EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020DC0057

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára

COM/2020/57 final

Brüsszel, 2020.2.5.

COM(2020) 57 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára


A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára

I)Bevezetés

Az Európai Unió és tagállamai a 2000. évi feirai és a 2003. évi szaloniki csúcstalálkozó óta ismételten kinyilvánították, hogy egyértelműen támogatják a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját. Az Általános Ügyek Tanácsán 2019 júniusában elfogadott tanácsi következtetések ismét megerősítették a Tanács elkötelezettségét a bővítés mellett, amely az Európai Tanács 2006. december 14–15-i ülésén jóváhagyott, megújított bővítési konszenzussal és az azt követő tanácsi következtetésekkel összhangban továbbra is az Európai Unió egyik kulcsfontosságú politikája.” A Tanács 2019. novemberi ülésén közös értelmezés jött létre a csatlakozási tárgyalások folyamatának eredményességére vonatkozó vizsgálat hasznosságáról.

A Nyugat-Balkán érdemeken alapuló, teljes jogú uniós tagságának szilárd perspektívája az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdeke. A növekvő globális kihívások és megosztottság idején ez mindenekelőtt továbbra is geostratégiai befektetést jelent egy stabil, erős és egységes Európába. A hiteles csatlakozási perspektíva a régió átalakulásának fő ösztönzője és hajtóereje, amely erősíti kollektív biztonságunkat és jólétünket. Kulcsfontosságú eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdításához, amelyek a gazdasági integráció fő hajtóerejét, valamint a regionális megbékélés és stabilitás megszilárdításának nélkülözhetetlen alapját jelentik. E politika fenntartása és javítása épp ezért elengedhetetlen az EU hitelessége, sikere, valamint a régióban és azon túl érvényesítendő uniós befolyás szempontjából – különösen a kiélezett geopolitikai verseny idején.

Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a csatlakozási folyamat egészének és végrehajtásának hatékonysága további javításra szorul. Bár e politika stratégiai iránya napjainkban érvényesebb, mint valaha, helyi szinten sokkal lendületesebben kell megjelennie.

Az egymást követő reformok – mint például a jogállamisággal kapcsolatos új megközelítés, az alapvető kérdések előtérbe helyezése és a Bizottság 2018. évi nyugat-balkáni stratégiájának 1 égisze alatt megvalósult előrelépések – ellenére a folyamat során hatékonyabb eszközöket kell biztosítani az érintett országok strukturális hiányosságainak kezelésére, különösen az alapvető kérdések területén.

Rendkívül fontos, hogy valamennyi érdekelt fél körében nagyobb bizalmat építsünk ki, valamint javítsuk és hatékonyabbá tegyük a csatlakozási folyamatot. A csatlakozási folyamatot – objektív kritériumokra, szigorú pozitív és negatív feltételrendszerre, valamint a visszafordíthatóságra építve – kiszámíthatóbbá, hitelesebbé, továbbá dinamikusabbá kell tenni, politikai irányítását pedig meg kell erősíteni.

E közleményben a Bizottság konkrét javaslatokat határoz meg a teljes csatlakozási folyamat javítása céljából, melyek általános célja a hitelesség és a bizalom növelése mindkét oldalon, valamint a jobb helyszíni eredmények biztosítása. A javasolt változtatások a meglévő tárgyalási kereteken belül megvalósíthatók, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a régióban. Ez azt jelenti, hogy a Szerbiára és Montenegróra vonatkozó tárgyalási keretek nem módosulnak, de a javasolt változtatások e két ország egyetértésével beépíthetők a meglévő keretekbe.

Az Európai Unió Nyugat-Balkánnal kapcsolatos szerepvállalásának egyik fő célja, hogy felkészítse az érintett országokat a tagság valamennyi követelményének teljesítésére. Mindez magában foglalja az alapvető demokratikus, jogállamisággal kapcsolatos és gazdasági reformok támogatását, valamint az alapvető európai értékekkel való harmonizációt, ami pedig ösztönözni fogja a folyamatos és gyorsított gazdasági növekedést és a társadalmi konvergenciát.

A csatlakozási folyamat hatékonyabbá tételéhez emellett a stratégiai kommunikáció is fontos eszközül szolgál majd. Elengedhetetlenül fontos megismertetni a régió lakosaival a szorosabb integráció és a reformok kínálta lehetőségeket, és fellépni a harmadik országok rossz szándékú befolyásával szemben. Mindehhez az érintett országok részéről is hitelesebb erőfeszítésekre van szükség. Az éves jelentések a jövőben egyértelműbben fogják értékelni hatóságaik politikai elkötelezettségét az uniós csatlakozás stratégiai célja mellett.

Ez a szakpolitikai megközelítés lesz tehát az előremutató menetrend sarokköve. A menetrend támogatni fogja a Nyugat-Balkán olyan működő piacgazdaságokká való átalakítását, amelyek képesek teljes mértékben integrálódni az EU egységes piacába, munkahelyeket és vállalkozási lehetőségeket teremteni, javítani az üzleti és beruházási környezetet, előmozdítani a jogállamiságot és megállítani a képzett munkaerő régióból való elvándorlását. E reformok elengedhetetlenek a balkáni országok gazdaságának fellendítéséhez és ahhoz, hogy az EU-val való szükséges konvergencia felgyorsításával szorosan kapcsolódjanak az uniós piacokhoz. A Bizottság különösen azt fogja megvizsgálni, hogy miként lehetne előmozdítani a beruházásokat, a társadalmi-gazdasági integrációt és a jogbiztonságot, javítani az uniós egységes piachoz való hozzáférést, erősíteni az összeköttetéseket, valamint megragadni a zöld gazdaságban rejlő lehetőségeket. A Bizottság e tekintetben a 2020. májusi zágrábi csúcstalálkozó előtt közleményt terjeszt elő.

II)A csatlakozási folyamat felélénkítése

a)A hitelesség növelése

Ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat mindkét részről visszanyerje hitelességét és teljes mértékben kibontakoztassa a benne rejlő lehetőségeket, szilárd és kölcsönös bizalmon és mindkét fél egyértelmű elkötelezettségén kell alapulnia.

Ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni vezetőknek nagyobb hitelességet tanúsítva kell eleget tenniük a szükséges alapvető reformok végrehajtása iránti kötelezettségvállalásaiknak, legyen szó a jogállamiságról, a korrupció elleni küzdelemről, a gazdaságról vagy a demokratikus intézmények és a közigazgatás megfelelő működésének biztosításáról, illetve a külpolitika összehangolásáról. Az uniós tagállamoknak és polgároknak jogos aggályaik vannak, és meg kell győződniük az érintett országok egyértelmű politikai akaratáról, amelyet strukturális, kézzelfogható reformok bizonyítanak. A nyugat-balkáni vezetők részéről további erőfeszítések szükségesek a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok megerősítése érdekében, hogy polgáraik számára stabilitást és jólétet teremtsenek, miközben biztosítják az EU-t arról, hogy a régió törekszik feldolgozni múltjának örökségét.

Ez azt is jelenti, hogy az Európai Unió eleget tesz az érdemeken alapuló folyamat iránti szilárd elkötelezettségének. Amennyiben a partnerországok teljesítik az objektív kritériumokat és a megállapított objektív feltételeket, a tagállamok megállapodnak abban, hogy tovább lehet lépni a folyamat következő szakaszába. Minden félnek tartózkodnia kell attól, hogy visszaéljen az uniós csatlakozási folyamat lezáratlan kérdéseivel. Hasonlóképpen, a tagállamoknak és az intézményeknek egységesen kell fellépniük a régióban, egyértelműen jelezve támogatásukat és bátorításukat, ugyanakkor világosan és őszintén rámutatva az észlelt hiányosságokra.

Javítani kell a hitelességet azáltal, hogy még erőteljesebb hangsúlyt helyezünk az uniós tagság felé vezető út sikeréhez elengedhetetlen alapvető reformokra. Ezek az alapkérdések a csatlakozási tárgyalások során még inkább központi szerepet játszanak majd. Az alapkérdésekről szóló tárgyalások fognak először megkezdődni és utoljára lezárulni, és az itt elért eredmények fogják meghatározni a tárgyalások általános ütemét. Az alapkérdésekről szóló tárgyalásokat a következők vezérlik:

·A tárgyalási nyitókritériumot egy olyan, a korábbi cselekvési terveknek megfelelő ütemterv jelenti majd, amely a jogállamiságra vonatkozó fejezetekből épül fel. Továbbra is meg kell határozni időközi kritériumokat. E kritériumok teljesüléséig nem kerül sor más fejezet ideiglenes lezárására.

·A demokratikus intézmények működésére és a közigazgatási reformra vonatkozó ütemterv

·Szorosabb kapcsolat a gazdasági reformprogram folyamatával, annak érdekében, hogy az országok segítséget kaphassanak a gazdasági kritériumok teljesítéséhez.

A Bizottság emellett tovább erősíti a jogállamisággal és az intézményfejlesztéssel kapcsolatos intézkedéseket. Az e reformok terén elért eredmények elengedhetetlenek lesznek a mélyebb ágazati integrációhoz és az általános előrehaladáshoz. Emellett a korrupcióellenes erőfeszítéseket horizontálisan fogjuk kezelni, hangsúlyos szerepet biztosítva ezeknek az érintett fejezetekben. A továbbiakban is változatlanul támogatjuk a regionális együttműködést. Minden erőfeszítést meg kell tenni a kétoldalú viták rendezése érdekében, különös hangsúlyt fektetve a Belgrád és Pristina között az EU közvetítésével zajló párbeszédre, melynek végcélja egy átfogó, jogilag kötelező erejű rendezési megállapodás megkötése.

b)Erőteljesebb politikai irányítás

Az Európai Unióhoz való csatlakozás olyan folyamat, amely a csatlakozni kívánó országokban alapvető reformokat és politikai és gazdasági változásokat tesz szükségessé, illetve támogat, emellett pedig megköveteli annak bizonyítását, hogy az érintett ország részt tud vállalni az EU tagállamaira háruló közös felelősségből. E folyamat során az előrehaladás nem automatikus: az adott ország részéről olyan aktív társadalmi döntést kell tükröznie, amely a legszigorúbb európai normák és értékek elérését és tiszteletben tartását tűzte ki célul. Hasonlóképpen, a tagállamok azon elkötelezettsége, hogy közös jövőt alakítanak ki az Unióhoz teljes jogú tagként csatlakozó nyugat-balkáni államokkal, jelentős politikai, nem pedig csupán technikai kötelezettségvállalás.

Ez azt jelenti, hogy mindkét félnek nagyobb vezető szerepet kell vállalnia, és nyilvánosan eleget kell tennie kötelezettségvállalásainak, miközben közvetlenebb módon foglalkozik az aggodalomra okot adó kérdésekkel. Figyelembe véve e tárgykör horderejét, elérkezett az idő, hogy előtérbe és középpontba helyezzük a folyamat politikai jellegét, és biztosítsuk a tagállamok részéről az erőteljesebb irányítást és a magas szintű szerepvállalást.

Ennek keretében rendszeres EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozókon és intenzívebb miniszteri kapcsolatokon keresztül új lehetőségeket kell teremteni az országokkal folytatott magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszédre, különösen azokon a területeken, ahol jól halad a jogharmonizáció és teljesülnek a kulcsfontosságú kritériumok. Ez a fokozott szerepvállalás ahhoz vezethet, hogy az országok megfigyelőként részt vehetnek a számukra alapvető fontosságú kérdésekkel foglalkozó kulcsfontosságú uniós üléseken.

Fontos lesz annak biztosítása, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi szerv sokkal nagyobb hangsúlyt helyezzen a kulcsfontosságú politikai kérdésekre és reformokra, és valódi politikai párbeszédet tegyen lehetővé. A kormányközi konferenciák a csatlakozási tárgyalási folyamat erőteljesebb politikai irányítását hivatottak biztosítani.

A Bizottság fel fogja kérni a tagállamokat, hogy szisztematikusabban járuljanak hozzá a csatlakozási folyamathoz, többek között a szakértőkön keresztüli helyszíni ellenőrzés, az éves jelentésekhez való közvetlen hozzájárulás és ágazati szakértelem biztosítása révén. A tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy rendszeresebben felülvizsgálják és nyomon kövessék az általános előrehaladást.

A Bizottság továbbra is át fogja tekinteni a tárgyalások során elért általános eredményeket. A Bizottság éves bővítési csomagjában a következő évre vonatkozóan a reformokat – beleértve a korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is – részletesebben taglaló programra irányuló javaslatot fog jóváhagyásra a tagállamok elé terjeszteni.

 Az egyes országokra vonatkozó jelentéseket tartalmazó éves bizottsági csomag közzétételét követően országspecifikus kormányközi konferenciákat kell tartani, melyeken fórumot kell biztosítani a reformokról szóló politikai párbeszédhez, át kell tekinteni a csatlakozási folyamat egészét, és meg kell határozni a következő évre vonatkozó terveket, beleértve a fejezetek/témakörök megnyitását és lezárását, valamint a lehetséges korrekciós intézkedéseket. A gyümölcsöző politikai párbeszéd lehetővé tétele érdekében a kormányközi konferencián valamennyi félnek megfelelő szinten képviseltetnie kell magát.

A stabilizációs és társulási tanácsok szintén fontos, kiegészítő jellegű lehetőséget biztosítanak majd a reformokról folytatott politikai párbeszédhez. Emellett a stabilizációs és társulási bizottságokkal és albizottságokkal együtt lehetővé tehetik az előrehaladás erőteljesebb nyomon követését és a gyorsított integráció szempontjainak figyelembevételét az adott témakörön belül (lásd lejjebb).

Mélyrehatóbb politikai számvetésre kell sort keríteni az egyes partnerek csatlakozási folyamatának kulcsfontosságú pillanataiban – például amikor az alapvető reformokra vonatkozó időközi kritériumok teljesülnek, amikor a Tanács dönt arról, hogy teljesülnek-e az egyes témakörök megnyitásának feltételei, vagy amikor az átfogó tárgyalások technikailag készen állnak a lezárásra.

c)Dinamikusabb folyamat

A tárgyalási folyamat dinamikusabbá tétele és az egyes fejezeteken túlmutató erőfeszítések egymást erősítő hatásának előmozdítása érdekében a tárgyalási fejezeteket témakörök szerint fogják csoportosítani. Ezek a témakörök olyan átfogó témákat követnek, mint a jó kormányzás, a belső piac, a gazdasági versenyképesség és az összekapcsoltság.

A fejezetek témakörökbe rendezése lehetővé teszi, hogy a politikai párbeszédben nagyobb hangsúlyt kapjanak a fő ágazatok, és hatékonyabb keretet biztosít a magasabb szintű politikai szerepvállaláshoz. Segítségével meghatározható, hogy ágazatonként melyek a legfontosabb és legsürgetőbb reformok. Így az ágazati reformoknak a polgárok és a vállalkozások érdekében történő hatékonyabb ösztönzése révén az általános reformfolyamatok nagyobb helyi szintű lendületet kapnak.

Az egyes témakörökre vonatkozó tárgyalásokat a tárgyalási nyitókritériumok teljesítését követően – nem fejezeteként, hanem az egész témakörre együtt nyitják meg. A témakörönként elvégzett átvilágítási folyamat eredményeként az EU és a tagjelölt ország megállapodik a gyorsított integráció és a kulcsfontosságú reformok prioritásairól. E prioritások megfelelő kezelését követően a – valamennyi kapcsolódó fejezetre kiterjedő – témakört további feltételek nélkül megnyitják, és meghatározzák az egyes fejezetek zárókritériumait. Ha már a témakör megnyitása előtt fontos reformokat hajtottak végre, célszerű korlátozni az adott témakör megnyitásától az egyes fejezetek lezárásáig tartó időkeretet, lehetőleg úgy, hogy az ne haladja meg az egy évet, ugyanekkor ezt teljes mértékben függővé kell tenni a reformok előrehaladásától, és a teljes összehangolás biztosításához szükséges fennmaradó intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt.

A témaköröket összehangolják a stabilizációs és társulási albizottságokkal; így nyomon követhető a témakörben elért előrehaladás, a stabilizációs és társulási struktúrák keretében pedig konkrét intézkedések hozhatók az összehangolás felgyorsítása érdekében. Ez lehetővé teszi a célzott párbeszédeket, valamint a gyorsabb összehangolás és integráció lehetőségeinek azonosítását valamennyi uniós szakpolitikai területen, ami egyértelmű előnyökkel jár az Európai Unió és a tagjelölt országok számára.

A Szerbiával és Montenegróval folytatott tárgyalások dinamizmusának fokozása érdekében – tiszteletben tartva a meglévő tárgyalási kereteket és ezen országok beleegyezésével – a fejezetekkel kapcsolatos munkát témakörök köré is lehet szervezni. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a kulcsfontosságú ágazatokra nagyobb politikai hangsúly kerüljön, és az országokban a jogharmonizáció kulcskérdései politikai lendületet kapjanak. Lehetőség lesz a gyorsított ágazati összehangolás és integráció szempontjából fontos területek meghatározásának folyamatába való bekapcsolódásra, valamint közös ütemtervek elfogadására és a stabilizációs és társulási megállapodás struktúrái keretében való figyelemmel kísérésükre.

 

d)Kiszámíthatóság, pozitív és negatív feltételrendszer

Mind a tagállamok, mind a nyugat-balkáni országok részéről határozott igény mutatkozik egy kiszámíthatóbb folyamat iránt, amely nagyobb egyértelműséget biztosít annak tekintetében, hogy az Unió mit vár el a bővítési országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, és milyen pozitív és negatív következményekkel jár az előrehaladás vagy annak hiánya.

A Bizottság a bővítési csomag segítségével ellenőrizni fogja, hogy a tagjelölt országok megfelelnek-e az uniós vívmányoknak, és egyértelműbb iránymutatást fog nyújtani a konkrét reformprioritásokról és az összehangolási kritériumokról, valamint a folyamat következő lépéseivel kapcsolatos elvárásokról. Az erőteljesebb politikai irányítás és a megújított fókuszú kormányközi konferenciák erősítik a kiszámíthatóságot, és lehetővé teszik a következő évre vonatkozó átláthatóbb tervezést. Az országok politikai szereplői így egyértelműbb jelzést kapnak arról, hogy mit kell tenni az előrelépés érdekében. Ennek keretében arról is kapnak visszajelzést, hogy mely témakörök/fejezetek nyithatók meg vagy zárhatók le, és adott esetben milyen feltételeknek kell még teljesülniük ennek érdekében.

Az érdemeken alapuló csatlakozási folyamat központi eleme a feltételekhez kötöttség. Ennek elérése érdekében azonban a kezdettől fogva egyértelmű feltételekre van szükség. Fontos, hogy a tagjelölt országok ismerjék azokat a kritériumokat, amelyek alapján teljesítményüket mérni fogják, és hogy a tagállamok egyértelműen megállapodjanak abban, hogy pontosan mit kérnek a tagjelöltektől. A Bizottság – különösen éves jelentései révén – pontosabban meg fogja határozni a jelöltek előrehaladásának feltételeit. E feltételeknek objektívnek, pontosnak, részletesnek, szigorúnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A Bizottság adott esetben harmadik felektől származó mutatókat is fel fog használni annak érdekében, hogy a tagállamok számára a lehető legszélesebb körű döntéshozatali alapot biztosítsa.

A polgárok közvetlen érdekeit szolgáló egyértelmű és kézzelfogható ösztönzők biztosításával az EU ösztönözni tudja a valódi politikai szándék kinyilvánítását, és jutalmazni tudja a nagy kihívást jelentő reformokból és a politikai, gazdasági és társadalmi változások folyamatából megszülető eredményeket. Ha az országok megfelelően haladnak a tárgyalások során elfogadott reformprioritások irányába, ennek a következő eredményekkel kell járnia:

·Az ország szorosabb integrációja az Európai Unióval, az integráció felgyorsítását és az egyes uniós szakpolitikákba, az uniós piacra és az uniós programokba való fokozatos belépést célzó erőfeszítések, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett.

·A finanszírozás és a beruházások növelése, többek között egy teljesítményalapú és reformorientált előcsatlakozási támogatási eszköz és – a támogatások mozgósítása érdekében – a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való szorosabb együttműködésen keresztül.

Ezeknek az intézkedéseknek az uniós alapok felhasználása révén hozzá kell járulniuk egy szilárd, WTO-kompatibilis európai preferencia megteremtéséhez, miközben erős helyi gazdaságot teremtenek.

Bár a reformok előrehaladását ösztönözni kell és kézzelfoghatóbb módon kell elismerni, emellett határozottabb intézkedésekre van szükség, amelyek arányosan szankcionálják, ha esetleg súlyos vagy elhúzódó stagnálás vagy akár visszalépés tapasztalható a reformok végrehajtásában vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítésében.

A folyamat leállítására vagy akár visszafordítására vonatkozó esetleges döntéseket a Bizottság éves bizottsági értékelését figyelembe véve kell meghozni, amelyet a bővítési csomag keretében tesz közzé a csatlakozási tárgyalások általános egyenlegéről és az alapvető reformok, különösen a jogállamiság végrehajtásának mértékéről. A tagállamok továbbra is hozzá tudnak majd járulni e folyamathoz azáltal, hogy jelzik a Bizottságnak a reformfolyamatban észlelt esetleges stagnálást vagy súlyos visszaesést.

Súlyos esetekben a Bizottság hivatalból vagy valamely tagállam kellően indokolt kérésére bármikor javaslatot tehet, hogy biztosítsa a helyzetre való gyors reagálást, adott esetben egyszerűsített eljárások révén, ideértve a fordított minősített többségi szavazást is.



Az EU több módon is kezelhetné a lehetséges problémákat: 

·A tagállamok dönthetnének úgy, hogy a tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetik, illetve a legsúlyosabb esetekben teljes egészében fel is függesztik. Újra meg lehetne nyitni a már lezárt fejezeteket vagy újra lehetne kezdeni tárgyalásukat, ha egyes kérdéseket újból át kell tekinteni.

·Az uniós finanszírozás hatókörét és intenzitását – a civil társadalomnak nyújtott támogatás kivételével – csökkenteni lehetne.

·Fel lehetne függeszteni vagy vissza lehetne vonni a szorosabb integráció előnyeit — például az uniós programokhoz való hozzáférést vagy a piacra jutásra vonatkozó egyoldalú engedményeket.

A kiszámíthatóságot és a feltételességet a nagyobb átláthatóság is erősíti. A reformok fenntarthatóságának biztosítása és a végrehajtás nyomon követésének elősegítése érdekében az országokban a kulcsfontosságú reformokat teljes mértékben átlátható és inkluzív módon, a legfontosabb érdekelt felek bevonásával kell végrehajtani. Az Európai Uniónak a maga részéről arra kell törekednie, hogy a kulcsfontosságú dokumentumok szélesebb körű közzétételével átláthatóbbá tegye a folyamatot. 

A Bizottság folytatni fogja kommunikációs és tájékoztatási tevékenységeit is, többek között az uniós tagállamokban is, ahol elsősorban a tagállamok feladata, hogy tájékoztassák polgáraikat, és beszámoljanak a folyamat stratégiai lehetőségeiről és kihívásairól.

A fejezetek javasolt tematikus felosztását tartalmazó táblázat a mellékletben található. A 34. fejezet („Intézmények”) és a 35. fejezet („Egyéb kérdések”) külön kezelendő.

Technikai melléklet: A tárgyalási fejezetek témakörei

1.Alapkérdések

23. – Igazságszolgáltatás és alapvető jogok

24.– Jogérvényesülés, szabadság és biztonság

Gazdasági kritériumok

A demokratikus intézmények működése

A közigazgatás reformja

5. – Közbeszerzés

18. – Statisztika

32. – Pénzügyi ellenőrzés

2.Belső piac

1. – Az áruk szabad mozgása

2. – A munkavállalók szabad mozgása

3. – Letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

4. – A tőke szabad mozgása

6. – Társasági jog

7. – Szellemi alkotások joga

8. – Versenypolitika

9. – Pénzügyi szolgáltatások

28. – Fogyasztó- és egészségvédelem

3.Versenyképesség és gazdasági növekedés

10. – Információs társadalom és média

16. – Adózás

17. – Gazdasági és monetáris politika

19. – Szociálpolitika és foglalkoztatás

20. – Vállalkozás- és iparpolitika

25. – Tudomány és kutatás

26. – Oktatás és kultúra

29. – Vámunió

4.Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések

14. – Közlekedéspolitika

15. – Energia

21. – Transzeurópai hálózatok

27. – Környezetvédelem és éghajlatváltozás

5.Erőforrások, mezőgazdaság és kohézió

11. – Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

12. – Élelmiszer-biztonsági, állat- és növényegészségügyi politika

13. – Halászat

22. – Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása

33. – Pénzügyi & költségvetési rendelkezések

6.Külkapcsolatok

30. – Külkapcsolatok

31. – Kül-, biztonság- és védelempolitika

 

(1)

Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal (COM(2018) 65 final).

Top