedések hatását azonban korlátozta a szűk szakpolitikai mozgástér – különösen a költségvetési oldalon –, és az intézmények gyengesége. A 2017 óta számottevően javuló folyó fizetési mérleg 2019 végére újra romlani kezdett, ami a behozatali vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi korlátok növekedéséhez vezetett. A magas külső finanszírozási igénynek köszönhetően Törökország továbbra is ki van téve a befektetői hangulat gyors változásainak, melyet a világjárvány és a fokozódó geopolitikai kockázatok súlyosbítanak. Az infláció nagyon magas szintről jelentősen csökkent, de továbbra is magas, és jóval meghaladja a kitűzött célt. A monetáris politika hitelessége tovább csökkent a Török Köztársaság Központi Bankja kormányzójának felmentése és a rendszeres politikai nyomásgyakorlás miatt. Az árversenyképességre továbbra is kedvezően hatott a líra gyengülése és a reál effektív árfolyam 2019-es leértékelése, amely tendencia 2020-ban tovább gyorsult.

A kormány továbbra is javította a vállalkozások szabályozási környezetét. Az informális szektor azonban továbbra is kiterjedt. Az árképzési mechanizmusokba való állami beavatkozás folytatódott, és az állami támogatásokkal kapcsolatban továbbra is hiányoznak a végrehajtási szabályok, az érvényre juttatás, az átláthatóság és az intézményi háttér. A pénzügyi szektor továbbra is stabil. A sebezhetőség azonban növekedett, különösen az állami bankokban tapasztalható gyors hitelnövekedés, valamint a hitelezési tevékenység fellendítését célzó különféle szabályozási intézkedések miatt. A nagymértékű – különösen a fiatalokat és a nőket sújtó – munkanélküliség a csökkenő foglalkoztatással, a munkaerő csekély mobilitásával és a be nem jelentett munkavégzés jelentős arányával együtt továbbra is súlyos aggályokat vet fel.

Törökország korlátozott előrelépést ért el és jól felkészült abban a tekintetben, hogy képes legyen megbirkózni az EU-n belüli versenynyomással és piaci erőkkel. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások nőttek, bár jóval a kormány által kitűzött célérték alatt maradnak. A túlzott mértékű beruházások csökkentek és a beruházások nem megfelelő elosztása visszaszorult. Az energiaellátás diverzifikálásában előrelépés történt ugyan, de a földgázpiac megnyitásához és versengőbbé tételéhez reformokra van szükség. Az oktatás minősége és az oktatásba való bejutás továbbra is jelentős problémákat okoz. A nők nehezen jutnak be a minőségi oktatásba és a munkaerőpiacra. Bár Törökország a kereskedelem és a beruházások révén is szorosan integrálódott az uniós piacba, a török külkereskedelemben az EU relatív részesedése tovább csökkent, miközben Törökország az EU és Törökország közötti vámunió keretében vállalt kötelezettségeiből egyre többet nem teljesít.

Ami a tagsággal kapcsolatos kötelezettségek felvállalására való képességet illeti, Törökország folytatta az uniós vívmányokkal való összehangolást, bár nagyon visszafogott ütemben és fragmentáltan. Továbbra is voltak visszaesések több kulcsfontosságú szempontból a verseny területén – az állami támogatás növekedése és annak átláthatatlansága miatt –, továbbá az információs társadalom és média, a gazdasági és monetáris politika, a vámunió, a külkapcsolatok, valamint a kül-, a biztonsági és a védelmi politika terén. Törökország jól előrehaladt a társasági jog, a transzeurópai hálózatok, a tudomány és a kutatás területén, és jó felkészültségi szintet ért el több területen is, mint például az áruk szabad mozgása, a szellemi tulajdonjogok, a pénzügyi szolgáltatások és a vállalkozás- és iparpolitika területén. Törökország mérsékelten felkészült a közbeszerzés területén, mivel a jogharmonizációban továbbra is jelentősek a hiányosságok. Törökország szintén mérsékelten felkészült az olyan területeken, mint a tőke szabad mozgása, a közlekedéspolitika, az energetika, az adózás, a gazdasági és monetáris unió, a statisztika – e területeken további jelentős erőfeszítésekre van szükség. Általában véve a legtöbb területen ambiciózusabb és jobban összehangolt szakpolitikát kell kialakítani és végrehajtani. Az összes területen több figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtására, számos területen pedig további jelentős előrelépésre van szükség az uniós vívmányokkal való jogszabályi összehangolást, a szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítését és a közigazgatási kapacitás kiépítését illetően.

2. MELLÉKLET – A nyugat-balkáni stratégiának és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjének a végrehajtása: Fokozott uniós szerepvállalás

A nyugat-balkáni stratégiának és – a 2018 májusában Szófiában tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott – kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjének végrehajtása 2019–2020-ban is folytatódott. Mindkét dokumentum az alábbi hat kiemelt területen irányoz elő intézkedéseket: jogállamiság, migráció és biztonság, társadalmi-gazdasági fejlődés, összekapcsoltság, digitális menetrend és jószomszédi kapcsolatok.

E prioritások végrehajtása fokozott politikai szerepvállaláson, a Nyugat-Balkán, valamint az EU és ügynökségei közötti operatív kapcsolatok szorosabbra fűzésén, a finanszírozáshoz és a technikai segítségnyújtáshoz való szélesebb körű hozzáférés biztosításán és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás átfókuszálásán keresztül történt – ez utóbbi keretében csak 2019-ben mintegy 1,1 milliárd EUR éves összeg jutott a Nyugat-Balkánnak.

A 2018. májusi szófiai csúcstalálkozót követően, amely 15 év után az első EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó volt, 2019-ben az EU a berlini folyamat keretében tartott poznańi csúcstalálkozón tovább növelte politikai szerepvállalását a térségben, és nem kevesebb, mint 12 miniszteri ülésre került sor a regionális együttműködés elmélyítése és a prioritásnak számító területeken az EU és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében. A 2020. május 6-i zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó fő témája a regionális együttműködés és az uniós támogatás fokozása volt a Covid19-válsággal összefüggésben. Ennek a folyamatos aktív szerepvállalásnak köszönhetően az összes kiemelt kezdeményezésben előrelépés történt, és a tervezett intézkedések több mint kétharmadát megvalósították.

Az 1. kiemelt kezdeményezés (A jogállamiság támogatásának megerősítése) három célkitűzésre összpontosít: az igazságügyi reformok hatékonyabb nyomon követésére, célzottabb technikai segítségnyújtásra a bűnüldözés terén, valamint az alapvető jogok, többek között a nemek közötti egyenlőség, a civil társadalom, a demokratikus mozgalmak és a független média támogatására. E területen fontos mérföldkő volt a 2019 novemberében Skopjéban megrendezett nyugat-balkáni bel- és igazságügyminiszteri fórum, különösen az uniós bel- és igazságügyi ügynökségekkel való együttműködés megerősítése, a biztonság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az igazságszolgáltatási rendszer reformja iránti elkötelezettség tekintetében.

Az igazságügyi reformok vonatkozásában a Bizottság új megközelítése azon alapul, hogy a hat partnerország közigazgatásában párhuzamos szakértői értékelést végeznek meghatározott kérdésekben. 2019-ben a Bizottság teljesítette a stratégiában tervezett három szakértőivizsgálat-sorozatot, melyek az alábbiakat érintik: a bírósági határozatok végrehajtása, közbeszerzés és magas szintű korrupció. A Bizottság továbbá a Világbankkal és az Európa Tanácshoz tartozó, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottsággal (CEPEJ) együtt új módszereket dolgoz ki az igazságszolgáltatási rendszerekből történő harmonizált adatgyűjtésre. 2020 első felében több regionális igazságügyi felmérésre és egy harmonizált regionális adatgyűjtésre kerül sor. Fontos projekt még ezen a területen a korrupciós és szervezett bűnözési ügyekben folytatott bírósági tárgyalásoknak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) általi nyomon követése. A projekt nemsokára aláírásra kerül Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, Montenegróval és Észak-Macedóniával, Szerbiával azonban még folyamatban vannak a tárgyalások.

A Bizottság testre szabottabb technikai segítségnyújtást is végez: tanácsadói missziói fókuszában az igazságügy reformja, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem áll. Jelenleg négy ilyen tanácsadó misszió működik Montenegróban, Albániában, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában, az észak-macedóniai és szerbiai missziók finanszírozását pedig már elfogadták, és a missziók 2020-ban kezdik meg tevékenységüket.

Végezetül a Bizottság továbbra is szorosan együttműködik a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal a független médiaplatformok, a civil társadalom és a demokratikus mozgalmak támogatása érdekében. Az EU kiegészítő támogatásának köszönhetően az Alapítvány kiterjesztette tevékenységét a Nyugat-Balkánra, ahol 19 új vissza nem térítendő támogatást biztosít 90 független médiaszervezet számára.

A 2. kiemelt kezdeményezés (A biztonságra és a migrációra vonatkozó szerepvállalás megerősítése) célja, hogy a régió szerepvállalásával kezelje a közös biztonsági fenyegetéseket, ideértve a terrorizmust, az erőszakos szélsőségességet, a radikalizálódást, a szervezett bűnözést, az emberkereskedelmet és a tűzfegyver-kereskedelmet, a hibrid fenyegetéseket, és hogy fokozza a partnerek migrációs és biztonsági kihívások kezelésére irányuló képességét. E területnek a 2019. júliusi poznańi, illetve a novemberi skopjei miniszteri találkozó adott lendületet, melyek fontos események voltak a biztonság, a migráció, a kézi- és könnyűfegyverek és a közös terrorizmusellenes intézkedések kérdésének szempontjából.

A terrorizmus elleni küzdelem terén a Bizottság és a nyugat-balkáni partnerek 2018-ban megállapodást értek el a terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési tervről, 2019-ben pedig hat egyéni cselekvési tervet dolgoztak ki és írtak alá, melyek Bizottság által támogatott végrehajtása már folyamatban van. Az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem nemzeti koordinátorainak 2018-ban létrehozott regionális hálózata már teljeskörűen működik és a koordinátorok rendszeresen találkoznak. Az EU és a délkelet-európai régió közötti tűzfegyver-kereskedelemre vonatkozó 2015–2019-es cselekvési terv értékelése 2019 júniusában lezárult. 2020. július 24-én új cselekvési tervet 1 fogadtak el, melynek végrehajtásához a KKBP költségvetéséből és az IPA-ból is nyújtanak finanszírozást.

Az EU továbbra is bevonta a nyugat-balkáni partnereket a súlyos és szervezett bűnözés elleni uniós szakpolitikai ciklusba, valamint a vonatkozó éves cselekvési tervek kidolgozásába és végrehajtásába. 2018 óta egyre többször alkalmaznak közös nyomozócsoportokat a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálására. A 2018–2019-es időszakban összesen 226 olyan ügyet vettek nyilvántartásba, amely a nyugat-balkáni partnereket vagy Törökországot érintette, és 16 közös nyomozócsoportot állítottak fel. Ezen túlmenően 2019-ben két nyugat-balkáni ország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia első alkalommal vett részt három koordinációs központban. A Nyugat-Balkán és az Europol közötti együttműködést tovább mélyítette, hogy 2019 és 2020 során az IPA finanszírozásával összekötő tisztviselőket helyeztek ki Albániába, Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába, az Europol és Koszovó között pedig 2020 júliusában új együttműködési megállapodást írtak alá.

Ami a közös kül- és biztonságpolitikát / közös biztonság- és védelempolitikát illeti, az EKSZ fenntartotta a Nyugat-Balkánnal folytatott KKBP-párbeszéd találkozóinak gyakoriságát, hogy ezzel is ösztönözze a régiót az uniós közös álláspontokhoz való csatlakozásra. Öt nyugat-balkáni országgal van hatályban partnerségi keretmegállapodás, melyek hozzájárulnak a KBVP katonai misszióihoz és műveleteihez. Négy nyugat-balkáni partner esetében végeztek az EKSZ és a Bizottság támogatásával a hibrid kockázatokra vonatkozó felmérést, hogy feltárják ezen partnerek gyenge pontjait és a kapacitásépítést és a reziliencia növelését célzó uniós támogatásokat célirányosabbá tegyék.

A célzott regionális IPA-programok általi támogatásnak is köszönhetően előrelépés történt a kiberbiztonsággal és a kiberbűnözésről szóló budapesti egyezménynek az ENISA-val, az ECTEG-gel, az Europollal és a CEPOL-lal együttműködésben való végrehajtásával kapcsolatban. Az Európai Kiberbiztonsági Központ együttműködési megállapodást írt alá öt nyugat-balkáni országgal, az ENISA-val pedig szorosabb kapcsolatokat építenek ki.

Ami a migrációt illeti, a Bizottság az érintett uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködve továbbra is ambiciózus projekteket folytat a migrációkezelés terén: a menekültügyi eljárások, a visszatérési mechanizmusok és az információcsere kialakításával fokozza a partnerek képességét a vegyes migrációs áramlások kezelésére. A Bizottság emellett különböző kezdeményezések útján javítani kívánja a régióba kihelyezett migrációs összekötő tisztviselők tevékenységének koordinációját és az operatív információk cseréjét.

A Bizottság folytatta az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elősegítse a bel- és igazságügyi ügynökségek nagyobb mértékű szerepvállalását a Nyugat-Balkánon. A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával kötött együttműködési megállapodások és az Albániával, Montenegróval, Észak-Macedóniával és Szerbiával kötött Eurojust együttműködési megállapodások mellett a Bizottság lezárta a tárgyalásokat az Európai Határ- és Parti Őrség jogállásáról szóló megállapodásról a térség azon öt országával, amely határos az EU-val. Az Albániával, Szerbiával és Montenegróval kötött megállapodásokat már aláírták, és az első határőröket ki is vezényelték. Az Eurojust együttműködési megállapodást kötött négy nyugat-balkáni országgal. Az Albániával 2018 októberében és Szerbiával 2019 novemberében aláírt együttműködési megállapodások hatályba léptek. Végezetül az Europol operatív megállapodásokat írt alá öt nyugat-balkáni országgal, és a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást írt alá Koszovóval. Az Europol kapcsolattartó tisztet küldött ki Albániába az IPA támogatásával, a Szerbiába küldendő kapcsolattartó tiszt akkreditációja azonban még folyamatban van.

A 3. kiemelt kezdeményezés (A társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása) középpontjában a regionális gazdasági térség megvalósításának előmozdítása, a hatályos beruházási szabályoknak a régióba irányuló beruházások fellendítését célzó kiigazítása, a gazdasági reformprogramok stratégiaibb jellegű alkalmazása, valamint az oktatási, munkaerőpiaci és a szociális reformok támogatása áll. A gazdasági miniszterek júliusi poznańi találkozója mérföldkő volt ezen a kiemelt területen, különösen a regionális gazdasági térség és a szakképzés, a hallgatói mobilitás és a képesítések elismerése terén indított kezdeményezések megvalósítását illetően. A foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó első EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozó tükrözte az új, megerősített nyugat-balkáni szociális dimenzió fontosságát, melynek középpontjában a foglalkoztatás és a szociális reformok állnak. 2019-ben sor került továbbá Belgrádban a miniszteri szintű Nyugat-Balkáni Oktatási és Képzési Platform nyolcadik éves ülésére.

A Bizottság a Regionális Együttműködési Tanáccsal együtt továbbra is elősegítette a regionális gazdasági térség többéves cselekvési tervének végrehajtását. Bár a politikai helyzet eléggé bonyolult volt 2019 egésze során, számos eredmény született ezen a területen, beleértve a származási bizonyítványokról szóló megállapodást, a CEFTA vámügyi kockázatkezelési stratégiájának elfogadását, a CEFTA-nak a szolgáltatások kereskedelméről szóló 6. kiegészítő jegyzőkönyve elfogadását, az engedélyezett gazdálkodókról szóló megállapodást és a kereskedelmi jogviták rendezésére szolgáló mechanizmusról szóló 7. kiegészítő jegyzőkönyvről folytatandó tárgyalások megkezdésének engedélyezését. Megjelent a Világbank EU által finanszírozott jelentése a régió pénzügyi piacainak diverzifikációjáról, amely a jövőben az e téren teendő intézkedések alapjául szolgál majd.

A nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) bővülése 2019-ben is folytatódott: új, korábban inaktív adományozók csatlakoztak az alaphoz és az olyan új területeken történő beavatkozások előkészítéséhez, mint például a zöld menetrend, a szociális infrastruktúra vagy a digitális menetrend. A 10 millió EUR értékű regionális ifjúsági garancia, amelynek célja az induló innovatív vállalkozások támogatása, és akár 80 millió EUR értékben is tud finanszírozást biztosítani, szintén teljeskörűen működik. A Bizottság továbbá kiterjesztette az intelligens szakosodási stratégiák támogatását a Nyugat-Balkánra is: a régióban az első intelligens szakosodási stratégiát Montenegró fogadta el 2019-ben, őt követte Szerbia 2020 elején.

Az Európai Unió által „a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatás” keretében az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága nemzetközi pénzügyi szervezeteken keresztül 455 millió EUR összegű, a régió gazdasági újraindítására szolgáló csomagot mozgósított a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Ebbe beletartozik egy 95 millió EUR összegű különleges intézkedési csomag, amely magában foglalja a Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz (WB EDIF) 60 millió EUR-val történő kiegészítését, továbbá új részvények vásárlását összesen 20 millió EUR értékben a Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE) és a Délkelet-európai Környezetbarát Növekedésért Alap keretében, valamint egy 15 millió EUR összegű hozzájárulást a WB EDIF regionális versenyképességi programjához, melynek célja a kkv-k számára a válság túléléséhez szükséges, rendelkezésre álló likviditás növelése.

A csomagba beletartozik továbbá a 120 millió EUR összegű Nyugat-balkáni Garanciaeszköz forrásainak átcsoportosítása, amely 2020 tavaszán három „meghatározott célra szánt Covid19-garanciát” biztosított a kkv-k likvid tőkéhez juttatása és ezáltal a világjárvány következményeinek enyhítése céljából.

A kkv-k égető likviditási szükségleteinek kielégítése mellett a csomag a gazdaságfellendítési szakaszhoz is előkészíti a terepet azáltal, hogy egyrészt 30 millió EUR uniós támogatást nyújt az új II. vállalkozásinnovációs alaphoz (ENIF II.) és a II. vállalkozásbővítési alaphoz (ENEF II.) annak érdekében, hogy a kkv-k diverzifikált finanszírozási és likviditási forráshoz jussanak, másrészt 8 millió EUR összegű hozzájárulást nyújt az EFSE fejlesztési eszközéhez a kkv-knak és a vállalkozóknak szóló, vissza nem térítendő technikai segítségnyújtás céljára.

A Nyugat-Balkánnak szóló uniós gazdasági reformprogramok most már össze vannak hangolva az európai szemeszterrel, és a Bizottság általi értékelésük analitikusabb és jobban koncentrál az adott gazdaság legfőbb strukturális kihívásaira. A strukturális reformok költségszámításához és költségvetés-tervezéséhez technikai segítségnyújtást is biztosítanak. Emellett a foglalkoztatás, az oktatás, a társadalmi befogadás és az egészségügy terén nyújtott uniós pénzügyi támogatás kiegészült egy sor új kétoldalú támogatási programmal, valamint a régióbeli szakképzési mobilitást fokozó programmal, melynek keretében 2019-ben és 2020-ban két ajánlattételi felhívást is közzétettek. Az ezen felhívások keretében kiválasztott projektek a szakképzésben dolgozó oktatók és a szakképzésben részt vevő tanulók nemzetközi mobilitását, valamint a szakképző iskolák kapacitásépítését fogják támogatni. Az EU fokozatosan növeli az Erasmus+ keretében nyújtott támogatását, és 2018-hoz képest 2019-ben és 2020-ban megduplázta annak összegét.

A 4. kiemelt kezdeményezés (Az összekapcsoltság növelése) a kereskedelem megkönnyítése és a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében a régió közlekedési és energetikai összeköttetéseinek fejlesztésére összpontosít. Ez a kiemelt kezdeményezés infrastruktúra-tervezéssel és infrastrukturális beruházásokkal, valamint a régió piaci integrációjának megfelelő szabályozási környezet kialakításával kapcsolatos fellépéseket irányoz elő. Az energiaügyi és környezetvédelmi miniszterek 2019. februári podgoricai találkozóján mind a hat nyugat-balkáni partner elfogadta a tiszta energiára való átállásról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozatra a poznańi csúcstalálkozón is építettek, ahol a partnerek megállapodtak egy ambiciózus zöld menetrendről a régió számára, amely kiegészíti a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervet.

Az energiaügy területén a Bizottság megkönnyíti az EU energiauniójának kiterjesztését a Nyugat-Balkánra, és egységes szabályozási teret hoz létre az Energiaközösségről szóló szerződés keretében. Az e területen való továbblépéshez módosítani kell ezen szerződést, és előrelépést kell elérni a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásában. Több pénzügyi eszköz is segíti a régiót az energiaágazat zöldítésében, többek között a Környezetbarát Növekedésért Alap és a Regionális Energiahatékonysági Program.

A közlekedés területén a Bizottság továbbra is támogatta a Közlekedési Közösségről szóló szerződés végrehajtását és titkárságának működését. A titkárság hivatalosan 2019-ben kezdte meg működését, és az állandó igazgatóját 2020-ban nevezték ki. A Közlekedési Közösség továbbra is elősegítette a régióbeli 32 kiemelt határátkelőhely integrációjáról szóló kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokat. Kidolgozta továbbá a regionális vasúti stratégia cselekvési tervét és a régió közúti biztonsági cselekvési tervét, melyek a poznańi csúcstalálkozón jóváhagyásra kerültek. Ez alkalomból 15 millió EUR keretösszegű, vissza nem térítendő támogatást nyújtó rendszert is létrehoztak a közúti közlekedésbiztonság számára.

Ami az infrastrukturális beruházásokat illeti, a nyugat-balkáni beruházási keret 2019-ben is támogatta az összekapcsoltság-fejlesztési programot, mégpedig 8 új energetikai és közlekedési összekapcsoltsági projektből álló, 180 millió EUR értékű csomag elfogadásával, melyet a poznańi csúcstalálkozón jelentettek be. A Bizottság a nyugat-balkáni beruházási keretből annak létrehozása óta 880 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott 39 kiemelt projekt számára, és ezzel több mint 3,2 milliárd EUR összegű külső beruházást mozgósított. A kezdeti, 2015-ben tett 1 milliárd EUR összegű vállalás teljesítése, melyet az összekapcsoltsági menetrend végrehajtására szántak, a terveknek megfelelően 2020 végére várható.

Az 5. kiemelt kezdeményezés (A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend) a régióbeli digitális gazdaság és társadalom kiépítésére összpontosít. A menetrend 2018-as elindítása óta az EU megnyitotta a nyugat-balkáni partnerek előtt az európai digitális fórumokat és csoportokat. A partnerek megfigyelői státuszt kaptak az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjában, a digitális egységes piaccal foglalkozó magas szintű munkacsoportban és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében. Folyamatban van az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) munkájába való bevonásuk is.

2019-ben a menetrend egyik legfontosabb eredménye az új regionális barangolási megállapodás elfogadása és 2019. júliusi hatálybalépése volt, amely eltörölte a Nyugat-Balkánon a régión belüli barangolási díjakat.

A Bizottság támogatja a széles sávú rendszer kiépítését a régióban. E célból 2018 óta tizenegy, technikai segítségnyújtásra irányuló, vissza nem térítendő támogatást hagytak jóvá öt kedvezményezett számára a nyugat-balkáni beruházási kereten keresztül, melyek finanszírozása a szófiai csúcstalálkozón e célra meghirdetett 30 millió eurós csomagból történik. A jóváhagyott vissza nem térítendő támogatások a széles sávú rendszer vidéki területeken való telepítésének projektelőkészítésére, a települések digitális összekapcsoltságának (pl. intelligens városok koncepció) előmozdítására vagy a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra kiépítési lehetőségeinek felmérésére irányulnak.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz több generikus és újrahasználható digitális szolgáltatási infrastruktúrát – úgynevezett építőelemet – is elérhetővé tett, melyeket a nyugat-balkáni partnerek újra felhasználhatnak a határon átnyúló digitális infrastruktúrák és szolgáltatások biztosítására, elősegítve ezzel a digitális közszolgáltatások határokon és ágazatokon átívelő biztosítását.

Végezetül, a Bizottság továbbra is bevonta a partnereket a digitális készségekkel, az e-közbeszerzéssel, az e-kormányzattal és az e-egészségüggyel kapcsolatos különféle közösségi kezdeményezésekbe. Idetartozik a szélessáv-szakértői szolgálat, a digitális esély gyakornoki program, az Európai Programozási Hét nagykövetei ISA2-program, az e-egészségügyi hálózat, a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség, továbbá az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum.

A 6. kiemelt kezdeményezés (A megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok támogatása) a régió fenntartható és tartós békéjének előmozdítására összpontosít a következő három témával kapcsolatos munka révén: a múlt örökségének kezelése, az egyes közösségek között a személyes kapcsolatok újbóli kialakítása, valamint az együttműködés erősítése a közös érdekű területeken. Ezek a kérdések szisztematikusan szerepelnek a nyugat-balkáni országok külügyminiszteri találkozóinak napirendjén és a kétoldalú kérdésekkel foglalkozó rendszeres magas szintű találkozókon is.

A múlt örökségével való szembenézést illetően a Bizottság továbbra is támogatta a büntetőtörvényszékek fennmaradó feladatainak ellátására szolgáló nemzetközi mechanizmust és Koszovó Szakosított Tanácsait, hogy segítse a háborús bűnök büntetlensége elleni küzdelmet. A Bizottság az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi bizottsággal és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával közösen támogatja az eltűnt személyekkel kapcsolatos lezáratlan esetek megoldására és az érintett családok támogatására irányuló erőfeszítéseket. A Bizottság megkezdte a régióban a taposóaknák felderítését. A Bizottság továbbra is aktívan támogatta egy regionális tényfeltáró bizottság létrehozását a londoni és a poznańi csúcstalálkozókat megelőzően, ez a folyamat azonban elakadt. A Bizottság továbbra is támogatott egyéb olyan civil társadalmi kezdeményezéseket, melyek célja a közösségek közötti megbékélés és párbeszéd előmozdítása olyan kulcsfontosságú területeken, mint a média, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség.

A Bizottság több sikeres kezdeményezést is támogatott a kultúra és a sport területén – mivel ezek ösztönözhetik az emberek közötti kapcsolatokat és a gazdasági növekedést –, többek között a kulturális diplomáciai platform, az Európa a polgárokért program, a kulturális javak jogellenes kereskedelme elleni küzdelemre irányuló, az UNESCO-val közös fellépés, a Kreatív Európa program keretében kifejezetten nyugat-balkáni szervezeteknek kiírt pályázati felhívás, valamint az uniós sporthéten való nyugat-balkáni részvétel és a sport terén való mobilitást előmozdító kísérleti projekt révén.

A régió fiataljainak egymáshoz közelebb hozása érdekében az EU pénzügyi támogatást nyújt a regionális ifjúsági együttműködési irodának is. Létrejött a nyugat-balkáni ifjúsági innovációs fórum, amelynek célja, hogy a fiatalokat képessé tegye a szakpolitikai döntéshozatalban való részvételre, továbbá kidolgozás alatt áll a régión belüli iskolai csereprogram, és megújítják a régióbeli fiatal szakembereknek szóló uniós támogatási rendszert. A Nyugat-balkáni Öregdiák Szövetség is megtartotta első közgyűlését, és kiválasztotta az első két körben támogatandó helyi projekteket. Végezetül a határon átnyúló együttműködési program továbbra is erősítette az együttműködést a kölcsönös érdekű területeken, mint például az idegenforgalom, a foglalkoztatás és munkaerő-mobilitás, valamint a természeti örökség.

A Bizottság 2020-ban a fenti eredményekre kíván építeni a nyugat-balkáni stratégiában vállalt kötelezettségek teljes körű teljesítéséhez. Adott esetben ezeket intézkedésekké alakítják a 2020-as Gazdasági és Beruházási Fejlesztési Paktum keretében. A nyugat-balkáni partnerek, valamint a tagállamok és más nemzetközi intézmények további elkötelezettsége és konstruktív regionális együttműködése kulcsfontosságú lesz ezen nagyratörő regionális együttműködési célok eléréséhez.

3. MELLÉKLET

Forrás: Eurostat és a nyugat-balkáni, valamint a törökországi statisztikai hivatalok

(1)

   COM(2020) 608 final.