EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.6.5.
COM(2019) 503 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a Cseh Köztársaság 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2019. évi konvergenciaprogramját
EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52019DC0503
Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the 2019 National Reform Programme of the Czech Republic and delivering a Council opinion on the 2019 Convergence Programme of the Czech Republic
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Cseh Köztársaság 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2019. évi konvergenciaprogramját
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Cseh Köztársaság 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2019. évi konvergenciaprogramját
COM/2019/503 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.6.5.
COM(2019) 503 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a Cseh Köztársaság 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2019. évi konvergenciaprogramját
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
a Cseh Köztársaság 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi a Cseh Köztársaság 2019. évi konvergenciaprogramját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Bizottság 2018. november 21-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2019. évi európai szemeszterét. Kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács 2019. március 21-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2018. november 21-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben a Cseh Köztársaságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.
(2)A Cseh Köztársaságra vonatkozó 2019. évi országjelentést 2 2019. február 27-én tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2018. július 13-án elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években elfogadott ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán a Cseh Köztársaság által elért eredményeket.
(3)A Cseh Köztársaság 2019. április 30-án benyújtotta 2019. évi nemzeti reformprogramját és 2019. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.
(4)A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést. 4
(5)A Cseh Köztársaság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2019. évi konvergenciaprogramjában a kormány azzal számol, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 0,3 %-ának megfelelő 2019-es többletből 2020-ban a GDP 0,2 %-ának megfelelő hiányba fordul át, ami az előrejelzés alapján 2022-ig tovább romlik a GDP 0,5 %-ára. Az újraszámított strukturális egyenleg 5 alapján a Cseh Köztársaság a programidőszakban továbbra is túlteljesíti középtávú költségvetési célját, amely 2019-ben a GDP 1 %-ának megfelelő, 2020-tól pedig a GDP 0,75 %-át kitevő strukturális hiány. A 2019. évi konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság 2022-re fokozatosan csökken 29,7 %-ra. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A költségvetési célok elérésével kapcsolatos kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottnak tűnnek: a közszférabeli bérek és a szociális transzferek várható további növekedésével a GDP-arányos összbevétel kismértékű csökkenése áll szemben. A Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2019-ben romlik, és várhatóan a GDP –0,1 %-a körüli hiányt mutat, 2020-ban pedig a GDP –0,4 %-a lesz, vagyis a középtávú költségvetési cél felett marad. Összességében a Tanács véleménye szerint a Cseh Köztársaság 2019-ben és 2020-ban az előrejelzések szerint meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.
(6)A Cseh Köztársaság hosszú távon az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos közepes kockázattal szembesül, elsősorban az elöregedéssel összefüggő kiadások miatt. A hosszú távú fenntarthatóságot legfőképpen a nyugdíjkiadások befolyásolják hátrányosan, mivel a várakozások szerint 2070-re GDP-arányosan körülbelül 2 százalékponttal nőnek. Hosszú távú kockázatokkal kell számolni a kedvezőtlen demográfiai fejlemények miatt, amihez társul a törvényben előírt nyugdíjkorhatár felső határának 65 évre történő korlátozása. Ennek következtében közel megduplázódik az időskorú eltartottak aránya, vagyis az idősek száma az aktív népességhez képest, és 2070-ben eléri az 50 %-ot. A közelmúltbeli intézkedések javítják a nyugdíjak megfelelőségét. A nyugellátások nagyvonalúbb indexálása mellett a kormány növelte az alapnyugdíj összegét, és kiegészítette az idősebb nyugdíjasok nyugdíját. Ezekhez a lépésekhez azonban nem kapcsolódnak a fenntarthatóság javítására irányuló szakpolitikák. Például a törvényben előírt nyugdíjkorhatár kiigazítása nem történik meg automatikusan a várható élettartam növekedésével összhangban. Jelenleg (a törvényben előírt és a korengedményes nyugdíj tekintetében is) a nyugdíjkorhatár módosítását a kormánynak kell javasolnia, és azt a Parlamentnek jóvá kell hagynia. Ezek az intézkedések olyan munkaerőpiaci politikákkal is kombinálhatók, amelyek támogatják a hosszabb szakmai pályafutást és az alulreprezentált csoportok bevonását. Az elöregedéssel kapcsolatos állami egészségügyi kiadások előre jelzett növekedése 2070-ig GDP-arányosan 1,1 százalékpontot tesz ki, ami csökkenti a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát is. Ebben az összefüggésben a kórházi ágazat további konszolidációja, valamint az alapellátásba, továbbá az integrált egészségügyi és szociális ellátásba való beruházás javíthatja az egészségügyi rendszer költséghatékonyságát.
(7)Ugyan a Cseh Nemzeti Bank ajánlást tehet a jelzálog-hitelezés makroprudenciális korlátozására, de a jelenlegi jogszabályok alapján szankcionálási jogköre korlátozott, mivel nem rendelkezik hivatalos felhatalmazással a korlátok betartatására. Bár a cseh bankok általánosságban megfelelnek az ajánlásoknak, kötelező erejű, jogszabályban rögzített korlátokkal valószínűleg növelni lehetne a megfelelés szintjét a bankok körében, biztosítva ezáltal a pénzügyi stabilitást, és csökkentve a hitelfelvevők kockázatait. A Cseh Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító jogalkotási javaslatról még folynak a tárgyalások.
(8)Mindamellett, hogy történt némi javulás, a korrupció továbbra is komoly problémát jelent a vállalkozások számára, és a gazdasági tevékenység gátját jelentheti. Pozitívum, hogy a 2017-ben bevezetett – többek között a közbeszerzésre vonatkozó – reformok végrehajtása folyamatban van, és a kormány végül elfogadott néhány függőben lévő intézkedést, amelyeket egyeztetésre a Parlament elé terjesztett. Ezek közé tartozik a legfőbb ellenőrző hivatal hatáskörének a régiókra és az önkormányzatokra való kiterjesztésével, valamint az állami vállalatokba történő kinevezésekkel kapcsolatos javaslat, mely terület összeférhetetlenségi problémákat vethet fel, ezért itt elengedhetetlen a szabályozás. A visszaélést bejelentő személyek védelmére és a lobbitevékenységre vonatkozó javaslatokat azonban még nem fogadták el.
(9)A Cseh Köztársaságban a munkaerőpiac jó teljesítményt nyújt. A foglalkoztatás az elmúlt hét évben folyamatosan nőtt, a munkanélküliség pedig jelentősen csökkent. Mindazonáltal a kisgyermekes nők, az alacsony képzettségűek és a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci potenciálja továbbra is kihasználatlan. A munkaerőhiány tükrében ezért egyértelműen szükség van a munkaerőpiaci részvételük növelésére. A szülői szabadságot rugalmasabbá tevő közelmúltbeli intézkedések és a gyermekgondozási létesítmények számának emelkedése ellenére a nemek közötti foglalkoztatási egyenlőtlenség és bérszakadék továbbra is jelentős. A nők foglalkoztatási rátája jelentősen elmarad a férfiakétól. A megfizethető gyermekgondozási szolgáltatások szűkössége, a hosszú szülői szabadság, a rugalmas munkafeltételek szűk körű alkalmazása és a hosszú távú ellátást biztosító létesítmények hiánya még mindig nagymértékben befolyásolja a munkaerőpiaci részvételt. 2017-ben a háromévesnél fiatalabb gyermekek mindössze 6,5 %-a járt bölcsődébe (az uniós átlag 34,2 %). Bár a népesség kis hányadát teszik ki, az alacsony képzettségűek foglalkoztatási rátája jóval elmarad a közepesen és magasan képzettek foglalkoztatási rátájától. Hasonlóan, a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája továbbra is alacsony. Az állami foglalkoztatási szolgálatok – korlátozott kapacitásuk miatt – jelenleg nem tudnak személyre szabott, folyamatos támogatást nyújtani az álláskeresők számára. Az állami foglalkoztatási szolgálat bevonási és aktiválási kapacitásainak növelése hatékony és jól irányzott aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel kiegészülve hozzájárulna a hátrányos helyzetű csoportok részvételének növeléséhez.
(10)Egy nagymértékben a feldolgozóiparra épülő gazdaságban a munkaerőpiaci és demográfiai korlátok indokolttá teszik az oktatásra és képzésre fordított beruházások fokozását, beleértve a foglalkoztatott felnőttekre irányulót is, annak biztosításához, hogy az ország kezelni tudja a gazdaság strukturális változásaiból, például a jövőbeli technológiai változásokból eredő kihívásokat. A készségkereslet és -kínálat közötti minőségi eltérések – többek között a jövőbeli automatizálásból és robotizációból eredő strukturális munkaerőhiány – különösen a digitális ágazatban jelentkezhetnek. Az új munkahelyek új kompetenciákat és jelentős beruházást igényelnek, különösen a fejlettebb technikai szakmai készségek és a digitális készségek terén, amelyekre várhatóan a jelenlegi mechanikus tevékenységek automatizálását követően szükség lesz. Bár az elmúlt években számos kezdeményezés indult útjára az átfogó készségstratégia bevezetésére, ezek még nem épültek be egy valódi, átfogó rendszerbe.
(11)Az oktatási teljesítményt továbbra is erősen befolyásolja a diákok társadalmi-gazdasági háttere. 2016-ban az Európai Szociális Alap támogatásával az oktatás inkluzívabbá tételére irányuló reform kezdődött. Sikere a megfelelő és fenntartható nemzeti finanszírozás rendelkezésre állásától, a tanárok és oktatási asszisztensek képzésétől, valamint a közvélemény inkluzív oktatás előnyeivel kapcsolatos tudatosságának növelésétől függ majd. Bár az eredmények összességében pozitívak, az inkluzív oktatási reform hatása a roma gyermekek többségi oktatásban való részvételére még mindig korlátozott. A nem elegendő beruházás, a tanári szakma csekély vonzereje és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek visszafogják az elérhető oktatási színvonalat. A szakma alacsony presztízse, a közelmúltbeli béremelés ellenére a más szakmákhoz viszonyítva alacsony bérek, valamint a korlátozott szakmai előmeneteli lehetőségek miatt tanárhiány van. A tanári szakma továbbra is viszonylag kevéssé vonzó a tehetséges fiatalok számára. Következésképpen a képzett tanárok hiánya – figyelemmel a kedvezőtlen demográfiai előrejelzésekre – azt jelzi, hogy a jövőben még nagyobb problémát jelenthet a tanárok felvétele és megtartása.
(12)Annak ellenére, hogy a Cseh Köztársaság tranzitország, még mindig nem fejeződött be az európai közlekedési hálózatok – többek között a TEN-T folyosók – kiépítése. Hiányosságok vannak az elővárosi közlekedési infrastruktúra terén, ami a lakások megfizethetősége és a munkába járás szempontjából is problémát jelent. A gyenge közlekedési kapcsolatok az üzleti tevékenységet is gátolják, különösen a távoli területeken. Bár a nagyvárosi területeken folyamatban van a szuburbanizáció, az elővárosi közlekedési hálózatok fejletlenek, különösen ami a vasúti infrastruktúrát illeti. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén az ország teljesítménye gyenge, különösen a közlekedésben felhasznált megújuló energia arányát és az elektromos járművek elterjedtségét tekintve. Emellett előfordulhat, hogy az elektromos töltőállomások infrastruktúrájának tervezett bővítése nem lesz elegendő a jövőbeli kereslet kielégítésére. A fenntartható közlekedésre irányuló beruházások növelése hozzájárulhat a levegő- és zajszennyezés visszaszorításához, és enyhítheti annak közegészségügyi hatását, különösen a városi területeken. A digitális infrastruktúra javul, de a városi és a vidéki területek közötti szakadék továbbra is fennáll, mivel a vidéki háztartások mindössze 59 %-ában érhetők el a gyors széles sávú hálózatok. A rézvezetékes infrastruktúrán alapuló régebbi hálózatok korszerűsítése az állandóhelyű vezeték nélküli hozzáférési megoldásokkal együtt nem lesz elegendő az összekapcsoltságra vonatkozó 2025-re kitűzött célok teljesítéséhez. A jövőbeli összekapcsoltsági igények kezelése érdekében beruházásokra van szükség a nagyon nagy kapacitású (optikai szálas) hálózatok és a megfelelő keresletoldali intézkedések terén.
(13)A cseh gazdaság energiaintenzitása továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban, mivel az energiahatékonyság – különösen az építőiparban – csak lassan javul. Az energiaintenzitás az ipari ágazatokban és a lakóingatlanok ágazatában a legmagasabb. Az energiahatékonyság javítása lehetőséget kínál a Cseh Köztársaság versenyképességének növelésére a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentése, a tisztább iparágak fejlesztése és az értéklánc kiteljesítése révén. A villamosenergia-termelésben a szén van túlsúlyban, és a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrása, jelentős mértékben veszélyeztetve a helyi levegőminőséget. Az elmúlt 5 évben jelentősen nőtt a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés terén nincsenek megfelelő intézkedések, amelyek a megfelelő megelőzést, a felkészültséget és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség kialakítását szolgálnák.
(14)Az adminisztratív és szabályozási terhek hátráltathatják a beruházásokat. Számos cseh vállalkozás tartja a beruházások jelentős akadályának az adminisztratív és szabályozási terheket. A gyorsan változó jogszabályok és az összetett adminisztratív eljárások továbbra is komolyan hátráltatják a vállalkozói tevékenységet. A szerződések érvényesítésének költségei, az adó- és munkaügyi szabályok gyakori változásai, valamint az építési engedélyek megszerzésével kapcsolatos nehézségek potenciálisan visszafogják a befektetéseket az országban. Az adminisztratív terhek mértéke a régiók között is jelentős eltéréseket mutat. A közelmúltban előterjesztett javaslatok célja a tervezési eljárások összetettségének csökkentése, különösen a nagy infrastrukturális projektek esetében. Emellett a kormány 2021-ig új építésitörvény-tervezetet dolgoz ki a szociális partnerek bevonásával. A termékek piacfelügyeletével kapcsolatos hatáskör számos szervezet között oszlik meg, gyakoriak az átfedések, és ez problémát jelent a hatékony koordináció és az eredményes együttműködés szempontjából.
(15)A közbeszerzési gyakorlatban, jóllehet az átláthatóság és a biztosított képzés javulóban van, jelentős az elmaradás a versenyképesség terén – az egyetlen pályázós eljárások nagy aránya miatt –, valamint a minőségi kritériumok használata és a közintézményekbe vetett bizalom terén. A közbeszerzési döntések túlnyomó része továbbra is a legalacsonyabb áron alapul, mivel a stratégiai megközelítés elfogadása még függőben van. Nagyobb hangsúlyt kapott a központosított közbeszerzés és a megosztott szakértelem igénybevétele, a gyakorlati megvalósítás azonban – a nyilvánvaló potenciál ellenére – meglehetősen lassú.
(16)A Cseh Köztársaság még nem hozott létre a hazai kutatás-fejlesztésen alapuló, teljes mértékben működőképes innovációs ökoszisztémát. A kutatási-fejlesztési intenzitás növekedése ellenére az ország még mindig mérsékelten innovatívnak minősül uniós szinten, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a közberuházások terén hiányzik egy teljes mértékben koherens, a gyenge kutatási teljesítmény fokozására, valamint a magánszféra és a tudományos körök közötti együttműködés javítására irányuló stratégia. A termelékenység növekedése főként a nagy külföldi vállalatoktól függ, miközben a hazai vállalkozások a hozzáadottérték-teremtés tekintetében lemaradásban vannak. Emellett viszonylag lassú ütemben nőtt a teljes tényezőtermelékenység, amely a tőke és a munkaerő termelésben való hatékony felhasználását jelző mutató. A hazai innovációra való fokozott összpontosítás a gazdaság egészében fellendítheti a termelékenységet, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is.
(17)A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós alapok programozása hozzájárulhat az ajánlásokban azonosított egyes hiányosságok kezeléséhez, különösen az országjelentés 6 D. mellékletében ismertetett területeken. Ez lehetővé tenné a Cseh Köztársaság számára, hogy az azonosított ágazatok tekintetében a lehető legoptimálisabban használja fel az említett alapokat, a regionális különbségeket is figyelembe véve. E beruházások sikerének egyik fontos tényezője az ezen alapok kezelését biztosító nemzeti igazgatási kapacitás megerősítése.
(18)A 2019. évi európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte a Cseh Köztársaság gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2019. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2019. évi konvergenciaprogramot és a 2019. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években a Cseh Köztársaságnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak a Cseh Köztársaság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.
(19)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2019. évi konvergenciaprogramot, és azt a véleményt 7 fogalmazta meg, hogy a Cseh Köztársaság várhatóan megfelel majd a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek,
AJÁNLJA, hogy a Cseh Köztársaság 2019-ben és 2020-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.Javítsa a nyugdíj- és egészségügyi rendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát. Fogadja el a függőben lévő korrupcióellenes intézkedéseket.
2.Mozdítsa elő a kisgyermekes nők foglalkoztatását, többek között a megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítása révén, és javítsa a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. Növelje az oktatási és képzési rendszerek minőségét és inkluzivitását, ideértve a technikai és digitális készségek javítását és a tanári szakma presztízsének növelését.
3.Állítsa a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika középpontjába a közlekedést, különös tekintettel a fenntarthatóságára, a digitális infrastruktúrát, a karbonszegény gazdaságra és energiatermelésre való átállást, ideértve az energiahatékonyságot, figyelembe véve a regionális különbségeket is. Csökkentse a beruházásokra nehezedő adminisztratív terhet, és tegye lehetővé a fokozottabban minőségalapú versenyt a közbeszerzés terén. Szüntesse meg a teljes mértékben működőképes innovációs ökoszisztéma fejlesztésének akadályait.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök