EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019AB0037

Az Európai Központi Bank véleménye (2019. október 30.) az euroövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2019/37)2019/C 408/03

OJ C 408, 4.12.2019, p. 3–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

4.12.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 408/3


Az Európai Központi Bank véleménye

(2019. október 30.)

az euroövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről szóló rendelet iránti javaslatról

(CON/2019/37)

(2019/C 408/03)

Bevezetés és jogalap

2019. szeptember 9-én és 18-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az euroövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet releváns a Szerződés 127. cikkének (1) bekezdésében és 282. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 2. cikkében említett, a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célkitűzése szempontjából, valamint az árstabilitás fenntartására irányuló célkitűzés veszélyeztetése nélkül az Unión belüli általános gazdaságpolitika támogatása szempontjából.

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.   A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz általános célkitűzései

Az öt elnök 2015. június 22-i jelentése hangsúlyozta a gazdasági és monetáris unió (GMU) gazdasági és intézményi felépítése befejezésének szükségességét. Különösen, kiemelte annak fontosságát, hogy a válság során tapasztalt különbségeket ki kell igazítani és új konvergenciafolyamatot kell kezdeni. A jelentés azzal érvelt, hogy a „fenntartható konvergencia a »strukturális reformok«, vagyis a nagyobb növekedés és foglalkoztatás elérése érdekében a gazdaság korszerűsítését célzó reformok körébe tartozó szélesebb politikai eszköztárat is szükségessé tesz” (2).

A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz célja nem csupán a strukturális politikák támogatása, hanem projektspecifikus pénzeszközök kifizetése útján az állami beruházások támogatása is azon tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro. Az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) részt vevő tagállamok önkéntes alapon igénybe vehetik a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközt is (a továbbiakban azon tagállamokkal együtt, amelyeknek a pénzneme az euro: részt vevő tagállamok).

Mindezek alapján a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz sikeres alkalmazása esetén várható, hogy fejleszti a gazdaság működését és a növekedést jobban elősegítő összetételű közkiadásokhoz vezet, kedvező hatást gyakorolva az euroövezeti gazdaságok potenciális növekedésére és kedvezőtlen sokkokkal szembeni ellenálló képességére. Ennek eredményeképpen a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz hozzá fog járulni a GMU zavartalan működéséhez és az EKB monetáris politikájának hatékonyságához. Tervezett céljainak megvalósítása érdekében a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköznek elegendő forrást kell biztosítani.

1.2.   A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítása

A javasolt rendelet két lépésben létrehozza a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretét. Az első a stratégiai irányvonalak elfogadása az euroövezet egésze számára a reform- és beruházási prioritásokkal kapcsolatban. A második, ezt követő lépés „országspecifikus iránymutatást” ír elő az egyes euroövezeti tagállamok tekintetében, amelynek összhangban kell lennie a stratégiai irányvonalakkal és a Tanács országspecifikus ajánlásaival. Az országspecifikus iránymutatások alapján a tagállamok azonosítanák azokat a lehetséges reform- és beruházási csomagokat, amelyeket a Bizottsághoz nyújthatnak be értékelésre. A Tanács az eurocsoportban folytatott megbeszéléseket követően és a Bizottság kezdeményezése alapján fog határozni a szakpolitikai iránymutatásokról és a stratégiai irányvonalakról.

A konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányításának a lehető legszorosabb mértékben kapcsolódnia kell az európai szemeszterhez és a gazdaságpolitikai koordinációt szolgáló minden további meglévő mechanizmushoz. Ez biztosítaná a folyamatok és eljárások szükséges összhangját. A javasolt rendelet célja ezen összhang megvalósítása a Tanács által az euroövezeti csúcstalálkozó során létrehozott stratégiai iránymutatásban és az eurocsoport körében való megvitatást követően az euroövezeti ajánlásokban. Hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy az országspecifikus iránymutatásoknak összhangban kell állniuk az országspecifikus ajánlásokkal, mivel az országspecifikus ajánlások kulcsfontosságúak az európai szemeszter tekintetében. A Szerződésekben foglalt gazdaságpolitikai koordinációs szerepének megfelelően a Bizottság értékelné a tagállamok által benyújtott reform- és beruházási csomagokat, nyomon követné végrehajtásukat, és kezdeményezné a stratégiai irányvonalak és országspecifikus iránymutatás kialakítását.

Továbbá a jelenlegi tervek szerint lényeges, hogy a tagállamok által benyújtott reform- és beruházási csomagokat közösen elfogadott országspecifikus szakpolitikai igények alapján értékeljék, mivel tagállamonként jelentősen eltérőek a reform- és beruházási prioritások. Ezért a Bizottság által már évente kibocsátott és a Tanács által az európai szemeszter folyamatának részeként jóváhagyott országspecifikus ajánlásoknak kell fő hivatkozási pontként szolgálniuk a tagállamok számára, és reform- és beruházási csomagjuk benyújtásakor kifejezetten hivatkozniuk kell a meglévő országspecifikus ajánlásokra. Mivel a Tanács országspecifikus ajánlásaival összefüggésben a Bizottság által kibocsátott országjelentések 2019 tekintetében fontos strukturális szakpolitikai igényeket és kulcsfontosságú állami beruházási területeket azonosítanak tagállami szinten, megfelelő viszonyítási pontot biztosítanak a nemzeti reform- és beruházási csomagok kialakításához. Adott esetben az országspecifikus iránymutatások pontosíthatják az országspecifikus ajánlásokat.

A gyakorlatban és attól függően, hogy a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközhöz kapcsolódó reform- és beruházási csomagokat mikor nyújtják be a Bizottság elé értékelésre, az előző évre vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe kell venni a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz viszonyítási pontjaként. A tagállamok által benyújtott reform- és beruházási csomagok értékelése során a Bizottság figyelembe veheti továbbá az adott évre vonatkozó országspecifikus ajánlásokat is, amennyiben kellő időben közzétették azokat.

Mindent figyelembe véve a fenti eljárásnak segítenie kell az országspecifikus ajánlások fő hivatkozási pontként való megőrzését, és biztosítania kell az összhangot a meglévő együttműködési eljárások között, különösen az európai szemeszterben, valamint biztosítania kell azzal az időbeli összhangot. Ilyen összefüggésben úgy tárulhatnak fel a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz lehetőségei, hogy tartósan a tagállamokra legnagyobb nyomást gyakorló gazdasági és költségvetési politikai kihívások kezelésére összpontosít.

1.3.   További észrevételek

Mivel a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz célja a strukturális politikák és az állami beruházások támogatása a versenyképesség és a konvergencia javítása érdekében, a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszközt meghaladó további eszmecserére van szükség arról, hogy hogyan hozható létre az a makrogazdasági stabilizációs funkció, amely továbbra is hiányzik euroövezeti szinten. Ilyen funkció minden monetáris unióban létezik a nemzeti szinten nem kezelhető gazdasági sokkok jobb kezelése érdekében (3). Ahogyan azt az EKB korábban hangsúlyozta (4), a közös makrogazdasági stabilizációs funkció megfelelően kialakítva növelné a részt vevő tagállamok, valamint az euroövezet mint egész gazdasági ellenálló képességét, ezáltal támogatva az egységes monetáris politikát is. Ezért a költségvetési stabilizációs funkciónak megfelelő méretűnek kell lennie.

Ez a vélemény közzétételre kerül az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. október 30-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM (2019) 354 final.

(2)  Lásd: „Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása”, Jean-Claude Juncker jelentése, amely Donald Tusk, Jeroen Dijsselbloem, Mario Draghi és Martin Schulz szoros együttműködésével készült, 2015. június 22., elérhető a Bizottság honlapján: www.ec.europa.eu

(3)  Lásd a CON/2018/51 vélemény általános észrevételeit. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(4)  Lásd a CON/2018/51 vélemény általános észrevételeit.


Top