EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019AE1938

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Negyedik jelentés az energiaunió helyzetéről(COM(2019) 175 final)

EESC 2019/01938

OJ C 353, 18.10.2019, p. 96–101 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

18.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/96


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Negyedik jelentés az energiaunió helyzetéről

(COM(2019) 175 final)

(2019/C 353/15)

Előadó: Christophe QUAREZ

Felkérés:

Európai Bizottság, 2019.6.3.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2019.7.3.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2019.7.17.

Plenáris ülés száma:

545 .

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

183/2/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB nyugtázza az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentést, támogatja az energiaunió célkitűzéseit, és üdvözli, hogy a hangsúlyt arra helyezték, hogy megszólítsák és egyben megnyerjék az uniós társadalmat az energiaunió ügyének. Megismétli a szervezett civil társadalommal uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten folytatandó eredményes energia-párbeszédre irányuló javaslatait. Az EGSZB továbbá szorosabb kapcsolat kialakítását kéri az energiaunió helyzetéről szóló jövőbeli jelentések és a 2050-ig tartó időszakra vonatkozóan javasolt hosszú távú stratégia között.

1.2.

Az EGSZB-t meglepte az Európai Bizottság kijelentése, miszerint „az energiaunió valósággá vált”. Az uniós politikai döntések szintjén ez talán igaz lehet, azonban az európai polgárok mindennapi életében az energiaunió még nem vált valósággá. Az EGSZB ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy számoltassa el a tagállamokat az általuk meghozott uniós szintű határozatokért, emellett pedig kéri az energetikai átállással és az éghajlat-politikai intézkedésekkel kapcsolatos ambíció fokozását is.

1.3.

Az EGSZB igen sajnálatosnak tartja, hogy egyes nemzeti kormányok kitartóan hangoztatnak ettől eltérő nézeteket, valamint azt, hogy a nemzeti kormányok otthon mást hajtanak végre, mint amire Brüsszelben szavaztak. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy határozottabban éljen hatásköreivel – beleértve jogköreit is – annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az energiával kapcsolatos uniós jogszabályokat, beleértve a 2020-as energia- és éghajlat-politikai célokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze ki, hogy miért vallanak eltérő nézeteket az egyes nemzeti kormányok, illetve hogy egyes tagállamok miért nem teljesítik energia- és éghajlat-politikai céljaikat.

1.4.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem használta fel kellőképpen az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentést ahhoz, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nincsenek egyértelmű eredmények az energiaunióhoz kapcsolódó alábbi négy prioritása kapcsán: a polgárok középpontba helyezése, az energiaimport csökkentése, a világelső pozíció megszerzése a megújuló energiaforrások terén, valamint tiszta energiával kapcsolatos munkahelyek létrehozása.

1.5.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy Európában szükség van „a polgárok által vezérelt energetikai átállás társadalmi paktumára”, amelyet az Unió, a tagállamok, a régiók, a városok, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom fogadna el annak érdekében, hogy az átállás során senki se maradjon le. Ez lehetne az energiaunió hatodik dimenziója, és ez valamennyi szociális szempontot – így többek között a minőségi munkahelyek teremtését, a szakképzést, a fogyasztók oktatását és képzését, a szociális védelmet, a munkahelyek megszűnésével szembesülő átmeneti régiókra irányuló speciális terveket, az egészséget és az energiaszegénységet – lefedne. E kezdeményezést a szociális jogok európai pillérének részévé kellene tenni.

1.6.

Az EGSZB üdvözli az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont létrehozását, amely csak az első lépésnek tekinthető egy, az európai energiaszegénység felszámolását célzó európai cselekvési terv kidolgozása felé. E tekintetben a szociális tarifák vagy az energiacsekkek csak ideiglenes segítséget jelenthetnek, és ezeket fokozatosan olyan állami támogatásokkal kell felváltani, amelyek segítenek a szegény európaiaknak abban, hogy strukturális megoldásokkal orvosolják helyzetüket (ilyen például az épületek teljeskörű korszerűsítése).

1.7.

Az EGSZB sajnálja, hogy nem szentelnek elég figyelmet annak, hogy értékeljék az Unió energiafüggőségét és annak geopolitikai vonzatait. Ennek magában kellene foglalnia annak nyomon követését, hogy miként alakul az Unió importenergiától (pl. kőolaj, földgáz, szén és urán), az energetikai átállással kapcsolatos termékek importjától (pl. akkumulátorok, szolárpanelek), valamint az EU stratégiai energetikai eszközeibe és vállalataiba irányuló külföldi beruházásoktól (pl. a hőerőművek értékláncának kulcsfontosságú szegmenseit amerikai, a villamosenergia-hálózatot üzemeltető egyes cégeket pedig kínai vállalatok vásárolják fel, orosz beruházások áramlanak egyes országok energetikai ágazatába) való függősége.

1.8.

Az éghajlatváltozás kulcsfontosságú uniós politikai téma mind az emberek szemében, mind pedig a politikai pártok programjában. Ennek fényében az EGSZB arra kéri a következő Európai Bizottságot, hogy a 2019–2024-es mandátumidőszaka alatt kezelje kiemelt prioritásként az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdését. Annak, hogy ez valóban prioritásnak számít, meg kellene jelennie az Európai Bizottság szervezeti felépítésében is, azaz létre kellene hozni az Európai Bizottság éghajlat-politikáért felelős első alelnöki posztját.

2.   Előzmények és korábbi EGSZB-ajánlásokra való hivatkozások

2.1.

Az Unió lakossága határozottan és egyre jobban támogatja az energiaunió célkitűzéseit és az ambiciózusabb éghajlati és energiapolitikát. Friss Eurobarométer-felmérések (1) mutattak rá, hogy az uniós polgárok mintegy 80 %-a rendkívül súlyos problémának tekinti az éghajlatváltozást, és úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a hatékonyabb energiafelhasználás erősítheti az Unió gazdaságát és munkahelyeket teremthet. Ez a támogatottság még látványosabbá vált a fiataloktól kiinduló #FridaysForFuture mozgalom révén.

2.2.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az energiaunió célkitűzéseit az európai üzleti közösség is egyre jobban támogatja az energiaágazaton kívül és belül egyaránt, amint azt például az Eurelectric és a B team is kimutatta.

2.3.

Egyre több szakértői és tudományos eredmény támasztja alá, hogy az Unió gazdaságának előnyére válna, ha klímasemleges gazdasággá alakulna át. Ezt támasztotta alá nemrégiben az Európai Bizottság és annak 2018. novemberi hosszú távú stratégiája (2) is.

2.4.

Az EGSZB mindazonáltal sajnálatosnak tartja, hogy egyes nemzeti kormányok kitartóan hangoztatnak ettől eltérő nézeteket, valamint azt, hogy a nemzeti kormányok otthon mást hajtanak végre, mint amire Brüsszelben szavaztak. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy határozottabban éljen hatásköreivel – beleértve jogköreit is – annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az energiával kapcsolatos uniós jogszabályokat, beleértve a 2020-as energetikai és éghajlat-politikai célokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze ki, hogy miért vallanak eltérő nézeteket az egyes nemzeti kormányok, illetve hogy egyes tagállamok miért nem teljesítik energia- és éghajlat-politikai céljaikat.

2.5.

Az EGSZB üdvözli az elmúlt években indított és az energiaunió helyzetéről szóló jelentésben is megemlített kezdeményezéseket, beleértve az Unió szigeti területein és a széntermelő régiókban indítottakat, valamint az akkumulátorokkal és az energiaszegénységgel kapcsolatosakat. Ezek a kezdeményezések mind kulcsfontosságúak az olyan integrált iparpolitikára irányuló erőfeszítések szempontjából, amely képes egy társadalmilag igazságos, minőségi munkahelyeket teremtő energetikai átállás támogatására. Úgy kell tekinteni ezekre a kezdeményezésekre, mint amelyek lehetőséget kínálnak az ipar számára, hogy demonstrálja: Európa képes megfelelő megoldásokat kidolgozni a jelenlegi kihívásokra.

2.6.

Az EGSZB több alkalommal is kijelentette, hogy az energiauniónak stabil, támogató környezetet kell biztosítania az európai vállalkozások számára, hogy lehetővé tegye számukra a beruházást és a foglalkoztatást, és erre ösztönözze a vállalkozásokat, különös figyelmet fordítva a kkv-kban rejlő lehetőségekre. Az EGSZB ezért üdvözli az energiaunió irányításáról szóló rendelet hatálybalépését, és kéri a szervezett civil társadalmat, hogy játsszon aktívabb szerepet e rendelet megfelelő végrehajtásának biztosításában.

2.7.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság 2019 januárjában közzétett „Energiaárak és -költségek Európában” című jelentését is, amely átlátható tájékoztatást nyújt az utóbbi idők energiaár-emelkedéseiről. Ezek nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok árának növekedéséhez köthetők, amelyek 2016 és 2017 között az Unió fosszilistüzelőanyag-behozatali költségeinek 26 %-os növekedéséhez vezettek, összesen 266 milliárd euróra növelve azt. Az EGSZB szerint átláthatóbbá kellene tenni a fosszilis tüzelőanyagokra adott támogatásokat, illetve az EU-szerte nagyon eltérő energiaárakat, melyek oka részben az, hogy a tagállamok eltérően adóztatják az energiát.

2.8.

Az EGSZB kérte, hogy az energiaunió helyzetéről szóló következő jelentés értékelési kritériumai között a szociális dimenzió is szerepeljen. Határozottan üdvözli tehát az Európai Bizottság által előirányzott szociális kezdeményezéseket, például a magas szén-dioxid-kibocsátású régiókkal és az energiaszegénységgel kapcsolatos kezdeményezést, továbbá azt, hogy az energiaunió helyzetéről szóló jelentésben egy külön alszakasz foglalkozik az energiaunió szociális vetületével.

2.9.

Az EGSZB mindig is úgy vélte, hogy a megfizethető energia rendelkezésre állása és az ehhez való fizikai hozzáférés kiemelt szerepet játszik az energiaszegénység megelőzésében. Üdvözli tehát az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont létrehozását, amely csak az első lépésnek tekinthető egy, az európai energiaszegénység felszámolását célzó európai cselekvési terv kidolgozása felé. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy bővítse ki a megfigyelőközpont felelősségi körét és növelje erőforrásait, hogy az folytathassa a fűtési szegénységgel, illetve kiterjeszthesse a hűtési és mobilitási szegénységgel kapcsolatban végzett munkáját.

2.10.

Az EGSZB megállapítja, hogy az energetikai átálláshoz nincs szükség olyan beruházásra, amelynek mértéke jelentősen eltérne az importált fosszilis tüzelőanyagok nem hatékony felhasználásán alapuló jelenlegi energiarendszer fenntartásához szükséges beruházásokétól. A fő feladat az, hogy a tőkét a magas szén-dioxid-kibocsátású erőforrások helyett a nulla szén-dioxid-kibocsátású erőforrások és infrastruktúrák felé csoportosítsuk át.

2.11.

Ahhoz, hogy a magánbefektetők végrehajthassák ezt a tőkeátcsoportosítást, az állami hatóságoknak célravezető és kiszámítható szén-dioxid-árakról kell gondoskodniuk valamennyi gazdasági tevékenység számára, valamint ki kell vezetniük a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott minden támogatást. Ennek része lehet az, hogy az energiaadók összehangolása mellett meghatároznak egy minimális szén-dioxid-árat a kibocsátáskereskedelmi rendszerben. Az EGSZB ezért határozottan támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely biztosítaná, hogy az EU energiaadóinak összehangolásáról minősített többséggel lehessen határozni az egyhangú szavazás helyett, mivel az utóbbi eljárás egyetlen nemzeti kormány számára is lehetővé teszi bármely uniós előrelépés meggátolását. A légiközlekedési ágazat lehet az első olyan ágazat, amelyben ilyen összehangolásra kerül sor.

3.   Megjegyzések az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentésről és a nyomon követés lépéseiről

3.1.    Erőteljes és demokratikus irányítás megteremtése Európa energetikai átállásához

3.1.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak és tagállamainak még demokratikusabbá kell tenniük az energiapolitikai döntéshozatalt. Ehhez hatékonyabban felhasználhatnak olyan eszközöket, mint a deliberatív közvélemény-kutatás és az európai polgári kezdeményezések, és gondoskodhatnak a szervezett civil társadalom szisztematikus bevonásáról. Egy decentralizáltabb energiarendszer – amelyben a helyi energiaközösségek nagyobb szerepet játszanak – fontos alapeleme lehet az európai energetikai átállás demokratizálásának és az azzal kapcsolatos felelősségvállalásnak.

3.1.2.

Hogy minden európai vállalkozás és különösen a kkv-k számára stabil és támogató üzleti környezetet lehessen biztosítani, az Uniónak és valamennyi tagállamának hosszú távú energiaterveket kell kidolgoznia, hogy megvalósítható legyen az általuk a Párizsi Megállapodás keretében elfogadott, a szén-dioxid-semlegességre vonatkozó célkitűzés. Az EGSZB ezért kéri az Európai Uniót, hogy fogadja el az Unió 2050-ig történő klímasemleges gazdasággá alakítására irányuló célkitűzést. Később ágazati vonatkozású és regionális dekarbonizálási stratégiákról kell rendelkezni, hogy meghatározhatók legyenek a vállalkozási és helyi lehetőségek, és a gördülékeny átállás biztosítása érdekében előre lehessen jelezni a munkahelyek jövőbeli létrejöttét és megszűnését.

3.1.3.

Az EGSZB kifogásolja, hogy számos politikai ígéret homályosan lett megfogalmazva. Sajnálja például, hogy az Európai Bizottság egyáltalán nem tisztázta, mi értendő azon ambíciója alatt, miszerint Európa „lesz a világelső a megújuló energiaforrások terén”.

3.1.4.

Az EGSZB üdvözli a magas szén-dioxid-kibocsátású régiók és szigetek energetikai átállás során történő támogatására irányuló kezdeményezéseket. Az EGSZB megismétli az Európai Bizottsághoz intézett kérését, hogy minden érintett tagállamot és régiót vonjon be annak közös feltérképezésébe, hogy az egyes európai régióknak milyen erősségei és gyenge pontjai vannak az energetikai átállás vonatkozásában. Ennek eredményét pedig fel kell használni ipari és intelligens szakosodási stratégiáikban, emellett segítségül kell hívni annak előrejelzéséhez, hogy milyen következmények várhatók az átállás miatt a munkahelyek létrejötte, megszűnése és átalakítása terén (3).

3.1.5.

Az EGSZB elismeri, hogy az energiaunió erőteljes és demokratikus irányításához az Európai Környezetvédelmi Ügynökség keretében egy „európai energetikai információs szolgálat” létrehozására van szükség, amely képes lenne biztosítani a tagállamok által benyújtott adatok jó minőségét, az energiaunió előrehaladásának értékeléséhez szükséges valamennyi adathalmaz egységes beviteli pontjaként tudna működni, az érdekelt felekkel együtt kidolgozná a különféle forgatókönyvekre vonatkozó feltételezéseket, nyílt forrásokra alapuló modelleket biztosítana a különféle feltételezések teszteléséhez, és ellenőrizné, hogy a különféle előrejelzések összhangban vannak-e egymással. Munkája szabadon hozzáférhető lenne valamennyi döntéshozó, vállalkozás és a nagyközönség számára.

3.2.    A polgárok által vezérelt energetikai átállás társadalmi paktumának közös kidolgozása

3.2.1.

Az EGSZB örömmel üdvözli az Európai Bizottság azon kijelentését, miszerint „ezen [az energetikai átállással kapcsolatos] változások társadalmi vonatkozásait a kezdetektől be kell építeni a szakpolitikai folyamatba, nem csupán utólag”. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy ezt a kijelentést ültesse át a gyakorlatba, és készen áll arra, hogy felajánlja támogatását és szakértelmét.

3.2.2.

Az EGSZB megismétli, hogy Európában szükség van „a polgárok által vezérelt energetikai átállás társadalmi paktumára”, amelyet az Unió, a tagállamok, a régiók, a városok, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom fogadna el annak érdekében, hogy az átállás során senki se maradjon le. Ez lehetne az energiaunió hatodik dimenziója, és ez valamennyi szociális szempontot – így többek között a minőségi munkahelyek teremtését, a szakképzést, a fogyasztók oktatását és képzését, a szociális védelmet, a munkahelyek megszűnésével szembesülő átmeneti régiókra irányuló speciális terveket, az egészséget és az energiaszegénységet – lefedne. E kezdeményezést a szociális jogok európai pillérének részévé kellene tenni. Egy ilyen paktum nemzeti tapasztalatokból meríthetne, például a francia „Pacte pour le pouvoir de vivre” paktumból, amely 19 szakszervezetet és nem kormányzati szervezetet tömörít.

3.2.2.1.

Az EGSZB szerint az Uniónak megfelelő finanszírozást kell biztosítania azoknak a munkavállalóknak a támogatásához, akik a klímasemleges gazdaságra való átállás következtében elveszíthetik munkahelyüket. Ennek kapcsán – a széntermelő régiók átalakításával foglalkozó platform tapasztalataiból merítve – az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy az Európai Szociális Alapot, a regionális alapokat és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot olyan módon alakítsák ki és finanszírozzák, hogy azok kezelni tudják a klímasemleges gazdaságra való átállásból eredő kihívásokat. Ez jelezné, hogy Európa gondoskodni kíván arról, hogy senki ne maradjon magára ebben a folyamatban.

3.2.3.

Az EGSZB szerint úgy kellene továbbfejleszteni az energiauniót, hogy az lehetőséget teremtsen Európában az energiaszegénység felszámolására és az életminőség, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás javítására. Az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont megállapításaira és az újonnan kidolgozott európai energiaszegénységi indexre alapozva az energiaszegénység felszámolására irányuló európai cselekvési tervet kell kidolgozni az érdekelt felekkel, többek között fogyasztóvédelmi szervezetekkel és a szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel (például az Európai Szegénységellenes Hálózattal) együttműködve annak érdekében, hogy a közszférabeli fellépés még inkább az energiaszegénység hátterében álló okokra irányuljon. Az EGSZB – megjegyezve, hogy a „Tiszta energia minden európainak” csomagról szóló véleményében (4) azt állapította meg, hogy az energiaszegénység felszámolásának kulcsa a beruházás, továbbá hogy különösen a veszélyeztetett háztartások szembesülnek akadályokkal a finanszírozáshoz jutás terén – hangsúlyozza, hogy a probléma enyhítésére irányuló intézkedéseket fokozatosan megelőző intézkedésekkel kell felváltani, amilyenek például a régi épületek közel nulla energiafelhasználású épületekké való átalakítását célzó felújítások. E tekintetben a szociális tarifák vagy az energiacsekkek csak ideiglenes segítséget jelenthetnek, és ezeket fokozatosan olyan állami támogatásokkal kell felváltani, amelyek segítenek a szegénységben élő európaiaknak abban, hogy strukturális megoldásokkal orvosolják helyzetüket (ilyen például az épületek teljeskörű korszerűsítése).

3.2.3.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás lehetőséget jelent arra, hogy munkalehetőséget biztosítsanak az európaiak számára. Az Európai Bizottság kijelentése szerint már most is négymillió európai dolgozik a „zöld gazdaságban”. Az energetikai átállás felgyorsítása több munkahelyet teremt majd, különösen akkor, ha az átállást helyi energiaközösségek révén hajtják végre. Az EGSZB úgy véli, hogy invesztálni kell a szakképzésbe, hogy a fiatal európaiakat – beleértve a fiatal munkanélkülieket – az energetikai átállással kapcsolatos munkahelyekre vonzzák. Az EGSZB ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az ErasmusPro programot annak érdekében, hogy több fiatalt vonzzanak a klímasemleges gazdaság bővülő ágazataiba (pl. az energiahatékonyság ágazatába, a megújulóenergia-termelésbe) azzal, hogy javítanak az ilyen munkahelyek imázsán és munkafeltételein.

3.2.4.

Az EGSZB szerint az Uniónak és valamennyi tagállamának magas szintű szakpolitikai prioritásként kell kezelnie a légszennyezés elleni küzdelmet. Meg kell erősíteni a járművek és az erőművek által kibocsátott légszennyezés csökkentését célzó szabályozási intézkedéseket, és intézkedéseket kell hozni a fosszilis tüzelőanyagok közlekedésben és energiatermelésben való felhasználásának fokozatos csökkentésére és végül felszámolására. Az EGSZB azt is kéri, hogy egy következő jelentésben az Európai Bizottság részletesen elemezze ki, hogy mely tényezők segítik a zöld munkahelyek létrejöttét és milyen akadályokat kell még ezzel kapcsolatban leküzdeni.

3.2.5.

Az EGSZB üdvözli az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentésben foglalt, az uniós beruházási eszközök használatára – különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre – vonatkozó információkkal kapcsolatos előrelépéseket. Megjegyzi azonban azt is, hogy javítani kell az induló vállalkozások, a polgárok, a helyi energiaközösségek és a közösségeken alapuló projektek e forrásokhoz való hozzáférési lehetőségeit (pl. pénzügyi platformok támogatása, különösen az ilyen egységekkel nem rendelkező tagállamokban). Az EGSZB egy külön feltáró vélemény, illetve tájékoztató jelentés révén tovább kívánja vizsgálni az energetikai átállás társadalmi dimenzióját.

3.3.    Közlekedés

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Unió energiafogyasztásának egyharmadáért a közlekedési ágazat felelős. Míg az uniós kibocsátási értékek csökkennek, ez a közlekedési ágazat esetében nem mondható el: utóbbi továbbra is szinte teljes egészében (94 %-ban) a kőolajra támaszkodik, amelynek legnagyobb része importból származik.

3.3.1.

Az EGSZB üdvözli a „tiszta mobilitási” csomag elfogadását mint a tiszta mobilitásra történő átállás első lépését. Üdvözli a villamosítás előmozdítását, azonban emlékeztet arra, hogy az önmagában nem elegendő, és példátlan erőfeszítéseket kell tenni az energiahatékonyság fokozása és a felesleges mobilitási igények – pl. az otthon és a munkahely közötti nagy távolságok – szükségességének csökkentése érdekében.

3.3.2.

Az EGSZB üdvözölt volna egy, az egész Unióra kiterjedő fellépést annak elkerülése érdekében, hogy az alacsony jövedelmű járműtulajdonosok hátrányt szenvedjenek az olyan szennyező járműveik miatt, amelyeket egyre több városi területről kitiltanak. Ilyen fellépések megvalósíthatók lennének a városfejlesztési menetrend keretében, valamint célozhatnák a gyaloglás, a kerékpározás, a tömegközlekedés, valamint a meglévő járművek hajtásrendszere alacsony költségű felújításának, illetve fosszilistüzelőanyag-alapúról nulla kibocsátású technológiájúvá alakításának előmozdítását.

3.3.3.

Az EGSZB üdvözli, hogy az energiaunió helyzetéről szóló negyedik jelentés emlékeztet az európai akkumulátoripari összefogás fontosságára. Az EGSZB támogatja ezt a kezdeményezést annak biztosítása érdekében, hogy az Unió ambiciózus szerepet töltsön be ezen a globális piacon (5).

3.4.    Az energetikai átálláshoz szükséges infrastruktúra, beruházás és ipari fejlesztés

3.4.1.

Az energetikai átállás jelentős mértékben kihat a gazdaság minden ágazatára, különösen a közműágazatra, az energiaigényes ágazatokra és az energetikai megoldásokat nyújtó ágazatokra. Ezek radikális átalakításához több százmilliárd eurónyi beruházás szükséges. Ezen ágazatok kockázatokkal, kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt szembesülnek, és az Uniónak mindenképpen segítséget kell nyújtania az ágazatok, illetve az energiaszövetkezetek és az emberek számára a lehetőségek kiaknázásában, a kihívások kezelésében és a kockázatok enyhítésében.

3.4.2.

Az EGSZB sajnálja, hogy nem szentelnek elég figyelmet annak, hogy értékeljék az Unió energiafüggőségét és annak geopolitikai vonzatait. Ennek magában kellene foglalnia annak nyomon követését, hogy miként alakul az Unió importenergiától (pl. kőolaj, földgáz, szén és urán), az energetikai átállással kapcsolatos termékek importjától (pl. akkumulátorok, szolárpanelek), valamint az EU stratégiai energetikai eszközeibe és vállalataiba irányuló külföldi beruházásoktól (pl. a hőerőművek értékláncának kulcsfontosságú szegmenseit amerikai, a villamosenergia-hálózatot üzemeltető egyes cégeket pedig kínai vállalatok vásárolják fel, orosz beruházások áramlanak egyes országok energetikai ágazatába) való függősége.

3.4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak a tiszta energia valamennyi területén fokoznia kell ambícióit, hogy az európai vállalkozások rendelkezésére álljon egyrészt egy megbízható belföldi piac, ahol az innováció alkalmazható, másrészt egy olyan integrált ipari stratégia, melynek célja a tiszta energiával kapcsolatos megoldások exportálása a világ többi részébe.

3.4.4.

Az EGSZB sajnálja, hogy az energiaunió kutatási és innovációs prioritásaiba fektetett (nemzeti és uniós) közberuházások mértéke évi 5 milliárd eurós szinten stagnál, holott az energetikai kutatásnak és innovációnak kiemelt prioritásnak kellene lennie Európa versenyképességének és éghajlatának megóvása érdekében. Az EGSZB kéri az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját, hogy biztosítson további adatokat erre az elemre vonatkozóan, mind abszolút értékben, mind az uniós GDP százalékában kifejezve.

3.4.5.

Az EGSZB lelkesen üdvözli a kísérleti Európai Innovációs Tanács létrehozását és a „kutatási és innovációs missziók” létrehozására irányuló javaslatot mint olyan eszközöket, amelyek révén a kutatás és az innováció jobban irányítható olyan projektek felé, amelyek hatékonyan kezelnek társadalmi kihívásokat, beleértve a klímasemleges gazdaságra való átállást. Ezzel kapcsolatban az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát, hogy tegyenek javaslatot egy olyan konkrét misszió létrehozására, amelynek célja, hogy 2030-ra 100 európai város klímasemlegessé váljon. Ez óriási lehetőségeket biztosít majd az uniós kutatók, innovátorok és vállalkozások számára, hogy közösen tervezzenek és teszteljenek innovációkat, tanuljanak a tapasztalatokból, és jobban felkészüljenek egy gyors energetikai átállás megvalósítására Európában és a világ többi részén.

4.   A civil társadalom bevonása és az EGSZB hozzájárulása

4.1.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy az energiaunió az uniós politika szintjén talán valósággá vált, az európai polgárok mindennapi életében azonban még nem. Az EGSZB üdvözli a tényt, hogy az uniós politikai döntéshozók 2015 és 2019 között lefektették az energiaunió alapjait, azonban az elkövetkező évek és évtizedek során még sok a tennivaló.

4.2.

Az európai energiarendszer átalakítása ugyanis gyorsabb, olcsóbb és demokratikusabb lesz, ha azt az emberek irányítják, akik pedig egyre inkább aktív fogyasztókká, termelő-fogyasztókká, munkavállalókká, közösségi kiszervezőkké és közösségi finanszírozókká válnak az energetikai átállásban. Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy a jelenlegi helyzetet, amikor az energiapolitikát még nemzeti szinten is „kevesek döntései” vezérlik, olyan helyzet váltsa fel, ahol azt ténylegesen „mindenki fellépése” irányítja. Ez még soha nem volt annyira megvalósítható, mint most, mivel az uniós polgárok és különösen a fiatal európaiak körében megnőtt az éghajlat-tudatosság.

4.3.

Az EGSZB sajnálja, hogy hiány van olyan valódi javaslatokból, amelyek a civil társadalmi szervezetek és polgárok hatékonyabb bevonására irányulnak. Bár az energiauniós körút jó eszköznek bizonyult, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jobban működjön együtt a döntéshozókkal és az érdekelt felekkel, és fogjon össze mindenekelőtt a nemzeti és regionális gazdasági és szociális tanácsokkal és a szervezett civil társadalommal annak érdekében, hogy tiszta energiát biztosítsanak valamennyi európai számára.

4.4.

Az EGSZB – emlékeztetve az energiaunió irányításáról szóló rendeletben rendelkezésre álló eszközökre – javasolja, hogy kezdeményezzenek állandó párbeszédet a polgárokkal, valamint hogy ezt a párbeszédet tegyék minden, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó nagyszabású politikai döntés és uniós jogalkotás előkészítésének kötelező elemévé. Az átláthatóságnak és az elszámoltathatóságnak az ilyen párbeszéd fontos elemét kell képeznie, azaz a párbeszédhez való hozzájárulásoknak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük, valamint világos tájékoztatást kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy a párbeszéd során felmerült aggályokat milyen módon vették figyelembe. Az ilyen párbeszéd sikerességének kulcsa, hogy a polgárok közel érezzék azt magukhoz. Ezért, bár az internetes párbeszéd is hasznos lehet, önmagában nem elegendő, találkozókkal és a nyilvánossággal való közvetlen kapcsolattartással kell kiegészíteni. Ezért a párbeszédet láthatóvá kell tenni, és elegendő pénzügyi és emberi erőforrást kell rendelkezésre bocsátani hozzá. Emellett „arcot” is kell rendelni hozzá egy felelős európai bizottsági alelnök, biztos vagy más magas beosztású tisztviselő személyében.

4.5.

Az EGSZB aktívan hozzá kíván járulni az uniós szintű intézmények, a szervezett civil társadalom, valamint a helyi és regionális önkormányzatok és intézményeik közötti, az energiaunió célkitűzései szempontjából fontos szinergia és együttműködés további fejlesztéséhez. Az energetikai vonatkozású szakpolitikák eredményes adaptálásához és végrehajtásához a helyi és a regionális önkormányzatok kezében van a kulcs, mivel ők közel vannak az emberekhez, és ismerik az egyes konkrét helyi viszonyokat. Kulcsfontosságú döntéshozatali szintet képviselnek olyan ágazatokban, mint a szállítás, a várostervezés, az épületek és a jólét, ezért rendkívül fontos szerepet játszanak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások előmozdítását célzó összehangolt intézkedések szempontjából.

Kelt Brüsszelben, 2019. július 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Luca JAHIER


(1)  Az Eurobarométer 459. sz. tematikus felmérése: „Éghajlatváltozás”, 2017. március.

(2)  COM(2018) 773 final.

(3)  HL C 367., 2018.10.10., 1. o.

(4)  HL C 246., 2017.7.28., 64. o.

(5)  HL C 367., 2018.10.10., 1. o.


Top