Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018PC0339

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az államkötvény-fedezetű értékpapírokról

COM/2018/339 final

Brüsszel, 2018.5.24.

COM(2018) 339 final

2018/0171(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az államkötvény-fedezetű értékpapírokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2018) 251 final}
{SWD(2018) 252 final}
{SWD(2018) 253 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

E javaslat célja az államkötvény-fedezetű értékpapírok piaci kereslet által vezérelt fejlesztésének lehetővé tétele, amely Európa pénzügyi szektorán belül elősegíti a további integrációt és diverzifikációt, ezáltal erősebbé és ellenállóbbá teszi a gazdasági és monetáris uniót. A pénzügyi rendszeren belüli integráció, kockázat-diverzifikáció és kockázatcsökkentés javításával ez a kezdeményezés kiegészíti a bankunió és a tőkepiaci unió egyéb elemeit.

A pénzügyi világválság és az euróövezeti államadósság-válság óta a pénzügyi intézményekre vonatkozó közös prudenciális követelmények és szanálási szabályok végrehajtásával jelentős előrelépések történtek az Unió és az euróövezet pénzügyi szektorának stabilizálása és a további integrációhoz szükséges feltételek megteremtése terén. Ez többek között olyan reformoknak köszönhető, mint a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 1 , az egységes felügyeleti mechanizmus 2 és az egységes szanálási mechanizmus létrehozása, valamint a tőkekövetelményekről szóló rendelet 3 . Mindeközben a pénzügyi piacok nemzeti határokon átnyúló további integrációjában és diverzifikációjában jelentős potenciál rejlik Európa, valamint a gazdasági és monetáris unió ellenállóbbá tételének szempontjából, a tőkepiacokon keresztül megvalósuló jobb kockázat-diverzifikáció és a sokkhatások fokozottabb elnyelése révén. Ez a célja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy a tőkepiaci unió keretében tovább mélyítse és integrálja az európai tőkepiacokat. Különösen az euróövezet bankszektora továbbra is sebezhető az állam és a bankok közötti kapcsolat, pontosabban a kormányzatok és a joghatóságuk alá tartozó bankok hitelképessége közötti szoros kétirányú kötődés miatt, ami részben a bankok azon gyakorlatának tudható be, hogy államkötvény-portfóliójukat a hazai eszközökre összpontosítják (ún. „hazafelé tekintés”). Az ebből fakadó destabilizáló hatású potenciális kölcsönös átterjedés és pénzügyi instabilitás nyilvánvalóvá vált az euróövezeti államadósság-válság alkalmával: az államok hitelképességének romlása az alacsonyabb kötvényértékek következtében mérleggel kapcsolatos problémákat okozott a joghatóságaik alá tartozó bankok számára; ennek nyomán a bankok nehézségei közvetlenül („bankmentés”) vagy például a hitelezési és gazdasági tevékenység gyengülésének betudható alacsonyabb adóbevételeken keresztül nyomást gyakoroltak a kormányzati költségvetésekre. A kormányzataikkal fennálló ilyen kötődések mellett a bankok továbbra is jelentős mértékben ki vannak téve a székhelyük szerinti ország gazdasági fejlődésének (a nem megfelelő mértékű határokon átnyúló diverzifikáció következtében).

Emellett, annak ellenére, hogy a teljes államadósság a pénzügyi világválság után egészen a közelmúltig növekedett, a korszerű pénzügyi rendszerben „biztonságos eszközökként” szolgáló magas minősítésű euróban denominált államkötvények rendelkezésre állása csökkent. Ugyanakkor a bankok és egyéb pénzügyi intézmények ilyen eszközök iránti kereslete megnövekedett, többek között a nagymértékben likvid eszközökből álló elegendő puffer meglétére vonatkozó új szabályozási követelmények (például a likviditásfedezeti rátára vonatkozóan) következtében.

A bankunió fejlesztését, illetve a gazdasági és monetáris unió elmélyítését célzó bizottsági erőfeszítések részeként, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló 2017. májusi vitaanyaggal összhangban, illetve Juncker elnök úrnak az Unió helyzetét értékelő beszédét kísérő 2017. szeptemberi szándéknyilatkozatnak és a GMU elmélyítésére irányuló 2017. decemberi csomagnak megfelelően ennek a javaslatnak a célja egy olyan keret létrehozása, amely lehetővé teszi az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacvezérelt fejlesztését.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokat a magánszektor hozná létre. A magánszektorba tartozó gazdálkodó egységek piaci forrásokból egy mögöttes államkötvény-portfóliót állítanának össze, ezt követően pedig ezeket a kötvényeket egy jogilag különálló és önálló gazdálkodó egységnek továbbítanák, amelyet abból az egyetlen célból hoznak létre, hogy olyan értékpapírokat bocsásson ki a befektetők számára, amelyek alapján jogosulttá válnak az említett mögöttes portfólió által termelt bevételből való részesedésre. A mögöttes portfólióból származó minden veszteséget a különböző kibocsátott értékpapírok viselnék egy meghatározott sorrendben (a veszteségek először a hátrébb sorolt vagy alárendelt értékpapírok tulajdonosaira hárulnának, és az előbbre sorolt követelések birtokosai csak ezek után lennének veszteségviselők).

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem támaszkodnának a tagállamok közötti kockázatmegosztásra vagy adóügyi kölcsönösségre. A kockázatok és az esetleges veszteségek csak a magánbefektetők között oszlanának meg. Következésképpen az államkötvény-fedezetű értékpapírok nagymértékben eltérnek az eurókötvényektől.

2016 közepén az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) egy magas szintű munkacsoportot (a továbbiakban: ERKT-munkacsoport) hozott létre az államkötvény-fedezetű értékpapírok előnyeinek és megvalósíthatóságának értékelése érdekében. Az ERKT munkacsoport számos tagállam központi bankjának és pénzügyi felügyeleti hatóságának, valamint az európai intézmények (az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság) és ügynökségek (az Európai Bankhatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) képviselőiből, illetve államadósság-kezelőkből és a tudományos körök képviselőiből állt.

Az ERKT munkacsoport megállapította 4 , hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának fejlődése bizonyos körülmények között válna lehetővé. Mindazonáltal az államkötvény-fedezetű értékpapírok életképessége végső soron csak piaci teszteléssel állapítható meg. Ez a javaslat megnyitja az utat egy ilyen piaci tesztelés előtt.

Az ERKT munkacsoport egyik legfontosabb megállapítása, amit a piaci szereplők és az egyéb érdekelt felek véleményének kikérése is alátámasztott, hogy a jelenlegi keretszabályozás jelentős akadályokat gördít az államkötvény-fedezetű értékpapírok fejlődése elé. A meglévő keretszabályozás értelmében az államkötvény-fedezetű értékpapírok meghatározás szerint értékpapírosítási termékeknek minősülnének, ezért sokkal kedvezőtlenebb feltételek vonatkoznának rájuk mint az euróövezeti államkötvényekből álló mögöttes portfólióra (például magasabb tőkekövetelmények, likviditásfedezetre és biztosítékra való korlátozott jogosultság/jogosultság hiánya, szigorúbb befektetési korlátok a különböző befektetői osztályok számára stb.) Ugyanakkor a mögöttes eszközök sajátosságainak, illetve az az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabványosított és egyszerű jellegének következtében ezek az értékpapírok olyan kockázatokat hordoznak magukban, amelyek jobban hasonlítanak a mögöttes államkötvényeket jellemző kockázatokhoz mint a szokványos értékpapírosítás kockázataihoz. Például az államkötvény-fedezetű értékpapírok értékpapírosításának kibocsátója és a végső befektető között nincs tájékoztatási aszimmetria, mivel a mögöttes eszközöket jól ismerik, és a piacon kereskedést folytatnak ezekkel.

Ezért szükség van a keretszabályozás olyan jellegű kiigazítására, hogy figyelembe vegye az államkötvény-fedezetű értékpapírok egyedi jellemzőit. Fontos megjegyezni, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetővé tétele nem vonja maga után az állampapír-kitettségek szabályozásának módosítását. Ahogy azt a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló 2017. májusi vitaanyag megállapítja, az utóbbi mélyreható következményekkel járna, többek között az uniós bankok pénzügyi stabilitását és egyenlő versenyfeltételeit illetően.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Mivel az államkötvény-fedezetű értékpapírok újító elgondolásnak számítanak és gyakorlatban még nem léteznek, az ilyen típusú instrumentumokra még nem dolgoztak ki olyan megfelelő rendeletet, amely figyelembe venné ezek egyedi jellemzőit.

Ahogy arra fentebb már történt utalás, a jelenlegi jogi keretben az államkötvény-fedezetű értékpapírokat értékpapírosítási termékekként határoznák meg. Így az értékpapírosításra vonatkozó keretszabályozás – amely megfelelő a jelenlegi értékpapírosításokhoz – eredményeképp az államkötvény-fedezetű értékpapírokba való befektetés magasabb szabályozási terhekkel járna, mint az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját képező euróövezeti államkötvényekbe való közvetlen befektetés. Például ami a bankok tőkekövetelményeit illeti, az euróövezeti államkötvények kockázati súlya nulla (azaz az ilyen kötvényekbe való befektetés fedezéséhez a bankoknak semmilyen tőkét nem kell fenntartaniuk), míg az értékpapírosítási ügyletrészsorozatokba való befektetésekhez pozitív és – a szenioritástól függően – gyakran meglehetősen magas tőkekövetelmények párosulnak.

Általánosságban az értékpapírosítási termékek magasabb terheinek oka (az értékpapírosítási keret semlegességének hiánya) az értékpapírosítás sajátos kockázataiban keresendő, amelyek elsősorban az értékpapírosítási termékek kezdeményezői és a befektetők közötti tájékoztatási aszimmetriára vezethetők vissza. Ezt az aszimmetriát jellemzően az eszközök átláthatatlan jellege és a struktúra összetettsége együttesen okozzák, és ezek ügynöki kockázatokat és jogi kockázatokat eredményeznek. A szokásos értékpapírosítás esetén az ügynöki kockázatok abból a tényből fakadnak, hogy az ilyen termékek kezdeményezői jelentősen több ismerettel rendelkeznek az értékpapírosítási portfóliót alkotó eszközökről mint a befektetők. Nyilvánvalóan ez a helyzet áll fenn azokban az esetekben, amikor egy bank jelzálogkölcsönöket nyújt, majd értékpapírosítja azokat. A jelzálogkölcsön felvevőit illetően a befektetőknek nincs hozzáférésük ugyanazokhoz az információkhoz, mint a banknak. Ezért akár azt is feltételezhetik, hogy a bank először vagy kizárólag a legkevésbé jövedelmező/kockázatosabb jelzálogkölcsönöket értékpapírosítja. Ennek az ügynöki problémának a következtében számos intézményi befektető és bank nem fektet be értékpapírosításba, ha a kibocsátó nem tartja meg a mögöttes eszközökkel kapcsolatos kockázatok egy részét.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok azonban két fő jellemzővel rendelkező specifikus pénzügyi termékek. Az első, hogy a tipikus értékpapírosítási struktúrákra jellemző tájékoztatási aszimmetriák és összetettségek közül számos nincs jelen, mivel az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója euróövezeti államkötvényekből áll. Ezeket az eszközöket a piaci szereplők jól ismerik és értik. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes eszközportfóliójának struktúrája előre meg van határozva (azaz az egyes tagállamok államkötvényeinek súlya kis eltéréssel arányos lenne az Európai Központi Bank tőkéjéhez való hozzájárulásukkal). A második, hogy az euróövezeti államkötvények rendszeres piaci kereskedés tárgyát képezik. Ez azt jelenti, hogy bárki vállalhat velük kapcsolatos pénzügyi kockázatot, anélkül hogy értékpapírosításhoz kellene folyamodnia.

Ennélfogva az értékpapírosításra jellemző szabályozási terhek nem indokoltak az ezen szabályozási javaslat meghatározása szerinti államkötvény-fedezetű értékpapírok esetében.

E javaslat az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosításról szóló közelmúltbeli rendelet tárgyához hasonló problémát kezel. Konkrétan a közelmúltbeli STS rendeletet ((EU) 2017/2402 rendelet) az indokolja, hogy egyszerű, átlátható és egységesített módon, illetve az uniós normáknak megfelelően strukturált értékpapírosítás esetén az ilyen tulajdonságok adott (és a gyakorlatban kedvezőbb) szabályozással való elismerésének hiánya indokolatlanul akadályozná ezek fejlődését.

Tekintettel az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes eszközeinek, konkrétan az euróövezeti államkötvények jellegére, a (hagyományos) értékpapírosítás szabályozása és az instrumentum tényleges kockázata/bizonytalansága közötti eltérés még hangsúlyosabb az államkötvény-fedezetű értékpapíroknál, mint az az STS értékpapírosítás esetében volt. Ez két okból van így: (1) a mögöttes eszközök (azaz konkrétan az euróövezeti államkötvények) egyszerűbbek, átláthatóbbak és egységesebbek; és (2) az euróövezeti államkötvényekre tulajdonságaik és pénzügyi szektoron belüli funkcióik fényében a legkedvezőbb szabályozás vonatkozik.

Emellett a kormányzati kötvényekkel kapcsolatos befektetési döntések az érintett mennyiségek, az élénk verseny és a magas piaci likviditás következtében különösen érzékenyek a költségekre és a díjakra. Az ilyen eszközökbe befektetni kívánó pénzügyi intézmények nézőpontjából a felmerülő költségek közé tartozik a megvásárlásukhoz kapcsolódó tőkeköltség. Ezért e szabályozási korlát kezelésének elmaradása valószínűleg nagyobb akadályozó hatást fejtene ki az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának fejlődésére, mint amilyen hatással járt volna például az STS értékpapírosításra.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A bankunió megvalósítása szempontjából igen nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok csökkentése a bankok állampapír-portfóliójának diverzifikálásával és a bank és az állam közötti kötődés további gyengítésével.

Ez a jogalkotási javaslat a bankunió és a tőkepiaci unió javítására irányuló bizottsági erőfeszítések részét képezi. Célja, hogy idővel lehetővé tegye az államkötvény-fedezetű értékpapírok hatékony piacának kialakulását. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok elősegíthetik a portfóliók további diverzifikációját a pénzügyi szektoron belül, miközben a határokon átnyúló ügyletekben való használatra különösen alkalmas magas minőségű biztosítékok új forrását hozzák létre. Ezen túlmenően a nemzetközi befektetők számára vonzóbbá tehetik az egyébként kisméretű és kevésbé likvid piacokon kibocsátott államkötvényeket. Ez támogatná a magánszektorbeli kockázatok megosztását és csökkentését, valamint elősegítené a kockázatok befektetők közötti eredményesebb megosztását. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetővé tétele kiterjesztené a pénzügyi piacokon elérhető instrumentumok körét, ami hozzájárulna a Bizottság azon erőfeszítéseihez, hogy a tőkepiaci unió keretében még inkább elmélyítse és integrálja az európai tőkepiacokat. Ennélfogva a bankunió megvalósításának és a tőkepiaci unió fejlesztésének elősegítésével az államkötvény-fedezetű értékpapírok hatékonyan hozzájárulnának a pénzügyi unió fejlesztéséhez, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséhez.

Ahogy az említésre került, az államkötvény-fedezetű értékpapírok piaci alapú instrumentumok lesznek, amelyek idővel valószínűleg fokozatosan fognak kifejlődni, az államkötvényekre alternatívát nyújtó és azokat kiegészítő befektetési lehetőségként. A várakozások szerint az államkötvény-fedezetű értékpapírok semmilyen jelentős negatív hatást nem fognak kifejteni a meglévő nemzeti kötvénypiacokra és várhatóan nem fogják helyettesíteni azokat.

Ahogy arra a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló 2017. májusi vitaanyag rámutat, az államkötvény-fedezetű értékpapírok fogalmi tekintetben elkülönülnek és különböznek az európai biztonságos eszköztől. Az európai biztonságos eszköz – az államkötvény-fedezetű értékpapíroktól eltérően – egy új közös adósságkibocsátási instrumentum lenne. Egy ilyen európai biztonságos eszköz kidolgozása számos összetett jogi, politikai és intézményi kérdést felvet, amelyek részletes vizsgálatot igényelnek. Kidolgozására a Szerződés állami szektoron belüli kockázatmegosztásra vonatkozó korlátozásainak, különösen pedig a „nincs mentőöv” rendelkezésnek (az EUMSZ 125. cikke) megfelelően kell sort keríteni. A fentebbiekben említett vitaanyagban szereplő ütemtervben egy ilyen európai biztonságos eszköz kibocsátása egy lehetséges további lépésként van tervbe véve a 2025-ig tartó időszakban. Következésképpen középtávú innovációnak számít.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok olyan eszközök, amelyek célja a pénzügyi stabilitás és a kockázatmegosztás javítása az euróövezetben. Ezért alkalmasak a belső piac további elmélyítésére. Ezért a javaslat jogalapját az EUMSZ 114. cikke képezi, amely hatáskört biztosít az európai intézmények számára arra, hogy olyan megfelelő intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja a belső piac megteremtése és működése.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az államkötvény-fedezetű értékpapír piacok fejlődésének útjában álló azonosított szabályozási akadályokat több különböző uniós szabályozás tartalmazza 5 . Ezért a tagállamok egyéni fellépése nem tenné lehetővé e jogalkotási kezdeményezés céljainak elérését, azaz ezeknek a szabályozási akadályoknak a megszüntetését, mivel az uniós jogszabályok módosítása csak uniós fellépés révén lehetséges.

E jogi megfontolás mellett a tagállami szintű fellépés nem lenne optimális. Azt eredményezhetné, hogy a különböző tagállamok eltérő instrumentumokat „tennének lehetővé”. Ez a piac átláthatatlanságát és a piaci kereslet különböző eltérő instrumentumok közötti megoszlását okozná. Ez megnehezítené vagy akár el is lehetetlenítené, hogy közülük bármelyik elérje a szükséges likviditást. Emellett, még akkor is, ha mindannyian ugyanannak az instrumentumnak a kidolgozására törekednének, a nemzeti jogalkotók között verseny alakulhatna ki, hogy a lehető legkedvezőbb szabályozást biztosítsák erre az instrumentumra vonatkozóan. A nemzeti szintű fellépés mindkét esetben, azaz különböző termékek kidolgozása vagy eltérő szabályozás esetén is akadályokat gördítene az egységes piac elé. Tekintettel a mögöttes kormányzati kötvénypiacok nagyon magas fokú integrációjára és unión belüli azonos szabályozásukra, ezek az akadályok jelentős hatásokkal járnának. Mindezen okokból az uniós szintű fellépés szükséges és célszerű.

Arányosság

A javasolt rendelet célja az új instrumentum lehetővé tétele az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának fokozatos kialakulását gátló szabályozási akadályok megszüntetésével. A beavatkozás arányosnak tekinthető, mivel azonos feltételeket teremt az új instrumentum és annak mögöttes eszközei számára. A javaslat várhatóan nem fejt ki semmilyen jelentős hatást a meglévő nemzeti államkötvénypiacokra.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat célja az államkötvény-fedezetű értékpapírok kereslet által vezérelt piaci fejlesztésének lehetővé tétele. Ennek érdekében a javaslat meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeknek egy instrumentum eleget kell tegyen, annak érdekében, hogy államkötvény-fedezetű értékpapírnak minősüljön, valamint létrehozza a szükséges felügyeleti keretet.

A kívánt előnyök elérése érdekében egy szabványosított termék lehetővé tétele szükséges. A szabványosításnak egységesen kell megvalósulnia az Unió teljes területén, ezért az államkötvény-fedezetű értékpapírok teljesen harmonizált uniós szintű meghatározására és szabályozására van szükség. Az EUMSZ 114. cikkének (1) bekezdése jogalapot biztosít a belső piac működésének javítására irányuló egységes rendelkezéseket létrehozó rendelethez. Egy irányelv nem járna ugyanilyen eredményekkel, mivel az átültetéskor gyakorolt mérlegelési jogkör az irányelvek végrehajtásakor eltérésekhez vezethet, amelyek az államkötvény-fedezetű értékpapírok esetében a verseny torzulását okozhatnák, és szabályozási arbitrázst eredményezhetnének.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az ERKT munkacsoport az államkötvény-fedezetű értékpapírok megvalósíthatósági értékelésének részeként 2016 végén nyilvános konzultációt folytatott, és több kétoldalú találkozón, valamint egy 2016-os és egy 2017-es e célból rendezett munkaértekezleten keresztül visszajelzéseket kapott az ágazattól, például a különböző pénzügyi intézményektől és az államadósság-kezelőktől. A párhuzamosság elkerülése érdekében a Bizottság nem kezdett saját nyilvános konzultációba. Meg kell jegyezni, hogy a javasolt kezdeményezés nem a fogyasztók vagy a lakossági befektetők felé irányul.

Az ágazati képviselőkkel folytatott előbb említett konzultáció az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetséges végrehajtásával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekkel, különösen az ilyen értékpapírok szabályozásával és gazdasági szempontjaival kapcsolatban kérte ki az érdekelt felek véleményét. A visszajelzések különösen annak tekintetében mutattak határozott egyetértést, hogy a piacot a „biztonságos” (alacsony kockázatú) eszközök egyre nagyobb hiánya jellemzi. A válaszadók többsége azon a véleményen volt, hogy legalább az előbbre sorolt államkötvény-fedezetű értékpapírokra ugyanolyan szabályozások kellene vonatkozzanak mint a mögöttes államkötvényeikre.

Míg a piaci szereplők általánosságban egyetértettek azzal, hogy Európában mélyebb pénzügyi integrációra és a bankok állampapír-portfóliójának diverzifikációjára lenne szükség, addig az államkötvény-fedezetű értékpapírok életképességét illetően megoszlottak a vélemények. Különösen a termék leginkább alárendelt ügyletrészsorozatának piacképességét kérdőjelezték meg. A résztvevők között széles körű volt az egyetértés abban, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának kialakulásához az alábbiakra van szükség: (1) a kibocsátások adósságkezelők általi koordinálása; (2) az államkötvények és az államkötvény-fedezetű értékpapírok számára azonos feltételeket teremtő keretszabályozás; (3) az államkötvény-fedezetű értékpapírok egyszerű és szabványosított jellemzői, beleértve a rögzített portfóliósúlyokat az eszközoldalon és legtöbb három ügyletrészsorozatot a forrásoldalon; (4) elegendő likviditás az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacán; és (5) a (szelektív) állami fizetésképtelenség esetén alkalmazandó egyértelmű eljárás. A legfontosabb kérdésekre adott válaszok részletes lebontása és a felmérésből levont általános következtetések a fent említett ERKT munkacsoport jelentésének II. kötetében találhatók.

Egy e célból tartott munkaértekezleten az adósságkezelők aggodalmaikat fejezték ki az államkötvény-fedezetű értékpapírok kidolgozását és végrehajtását illetően, és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok sem a bankok és államok közötti kötődést nem szüntetnék meg, sem pedig egy alacsony kockázatú euróövezeti eszközt nem hoznának létre. Konkrétabban az adósságkezelők az államkötvény-fedezetű értékpapírok nemzeti államkötvénypiacokra (különösen a likviditásukra) kifejtett hatásával, az államkötvény-fedezetű értékpapír kibocsátók elsődleges és/vagy másodlagos piaci államkötvény vásárlásainak következményeivel és az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetséges szabályozásával kapcsolatban adtak hangot aggodalmaiknak. Emellett aggodalmakat fogalmaztak meg az új instrumentum műszaki kivitelezhetőségével és gazdasági életképességével kapcsolatban is.

Az érdekelt felekkel folytatott előzőekben felsorolt konzultációk mellett az ERKT megvalósíthatósági értékelésének részeként a Bizottság felvette a kapcsolatot a tagállamokkal, és 2018. április 11-ére találkozót szervezett a Bizottság banki, fizetési és biztosítási szakértői csoportja számára, hogy bizonyos kérdéseket illetően műszaki visszajelzést kapjon. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a műszaki tanácsadás előtt megbeszélést kell folytatni az államkötvény-fedezetű értékpapírok szükségességéről, mivel meglátásuk szerint az államkötvény-fedezetű értékpapírok iránti igény nem nyilvánvaló. Bizonyos műszaki kérdésekkel kapcsolatban hasznos meglátásokkal szolgáltak, különösen felhívást intéztek arra vonatkozóan, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapvető jellemzőinek meghatározásakor (például a különböző tagállami államkötvények mögöttes portfólióban való súlyának vagy a bontási szintek tekintetében) nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a piaci szereplők számára.

   Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság aktívan hozzájárult az előbbiekben említett ERKT munkacsoport munkájához. E szabályozási javaslat jelentős mértékben a munkacsoport munkájára támaszkodik. Emellett a Bizottság találkozókat szervezett meg az állami hatóságokkal és a magánszektor képviselőivel, hogy kikérje szakvéleményüket, és alátámassza a munkacsoport megállapításait.

Hatásvizsgálat

E javaslat összeállítása érdekében hatásvizsgálatra került sor, amellyel kapcsolatban több alkalommal megbeszélést folytattak egy szolgálatközi irányítóbizottsággal. A hatásvizsgálat a következő szakpolitikai alternatívákat vette figyelembe: i. a javasolt keret hatálya (azaz az euróövezeti államkötvények minden értékpapírosítására kiterjedjen-e, vagy csak azokra, amelyek eleget tesznek bizonyos szabványosítási követelményeknek); ii. szükség van-e a „szabályozási semlegesség” visszaállítására, azaz csak az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásának előbbre sorolt ügyletrészsorozatai vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásának minden ügyletrészsorozata részesüljön a mögöttes államkötvényekkel megegyező kezelésben; valamint iii. a javasolt keret nyomon követése és betartásának biztosítása (azaz az öntanúsítás vagy az előzetes tanúsítás alkalmazása célszerű-e).

A hatásvizsgálat több fontos mérlegelési szempontra világított rá. Például az összes értékpapírosítás szabályozási akadályainak megszüntetése maximális rugalmasságot biztosítana a piaci szereplők számára az új instrumentum kialakítását illetően, ami a hozamok maximalizálása mellett lehetővé tenné a kockázatok minimálisra csökkentését. Másrészről egy bizonyos mértékű szabványosítás előírása megfelelőbb lenne annak biztosításához, hogy az új instrumentum likviditása ne szóródjon szét számos különböző változat között. Hasonlóan, ha csak az előbbre sorolt ügyletrészsorozat részesülne az államkötvényekkel megegyező kezelésben, az jobban ösztönözné a bankokat, hogy ezekre az ügyletrészsorozatokra összpontosítsanak, ez a megközelítés azonban nem lenne összhangban az állampapír-kitettségekre vonatkozó jelenlegi szabályozással (és általánosságban kevésbé segítené elő az államkötvény-fedezetű értékpapírok „lehetővé tételét”, mivel csökkentené a potenciális befektetők körét).

A hatásvizsgálat a kapcsolódó (állami és magánszektorbeli) költségek figyelembe vételével értékelte a különböző alternatívák hatásait abból a szempontból, hogy milyen mértékben szüntetnék meg az azonosított szabályozási akadályokat, az új instrumentum milyen mértékben segítene a bankok mérlegével kapcsolatos kockázatok csökkentésében és az euróban denominált alacsony kockázatú eszközök rendelkezésre állásának növelésében, valamint a különböző megfelelési és felügyeleti megközelítések milyen előnyökkel járnának a piacba vetett bizalom tekintetében.

Mivel a javasolt keret csupán lehetővé teszi, de nem garantálja az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának magánszektor által vezérelt fejlődését, a hatások értékelése érdekében a hatásvizsgálat két eltérő forgatókönyvet vett figyelembe; ezek közül az egyikben az államkötvény-fedezetű értékpapírok csak korlátozott volument érnének el (100 milliárd EUR), egy másik állandósult állapotot feltételező forgatókönyvben pedig értékük 1,5 billió EUR-t – makrogazdaságilag releváns volument – érne el (jóllehet még mindig elmaradna a teljes euróövezeti állampapírpiactól, amely 2017 második negyedévében 9 billió EUR-t tett ki).

A javaslat által megszüntetett akadályok jelentőségének számszerűsített értéke például azoknak a tőkekövetelményeknek az összevetésével kapható meg, amelyek a bankokat terhelnék, ha ugyanazokat az államkötvény-fedezetű értékpapírokat ma, illetve a szóban forgó javasolt keretszabályozás meglétének esetén vásárolnák meg. Természetesen ezek a (virtuális) megtakarítások az alapul vett feltételezésektől függnek (többek között a hátrébb sorolt ügyletrészsorozatokra háruló kockázati súlyok tekintetében). Feltételezve hogy a bankok vásárolnának meg minden ügyletrészsorozatot, és a szabványosított megközelítést alkalmazó bankok ezekben a vásárlásokban ugyanolyan arányt képviselnének, mint amilyet jelenleg képviselnek a kormányzati kötvények megvásárlásában, a korlátozott volumenű forgatókönyv esetében a kockázattal súlyozott összesített eszközök értéke mintegy 87 milliárd EUR-val nőne. Az állandósult állapotot feltételező forgatókönyv esetében ugyanez a számítás a kockázattal súlyozott összesített eszközök 1,3 billió EUR-os növekedését eredményezi.

Az euróban denominált AAA minősítésű eszközök volumenére kifejtett hatás tekintetében a számítás alapját az euróövezeti központi kormányzati adósságra vonatkozó 2016. decemberi Eurostat adatok 6 , valamint az euróövezeti szuverén kormányzatok említett dátumon érvényes Standard & Poor's minősítése 7 képezi. Ez a számítás azt mutatja, hogy a korlátozott volumenű (illetve állandósult állapotot feltételező) forgatókönyv esetén az AAA minősítésű eszközök 2%-os (illetve 30%-os) növekedést érnének el.

Végezetül, annak tekintetében, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok milyen hatást fejtenének ki a bankok állampapír-portfólióinak diverzifikációjára, a hatásvizsgálaton belül végzett elemzés rávilágított, hogy a korlátozott volumenű forgatókönyv esetén a hatás csekély volna, az állandósult állapotot feltételező forgatókönyv esetében azonban jelentős hatással lehetne számolni. Ilyen feltételezések mellett az Európai Bankhatóság által végzett átláthatósági gyakorlatban részt vevő euróövezeti bankok mintájának esetében a hazafelé tekintés 42%-kal csökkenne.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2018. január 19-én kapta meg a hatásvizsgálati jelentést. A testület 2018. február 14-én ülésezett. A testület pozitív véleményt fogalmazott meg, és a következő területeken kért módosítást és további adatokat: (1) annak egyértelművé tétele, hogy e kezdeményezés célja a megfelelő keret létrehozása és a piaci tesztelés lehetővé tétele vagy az államkötvény-fedezetű értékpapírok ösztönző struktúrájának létrehozása; (2) a kezdeményezés potenciális nettó társadalmi előnyének, valamint a kockázatok vagy nem kívánt következmények részletesebb kifejtése; valamint (3) a különböző szakpolitikai javaslatok közötti mérlegelési szempontok részletesebb bemutatása. Ezekre megoldás született, és az ezen javaslatot kísérő végleges változat megfelelően kiegészült.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E kezdeményezés célja nem az egyszerűsítés vagy a meglévő jogszabályok nyomán felmerülő adminisztratív terhek csökkentése, hanem olyan új szabályokról rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az államkötvény-fedezetű értékpapírok fejlődését a piacon.

A szabályozási javaslat várhatóan nem fejt ki közvetlen hatást a lakossági befektetőkre, a háztartásokra, a kkv-kra vagy a mikrovállalkozásokra, mivel ezek minden bizonnyal nem vennének részt az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacain. Ugyanakkor a pénzügyi szektor nagyobb ellenálló képességének eredményeként ezeknek az ágazatoknak közvetett előnyei származnának ebből a szabályozási javaslatból – amennyiben a várt makrogazdasági és pénzügyi stabilitással kapcsolatos előnyök megvalósulnak.

Alapjogok

E javaslat tiszteletben tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket, nevezetesen a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát, és ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban alkalmazandó. Ez a rendelet különösen biztosítja az államkötvény-fedezetű értékpapírokba befektető szereplők jogainak védelmét azzal, hogy garantálja az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásának, illetve az állampapírokból álló mögöttes portfólió integritását.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a szabályozási javaslat korlátozott mértékben fog új pénzügyi hatásokat kifejteni az állami költségvetésekre, mivel a megfelelési mechanizmus az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátóinak öntanúsítására fog alapulni, és a felügyeleti hatóságok szokásos felügyeleti tevékenységük keretében utólag fogják ellenőrizni a megfelelést. A tervezett új feladatok fényében és a meglévő funkcióival fennálló lehetséges szinergiák figyelembe vételével az ESMA számára bizonyos további erőforrások válnak szükségessé (lásd a pénzügyi kimutatást). Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátóinak az öntanúsítással kapcsolatban fognak felmerülni költségei, ezek azonban meglehetősen alacsonyak lesznek, tekintettel a pénzügyi termék egyszerűségére (a piac versenyképességétől fog függni, hogy ezeket milyen mértékben hárítják át a befektetőkre).

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A kezdeményezés konkrét célkitűzéseinek – azaz a szabályozási akadályok megszüntetése és az új államkötvény-fedezetű értékpapírok likviditásának elősegítése, többek között „referencia” szabályozás biztosítása révén – elérésére a javasolt jogszabály hatályba lépését követően fog sor kerülni. Ennek oka, hogy ezt követően a tervezett szabályozásra csak a szabványosított termékek lesznek jogosultak, és az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabályozása meg fog egyezni a mögöttes államkötvények szabályozásával 8 .

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának lehetővé tételére irányuló általános célkitűzés tekintetében a jogszabály hatásának értékelésére annak nyomon követésével fog sor kerülni, hogy ezekkel az új termékekkel kapcsolatban a valóságban milyen mértékű felhalmozás és kereskedés lesz megfigyelhető, illetve az államkötvény-fedezetű értékpapírok megjelenése milyen mértékben járul hozzá az alacsony kockázatú eszközök mennyiségének növekedéséhez és a bankok „hazafelé tekintésének” csökkentéséhez. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok által a nemzeti államkötvénypiacok likviditására kifejtett hatás szintén értékelés tárgyát fogja képezni.

Az ilyen elemzésekből származó eredmények értelmezésekor szem előtt kell tartani, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacainak fejlődése és az előbbiekben említett referenciák alakulása számos egyéb tényezőtől függ, amelyek függetlenek a keretszabályozástól vagy csak csekély mértékben kapcsolódnak hozzá. Ez valószínűsíthetően megnehezíti a javasolt jogszabály hatásainak elválasztását ezektől az egyéb tényezőktől. Az új termékek kibocsátása valószínűleg a kibocsátó gazdasági egység létrehozásának jogi költségeitől, a megfelelően egységes feltételek által jellemzett kötvények beszerzésének egyszerűségétől, a struktúra kezelési költségeitől stb. is függ. Ehhez hasonlóan az irántuk mutatkozó kereslet az általános kamatlábaktól, a kockázatvállalási hajlandóságtól és a különböző típusú befektetők különböző ügyletrészsorozatok iránti keresletétől fog függni. Előfordulhat, hogy a piac nem lineáris módon fog fejlődni, mivel a tervezett terméket méretnek és hálózati externáliáknak betudható skálahozadékok jellemzik. Ezért például, ha a befektetők megfelelő szintű érdeklődést mutatnak egy termék iránt, akkor az adósságkezelők különböző futamidejű szabványosított kötvényekre alapuló államkötvény-fedezetű értékpapírok létrehozására vonatkozó aukciók megszervezése mellett dönthetnek. Ez a létrehozási költségek csökkenését, és a piac növekedésének felgyorsulását okozná.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat négy részből áll. Az első rész az államkötvény-fedezetű értékpapírok alkotóelemeit meghatározó szabályokat tartalmazza. Ezekre a szabályokra annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a piacok a lehető legszabványosítottabb termékeket hozzák létre. Ez kedvezően hat a likviditásukra és vonzóvá teszi a termékeket a befektetők számára. A második rész a kibocsátó gazdálkodó egységre vonatkozó bejelentési és átláthatósági követelményeket meghatározó szabályokat tartalmazza, amelyekre annak érdekében van szükség, hogy az öntanúsítás harmonizált és megbízható módon történjen. A harmadik rész az államkötvény-fedezetű értékpapírok felügyeletére vonatkozó szabályokat, illetve a kibocsátó gazdálkodó egység megfelelésének hiánya és/vagy csalárd magatartása esetén kiszabható lehetséges szankciókat tartalmazza. A negyedik rész a meglévő jogi keret olyan módosításait tartalmazza, amelyekre annak érdekében van szükség, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó szabályozás összhangban legyen egyedi kialakításukkal és tulajdonságaikkal.

Bevezető rendelkezések (1–3. cikk)

A rendelkezések meghatározzák a rendelet tárgyát és hatályát, illetve tartalmazzák a fogalommeghatározásokat, amelyek alapján létrejön az államkötvény-fedezetű értékpapírokra, illetve az ilyen instrumentumok kibocsátásában és birtoklásában részt vevő gazdálkodó egységekre vonatkozó általános keret. A fogalommeghatározások összhangban vannak az egyéb uniós jogszabályokban használt meghatározásokkal.

A mögöttes portfólió alkalmassága és összetétele, illetve az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások ügyletrészsorozatokra bontása (4–6. cikk)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának azoknak az uniós tagállamoknak az államkötvényeiből kell állnia, amelyek fizetőeszköze az euró. Erre a korlátozásra azért van szükség, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójában ne legyenek árfolyamkockázatnak kitett kötvények. Az egyes tagállamok államkötvényei által képviselt relatív súlynak nagyon közel kell állnia az adott tagállam EKB-tőkejegyzési kulcsából való részesedéséhez. Az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcs az egyes tagállamok gazdaságának méretéhez, illetve az európai pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából betöltött jelentőségéhez igazodik. Egyéb kulcsok alkalmazását is mérlegelték, ezek azonban kevésbé bizonyultak megfelelőnek. Például az egyes tagállamok fennálló államadósságán alapuló kulcs erkölcsi kockázatot rejt magában, mivel egy tagállam nagyobb haszonra tehetne szert egy termék után, ha megnövelné a fennálló adósságát.

A mögöttes államkötvények futamidejének szorosan igazodnia kell az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások futamidejéhez.

Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásnak a kibocsátási névérték 70 százalékának megfelelő előbbre sorolt ügyletrészsorozatból, illetve egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból kell állnia 9 . Az alárendelt ügyletrészsorozatok szerepe, hogy védelmet nyújtsanak az előbbre sorolt ügyletrészsorozat számára, ami így alacsony kockázatú instrumentumnak minősül. Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás alárendelt részének különböző ügyletrészsorozatokon belüli pontos felosztásáról a kibocsátó dönt, amely maximalizálja a teljes árat, többek között a különböző típusú befektetők kockázatra/hozamra vonatkozó konkrét igényeinek figyelembevételével. A különböző kibocsátások közötti szabványosítás érdekében az előbbre sorolt ügyletrészsorozat a teljes struktúra 70 százalékában van megállapítva. A leginkább alárendelt ügyletrészsorozathoz (amely minden egyéb ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket) kapcsolódó kockázat korlátozása érdekében a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat névértékének legalább a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének 2 százalékát kell kitennie. Az ERKT munkacsoport átfogó elemzés útján kimutatta, hogy a 30 százalékot kitevő alárendelt ügyletrészsorozat még piaci stressz esetén is elegendő a kapcsolódó előbbre sorolt ügyletrészsorozat (ami 70 százalékot tesz ki) alacsony nemteljesítési kockázatának biztosításához.

A 4. és a 6. cikkek meghatározzák azokat a különleges körülményeket, amelyek esetén az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás struktúrája (a mögöttes portfólió összetétele és az előbbre sorolt ügyletrészsorozat mérete) jövőbeli kibocsátás céljából megváltoztatható, és leírják az ilyen esetben alkalmazandó eljárásokat. Egy adott tagállam államkötvényei kizárhatók a mögöttes portfólióból, amennyiben és ameddig az államkötvények tagállam általi kibocsátását jelentős mértékben korlátozza az államadósság iránti alacsony igény vagy a korlátozott piacra jutás. Emellett az ügyletrészsorozatra bontás szerkezetének módosítására is lehetőség van olyan rendkívüli esetekben, amikor a tagállami vagy uniós állampapírpiacok működését súlyosan zavaró kedvezőtlen piaci fejlemények a magas minőség/alacsony kockázat fenntartása érdekében kisebb előbbre sorolt ügyletrészsorozatot tesznek szükségessé. Az ESMA feladata, hogy ellenőrizze a mögöttes portfólió összetételének vagy az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretének megváltoztatását szükségessé tevő feltételek meglétét, és megfelelő tájékoztatásban részesítse a Bizottságot. A Bizottság végrehajtási jogi aktus elfogadásával dönthet arról, hogy az említett feltételek fennállnak-e vagy megszűntek-e. Ezek a végrehajtási jogi aktusok csak az Európai Értékpapír-bizottságot alkotó tagállami képviselők szavazása után léphetnek hatályba, a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően. Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadása után kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapíroknak tükrözniük kell a mögöttes portfólió összetételét vagy az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretét érintő változtatásokat, amelyekről a végrehajtási jogi aktus rendelkezik.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása és kezelése (7. és 8. cikk)

Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők védve legyenek az államkötvényeket megvásárló intézmény (az eredeti vásárló, rendszerint egy bank) fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatoktól, az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását csak egy különleges célú gazdasági egység végezheti, amely kizárólag az ilyen értékpapírok kibocsátásával és kezelésével foglalkozik, és nem folytat a hitelnyújtáshoz hasonló semmilyen más kockázatos tevékenységet.

Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások és az ilyen értékpapírokba befektető szereplők által tartott pozíciók integritásának biztosítása érdekében a különleges célú gazdasági egységre szigorú eszköz-elkülönítési követelményeknek kell vonatkozniuk. A különleges célú gazdasági egységnek biztosítania kell, hogy a mögöttes államkötvények-portfólió összetétele változatlan maradjon az államkötvény-fedezetű értékpapír teljes élettartama alatt. A korlátozott lejárati eltérések kezelése érdekében elő kell írni, hogy a különleges célú gazdasági egység a mögöttes portfólióból származó bevételeket csak pénzeszközökbe vagy alacsony piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi instrumentumokba fektetheti.

Mivel az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások ügyletrészsorozataiba fektető szereplők csak a mögöttes államkötvény-portfólióhoz, nem pedig a kibocsátó vagy az eredeti vásárló mérlegéhez kapcsolódóan élhetnek követelésekkel, a különleges célú gazdasági egységet és annak mögöttes portfólióját nem kell konszolidálni az eredeti vásárló portfóliójával.

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés használata (9. cikk)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabványosításának biztosítása érdekében csak azokra a termékekre vonatkozhat a mögöttes államkötvényekével megegyező szabályozás, amelyek eleget tesznek a mögöttes államkötvények összetételére és futamidejére, illetve a bontásra vonatkozó követelményeknek. A visszaélések elkövetésének megelőzése érdekében létrehozzák az ESMA értesítésének rendszerét. Következésképpen egy termék csak akkor minősül államkötvény-fedezetű értékpapírnak, ha az alapvető és a bejelentési követelményeknek egyaránt eleget tesz.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési és átláthatósági követelmények (10–12. cikk)

A különleges célú gazdasági egységek felelősek a termékkel kapcsolatos és bejelentési követelmények teljesítéséért. Az ESMA feladata a bejelentések közzététele a weboldalán. Ezzel biztosítható, hogy a különleges célú gazdasági egységek felelősséget vállalnak azért az állításért, hogy egy termék államkötvény-fedezetű értékpapírnak minősül, valamint garantálható a piaci átláthatóság. A helytelen vagy félrevezető bejelentésekből eredő veszteségekért vagy károkért a különleges célú gazdasági egységek lesznek felelősek, a nemzeti jogban foglalt feltételek alapján. A befektetőknek a pénzügyi termékekbe való befektetések alkalmával szükséges kellő körültekintéssel kell eljárniuk, azonban lehetővé kell tenni, hogy megfelelő mértékben hagyatkozhassanak az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentésekre, illetve a különleges célú gazdasági egységek által az ilyen termékek követelményeinek való megfelelésre vonatkozóan közzétett információkra is. Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra és a mögöttes államkötvényekre vonatkozó átláthatósági követelményeknek lehetővé kell tenniük a befektetők számára, hogy megértsék, értékeljék és összehasonlítsák az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket, és hogy ne kizárólag harmadik felekre, például hitelminősítő intézetekre hagyatkozzanak. Ezeknek lehetővé kell tenniük, hogy a befektetők prudens befektetőként járjanak el és elvégezzék előzetes vizsgálataikat. Ez a javaslat biztosítja, hogy a befektetőknek az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos minden lényeges információ a rendelkezésükre álljon. Annak érdekében, hogy az eljárás egyszerűbb legyen a befektetők és a különleges célú gazdasági egységek számára, az ESMA-nak továbbítani szükséges információk harmonizálva lesznek, és az ESMA ki fogja dolgozni az államkötvény-fedezetű értékpapírok értékelésének sablonját. A különleges célú gazdasági egységeknek szabványosított sablonok segítségével ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk az információkat egy olyan weboldalon keresztül, amely eleget tesz bizonyos kritériumoknak, mint az adatok minőségének ellenőrzése és a folyamatos elérhetőség. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok átruházása előtt a befektetőket tájékoztatásban kell részesíteni a bevételek elosztásáról és a mögöttes eszközök nemfizetése előtt vagy után követendő eljárásról. Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok megfelelő tájékoztatásban részesüljenek és képesek legyenek az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásához kapcsolódó feladataik ellátására, az ESMA-nak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó minden bejelentésről.

Felügyelet és a hatóságok közötti együttműködés (13. és 14. cikk)

A pénzügyi stabilitás megőrzése, a befektetők bizalmának biztosítása és a likviditás előmozdítása érdekében fontos az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacainak megfelelő és hatékony felügyelete. E célból a javaslat előírja a tagállamoknak, hogy a hatályos uniós jogi aktusokkal összhangban jelöljenek ki a pénzügyi szolgáltatások területén illetékes hatóságokat. A rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés elsősorban a befektetők védelmének biztosítása, és adott esetben az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabályozott vállalkozások általi kibocsátásához vagy birtoklásához kapcsolódó prudenciális szempontok miatt lényeges. A kijelölt felügyeleti hatóságoknak rendelkezniük kell a releváns pénzügyi szolgáltatási jogszabályok keretében rájuk ruházott hatáskörökkel.

Tekintettel az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának határokon átnyúló jellegére, információcsere, a felügyeleti tevékenységekben és vizsgálatokban való együttműködés, valamint a döntéshozatal koordinációja révén biztosítani kell az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködést.

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó követelmények illetékes hatóságok általi következetes és egységes értelmezésének biztosítása érdekében az ESMA-nak meg kell könnyítenie az illetékes hatóságok munkájának koordinálását, valamint értékelnie kell az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket.

Szankciók és korrekciós intézkedések (15–18. cikk)

A jogellenes magatartástól való elrettentés és a termékbe vetett bizalom fenntartása érdekében megfelelő közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket kell meghatározni azokra az esetekre, amikor a különleges célú gazdasági egység által államkötvény-fedezetű értékpapírként bejelentett termék nem tesz eleget azoknak a követelményeknek, amelyek alapján államkötvény-fedezetű értékpapírnak minősülne, vagy az egyéb bejelentési és átláthatósági követelményeknek. A befektetők védelmének biztosítása érdekében kiemelt fontosságú, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírként bejelentett termék ténylegesen ilyen termék legyen. Ebből az okból a 15. cikk egy olyan konkrét eljárást határoz meg, amelynek alapján azokban az esetekben, amikor egy termékkel kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy nem tesz eleget a rendeletben rögzített követelményeknek, az illetékes hatóság eldöntheti, hogy az adott termék államkötvény-fedezetű értékpapírnak minősül-e vagy sem. Amikor bizonyos jogsértésekért a nemzeti jog büntetőjogi szankciókról rendelkezik, az illetékes hatóságoknak olyan jogkörrel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi számukra, hogy továbbítsák az ESMA és az egyéb illetékes hatóságok felé a jogsértéssel kapcsolatos nyomozásra és eljárásokra vonatkozó lényeges információkat. A különleges célú gazdasági egységre kiszabott szankciókat közzé kell tenni. Emellett azokat az államkötvény-fedezetű értékpapírokat, amelyekkel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy nem tesznek eleget a javasolt rendeletben meghatározott követelményeknek, indokolatlan késelem nélkül törölni kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok ESMA által összeállított listájáról.

Makroprudenciális nyomon követés (19. cikk) 

A javaslat előterjesztése előtt végzett elemzésből kitűnik, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem lesznek hatással a piacon elérhető egyéb pénzügyi termékek likviditására vagy a pénzügyi stabilitásra. Ugyanakkor, mivel az államkötvény-fedezetű értékpapírok új terméknek számítanak, célszerű, hogy az ERKT megbízatásának keretein belül nyomon kövesse a piac alakulását.

Értesítések (20. cikk)

A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és az ESMA-t a rendelet által előírt felügyeleti és szankcionálási kötelezettségek végrehajtásához kapcsolódó törvényekről, rendeletekről és közigazgatási rendelkezésekről.

Egyéb jogi aktusok módosítása (21–24. cikk)

A 21–24. cikkek egyéb jogi aktusok cikkeit módosítják, különösen az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó irányelvet, a tőkekövetelményekről szóló rendeletet (CRR), a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről (IORP II) szóló irányelvet és a biztosítási üzleti tevékenységről szóló (Szolvencia II) irányelvet. Ezekre a módosításokra annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokba való befektetésekre az európai szinten szabályozott minden pénzügyi szektorban ugyanolyan szabályozások vonatkozzanak, mint a mögöttes eszközeikre, azaz az euróövezeti államkötvényekre.

Különösen az ÁÉKBV-knak be kell tartaniuk a diverzifikációs szabályokat, amelyek megakadályozhatják őket, hogy bizonyos mennyiségű államkötvény-fedezetű értékpapírt birtokoljanak. Az ÁÉKBV irányelv módosításának célja annak biztosítása, hogy amikor a tagállamok engedélyezik az ÁÉKBV-k számára, hogy akár 100%-ban közjogi szervezetek által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírokba fektessenek, akkor ez a kivétel az államkötvény-fedezetű értékpapírokra is kiterjedjen. Ennek érdekében az irányelv egy új 54a. cikkel egészül ki.

A biztosítók szempontjából az államkötvény-fedezetű értékpapírok értékpapírosításként lesznek kezelve. A Szolvencia II standard formula alapján az alapvető szavatolótőke-szükséglet kiszámításakor bármilyen értékpapírosításra a kamatréskockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény vonatkozik. Következésképpen az államkötvény-fedezetű értékpapírokra kamatréskockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmények vonatkoznának, emiatt hátrányba kerülnének a tagállamok hazai pénznemben denominált és finanszírozott államkötvényeinek közvetlen birtoklásához képest. Ezért a Szolvencia II irányelv 104. cikke egy új bekezdéssel egészül ki, annak biztosítása érdekében, hogy a tőkekövetelmények kiszámításakor az államkötvény-fedezetű értékpapírokat a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségekként kezelik.

Hasonlóan, a tőkekövetelményekről szóló rendelet is módosul, annak biztosítása érdekében, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokat birtokló intézményekre vonatkozó tőkekövetelmények és kitettségi korlátok megegyezzenek a tagállami államkötvények közvetlen birtoklása esetén érvényes értékekkel. Ennek érdekében az (EU) 2017/2401 rendelettel módosított 268. cikk egy új bekezdéssel egészül ki, amely a tőkekövetelmények kiszámításának tekintetében az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások minden ügyletrészsorozatára kiterjeszti az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettség esetén alkalmazott áttekintési elvet. Ez biztosítja, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások ügyletrészsorozataival szembeni kitettségek ugyanolyan prudenciális kezelésben részesülnek, mint a mögöttes eszközök. Emellett a 304. cikk módosításával a piaci kockázatokra vonatkozó tőkekövetelmények szempontjából az államkötvény-fedezetű értékpapírok ugyanolyan kezelésben fognak részesülni, mint az államkötvények. Végezetül a 390. cikk szintén módosul, annak biztosítása érdekében, hogy a kitettségi korlátok szempontjából az értékpapírosításra alkalmazott áttekintési elv az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségekre is kiterjedjen.

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében az IORP II irányelv meghatározza azokat a kamatréskockázati korlátokat, amelyek tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az államkötvényekbe történő befektetések esetén mellőzik az alkalmazásukat. Emellett a tagállamok mennyiségi korlátokat írhatnak elő az értékpapírosításokra. Annak érdekében, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok is azonos kezelésben részesüljenek, az IORP II irányelv egy új 18a. cikkel egészül ki.

A Bizottság szükség esetén gondoskodni fog az előbbiekben említett jogszabályokhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szükséges módosításainak elfogadásáról.

Különösen ez a helyzet áll fenn a likviditásfedezeti rátáról szóló rendeletet (a Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete 10 ) illetően, amelynek esetében a módosításnak biztosítania kell, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok egy tagállam központi kormányzatával szembeni követelést megtestesítő vagy egy tagállam központi kormányzata által garantált 1. szintű eszköznek minősüljenek, valamint a biztosítókra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletet (a Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete 11 ) illetően, amely esetében biztosítani kell, hogy a biztosítók euróövezeti államkötvényekkel szembeni kitettségére vonatkozó szabályok az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségre is alkalmazandók legyenek.

Az ezeken az irányelveken és rendeleteken alapuló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (érintett rendelkezései) módosításukig alkalmazandók maradnak.

A Bizottság gondoskodni fog továbbá a tájékoztató sémák és az építőkövek (a Bizottság (EU) 2017/1129 felhatalmazáson alapuló rendelete 12 ) szükséges módosításainak elfogadásáról, annak biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon ennek az új típusú pénzügyi instrumentumnak a termék jellemzőihez igazított megfelelő közzététele. Erre arányos módon kell sort keríteni, a termék meglehetősen egyszerű jellegének figyelembevételével, illetve a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülésének szem előtt tartásával.

2018/0171 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az államkötvény-fedezetű értékpapírokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 13 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok megoldást jelenthetnek egyes olyan sebezhetőségekre, amelyeket a 2007. és 2008. közötti pénzügyi válság tett nyilvánvalóvá vagy eredményezett. Konkrétabban az államkötvény-fedezetű értékpapírok segíthetnek a bankoknak és az egyéb pénzügyi intézményeknek az állampapír-kitettségük fokozottabb diverzifikálásában, a bank és az állam közötti kötődés további gyengítésében és az alacsony kockázatú euróban denominált eszközök rendelkezésre állásának fokozásában. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok vonzóbbá tehetnék a nemzetközi befektetők számára a kisméretű és kevésbé likvid nemzeti piacokon kibocsátott kötvényeket, ami jótékony hatást fejtene ki a magánszektorbeli kockázatok megosztására és csökkentésére, valamint elősegítené a kockázatok pénzügyi szolgáltatók közötti eredményesebb megosztását.

(2)A meglévő jogi keretben az államkötvény-fedezetű értékpapírokat értékpapírosításként kezelnék, következésképpen a mögöttes portfóliót alkotó euróövezeti államkötvényekhez képest többletterhek és kiegészítő levonások vonatkoznának rájuk. Ezek a többletterhek és levonások akadályoznák az államkötvény-fedezetű értékpapírok magánszektor általi létrehozását és használatát, annak ellenére, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem hordozzák magukban az ilyen terhekre és levonásokra indokot adó, értékpapírosításhoz kapcsolódó kockázatokat. Ezért a termék piaci kialakulásának lehetővé tétele érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírokra olyan keretszabályozásnak kell vonatkoznia, amely megfelelőbben figyelembe veszi az ilyen értékpapírok egyedi sajátosságait és jellemzőit. Ebből az okból szükség van a szabályozási akadályok megszüntetésére.

(3)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacvezérelt fejlődésének lehetővé tétele a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatok csökkentésére és a bankunió megvalósítására irányuló bizottsági erőfeszítések részét képezi. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok elősegíthetik a portfóliók további diverzifikációját a bankszektoron belül, miközben a határokon átnyúló ügyletekben való használatra különösen alkalmas magas minőségű biztosítékok új forrását hozzák létre. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok lehetővé tételével a határokon átnyúló befektetésekre és a kockázatok megosztására alkalmas több instrumentum állhatna rendelkezésre, ami hozzájárulna a Bizottság azon erőfeszítéseihez, hogy a tőkepiaci unió keretében még inkább elmélyítse és integrálja az európai tőkepiacokat.

(4)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem okozzák a kockázatok és a veszteségek tagállamok közötti semmilyen kölcsönösségét, mert a tagállamok nem fognak kölcsönös garanciát vállalni az államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját képező államkötvény-portfólión belüli kötelezettségeiket illetően. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának lehetővé tétele nem okozza az állampapír-kitettségekre vonatkozó jelenlegi szabályozás megváltozását.

(5)A bankunión és a belső piacon belüli földrajzi kockázatmegosztásra irányuló célkitűzés eléréséhez az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának azon tagállamok államkötvényeiből kell állnia, amelyek fizetőeszköze az euró. Az árfolyamkockázatok elkerülése érdekében az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját csak olyan euróban denominált államkötvények alkothatják, amelyeket olyan tagállamok bocsátanak ki, amelyek fizetőeszköze az euró. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes euróövezeti tagállamok államkötvényei az egyes tagállamok euróövezeti stabilitásban betöltött jelentőségével arányosan járuljanak hozzá az államkötvény-fedezetű értékpapírok létrehozásához, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójában a nemzeti államkötvények olyan relatív súlyt kell képviseljenek, ami nagyon közel áll ahhoz a százalékos részesedéshez, amellyel az adott tagállam nemzeti központi bankja az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában rendelkezik.

(6)Egy magas minőségű és alacsony kockázatú eszköz biztosítása, és ezzel egyidejűleg a befektetők különböző kockázatvállalási hajlandóságának figyelembevétele érdekében az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásoknak egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból kell állniuk. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozatnak, ami az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás névértékének hetven százalékát teszi ki, az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás várható veszteségi rátáját a legbiztonságosabb euróövezeti államkötvények veszteségi rátájának szintjén kell tartania, az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvényekkel kapcsolatos kockázatok és korrelációk figyelembevételével. Az alárendelt ügyletrészsorozatoknak védelmet kell nyújtaniuk az előbbre sorolt ügyletrészsorozat számára. Az ügyletrészsorozatok szenioritásának kell meghatároznia azt a sorrendet, amelyben a befektetők viselik a mögöttes államkötvény-portfólió veszteségeit. Ugyanakkor a leginkább alárendelt ügyletrészsorozathoz (amely minden egyéb ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket) kapcsolódó kockázat korlátozása érdekében a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat névértékének legalább a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének 2 százalékát kell kitennie.

(7)Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások integritásának biztosítása, valamint a mögöttes államkötvény-portfólió birtoklásával és kezelésével kapcsolatos kockázatok lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében a mögöttes államkötvények futamidejének szorosan igazodnia kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok futamidejéhez, továbbá a mögöttes államkötvény-portfólió összetételét az államkötvény-fedezetű értékpapírok teljes élettartamára meg kell határozni.

(8)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának szabványosított összetétele megnehezítené vagy ellehetetlenítené az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam államkötvényei nem érhetők el a piacon. Ebből az okból kifolyólag lehetővé kell tenni az egyes tagállamok államkötvényeinek kizárását az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátásaiból, amennyiben és ameddig az államkötvények adott tagállam általi kibocsátását jelentős mértékben korlátozza az államadósság iránti alacsony igény vagy a korlátozott piacra jutás.

(9)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok megfelelő egyneműségének biztosítása érdekében egy adott tagállam államkötvényeinek mögöttes államkötvény-portfólióból való kizárására és ismételt felvételére csak a Bizottság határozata után kerülhet sor, biztosítva ezzel, hogy az egyidejűleg kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok alapját ugyanaz a mögöttes államkötvény-portfólió képezze.

(10)Az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások előbbre rendelt ügyletrészsorozatának rögzített mérete az államkötvény-fedezetű értékpapírok jövőbeli kibocsátására vonatkozóan csökkenthető, amikor a tagállami vagy uniós állampapírpiacok működését súlyosan zavaró kedvezőtlen piaci fejlemények az előbbre sorolt ügyletrészsorozat magas hitelminőségének és alacsony kockázatának fenntartása érdekében kisebb méretet tesznek szükségessé. Ezeknek a kedvezőtlen piaci fejleményeknek a megszűnését követően a jövőbeli államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások vonatkozásában az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretét vissza kell állítani az eredeti hetven százalékos értékre. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabványosításának biztosítása érdekében az előbbre sorolt ügyletrészsorozat méretének megváltoztatására csak a Bizottság határozata után kerülhet sor, biztosítva ezzel, hogy az egyidejűleg kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre rendelt ügyletrészsorozatai azonos méretűek.

(11)A befektetőket védelemben kell részesíteni az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójának összeállítása céljából államkötvényeket vásároló intézmény (az „eredeti vásárló”) fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatokkal szemben. Ebből az okból az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátását csak olyan különleges célú gazdasági egységek számára kell engedélyezni, amelyek kizárólag az ilyen értékpapírok kibocsátásával és kezelésével foglalkoznak, és nem folytatnak a hitelnyújtáshoz hasonló semmilyen más tevékenységet. Ugyanezen okból a különleges célú gazdasági egységekre szigorú eszköz-elkülönítési követelményeknek kell vonatkozniuk.

(12)A mögöttes portfólióhoz kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételek beérkezése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektető szereplők kifizetése közötti időszakban jelentkező korlátozott lejárati eltérések kezelése érdekében elő kell írni, hogy a különleges célú gazdasági egységek az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó adósságszolgálatból származó bevételeket csak pénzeszközökbe, illetve alacsony piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid pénzügyi instrumentumokba fektetheti.

(13)Tőkekövetelmény, koncentrációs korlát és likviditás szempontjából csak azokra a termékekre vonatkozhat az értékpapír-kitettségekével megegyező szabályozás, amelyek eleget tesznek a mögöttes portfólió összetételére és futamidejére, illetve az előbbre rendelt és az alárendelt ügyletrészsorozatok méretére vonatkozóan az e rendelet által előírt követelményeknek.

(14)A különleges célú gazdasági egységek öntanúsítási rendszerének biztosítania kell, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások eleget tegyenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért az ESMA-nak listát kell vezetnie a kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírokról, lehetővé téve ezzel a befektetők számára annak ellenőrzését, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírként eladásra kínált termék valóban ilyen értékpapír-e. Ugyanezen okból az ESMA-nak jeleznie kell a listában, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban kiszabtak-e bármilyen szankciót, illetve el kell távolítania a listáról azokat a termékeket, amelyekkel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy megsértették e rendeletet.

(15)Lehetővé kell tenni, hogy a befektetők a különleges célú gazdasági egység által az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban az ESMA-nak küldött értesítésre, valamint a különleges célú gazdasági egység által biztosított információkra hagyatkozhassanak. Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra és az ilyen értékpapírok mögöttes államkötvény-portfóliójára vonatkozó információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára, hogy megértsék, értékeljék és összehasonlítsák az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket, és hogy ne kizárólag harmadik felekre, például hitelminősítő intézetekre hagyatkozzanak. Ennek a lehetőségnek a nyomán a befektetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy óvatosan és körültekintően járjanak el. Ezért az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó információkat szabványosított sablonok segítségével ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátani egy folyamatosan elérhető weboldalon.

(16)A jogellenes magatartás megelőzése és az államkötvény-fedezetű értékpapírokba vetett bizalom fenntartása érdekében a tagállamoknak megfelelő közigazgatási szankciókat és korrekciós intézkedéseket kell biztosítaniuk azokra az esetekre, amikor az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési vagy termékkövetelményeknek hanyagságból vagy szándékosan nem tesznek eleget.

(17)A különböző pénzügyi szektorokban tevékenykedő befektetők számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett fektessenek államkötvény-fedezetű értékpapírokba, mint mögöttes euróövezeti államkötvényekbe. Következésképpen annak biztosítása érdekében, hogy a különböző pénzügyi szektorokban az államkötvény-fedezetű értékpapírokra ugyanazok a szabályozások vonatkozzanak mint a mögöttes eszközeikre, szükség van az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelvének 15 , az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 16 , az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelvének 17 , valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelvének 18  módosítására.

(18)A pénzügyi stabilitás megőrzése, a befektetők bizalmának biztosítása és a likviditás előmozdítása érdekében elengedhetetlen az értékpapírosítási piacok megfelelő és hatékony felügyelete. Ennek érdekében az illetékes hatóságokat tájékoztatni kell az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról, valamint meg kell kapniuk a különleges célú gazdasági egységektől a felügyeleti feladataik ellátásához szükséges minden lényeges információt. Az e rendeletnek való megfelelés felügyelete elsősorban a befektetők védelmének biztosítása, és adott esetben az államkötvény-fedezetű értékpapírok szabályozott pénzügyi szervezetek általi kibocsátásához vagy birtoklásához kapcsolódó szempontok miatt lényeges.

(19)Az illetékes hatóságoknak szorosan össze kell hangolniuk a felügyeleti tevékenységeiket, és biztosítaniuk kell az általuk meghozott határozatok következetességét. Amikor e rendelet megsértése azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését érinti, amelyek alapján egy termék államkötvény-fedezetű értékpapírnak minősülhet, a jogsértést azonosító illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t, illetve az egyéb érintett tagállamok illetékes hatóságait. Amennyiben az illetékes hatóságok nem értenek egyet a kérdésben, akkor az ESMA-nak az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendeletének 19 19. cikke értelmében gyakorolnia kell jogi kötőerővel bíró közvetítői szerepét.

(20)Tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok új terméknek számítanak, célszerű, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a nemzeti illetékes és kijelölt hatóságok makroprudenciális hatóságokként felügyelet alatt tartsák az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacát.

(21)Az értékpapírpiacokat illetően jelentős szakértelemmel rendelkező szervként célszerű megbízást adni az ESMA-nak, hogy dolgozza ki a szabályozástechnikai standardtervezeteket a következőkre vonatkozóan: a különleges célú gazdasági egység mibe fektetheti az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójához kapcsolódó tőketörlesztésből vagy kamatfizetésből származó bevételeket, a különleges célú gazdasági egységnek milyen információkat kell továbbítania az ESMA számára az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásáról való értesítés keretében, milyen információkat kell biztosítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok átruházását megelőzően, illetve milyen együttműködési és információcserére vonatkozó kötelezettségek hárulnak az illetékes hatóságokra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban elfogadja ezeket a standardokat.

(22)A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén, valamint az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a különleges célú gazdasági egységek államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás előtti bejelentési követelményeire vonatkozóan.

(23)A rendelet egységes feltételek melletti végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot olyan végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik számára annak eldöntését, hogy egy tagállam államkötvényeit el kell-e távolítani az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából vagy bele kell-e venni azokat, illetve a jövőbeli kibocsátások vonatkozásában szükség van-e arra, hogy megváltoztassák az államkötvény-fedezetű értékpapírok előbbre sorolt ügyletrészsorozatának méretét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 20 megfelelően kell gyakorolni.

(24)Mivel e rendelet célkitűzései, konkrétan az államkötvény-fedezetű értékpapírok keretének létrehozása tagállami szinten nem érhető el, tekintettel arra, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok piacának kialakulása az uniós jogszabályok alkalmazásából eredő akadályok megszüntetésétől függ, valamint az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos műveletekben részt vevő intézményi befektetők és gazdálkodó egységek számára a belső piacon belüli egyenlő versenyfeltételek csak uniós szinten valósulhatnak meg, az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében szereplő szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1 . fejezet

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

E rendelet létrehozza az államkötvény-fedezetű értékpapírok általános keretét.

2. cikk

Hatály

E rendelet az eredeti vásárlókra, a különleges célú gazdasági egységekre, a befektetőkre és az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátásában vagy birtoklásában részt vevő minden egyéb gazdálkodó egységre alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.„illetékes hatóság”: a nemzeti jog által hivatalosan elismert állami hatóság vagy szerv, amelyet a nemzeti vagy az uniós jog felhatalmaz az e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére;

2.„államkötvény”: egy tagállam központi kormányzata által kibocsátott, az adott tagállam hazai pénznemében denominált és finanszírozott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, amelynek eredeti futamideje egy vagy több év;

3.„államkötvény-fedezetű értékpapír”: euróban denominált pénzügyi instrumentum, amelynek hitelkockázata egy államkötvényekből álló portfólióval szembeni kitettségekhez kapcsolódik, és amely megfelel e rendeletnek;

4.„különleges célú gazdasági egység”: az eredeti vásárlótól eltérő jogi személy, amely e rendelet 7. és 8. cikkeivel összhangban államkötvény-fedezetű értékpapírokat bocsát ki, illetve az államkötvényekből álló mögöttes portfólióval kapcsolatos tevékenységeket végez;

5.„eredeti vásárló”: olyan jogi személy, amely saját maga nevében államkötvényeket vásárol, majd államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása céljából átruházza ezeket egy különleges célú gazdasági egységre;

6.„befektető”: államkötvény-fedezetű értékpapírokat birtokoló természetes vagy jogi személy;

7.„ügyletrészsorozat”: az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes államkötvény-portfóliójához kapcsolódó hitelkockázat szerződésben meghatározott szegmense, amely a hitelkockázat egy másik szegmensébe tartozó ugyanolyan összegű pozíciónál nagyobb vagy kisebb hitelveszteségi kockázatot visel;

8.„előbbre sorolt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely az adott államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás összes alárendelt ügyletrészsorozata után viseli a veszteségeket;

9.„alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás bármilyen ügyletrészsorozata, amely az előbbre sorolt ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket;

10.„leginkább alárendelt ügyletrészsorozat”: az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata, amely minden más ügyletrészsorozat előtt viseli a veszteségeket.

2. fejezet

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok összetétele, futamideje és struktúrája

4. cikk

A mögöttes portfólió összetétele

(1)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója kizárólag az alábbiakból tevődik össze:

a)olyan tagállamok államkötvényei, amelyeknek az euró a fizetőeszköze;

b)az ilyen államkötvények visszaváltásából származó bevételek.

(2)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióján belül az egyes tagállamok államkötvényeinek súlya („alapsúly”) megegyezik azzal a százalékos értékkel, amellyel az adott tagállam az Európai Központi Bankban (EKB) rendelkezik azoknak a hozzájárulásoknak az alapján, amelyeket a tagállam nemzeti központi bankja az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcs szerint végzett a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló, illetve az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt jegyzőkönyv 29. cikkének megfelelően.

Ugyanakkor a különleges célú gazdasági egységek legtöbb öt százalékkal eltérhetnek az egyes tagállamok államkötvényeinek alapsúly alkalmazásával meghatározott névértékétől.

(3)Egy tagállam államkötvényeit kizárják az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliójából, ha a Bizottság olyan végrehajtási jogi aktust fogadott el, amely kimondja az alábbi helyzetek egyikének fennállását:

a)az elmúlt tizenkét hónapban („referenciaidőszak”) a tagállam kevesebb mint fele annyi államkötvényt bocsátott ki, mint amennyi az (1) bekezdés szerint meghatározott relatív súly és a referenciaidőszak előtti tizenkét hónapban kibocsátott államkötvény-fedezetű értékpapírok összesített mennyiségének megszorzásából kapott érték;

b)az elmúlt tizenkét hónapban a tagállam a rá vonatkozó éves finanszírozási követelmény legkevesebb felét az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendeletének 21 7. cikke szerinti makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának támogatását célzó hivatalos pénzügyi támogatás útján teljesítette.

Az első albekezdésben felvázolt helyzet esetén a különleges célú gazdasági egység meghatározza a fennmaradó tagállamok államkötvényeinek alapsúlyát, az első albekezdésben említett tagállam államkötvényeinek kizárásával és az (1) bekezdésben szereplő számítási módszer alkalmazásával.

(4)Az ESMA nyomon követi és értékeli a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában felvázolt helyzet fennállását vagy megszűnését, és erre vonatkozóan tájékoztatásban részesíti a Bizottságot.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely kimondja a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában említett helyzet fennállását vagy megszűnését. Az említett végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. cikk

A mögöttes eszközök futamideje

(1)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok ugyanazon kibocsátáshoz tartozó ügyletrészsorozatai egyetlen eredeti lejárati dátummal rendelkeznek. A lejárati dátum megegyezik a mögöttes portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének lejárati dátumával vagy egy nappal meghaladja azt.

(2)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfólióját alkotó államkötvények hátralévő futamideje nem rövidebb hat hónappal az adott portfólió leghosszabb hátralévő futamidejével rendelkező államkötvényének hátralévő futamidejénél.

6. cikk

Az ügyletrészsorozatok struktúrája, kifizetés és veszteségek

(1)Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás egy előbbre sorolt ügyletrészsorozatból és egy vagy több alárendelt ügyletrészsorozatból áll. Az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértéke a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének hetven százalékát teszi ki. Az alárendelt ügyletrészsorozatok számát és forgalomban lévő névértékét a különleges célú gazdasági egység határozza meg, annak a korlátozásnak a figyelembevételével, hogy a leginkább alárendelt ügyletrészsorozat névértéke legkevesebb a teljes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás forgalomban lévő névértékének két százalékát teszi ki.

(2)Amikor a tagállami vagy uniós értékpapírpiacok működését kedvezőtlen fejlemények súlyosan zavarják, és ezt a zavart a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősítette, a különleges célú gazdasági egység a megerősítés utáni minden államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás esetében hatvan százalékra csökkenti az előbbre sorolt ügyletrészsorozat forgalomban lévő névértékét.

Amikor a Bizottság a (4) bekezdéssel összhangban megerősíti a zavar megszűnését, a megerősítés utáni államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásokra az (1) bekezdés alkalmazandó.

(3)Az ESMA nyomon követi és értékeli a (2) bekezdésben felvázolt helyzet fennállását vagy megszűnését, és erre vonatkozóan tájékoztatásban részesíti a Bizottságot.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely kimondja a (2) bekezdésben említett zavar fennállását vagy megszűnését. Az említett végrehajtási jogi aktust a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)Az államkötvény-fedezetű értékpapírok utáni kifizetések az államkötvényekből álló mögöttes portfólió kifizetéseitől függnek.

(6)A veszteségek elosztását és a kifizetési sorrendet az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozata határozza meg, és az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás teljes élettartamára rögzítik.

A veszteségeket megvalósulásukkor elismerik és kiosztják.

7. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása és a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségei

(1)A különleges célú gazdasági egységek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:

a)székhelyük az Unióban található;

b)tevékenységük az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátására és kezelésére, valamint az ilyen értékpapírok mögöttes portfóliójának kezelésére korlátozódik a 4., 5., 6. és 8. cikkel összhangban;

c)a b) pontban említett szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért kizárólag a különleges célú gazdasági egységek felelősek.

(2)Az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfólióját teljes mértékben a különleges célú gazdasági egységek birtokolják.

22 Az államkötvény-fedezetű értékpapírok mögöttes portfóliója az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelvének 2. cikke c) pontja szerinti értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás, amely biztosítékként szolgál a különleges célú gazdasági egységnek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba befektető szereplők felé fennálló pénzügyi kötelezettségét illetően.

Egy államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásba tartozó államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklása nem biztosít semmilyen jogot vagy követelést az államkötvény-fedezetű értékpapírokat kibocsátó különleges célú gazdasági egység olyan eszközeit illetően, amelyek túlmutatnak a kibocsátás mögöttes portfólióján és az államkötvény-fedezetű értékpapír birtoklásából származó bevételen.

Az államkötvényekből álló mögöttes portfólióból származó bevételek értékének csökkenése nem biztosít kártérítés igénylésére való jogot a befektetők számára.

(3)A különleges célú gazdasági egység nyilvántartást és számlát vezet az alábbiak érdekében:

a)saját eszközeinek és pénzügyi forrásainak elkülönítése az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás mögöttes portfóliójának eszközeitől és forrásaitól, illetve a kapcsolódó bevételektől;

b)a különböző államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások mögöttes portfólióinak és bevételeinek elkülönítése;

c)a különböző befektetők vagy közvetítők által tartott pozíciók elkülönítése;

d)annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak száma mindenkor megegyezik-e az adott kibocsátásban érintett befektetők és közvetítők által birtokolt államkötvény-fedezetű értékpapírok mennyiségével;

e)annak ellenőrzése, hogy egy kibocsátás államkötvény-fedezetű értékpapírjainak forgalomban lévő névértéke megegyezik-e az adott kibocsátáshoz tartozó, államkötvényekből álló mögöttes portfólió forgalomban lévő névértékével.

(4)A különleges célú gazdasági egységek a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényeket az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelvének 23 I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendeletének 24  melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe.

8. cikk

Befektetési politika

(1)A különleges célú gazdasági egység a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett államkötvényekből származó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó olyan kifizetéseket, amelyek esedékessége megelőzi az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó, tőketörlesztéshez vagy kamatfizetéshez kapcsolódó kifizetéseket, csak pénzeszközökbe, illetve alacsony piaci és hitelkockázatú, nagymértékben likvid, euróban denominált pénzügyi instrumentumokba fekteti. Ezek a befektetések egy napon belül likviddé tehetők minimális negatív árhatással.

A különleges célú gazdasági egységek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja, illetve a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 2. pontja szerint megengedett módon csak központi bankoknál, központi értéktárakban, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett befektetési vállalkozásoknál helyezik letétbe az első albekezdésben említett kifizetéseket.

(2)A különleges célú gazdasági egység nem változtatja meg az államkötvény-fedezetű értékpapír mögöttes portfólióját az államkötvény-fedezetű értékpapír lejáratáig.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesebben meghatározza az (1) bekezdésben említett nagymértékben likvidnek, minimális piaci és hitelkockázatúnak tekinthető pénzügyi instrumentumokat. Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

3. fejezet

Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés használata, illetve bejelentési, átláthatósági és tájékoztatási követelmények

9. cikk

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés használata

Az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezés csak olyan pénzügyi termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi mindkét feltételnek:

a)a pénzügyi termék folyamatosan összhangban van a 4., 5. és 6. cikkekkel;

b)az ESMA a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesítve lett a pénzügyi termékről, és a pénzügyi terméket hozzáadták a 10. cikk (2) bekezdésében említett listához.

10. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírokra vonatkozó bejelentési követelmények

(1)A különleges célú gazdasági egység az e cikk (5) bekezdésében említett sablon segítségével az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátása előtt legkevesebb egy héttel értesíti az ESMA-t arról, hogy az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás eleget tesz a 4., 5. és 6. cikkekben meghatározott követelményeknek. Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a különleges célú gazdasági egység szerint illetékes hatóságot.

(2)Az ESMA a hivatalos weboldalán listát vezet minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásról, amelyről értesítést kapott a különleges célú gazdasági egységektől. Az ESMA azonnal frissíti a listát, és minden olyan államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátást töröl a listáról, amely az illetékes hatóságok 15. cikk szerinti határozatának alapján a továbbiakban nem tekinthető államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátásnak.

(3)A 15. cikkben említett korrekciós intézkedéseket foganatosító vagy közigazgatási szankciókat kiszabó illetékes hatóságok azonnal értesítik a helyzetről az ESMA-t. Az ESMA azonnal jelzi az e cikk (2) bekezdésében említett listán, hogy egy illetékes hatóság az érintett államkötvény-fedezetű értékpapírhoz kapcsolódóan olyan közigazgatási szankciót szabott ki, amely a továbbiakban már nem fellebbezhető meg.

(4)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk biztosításához használandó sablonok létrehozása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

Átláthatósági követelmények

(1)A különleges célú gazdasági egységek indokolatlan késedelem nélkül biztosítják a befektetők és az illetékes hatóságok számára az alábbi információkat:

a)a mögöttes portfólióra vonatkozó információk, amelyek kulcsfontosságúak annak értékeléséhez, hogy a pénzügyi termék eleget tesz-e a 4., 5. és 6. cikkeknek;

b)az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás ügyletrészsorozatait érintő kifizetési prioritás részletes leírása;

c)amikor az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendeletének 25 1. cikke (4) bekezdésében, 1. cikke (5) bekezdésében vagy 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott esetekben nem készítettek tájékoztatót, az államkötvény-fedezetű értékpapírok legfontosabb jellemzőinek áttekintése, adott esetben beleértve a kitettségi tulajdonságokra, a pénzforgalomra és a veszteségátvállalásra vonatkozó részleteket;

d)a 10. cikk (1) bekezdésében említett értesítés;

Az e bekezdés a) pontjában említett információkat legkésőbb az államkötvény-fedezetű értékpapírok után járó kamatok kifizetésének esedékessége után egy hónappal elérhetővé teszik.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat a különleges célú gazdasági egység egy weboldalon teszi közzé, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a)jól működő adatminőség-ellenőrzési rendszerrel rendelkezik;

b)olyan megfelelő irányítási standardok vonatkoznak rá, valamint fenntartása és működtetése olyan megfelelő szervezeti struktúra szerint történik, amely garantálja a weboldal folyamatos és megfelelő működését;

c)olyan rendszerek, ellenőrzési mechanizmusok és eljárások kapcsolódnak hozzá, amelyekkel meghatározható, melyek a működési kockázat releváns forrásai;

d)a kapott információk védelmét, sérthetetlenségét és azonnali rögzítését biztosító rendszereket foglal magában;

e)lehetővé teszi az információk nyilvántartásban való megőrzését az egyes államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások lejárati időpontját követően legalább öt évig.

A különleges célú gazdasági egység az (1) bekezdésben említett információkat és ezek közzétételének helyét megjelöli az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló, befektetőknek átadott dokumentációban.

12. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1)Egy államkötvény-fedezetű értékpapír átruházása előtt az átruházó biztosítja az átvevő részére az alábbi információkat:

a)az államkötvényekből álló mögöttes portfólió által termelt bevételeknek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozataihoz rendelésének módja, beleértve a mögöttes eszközök nemfizetése után vagy előtt alkalmazott eljárást is;

b)a mögöttes portfóliót alkotó államkötvények nemfizetése előtt vagy után a csereajánlatokhoz kapcsolódó szavazati jogokat hogyan osztják szét a befektetők között, és az adósság-nemfizetésekből származó veszteségeket hogyan osztják el az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás különböző ügyletrészsorozatai között.

(2)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információk meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

4. fejezet

Termékfelügyelet

13. cikk

Felügyelet

(1)A tagállamok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki, amelyek feladata annak ellenőrzése, hogy a különleges célú gazdasági egységek eleget tesznek-e ezen rendelet előírásainak. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t ezekről az illetékes hatóságokról, és adott esetben a funkcióik és feladataik megoszlásáról.

A különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges felügyeleti, vizsgálati és szankcionálási hatáskörrel.

Legalább az alábbi hatáskörrel rendelkeznek:

a)hozzáférést kérhessenek bármilyen formátumú bármilyen dokumentumhoz, amennyiben az államkötvény-fedezetű értékpapírokhoz kapcsolódnak, és másolatot kérhessenek vagy készíthessenek ezekről;

b)felszólíthassák a különleges célú gazdasági egységet késedelem nélküli információszolgáltatásra;

c)információt kérhessenek a különleges célú gazdasági egység tevékenységeihez kapcsolódó minden személytől;

d)helyszíni ellenőrzést végezhessenek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)megfelelő intézkedéseket hozhassanak annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység továbbra is eleget tegyen a rendelet előírásainak;

f)utasítást adhasson ki annak biztosítása érdekében, hogy egy különleges célú gazdasági egység eleget tegyen a rendelet előírásainak, és tartózkodik az e rendeletet sértő minden magatartás megismétlésétől.

(3)Az ESMA a weboldalán közzéteszi és naprakészen tartja az illetékes hatóságok listáját.

14. cikk

Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés

(1)Az illetékes hatóságok és az ESMA feladataik elvégzésének érdekében szoros együttműködést folytatnak és információkat cserélnek. Különösen felügyeleti tevékenységüket szorosan összehangolva végzik e rendelet megsértése eseteinek feltárása és orvoslása, a legjobb gyakorlatok kidolgozása és terjesztése, az együttműködés megkönnyítése, az egységes értelmezés előmozdítása, valamint a vitás esetekre nézve joghatóságokon átívelő értékelések elkészítése érdekében.

Az illetékes hatóságokra ruházott hatáskör gyakorlásának megkönnyítése, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek következetes alkalmazásának és betartatásának biztosítása érdekében az ESMA az 1095/2010/EU rendeletben ráruházott hatáskör szerint jár el.

(2)Egy illetékes hatóság, amelynek egyértelmű és bizonyítható alapja van arra, hogy egy különleges célú gazdasági egység megsérti e rendeletet, azonnal részletes tájékoztatásban részesíti a különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. A különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve a 15. cikkben említett határozatot.

(3)Ha a különleges célú gazdasági egység a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága által meghozott intézkedések ellenére sem, vagy az illetékes hatóság késedelmes intézkedésének okán nem hagy fel az e rendeletet egyértelműen sértő gyakorlatával, akkor az e rendelet megsértését észlelő illetékes hatóság a különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA tájékoztatását követően minden megfelelő intézkedést megtesz a befektetők védelme érdekében, beleértve az államkötvény-fedezetű értékpapírok területén történő további kereskedésének megtiltását a különleges célú gazdasági egység számára, valamint a 15. cikkben említett határozat meghozatalát.

15. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapír megnevezés nem megfelelő használata

(1)Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a 9. cikk előírásait megsértő különleges célú gazdasági egység az „államkötvény-fedezetű értékpapír” megnevezést olyan termék forgalmazására használta, amely nem tesz eleget az említett cikkben meghatározott követelményeknek, akkor a különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti illetékes hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eljárást követi.

(2)Az (1) bekezdésben említett lehetséges jogsértés tudomására jutásától számított 15 napon belül a jogsértéssel gyanúsított különleges célú gazdasági egység székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága eldönti, hogy sor került-e a 9. cikk megsértésére, és tájékoztatja erről az ESMA-t és a többi érintett illetékes hatóságot, beleértve a befektetőkhöz tartozó illetékes hatóságokat is, amennyiben ismertek. Egy illetékes hatóság, amelyik nem ért egyet a meghozott határozattal, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a másik érintett illetékes hatóságot a vitás helyzetről. Ha a vitás helyzetet nem sikerül megoldani az attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen minden érintett illetékes hatóság megkapta az értesítést, az ügyet az 1095/2010/EU rendelet 19. és – adott esetben – 20. cikkével összhangban az ESMA elé kell utalni. Az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett egyeztetési időszak egy hónap.

Amennyiben az érintett illetékes hatóságok az első albekezdésben említett egyeztetési szakaszban nem tudnak megállapodni, az ESMA-nak egy hónapon belül kell meghoznia az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett határozatát. Az ebben a bekezdésben meghatározott eljárás ideje alatt az ESMA által a 10. cikk (2) bekezdésének alapján vezetett listán szereplő államkötvény-fedezetű értékpapírok továbbra is ilyen értékpapíroknak tekintendők és a listán maradnak.

Ha az érintett illetékes hatóságok egyetértenek abban, hogy a különleges célú gazdasági egység által elkövetett jogsértés a 9. cikk jóhiszemű megsértése, akkor a különleges célú gazdasági egység számára a jogsértésre vonatkozó illetékes hatóság általi tájékoztatásától számítva legfeljebb három hónapos időszakot engedélyezhetnek az azonosított jogsértés megszüntetésére. Ez idő alatt az ESMA által a 10. cikk (2) bekezdésének alapján vezetett listán szereplő államkötvény-fedezetű értékpapírok továbbra is ilyen értékpapíroknak tekintendők és a listán maradnak.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és (2) bekezdések szerinti együttműködési kötelezettségek és információcserék meghatározása érdekében.

Az ESMA [e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] benyújtja e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az ebben a bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk

Korrekciós intézkedések és közigazgatási szankciók

(1)A tagállamok azon jogának megsértése nélkül, hogy a 17. cikk értelmében büntetőjogi szankciókat határozzanak meg, az illetékes hatóságok a különleges célú gazdasági egység vagy az egységet irányító természetes személy számára megfelelő korrekciós intézkedéseket írnak elő, többek között a 15. cikkben említett határozatot és a (3) bekezdésben meghatározott megfelelő közigazgatási szankciókat, amennyiben a különleges célú gazdasági egység:

a)nem tesz eleget a 7. és 8. cikkekben meghatározott követelményeknek;

b)nem tesz eleget a 9. cikkben meghatározott követelményeknek, többek között nem értesítette az ESMA-t a 10. cikk (1) bekezdése szerint, vagy félrevezető bejelentést tett;

c)nem tesz eleget a 11. cikkben szereplő átláthatósági követelményeknek.

(2)Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankciók legalább a következők:

a)a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy azonosságát és a jogsértés jellegét ismertető nyilvános közlemény;

b)a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személynek szóló utasítás az általa folytatott gyakorlat beszüntetésére és a megismétlésétől való tartózkodásra vonatkozóan;

c)ideiglenes tilalom, amely megtiltja a különleges célú gazdasági egység igazgatósági tagjai vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy számára vezetői funkciók betöltését a különleges célú gazdasági egységben;

d)az (1) bekezdés b) pontjában említett jogsértés esetén annak ideiglenes megtiltása a különleges célú gazdasági egység számára, hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett bejelentéseket tegyen;

e)legtöbb 5 000 000 EUR összegű, vagy ha a tagállam fizetőeszköze nem az euró, akkor a [rendelet hatálybalépésének napján] érvényes árfolyam szerinti nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékű összegű vagy a különleges célú gazdasági egység teljes éves nettó árbevételének – a különleges célú gazdasági egység vezetősége által legutóbb elfogadott beszámoló alapján meghatározva – maximum 10%-át kitevő összegű közigazgatási pénzbírságok;

f)a jogsértésből származó haszon összegének – amennyiben ez a haszon meghatározható – maximum kétszeresét kitevő közigazgatási pénzbírság, akkor is, ha ez az összeg meghaladja az e) pont szerinti maximális összegeket.

(3)A közigazgatási szankciók típusának és mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe veszik, hogy a jogsértés milyen mértékben volt szándékos vagy hanyagság eredménye, illetve az összes többi körülményt, adott esetben beleértve a következőket:

a)a jogsértés lényegessége, súlyossága és időtartama;

b)a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje;

d)a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteségek;

f)a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

g)a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a korrekciós intézkedések foganatosítására vagy közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó határozatok megfelelően indokoltak és megfellebbezhetők.

17. cikk

Büntetőjogi szankciókkal fennálló kapcsolat

Azok a tagállamok, amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat határoztak meg, biztosítják az illetékes hatóságaik számára azokat a hatásköröket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn a joghatóságukon belüli igazságügyi, bűnüldöző vagy büntető igazságszolgáltatási hatóságokkal, hogy a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódó bűnügyi nyomozással vagy eljárásokkal kapcsolatban információkat kapjanak az egyéb illetékes hatóságoktól vagy az ESMA-tól, illetve ilyen információkat adjanak át a számukra.

18. cikk

A közigazgatási szankciók közzététele

(1)Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül és az érintett személy tájékoztatását követően minden olyan közigazgatási szankciókra vonatkozó határozatot közzétesznek a weboldalukon, amelyek ellen már nem lehet fellebbezést benyújtani, és amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében említett jogsértésekhez kapcsolódnak.

Az első albekezdésben említett közzétételnek ki kell terjednie a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó adatokra, illetve annak a természetes vagy jogi személynek az azonosságára, akire vagy amelyre a közigazgatási szankciót kiszabták.

(2)Az illetékes hatóságok a tagállami jognak megfelelő módon, név nélkül hozzák nyilvánosságra a közigazgatási szankciókat a következő körülmények valamelyikének fennállása esetén:

a)természetes személyekre kiszabott közigazgatási szankció esetében – előzetes értékelést követően – a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalannak bizonyul;

b)ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő nyomozást;

c)ha a közzététel aránytalan károkat okozna a különleges célú gazdasági egység vagy az érintett természetes személy számára.

Alternatív megoldásként, amennyiben az első albekezdésben említett körülmények előreláthatólag meg fognak szűnni, az (1) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható.

(3)Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információk öt évig fenn maradjanak a hivatalos weboldalukon. A személyes adatok csak a szükséges ideig maradnak fenn az illetékes hatóság hivatalos weboldalán.

19. cikk

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok makroprudenciális felügyelete

Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendeletében 26 meghatározott megbízatásának keretein belül az ERKT felelős az államkötvény-fedezetű értékpapírok uniós piacának makroprudenciális felügyeletéért és az említett rendelet által rá ruházott hatáskörnek megfelelően jár el.

20. cikk

Tagállami értesítések

A tagállamok [e rendelet hatálybalépésének napjától számított egy éven belül] értesítik a Bizottságot és az ESMA-t a 13–16. cikkekben említett törvényekről, rendeletekről és közigazgatási rendelkezésekről. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot és az ESMA-t minden utólagos módosításról.

4. fejezet
Végrehajtási hatáskör és záró rendelkezések

21. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosítása

A 2009/65/EK irányelv a következő 54a. cikkel egészül ki:

„54a. cikk

(1)Ha a tagállamok az 54. cikk szerinti eltérést alkalmaznak vagy az 56. cikk (3) bekezdése szerinti mentességet biztosítanak, akkor az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai:

a)ugyanazt az eltérést alkalmazzák vagy ugyanolyan mentességet adnak az ÁÉKVB-k számára, hogy eszközeiket akár 100%-ban a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektessék a kockázatmegosztás elvével összhangban, amennyiben ezek az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az ÁÉKVB-k befektetői ugyanolyan védelemben részesülnek, mint az 52. cikkben meghatározott korlátoknak eleget tevő ÁÉKVB befektetők;

b)eltekintenek az 56. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásától.

(2)Az [államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”.

22. cikk

A 2009/138/EK irányelv módosítása

A 2009/138/EK irányelv 104. cikke az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8)Az alapvető szavatolótőke-szükséglet kiszámításakor a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségeket a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségekként kell kezelni.

Az [államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az első albekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”.

23. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 268. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)Az első bekezdéstől eltérve a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokat minden esetben e cikk első bekezdésének megfelelően kell kezelni.”;

2.A 325. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)Ennek a címnek az alkalmazásában az intézményeknek a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírok formáját öltő kitettségeket egy tagállam központi kormányzatával szembeni kitettségekként kell kezelniük.”;

3.A 648/2012/EU rendelet 390. cikkének (7) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokkal szembeni kitettségekre is alkalmazandó.”.

24. cikk

Az (EU) 2016/2341 irányelv módosítása

Az (EU) 2016/2341 irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:

„18a. cikk

Államkötvény-fedezetű értékpapírok

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eszközeinek értékelésére, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények előírt szavatoló tőkéjének kiszámítására és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének kiszámítására vonatkozó nemzeti szabályaikban a tagállamok a [hivatkozás az államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendeletre] rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott államkötvény-fedezetű értékpapírokat az euróövezeti állampapírokkal megegyező módon kezelik.

(2) Az [államkötvény-fedezetű értékpapírokról szóló rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül] a tagállamok elfogadják, közzéteszik és ismertetik a Bizottsággal és az ESMA-val az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.”.

25. cikk

Értékelési rendelkezés

Legkorábban öt évvel e rendelet hatálybalépését követően, és elegendő adat rendelkezésre állása esetén a Bizottság sort kerít a rendelet értékelésére, annak felmérése érdekében, hogy elérte-e az államkötvény-fedezetű értékpapírok kialakulásának útjában álló hátrányos szabályozási akadályok megszüntetésére irányuló célkitűzését.

26. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal 27 létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az államkötvény-fedezetű értékpapírokról

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Pénzpiaci szabályozás, bankunió

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 28  

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A javaslat a Bizottság azon erőfeszítéseinek részét képezi, hogy a kockázatok csökkentésének és a magánszektorbeli kockázatmegosztás elősegítésével megvalósuljon a bankunió. A javaslat által megteremtett feltételrendszer keretei megszüntetik az államkötvény-fedezetű értékpapírokat érintő jelenlegi szabályozási akadályokat, amelyek az államkötvény-fedezetű értékpapírok és az ilyen értékpapírok mögöttes portfólióját képező államkötvények eltérő kezeléséből erednek. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok segíthetnek a bankoknak (és az egyéb intézményeknek) államkötvény-portfólióik diverzifikálásában, valamint a bankok és az állam közötti kötődés gyengítésében, amely a közelmúltbeli előrelépések ellenére bizonyos esetekben továbbra is erőteljes.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

… sz. konkrét célkitűzés

Egy államkötvény-fedezetű értékpapírhoz hasonló eszköz „lehetővé tételéhez”, ezáltal pedig az életképesség piaci teszteléséhez az alábbi két célkitűzés elérésére van szükség:

1.    Az indokolatlan szabályozási akadályok megszüntetése (azaz a szabályozási „semlegesség” visszaállítása az államkötvény-fedezetű értékpapírok számára).

2.    A likviditás és a „referencia-minőség” ösztönzése (azaz az új instrumentumot szabályozási szempontból ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint más referenciaeszközöket – de jure likviditás –, valamint a de facto likviditás érdekében képesnek kell lennie a szükséges kritikus tömeg/szabványosítás elérésére).

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A rendelet által leginkább érintett érdekelt felek a bankok (és a CRR/CRD rendeletek hatálya alá tartozó egyéb pénzügyi intézmények), az egyéb eszközkezelők, a termékek szervezői/kibocsátói, a felügyeleti hatóságok és az adósságkezelők (a jogszabály és az államkötvény-fedezetű értékpapírok nemzeti állampapírpiacokra kifejtett hatásának mutatóiként).

A hatások a lehetséges előnyök és lehetséges költségek szempontjából egyaránt attól fognak függni, hogy az új pénzügyi termék piaca mekkora méretet ér el. A javasolt beavatkozás célja csupán ennek az új, jelenleg még nem létező terméknek a „lehetővé tétele”. Ugyanakkor ennek az új terméknek az életképessége, következésképpen pedig az, hogy ennek az új pénzügyi terméknek a piaca milyen mértékben tud fejlődni, a szabályozástól eltérő tényezőktől is függni fog, ezért értékelésük csak piaci teszteléssel lehetséges – amit a javasolt beavatkozás lehetővé tesz.

Általános értelemben, ha az államkötvény-fedezetű értékpapírok – miután szabályozási szempontból megteremtették a bevezetésüket lehetővé tevő feltételeket, például a tőkekövetelményeket és likviditásfedezeti követelményeket illető többletterhek megszüntetésével – életképesnek bizonyulnak, akkor várhatóan az alábbi előnyökkel fognak járni:

- Egy olyan új termék rendelkezésre állása, amely lehetővé tenné a bankok, biztosítók, nyugdíjalapok és egyéb befektetők számára államkötvény-portfólióik diverzifikálását.

- Fokozott pénzügyi stabilitás, mivel az államkötvény-fedezetű értékpapírok elősegítenék a bankok és az állam közötti kötődés gyengítését. Emellett az államkötvény-fedezetű értékpapírok a pénzügyi piacokat érő stresszhatások szempontjából is stabilizáló hatással járhatnának, mivel az államkötvény-fedezetű értékpapírokban tartott kintlévő államkötvények nem lennének felelősek a kényszerkiárúsításokért.

- Az európai államkötvények befektetői bázisának bővülése, ami a kisebb tagállamok esetében várhatóan jelentősebb lenne, mivel ezeknek az országoknak az államkötvényei kívül esnek a nemzetközi befektetők látókörén.

- A lakossági befektetőket, háztartásokat és kkv-kat érő közvetett előnyök, amennyiben a pénzügyi stabilitás javulásában megtestesülő előzőekben említett előnyök megvalósulnak.

A költségek a várakozások szerint korlátozottak lesznek.

- A polgárokat/fogyasztókat közvetett korlátozott költségek érhetik, mivel az államkötvény-fedezetű értékpapírok hatással lesznek egyes állampapírpiacok likviditására, ami a finanszírozás költségének megnövekedését eredményezheti, ezt pedig az adófizetők fogják viselni. Ha az államkötvény-fedezetű értékpapírok életképesnek bizonyulnak, akkor ezeket a hatásokat várhatóan kioltja a kockázat általános szintjének (következésképpen pedig a hitelfelvételi költségek) csökkenése, ami a jobb pénzügyi stabilitásnak köszönhető.

- Az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátóinak az ilyen termékek létrehozásával kapcsolatos korlátozott költségeket, mint a kibocsátó gazdasági egység létrehozásának jogi költségeit stb. kell majd viselniük.

- Az igazgatási szervekre (a Bizottság, az ESMA, a nemzeti felügyeleti hatóságok stb.) a jogszabályok, valamint a jövőbeli változó körülményekhez való hozzáigazítás céljából szükséges jogszabályi beavatkozások kidolgozásához kapcsolódó költségek fognak hárulni. Az új instrumentum emellett felügyeleti költségekkel fog járni, ezek azonban minden valószínűség szerint csekélyek lesznek (mivel a felügyeleti hatóságoknak amúgy is el kellene végezniük az államkötvény-fedezetű értékpapírokba fektető szereplők felügyeletét).

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A jogszabály hatásának értékelése annak nyomon követésével lehetséges, hogy ezeknek az új termékeknek a létrehozása és kereskedése milyen mértéket ér el. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az ilyen értékpapírokat lehetővé tevő jogszabály lehetővé fogja tenni a termék életképességének piaci tesztelését, valamint hogy ennek az új piacnak a fejlődése több egyéb tényezőtől is függ, amelyek függetlenek a keretszabályozástól vagy csak csekély mértékben kapcsolódnak hozzá. Ez valószínűsíthetően megnehezíti a javasolt jogszabály hatásainak elválasztását az egyéb tényezőktől (más szóval előfordulhat, hogy a jogszabály a céloknak megfelelően működik, az államkötvény-fedezetű értékpapírok azonban független okokból fejlődnek). Ehhez hasonlóan az államkötvény-fedezetű értékpapírok iránti kereslet az általános kamatlábaktól, a kockázatvállalási hajlandóságtól és a különböző típusú befektetők különböző ügyletrészsorozatok iránti keresletétől stb. fog függni. Más szóval az, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem fejlődnek a jelenlegi gazdasági helyzetben, nem jelenti azt, hogy a szabályozási akadályok megszüntetését követően a jövőben sem fognak.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Rövid távon az ESMA feladata az államkötvény-fedezetű értékpapírok kibocsátására vonatkozó értesítések fogadását lehetővé tevő kapacitásának kialakítása, a rendeletnek való megfelelés ellenőrzése, az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatása és információk fogadása ezektől a hatóságoktól, valamint a bejelentett államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátások, illetve az illetékes nemzeti hatóságok közzététele a weboldalán.

Emellett az ESMA-nak szabályozás- és végrehajtás-technikai standardokat kell kidolgoznia e kezdeményezés hatálybalépésétől számított XXX hónapon belül.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés okai (előzetes)

Az államkötvény-fedezetű értékpapírok olyan eszközök, amelyek célja a pénzügyi stabilitás és a kockázatmegosztás javítása az euróövezetben. Ezzel hozzájárulhatnak a belső piac megfelelőbb működéséhez. Ezért az EUMSZ 114. cikke, amely hatáskört biztosít az európai intézmények számára arra, hogy olyan megfelelő intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja a belső piac megteremtése és működése, megfelelő jogalapnak minősül. Az államkötvény-fedezetű értékpapír piacok fejlődésének útjában álló azonosított szabályozási akadályokat több különböző uniós szabályozás tartalmazza. Ezért a tagállamok egyéni fellépése nem tenné lehetővé e jogalkotási kezdeményezés céljainak elérését, azaz ezeknek a szabályozási akadályoknak a megszüntetését, mivel az uniós jogszabályok módosítása csak uniós fellépés révén lehetséges.

A várható uniós többletérték (utólagos)

A jogalkotási javaslat célja, hogy előrelépéseket érjen el a bankunió területén. Az államkötvény-fedezetű értékpapírok segíthetnek a bankoknak és az egyéb pénzügyi intézményeknek az államkötvény-portfólióik diverzifikálásában, valamint a bankok és az állam közötti kötődés gyengítésében, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a pénzügyi stabilitás fokozásához.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ESMA a múltban már megbízást kapott az ÁÉKVB-kra, ABA-kra, EuVECA-ra és EuSEF-re vonatkozó nyilvántartások vezetésére. A tapasztalatok általánosságban pozitívak.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A kezdeményezés összhangban van az európai felügyeleti hatóság felülvizsgálatára irányuló javaslat által az ESMA számára meghatározott kibővített szereppel. Ugyanakkor nincs közvetlen hatással az európai felügyeleti hatóság felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatra, mivel olyan konkrét műszaki kérdéseket tárgyal, amelyekre a felülvizsgálat nem terjed ki.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 29

 Bizottság általi közvetlen irányítás

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

☑ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

Tárgytalan

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A már meglévő szabályoknak megfelelően az ESMA rendszeresen tevékenységi jelentést készít (ideértve a felső vezetés felé irányuló belső jelentéstételt, a testületek felé irányuló jelentéstételt és az éves jelentés elkészítését), és a Számvevőszék, valamint a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végez az erőforrások felhasználására vonatkozóan. A most javasolt intézkedésekhez kapcsolódó nyomon követés és jelentéstétel összhangban lesz a már hatályos követelményekkel.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A javaslatból eredő előirányzatok jogi, gazdaságos és hatékony felhasználása terén a javaslat várhatóan nem teremt olyan új kockázatokat, amelyekre ne terjedne ki az ESMA meglévő belső ellenőrzési keretrendszere.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az ESMA-rendeletben előírtaknak megfelelő irányítási és kontrollrendszereket már végrehajtották. Az ESMA szorosan együttműködik a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatával annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontroll valamennyi területén eleget tegyenek a megfelelő előírásoknak. E rendelkezések az e javaslatban az ESMA számára előírt feladatkörök tekintetében is alkalmazandók lesznek. Az ESMA éves belső ellenőrzési jelentéseket nyújt be a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében az ESMA vonatkozásában is korlátozás nélkül alkalmazandók az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

Az ESMA jelenleg saját csalás elleni stratégiával és ezen alapuló cselekvési tervvel rendelkezik. A stratégiát és a cselekvési tervet 2014-ben léptették életbe. Az ESMA által a csalás elleni küzdelem terén hozott megerősített intézkedések összhangban fognak állni a költségvetési rendeletben előírt rendelkezésekkel és útmutatásokkal (a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás részét képező csalás elleni intézkedésekkel), az OLAF csalásmegelőzési politikáival, a Bizottság csalás elleni stratégiájában (COM(2011)376) foglalt, valamint az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. júliusi közös megközelítésben és a kapcsolódó ütemtervben megállapított rendelkezésekkel.

Az ESMA-t létrehozó rendelet tartalmazza az ESMA költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályokat.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

1a: Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

diff/nem diff 30 .

EFTA-országoktól 31

tagjelölt országoktól 32

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1.a

12 02 06 ESMA

diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám 
[Megnevezés………………………………………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete 

1A

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

ESMA

N. 
év
33

N+1. 
év
34

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

1. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,419

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,419

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

2. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

3. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

Kifizetési előirányzatok

(3b)

Az ESMA-hoz tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

0,419

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3b

0,419

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225





A többéves pénzügyi keret
fejezete 

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év

N+1. 
év

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>

• Humánerőforrás

• Egyéb igazgatási kiadások

<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN 

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év
35

N+1. 
év

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,419

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

Kifizetési előirányzatok

0,419

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

0,225

3.2.2.Az ESMA előirányzataira gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

N. 
év

N+1. 
év
36

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 37

Átlagos költség

Szám

Bekerülési értéken

Szám

Bekerülési értéken

Szám

Bekerülési értéken

Szám

Bekerülési értéken

Szám

Bekerülési értéken

Szám

Bekerülési értéken

Szám

Bekerülési értéken

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 38 ...

- Az államkötvény-fedezetű értékpapírok bejelentési nyilvántartásának, az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos szankciók adatbázisának, az államkötvény-fedezetű értékpapírokkal kapcsolatban illetékes nemzeti hatóságok listájának és az államkötvény-fedezetű értékpapírok bejelentésére szolgáló modellek elkészítése

0,281

0,097

0,097

0,097

0,097

0,097

0,097

- Teljesítés

- Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

- Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

0,281

0,097

0,097

0,097

0,097

0,097

0,097

3.2.3.Az ESMA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év
39

N+1. 
év
40

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN 41

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

0,087

0,082

0,082

0,082

0,082

0,082

0,082

 

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

0,051

0,046

0, 046

0, 046

0, 046

0, 046

0, 046

 

Ideiglenes alkalmazottak

Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

0,119

0,128

0,128

0,128

0,128

0,128

0,128

Személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további teljes munkaidős egyenérték) – létszámterv

Tisztviselői besorolások és fokozatok

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

AD16

AD15

AD14

AD13

AD12

AD11

AD10

AD9

AD8

AD7

1

1

1

1

AD6

AD5

 

AD összesen

1

1

1

1

AST11

AST10

AST9

AST8

AST7

AST6

AST5

AST4

AST3

AST2

AST1

AST összesen

AST/SC 6

AST/SC 5

AST/SC 4

AST/SC 3

AST/SC 2

AST/SC 1

AST/SC összesen

VÉGÖSSZEG

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

IV. besorolási csoport

0,5

1

1

1

III. besorolási csoport

II. besorolási csoport

I. besorolási csoport

Összesen

0,5

1

1

1

Kirendelt nemzeti szakértők

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint a mellékletben nyújtsanak további magyarázatot.

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

N. 
év

N+1. 
év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

·A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) 42

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 éé 43

- a központban 44

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 45 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év

N+1. 
év
46

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Illetékes nemzeti hatóságok 47

0,600

0,338

0,338

0,338

0,338

0,338

0,338

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

0,600

0,338

0,338

0,338

0,338

0,338

0,338



3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 48

N. 
év

N+1. 
év

N+2. 
év

N+3. 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
(2)    A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(4)    Lásd az ERKT munkacsoport „Államkötvény-fedezetű értékpapírok: megvalósíthatósági tanulmány” című jelentésének I. („Legfontosabb megállapítások”) és II. („Technikai elemzés”) kötetét a következő címen: https://www.esrb.europa.eu/pub/task_force_safe_assets/html/index.en.html
(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176, 2013.6.27., 1. o.); a Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12, 2015.1.17., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302, 2009.11.17., 32. o.).
(6)    Az Eurostat weboldaláról 2017. december 21-én, 10:42 órakor letöltve.
(7)    Az S&P weboldaláról 2017. december 21-én letöltve.
(8)    Bizonyos konkrét akadályokkal, például az államkötvény-fedezetű értékpapírokra és az euróövezeti államkötvényekre vonatkozó likviditásfedezeti követelményekkel kapcsolatos eltérő feltételekkel külön jogszabályok fognak foglalkozni, mivel ezek felhatalmazáson alapuló jogi aktusokból erednek.
(9)    Az ERKT munkacsoport által elemzett változatban két alárendelt ügyletrészsorozat, egy köztes és egy leginkább alárendelt ügyletrészsorozat volt, amelyek az államkötvényfedezetűértékpapír-kibocsátás névértékének 20, illetve 10 százalékát tették ki.
(10)    A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
(11)    A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).
(12)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(13)    HL C… , , . .o.
(14)    HL C… , , . .o.
(15)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet (CRR) módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).
(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)
(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).
(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)
(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).
(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).
(27)    A Bizottság 2001/528/EK határozata (2001. június 6.) az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).
(28)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint
(29)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .
(30)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(31)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(32)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(33)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(34)    A 2020 utáni időszakra szóló kiadás csak tájékoztató jellegű. A 2020 utáni uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatást a következő többéves pénzügyi keretre tett bizottsági javaslat figyelembe fogja venni.
(35)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(36)    A 2020 utáni időszakra szóló kiadás csak tájékoztató jellegű. A 2020 utáni uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatást a következő többéves pénzügyi keretre tett bizottsági javaslat figyelembe fogja venni.
(37)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(38)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés.
(39)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(40)    A 2020 utáni időszakra szóló kiadás csak tájékoztató jellegű. A 2020 utáni uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatást a következő többéves pénzügyi keretre tett bizottsági javaslat figyelembe fogja venni.
(41)    A toborzási költségeket is beleértve
(42)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.
(43)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(44)    Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.
(45)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.
(46)    A 2020 utáni időszakra szóló kiadás csak tájékoztató jellegű. A 2020 utáni uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatást a következő többéves pénzügyi keretre tett bizottsági javaslat figyelembe fogja venni.
(47)    Az európai felügyeleti hatóságok társfinanszírozásának szintjét az aktuális irányítási és finanszírozási módoknak megfelelően számítják ki, és nem veszi figyelembe az európai felügyeleti hatóságok felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot, amelyet még nem fogadtak el.
(48)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top