1.   

EMLÉKEZTET egyrészt arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) új szakaszt jelentett az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg, másrészt arra, hogy az Unió célja a népei jólétének előmozdítása (1). Az uniós szakpolitikáknak elsősorban a polgárok igényeinek és érdekeinek kell megfelelniük.

2.   

EMLÉKEZTET arra, hogy az Unió szempontjából alapvető jelentőséggel bír az egészségügy, és hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában (2) foglaltak értelmében a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez.

3.   

EMLÉKEZTET arra, hogy valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét (3).

4.   

EMLÉKEZTET arra, hogy – amint azt egyebek mellett a Környezet és Egészség Európai Kartája (4) is kimondja –, az egyének és közösségek egészségének elsőbbséget kell élveznie a gazdasági és üzleti megfontolásokkal szemben.

5.   

EMLÉKEZTET arra, hogy a tagállamok kultúrájának és hagyományainak tisztelete a Szerződésekben foglalt uniós alapértékek egyike (5).

6.   

EMLÉKEZTET arra, hogy az Unió a tevékenysége során a nemzeti szakpolitikák kiegészítése révén jelentős többletértéket nyújt a tagállami törekvésekhez, tiszteletben tartva ugyanakkor – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikkének (7) bekezdésével összhangban – a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét.

7.   

EMLÉKEZTET arra, hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel (6) összhangban a részes feleknek a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a gyermek életben maradását és fejlődését, és el kell ismerniük a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát.

8.   

EMLÉKEZTET az összes uniós intézmény és tagállam azon szilárd elkötelezettségére, hogy valamennyi érintett uniós szakpolitikában előmozdítsák, védjék és érvényesítsék a gyermekek jogait (7). A gyermekekkel kapcsolatos minden tevékenység során – legyen szó akár köz-, akár magánintézményekről – elsődleges figyelmet kell fordítani a gyermek mindenek felett álló érdekeire. A gyermek jogai iránti uniós kötelezettségvállalás a Szerződésekben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglaltakra egyaránt támaszkodó következetes megközelítést követel meg valamennyi érintett uniós tevékenység és kezdeményezés tekintetében.

9.   

HANGSÚLYOZZA, hogy Európa jövőjének záloga a fiatal nemzedék, továbbá hogy az egészséget és a jóllétet ténylegesen minden uniós szakpolitika sarokkövévé kell tenni, megvizsgálva az összes kezdeményezésnek és intézkedésnek az emberi egészségre gyakorolt hatását, valamint szem előtt tartva az egészséges életmódhoz szükséges megfelelő környezet kialakításának célját. A gyermekkor egyedülálló lehetőséget nyújt az egészségre, az életminőségre és a nem fertőző krónikus betegségek megelőzésére gyakorolt, élethosszig tartó hatások befolyásolására. (8)

10.   

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy az olyan kulcstényezőkre összpontosító megelőző szakpolitikák, mint az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás, a fiatal európai nemzedék egészségébe és személyes jóllétébe történő legjobb beruházások egyikének tekinthetők. A gyermekek személyes jóllétének, testi és lelki egészségének megőrzése és védelme előnnyel jár minden ember, a társadalom egésze és a gazdaság számára egyaránt. A fizikai és a mentális egészség fenntartására és az egészségtudatos, jövőbe tekintő életvezetésre való képesség jelentőségét az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlás is megállapítja (9).

11.   

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az említett beruházások ezzel párhuzamosan – az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban – az európai gazdaság növekedésének és a fenntartható egészségügyi és szociális biztonsági rendszereknek is a motorjai (10).

12.   

EMLÉKEZTET a gyermekek egészséges növekedésének és fejlődésének fontosságára. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az étrenddel összefüggő olyan állapotok, mint a túlsúly és az elhízás azon tényezők közé tartoznak, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a gyermek egészségét és összefüggenek a tanulmányi eredménnyel és az életminőséggel is. Az elhízott gyermekek valószínűleg felnőttként is elhízottak maradnak, és fokozottabban ki vannak téve a krónikus betegségeknek.

13.   

FELHÍVJA A FIGYELMET arra, hogy a gyermekkori elhízás olyan egészségügyi kihívást jelent, amelyet az egészségügyi és társadalmi egyenlőtlenségeket kiváltó társadalmi-gazdasági tényezők szélesebb összefüggésében kell szemlélnünk.

14.   

EMLÉKEZTET az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, amelyek közé tartozik táplálkozás javítására irányuló cél, továbbá a nem fertőző betegségek okozta korai halálozási arány 2030-ig megelőzés és kezelés révén egyharmaddal való csökkentésére irányuló cél (11), valamint az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a nem fertőző betegségek megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó, 2013–2020-as időszakra szóló globális cselekvési tervére, amelynek célja a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi megbetegedések előidézte korai halálozás kockázatának csökkentése (12).

15.   

EMLÉKEZTET arra, hogy a nem fertőző betegségek tekintetében négy fő kockázati tényezőt említhetünk – dohányzás, testmozgás hiánya, egészségtelen étrend és káros alkoholfogyasztás –, és hogy ennélfogva intenzívebb tevékenységre van szükség az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés terén.

16.   

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy a krónikus nem fertőző betegségek mind uniós, mind nemzetközi szinten egyre gyakoribb előfordulásának aggasztó tendenciái hatással vannak az uniós polgárok személyes és társadalmi életminőségére, és ez gazdasági szempontból is mérhető: a nemzeti egészségügyi rendszerek egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, a kormányzati költségvetések meghatározás során számításba kell venni a vázolt jelenséget, a csökkent képesség következtében pedig csökken a termelékenység is (13).

17.   

EMLÉKEZTET arra, hogy a táplálkozás és az élelmiszerek fontos szerepet játszanak a polgárok egészségének javításában, amint azt a Tanács kifejezetten elismeri a legutóbb a táplálkozásról és a testmozgásról, az élelmiszeripari termékek egészségesebbé tételéről, valamint a gyermekkori túlsúlyról és elhízásról szóló következtetéseiben (14), amelyekben az élelmiszerek összetétele megváltoztatásával, a közbeszerzéssel és a marketinggel összefüggő kihívásokat törekszik megválaszolni. EMLÉKEZTET arra, hogy a táplálkozás és a nem fertőző betegségek között szoros összefüggésre már a 2013. július 5-i bécsi nyilatkozat (15) és a WHO európai irodájának azt követő, a 2015–2020-as időszakra szóló európai cselekvési terve (16) is felhívja a figyelmet.

18.   

ÜDVÖZLI egyrészt a nem fertőző betegségek problémájának megoldását célzó azon tagállami nemzeti szakpolitikákat, amelyek többek között úgy segítik elő, hogy 2020-ra a fogyasztók egészséges opciót választhassák (17), hogy ösztönzik az élelmiszerek összetételének megváltoztatását, az egészséges étrendhez kapcsolódó közbeszerzést, valamint korlátozzák a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszereket a gyermekek számára vonzónak beállító marketingtevékenységet, másrészt pedig a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzésére irányuló egyéb erőfeszítéseket. Általánosságban az összetétel megváltoztatásának egészségesebb étrendet kell eredményeznie anélkül, hogy a kalóriaérték növekedne.

19.   

EMLÉKEZTET arra, hogy az uniós jogi keret központi elemét képezi azon lehetőség biztosítása, hogy a fogyasztók megalapozott döntést hozhassanak a megfelelő étrendekről (18).

20.   

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egészséges szokások kialakítása már a fogantatáskor, a terhesség idején, majd az élet első napjaitól kezdve kulcsfontosságú szerephez jut a jó egészségben töltött várható élettartam – egyben a reproduktív egészség és az intellektuális fejlődés – meghatározásában. Az élet első öt évében elsajátított táplálkozási szokások olyan változásokat idézhetnek elő az anyagcsere-reagálóképesség terén, amelyek az anyagcsere-programozás és az epigenetikai mechanizmusok révén visszafordíthatatlanná válhatnak. (19) Ennélfogva célszerű a táplálkozási szokások alakítását célzó megelőző intézkedésekkel a megfelelő tápanyagértékű élelmiszerek fogyasztását ösztönözni a legfiatalabb életkortól kezdve (20)a teljes élethosszon keresztül.

21.   

TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy a gyermekkorban és fiatalon rögzült, egészséggel kapcsolatos alapvető viselkedésminták életreszólóak.

22.   

HANGSÚLYOZZA, hogy a társadalmi és gazdasági környezet kulcsfontosságú szerepet játszik a döntések alakításában. Így a társadalmi és gazdasági környezetre irányuló szakpolitikákkal és kezdeményezésekkel elő kell mozdítani és támogatni kell az egészséges étrend kialakítását, anélkül, hogy a felelősség terhét indokolatlanul az egyénre hárítanánk.

23.   

MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egészségi egyenlőtlenségek csökkentésére törekedve nem lehet csupán az egyéni döntésre támaszkodni, hanem valamennyi vonatkozó közpolitikával támogatni kell az egészséges környezetet.

24.   

EMLÉKEZTET arra, hogy egy hathatós és ambiciózus megelőző politika sikere attól függ, hogy mennyire valósul meg ténylegesen az egészségügyi szempontokat valamennyi szakpolitikába integráló megközelítés. Alapvető jelentőséggel bír az, hogy valamennyi ágazat együttműködjön az egészség fokozását garantáló környezet kialakításában, ugyanakkor egyensúlyba kerüljenek az egymással ütköző prioritások és sikerüljön elkerülni a fragmentációt. Mindez biztosítja az összkormányzati és össztársadalmi megközelítést.

25.   

Fontosnak ÍTÉLI, hogy a többi uniós szakpolitika – például a közös agrárpolitika – hozzájáruljon az egészséges fogyasztói döntések lehetővé tételét célzó célkitűzés eléréséhez, amint arra az elnökség a nemrégiben, 2018. március 19-én, 23 delegáció támogatásával elfogadott, az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló következtetéseiben rámutat (21). ELISMERÉSSEL SZÓL arról, hogy a KAP keretében a tagállamokban támogatott iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram és más mechanizmusok jótékonyan járultak hozzá EU-szerte az egészségügyi eredmények javulásához (22).

26.   

MEGÁLLAPÍTJA, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szociálisan hátrányos helyzetű közösségek gyermekeire. KIJELENTI, hogy az egészséges felnőtté válás lehetősége szorosan kapcsolódik a szociális meghatározó tényezőkhöz. Korunkban a betegségek okozta teher arra vezethető vissza, ahogyan e szociális tényezőket kezeljük, és ahogyan erőforrásainkat elosztjuk és felhasználjuk (23).

27.   

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy a jelenlegi élelmezési döntéseink esetlegesen hozzájárulnak az egyre károsabb étkezési szokásokhoz, a túlsúlyhoz és elhízáshoz, valamint a nem fertőző betegségek kapcsolódó kockázati tényezőihez. Az előregyártott és feldolgozott élelmiszerek könnyen, széles körben elérhetők, és jellemzően az emberek napi étrendjének egyre nagyobb részét teszik ki. Különösen a fiatalok hajlamosak gyakran otthonukon kívül étkezni, és könnyen hozzáférhető, magas zsír-, só- és cukortartalmú gyorsételeket, cukrozott italokat és energiaitalokat fogyasztani.

28.   

TISZTÁBAN VAN azzal, hogy a táplálkozással összefüggő krónikus betegségekre jellemző tendencia visszafordításához kulcsfontosságú, hogy megőrizzük az élelmiszerek sokféleségét és tartsuk az olyan egészséges hagyományos étrendeket, mint a mediterrán diéta, a skandináv étrend vagy egyéb regionális étrendek, ugyanakkor javítsuk a szezonális és a friss termékek, illetve az alacsony zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek megfizethetőségét és vonzerejét egyaránt.

29.   

AGGODALMÁNAK AD HANGOT azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek kiszolgáltatott fogyasztói csoportot jelentenek, amely fokozottan ki van téve az olyan korszerű eszközökkel végzett marketingnek, mint a szponzorálás, a termékelhelyezés (eladáshelyi árukihelyezés), az értékesítési akciók, a hírességek bevonásával végzett keresztpromóció, a márkafigurák vagy népszerű karakterek, a weboldalak, a csomagolás, a jelölés, az e-mailek és a szöveges üzenetek, a márkaépítési lehetőségekhez kapcsolódó vállalati társadalmi felelősségvállalási és karitatív tevékenységek, valamint a „vírusmarketing” és szájról–szájra marketing segítségével végzett kommunikáció (24). Bizonyított tény, hogy a reklám befolyásolja a gyermekek étkezési választásait, vásárlási igényeit és fogyasztási jellemzőit (25). Az is nyilvánvaló, hogy sok helyzetben rendkívül nehéz, illetve egyenesen lehetetlen a hathatós szülői kontroll gyakorlása.

30.   

EMLÉKEZTET arra, hogy a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) értelmében ösztönözni kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki az olyan élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt, nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmaznak, különösen zsírt, transz-zsírsavakat, sót/nátriumot és cukrokat, amelyeknek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott. Megállapítja, hogy egyes tagállami gyakorlatok azt mutatják, hogy a magatartási kódexek összhangban lehetnek az egészséges étrendre vonatkozó ajánlásokkal.

31.   

EMLÉKEZTET arra, hogy csökkenteni kell az uniós fogyasztók átlagos transzzsírsavbevitelét, amint azt az Európai Parlament által 2016. október 26-án elfogadott ajánlás (27) is megállapítja.

32.   

AGGODALOMMAL ÁLLAPÍTJA MEG, hogy a helyi, regionális vagy nemzeti szinten létező marketingszabályozással kapcsolatos különböző megközelítések esetleg nem képesek olyan hatékonyak lenni, mint a határokon átnyúló marketingnek az Unió egészére vonatkozó szabályozása, tekintve, hogy a probléma – különösen a digitális média tekintetében – határokon átnyúló jellegű.

33.   

NYUGTÁZZA a több érdekelt fél részvételével tartott azon párbeszéd hasznos hozadékait, amely ösztönzi valamennyi élelmiszeripari szereplő – például mezőgazdasági termelő, halász, kistermelő, kiskereskedő, vendéglátó és étterem – társadalmi és etikai felelősségvállalását. ELISMERÉSSEL SZÓL egyes érdekeltek hozzáállásáról és az eddig többek között a marketing terén tett azon lépéseiről, amelyekre a Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform keretében vállalt kötelezettségek alapján került sor (28). Ha sikerül intenzívebb kapcsolattartást és céltudatosabb magatartást kialakítani uniós szinten, akkor olyan kezdeményezések indulhatnak, amelyek keretében az érdekeltek egyrészt hatékonyabb és etikusabb közös gyakorlatokat vezethetnek be magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek gyermekekre irányuló (digitális) marketingje terén, másrészt nagyratörőbb kötelezettségeket vállalhatnak a gyermekétrendek javításának ténylegesen befolyásolása céljából. MEGÁLLAPÍTJA, hogy amennyiben az önszabályozás önmagában nem megfelelő, jogalkotási intézkedésekre is szükség lehet.

34.   

ÖSZTÖNZI az előrelépést az élelmiszerek és az alkoholmentes italok gyermekekre irányuló marketingjére vonatkozó WHO-ajánlások végrehajtása terén, összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekének elvével és az EU azon kötelezettségével, hogy minden szakpolitikájának és tevékenységének kidolgozása és végzése során biztosítsa a közegészségügy magas szintű védelmét.