A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A helyi és regionális önkormányzatok a polgárokkal folytatott állandó párbeszédben

(2020/C 440/09)

Előadó: Declan MCDONNELL (IE/EA), Galway képviselő-testületének tagja Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa 2019 májusában: Felkészülés az egyre bizonytalanabb világban működő Unió egységesebbé, erősebbé és demokratikusabbá tételére. Az Európai Bizottság hozzájárulása az EU-27 vezetőinek 2019. május 9-én, a romániai Nagyszebenben megrendezésre kerülő informális üléséhez COM(2019) 218 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Preambulum

1.

megismétli, hogy fontos megérteni és ismertetni a polgárok, valamint a helyi és regionális képviselők EU-val kapcsolatos nézeteit és elvárásait, a helyi szint igényeihez igazítani az uniós politikákat annak érdekében, hogy az emberek valós eredményeket érzékeljenek, valamint alulról építkezve alakítani az uniót, a Gondolkodjunk Európáról: A helyi és regionális önkormányzatok hangja az Európai Unióba vetett bizalom helyreállítása érdekében (1) című véleményben kifejtettek szerint; úgy véli, hogy az EU demokratikus újjáélesztése felé vezető útnak a jelenlegi intézkedéseken túl a helyi szintű szerepvállalásra kell épülnie;

2.

úgy véli, hogy az alulról építkező kommunikációs csatornák és részvételi eszközök kiegészítik és erősítik a képviseleti demokráciát, valamint előmozdítják az aktív szubszidiaritást azáltal, hogy nagyobb beleszólást biztosítanak a polgárok számára a választásokon túl és a választások közötti időszakokban. Meggyőződése, hogy az átlátható, komoly és releváns polgári részvételhez a döntéshozatalban való szerepvállalásra, vagyis konkrét részvételre van szükség, és ennek kapcsán a pusztán formális kommunikációt túl kevésnek tartja. A tényleges részvétel növeli a képviseleti demokrácia legitimitását és hatékonyságát azáltal, hogy (1) fokozza a kommunikációt a konfliktusok megelőzése érdekében, (2) lehetővé teszi a konszenzus kialakítását, és (3) megerősíti és érvekkel támasztja alá a meghozott döntéseket;

3.

osztja azokat a nézeteket, melyeket az Európai Bizottság az EU-27 vezetőinek nagyszebeni informális találkozójához készített hozzájárulásában (2) fejtett ki, különös tekintettel a kommunikációs kihívásokról szóló áttekintésre és ezen belül a széttöredezettség és a dezinformáció kérdésére; tisztában van azzal, hogy a kommunikáció előfeltétele annak, hogy a polgárok tájékozott döntéseket hozzanak és teljeskörűen részt vegyenek az uniós demokráciában;

4.

hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek el kell kötelezniük magukat a polgárokkal való közös munka és szorosabb együttműködés mellett annak érdekében, hogy a polgárok jobban megismerjék az európai politikai döntéshozatalt, javuljon annak hatékonysága és eredményessége, és felvértezzük magunkat a populizmus kínálta leegyszerűsítő válaszokkal szemben, amelyek kétségtelenül aláássák a demokrácia megfelelő működését;

5.

kinyilvánítja eltökéltségét, hogy kétirányú kommunikációs csatornákat nyisson az uniós intézmények és az európai polgárok között, az emberek mindennapi életével kapcsolatos problémákra összpontosítva és ösztönözve a polgárok részvételét az európai politikai döntéshozatalban. A Covid19-világjárvány azt is megmutatta, hogy szükség van egy olyan kommunikációs csatornára, amely a válságok ellenére és különösen a válságok idején is működőképes marad;

6.

elismeri, hogy a Covid19-világjárvány előmozdította a digitális média és az online konferenciarendszerek használatát, és úgy látja, hogy válság idején a digitalizáció lehetőségeket kínál a polgári részvételre. Az elmúlt hónapokban a polgári részvétel a digitális fórumokra és konferenciákra helyeződött át – ezek segítették a polgárokat abban, hogy gyorsabban, szélesebb körben és inkluzívabban vegyenek részt a döntéshozatalban;

7.

üdvözli az Európa jövőjéről szóló, közelgő konferenciát (CoFoE), és támogatja az Európai Parlamentnek a 2020. június 18-i állásfoglalásában megfogalmazott azon felhívását, hogy a CoFoE megbízatásába kerüljön bele az érdemi nyomon követés és a polgárok érdemi közvetlen bevonása iránti kötelezettségvállalás, valamint ugyancsak az EP-nek azt az álláspontját, hogy „a polgárok, a civil társadalmi szervezetek, a szociális partnerek és a választott képviselők közvetlen szerepvállalásának továbbra is a konferencia prioritásának kell maradnia”;

8.

hangsúlyozza, hogy a CoFoE-nek nem csupán egyszeri, határozott időre szóló folyamatnak kell lennie, hanem lehetőséget kell biztosítania arra, hogy újragondolják és megváltoztassák az EU működését és a polgárokban róla kialakult képet; ezért javaslatot kíván tenni a polgárokkal folytatott, a konferencia során tesztelhető, állandó párbeszéd mechanizmusára, amelynek végső célja egy olyan hosszú távú strukturált mechanizmus bevezetése lenne, amely a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintként a helyi és regionális önkormányzatok vezetésével lehetővé tenné a polgárok uniós döntéshozatalban való részvételét, és amely egyértelmű visszacsatolási mechanizmust tartalmazna;

9.

megismétli az Európai Bizottsághoz intézett, Állásfoglalás az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatokról (3) című dokumentumában megfogalmazott felhívását, hogy „működjön együtt az RB-vel a polgárokkal a helyi és regionális önkormányzatokon keresztül folytatott állandó és strukturált párbeszéd kísérleti modelljének kidolgozásában, amely kétirányú kommunikációs folyamatot tenne lehetővé a polgárok és az uniós intézmények között, ami később hosszú távon javíthatná az uniós döntéshozatalt”;

10.

kitart amellett, hogy a polgárokkal folytatott párbeszédhez kötődő valamennyi nyilvános konzultáció során maximális pluralizmust kell biztosítani. Hangsúlyozza, hogy ez azt jelenti, hogy a mélyreható vita előmozdítása érdekében minden programnak, előadói névsornak, panelbeszélgetésnek, szakirodalom-listának és dokumentumnak stb. kiegyensúlyozottnak kell lennie, és biztosítania kell a különböző nézőpontok megjelenítését, ily módon tükrözve a vélemények Európán belüli sokféleségét. Hangsúlyozza, hogy az ilyen találkozók résztvevőit teljes mértékben függetlenül és politikai beavatkozás nélkül kell kiválasztani;

A helyi és regionális önkormányzatok mint híd a polgárok és az uniós intézmények között

11.

osztja azt az aggodalmat, hogy az európai intézmények fizikai és – még inkább – kulturális szempontból távolinak tűnhetnek az európai polgárok mindennapi életétől. Felhívja a képviseleti intézményeket, mint például a regionális és helyi önkormányzatokat, különösen azokat, amelyek jelenleg nem vesznek részt a polgárok bevonására irányuló mechanizmusokban, hogy játsszanak aktív szerepet a polgárokkal való hatékony és valós kommunikációs csatornák kialakításában a keresletvezérelt uniós politikák kialakítása és végrehajtása érdekében. Ezt oly módon kell végrehajtani, hogy a polgárok számára időben megvalósítható legyen, és láthassák az eredményeket;

12.

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat szerte az EU-ban, hogy játsszanak központi szerepet a polgárok Unióval kapcsolatos oktatásában, és ösztönözzék a polgárokat arra, hogy szerepet vállaljanak a részvételi demokráciában. Ismert tény, hogy a polgárok csak akkor tudnak érdemben szerepet vállalni, ha innovatív módszerek alkalmazása révén teljeskörűen tájékoztatják őket a szakpolitikai fejlemények és/vagy a finanszírozási döntések helyi környezetre gyakorolt hatásairól. Ösztönözni kell a digitális technológiák és a közösségi média használatát, valamint az önkéntes szervezetekkel való együttműködést. Az RB felhívja a figyelmet az olyan sikeres toborzási technikákra, mint például amikor telefonon, a népesség-nyilvántartásból vagy személyes megkereséssel véletlenszerűen választanak ki polgárokat, hogy így a lakosság sokkal szélesebb körét érjék el;

A „CitizEN – a polgárok uniós szerepvállalása” hálózat a polgári részvétel ökoszisztémája

13.

javasolja egy olyan páneurópai hálózat (CitizEN) létrehozását, amely a polgárok önkéntes részvételén alapul, és amely a stratégiák, módszerek és eszközök központi forrásául szolgál, valamint a polgárokkal közvetlenül és közvetve is kommunikál az európai kérdésekről és azok emberekre gyakorolt hatásáról szerte az EU-ban meglévő kezdeményezéseken keresztül;

14.

elismeri ugyanakkor, hogy a legtöbb tagállamban és régióban számos deliberatív és részvételi mechanizmus működik, és ezért azt javasolja, hogy a CitizEN hálózat ismerje meg a már létező bevált gyakorlatokat és építsen azokra. A hálózat ezért elősegítené a régiók közötti párbeszédet és az intézmények közötti következetességet a koherens megközelítés biztosítása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a különböző politikai és társadalmi környezetben alkalmazott megközelítések sokféleségét;

15.

felkéri a hálózatot, hogy vonja be a már működő regionális (főként NUTS2, de a nemzeti szervezetektől függően NUTS1 vagy NUTS3 szintű) és városi szintű, a polgári szerepvállalást már jelenleg is működtető szervezeteket, valamint a helyi és regionális szinten tevékenykedő, az érdekek széles körét érintő önkéntes szervezeteket;

16.

a hálózatnak három célt kell követnie: (1) az európai intézmények és a polgárok közötti interakció erősítése a helyi és regionális szintű szerepvállalás közvetlen módszerein keresztül, (2) a formális és informális módon használható részvételi módszerek példáinak bemutatása, valamint (3) az Európai Unió nemzeti, regionális és helyi részvételi kezdeményezéseivel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok tárházaként való működés;

17.

hajlandó kidolgozni a hálózatra vonatkozó olyan közös elveket, amelyek nem kötelező erejűek, de iránymutatásként szolgálnak a bevált gyakorlatokhoz, közös megközelítés kialakításához (elismerve ugyanakkor a különböző módszereket), valamint a részt vevő szervezetekre vonatkozó minimumszabályok megállapításához;

18.

javasolja, hogy a hálózat tagolódjon tematikus munkacsoportokra, amelyek számos átfogó téma köré csoportosuló tagszervezetekből állnak majd (például: részvételen alapuló költségvetés-tervezés, digitális polgárság, inkluzivitás a polgári szerepvállalásban), valamint olyan tematikus kérdésekkel foglalkoznak, mint az éghajlatváltozás, a társadalmi kohézió, a környezetvédelem, a sport, a kultúra, az ifjúság, az oktatás, a városi és vidéki szervezetek és a művészetek;

19.

javasolja, hogy a hálózat határozzon meg, koordináljon és alkalmazzon közös képzési stratégiát a polgári részvételről. A helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a köz- és magánszervezeteket arra ösztönöznék, hogy vegyenek részt képzési kezdeményezésekben annak érdekében, hogy a köztisztviselők és a helyi vezetők teljes mértékben együtt tudjanak működni a polgárokkal, és hozzájáruljanak a polgári részvételben rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázásához. Szintén fontos lesz az iskolákkal és oktatási intézményekkel való együttműködés annak biztosítása érdekében, hogy az aktív európai polgárság az egész EU-ban a tanterv részévé váljon;

20.

kész arra, hogy az összes többi európai intézménnyel együttműködve vezető szerepet játsszon a hálózat kialakításában, végrehajtásában és irányításában, és hogy előmozdítsa a közös munkamódszert és a részvételi eszközök (tárgyalásos folyamatok, polgári kezdeményezések, részvételen alapuló költségvetés-tervezés, kormányzati közösségi kiszervezési folyamatok, mini-közvéleménycsoportok stb.) alkalmazását, beleértve egy olyan közös digitális platformot, amely felhasználható a különböző tagállamokból összegyűjtött bevált gyakorlatok kezelésére;

21.

kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre forrásokat a hálózat korlátozott ideig történő üzemeltetésére, miközben a hálózat állandó finanszírozásra vagy technikai segítségnyújtásra pályázik az uniós finanszírozási programokból;

22.

elvárja, hogy a hálózat mozdítsa elő és növelje a részt vevő régiók polgári szerepvállalási gyakorlatainak láthatóságát, amelyeknek pedig magasabb szintű aktív részvételt kell biztosítaniuk;

23.

javasolja, hogy a hálózat segítsen a szervezeteknek a polgárok iránti bizalom megteremtésében, hogy visszajelzést kapjanak munkájuknak az uniós politika alakítására gyakorolt hatásáról; ezért azt javasolja, hogy az RB közvetítőként lépjen fel a hálózat, annak tagjai és az uniós intézmények között, kétirányú csatornaként szolgálva;

24.

javasolja, hogy a hálózatot a CoFoE ideje alatt indítsák el azzal a céllal, hogy stabil és állandó szervezetté váljon, amely képes folytatni a CoFoE munkájának nyomon követését, és biztosítani, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak, és részt vehessenek a CoFoE nyomonkövetési és értékelési szakaszaiban;

A polgári részvétel ökoszisztémája

25.

úgy véli, hogy a hálózat minden tagszervezetének, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a polgárokkal nem formális és informális részvételi mechanizmusok révén, nem hagyományos részvételi tereket (például sportklubokat) és gyakorlati megoldásokat igénybe véve kapcsolatba lépjenek; olyan részvételi eszközöket dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy – ahelyett, hogy magukhoz kéretnék a polgárokat – elmenjenek oda, ahol a polgárok összegyűlnek, és az informális részvétel formális szakpolitikai döntéshozatallá alakulhasson. Fontos továbbá, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek segítségével az intézmények anélkül tudnak informális közegekben megjelenni, hogy ellehetetlenítenék vagy mesterkéltté tennék azokat. Az ilyen eszközök és stratégiák hozzájárulhatnak egy új részvételi eszköztárhoz, amely a közösségi felületeken zajló aktív meghallgatástól a közösségi innovációs módszerekig és a demokratikus kísérleteket célzó élő laboratóriumokig terjed. Ez különösen fontos a demokratikus intézményekben alulreprezentált polgárok (etnikai kisebbségek, fogyatékkal élők, fiatalok, idősek) számára;

26.

arra számít tehát, hogy a részvételi módszereknek ez az ökoszisztémája folyamatosan kiegészítené az európai demokratikus intézmények intézményi, hivatalos kommunikációs és képviseleti csatornáit. Ez az ökoszisztéma nem tűzné ki célul a képviseleti demokrácia helyettesítését, viszont gazdagíthatná azt a deliberatív demokrácia – és esetenként a közvetlen demokrácia – eszközeivel és módszereivel;

27.

kiemeli, hogy a polgárok a politikai szerepvállalás új – ún. technopolitikai – formái felé mozdulnak el, amelyeket a digitális technológiák és a nyílt hozzáférésű adatok hoztak létre. Ez lehetővé teszi, hogy a részvétel informális terekben és a szokásos formalizált kereteken kívül történjen. A szerepvállalás ezen új eszközeit a politikai intézményeknek be kell vezetniük a szerepvállalási ökoszisztéma ösztönzése érdekében;

28.

úgy véli, hogy az online platformok használata alapvető fontosságú a részvételi módszerek típusainak kezeléséhez, annak lehetővé tételéhez, hogy a résztvevők – társadalmi hátterüktől függetlenül – az EU egész területéről részt vehessenek a vitákban, valamint a javaslatok nyomon követhetőségének és elszámoltathatóságának egyszerű és hozzáférhető módon történő biztosításához. A digitális technológiáknak ki kell egészíteniük a személyes részvétel módszereit, és fel kell őket használni arra, hogy ösztönözzük azok részvételét, akik úgy érzik, hogy nem képviselik őket a civil társadalmi szervezetek, továbbá elősegítsük azok bevonását, akik általában nem vesznek részt a hagyományos részvételi eszközökön keresztül;

29.

feltételezi, hogy ez a részvételi ökoszisztéma minden szinten egyértelmű támogatást kap majd a közigazgatástól, és elég rugalmas lesz ahhoz, hogy előmozdítsa a polgári szerepvállalás új és innovatív módjait, lehetővé téve olyan digitális technológiai eszközök alkalmazását, amelyek megkönnyítik a többnyelvűség megvalósítását a polgárokkal folytatott párbeszédben;

30.

arra számít, hogy a polgári részvétel szempontjából fejlettebb régiók közötti transznacionális szolidaritás tudással és kezdeményezésekkel segíti a kevésbé fejlett régiókat abban, hogy egy egész Európát átszövő ökoszisztéma részévé váljanak; továbbá hogy az uniós ökoszisztéma tiszteletben tartja a tagállamok, régiók és városok autonómiáját, mindeközben pedig kellően rugalmas ahhoz, hogy illeszkedni tudjon a kulturális, társadalmi és politikai igényekhez és prioritásokhoz;

Polgári párbeszédek az Európa jövőjéről szóló konferencia során

31.

kéri, hogy a CoFoE során az európai intézmények és a polgárok közötti tájékoztatási, kommunikációs és szerepvállalási stratégiák a megfelelő helyi és regionális képviseleti szerveken keresztül, a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve működjenek;

32.

arra ösztönzi a regionális és helyi szervezeteket, hogy a CoFoE során saját szintjükön indítsanak el részvételen alapuló folyamatokat, nyílt vitafolyamatok kombinációját alkalmazva. Ezek eredményeit és az itt tett javaslatokat ezután össze lehet foglalni és be lehet építeni az RB konferenciához való hozzájárulásába, és fel lehet használni az új hálózat polgárokkal való kommunikációval kapcsolatos tudás- és tapasztalattárának kiépítéséhez;

33.

támogatja a transznacionális polgári részvételt a CoFoE-n, mivel elengedhetetlen, hogy a vita határokon átnyúló és páneurópai dimenzióval rendelkezzen. Ehhez olyan fórumra van szükség, amelyen szerte Európából részt vesznek a polgárok, hogy transznacionális szinten szerepet vállaljanak, és kezeljék a közös problémákat;

A szakpolitika-alakítás és a döntéshozatal új megközelítése felé

34.

meggyőződése, hogy a politikai döntéshozatalban való aktív polgári részvétel növelésével és az ebben rejlő lehetőségek kiaknázásával a nyílt kormányzás a demokratikus intézmények válságára adott egyik válasz lehet;

35.

úgy véli, hogy az átláthatóság és a nyílt adatok elengedhetetlenek a bizalomhoz. A közigazgatásoknak erősíteniük kell a részvételi politikák és az átláthatósági stratégiák, valamint a nyílt adatok közötti kapcsolatot, továbbá törekedniük kell a források, illetve a politikaformáló és döntéshozatali közjavak – adatok, információk, módszertanok, képzési anyagok és technológiai platformok – nyílttá tételére;

36.

elvárja az összes többi kormányzási szint számára is megfelelő uniós szintű nyílt kormányzási kritériumok létrehozását;

37.

a helyi és regionális önkormányzatok azok, amelyek a legjobban ismerik a polgárok igényeit és a helyi szintű kihívásokat, és ők felelősek az uniós politikák helyi és regionális szintű végrehajtásáért. Ezért szükség van arra, hogy az uniós rendeletek olyan követelményeket tartalmazzanak, amelyek szerint a tagállamoknak nemcsak konzultálniuk kell a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint bevonniuk azokat az uniós és nemzeti jogalkotással kapcsolatos döntéshozatali folyamatba, hanem a források és pénzügyi eszközök kezelését is át kell ruházniuk rájuk a szubszidiaritás elve alapján. Ez biztosíthatja, hogy a polgárokhoz közelebbi szinten meghozott döntéseknek köszönhetően a polgárok jobban megértsék az EU-t, ami pedig lehetővé teszi a szakpolitikai és egyéb döntéshozatal új, nyitottabb, a polgárok fokozott részvételével zajló, a helyi és regionális önkormányzatok által irányított és a polgárokkal való állandó párbeszéden alapuló megközelítését, egyszóval egy új, közös európai politikai és demokratikus kultúra kialakítását.

---

(1)  CoR 2018/C 461/02 (HL C 461., 2018.12.21., 5. o.).

(2)  (COM(2019) 218 final).

(3)  RESOL-VII/007 (HL C 324., 2020.10.1., 16. o.).