EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.5.30.

COM(2018) 386 final

2018/0211(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a csalás elleni uniós program létrehozásáról

{SWD(2018) 294 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A következő többéves pénzügyi keret elkészítésével összefüggésben az EU pénzügyi érdekeinek védelmét támogató programot kell kidolgozni és biztosítani kell a vámhatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást.

Az új programmal kapcsolatban a Bizottság előzetes értékelést végzett bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában, a 2016. évi költségvetési rendelet 30. cikke (4) bekezdésével összhangban.

E javaslat az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzíti, és a javaslatot 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az EU-ból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

•Indokok és célok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 325. cikke előírja, hogy a tagállamok és az EU közös kötelessége védelmezni az utóbbi pénzügyi érdekeit. Az EUMSZ 33. cikke előírja a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti vámügyi együttműködés erősítését. Az Unió korábbi, többéves költségvetéseinek végrehajtását intézkedések egész sora kísérte, melyek segítették a tagállamokat és az Unió egészét az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás megelőzésében és az az elleni küzdelemben, továbbá támogatták a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást és az együttműködést vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben. Ezen intézkedések közé tartozik: i. a Herkules III 1 kiadási program, mely a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni tevékenységeket támogatja, ii. a Csalás Elleni Információs Rendszer (a továbbiakban: AFIS), mely alapvetően a Bizottság által kezelt közös információs rendszer keretében működtetett vámügyi informatikai alkalmazások egész sorából tevődik össze és az 515/97/EK rendeletben 2 a Bizottságra ruházott feladatok elvégzése céljából hozták létre, és végül iii. a szabálytalanságkezelő rendszer (a továbbiakban: IMS), mely biztonságos elektronikus kommunikációs eszközként segíti a tagállamokat a felderített szabálytalanságok, így a csalások bejelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében és segítséget nyújt e szabálytalanságok kezeléséhez és elemzéséhez. Bár nehéz számszerűsíteni a pénzügyi hatásukat, segítségükkel nagy pénzösszegek kerültek vissza az uniós költségvetésbe. Például, a Herkules program finanszírozta az automatizált figyelési eszköz fejlesztését, mely a kereskedelmi folyamatokban rendellenességeket azonosító informatikai eszköz. Több vámügyi műveletben használták és döntő szerepe volt ruházati termékek és lábbelik harmadik országokból való behozatala során alulértékeléssel elkövetett, jelentős nagyságrendű csalások azonosításában.

Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekei csalásnak és szabálytalanságoknak vannak kitéve. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, évente közzétett jelentésből 3 kiderül, hogy az ilyen szabálytalanságok – köztük a csalás – nagyságrendje ingadozik ugyan, azonban az Unió részéről intézkedéseket tesz szükségessé. Továbbá, a következő többéves pénzügyi keret az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi és intézményi keret jelentős változásai közepette kerül végrehajtásra, melyek közül kiemelendő az Európai Ügyészség létrehozása és az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 (a továbbiakban: a PIF-irányelv) végrehajtása.

A költségvetés végrehajtásának szempontjából az IMS nem finanszírozási program, hanem operatív tevékenység. A Bizottságot az IMS-tevékenységgel ágazati jogszabályban bízták meg. Az IMS-rendszert megfelelően karban kell tartani és fejleszteni kell annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tehessenek a jelentéstételi kötelezettségeiknek és elláthassák a Bizottságot az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és az előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – felderítése és bejelentése terén elért legfontosabb eredmények elemzéséhez szükséges adatokkal.

A költségvetés végrehajtásának szempontjából az AFIS – az IMS-hez hasonlóan – operatív tevékenység. Különös tekintettel arra, hogy a bűnszervezetek egyre kifinomultabbá válnak és új kihívások jelentkeznek a csalás elleni küzdelemben, többek között a technológiai fejlődéssel összefüggésben, továbbra is fokozottan szükség van a vámhatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásra és a Bizottsággal való együttműködésre.

A csalás elleni uniós program nagy mértékben a Herkules III programra épül, néhány helyen javítja azt, például lehetővé teszi új kezdeményezések (pl. az adatelemzésre vonatkozó új kezdeményezés) finanszírozását, és kombinálja azt az AFIS és az IMS finanszírozási alapjával. A program teljes mértékben ki fogja használni az új költségvetési rendelet kínálta lehetőségeket is. A csalás elleni uniós program biztosítani fogja a tagállamok és a Bizottság által az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében végzett tevékenységekhez, valamint a tagállamok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtáshoz, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti, vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben folytatott együttműködéshez nyújtott uniós támogatás folytonosságát.

A csalás elleni uniós program emellett erősíteni és észszerűsíteni fogja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére tett erőfeszítésekhez, továbbá a vámügyi kérdésekben való kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás előmozdításához nyújtott meglévő uniós támogatást, kiaknázza a szinergiákat és rugalmasságot teremt a különböző jelenlegi intézkedések között.

A programnak két általános célkitűzése lesz:

1.Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme.

2.A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés támogatása.

A program az általános célkitűzésekből közvetlenül levezethető három egyedi célkitűzést fog követni:

1.A csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem.

2.Az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és az előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítése.

3.Eszközök biztosítása az információcseréhez, továbbá operatív tevékenységek támogatása a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás területén vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben.

•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

Számos uniós jogi aktus foglalkozik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével, elsősorban a következők: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 883/2013/EU, Euratom rendelet 5 , a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben való kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló 515/97/EK rendelet, és legutóbb az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló (EU) 2017/1939 rendelet 6 és a PIF-irányelv. Az ágazati jogszabályok az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak. A csalás elleni uniós program segítséget fog nyújtani a tagállamoknak és az érintett uniós szerveknek ahhoz, hogy jobban védelmezhessék az Unió pénzügyi érdekeit. A program a fent említett szakpolitikai eszközöket támogatja.

A vámügy területén a csalás elleni uniós program AFIS-komponense a továbbiakban is azokat a tevékenységeket fogja lefedni, amelyekkel a Bizottságot az 515/97/EK rendeletben megbízták. Végezetül, az IMS-komponens olyan tevékenységeket fog lefedni, amelyekkel a Bizottságot ágazati jogszabályokban bízták meg.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az új többéves pénzügyi kereten belül új eszköz kerül létrehozásra vámellenőrzési berendezések finanszírozására a vámunió megfelelő működésének elősegítése céljából, mely többek között támogatást nyújt majd a vámhatóságoknak ellenőrzési berendezések beszerzéséhez. A csalás elleni uniós program és a vámellenőrzési berendezések programja egymást kiegészítik, mivel a vámügyi területtel kapcsolatos támogatások különböző típusaira fognak összpontosítani: a csalás elleni uniós program többek között berendezések beszerzését fogja támogatni, például vámügyi területtel kapcsolatos, kis méretű berendezések beszerzését vámhatóságok és nem vámhatóságok számára, amikor ez kifejezetten az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja, míg az új vámellenőrzési berendezések programja nagy méretű vámellenőrzési berendezések beszerzését fogja finanszírozni, amivel biztosítható a tagállamokban a vámellenőrzések elvégzésének egységesebbé tétele.

Például, a következő berendezéstípusok tartozhatnak a csalás elleni uniós program hatálya alá a vámellenőrzési berendezések eszközével való átfedés nélkül: digitális kriminalisztikai berendezések, felügyeleti berendezések, hírszerzéssel kapcsolatos berendezések, a cigarettacsempészet elleni küzdelemhez használt berendezések, továbbá keresőkutyák. Ezen kívül a csalás elleni uniós program a vámellenőrzési berendezések eszközétől eltérően támogatást nyújt majd nem vámhatóságok számára, mint pl. az adóhatóságok, igazságügyi hatóságok, rendőri szervek és határrendészet, minisztériumok, különböző nyomozó hatóságok, korrupció elleni szervek, stb. számára.

Az olyan területekkel, mint a bel- és igazságüggyel és a vámügyekkel kapcsolatos uniós szakpolitikák, valamint ezek releváns programjai, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó kihívásokat fognak kezelni. Nem várható átfedés az említett programok és a csalás elleni uniós program között. Az éves munkaprogramok elkészítése során figyelemmel kell lenni a csalás elleni uniós program és az olyan területek, mint a bel- és igazságügy és a vámügy többi releváns programjai közötti átfedések elkerülésére és azonosítani kell a szinergiákat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A csalás elleni uniós program jogalapja kombinálni fogja az EUMSZ 325. cikkét, mely előírja, hogy a tagállamok és az EU közös kötelessége védelmezni az Unió pénzügyi érdekeit, és az EUMSZ vámügyi együttműködésről szóló 33. cikkét, mivel a csalás elleni uniós program AFIS-komponense által finanszírozott operatív szempontokról rendelkező 515/97/EK rendelet az EUMSZ 33. cikkére épül (az EUMSZ 325. cikke mellett) 7 .

•Szubszidiaritás

Az AFIS uniós hozzáadott értékét egyrészt az általa nyújtott koordinációs lehetőségek adják, elsősorban az adatok összegyűjtésével és az azokhoz való hozzáféréssel összefüggésben, amit nemzeti szinten nem lehetne megvalósítani, másrészt az, hogy elősegíti a nemzeti vámhatóságok küldetésének megfelelő teljesítését és a kölcsönös segítségnyújtásukat, továbbá a Bizottsággal folytatott együttműködést.

Az IMS az egyetlen uniós szintű adatbázis, amely uniós fellépésenként és tagállamonként összefoglalja a megosztott irányítás alá tartozó forrásokkal és az előcsatlakozási támogatási forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságokra – így a csalásokra – vonatkozóan bejelentett információkat. Lehetővé teszi különböző típusú elemzések elvégzését és segítséget nyújt egy tényeken alapuló, uniós csalás elleni politika kidolgozásához. Az Unió egészéről átfogó képet nyújtó ilyen rendszer hozzáadott értékét az adja, hogy lehetővé teszi a közös kockázatok és minták azonosítását, a csalás elleni küzdelmet szolgáló közös megközelítések meghatározását és alkalmazását az Unió pénzügyi érdekeinek hathatós és azonos mértékű védelme céljából.

Emellett a csalás elleni uniós program AFIS és IMS komponensébe tartozó tevékenységek végrehajtása uniós szinten történik a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban, melyek megfelelnek az arányosság elvének.

•Arányosság

A csalás elleni uniós program Herkules-komponense célirányos segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy teljesíthessék az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos kötelezettségüket. A komponens a javasolt célkitűzések megvalósításához szükséges mértékre korlátozódik és ezért megfelel az arányosság elvének.

A program AFIS és IMS komponense csak azokat a pénzügyi kötelezettségeket fedezik, amelyek a másodlagos jog alapján hárulnak a Bizottságra, és nem érintik az AFIS és az IMS operatív szempontjait. E tekintetben a komponensek megfelelnek az arányosság elvének.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Az előző Herkules program jogalapja (a 250/2014/EU rendelet) 2020 végén hatályát veszti. Ezért szükséges lesz csalás elleni uniós programot létrehozni egy új rendelettel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a Bizottság és a tagállamok olyan tevékenységeihez nyújtandó uniós támogatás folyamatosságát, amelyek a csalás elleni küzdelemhez történő segítségnyújtást szolgálják. A csalás elleni uniós program elfogadása lehetőséget kínál a Herkules-komponens kombinálására az AFIS és az IMS finanszírozási alapjával észszerűsítési célokból, továbbá operatív, igazgatási és költségvetési szinergiák feltárása érdekében.

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Herkules programot az elmúlt években kétszer értékelték. A Bizottság Herkules II program (2007–2013) értékeléséről szóló utólagos jelentését 2015 májusában fogadták el és továbbították az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 8 . A Bizottság Herkules III program (a program hétéves időszakának első felét, vagyis a 2014. január 1. és 2017 júniusa közötti időszakot átfogó) félidős értékeléséről szóló jelentését 2018 januárjának elején fogadták el és továbbították 9 . Az értékelés alapján a Herkules III program messzemenően teljesítette a küldetését, nevezetesen az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A programot ezért hatékonynak ítélték meg. Mivel a program relevánsnak bizonyult, mérlegelni kellene az operatív célkitűzéseinek kibővítését. A program koherenciáját megfelelő mechanizmusok biztosították. A program emellett általában véve hatékonynak bizonyult. Az értékelés során – a lehetséges javításokat illetően – javasolták az alkalmazás és a jelentéstételi folyamatok okozta terhek csökkentését. E célból a Bizottság megkezdte egy elektronikus irányítási rendszer használatát a program keretébe tartozó támogatási kérelmek benyújtásához, feldolgozásához és kezeléséhez. Az ilyen program valódi hozzáadott értéket teremt uniós szinten, és a program keretében végzett tevékenységek hatásai fenntarthatónak bizonyultak.

Az AFIS és az IMS nem finanszírozási programok, ezért nem tartoznak a vonatkozó értékelési ciklusokba. Ugyanakkor vannak olyan mutatók is, amelyek alapján értékelhető a kapcsolódó operatív tevékenységek terén elért teljesítményük 10 . Az AFIS esetében ezenfelül a Bizottság felméréseket végez, melyekről rendszeresen jelentéseket készít. A legutóbbi jelentések szerint a tagállami felhasználók több mint 80 %-a elégedett a különböző AFIS-alkalmazások funkcionalitásával és teljesítményével, valamint a nyújtott AFIS-képzésekkel.

Az Európai Számvevőszék a 19/2017. sz. különjelentésében megállapította, hogy bizonyos AFIS-alkalmazások hatékony eszközként szolgálnak a származás helytelen megjelölésével és az alulértékeléssel/alulszámlázással kapcsolatos lehetséges csalások azonosításához. Hasznos eszközök lehetnek a vámbevétel-kiesések nagyságának becsléséhez is 11 . Ugyanebben a különjelentésben az Európai Számvevőszék azt is megállapította, hogy az Unió vámügyi információcserére és az együttműködés fokozására szolgáló eszközeit és programjait nem használták ki teljes mértékben. A különjelentés további következtetése szerint az AFIS néhány váminformációs rendszerét nem használják kellő mértékben. Az Európai Számvevőszék 10/2015. sz. és 24/2016. sz. különjelentései az IMS-re vonatkozó ajánlásokat tartalmaztak.

A folyamatban lévő programok visszamenőleges értékeléseinek részletei a jogalkotási javaslatot kísérő előzetes értékelés 1.2. szakaszában találhatók.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2018. március 13-án a Bizottság egynapos műhelytalálkozót szervezett a tagállamokban az érdekelt felekkel (melyen túlnyomórészt a csalásellenes koordinációs szolgálatok és a vámigazgatási szervek képviselői vettek részt). Ennek során megvitatták a jövőbeni program keretében támogatható lehetséges tevékenységeket. A konzultáció megerősítette, hogy folytatni kell a meglévő támogatást egy csalás elleni uniós program formájában. Az előzetes értékelés 2. melléklete összefoglalja az érdekelt felekre irányuló konzultáció eredményeit.

A Bizottság nyilvános konzultációt is lefolytatott a jövőbeli ágazati jogszabályok elkészítése során, melyek a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatot fogják kísérni. A beérkezett válaszok közül csak nagyon kevés vonatkozott a csalás elleni uniós programmal kapcsolatos szempontokra.

•Külső szakvélemény

A Bizottság a Herkules III program teljesítményének 250/2014/EU rendeletben előírtaknak megfelelő értékeléséhez külső vállalkozót vett igénybe. A külső vállalkozó független tanulmánya 12 lehetővé tette a Herkules III program részletes félidős értékelését és ötleteket tartalmazott a program lehetséges célkitűzéseire és tevékenységeire vonatkozóan, elsősorban a tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködés, a nem uniós partnerekkel való együttműködés, valamint az új technológiai fejlemények kihívásainak kezelése tekintetében. A tanulmány azonban azt is megállapította, hogy csak néhány intézkedés keretében került sor a nemzeti hatóságok alkalmazottai közötti csereprogramokra és nemzetközi szereplők részvételére.

•Hatásvizsgálat

•Egyszerűsítés

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló rendelet tervezete a program egyedi célkitűzéseihez kapcsolódó, következő három fő mutatóról rendelkezik:

1.A csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésének és az ezek elleni küzdelem elősegítése, melynek mérőszámai a következők:

·A program keretében szervezett és (társ)finanszírozott tevékenységekkel való elégedettség szintje.

·A programból évente támogatásban részesülő tagállamok százalékos aránya.

2.A felhasználók elégedettségi szintje a szabálytalanságkezelő rendszer használatával kapcsolatban.

3.A kölcsönös segítségnyújtás keretében rendelkezésre bocsátott információ száma és a támogatott, kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységek száma.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A rendelet I. fejezete meghatározza a csalás elleni uniós program alapvető paramétereit a következő többéves pénzügyi keret 2021–2027 közötti időszakára vonatkozóan, ideértve a program alkalmazási körét és pénzügyi keretösszegét a program három komponense (Herkules, AFIS és IMS) szerinti bontásban. Az I. fejezet meghatározza továbbá a harmadik országok programban való részvételének feltételeit. A program végrehajtását illetően az I. fejezet nagyrészt a költségvetési rendeletre hivatkozik. Az AFIS által fedezett költségeket illetően e rendelet I. melléklete rögzíti a program keretében fedezett költségek indikatív listáját.

A II. fejezet rendelkezik a program vissza nem térítendő támogatásokkal történő végrehajtásának részleteiről, különös tekintettel a vissza nem térítendő támogatások lehetséges kedvezményezettjeinek körére. E kedvezményezettek közé tartoznak azok a hatóságok, amelyek hozzájárulhatnak a program valamely célkitűzésének megvalósításához, bármelyik következő országból: tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület, a programhoz társult harmadik ország vagy a munkaprogramban felsorolt harmadik ország.

A III. fejezet meghatározza a programmal kapcsolatban a programozás, a nyomon követés és az értékelés szempontjaira vonatkozó rendelkezéseket. E fejezet meghatározza továbbá a mutatókat és az alkalmazandó jelentéstételi módszereket, és rendelkezik az időközi értékelés eljárásának részleteiről. Továbbá rendelkezik a Bizottság arra való felhatalmazásáról, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el szűken meghatározott célokból.

A IV. fejezet ismerteti az átmeneti és záró rendelkezéseket, és rendelkezik a Herkules III programról szóló rendelet és az 515/97/EK rendelet AFIS-ra vonatkozó finanszírozási rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről.

2018/0211 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a csalás elleni uniós program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 325. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke előírja, hogy az Unió és a tagállamok küzdenek a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység ellen. Az Uniónak támogatnia kell az ezeken a területeken folytatott tevékenységeket.

(2)Az ilyen kezdeményezések múltbeli támogatása a 804/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 15 (a továbbiakban: a Herkules program) révén, amelyet a 878/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 16 (a továbbiakban: a Herkules II program) módosított és meghosszabbított, és melyet a 250/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 (a továbbiakban: a Herkules III program) hatályon kívül helyezett és annak helyébe lépett, lehetővé tette az Unió és a tagállamok által vállalt tevékenységek fokozását a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemben.

(3)Az Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok és csalás tagállamok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok általi, a szabálytalanságkezelő rendszeren (a továbbiakban: IMS) keresztüli bejelentésének elősegítése az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra 18 , az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra 19 , a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, továbbá a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre 20 , a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra 21 , valamint az előcsatlakozási támogatásra 22 vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott követelmény a 2014–2020 közötti és az azutáni programozási időszakot illetően. Az IMS biztonságos elektronikus kommunikációs eszközként segíti a tagállamokat, valamint a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat a felderített szabálytalanságok bejelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében és segítséget nyújt a szabálytalanságok kezeléséhez és elemzéséhez.

(4)Az 515/97/EK tanácsi rendeletben 23 és a 2009/917/IB tanácsi határozatban 24 foglaltak szerint az Unió támogatja a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és a Bizottság együttműködését.

(5)Ezt a támogatást különböző operatív tevékenységekhez nyújtják. Ezek közé tartozik a Csalás Elleni Információs Rendszer (a továbbiakban: AFIS), mely egy, a Bizottság által kezelt közös információs rendszer keretében üzemeltetett vámügyi informatikai alkalmazások egész sorából összetevődő információtechnológiai platform. Az IMS-t is az AFIS-platform keretében működtetik. Egy ilyen rendszerhez stabil és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani az évek során a fenntarthatósága biztosítása érdekében.

(6)Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a szabálytalanságok bejelentése, továbbá a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben való kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás és együttműködés terén nyújtott uniós támogatást egyetlen program, nevezetesen a csalás elleni uniós program (a továbbiakban: a program) keretében kell észszerűsíteni a szinergiák és a költségvetési rugalmasság növelése, valamint az irányítás egyszerűsítése céljából.

(7)A program ezért kombinálja egymással a Herkules programra támaszkodó egyik komponenst, az IMS finanszírozását biztosító komponenst, és egy harmadik komponenst, mely az 515/97/EK rendeletben a Bizottságra ruházott tevékenységeket, ideértve az AFIS-platformot, finanszírozza.

(8)Az AFIS-platform különböző információs rendszerekből áll, egyikük a váminformációs rendszer (a továbbiakban: VIR). A VIR egy automatizált információs rendszer, melynek célja, hogy segítse a tagállamokat a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, kivizsgálásában és a vádemelésben azáltal, hogy lehetővé teszi az információk gyorsabb terjesztését, és ezáltal növeli a tagállamok vámigazgatási szervei együttműködési és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. A VIR egyetlen infrastruktúrában kezeli a közigazgatási és a rendőrségi együttműködési ügyeket. A VIR közigazgatási együttműködés céljából történő alkalmazását az 515/97/EK rendelet szabályozza, melyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 33. cikke és 325. cikke alapján fogadtak el. A VIR rendőrségi együttműködés céljából történő alkalmazását a 2009/917/IB határozat szabályozza, melyet az Európai Unióról szóló szerződés 30. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján fogadtak el. A VIR rendőrségi együttműködés céljából történő alkalmazása technikailag nem választható el a közigazgatási együttműködés céljából történő alkalmazásától, mivel mindkét együttműködési forma egyetlen információtechnológiai rendszerben működik. Tekintettel arra, hogy a VIR csupán egyike az AFIS keretében működtetett számos információs rendszernek, és arra, hogy a VIR-ben a rendőrségi együttműködési ügyek száma jóval kisebb a közigazgatási együttműködési ügyek számánál, az AFIS rendőrségi együttműködés céljából történő alkalmazása úgy tekinthető, hogy az csupán kiegészíti a VIR közigazgatási együttműködés céljából történő alkalmazását.

(9)Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozóan a program pénzügyi keretösszegét, amely [a hivatkozást aktualizálni kell az új intézményközi megállapodásnak megfelelően: a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 17. pontja 25 ] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(10)E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet tartalmazza és meghatározzák elsősorban a költségvetés elkészítésére és a költségvetés vissza nem térítendő támogatásokkal, közbeszerzésekkel, pénzdíjakkal és közvetett irányítással való végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(11)E rendelet keretében a finanszírozás típusait és a végrehajtás módozatait az alapján kell kiválasztani, hogy mennyiben képesek megvalósítani az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen a kontrollok költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Idetartozik a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett egyösszegű átalányok, százalékos átalányok és egységköltségek, valamint a tárgyát képező művelet költségeitől független finanszírozás alkalmazásának mérlegelése.

(12)Annak érdekében, hogy a program keretében biztosítható legyen az 515/97/EK rendeletben a Bizottságra ruházott összes tevékenység – ideértve az AFIS-platform – finanszírozásának folyamatossága, az I. melléklet indikatív listájában felsorolt tevékenységek finanszírozandók.

(13)A vámellenőrzési berendezések beszerzésének pénzügyi támogatására szolgáló uniós eszközből 26 történő berendezés-beszerzés pozitív hatást gyakorolhat az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelemre. Mind a vámellenőrzési berendezések beszerzésének pénzügyi támogatására szolgáló uniós eszköz, mind a program tekintetében ügyelni kell az uniós támogatások közötti átfedések elkerülésére. A program keretében nyújtott támogatásnak alapvetően az olyan berendezések beszerzésére kell irányulnia, amelyek nem tartoznak a vámellenőrzési berendezések beszerzésének pénzügyi támogatására szolgáló uniós eszköz hatálya alá, vagy az olyan berendezésekére, amelyek kedvezményezettjei a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogatásának uniós eszköze kedvezményezett hatóságaitól eltérő hatóságok. Az átfedések elkerüléséről különösen az éves munkaprogramok elkészítése során kell gondoskodni.

(14)A programnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak részvétele előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is. A programnak nyitva kell állnia a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, és a potenciális tagjelöltek, valamint az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok részvétele előtt is, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban. A programnak nyitva kell állnia más harmadik országok előtt is, feltéve, hogy az uniós programokban való részvételüket szabályozó egyedi megállapodást kötnek.

(15)Tekintettel a Herkules programok korábbi értékeléseire, a program erősítése érdekében kivételesen lehetővé kell tenni a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok részvételét anélkül, hogy e jogalanyoknak viselniük kellene részvételük költségeit.

(16)A programot a „Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen – Átfogó uniós stratégia” című, 2013. június 6-i bizottsági közleményben 27 felsorolt ajánlások és intézkedések, valamint az e közlemény végrehajtásáról szóló, 2017. május 12-i eredményjelentés 28 figyelembevételével kell végrehajtani.

(17)Az Unió 2016-ban megerősítette az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvét (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv a dohánytermékek bevételkieséseket okozó, tiltott, határon átnyúló kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozik és e tekintetben az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét kell szolgálnia. A programnak támogatnia kell az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének titkárságát a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatainak ellátásában. A programnak támogatnia kell a titkárság által a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel összefüggésben szervezett egyéb tevékenységeket is.

(18)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 29 , a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel 30 , a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 31 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel 32 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, köztük a csalás megelőzését, felderítését, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e a csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket 33 . A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(19)EGT-tag harmadik országok részt vehetnek uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amennyiben a megállapodás alapján hozott határozat rendelkezik a programok végrehajtásáról. Harmadik országok is részt vehetnek más jogi eszközök alapján. E rendeletbe külön rendelkezést kell bevezetni, mely biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(20)

(21)A [a hivatkozást aktualizálni kell az új TOT-határozatnak megfelelően: 2013/755/EU tanácsi határozat 34 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(22)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 35 (22) és (23) bekezdése szerint szükséges értékelni a programot a nyomon követésre vonatkozó követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján, egyidejűleg elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények közé tartozhatnak mérhető mutatók, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlati hatásai.

(23)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program nyomonkövetési és értékelési keretére vonatkozó rendelkezések meghatározása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(24)Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkének (1) és (2) bekezdése rendelkezik az AFIS finanszírozásának jogalapjáról. E rendeletnek az említett jogalap helyébe kell lépnie és új jogalapot kell létrehoznia. Ezért az 515/97/EK rendelet 42a. cikkében az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni.

(25)A Herkules III program létrehozásáról szóló 250/2014/EU rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozott. E rendelet rendelkezik a Herkules III program utáni programról, 2021. január 1-jével kezdődően. A 250/2014/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a csalás elleni uniós programot (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

A program célkitűzései

(1)A program általános célkitűzései a következők:

a)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme;

b)a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés támogatása.

(2)A program egyedi célkitűzései a következők:

a)a csalás, korrupció és az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem;

b)az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és az előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítése;

c)eszközök biztosítása az információcseréhez, továbbá operatív tevékenységek támogatása a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás területén vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben.

3. cikk

Költségvetés

(1)A programnak a 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 181,207 millió EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

a)114,207 millió EUR a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésre;

b)7 millió EUR a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésre;

c)60 millió EUR a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésre.

(3)Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket.

4. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban,

c)az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

a)méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében,

b)meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások az [új költségvetési rendelet] 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek,

c)nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan,

d)garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

5. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekkel.

(2)A program a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, továbbá az utazási költségek és napidíjak visszatérítése formájában – nyújthat finanszírozást a költségvetési rendelet 238. cikkében meghatározottak szerint.

(3)A program az 515/97/EK rendelettel összhangban tett intézkedésekhez nyújthat finanszírozást, elsősorban az I. melléklet indikatív listájában említett költségek fedezéséhez.

(4)Amennyiben a támogatott intézkedés berendezés beszerzését foglalja magában, a Bizottság adott esetben koordinációs mechanizmust hoz létre az uniós programokból nyújtott támogatásból beszerzett összes berendezés hatékonyságának és az azok közötti interoperabilitás biztosítása céljából.

6. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

A harmadik országnak, amely nemzetközi megállapodás szerint hozott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján vesz részt a programban, biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az Európai Csalás Elleni Hivatal esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok lefolytatásához való jog, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket és szemléket, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

II. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

7. cikk

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor. 

8. cikk

Támogatható intézkedések

Kizárólag a 2. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó intézkedések finanszírozhatók.

9. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)A költségvetési rendelet 197. cikkében említett feltételeken túl a (2) bekezdésben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)az alábbi országok bármelyikében letelepedett hatóságok, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben említett célkitűzések valamelyikének megvalósításához:

a)tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

b)a programhoz társult harmadik ország;

c)a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett.

b)kutatási és oktatási intézmények, valamint nonprofit szervezetek, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben említett valamelyik célkitűzés megvalósításához, feltéve, hogy azok valamely tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett, munkaprogramban felsorolt harmadik országban telepedtek le és legalább egy éve ott működnek;

c)bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany.

(3)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett, a (2) bekezdésben említett jogalanyok kivételesen jogosultak a részvételre, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett, a (2) bekezdésben említett jogalanyoknak főszabály szerint viselniük kell részvételük költségeit.

III. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

10. cikk

Munkaprogram

A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

11. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)A 2. cikkben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a II. melléklet tartalmazza.

(2)A programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépések hatékony értékelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése, továbbá e rendelet nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése céljából, ahol azt szükségesnek ítéli.

(3)A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire és adott esetben a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

12. cikk

Értékelés

(1)Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.

(3)A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával és az Európai Számvevőszékkel.

13. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezések meghatározása céljából, a 11. cikknek megfelelően.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Az uniós finanszírozás eredetének elismerése és az annak láthatóságáról való gondoskodás nem követelmény azokban az esetekben, ahol a csalás elleni tevékenységek és a vámügyi operatív tevékenységek eredményes elvégzését veszélyeztető kockázat áll fenn.

(2)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 2. cikkben említett célkitűzésekhez.

16. cikk

Az 515/97/EK rendelet módosítása

Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkében az (1) és a (2) bekezdést el kell hagyni.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 250/2014/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a 250/2014/EU rendelet és az 515/97/EK rendelet 42a. cikke szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)A program pénzügyi keretösszegéből a program és a 250/2014/EU rendelet és az 515/97/EK rendelet 42a. cikke alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 36

⌧ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

⌧ határozott időtartam

–⌧    Időtartam: 2021.01.01-től 2027.12.31-ig

–⌧    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig

–⌧    Pénzügyi hatás: 2021-től 2030-ig a kifizetési előirányzatok esetében

– ◻ határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 37  

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ a végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

⌧ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–⌧ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik: A dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezmény (a továbbiakban: FCTC) titkársága.

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciát nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 41  

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet a pénzügyi kimutatás mellékletébe kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE-ra.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻     A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Az elvégzendő feladatok leírása:

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☑    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 250/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 6. o.).

(2)    A legutóbb az (EU) 2015/1525 rendelettel módosított, a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(3)    Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló valamennyi jelentés (PIF-jelentés) elérhető a Bizottság honlapján: https://ec.europa.eu/anti-fraud/about-us/reports/communities-reports_en.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(6)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1.o.).

(7)    Az AFIS olyan tevékenységeket fed le, amelyek nem tartoznak az EUMSZ 325. cikkének hatálya alá (pl. vámügyi együttműködés illegális termékekkel kapcsolatban).

(8)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Herkules II program célkitűzéseinek megvalósításáról, COM(2015) 221 final.

(9)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 250/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet félidős értékeléséről, COM(2018) 3 final.

(10)    Nevezetesen az AFIS-tevékenységekről szóló, az 515/97/EK rendelet 51a. cikke szerinti bizottsági éves jelentések alapján az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló bizottsági jelentés (PIF-jelentés) részeként. Az IMS értékelését az e jelentést kísérő „Az EUMSZ 325. cikkének tagállamok általi végrehajtása” című bizottsági szolgálati munkadokumentum és „A Bizottság PIF-jelentésével kapcsolatos ajánlások nyomon követése” című dokumentum tartalmazza. A 2016. évi jelentéshez lásd: COM (2017) 383 final és SWD(2017) 266, 267 és 270 final.

(11)    Az Európai Számvevőszék 19/2017. sz. különjelentése: „Behozatali eljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire”, 2017. december 5.

(12)    A Herkules III program félidős értékelése, Zárójelentés, CEPS, Economisti Associati, CASE, wedoIT, 2017 (https://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/herculeiii_midterm_evaluation_en.pdf).

(13)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(14)    [ref]

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 804/2004/EK határozata (2004. április 21.) a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule program) létrehozásáról (HL L 143., 2004.4.30., 9. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 878/2007/EK határozata (2007. július 23.) a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule II program) létrehozásáról szóló 804/2004/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 193., 2007.7.25., 18. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 250/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló program (Hercule III program) létrehozásáról és a 804/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 6. o.).

(18)    A Bizottság (EU) 2015/1971 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Bizottság (EU) 2015/1975 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 6. o.).

(19)    A Bizottság (EU) 2015/1970 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Bizottság (EU) 2015/1974 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 1. o.).

(20)    A Bizottság (EU) 2015/1973 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és a Bizottság (EU) 2015/1977 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 15. o).

(21)    A Bizottság (EU) 2015/1972 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és a Bizottság (EU) 2015/1976 végrehajtási rendelete (2015. július 8.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel gyakoriságának és formátumának a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 293., 2015.11.10., 11. o.).

(22)    Az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 132., 2014.5.3., 32. o.) 16. cikke.

(23)    A legutóbb az (EU) 2015/1525 rendelettel módosított, a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(24)    A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).

(25)    Aktualizálandó hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő internetcímen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32013Q1220(01) .  

(26)    [ref]

(27)    COM(2013) 324 final

(28)    COM(2017) 235 final

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o).

(30)    HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(31)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(32)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(34)    A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(35)    Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(36)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(37)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(38)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(39)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(40)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(41)    A kerekítés miatt lehetnek eltérések.

(42)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(43)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(44)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(45)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(46)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 386 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a csalás elleni uniós program létrehozásáról

{SWD(2018) 294 final}

I. MELLÉKLET

A program által az 515/97/EK rendelettel összhangban lefolytatott intézkedésekkel kapcsolatban finanszírozott költségek indikatív listája:

a)    az állandó technikai infrastruktúra telepítési és karbantartási költségei, mely a tagállamok rendelkezésére bocsátja a közös vámügyi műveletek és egyéb operatív tevékenységek összehangolásához szükséges logisztikai, irodai automatizálási és informatikai eszközöket;

b)    a tagállamok vagy adott esetben harmadik országok közösségi küldetésekben, a Bizottság által vagy a Bizottsággal közösen szervezett közös vámügyi műveletekben, valamint a Bizottság által vagy a Bizottsággal közösen szervezett képzésekben, ad hoc üléseken, a tagállamok által lefolytatott igazgatási vizsgálatokat vagy operatív intézkedéseket előkészítő és értékelő üléseken résztvevő képviselői utazási költségeinek és napidíjának megtérítése és indokolt esetben a számukra fizetett egyéb térítések;

c)    az informatikai infrastruktúra (hardver), a szoftver és a hálózati kapcsolatok beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához, valamint a vonatkozó előállító, támogató és képző szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások, amelyek az 515/97/EK rendeletben meghatározott intézkedések, különösen a csalás megelőzése és a csalás elleni küzdelem megvalósítására szolgálnak;

d)    az információszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások és az információkhoz, adatokhoz és adatforrásokhoz az 515/97/EK rendeletben meghatározott intézkedések, különösen a csalás megelőzése és a csalás elleni küzdelem megvalósítása céljából történő hozzáférést biztosító, kapcsolódó intézkedések kiadásai;

e)    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikke és különösen az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB határozat alapján elfogadott eszközök által előírt váminformációs rendszer használatához kapcsolódó kiadások, amennyiben ezen eszközök rendelkeznek arról, hogy a fenti kiadások az Európai Unió általános költségvetését terhelik;

f)    a c) pontban ismertetett célokra használt közös kommunikációs hálózat uniós komponenseinek beszerzéséhez, tanulmányozásához, fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó kiadások.

II. MELLÉKLET

A PROGRAM NYOMON KÖVETÉSÉT SZOLGÁLÓ MUTATÓK

A program szoros nyomon követésére a program általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján, továbbá az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása céljából kerül sor. E célból az adatgyűjtés a következő fő mutatók tekintetében történik:

1. egyedi célkitűzés A csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem.

1. mutató A csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésének és az ezek elleni küzdelem elősegítése, melynek mérőszámai a következők:

1.1.: A program keretében szervezett és (társ)finanszírozott tevékenységekkel való elégedettség szintje.

1.2.: A programból évente támogatásban részesülő tagállamok százalékos aránya.

2. egyedi célkitűzés Az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és az előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – így a csalások – bejelentésének elősegítése.

2. mutató A felhasználók elégedettségi szintje a szabálytalanságkezelő rendszer használatával kapcsolatban.

3. egyedi célkitűzés Eszközök biztosítása az információcseréhez, továbbá operatív tevékenységek támogatása a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás területén vámügyi kérdésekben.

3. mutató A kölcsönös segítségnyújtás keretében rendelkezésre bocsátott információ száma és a támogatott, kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos tevékenységek száma.