Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019DC0444

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 30. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2018)_dddddddd_dddddddd_dddddddd_

COM/2019/444 final

Brüsszel, 2019.10.11.

COM(2019) 444 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

30. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2018)
dddddddd
dddddddd
dddddddd

{SWD(2019) 361 final} - {SWD(2019) 362 final} - {SWD(2019) 363 final} - {SWD(2019) 364 final} - {SWD(2019) 365 final}


TARTALOMJEGYZÉK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

30. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2018)

1.    Bevezetés    

1.1.    Az első évtized (1989–1998): az alapok megteremtése    

1.2.    A második évtized (1999–2008): bővítés, konszolidáció és működési reformok    

1.3.    A harmadik évtized (2009–2018): Reformok és új lendület    

2.    A csalás elleni küzdelem harmonizációja és megerősítése az Unióban: horizontális csalásellenes szakpolitikák, intézkedések és eredmények 2018-ban    

2.1.    Az uniós intézmények által elfogadott jogi aktusok    

2.1.1.    Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló rendelet: a helyzet állása    

2.1.2.    A salátarendelet    

2.2.    A jövő alakítása: Az európai intézmények jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezései    

2.2.1.    A 883/2013/EU, Euratom rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat    

2.2.2.    A Bizottság rendeletjavaslata a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről    

2.2.3.    Horizontális rendelkezések az EU pénzügyi érdekeinek védelméről (PIF-rendelkezések) a többéves pénzügyi keretre vonatkozó valamennyi bizottsági javaslatban    

2.2.4.    A korrupció elleni uniós küzdelem    

2.2.5.    Nemzetközi együttműködés    

2.2.6.    A Bizottság csalás elleni stratégiája és az új kormányzási csomag    

2.2.7.    A Herkules program végrehajtása    

2.3.    Az EUB ítélkezési gyakorlata    

2.3.1.    Sigma Orionis kontra Bizottság    

2.3.2.    A korai felismerési és kizárási rendszerrel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat    

2.4.    Tagállami intézkedések    

2.4.1.    A tagállamok által hozott intézkedések áttekintése    

2.4.1.1.    Csalás elleni nemzeti stratégiák    

2.4.1.2.    Az átláthatóság fokozása, a korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség kezelése a közbeszerzésben    

2.4.1.3.    Egyéb intézkedések    

2.4.2.    A 2017. évi ajánlások végrehajtása    

2.5.    A felderített szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos statisztikák összefoglalása    

2.5.1.    Felderített csalárd szabálytalanságok    

2.5.2.    Felderített és bejelentett nem csalárd szabálytalanságok    

2.5.3.    OLAF-vizsgálatok    

3.    Csalás elleni politikák, intézkedések és eredmények – Bevételek    

3.1.    Az uniós intézmények csalásellenes intézkedései – Bevételek    

3.1.1.    Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás    

3.1.1.1.    Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS)    

3.1.1.2.    Közös vámügyi műveletek    

3.1.2.    Kölcsönös segítségnyújtás és csalásellenes rendelkezések a nemzetközi megállapodásokban    

3.1.3.    A dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelem    

3.1.4.    Csalás elleni együttműködés a Közös Kutatóközponttal (JRC)    

3.1.5.    A héacsalás elleni küzdelem    

3.2.    A tagállamok csalásellenes intézkedései – Bevételek    

3.3.    A felderített szabálytalanságokra és csalásra vonatkozó statisztika – Bevételek    

3.3.1.    Felderített csalárd szabálytalanságok    

3.3.2.    Felderített nem csalárd szabálytalanságok    

4.    Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények – Kiadások    

4.1.    A tagállamok különböző kiadási területeket érintő, csalás elleni ágazati politikái és intézkedései    

4.2.    Mezőgazdaság – Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények    

4.2.1.    Mezőgazdaság – A tagállamok csalásellenes intézkedései    

4.2.2.    Mezőgazdaság – A felderített szabálytalanságokra és csalásra vonatkozó statisztika    

4.2.2.1.    Felderített csalárd szabálytalanságok    

4.2.2.2.    Felderített nem csalárd szabálytalanságok    

4.3.    Kohéziós politika és halászat – Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények    

4.3.1.    Kohéziós politika és halászat – A tagállamok csalásellenes intézkedései    

4.3.2.    Kohéziós politika és halászat – A felderített szabálytalanságokra és csalásra vonatkozó statisztika    

4.3.2.1.    Felderített csalárd szabálytalanságok    

4.3.2.2.    Felderített nem csalárd szabálytalanságok    

4.4.    Közvetett irányítás (előcsatlakozás) — A felderített szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó statisztika    

4.5.    Közvetlen irányítás — Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények    

4.5.1.    Közvetlen irányítás – A felderített szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó statisztika    

4.5.1.1.    Felderített csalárd szabálytalanságok    

4.5.1.2.    Felderített nem csalárd szabálytalanságok    

5.    Visszafizettetés, valamint egyéb megelőző és korrekciós intézkedések    

6.    Együttműködés a tagállamokkal    

7.    Korai felismerési és kizárási rendszer    

8.    A 2017-es éves jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalás nyomon követése    

9.    Következtetések és ajánlások    

9.1.    Bevételek    

9.2.    Kiadások    

9.3.    Kitekintés a jövőbe    

Ábrák jegyzéke

1. ábra: A 2018-ban csalárdként bejelentett szabálytalanságok

2. ábra: A csalárdként bejelentett szabálytalanságok és a kapcsolódó összegek (2014–2018)

3. ábra: A 2018-ban nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok

4. ábra: Közös vámügyi műveletek 2018-ban

5. ábra: Tradicionális saját források – A legfontosabb tények és minták

6. ábra: Felderítési arányok KAP-összetevők szerint

7. ábra: Agrárpolitika – Főbb tények és adatok

8. ábra: A (csalárd és nem csalárd) szabálytalanságokkal leginkább érintett piaci intézkedések

9. ábra: A tagállamok által a kohéziós politika területén elfogadott intézkedések

10. ábra: Kohéziós és halászati politikák – Főbb tények és adatok

11. ábra: A COCOLAF felépítése és alcsoportjai

Összefoglaló

30 év az EU pénzügyi érdekeinek védelmében

Ez a Bizottság 30. éves jelentése az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (PIF-jelentés). Ez a harmincéves időszak három, nagyjából egy évtizedig tartó időszakra osztható.

Az első szakaszban (1989–1998) sor került a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelem jogi alapjának lefektetésére.

A második évtizedet (1999–2008) a konszolidáció, a működési reformok és az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése jellemezte.

A harmadik évtizedben (2009–2018) új lendületet kapott az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Az európai intézmények számos új jogi aktusról és kezdeményezésről állapodtak meg, hogy tovább fokozzák a csalás elleni küzdelmet uniós szinten, és megteremtették egy új szereplő, az Európai Ügyészség hamaros színre lépésének feltételeit.

A 2018-ban elfogadott és kidolgozott főbb horizontális kezdeményezések

2018 során – a harmadik szakasz utolsó évében – új pénzügyi szabályok elfogadására került sor (a salátarendeletben) egyrészt az uniós alapok használatának egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele, másrészt – az uniós költségvetést különböző irányítási módokon, többek között nemzeti szinten végrehajtó valamennyi pénzügyi szereplő vonatkozásában – az összeférhetetlenség újrafogalmazása érdekében.

Miközben az intézmények tárgyalásokat folytatnak a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jogi keretéről, a kiadási programokkal kapcsolatos csalásellenes rendelkezések tovább finomodnak. Az uniós finanszírozásban részesülő személyeknek vagy gazdálkodó egységeknek teljes mértékben együtt kell működniük az EU pénzügyi érdekeinek védelmében. Biztosítaniuk kell a szükséges hozzáférési jogokat a Bizottságnak, az OLAF-nak, az Európai Ügyészségnek és az Európai Számvevőszéknek, és gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós alapok végrehajtásában érintett bármely harmadik fél ugyanígy járjon el.

A bevételi területet érintő főbb eredmények

A bevételi terület tekintetében a Bizottság új cselekvési tervet mutatott be a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem folytatása érdekében.

Új szabályok kerültek elfogadásra a határokon átnyúló héacsalások megfékezésére. A közös közigazgatási vizsgálatok új lehetőségének és az Eurofisc keretében a csalási kockázatok különböző területein dolgozó nemzeti tagállami elemzők hálózatának köszönhetően fokozódott a tagállamok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás.

A 2017. évi PIF-jelentésben megfogalmazott bizottsági ajánlásokkal összhangban a tagállamok új informatikai eszközöket, kockázatalapú megközelítéseket és kezdeményezéseket alkalmaztak az áruk (különösen a lábbelik és a textiltermékek) – többek között e-kereskedelmi – alulértékelése által jelentett kihívások leküzdése érdekében. Bár a tagállamok kevesebb szabálytalanságot derítettek fel a vámügy területén (tradicionális saját források), mint 2017-ben, az ilyen szabálytalanságok által érintett pénzösszegek magasabbak voltak. Hasonlóképpen, a felderített csalások száma változatlan volt, de nagyobb pénzügyi hatással jártak.

A tradicionális saját források terén ez a jelentés további intézkedéseket javasol a határokon átnyúló e-kereskedelemmel – különösen az alacsony értékű szállítmányokkal való potenciális visszaélésekkel – kapcsolatos problémák kezelésére.

A kiadási területet érintő főbb eredmények

A kiadási területen a tagállamok számos működési intézkedést fogadtak el, különösen az informatikai kockázatértékelési eszközök (például az ARACHNE) bevezetését, a csaláskockázat-értékelést és a csalással kapcsolatos általános tudatosság növelésére irányuló képzéseket, összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret rendelkezéseivel és a korábbi PIF-jelentésekben szereplő bizottsági ajánlásokkal.

A kiadási területen a csalások és szabálytalanságok felderítése hasonló mintát követ, mint a bevételi területen: minden évben kevesebb eset felderítésére kerül sor, de a pénzügyi költségek magasabbak.

Mivel számos kiadási program többéves ciklusú, a 2007–2013 és a 2014–2020 közötti kohéziós politikai programozási időszak vonatkozásában összehasonlító elemzésre került sor. Ez olyan mintákról tanúskodik, amelyek az elfogadott csalásellenes intézkedésekkel bevezetett, a csalások felderítésére és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló megerősített kapacitás eredményeként jöhettek létre. A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni ezeket az eredményeket annak felmérése érdekében, hogy ezek ténylegesen a hatékonyabb rendszereknek köszönhetők-e, nem pedig az alacsony felderítési és bejelentési aránynak.

Az elemzés megerősíti a korábbi PIF-jelentések megállapításait a kockázatoknak kitett területek, illetve annak vonatkozásában, hogy fokozni kell a közigazgatási és igazságügyi hatóságok közötti koordinációt és együttműködést. Ez a PIF-jelentés ezért ismét felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiák keretében dolgozzák ki csalás elleni rendszerüket.

A Juncker-Bizottság eredményei

Ez az utolsó olyan jelentés, amelynek elfogadására a Juncker-bizottság időszakában került sor, és a Juncker-Bizottság megbízatása alatt új lendületet kapott a csalás elleni küzdelem és az EU pénzügyi érdekeinek védelme. A legfontosabb eredmények közé tartozik a csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv és az Európai Ügyészség megerősített együttműködés révén történő létrehozásáról szóló rendelet – ezek elfogadására 2017-ben került sor –, valamint a költségvetési rendelet felülvizsgálata, amely újrafogalmazta az összeférhetetlenséget az uniós költségvetést végrehajtó valamennyi pénzügyi szereplő vonatkozásában. A Bizottság 2018-ban előterjesztette továbbá az OLAF-rendelet (a 883/2013/EU, Euratom rendelet) célzott felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, amellyel kapcsolatban várhatóan hamarosan megkezdődnek a háromoldalú egyeztetések.

A Bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy nem elégedhet meg ennyivel ezen a területen. Folyamatosan jelentkeznek új kihívások, és a közvélemény bizalmának megőrzése érdekében az uniós és nemzeti intézményeknek tanúbizonyságot kell tenniük arról, hogy teljes mértékben elkötelezték magukat a nem hatékony megoldások és a jogsértések elleni küzdelem mellett.

A Bizottság 2019. április 29-én új csalás elleni stratégiát fogadott el (a Bizottság csalás elleni stratégiája), válaszul a Számvevőszék több, csaláskockázat-kezelésre vonatkozó 2019. évi ajánlására. A Bizottság csalás elleni stratégiája javítani kívánja a Bizottság elemzési képességét, hogy a Bizottság gyorsan tudjon reagálni a mindig változó kihívásokra, például azáltal, hogy integrálja az új technológiákat az ellenőrzési folyamatokba és javítja az általános belső koordinációt, ami alapvető egy ilyen összetett szervezet esetében.



1.Bevezetés

Ez a Bizottság 30. éves jelentése az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (PIF-jelentés). Az első jelentés elfogadására 1990 januárjában került sor. A Maastrichti Szerződés 1993. január 1-jei hatálybalépésével egy konkrét cikk kifejezetten rendelkezik az akkor még Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni küzdelemről.

1999. május 1-je, az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta konkrét rendelkezés (kezdetben az EK-Szerződés 280. cikkének (5) bekezdése, illetve jelenleg az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdése) írja elő a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett éves jelentés benyújtását.

Az Unió és a tagállamok egyaránt felelősek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért és a csalás elleni küzdelemért. A tagállami hatóságok kezelik az uniós kiadások mintegy 74 %-át, és ők szedik be a tradicionális saját forrásokat. A Bizottság felügyeli mindkét területet, normákat állapít meg, és ellenőrzi azok betartását. Annak érdekében, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme eredményes legyen, a Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük egymással.

Az 1989. évi jelentési évtől a PIF-jelentés értékeli ezt az együttműködést annak javítása érdekében. Ebből a célból

·összefoglalja az uniós és tagállami szinten meghozott csalásellenes intézkedéseket;

·tartalmazza a nemzeti és európai szervek által az uniós kiadásokat és bevételeket érintő csalások és szabálytalanságok felderítése terén elért legfontosabb eredmények elemzését. Ez elsősorban a felderített szabálytalanságokon és a tagállamok által az ágazati szabályoknak megfelelően bejelentett csalásokon alapul.

A 30. jelentés áttekinti az elmúlt 30 évben elért főbb eredményeket, és tájékoztatást nyújt a 2018. évi kezdeményezésekről. A lenti 1.1., 1.2. és 1.3. szakasz nagy vonalakban ismerteti az utóbbi 30 évet a csalás elleni küzdelem és az uniós költségvetés védelmének vonatkozásában.

Ezt a jelentést öt bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amelyek felsorolása megtalálható a 3. mellékletben 1 .

1.1.Az első évtized (1989–1998): az alapok megteremtése

1988 végén létrejött a csalás elleni küzdelem koordinációjával foglalkozó egység (UCLAF), hogy irányítsa és felügyelje a Bizottság valamennyi csalásmegelőzési tevékenységét, és 45 pontos munkaprogram segítette elő a célkitűzések megvalósítását.

Az első tíz évben számos jelentősebb jogalkotási aktus elfogadására került sor, ami nagymértékben alakította a csalás elleni küzdelmet 2017-ig. 1991-ben a Tanács elfogadta a közös agrárpolitika keretében történt szabálytalanságok jelentéséről szóló 595/91/EGK rendeletet. Az 1993 végén hatályba lépett Maastrichti Szerződés (EUSZ) kiemelt jogalkotási jelentőséget tulajdonított a csalás elleni küzdelem célkitűzéseinek és eszközeinek, és megerősítette a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a csalás elleni küzdelem során ugyanúgy kezelik az Unió pénzügyi érdekeit, mint a sajátjukat, vagyis hatékonyan, arányosan és visszatartó erővel, köszönhetően egy konkrét cikknek (209a. cikk). Az EUSZ 4. címe rendelkezik a szorosabb együttműködésről és az annak megvalósítására szolgáló eszközökről.

1994-ben létrejött a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (COCOLAF) 2 . Elfogadásra került továbbá a strukturális és kohéziós alapok keretében történt szabálytalanságokkal és tévesen kifizetett összegek behajtásával kapcsolatos bejelentésekről szóló 1681/94/EK és 1831/94/EK rendelet, és minden tagállam ingyenes telefonszámot vezetett be, hogy a magánszemélyek segíthessenek megvédeni az EU pénzügyi érdekeit.

Államközi szinten a tagállamok aláírták az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről szóló egyezményt (1995). Ez az egyezmény rendelkezik a csalás és egyéb olyan súlyos bűncselekmények közös fogalommeghatározásáról, amelyek sértik az Unió pénzügyi érdekeit, és arra kötelezi a tagállamokat, hogy ezeket konkrét bűncselekménynek tekintsék és megfelelően szankcionálják. A Tanács év végén elfogadta a 2988/95/EK, Euratom rendeletet, egy olyan keretet nyújtó jogalkotási aktus, amely minden kiadásra és tradicionális saját forrásra vonatkozik (a héára nem), és amely megteremtette az egységes közigazgatási szankciók kidolgozásának alapját az Unió egészére kiterjedő azonos joghatály mellett.

A Bizottság tisztviselői által a csalások és a szabálytalanságok felderítése érdekében a tagállamokban végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/96/Euratom, EK rendelet 1996-ban került elfogadásra, csakúgy, mint az 1995. évi egyezményhez csatolt, a korrupció elleni küzdelemről szóló első jegyzőkönyv.

1997-ben elfogadásra került a vámügyi és mezőgazdasági kölcsönös segítségnyújtásról szóló 515/97/EK rendelet. A vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezmény (II. Nápolyi Egyezmény) aláírására 1997. december 18-án került sor Brüsszelben (és 2009. június 23-án lépett hatályba). Ez az egyezmény az uniós vámrendelkezések megsértése esetén a büntetőeljárás és a szankcionálás tekintetében kiegészíti az 515/97/EK rendeletet, továbbá (a jövedéki adók területén) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról szóló 389/2012/EU rendeletet.

A tagállamok ugyanebben az évben aláírták az 1995. évi egyezmény második jegyzőkönyvét (amely a pénzmosással és az igazságügyi együttműködéssel foglalkozik). A Tanács elindította a FISCALIS programot, hogy a héával és a jövedéki adóval kapcsolatos csalások megelőzése érdekében fejlessze a kommunikációra és információcserére szolgáló eszközöket. A Bizottság elfogadta az Agenda 2000 közleményt, mely felvázolja az EU és szakpolitikái várható alakulását az új század előestéjén, a bővítéssel kapcsolatos kihívásokat és a jövőbeli pénzügyi keretet.

Az első évtized végének eseményei rámutattak számos gyengeségre, amelyek további intézkedéseket igényeltek egyes területeken.

1.2.A második évtized (1999–2008): bővítés, konszolidáció és működési reformok

1999 áprilisában új szereplő jelent meg a színen. A Bizottság úgy döntött, hogy létrehozza az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), egy operatív tevékenységekért felelős független szervet, amely átvette az UCLAF feladatait. Az új jogalkotási csomag 1999. június 1-jén lépett hatályba, és kiterjesztette az OLAF felelősségi körét minden olyan tevékenységre, amely óvja az uniós érdekeket a pénzügyi érdekeket érintő, közigazgatási vagy büntetőeljárásokat eredményező szabályellenes tevékenységgel szemben. Emellett szinte valamennyi uniós intézmény elkezdte az OLAF-ra bízni a tagjai és azok alkalmazottjai általi súlyos kötelességszegések kivizsgálását.

Erre az uniós közigazgatás egészére kiterjedő jelentős reform és modernizáció keretében került sor – nevezetesen a pénzügyi irányítás területén –, ami megerősítette a Bizottság irányítási rendszerét, és egyértelműbben határozta meg az elszámoltathatóságot és a felelősségi köröket. A 2000-ben indított pénzügyi reform részeként a Bizottság úgy döntött, hogy felülvizsgálja belső ellenőrzési struktúráit, hogy a tevékenysége feletti belső kontroll, beleértve a csalás elleni küzdelmet, teljes mértékben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők hatáskörébe tartozzon.

Az OLAF, az első európai vizsgálati szerv az operatív tevékenységekre összpontosít. Mindazonáltal, miután az operatív szakértelem és a csalás elleni bizottsági szakpolitikai kezdeményezések koordinációja egyetlen szervben összpontosult, a második évtized is bővelkedett szakpolitikai elképzelésekben és projektekben a csalás elleni küzdelem további fokozása érdekében. Néhány ilyen kezdeményezésnek csak a harmadik évtizedben lesz eredménye, de az átfogó stratégiai megközelítés (2001–2005) 3 már felvázolta őket.

1999 májusában hatályba lépett az Amszterdami Szerződés, amely módosította és kiterjesztette a csalás elleni küzdelemre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a PIF-jelentés elfogadása bekerült az új 280. cikk (5) bekezdésébe.

Az Európai Parlament és a Számvevőszék megerősített szerepe nagymértékben megszilárdította az átfogó struktúrát.

A második évtizedben történt az euró bevezetése és az EU történetének legnagyobb bővítése, amikor 12 új tagállam csatlakozott (2004-ben és 2007-ben). Csalásellenes szempontból ehhez a folyamathoz minden új tagállamban fel kellett állítani a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálatot, és mind a 12 ország tekintetében jelentős képzési erőfeszítésekre volt szükség a Bizottság részéről.

Az átfogó stratégiai megközelítés keretében megalakult a visszafizettetési munkacsoport, hogy a felderített csalások vagy egyéb szabálytalanságok esetében hatékonyabban lehessen visszafizettetni az uniós forrásokat.

A Bizottság 2003-ban javaslatot tett a Herkules programra a képzési tevékenységek, a technikai segítségnyújtási intézkedések és az adatcsere támogatása érdekében. A program 2004-ben indult, majd folytatódott a 2007–2013 és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összefüggésében.

2006-ban új pénzügyi szabályok bevezetésére került sor, amihez a nemzeti közigazgatásoknak hatékony belső kontrollrendszereket kellett létrehozniuk, és el kellett végezniük az irányításuk alá tartozó uniós alapok szükséges vizsgálatát.

Ahogy az OLAF operatív tapasztalata bővült, és gyűltek az eredmények, a Bizottság 2007-ben elfogadta az Operatív eredményekre épülő csalásmegelőzés: a jogszabályok csalásbiztosságának dinamikus megközelítése című közleményt, hogy integrálja az OLAF szakértelmét a szabályozási eljárásba. Arra törekedett, hogy azonosítsa a hiányosságokat a jogalkotási javaslatok, az uniós jogszabályok végrehajtása, valamint az irányítási és kontrollrendszerek terén.

1.3.A harmadik évtized (2009–2018): Reformok és új lendület

A harmadik évtizedben az uniós szinten elfogadott intézkedések száma és relevanciája új lendületet adott a csalás elleni küzdelemnek az uniós költségvetéssel összefüggő valamennyi területen.

Az előző 20 év eredményeire építve ebben az évtizedben sor került nagyszabású kezdeményezések véglegesítésére, ami az elkövetkező években új szintre fogja emelni az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

A jogalkotási aktusok számítanak a legjelentősebb eredménynek, de az operatív intézkedések is figyelemreméltó előrehaladást eredményeztek a tagállamok, valamint a Bizottság és az OLAF közötti együttműködés terén, a Maastrichti Szerződéssel összhangban. A folyamatos javulás eredményeként ebben az évtizedben a Számvevőszék a 2016. és a 2017. évre vonatkozóan korlátozott véleményt adott ki az uniós költségvetésről.

2009-ben vámügyi területen új adatbázis (FIDE) jött lére, és elindult a Diabolo II közös vámügyi művelet, amely kiváló modellként szolgál a jövőbeli operatív együttműködés számára. Valamennyi ASEM (Ázsia–Európa találkozó) partner részt vett ebben a műveletben az OLAF koordinálásával, illetve az Europol és az Interpol támogatásával.

Év végére hatályba lépett az Lisszaboni Szerződés. Számos jelentős változást vezetett be, így például a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése (vagyis a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés) terén lezárta az uniós rendszerbe történő integrálás folyamatát, és lehetővé tette az Európai Ügyészség létrehozását.    

2011-ben a Bizottság elfogadta a Bizottság csalás elleni nagyszabású stratégiáját, valamint az EU keleti határa mentén zajló cigaretta- és alkoholcsempészet elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet. A Bizottság 2012-ben ismertette az adócsalás leküzdésére irányuló terveit.

2013-ban jelentős előrelépésre került sor az EU pénzügyi érdekeinek védelme terén. A Bizottság csalás elleni stratégiájában kitűzött célokkal összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kiadási programjaiba olyan konkrét, csalásellenes rendelkezések kerültek be, amelyekhez az irányító hatóságoknak hatékony és arányos csalásellenes intézkedéseket kellett elfogadniuk. A 883/2013/EU, Euratom rendelet újrafogalmazta az OLAF által folytatott vizsgálatokat, megerősítette az érintett magánszemélyekre vonatkozó eljárási garanciákat, és előírta minden tagállam számára a csalásellenes koordinációs szolgálatok kijelölését az OLAF-fal való hatékony együttműködés és információcsere elősegítése érdekében. A dohányzás visszaszorításáról szóló, a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni keretegyezmény jegyzőkönyvét 54 fél írta alá, köztük az EU. A Bizottság elfogadta továbbá a dohánytermékek csempészete elleni küzdelemről szóló közleményt, és elfogadott egy cselekvési tervet.

A Bizottság csalás elleni stratégiája által kezdeményezett jogalkotási csomag 2014-re készült el a felülvizsgált közbeszerzési irányelv és közüzemi irányelv, valamint a koncessziókról szóló új irányelv elfogadásával. A stratégiában megfogalmazott valamennyi kiemelt fellépés még ugyanabban az évben megvalósult.

A lendület folytatódott a Juncker-Bizottság megbízatása alatt, és az évtized végének közeledtével végül az alábbi két jelentős és régóta várt jogalkotási aktus elfogadására került sor az uniós költségvetés büntetőjogi védelmének megerősítése érdekében: az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv 4 (PIF-irányelv); és az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló rendelet 5 .

2017-ben a Bizottság felülvizsgálta belső kontrollkeretét 6 annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi alkotóelem, beleértve a csalás elleni küzdelmet, a szervezet minden szintjén hatékony legyen jelen.

A jelentés következő fejezetei a 2018-ban elért előrehaladásra összpontosítanak.

2.A csalás elleni küzdelem harmonizációja és megerősítése az Unióban: horizontális csalásellenes szakpolitikák, intézkedések és eredmények 2018-ban

2.1.Az uniós intézmények által elfogadott jogi aktusok

2.1.1.Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló rendelet: a helyzet állása

Az Európai Ügyészségről szóló rendelet elfogadását követően, 2018. augusztusában, Hollandia és Málta megerősítette csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez, és ezzel 22-re nőtt a részt vevő tagállamok száma. Az Európai Ügyészség a PIF-irányelv értelmében hatáskörrel fog rendelkezni az EU pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása tekintetében.

Az Európai Ügyészség várhatóan 2020 végén lesz működőképes, a létrehozásáról szóló rendeletben előírt legalább hároméves létrehozási időszakot követően. Az Európai Ügyészség létrehozása kiemelt feladat a Bizottság számára, és a folyamat nagyon jó ütemben halad.

A Bizottság 2018-ban időközi adminisztratív igazgatót nevezett ki az adminisztratív és költségvetési ügyek kezelésére. Megkezdődött továbbá az európai főügyész és az európai ügyészek toborzási eljárása. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy 2019 márciusának végéig nevezzék meg jelöltjeiket az európai ügyészi posztra.

A részt vevő tagállamokkal az Európai Ügyészségről szóló rendeletnek megfelelően létrehozott szakértői csoport révén az eljárás egésze során konzultáció folyik.

2.1.2.A salátarendelet

A 2018/1046/EU, Euratom rendelet, azaz a salátarendelet elfogadására 2018. július 18-án került sor. A salátarendelet módosítja a jelenlegi költségvetési rendeletet, amely meghatározza a költségvetés irányításának általános keretét, valamint különböző területeken, így a kohéziós politika terén számos jogi aktust módosít az uniós többéves programok vonatkozásában. A salátarendelet ezért felülvizsgálja az uniós pénzügyi szabályokat, hogy egyszerűsítse és még inkább eredményorientálttá tegye őket. Idetartoznak azok a módosítások, amelyek egyszerűsítik a pénzügyi eszközök használatát az európai strukturális és beruházási alapok keretében.

A költségvetési rendelet 61. cikke újrafogalmazza az összeférhetetlenséget az uniós költségvetést különböző irányítási módokon, többek között nemzeti szinten végrehajtó valamennyi pénzügyi szereplő vonatkozásában. Ennek hatására a pénzügyi szereplők valószínűleg fokozottan fogják használni az „érdekeltségi nyilatkozatot”, valamint nő az átláthatóság és a közbizalom.

2.2.A jövő alakítása: Az európai intézmények jogalkotási és szakpolitikai kezdeményezései 

A következő szakasz áttekintést nyújt a bizottsági szakpolitikával és jogalkotási kezdeményezésekkel kapcsolatos jelentősebb 2018. évi fejleményekről.

2.2.1.A 883/2013/EU, Euratom rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat

A Bizottság 2018. május 23-án elfogadta a 883/2013/EU, Euratom rendelet 7 kiválasztott rendelkezéseinek módosítására vonatkozó javaslatát. A rendelet felülvizsgálatát elsősorban az teszi szükségessé, hogy az OLAF működését a jövőbeli Európai Ügyészség működéséhez kell igazítani. A felülvizsgálat továbbá az OLAF hatékonyabb vizsgálati feladatkörének kialakítására irányul, mindenekelőtt az alábbiakkal: i. annak tisztázása, milyen mértékben alkalmazandó az uniós és nemzeti jog a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során, kodifikálva ezzel a Törvényszék ítélkezési gyakorlatát; ii. az OLAF által gyűjtött bizonyítékok elfogadhatóságának javítása a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében indított eljárásokban; és iii. egyértelmű jogalap megteremtése az OLAF számára, hogy a nemzeti illetékes hatóságok segítségével hozzáférjen a bankszámlákkal kapcsolatos információkhoz.

Az Európai Ügyészséggel való jövőbeli kapcsolatot illetően a Bizottság javaslata jelentési kötelezettséget ír elő az OLAF számára, ha az olyan lehetséges csalásról szerez tudomást, amely az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik. Azt is pontosítja, hogy az OLAF hogyan és mikor tudja támogatni vagy kiegészíteni az Európai Ügyészség munkáját az Európai Ügyészség kérésére, illetve az OLAF mikor indíthat vagy folytathat saját kezdeményezésre közigazgatási vizsgálatot, annak biztosítása érdekében, hogy a két szerv a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse egymást és az uniós költségvetés védelmére szolgáló bűnügyi és igazgatási eszközök megfelelő egyensúlyban legyenek.

A Bizottság javaslata az OLAF-rendelet célzott felülvizsgálata annak érdekében, hogy a módosítások hatályba lépjenek, mire az Európai Ügyészség 2020 végére megkezdheti működését. Az OLAF jogi keretének modernizálására szolgáló még mélyrehatóbb felülvizsgálat később várható.

A Tanács csalás elleni csoportja 2018-ban, a bolgár és az osztrák elnökség alatt megvitatta a Bizottság javaslatát. A finn elnökség megbízatással rendelkezik arra, hogy 2019 őszén informális (háromoldalú) egyeztetéseket kezdjen a Parlamenttel. Az Európai Parlament 2019. április 16-án elfogadta a bizottsági javaslatról szóló jelentését 8 .

2.2.2.A Bizottság rendeletjavaslata a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről

A Bizottság 2018. május 2-án javaslatot tett a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendeletre. A javaslat azon alapul, hogy a jogállamiság tisztelete a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó elv tiszteletben tartásának alapvető előfeltétele. A javaslat értelmében az EU felfüggesztheti, csökkentheti vagy arányos módon korlátozhatja az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést. Az ilyen eljárás megindításáról szóló határozathozatalkor a Bizottság figyelembe veszi az olyan releváns információkat, mint az Európai Unió Bíróságának határozatai, az Európai Számvevőszék jelentései, valamint az érintett nemzetközi szervezetek következtetései. Az érintett tagállam a határozat meghozatala előtt lehetőséget kap álláspontja ismertetésére. A tagállamokra továbbra is vonatkoznak azok a fennálló kötelezettségek, amelyek értelmében programokat kell végrehajtani és kifizetéseket kell teljesíteni a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek. A Tanács és a Parlament jelenleg megbeszéléseket folytat a javaslatról.

2.2.3.Horizontális rendelkezések az EU pénzügyi érdekeinek védelméről (PIF-rendelkezések) a többéves pénzügyi keretre vonatkozó valamennyi bizottsági javaslatban 

Az OLAF a kiadási osztályokkal és a központi szervezeti egységekkel szoros együttműködésben az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló standard rendelkezéseket vezetett be a 2020 utáni, közvetlen, közvetett és megosztott irányítás alá tartozó kiadási programokra vonatkozó valamennyi bizottsági jogalkotási javaslatban. E rendelkezéseknek megfelelően az EU pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel védeni kell, beleértve a szabálytalanságok és csalás megelőzését, felderítését, korrekcióját és kivizsgálását. Emellett minden olyan személynek vagy gazdálkodó egységnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges hozzáférési jogokat, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

2.2.4.A korrupció elleni uniós küzdelem

2018-ban a korrupció elleni küzdelem kiemelt szerepet kapott a gazdasági kormányzás európai szemeszterének folyamatában. 14 országjelentés 9 tartalmazott értékelést a korrupció elleni küzdelem jogi, szakpolitikai és intézményi hátteréről, ezen belül az elért előrehaladásról és a továbbra is fennálló kihívásokról.

Emellett hat tagállam kapott országspecifikus ajánlásokat arra nézve, hogy fokozza a korrupció elleni küzdelmet, orvosolja a közbeszerzés gyengeségeit, erősítse a korrupcióellenes keretet, lépjen fel még hatékonyabban a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében, előzze meg az összeférhetetlenséget, valamint fokozza az elszámoltathatóságot ügyészségi és rendőrségi szinten.

Egy pályázati felhívást követően 2,2 millió EUR összértékben hét vissza nem térítendő támogatás odaítélésére került sor olyan projektek vonatkozásában, amelyek fellépéseket javasolnak a korrupció elleni küzdelem területén.

2018-ban a Bizottság, beleértve az OLAF-ot, tevékenyen részt vett számos európai és nemzetközi korrupcióellenes fórumon, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezményében, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben, a G20-csoport korrupcióellenes munkacsoportjában, valamint az Európai Partnerek a Korrupció Ellen hálózatban (EPAC), illetve az európai korrupcióellenes hálózatban (EACN).

2.2.5.Nemzetközi együttműködés

Annak érdekében, hogy az uniós költségvetést érintő csalás ellen az uniós határokon kívül folytatott küzdelem eredményesebb lehessen, a Bizottság továbbra is csalásellenes rendelkezéseket foglal bele a nem uniós országokkal kötött megállapodásokba, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és egyéb nemzetközi szervezetekkel kötött hozzájárulási megállapodások mintáiba.

Az OLAF 2018-ban két specifikus rendezvényt szervezett a nem uniós országok támogatására:

• éves szemináriumát (2018 júniusában Bosznia-Hercegovinában) a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok partnerhatóságai részére a csalások sikeres kivizsgálásának bevált gyakorlatáról; valamint I

• egy műhelytalálkozót (2018. július) valamennyi releváns csalásellenes szolgálat részvételével Ukrajnában az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás keretében.

Az OLAF továbbá igazgatási együttműködési megállapodást írt alá az Afrikai Fejlesztési Bankkal, valamint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) Főfelügyelői Hivatalával.

2.2.6.A Bizottság csalás elleni stratégiája és az új kormányzási csomag

2018-ban a Bizottság kidolgozta a 2011. június 24-én elfogadott stratégiát 10 felváltó új csalás elleni stratégiáját, amelynek célja a csalások megelőzésének, felderítésének és kivizsgálásának javítása, valamint annak biztosítása, hogy a megfelelő szankcionálás, visszafizettetés és elrettentés kiemelt helyen szerepeljen a Bizottság napirendjén.

A 2019. április 29-én elfogadott új stratégia olyan részletes kockázatértékelésen alapul, amely fő fejlesztési területként azonosította a csalással kapcsolatos adatok gyűjtését és elemzését, a szervezeti egységek közötti együttműködést, valamint a Bizottságon belüli csalások szervezeti felügyeletét. Ezért ezek a szempontok a Bizottság csalás elleni új stratégiájának központi elemei. Emellett összhangban vannak a korábbi stratégia házon belüli értékelésével.

2018 végéig irányítási fejlesztésekre került sor 11 , ami a csalások elleni küzdelem terén is megerősítette a Bizottság szervezetirányító tanácsának szerepét.

2.2.7.A Herkules program végrehajtása

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Herkules III program 12 az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalások, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem intézkedéseit segíti elő. 2018-ban, a végrehajtás ötödik évében 15,35 millió EUR összegű költségvetés vált elérhetővé 13 az alábbiak céljára:

·a tagállami vámhatóságok és rendőrségek operatív és műszaki kapacitását megerősítő fellépések finanszírozása, valamint informatikai támogatás (a program költségvetésének 75 %-a); valamint

·képzési tevékenységek és konferenciák, ideértve a tagállamok és partnerországok bűnüldöző hatóságainál alkalmazott személyzet számára szervezett digitális kriminalisztikai képzést (a program költségvetésének 25 %-a).

A Herkules III program kedvezményezettjei számottevő sikerekről számoltak be, amelyeket a program keretében finanszírozott eszközök és képzés segítségével értek el 14 többek között az alábbi területeken:

·csempészett és hamisított cigaretta, valamint dohánytermékek lefoglalása;

·új csalási módszerek, valamint a szervezett bűnözői csoportok hálózatainak felderítése; valamint

·az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokra és korrupcióra irányuló hatékonyabb műveletek és gyorsabb vizsgálatok.

2.3.Az EUB ítélkezési gyakorlata 

2.3.1.Sigma Orionis kontra Bizottság

2018-ban a Törvényszék egy ítéletével bővült az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló ítélkezési gyakorlat az OLAF által lefolytatott helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok tekintetében.

A Sigma Orionis kontra Bizottság ügyben 15 a Törvényszék pontosította, melyek a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során alkalmazandó jogszabályok.

A Törvényszék ítélete szerint az OLAF a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a 883/2013/EU, Euratom rendelet, a 2185/96/Euratom, EK rendelet és az OLAF főigazgatójának írásbeli meghatalmazása alapján folytatja le, amennyiben a gazdasági szereplő nem tanúsít ellenállást a helyszíni ellenőrzéssel vagy vizsgálattal szemben. Az uniós jog előnyt élvez a nemzeti joggal szemben, amennyiben az ügyet a 883/2013/EU, Euratom vagy a 2185/96/Euratom, EK rendelet szabályozza. A Törvényszék megállapította továbbá, hogy (a 2185/96/Euratom, EK rendeletben) a gazdasági szereplő ellenőrzéssel szembeni lehetséges ellenállására vonatkozó rendelkezések nem állapítanak meg „ellenálláshoz való jogot” a gazdasági szereplő számára, a rendelkezések csupán azt irányozzák elő, hogy az ellenőrzéssel szemben ellenállást tanúsító gazdasági szereplő a nemzeti hatóságok segítségével (a nemzeti jog alapján) kényszeríthető az ellenőrzés elfogadására. Az eljárási garanciákat illetően a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy az OLAF-nak tiszteletben kell tartania az uniós jogban, elsősorban a Chartában megállapított alapjogokat.

A Bizottság véleménye szerint ezek a Törvényszék általi lényeges pontosítások hozzá fognak járulni az OLAF által végzett vizsgálatok hatékonyságának fokozásához.

2.3.2.A korai felismerési és kizárási rendszerrel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat

A Bíróság megerősítette a 2016-ban létrehozott korai felismerési és kizárási rendszer 16 érvényességét a korai felismerés (a Törvényszék 2018. október 24-i ítélete a T-477/16. sz., Epsilon International SA kontra Európai Bizottság ügyben) és a kizárás (a Törvényszék 2018. november 8-i ítélete a T-454/17. sz., 'Pro NGO!' kontra Bizottság ügyben) tekintetében is 17 .

2.4.Tagállami intézkedések 

2.4.1.A tagállamok által hozott intézkedések áttekintése

Ez az összefoglaló – nem teljes körű – áttekintést nyújt a tagállamok csalásellenes intézkedéseivel kapcsolatos tendenciákról és prioritásokról. A tagállamok arra kaptak felkérést, hogy legfeljebb három csalásellenes intézkedésről számoljanak be, de néhány tagállam ennél többet is végrehajthatott 18 .

2018-ban a tagállamok 71 olyan intézkedésről 19 számoltak be, amely az EU pénzügyi érdekeinek védelmére és a csalás elleni küzdelemre irányult. Ezek az intézkedések kiterjedtek a csalás elleni ciklus egészére, főként a megosztott irányítás és a közbeszerzés terén, de az összeférhetetlenség, a korrupció és a korrupcióellenes stratégiák, a pénzügyi bűncselekmények, a vámügyek és a tiltott kereskedelem terén is. A legtöbb intézkedés a „megelőzésre” és a „felderítésre” vonatkozott. A bejelentett intézkedések körülbelül egyharmada emellett „vizsgálattal és büntetőeljárással” és „visszafizettetéssel és szankciókkal” foglalkozott.

Többségük (64 %) ágazati, semmint horizontális (36 %) intézkedés. Az ágazati intézkedések közül 14 az adócsalással és a vámigazgatással kapcsolatos bevételeket érintette. További 31 a költségvetés valamennyi területére kiterjedően a kiadásokat érintette. Az ágazati intézkedéseket az egyes költségvetési területekkel foglalkozó bekezdések tárgyalják, míg ez a szakasz a horizontális intézkedésekre összpontosít.

2.4.1.1.Csalás elleni nemzeti stratégiák

2018 végéig összesen 11 tagállam 20 fogadott el csalás elleni nemzeti stratégiát és nyújtotta be azt a Bizottságnak. A Bizottság ismét felszólítja a többi tagállamot, hogy készítsen ilyen stratégiát a Számvevőszék által a 06/2019. sz. különjelentésben megfogalmazott megállapításokkal összhangban.

2.4.1.2.Az átláthatóság fokozása, a korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség kezelése a közbeszerzésben

2018-ban 10 tagállam 21 13 közbeszerzési intézkedést fogadott el. Ezek az intézkedések a korrupció és az összeférhetetlenség kezelésére, valamint az átláthatóság fokozására irányultak. Az említett intézkedések körülbelül fele jogalkotási aktusokra vonatkozott egyes meglévő szabályok pontosítása vagy egységes szerkezetbe foglalása, illetve a nemzeti rendszereknek az uniós jogalkotási fejleményekhez való igazítása érdekében. Szervezeti és operatív intézkedések bejelentésére is sor került, s ezek főleg képzési tevékenységekhez és új informatikai eszközök bevezetéséhez kapcsolódtak.

2.4.1.3.Egyéb intézkedések

Az egyéb bejelentett horizontális intézkedések főleg pénzügyi és szervezett bűncselekményekkel kapcsolatosak 22 , elsősorban az Európai Ügyészség létrehozása tekintetében 23 . Lettország folytatta hároméves, csalás elleni nemzeti kampányát (#FraudOff!), hogy felhívja a figyelmet a csalással szembeni zéró toleranciára és elősegítse azt.

Két tagállam jelentett belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos intézkedéseket 24 . Svédország tájékoztatást adott az Európai Unió Pénzügyi Érdekeinek Védelmével Foglalkozó Tanácsa (SEFI) éves programjáról, Horvátország pedig egy szabálytalanságkezeléssel foglalkozó nemzetközi konferenciáról.

Három tagállam számolt be olyan intézkedésekről, amelyek meghatározott ágazatok bevételeire és kiadásaira irányultak 25 :

·az Olasz Gazdasági és Pénzügyi Rendőrség speciális működési terveket dolgozott ki a sikkasztás, az uniós finanszírozás iránti jogtalan kérelmek és/vagy az uniós finanszírozás jogtalan átvétele, valamint a héacsalás leküzdése érdekében;

·Szlovénia fokozta az együttműködést az EU pénzügyi érdekeit képviselő hatóságok, valamint a bűnüldözési és igazságügyi hatóságok között; valamint

·az Egyesült Királyság jelentett egy intézkedést, amelynek célja az adócsalás leküzdése és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap védelme.

2.4.2.A 2017. évi ajánlások végrehajtása

A 2017. évi PIF-jelentésben a Bizottság két ajánlást tett a tagállamoknak; az egyik a bevételekre, a másik a kiadásokra vonatkozott.

A Bizottság az alábbiakat ajánlotta a tagállamoknak 26 :

(1)Éberség az alulértékelés kockázata tekintetében

(2)A vámellenőrzés javítása

(3)Egyéb intézkedések elfogadása a hatékonyabb vámügyi kockázatkezelés érdekében

A kiadási oldalon a tagállamoknak a következő ajánlásokat tették:

Az ajánlások nyomon követése összességében azt mutatta, hogy a legtöbb tagállam előrehaladást ért el. Az eredmények szerint hatékony volt a költségvetés bevételi oldalának nyomon követése. A kiadási oldalon azonban egyértelműen egyre nagyobb igény van az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó hatóságok közötti fokozott együttműködésre.

A legtöbb tagállam számos eszközt és eljárást vezetett be, hogy bejelentéseket kapjon a visszaélést bejelentő személyektől és garantálja névtelenségüket. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy gyakran hiányzik a szabályok és megközelítések központi koordinációja vagy harmonizációja, még nemzeti szinten is. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelv, amelyről a társjogalkotók 2019 áprilisában egyeztek meg 27 , segíteni fog megszüntetni néhány fennmaradó hiányosságot.

További lehetséges fejlesztésre szoruló terület a közigazgatási hatóságok, valamint a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás közötti együttműködés. A csalásellenes koordinációs szolgálat fontos szerepet játszhat az ilyen együttműködés előmozdításában és támogatásában, az Európai Ügyészség létrehozásának tekintetében is. Ezt a 06/2019. sz. különjelentésében a Számvevőszék is kiemelte.

2.5.A felderített szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos statisztikák összefoglalása 28

2018-ban összesen 11 638, a 2017. évinél 25 %-kal kevesebb csalárd és nem csalárd szabálytalanságot jelentettek be a Bizottságnak. Ezek mintegy 2,5 milliárd EUR nagyságú összeget érintettek, ami az előző évhez képest nem mutat változást.

A szabálytalanság felderítése és jelentése azt jelenti, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében korrekciós intézkedéseket hoztak és csalás gyanúja esetén adott esetben büntetőeljárást indítottak.

1. ábra:    A 2018-ban csalárdként bejelentett szabálytalanságok

2.5.1.Felderített csalárd szabálytalanságok

Sem a csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma (amely magában foglalja a csalásgyanús eseteket és a megállapított csalásokat is), sem a kapcsolódó összeg nem mutatja közvetlenül az uniós költségvetést érintő csalások szintjét. Ezek az adatok mindössze azt jelzik, hogy hány potenciális csalási esetet derítenek fel és jelentenek a tagállamok és az uniós szervek.

2018-ban összesen 1 152 csalárd szabálytalanságot jelentettek be csalárdként (ami az összes felderített és bejelentett szabálytalanság 10 %-a) 29 , körülbelül 1 197,2 millió EUR értékben (ez a szabálytalanságok által érintett teljes pénzösszeg 48 %-a) 30 a kiadási és a bevételi oldalon együttesen, az 1 . ábrának megfelelően.

A 2018-ban bejelentett csalárd szabálytalanságok száma 2017-hoz képest változatlan maradt, ugyanakkor az érintett pénzösszeg jelentősen, 183 %-kal nőtt. A 2014–2018 közötti ötéves időszakot tekintve a 2014. évi adathoz képest 27 %-os, az ötéves átlaghoz képest 16 %-os csökkenés figyelhető meg a szabálytalanságok számában. A pénzügyi hatás jelentős mértékben ingadozik (lásd a 4. ábrát), mivel nagy összegeket érintő egyedi esetek befolyásolhatják. A 2018. évi jelentős emelkedés a kohéziós politikával függ össze, ezért a 4.3.2.1. bekezdés foglalkozik az okokkal.

2. ábra:    A csalárdként bejelentett szabálytalanságok és a kapcsolódó összegek (2014–2018)

 A 2018-ban bejelentett csalárd szabálytalanságok tagállamok és költségvetési ágazatok szerinti bontása az 1. mellékletben található.

2.5.2.Felderített és bejelentett nem csalárd szabálytalanságok

2018-ban a Bizottságnak 10 487 szabálytalanságot jelentettek be nem csalárdként (ez 27 %-kal kevesebb, mint 2017-ben). Az értékek az előcsatlakozás kivételével minden ágazatban alacsonyabbak. Az érintett pénzösszeg 37 %-kal, körülbelül 1,3 milliárd EUR nagyságú összegre csökkent ( 3. ábra ).

A 2018-ban bejelentett nem csalárd szabálytalanságok tagállamok és költségvetési ágazatok szerinti bontása a 2. mellékletben található.

3. ábra:    A 2018-ban nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok

2.5.3.OLAF-vizsgálatok

2018-ban az OLAF 219 vizsgálatot indított, 167-et zárt le, és 371 milliárd EUR visszafizettetésére tett javaslatot. Az év végén 414 vizsgálat volt folyamatban 31 .

3.Csalás elleni politikák, intézkedések és eredmények – Bevételek

3.1.Az uniós intézmények csalásellenes intézkedései – Bevételek

3.1.1.Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás

3.1.1.1.Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS)

Az AFIS 32 az Európai Bizottság (OLAF) által üzemeltetett olyan, csalás elleni informatikai alkalmazások gyűjtőneve, amelyek kapcsolatba lépnek a tagállamok illetékes hatóságaival, biztosítva a csalással kapcsolatos információk időben történő és biztonságos cseréjét a nemzeti és uniós illetékes hivatalok között. Az AFIS portál egységes és közös infrastruktúra a lent említett szolgáltatások biztosítására közel 8800 regisztrált végfelhasználó számára több mint 1900 illetékes szolgálatnál a tagállamokban, a partner harmadik országokban, a nemzetközi szervezeteknél, a szolgálati egységeknél és egyéb uniós intézményeknél. Az AFIS projekt két fő területet foglal magában: i. kölcsönös segítségnyújtás vámügyekben; és ii. szabálytalanságkezelés (különböző kiadási területeken).

Az AFIS támogatja a kölcsönös segítségnyújtást vámügyekben a közös vámügyi műveletekhez használt VOCU (Virtuális Műveletek Koordinációs Egysége) nevű biztonságos, valós idejű információcsere-rendszer, biztonságos webalapú e-mail (AFIS-Mail), adatbázisok (például a CIS+ váminformációs rendszer és a FIDE vámügyirat-azonosítási adatbázis), valamint olyan elemzési eszközök segítségével, mint az A-TIS (csalás elleni árutovábbítási információs rendszer).

A szabálytalanságkezelő rendszer (IMS) olyan biztonságos elektronikus eszköz, amely segít a tagállamoknak az alábbiak terén felderített szabálytalanságokra vonatkozó jelentési kötelezettség teljesítésében: mezőgazdasági, strukturális, kohéziós és halászati alapok, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, valamint az előcsatlakozási támogatás. Támogatja a szabálytalanságok kezelését és elemzését.

3.1.1.2.Közös vámügyi műveletek

A bevételi csalásokkal kapcsolatos vizsgálatok mellett az OLAF nagyszabású, uniós és nemzetközi operatív partnerek közreműködésével végrehajtott közös vámügyi műveleteket is koordinál. A közös vámügyi műveletek korlátozott időtartamú célzott fellépések, amelyek célja felvenni a küzdelmet a csalás, illetve az érzékeny áruk csempészete ellen konkrét veszélyeztetett területeken és/vagy azonosított kereskedelmi útvonalakon.

Az OLAF 2018-ban öt közös vámügyi műveletben nyújtott támogatást. Ezek közül négy közös vámügyi műveletben az AFIS VOCU modulja biztosította a biztonságos információcserét. Az OLAF amellett, hogy megadja a szükséges támogatást az érintett országoknak ahhoz, hogy az OLAF állandó technikai infrastruktúrája, valamint az informatikai és kommunikációs eszközei segítségével koordinált fellépéseket hajtsanak végre, stratégiai elemzést, illetve igazgatási és pénzügyi támogatást is nyújt.

Ezek a műveletek i. segítenek javítani a vámügyi szolgáltatások hatékonyságát az uniós szintű célzott ellenőrzések során; ii. azonosítják, hol jelentkeznek kockázatok adott kereskedelmi útvonalakon; iii. védik az állami és a jogszerűen működő vállalkozásokat azáltal, hogy megakadályozzák a tiltott termékek behozatalát az EU-ba; és iv. óvják az EU államháztartását.

A 4. ábra összefoglalja ezeket a műveleteket.

4. ábra:    Közös vámügyi műveletek 2018-ban

Működés

Részt vevő országok

Hatókör

Eredmények

Poseidon közös vámügyi művelet

Az olasz vámhatóságok szervezték az OLAF-fal együttműködésben

Bevételi csalás

Értékelése folyamatban van

JANUS közös határellenőrzési művelet

A moldovai és ukrajnai határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM) és az OLAF közösen szervezte

Dohánytermék-csempészet az EU keleti határán át

Több mint 7 millió szál cigaretta lefoglalása

A MARCO regionális közös vámügyi művelet

Regionális tengeri felügyeleti művelet, amelyet a francia vámhatóság koordinált, az Atlanti-óceán térségében

Érzékeny áruk tiltott tengeri kereskedelmének felderítése

Több mint 200 nem kereskedelmi hajó ellenőrzése

Hansa közös fellépés

A brit vámhatóság vezetésével, az Europollal együttműködve Az OLAF biztosította az AFIS rendszert a biztonságos információcsere céljából, és részt vett a műveletben

Illegális vámköteles áruk – elsősorban cigaretta – belső mozgása

Nagy mennyiségű cigaretta és egyéb dohánytermék lefoglalása

SILVER AXE III művelet

Az Europol szervezte az OLAF együttműködésével, valamint 27 ország vámhatóságának, rendőrségének és növényvédelmi szolgálatának részvételével

Hamis és tiltott növényvédelmi termékek behozatala és Unión belüli kereskedelme

360 tonna tiltott vagy hamis növényvédő szer lefoglalása

3.1.2.Kölcsönös segítségnyújtás és csalásellenes rendelkezések a nemzetközi megállapodásokban

A vámjogszabályok megsértésének megelőzése, felderítése és leküzdése érdekében a harmadik országokkal folytatott együttműködés a vámügyek tekintetében a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló megállapodásokon alapul. Jelenleg több mint 80 országgal vannak érvényben megállapodások, beleértve olyan jelentős uniós kereskedelmi partnereket, mint az Egyesült Államok, Kína és Japán. 2018-ban hatályba lépett a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról Új-Zélanddal aláírt jegyzőkönyv. Megtörtént továbbá a Mercosurral (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) és Chilével folytatott egyeztetések véglegesítése, és tárgyalások voltak folyamatban Ausztráliával, Indonéziával, Azerbajdzsánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnál és Andorrával.

A szabadkereskedelmi megállapodások általában tartalmaznak egy csalás elleni záradékot, amely lehetővé teszi egy termék vámkedvezményének ideiglenes visszavonását súlyos vámcsalás és az annak leküzdésére irányuló megfelelő együttműködés tartós hiánya esetén. Az OLAF tevékenyen hozzájárul az ilyen záradékokkal kapcsolatos egyeztetésekhez. 2018-ban a Mercosur és Új-Zéland vonatkozásában technikai szinten záradékot fogadtak el. A záradék a Mexikóval kötött modernizált szabadkereskedelmi megállapodásba is be fog kerülni.

2017 óta van érvényben a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás (Bali Megállapodás), amelynek az EU részes fele. A vámügyi együttműködésről szóló 12. cikk további lehetőségeket kínál a harmadik országokkal való információcserére a behozatali vagy kiviteli nyilatkozatok ellenőrzése érdekében, amennyiben okkal kétségbe vonható a nyilatkozatok valóságtartalma vagy pontossága.

3.1.3.A dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelem

Az OLAF, amellett, hogy végrehajtó szerepet tölt be a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, hozzájárul az erre a területre vonatkozó uniós szakpolitika megerősítéséhez.

Cselekvési terv – 2018. december 7-én az Európai Bizottság új cselekvési tervet 33 ismertetett, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió folytassa a dohánytermékek tiltott kereskedelme, egy olyan jelenség elleni küzdelmet, amely évente mintegy 10 milliárd EUR összegű állami bevételtől fosztja meg az EU-t és a tagállamokat. A cselekvési terv a tiltott dohánytermékek kínálatára és keresletére vonatkozó konkrét lépéseket is felvázolja. Továbbá a második cselekvési terv, az elődjéhez hasonlóan, szakpolitikai és operatív bűnüldözési intézkedéseket is előterjeszt, mert ezek csak együttesen vezethetnek a dohánytermékek tiltott kereskedelmének fenntartható csökkentéséhez. Az új cselekvési terv a 2013. évi stratégia elemzésére épül, hogy fokozza a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet. Biztosítja a folytonosságot, mert globális szinten továbbra is a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvre (a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezmény jegyzőkönyve), uniós szinten pedig a dohánytermékek új nyomon követhetőségi rendszerének sikeres végrehajtására összpontosít.

A dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezmény jegyzőkönyve – A jegyzőkönyv csak akkor segít hatékonyan visszaszorítani a tiltott kereskedelmet, ha a tiltott dohánytermékek fő forrását alkotó vagy a csempészútvonalakon tranzitországként funkcionáló harmadik országok is végrehajtják. A Bizottság fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy előmozdítsa a jegyzőkönyv végrehajtását az EU-n kívül, és közben segítséget nyújt a tagállamoknak a belső megerősítési eljárások gyors lefolytatásához. Az OLAF részt vesz ezeken az európai és nemzetközi megbeszéléseken.

A dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezmény jegyzőkönyve 2018. szeptember 25-én lépett hatályba. Az Európai Bizottság az OLAF vezetésével, szorosan együttműködve a Tanács elnökségével, részt vett a jegyzőkönyv részes feleinek első, 2018. október 8. és 10. között megrendezett találkozóján. A felek úgy döntöttek, hogy a dohánytermékek ellátási láncának és a nemzetközi együttműködésnek a biztosítására összpontosítanak, és az OLAF továbbra is hozzá fog járulni ehhez a munkához nemzetközi szinten.

3.1.4.Csalás elleni együttműködés a Közös Kutatóközponttal (JRC)

A vám területével kapcsolatos csalás elleni célkitűzések elérése során az OLAF szorosan együttműködik a Bizottság Közös Kutatóközpontjával, nevezetesen az alábbi nagyobb projektekben:

Automatizált nyomonkövetési eszköz a nagy adathalmazok elemzésére – Az automatizált nyomonkövetési eszköz megbecsüli az EU-ba behozott áruk referenciaként szolgáló árát, minden termék, származási harmadik ország és rendeltetési hely szerinti tagállam kombinációjában. Emellett automatikusan riasztást ad a kereskedelmi adatok kiugró értékei esetén.

Adatelemzés a vámügyi csalás felszámolása érdekében (INTEL4CUSTAF) – A Herkules III által finanszírozott INTELF4CUSTAF projektet 2018-ban indította az OLAF a tagállamok kérésére. A szervezeti egységek és a tagállamok vámhatóságai együttműködnek a projekt keretében, hogy meghatározzák, hogyan használhatók fel leghatékonyabban az új és újonnan megjelenő adatforrások és elemzési technikák. Ez a projekt összességében javítani fogja az uniós elemzési képességet a vámügyi csalások elleni küzdelem területén. Számos szakértő és ország vett részt a 2018-ban megrendezett két műhelytalálkozón, ahol megvitatták az igényeket és a meglévő megközelítéseket. Az év végére a közösség körülbelül 100 szakértőből állt. 2019-ben folytatódik a munka.

Konténerállapot-üzenetek és a behozatali nyilatkozatok elemzése – A JRC tudományos és technológiai támogatásának nagy része volt a konténerállapot-üzenetek benyújtása tekintetében az 515/97/EK rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/1525 rendeletnek való megfelelés ellenőrzésében. Számos statisztikai mutató került kidolgozásra, hogy folyamatosan nyomon lehessen követni a tengeri ágazat által bejelentett konténerállapot-üzenetek minőségét és teljességét. Továbbá, a Contraffic egységes vámokmány szolgáltatásai keretében a 2017 januárja és 2018 októbere közötti időszakban 191 csalásról érkezett jelzés potenciálisan összesen 1,9 millió EUR összegű vámelkerülés vonatkozásában.  Ezek a jelzések több mint 4 millió behozatali nyilatkozat JRC általi automatikus elemzésének eredményei.

Dohánytermékek elemzése és adatgazdálkodás (TOBLAB) – Az OLAF 2015-ben igazgatási megállapodást kötött a JRC-Geellel („Laboratórium működtetése és kapcsolódó adatgazdálkodás a dohánytermékek elemzése tekintetében – TOBLAB”) a Herkules III program finanszírozásával. A TOBLAB tudományos és technikai támogatást fog nyújtani a vizsgálati eredményekkel való adatgazdálkodáshoz. A JRC 2018-ban 103 esetben elemzett dohányt és dohányterméket.

3.1.5.A héacsalás elleni küzdelem 34

A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet módosítása

2018 októberében a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésre és csalás elleni küzdelemre vonatkozó jogi keret (a 904/2010/EU tanácsi rendelet) több helyen módosult 35 , hogy a tagállamok fokozott kapacitással rendelkezzenek a legkárosabb héacsalási rendszerek felszámolására és a – 2016-ban a 147,1 milliárd EUR nagyságú összeget elérő – héabevétel-kiesés megszüntetésére. A főbb intézkedések a következők:

·Közös közigazgatási vizsgálatok

A közigazgatási vizsgálatok a héacsalások felszámolásának szerves részét képezik. Ennek az új együttműködési eszköznek a bevezetésére azért került sor, hogy az adóhatóságok fokozott kapacitással rendelkezzenek a határokon átnyúló értékesítés ellenőrzésére. Lehetővé teszi, hogy két vagy több adóhatóság egyetlen csapatot hozzon létre a határokon átnyúló tevékenységeket folytató egy vagy több kapcsolódó adóalany határokon átnyúló tranzakcióinak ellenőrzésére.

Emellett, ha legalább két tagállam úgy véli, hogy szükség van a nem a tagállam területén letelepedett, de ott adóköteles adóalany által bejelentett összegek közigazgatási vizsgálatára, az adóalany letelepedés szerinti tagállama elvégzi a vizsgálatot, és a vizsgálatot kérő tagállamok a vizsgálatban való aktív részvétellel segítenek a letelepedés helye szerinti tagállamnak. Ez az intézkedés különösen lényeges az e-kereskedelemben előforduló csalások leküzdésére.

·Eurofisc

Az Eurofisc azért jött létre, hogy a nagyszabású vagy új héacsalási minták kezelése érdekében lehetővé tegye a célirányos információk gyors cseréjét a tagállamok között. Az adatok közös feldolgozásának és elemzésének felgyorsítása érdekében a Bizottság jelenleg egy új, TNA (tranzakciós hálózati elemzés) nevű szoftvert alkalmaz.

Annak érdekében, hogy a TNA a lehető legnagyobb mértékben tudja azonosítani Unió-szerte a csalárd hálózatokat, a módosított 904/2010/EU rendelet egyértelművé teszi az adatok Eurofiscen belüli közös feldolgozására és elemzésére vonatkozó rendelkezést. Az ilyen feldolgozásban és elemzésben való részvétel továbbra is önkéntes, de a tagállamoknak a TNA-n keresztül hozzáférést kell biztosítaniuk az Eurofisc tisztviselői számára a héainformációcsere-rendszerükben (VIES) elérhető, az EU-n belüli tranzakciókra vonatkozó adatokhoz, hogy azonosítani lehessen a lehetséges csalárd hálózatokat, beleértve a nem részt vevő tagállamokban letelepedett kereskedőket.

A 2018. évi módosítások alapján az Eurofisc fogja koordinálni a kockázatelemzései alapján indított közigazgatási vizsgálatokat. Gyakran az Eurofisc tisztviselői értesülnek elsőként az új csalárd hálózatokról, és jelentős szakértelemmel rendelkeznek a súlyos héacsalásokkal kapcsolatban. Ezért az Eurofisc tisztviselői a legalkalmasabbak a kapcsolódó közigazgatási vizsgálatok koordinálására.

Az (EU) 2018/1541 rendelet emellett lehetővé tette az Eurofisc tisztviselői számára, hogy továbbítsák a héacsalásokkal kapcsolatos tendenciákra, kockázatokra és súlyos esetekre vonatkozó információkat az Europolnak és az OLAF-nak a nyilvántartásukkal való keresztellenőrzések érdekében. Idetartoznak mindenekelőtt a legkárosabb héacsalások, például a csalárd kereskedő útján elkövetett Közösségen belüli csalások (MTIC) és a 42-es eljáráskódú vámeljárással 36 való visszaélések, s ezekben gyakran vesznek részt bűnszervezetek, amelyek nemzetközi hálózataik segítségével fejlett MTIC-rendszereket dolgoznak ki, hogy pénzt csikarhassanak ki a nemzeti költségvetésekből.

Az uniós bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés lehetővé teszi az Eurofisc információinak keresztellenőrzését a bűnügyi nyilvántartásokkal, adatbázisokkal és egyéb, az OLAF és az Europol birtokában lévő információkkal, és segít azonosítani a csalások valódi elkövetőit és azok hálózatát. Az OLAF mindenekelőtt a vámcsalásokkal kapcsolatos vizsgálatai összefüggésében szerez releváns információkat, és a vámcsalások eleve összefüggnek a héacsalással, például a 42-es eljáráskódú vámeljárással való visszaélésekkel.

·A legalább két tagállamot érintő súlyos héacsalási esetek bejelentése az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek

Az Európai Ügyészségben részt vevő tagállamok tájékoztatást nyújtanak az Európai Ügyészségnek a legsúlyosabb héacsalásokról a PIF-irányelv 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ezek olyan esetek, amelyekben a tevékenységre két vagy több tagállamban kerül sor, és a kár összértéke eléri a 10 millió EUR nagyságú összeget.

Továbbra is az OLAF feladata a közigazgatási vizsgálatok lefolytatása az EU pénzügyi érdekeit érintő csalárd és nem csalárd szabálytalanságok esetében. A héacsalásokkal kapcsolatos megbízatása és illetékessége ezért túllép a 2. cikk (2) bekezdésében legsúlyosabbnak ítélt eseteken. Emellett, mivel nem minden tagállam csatlakozik az Európai Ügyészséghez, az OLAF a korábbiaknak megfelelően folytatja közigazgatási vizsgálatait a nem részt vevő tagállamok vonatkozásában 37 .

Az OLAF emellett a multidiszciplináris megközelítése alkalmazásával elő is segítheti és koordinálhatja a héacsalással kapcsolatos vizsgálatokat, valamint elemzést végezhet és információkat nyújthat. A tagállamok ezért tájékoztatják az OLAF-ot a héavisszaélésekkel kapcsolatban, amikor azt megfelelőnek találják az OLAF megbízatása szempontjából.

·A 42. és 63. eljáráskódú vámeljárások adatainak megosztása az adóhatóságokkal

2020-tól a 42. és 63. eljáráskódú vámeljárásokkal 38 kapcsolatos releváns, a vám-árunyilatkozattal együtt elektronikus úton benyújtott információkat (például héaazonosító szám, a behozott áruk értéke, az árucikkek típusa stb.) a behozatal helye szerinti tagállam megosztja a vevő tagállamának adóhatóságaival. Az adóhatóságok ezért mindkét országban el fogják tudni végezni egyrészt az ilyen információk, másrészt az importőr által az összesítő nyilatkozatban és a héabevallásban, illetve az átvevő által a héabevallásban jelentett információk keresztellenőrzését. Ez lehetővé fogja tenni az importőr azonnali ellenőrzését, ha az importőr visszaélt a vevő – egyébként érvényes – héaazonosító számával, és lehetővé fogja tenni, hogy az adóhatóságok a behozatal pillanatában felderítsék az alulértékelést.

·A járművek nyilvántartási adatainak megosztása az adóhatóságokkal

A 2018. évi módosítások bevezették továbbá a járművek nyilvántartásával kapcsolatos adatcserét. Az Eurofisc tisztviselői ezt arra fogják használni, hogy felderítsék a határokon átnyúló, használt autók értékesítésével járó csalásokat, és gyorsan azonosítsák, ki és hol bonyolított le csalárd tranzakciókat.

Az EU és Norvégia közötti megállapodás

Az Európai Unió és Norvégia között létrejött, a hozzáadottérték-adó területén a közigazgatási együttműködésről és az adókövetelések behajtására vonatkozó segítségnyújtásról szóló megállapodás 2018. szeptember 1-jén lépett hatályba.

A megállapodás fokozni kívánja az együttműködést, a csalás elleni küzdelmet és az adókövetelések behajtására vonatkozó segítségnyújtást a hozzáadottérték-adó területén. Lehetővé teszi Norvégia részvételét a tagállamok közötti olyan meglévő együttműködési eszközökben, mint például az információcsere és a közigazgatási vizsgálatok, a közigazgatási kézbesítésekkel kapcsolatos segítségnyújtás, jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban, részvétel az Eurofisc egyes tevékenységi területein végzett munkában, egyidejű ellenőrzések, valamint az adókövetelések behajtásában való segítségnyújtás.

3.2.A tagállamok csalásellenes intézkedései – Bevételek 

11 tagállam a vám- és adócsalások elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekről számolt be. Ezek közé tartozott

·a kockázati mutatók javítása a behozatali árunyilatkozatok alulértékelésének kezelése céljából 39 ;

·az e-kereskedelem 40 ;

·szervezeti intézkedések, amelyek az osztályok/egységek hírszerzési képességét kívánják megteremteni vagy javítani 41 ;

·új informatikai eszközök bevezetése 42 ; valamint

·megosztott héafizetési mechanizmus bevezetése a héacsalás csökkentésére 43 .

3.3.A felderített szabálytalanságokra és csalásra vonatkozó statisztika – Bevételek 

Az 5. ábra ismerteti a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatban felderített és bejelentett szabálytalanságokkal kapcsolatos legfontosabb statisztikai adatokat és megállapításokat. A csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatban is megfigyelhető, hogy az ötéves átlaghoz képest a bejelentett esetek száma csökkent, a kapcsolódó összegek viszont nőttek.

5. ábra:    Tradicionális saját források – A legfontosabb tények és minták

3.3.1.Felderített csalárd szabálytalanságok 44

A 2018. évre csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma 20 %-kal elmarad az ötéves átlagtól (2014–2018 között 594 szabálytalanság). A tradicionális saját források érintett összege a becslések és a megállapítások szerint 37 %-kal magasabb (120 millió EUR).

Az előző jelentés tájékoztatást nyújtott az Egyesült Királyságban felderített, tradicionális saját forrásokból származó bevételt érintő alulértékelési esetekről. A 2018. március 1-jén kiadott OLAF vizsgálati jelentés fényt derített a Kínából az Egyesült Királyságon át behozott textiltermékeket és cipőket érintő alulértékelési csalás kiterjedésére.

E vizsgálat és a Bizottság által a saját források kezelésének keretében végzett vizsgálatok következményeként a Bizottság 2018. március 8-án úgy határozott, hogy az EUMSZ 258. cikke értelmében felszólító levelet küld az Egyesült Királyságnak és ezzel megindítja a hivatalos kötelezettségszegési eljárást. Az ügy végül 2019. március 7-én került a Bíróság elé. A Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója ezért fenntartotta a 2018. évi éves tevékenységi jelentésben megfogalmazott fenntartását az Egyesült Királyság által az uniós költségvetésbe befizetett tradicionális saját források összegének pontatlanságát illetően.

3.3.2.Felderített nem csalárd szabálytalanságok

A nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma 2018-ban 10 %-kal alacsonyabb volt az ötéves átlagnál (4 545 eset a 2014–2018 közötti időszakban), de az érintett összeg 17 %-kal magasabb volt (384 millió EUR).

A nem csalárd szabálytalanságokat elsősorban az áruátengedést követő ellenőrzések során derítették fel. Az áruátengedést megelőzően vagy az áruátengedés idején végzett vámellenőrzés ugyanakkor továbbra is elengedhetetlen az alulértékelés kezelése, valamint a csalás vagy szabálytalanságok új típusainak vagy mintáinak felderítése érdekében. A szabálytalanságok felderítésének egyre fontosabb forrásai az önkéntes bevallások.

4.Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények – Kiadások

4.1.A tagállamok különböző kiadási területeket érintő, csalás elleni ágazati politikái és intézkedései

A tagállamok több olyan intézkedésről számoltak be, amelyek egyidejűleg több alapra, elsősorban az európai strukturális és beruházási alapokra 45 irányulnak. Az intézkedések közül egyesek más megosztott irányítás alá tartozó alapokra is kiterjednek, például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra. Az intézkedések jellege és célja nagymértékben eltér, az uniós alapok keretében történő közbeszerzések előzetes ellenőrzésének megerősítésétől 46 a visszafizettetési és pénzügyi korrekciók rendszerének felülvizsgálatáig 47 , a kockázatértékeléstől, a figyelmeztető jelzésektől és az informatikai eszközöktől (mint amilyen például az ARACHNE) 48 a konkrét horizontális kérdésekkel foglalkozó képzésekig 49 50 .

4.2.Mezőgazdaság – Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények

4.2.1.Mezőgazdaság – A tagállamok csalásellenes intézkedései

Öt tagállam számolt be mezőgazdasághoz kötődő csalásellenes intézkedésekről. Ezek a következőkre terjednek ki:

·cselekvési terv a vidékfejlesztésre vonatkozó közbeszerzések irányításának és kontrolljának javítására 51 ;

·egy kifizető ügynökség csalás elleni struktúrájának megerősítése 52 ;

·a csalásra vagy csaláskísérletre utaló tények észlelésére szolgáló riasztási rendszer felállítása 53 ;

·a megelőzés fokozása a mezőgazdasági területek tekintetében az azonosítás és ellenőrzés közvetlen irányításának és a felügyeletének biztosításával, illetve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében pénzügyileg támogatható területek meghatározásával 54 ; valamint

·csaláskockázati elemzés egy olyan jegyzék létrehozása érdekében, amely feltünteti a különböző folyamatok során felmerülő csalási kockázatokat, a Bizottság csaláskockázati sablonjának használatával 55 .

Két tagállam jelentett a mezőgazdasággal és a halászattal is kapcsolatos intézkedéseket. Az ilyen intézkedések az alábbiakkal foglalkoznak:

·a felderített jogsértések alapos vizsgálata és a szankcionálásukra vonatkozó módszertan kidolgozása 56 ; valamint

·képzési tevékenységek, a csalások megelőzésével kapcsolatos csalási mutatók frissítése és mesterségesen teremtett feltételek egy mezőgazdasági piacokkal foglalkozó ügynökség munkavállalói és a vidékfejlesztés esetében 57 .

4.2.2.Mezőgazdaság – A felderített szabálytalanságokra és csalásra vonatkozó statisztika

A közös agrárpolitika (KAP) két fő összetevőből áll (lásd a 7. ábrát ):

·közvetlen támogatás a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések és piactámogatási intézkedések formájában, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozásával; valamint

·vidékfejlesztés, elsősorban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) finanszírozásával.

Az EMGA éves végrehajtási ciklust követ, míg az EMVA többéves programokat finanszíroz.

E különbségek a tagállamok által felderített és bejelentett szabálytalanságok elmúlt ötéves tendenciáját is befolyásolják: a közvetlen támogatás stabil, stagnáló trendet követ, míg a vidékfejlesztés görbét ír le, amely 2015-ben érte el csúcspontját, majd csökkenés figyelhető meg. A tagállamok által felderített szabálytalanságok elemzése megerősíti, hogy a Számvevőszék és a Bizottság által végzett ellenőrzések főbb megállapításaival összhangban nagyobb kockázattal járnak a piactámogatási intézkedések és a vidékfejlesztési beruházások 58 . A közvetlen támogatásokat érintő szabálytalanságok kifizetésekre gyakorolt hatása elfogadhatóan alacsony, míg a vidékfejlesztés nagyobb kockázatot jelent. Ugyanakkor a közvetlen támogatásokon belül a piactámogatási intézkedések esetében a legmagasabb a felderítési arány a KAP egészében.

6. ábra: Felderítési arányok KAP-összetevők szerint

4.2.2.1.Felderített csalárd szabálytalanságok

A 2014–2018 közötti jelentési évek vonatkozásában a csalárd szabálytalanságok fő tendenciái meglehetősen állandók.

Abszolút értékben a felderített potenciális csalások és a kapcsolódó pénzösszegek többsége a vidékfejlesztéshez kapcsolódott. Még nyilvánvalóbb ez a túlsúly, ha figyelembe vesszük, hogy a KAP-források csak mintegy 20 %-a célozza meg a vidékfejlesztést. Néhány nagyon nagy összeget érintő esettől függetlenül azonban a piactámogatási intézkedések esetében a legnagyobb a potenciális csalások által érintett átlagos pénzösszeg és itt a legmagasabbak a csalásokkal kapcsolatos mutatók (lásd a 6. ábrát ).

7. ábra: Agrárpolitika – Főbb tények és adatok

A felderítések/bejelentések tagállamonkénti, a kapott kifizetésekkel összefüggő arányának idei elemzése 59 kiemeli, hogy néhány ország jelentős arányban számol be csalárd szabálytalanságokról, ami nem arányos a kifizetések tagállamok közötti eloszlásával. A közvetlen kifizetések esetében úgy tűnik, hogy ez a legmagasabb felderítési aránnyal rendelkező országok konkrét problémáival függ össze, míg a piactámogatási intézkedések és a vidékfejlesztés vonatkozásában mindez az EU pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében a büntetőjog alkalmazásával kapcsolatos eltérő megközelítésekkel magyarázható.

Az elutasított ügyek arányának elemzése 60 is megerősíteni látszik ezt az utolsó következtetést, és ez az arány jelentősen változik a tagállamok között, illetve magasabb a mezőgazdaságban, mint a kohéziós politika területén. Az igazságügyi szervek kisebb hajlandóságot mutatnak az ágazatot érintő állítólagos bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások lefolytatására.

4.2.2.2.Felderített nem csalárd szabálytalanságok

Általánosságban a 4.2.2. szakaszban leírt minták figyelhetők meg a nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok esetében is. A vidékfejlesztéshez kapcsolódó szabálytalanságok mind az esetszám, mind a teljes pénzösszeg tekintetében túlsúlyban vannak. A közvetlen támogatáshoz kapcsolódó esetekben azonban nagyobb az átlagos pénzösszeg. A magasabb átlaghoz itt is néhány, piaci intézkedésekkel kapcsolatos, nagy összeget érintő eset járult hozzá. 2014–2018 között a piactámogatási intézkedések esetében a nem csalárd szabálytalanságok által érintett átlagos pénzösszeg azonban e kivételes eseteket leszámítva is nagyobb volt, mint a vidékfejlesztéssel kapcsolatos esetekben. A nem csalárd szabálytalanságok által érintett átlagos pénzösszeg a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések esetében a legalacsonyabb.

A felderített és bejelentett, leggyakrabban előforduló nem csalárd szabálytalanságok között a támogatott intézkedések végrehajtásához, a kifizetési kérelmekhez és az igazoló okmányokhoz kapcsolódó szabálytalanságok a leggyakoribbak.

A szabálytalanságfelderítési arány a piactámogatási intézkedések, illetve a vidékfejlesztés területén a legnagyobb. Itt is a kis számú, de jelentős pénzösszeget érintő esetek hatása érvényesült.

8. ábra:    A (csalárd és nem csalárd) szabálytalanságokkal leginkább érintett piaci intézkedések

4.3.Kohéziós politika és halászat – Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények

4.3.1.Kohéziós politika és halászat – A tagállamok csalásellenes intézkedései 

14 ország jelentette, hogy kohéziós politikai intézkedéseket fogadott el. Ezen a területen került sor a legtöbb kezdeményezés, főként operatív kezdeményezés elfogadására.

9. ábra: A tagállamok által a kohéziós politika területén elfogadott intézkedések

Dánia egy konkrét halászati intézkedést jelentett be.

10. ábra:    Kohéziós és halászati politikák – Főbb tények és adatok

4.3.2.Kohéziós politika és halászat – A felderített szabálytalanságokra és csalásra vonatkozó statisztika

Az egyéb költségvetési ágazatokkal összehasonlítva a kohéziós politika jóval összetettebb elemzést igényel, mivel a beérkezett információk (bejelentett szabálytalanságok) eltérő programozási időszakokhoz kapcsolódnak, és részben eltérő szabályok hatálya alá tartoznak.

A programozási időszakok továbbá több évre szólnak, és ez jelentősen befolyásolja a mögöttes tendenciákat. Az irányítás hasonlósága miatt a halászatot és kohéziós politikát együtt elemezzük.

A bejelentett szabálytalanságok száma 2015-ben volt a legnagyobb, és a későbbi változások – így a kapcsolódó pénzösszegek vonatkozásában is –, nagyjából összhangban vannak a végrehajtási ciklussal. A pénzösszegekre vonatkozó tendenciát azonban jelentősen befolyásolja az a néhány eset, amely kivételesen nagy pénzösszegeket érint.

A 2018-ban bejelentett szabálytalanságok négy különböző programozási időszakot érintenek, és szinte ugyanannyi szabálytalanságot jelentettek a 2007–2013 közötti programozási időszak, mint a 2014–2020 közötti programozási időszak vonatkozásában. A bejelentett pénzösszegek jóval magasabbak, mint az előző évben. Ez a növekedés nagymértékben két olyan, Szlovákia által felderített csalárd szabálytalanságnak köszönhető, amely rendkívül nagy összegeket érintett 61 .

A jelenlegi programozási időszak 2014-ben indult, a szabálytalanságok bejelentése viszont 2016-ban kezdődött, majd 2017-ben és 2018-ban gyakoribbá vált. Ezt a tendenciát úgy kell megvizsgálni, hogy összehasonlítjuk a 2007–2013 közötti programozási időszak első öt évében jelentett szabálytalanságokkal 62 ..

4.3.2.1.Felderített csalárd szabálytalanságok

Általában véve, valamennyi alap és időszak vonatkozásában, a csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó átlagos pénzösszegek jelentősen magasabbak voltak, mint a nem csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó átlagos pénzösszegek, ami kiemeli a csalás által jelentett fenyegetést és az igazságügyi hatóságokkal való együttműködés fontosságát.

A 2007–2013 közötti programozási időszak első öt évében feljegyzett szabálytalanságokkal összehasonlítva a csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma és az érintett pénzösszeg a 2014–2020 közötti programozási időszakban magasabb volt, mint a 2007–2013 közötti programozási időszakban.

Jelentősen nőtt a helytelen/hiányzó vagy hamis okmányokkal, a közbeszerzési szabályok megsértésével, valamint az etikával és az integritással kapcsolatos esetek száma. A legjelentősebb csökkenés a kiadások vagy intézkedések támogathatóságával/törvényességével, illetve a szerződéses rendelkezések/szabályok megsértésével függött össze.

A leginkább érintett prioritások közé tartozott a „kutatás és technológiafejlesztés”, „a munkavállalók és vállalatok, a vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodóképességének javítása”, valamint „a munkavállalás fokozása és a fenntarthatóság javítása”. A csalásfelderítési arány tekintetében kiemelkedett a „turizmus” és a „városi és vidéki rehabilitáció” mint prioritás.

A mezőgazdasághoz képest a kohéziós politikai intézkedések esetében a megállapított csalások aránya magasabb, az elutasított ügyeké alacsonyabb volt.

4.3.2.2.Felderített nem csalárd szabálytalanságok

A jelenlegi programozási időszak első öt évében a bejelentett nem csalárd szabálytalanságok száma körülbelül 60 %-kal kevesebb volt, mint 2014–2020 között.

4.4.Közvetett irányítás (előcsatlakozás) — A felderített szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó statisztika

A közvetett irányítással kapcsolatos szabálytalanságok elemzése az előcsatlakozási támogatási eszközökre összpontosít 63 .

A bejelentett szabálytalanságok három időszakhoz (2000–2006, 2007–2013 és 2014–2020), illetve többségében a 2007–2013 közötti időszakhoz (IPA I) kapcsolódnak.

A korábbi évekhez hasonlóan a vidékfejlesztési támogatást érintették leginkább a csalárd szabálytalanságok.

4.5.Közvetlen irányítás — Csalás elleni ágazati politikák, intézkedések és eredmények

4.5.1.Közvetlen irányítás – A felderített szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó statisztika

A közvetlen irányításra vonatkozó statisztika a szervezeti egységek által kiadott, a Bizottság eredményszemléletű számviteli rendszerében (ABAC) nyilvántartásba vett visszafizettetési felszólításokon alapul.

4.5.1.1.Felderített csalárd szabálytalanságok

2018-ban 44, az ABAC rendszerben nyilvántartott visszafizettetési tétel minősült csalárdnak 64 6,17 millió EUR értékben. A ténylegesen folyósított összes forráshoz viszonyítva a csalásfelderítési arány 0,03 % volt, tehát nagyjából megfelelt a stabil ötéves átlagnak.

4.5.1.2.Felderített nem csalárd szabálytalanságok

A nem csalárd szabálytalanságok tekintetében 2018-ban 1 585, összesen 67,6 millió EUR értékű visszafizettetési tételt vettek nyilvántartásba. A szabálytalanságfelderítési arány az ötéves időszak során szerény, körülbelül 0,46 %-os csökkenést mutatott.

5.Visszafizettetés, valamint egyéb megelőző és korrekciós intézkedések

A visszafizettetésekre, pénzügyi korrekciókra és egyéb megelőző és korrekciós intézkedésekre (kifizetések megszakítása és felfüggesztése) vonatkozó részletes információkat az éves irányítási és teljesítményjelentés 65 tartalmazza.

A PIF-jelentésnek megfelelően felderített és bejelentett szabálytalanságok korrekciós intézkedések tárgyát képezik annak érdekében, hogy az uniós forrásokat ne használják szabálytalan vagy csalárd projektek finanszírozására. A nemzeti hatóságok a nemzeti szabályozási kerettel összhangban szükség esetén visszafizettetési eljárásokat dolgoznak ki, és nyomon követik őket.

6.Együttműködés a tagállamokkal

A csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottságban (COCOLAF) bizottsági (OLAF) és tagállami szakértők dolgoznak együtt. A tanácsadó bizottság fórumot biztosít a csalás elleni küzdelem fő fejleményeinek megvitatásához, valamint az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdésével összhangban e jelentés előkészítéséhez. Tevékenységét négy munkacsoportban, valamint plenáris ülésen látja el (lásd a 11. ábrát ).

A COCOLAF jelentési és elemzési alcsoportja ideális fórumként szolgált a szabálytalanságok statisztikai értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban ismertetett elemzések megvitatására és finomítására.

A csalásmegelőzési alcsoport megkezdte a tagállamok csalásellenes rendszereit ismertető országprofilokra vonatkozó módszertan kidolgozását. A következő években folytatódik ezen eszköz fejlesztése.

11. ábra:    A COCOLAF felépítése és alcsoportjai

A csalásellenes koordinációs szolgálatok évente tartják értekezletüket az OLAF elnökletével. 2018-ban október 16-án került sor az értekezletre. Megvitatták az OLAF – különösen a helyszíni ellenőrzések során való – vizsgálati együttműködését a csalásellenes koordinációs szolgálattal, valamint az információcserét. A napirenden szereplő egyéb témák közé tartozott az OLAF végleges jelentéseinek bizalmas jellege, valamint a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat és a Herkules 2019. évi éves munkaprogramja közötti átfogó együttműködés.

Az OLAF csalás elleni kommunikációs szakembereinek hálózata az OLAF tagállami operatív partnereinek kommunikációs tisztségviselőit és szóvivőit tömöríti. 2018-ban az OLAF a svéd vámhatósággal közös sajtótájékoztatót szervezett az ipari termékek hamisítása elleni küzdelemről, és vendégként posztolt a lett csalásellenes koordinációs szolgálat Twitter fiókjában, hogy bemutassa a sikeres kampánya második felvonását, amely arra ösztönzi az embereket, hogy mondjanak nemet a csalásra.

A tagállamok a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó tanácsi munkacsoport ülései keretében a bolgár és az osztrák elnökség alatt eszmecserét folytattak a Bizottsággal a csalás elleni intézkedésekről.

7.Korai felismerési és kizárási rendszer

Az Európai Bizottság irányítja a korai felismerési és kizárási rendszert. A 2016-ban történt bevezetése óta a korai felismerési és kizárási rendszer kiforrott, és erős eszköznek bizonyult az EU pénzügyi érdekeinek fokozott védelmére a megbízhatatlan gazdasági szereplőkkel és csalókkal szemben (a szankciók közé tartozik az uniós alapokból való részesedésből történő kizárás). A korai felismerési és kizárási rendszer a szankciókkal sújtható gyakorlatok széles körére vonatkozik. Az uniós költségvetésre vonatkozó, 2018-ban felülvizsgált költségvetési rendeletben 66 gyökerezik (135–145. cikk).

A korai felismerési és kizárási rendszer különösen a következőket biztosítja:

·az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető gazdasági szereplők korai felismerése;

·a megbízhatatlan gazdasági szereplők kizárása az EU-finanszírozás megszerzéséből és/vagy pénzbüntetés alkalmazása; valamint

·a legsúlyosabb esetekben a kizárásra és/vagy a pénzbüntetésre vonatkozó információk közzététele a Bizottság honlapján  67 .

A korai felismerési és kizárási rendszer jelentősen javítja a közigazgatási szankciókról szóló szabályok alkalmazását az érintett gazdasági szereplők alapvető jogai, a függetlenség és az átláthatóság tekintetében. A korai felismerési és kizárási rendszer továbbá az egyik legmegalapozottabb kizárási rendszer a különböző nemzetközi szervezetek és többoldalú fejlesztési bankok kizárási rendszerei között.

A korai felismerési és kizárási rendszer különlegességét és erejét az Európai Bizottságra vagy egyéb uniós intézményekre és szervekre 68 ruházott jogkör adja, miszerint eljárhatnak „nemzeti bíróság, illetve adott esetben nemzeti közigazgatási szerv jogerős határozata hiányában” 69 . A szankciók kiróhatók az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő ellenőrzéseiből 70 , az OLAF által elvégzett vizsgálatokból, illetve a nemzeti hatóságok vagy nemzetközi szervezetek nem jogerős közigazgatási határozataiban szereplő „tények és megállapítások” alapján.

A megbízhatatlan gazdasági szereplőkkel szembeni szankciók alkalmazására vonatkozó határozat csak azután hozható meg, hogy a központi intézményközi testület 71 , amely jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában előzetes jogi minősítést végez, ajánlást 72 tett erre. Ennek a testületnek nincs vizsgálati hatásköre. A testület állandó, magas szintű, független elnökből 73 , a Bizottságot mint a rendszer tulajdonosát képviselő két állandó tagból és az ajánlást kérő szolgálat engedélyezésre jogosult tisztviselőjét képviselő ad hoc tagból áll. A testület feladata az érintett gazdasági szereplő védelemhez való jogának biztosítása azáltal, hogy lehetőséget biztosít az ellentétes vélemények cseréjére, és ajánlásai megfelelnek az arányosság elvének 74 .

2018-ban a különböző engedélyezésre jogosult szolgálatok a testület állandó titkárságán keresztül 6 elfogadható esetet utaltak a testület elé, s ezek mind az Európai Bizottságtól származtak. A 2018-ban a testület titkárságának benyújtott 6 eset mellett ebben a jelentésben szerepel még 4 eset 2017-ből, mert ezeket 2018-ban ismertették a testület előtt 75 . 2019 első szemeszterében nyolc esetet utaltak a testület elé.

A Bizottságnak az engedélyezésre jogosult tisztviselők alábbiakra vonatkozó határozatairól is jelentést kell tennie 76 :

·a gazdasági szereplők ki nem zárása, amennyiben ez elengedhetetlen a szolgálat folyamatosságának korlátozott időtartamra való biztosításához a korrekciós intézkedések érintett gazdasági szereplők által történő elfogadásáig;

·a közigazgatási szankciókkal kapcsolatos információk közzé nem tétele a Bizottság honlapján; erre a vizsgálatok bizalmas jellege vagy – amennyiben természetes személy az érintett – az arányosság elvének tiszteletben tartása miatt kerülhet sor; valamint

·az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozata a testület ajánlásától való eltérésről.

Azóta, hogy a testület 2016-ban megkezdte munkáját, nem került sor az ajánlásaitól való eltérésre, és az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselők teljes mértékben nyomon követték az ajánlásokat.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2018-ban ellenőrizte a korai felismerési és kizárási rendszert, és pozitívan nyilatkozott róla. A nyomon követés keretében a Bizottság fokozta a korai felismerési és kizárási rendszerrel kapcsolatos tudatosságra irányuló erőfeszítéseit a belső 77 és a külső 78 érdekelt felek között. Mindenekelőtt az alábbiakkal:

-kommunikációs terv és az érdekelt felek közötti felmérés;

-az OLAF-fal együttműködve az ajánlások következetes nyomon követésének szoros figyelemmel kísérése; valamint

-a korai felismerési és kizárási rendszer használatának beépítése a bizottsági főigazgatóságok csalásellenes stratégiáiba.

8.A 2017-es éves jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalás nyomon követése 

2019. január 31-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2017. évi bizottsági éves jelentésről 79 . A Bizottság üdvözölte az Európai Parlament állásfoglalását, és megjegyezte, hogy a Parlament elismerte a Bizottság fellépéseit a csalás elleni küzdelem tekintetében és támogatta az ezen a téren indított kezdeményezéseit, különösen az Európai Ügyészség létrehozását és az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet módosítására vonatkozó bizottsági javaslatot. A Bizottság képes lesz pozitívan nyomon követni számos, a Parlament által felvetett témát, különösen az OLAF és az Európai Ügyészség közötti szoros együttműködésre vonatkozó felhívást. A Bizottság emellett továbbra is csatlakozásra fogja ösztönözni az Európai Ügyészségben még nem részt vevő tagállamokat, és biztosítani fogja, hogy az Európai Ügyészség megfelelő forrásokkal rendelkezzen a megbízatása teljesítéséhez. A Bizottság részletesen reagálni fog a Parlament állásfoglalására az év későbbi részében továbbítandó hivatalos válaszában 80 .

9.Következtetések és ajánlások

9.1.Bevételek

2018-ban, 2017-hez és 2016-hoz hasonlóan a csalások és szabálytalanságok pénzügyi szempontból továbbra is a szolárpaneleket érintették a legnagyobb mértékben. A Bizottság 2018-ban számos tagállamban helyszíni ellenőrzéseket végzett a szolárpanelek ellenőrzési stratégiájára vonatkozóan a kapcsolódó kockázatok (nagy összegű dömpingellenes vámok kijátszása) és az OLAF által az elmúlt években kibocsátott különböző kölcsönös segítségnyújtási értesítések miatt. Felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy a szolárpanelek behozatala esetében nagy a csalásnak és szabálytalanságoknak való kitettség, ami 2018-ban további tagállami ellenőrzésekhez vezetett. Ez kiemeli az OLAF által folytatott vizsgálatok fontosságát és az OLAF koordinációs szerepét ezen a területen.

Az elkövetkezendő években továbbra is kezelni kell azt a fenyegetést, amelyet az EU-ba behozott áruk alulértékelésével elkövetett bevételi csalás jelent. A Kínából behozott textiltermékek és cipők alulértékelésével kapcsolatban az OLAF által folytatott vizsgálatok arra utalnak, hogy a csalók bármilyen kiskaput kihasználnak, és a nagyszabású csalás kifizetődő lehet.

A globális gazdaság digitalizálása, valamint az új gazdasági modellek, például az e-kereskedelem miatt a határokon átnyúló kereskedelem gyorsan átalakul, és a néhány nagyobb/ömlesztett szállítmányt felváltja a nagy számú, de kis értékű és kisebb szállítmány.

Az áruk határokon átnyúló e-kereskedelme kockázatot jelent az EU pénzügyi érdekei és a tagállamok szempontjából. Különös kockázatot jelent az alacsony értékű szállítmányokra vonatkozó adókönnyítéssel való visszaélés az alábbiak révén: i. az e-kereskedelmi áruk alulértékelése; ii. a szállítmányok feldarabolása, hogy az értékük ne érje el az adókönnyítésre vonatkozó határértéket (150 EUR); iii. ajándékként elvámolt kereskedelmi szállítmányok behozatala; vagy iv. olyan áruk behozatala, amelyek nem jogosultak adókönnyítésre.

A növekvő e-kereskedelem miatt a tagállamoknak módosítaniuk kell vámellenőrzési stratégiájukat, hogy megfelelő egyensúlyba hozzák a kereskedelem megkönnyítését/egyszerűsítését és az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

A különböző ellenőrzések rugalmas kombinációja ezért elengedhetetlen a csalók által kihasznált kiskapuk bezárásához és annak lehetővé tételéhez, hogy a vámhatóságok sikeresen reagáljanak a különböző, technológiai vonatkozású gazdasági modellekre (például az e-kereskedelemre), és hatékonyan védjék az EU pénzügyi érdekeit a kereskedelem megkönnyítése és egyszerűsítése mellett.

1. ajánlás

A tagállamok fejlesszék és érvényesítsék vámellenőrzési stratégiáikat a határokon átnyúló e-kereskedelem, különösen az alacsony értékű szállítmányokra vonatkozó adókönnyítéssel való lehetséges visszaélés tekintetében, továbbá biztosítsák a tradicionális saját források megfelelő beszedését.

A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell az alábbiakat:

·az elektronikus vám-árunyilatkozat rendszerek ne alkalmazzák automatikusan az igényelt vámmentességet a bejelentés szerint a 150 EUR összeget meghaladó értékű áruk, az ajándékként bejelentett kereskedelmi szállítmányok és az adókönnyítésre nem jogosult áruk esetében;

·az elektronikus vámáru-nyilatkozat rendszerek következetesen derítsék fel az alacsony értékű termékekre vonatkozó adókönnyítés keretében potenciálisan alulértékelt vagy helytelenül bejelentett árukat kockázati profilok segítségével vagy szúrópróbaszerűen;

·konkrét ellenőrzési intézkedések, amelyek megelőzik a szállítmányok vámmentesség céljából történő feldarabolását; valamint

·az utólagos ellenőrzések során annak ellenőrzése, hogy a kereskedők betartják-e az alacsony értékű szállítmányokra vonatkozó adókönnyítést érintő szabályokat, illetve az engedélyezett gazdálkodók nem mentesülnek-e az ilyen megfelelőségi ellenőrzések alól.

9.2.Kiadások

A jelentés elemzése során tett főbb megállapítások megerősítik az előző jelentésekben ismertetett legfontosabb mintákat és következtetéseket.

A mezőgazdasági kiadások területén a szóban forgó fő intézkedések a piaci intézkedések és a vidékfejlesztési beruházások. A közvetlen kifizetések tekintetében helyi szinten előfordulhatnak konkrét problémák, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak helyesen és azonnal meg kell oldaniuk.

A kohéziós politika tekintetében előrehaladás figyelhető meg, különösen a jelenlegi programozási időszakban. Az 1303/2013/EU rendelet új csalásellenes rendelkezései ígéretes eredményekhez vezetnek, mert javulni látszik a csalások felderítése, miközben csökkennek a nem csalárd szabálytalanságok. A Bizottság továbbra is nyomon fogja követni ezeket az eredményeket annak felmérése érdekében, hogy ezek ténylegesen a hatékonyabb rendszereknek köszönhetők-e, nem pedig az alacsony felderítési és bejelentési aránynak (különösen a nem csalárd szabálytalanságok esetében).

2. ajánlás

A Bizottság ismét kiemeli, hogy azok a tagállamok, amelyek eddig még nem tették meg, fogadjanak el csalás elleni nemzeti stratégiát.

Ezeket a stratégiákat valamennyi olyan szervvel és hatósággal együttműködve kell kidolgozni, amely konkrét feladatokkal, illetve szakértelemmel rendelkezik az EU pénzügyi érdekeinek védelme terén, beleértve a bűnüldözést és az ügyészséget.

A korábbi évek ajánlásaival összhangban ezeknek a stratégiáknak figyelembe kell venniük az alábbiakat:

·az ebben és a korábbi jelentésekben szereplő kockázatelemzési következtetések;

·a közigazgatási és büntetőjogi ellenőrzések és vizsgálatok közötti koordináció szabályozásának szükségessége;

·a médiától és a visszaélést bejelentő személyektől származó információk beépítésének módja az ellenőrzési rendszerbe; valamint

·a kockázatelemzés-alapú megközelítés megerősítésének lehetősége a szabálytalanságok és a csalás felderítésére, többek között informatikai eszközök (például az ARACHNE) használatával.

9.3.Kitekintés a jövőbe 

A Bizottság, a társjogalkotók és a tagállamok folyamatosan finomítják az európai költségvetés védelmét biztosító szabályozási keretet. Ez a jelentés megpróbálta bemutatni ezt a folyamatot, valamint a három évtizedre visszanyúló közös munka és erőfeszítések során elért főbb eredményeket. A Juncker-Bizottság megbízatása alatt ez a folyamat fel is gyorsult. Egyes nagyobb kezdeményezések véglegesítése és az operatív eredmények az újonnan felmerülő kihívások és kockázatok kezelésére irányuló folyamatos erőfeszítésekről tanúskodnak.

Ez a folyamat folytatódik 2019-ben, és a társjogalkotók véglegesítik egyéb olyan fontos jogalkotási kezdeményezések – nevezetesen a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv és a pénzmosás megelőzéséről szóló irányelv – elfogadását, amelyek tovább fogják erősíteni a csalásellenes keretet.

A Számvevőszék éves jelentése szerint az elmúlt években jelentősen javult az EU pénzügyi érdekeinek gyakorlati védelme, és néhány szakpolitikai területen a lényegességi küszöb alatt marad a hibaarány. A Bíróság két egymást követő évre (2016-ra és 2017-re) vonatkozóan korlátozott véleményt adott ki az EU költségvetéséről.

Ennek a folyamatnak folytatódnia kell, és több javulást lehet és kell elérni. Két, 2019-ben elfogadott különjelentésben 81 a Bíróság elismerte ezeket az eredményeket, de olyan területeket is azonosított, ahol javulásra van szükség. Ezeket többnyire alátámasztják a PIF-jelentésekben szereplő következtetések, míg egyes esetekben új intézkedésekre van szükség. A Bizottság csalás elleni új stratégiája, amelyet a Bizottság 2019. április 29-én fogadott el, foglalkozik a Bíróság legtöbb aggályával, és meg kívánja erősíteni a Bizottság elemzési képességét és belső koordinációs keretét a folyamatosan változó környezet által jelentett új kihívásoknak való megfelelés érdekében.

(1)

   i. A 325. cikk tagállamok által történő végrehajtása 2018-ban;    
ii. A saját források, természeti erőforrások, kohéziós politika, előcsatlakozási támogatás és közvetlen kiadások tekintetében a bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése;
iii. Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló, 2017. évi bizottsági jelentés ajánlásainak nyomon követése;     
iv. Korai felismerési és kizárási rendszer – A költségvetési rendelet 108. cikkében említett testület; valamint    
v. Éves áttekintés, amely a Herkules III program 2018-ban elért eredményeiről is tájékoztatást nyújt.

(2)

   Lásd a 6 bekezdést.

(3)

   COM(2000) 358 végleges.

(4)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29–41. o.).

(5)

   A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(6)

   C(2017) 2373 final.

(7)

   Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(8)

      http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2019-0383_EN.html?redirect

(9)

      https://ec.europa.eu/info/publications/2018-european-semester-country-reports_hu .

(10)

   COM(2011) 376 végleges.

(11)

   Lásd a „Közlemény a Bizottságnak – Az Európai Bizottságon belüli vállalatirányítás hatékonyabbá tétele és megerősítése” című dokumentumot, C(2018) 7704 final, 2018.11.21.

(12)

   Az Európai Parlament és a Tanács 250/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 6. o.).

(13)

   A Bizottság C(2018) 1763 final határozata (2018. március 28.).

(14)

   A részleteket lásd az 1. lábjegyzet v. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumban.

(15)

   A Törvényszék 2018. május 3-i ítélete, Sigma Orionis SA kontra Európai Bizottság, T-48/16.

(16)

     Lásd a 7. bekezdést.

(17)

   A Bíróság ítélkezési gyakorlatának részletesebb elemzéséért lásd az 1. lábjegyzet v. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumot.

(18)

   A bejelentett intézkedések részletes elemzését az 1. lábjegyzet i. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

(19)

   Egyes intézkedések csomag részét képezték, idetartoztak például az olyan együttesen elfogadott jogalkotási, igazgatási, operatív vagy szervezeti intézkedések, amelyek az adott ország intézményi struktúrájának különböző szintjein alkalmazandók. A bejelentett intézkedések száma így összesen 111.

(20)

   Korábban Bulgária, Horvátország, Csehország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Málta, Szlovákia és Románia számolt be csalás elleni nemzeti stratégiáról, az azonban már nem aktuális.

(21)

   Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia.

(22)

   Magyarország és Svédország.

(23)

   Csehország, Románia és Görögország.

(24)

   Belgium és Svédország.

(25)

   Bár a tagállamok ezeket nem kifejezetten horizontális intézkedésként határozzák meg, leginkább ebben a szakaszban célszerű tárgyalni őket.

(26)

   A válaszok részletes elemzését az 1. lábjegyzet iii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza.

(27)

   Az elfogadott ideiglenes szöveg elérhető az alábbi oldalon: http://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2019-0366_EN.html .

(28)

   A bejelentett szabálytalanságok részletes elemzését lásd az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumban.

(29)

   Ez a mutató a csalás gyakorisági szintje. Lásd „A 2015-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelésének módszertana” című bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2016) 237 final) 2.3.2. szakaszát.

(30)

   Ez a mutató a csalás összegének szintje. Lásd a 29. lábjegyzetben említett dokumentum 2.3.3. szakaszát.

(31)

      https://ec.europa.eu/anti-fraud/about-us/reports/olaf-report_ en.  

(32)

 Jogalapját az (EU) 1525/2015 rendelet által módosított 515/97/EK rendelet képezi.

(33)

      https://ec.europa.eu/anti-fraud/media-corner/news/07-12-2018/new-action-plan-reaffirms-commission-leading-role-fight-against_ en

(34)

     Az Európai Bizottság 2018. május 25-én elfogadta a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó végleges héarendszer működésére vonatkozó részletes technikai intézkedések bevezetése tekintetében a COM(2018) 329 javaslatot, amely az indokolása szerint akár évi 41 milliárd EUR nagyságú összeggel csökkentené a határokon átnyúló héacsalást. A javaslat jelenleg még megvitatás alatt áll a Tanácsban.

(35)

   A Tanács (EU) 2018/1541 rendelete (2018. október 2.) a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 291., 2018.10.16., 1. o.).

(36)

   A 42-es eljáráskódú vámeljárás olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az importőrök – bizonyos feltételek mellett – mentesüljenek a behozatal utáni héa alól, ha a behozott árukat utána a behozatal tagállamából egy másik uniós tagállamba szállítják.

(37)

   Lásd még a 2.2.1. bekezdést az OLAF és az Európai Ügyészség közötti együttműködésről.

(38)

   Héamentes termékértékesítés hatálya alá tartozó áruk újrabehozatala és egyidejű vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátása.

(39)

   Észtország, Hollandia, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.

(40)

   Észtország és Hollandia.

(41)

   Ausztria, Csehország, Lettország és Málta.

(42)

   Finnország.

(43)

   Lengyelország.

(44)

   A tradicionális saját források csalással és szabálytalanságokkal érintett összegének visszafizettetésével kapcsolatos információkért lásd az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumot.

(45)

   Az európai strukturális és beruházási alapok általánosságban a vidékfejlesztéshez, a halászathoz és a kohéziós politikákhoz kapcsolódnak.

(46)

   Spanyolország és Szlovákia.

(47)

   Görögország.

(48)

   Románia és Spanyolország.

(49)

   Egyesült Királyság.

(50)

   A teljes áttekintésért lásd az 1. lábjegyzet i. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentum 6.1. bekezdését.

(51)

   Ausztria.

(52)

   Olaszország.

(53)

   Luxemburg.

(54)

   Szlovákia.

(55)

   Belgium.

(56)

   Litvánia.

(57)

   Szlovénia.

(58)

   Az e szakaszban bemutatott értékelések az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. fejezetében részletezett megállapításokon alapulnak.

(59)

   Ugyanott, 3.4.3. bekezdés.

(60)

   Ugyanott, 3.4.4. bekezdés.

(61)

   A Bizottság ismét kihangsúlyozza, hogy milyen nagy hatást gyakorolhat néhány kivételes eset a pénzösszegekkel kapcsolatos tendenciákra. Az átlagos pénzösszegeknek az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumban szereplő elemzése pontosan az ilyen torzító hatások korlátozását célozza meg.

(62)

   Az ebben a szakaszban ismertetett értékelések az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. fejezetében részletezett megállapításokon alapulnak.

(63)

   Lásd az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. fejezetét.

(64)

     A rendszer ezekre „OLAF-hoz bejelentett” esetként utal.

(65)

   Az éves irányítási és teljesítményjelentés az uniós költségvetés-integrált pénzügyi beszámolási csomag részét képezi (COM(2019) 299 final/2). A bevételoldali visszafizettetésre vonatkozó információk megtalálhatók az 1. lábjegyzet ii. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumban is.

(66)

   Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(67)

      http://ec.europa.eu/budget/edes/index_en.cfm  

(68)

   A költségvetésük végrehajtása tekintetében.

(69)

     A költségvetési rendelet 136. cikkében használt megfogalmazás.

(70)

   Az engedélyezésre jogosult szolgálatok az uniós intézmények, ügynökségek és szervek közül kerülhetnek ki.

(71)

   A költségvetési rendelet 143. cikkében említett testület.

(72)

   A költségvetési rendelet 136. cikke (1) bekezdésének c)–h) pontjában említett helyzetek esetében (azaz súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, a szerződéses kötelezettségek súlyos megszegése, szabálytalanságok, fedőcég létrehozása).

(73)

   Az elnök állandó, magas szintű, független helyettessel rendelkezik.

(74)

   A testületre vonatkozó további információk az 1. lábjegyzet v. pontjában feltüntetett bizottsági szolgálati munkadokumentumban szerepelnek.

(75)

   A testület elé utalt 52 esetben a testület eddig 29 ajánlást tett. További részletekért lásd az 1. lábjegyzet v. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumot és annak mellékleteit.

(76)

   Az adatok az 1. lábjegyzet v. pontjában említett bizottsági szolgálati munkadokumentumban szerepelnek.

(77)

   Szervezeti egységek, uniós intézmények és szervek.

(78)

   A költségvetés közvetett és megosztott végrehajtásában részt vevő gazdálkodó egységek.

(79)

   2018/2152(INI).

(80)

   SP(2019)392.

(81)

     A 01/2019. sz. különjelentés (Az uniós kiadásokat érintő csalások elleni küzdelem: intézkedésre van szükség) és a 06/2019. sz. különjelentés (A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén: az irányító hatóságoknak hatékonyabbá kell tenniük a csalások felderítését, a válaszlépéseket és a koordinációt).

Top

Brüsszel, 2019.10.11.

COM(2019) 444 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

30. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2018)

{SWD(2019) 361 final} - {SWD(2019) 362 final} - {SWD(2019) 363 final} - {SWD(2019) 364 final} - {SWD(2019) 365 final}


1. MELLÉKLET – A 2018-ban csalárdként bejelentett szabálytalanságok

A csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb jogellenes tevékenységek elleni tagállami erőfeszítések eredményeinek mércéje. Ezért az adatok nem értelmezendők úgy, mintha az adott tagállam területén elkövetett csalások szintjét jeleznék. Az 1. melléklet nem foglalja magában a harmadik országokat (előcsatlakozás) és a közvetlen kiadásokat.

2. MELLÉKLET – A 2018-ban nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok

A 2. melléklet nem foglalja magában a harmadik országokat (előcsatlakozás) és a közvetlen kiadásokat.

3. MELLÉKLET – A jelentéshez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumok jegyzéke

1.A 325. cikk tagállamok által történő végrehajtása 2018-ban (SWD(2019) 364)

2.A saját források, természeti erőforrások, kohéziós politika, előcsatlakozási támogatás és közvetlen kiadások tekintetében bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése (SWD(2019) 365 – 1., 2. és 3. rész)

3.Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2017. évi bizottsági jelentés ajánlásainak nyomon követése (SWD(2019) 363)

4.Korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) – A költségvetési rendelet 108. cikkében említett testület (SWD(2019) 362)

5.A Herkules III program 2018-ban elért eredményeiről tájékoztató éves áttekintés (SWD(2019) 361)

Top