EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.15.

COM(2018) 322 final/2

2018/0166(APP)

CORRIGENDUM
Annule et remplace le document COM(2018) 322 final du 2 mai 2018.
Concerne toutes les versions linguistiques: modification de l'acronyme.

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 312. cikke előírja, hogy a többéves pénzügyi keretet egyhangúlag elfogadott tanácsi rendelet határozza meg: „A többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát”, valamint „meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is”.

Az első (abban az időben még pénzügyi tervnek nevezett) többéves pénzügyi keretet 30 évvel ezelőtt fogadták el az intézményközi együttműködésről és a költségvetési fegyelemről szóló rendelkezésekkel 1 együtt. Ez és a későbbi pénzügyi keretek lehetővé tették az éves költségvetési eljárás és az intézmények közötti együttműködés javítását és megkönnyítését, ezzel párhuzamosan pedig fokozták a költségvetési fegyelmet és a többéves programok és beruházások finanszírozásának előrejelezhetőségét.

Azáltal, hogy a többéves pénzügyi keret bekerült az elsődleges uniós joganyagba, a Szerződés elismerte a keret jelentőségét, azaz az Európai Unió költségvetési struktúrájában betöltött mérföldkő szerepét.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló hatályos rendeletet 2 2013. december 2-án fogadták el. Ugyanezen a napon az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jóváhagyta a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodást 3 . A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet a 19. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban először 2015-ben 4 a megosztott irányítás alá tartozó alapok késői programozásának kezelése érdekében vizsgálták felül, majd a félidős felülvizsgálatát követően 2017. június 20-án 5 .

Ezen indokolás középpontjában egyrészt új elemek állnak, másrészt olyanok, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló hatályos rendelet módosítását javasolja, mind a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), mind a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás tervezete 6 (a továbbiakban: az intézményközimegállapodás-tervezet) tekintetében.

E javaslatok az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzítik, és a javaslatokat 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

2.Új, modern költségvetés

2.1.Fő politikai irányvonalak

A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat és az intézményközimegállapodás-tervezet a 2018. május 2-án elfogadott, „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című bizottsági közleményben 7 (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló közlemény) körvonalazott elveket és főbb politikai célkitűzéseket követi, különösen annak időtartama, a politikai prioritásokat tükröző szerkezete, a nagyobb rugalmasság iránti igény, valamint magában a többéves pénzügyi keretben előirányzott összegek tekintetében.

2.2.A többéves pénzügyi keret struktúrája és felső határai

A többéves pénzügyi keret kiadási fejezeteinek struktúrája tükrözi az észszerűbb és átláthatóbb, egyértelmű szakpolitikai prioritásokra összpontosuló költségvetésre irányuló javaslatot. A struktúra, valamint az egyes fejezetek alá tartozó szakpolitikák részleteit a többéves pénzügyi keretről szóló közlemény ismerteti.

A többéves pénzügyi keret hét fejezetből áll, és három részleges felső határt tartalmaz. Ez utóbbiak a következőkre vonatkoznak: a II. fejezetben a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”, a III. fejezetben a „Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések”, valamint a VII. fejezetben „Az intézmények igazgatási kiadásai” (lásd az e rendelet mellékletében foglalt táblázatot).

A Bizottság – annak érdekében, hogy támogassa a 27 tagú Unió prioritásait, valamint figyelembe vegye az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe való integrálását – a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 1 134,6 milliárd EUR – 2018-as állandó árakon az uniós GNI 1,11 %-ának megfelelő – összegű kötelezettségvállalási felső határt, valamint 1 104,8 milliárd EUR – 2018-as állandó árakon az uniós GNI 1,08 %-ának megfelelő – összegű kifizetési felső határt javasol.

A Bizottság ezzel a javaslattal együtt az Unió sajátforrás-rendszerének reformjára irányuló jogalkotási csomagot is benyújt, amely magában foglalja az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot 8 is, többek között a saját források éves lehívására vonatkozó felső határ megemelését a kifizetések tekintetében a GNI 1,29 %-ára, a kötelezettségvállalások tekintetében pedig a GNI 1,35 %-ára. Ez az emelés tükrözi az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe való integrálásával és az új prioritások finanszírozásával összefüggő, megnövekedett kifizetési igényeket, ugyanakkor elegendő biztonsági mozgásteret nyújt annak biztosítására, hogy az Unió minden körülmények között képes legyen teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit.

2.3.Rugalmasság

A költségvetési fegyelem biztosításával egyidejűleg a pénzügyi keretnek eléggé rugalmasnak is kell lennie, hogy hatékony forrásallokációt tegyen lehetővé, valamint biztosítsa azt, hogy előre nem látható körülmények és veszélyhelyzetek esetén az Unió gyorsan tudjon reagálni.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben az Unió olyan előre nem látható, példátlan méretű kihívásokkal szembesült, amelyek a szomszédságában kialakult, biztonsági veszélyeket és tömeges migrációs mozgásokat okozó instabilitásból származtak. Annak érdekében, hogy további pénzügyi eszközöket vegyenek igénybe a fent említett kihívások kezeléséhez hozzájáruló intézkedésekhez, a többéves pénzügyi keret rugalmasságát kimerítően kihasználták, különösen a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet részeként létrehozott speciális eszközök igénybevétele révén. Ez lehetővé tette az Unió számára, hogy döntő fontosságú intézkedéseket hozzon, ugyanakkor ez a végletekig próbára tette a költségvetés rugalmasságát.

A pénzügyi keret rugalmasságára, illetve merevségére számos tényező hatással van, például a pénzügyi keret időtartamának hossza, a kiadási fejezetek száma és felépítése, a tagállamok és régiók számára előre elkülönített vagy az együttdöntési eljárásban hozott jogszabályba foglalt referenciaösszegek révén előre meghatározott uniós kiadási összeg aránya, az egyes kiadási fejezetek alatt rendelkezésre álló mozgástér, valamint a pénzügyi keret felső határai és a saját források felső határa közötti mozgástér. A Bizottság ezeket az elemeket mind figyelembe vette a következő pénzügyi keretre irányuló javaslatainak kidolgozásakor.

A többéves pénzügyi keretről szóló közleményben foglalt okok miatt a költségvetési rugalmasság minden korábbinál lényegesebb alapelve lesz a következő többéves pénzügyi keretnek. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben már meglévő innovatív rendelkezésekre építve, a jövőre vonatkozóan a hangsúlyt a rugalmassági mechanizmusok megszilárdítására, javítására és észszerűsítésére kell helyezni, hogy funkcionálisabb keretet hozzunk létre, ugyanakkor megőrizzük a többéves pénzügyi keret nyújtotta stabilitást.

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az alábbi rugalmassági rendelkezéseket foglalják bele a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe és az intézményközimegállapodás-tervezetbe:

1.A kiadási felső határok maximális kihasználása a fejezetek és az évek közötti specifikus és maximális rugalmasság révén: a rendelkezésre álló mozgásterek megfelelő szinten tartása mellett a Bizottság javasolja a hatályos keretben bevezetett, a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék mechanizmusainak maradéktalan kiaknázását. A Bizottság új elemként javasolja a meglévő, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék méretének növelését és alkalmazási körének kiterjesztését, hogy egy olyan uniós tartalék jöjjön létre, amelyet a korábbi pénzügyi év kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterekből, valamint olyan forrásokból finanszíroznak, amelyekre az uniós költségvetésben kötelezettséget vállaltak, de az uniós programok végrehajtása során végül nem kerültek felhasználásra és ezért a kötelezettségvállalást visszavonták. A rendkívüli tartalék továbbra is végső eszközként vehető igénybe.

2.A fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségének rugalmasabbá tétele érdekében a Bizottság javasolja, hogy 10 %-ról 15 %-ra emelkedjen a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott programokban foglalt indikatív összegektől való eltérés lehetősége.

3.Azokra a speciális eszközökre tekintettel, amelyek lehetővé teszik, hogy a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat meghaladóan állítsanak be előirányzatokat, egyértelművé kell tenni, hogy ez az igénybe vett kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra egyaránt vonatkozik. Ezen túlmenően:

a)az olyan speciális eszközök alkalmazási körét, mint például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a sürgősségisegély-tartalék, felülvizsgálják és adott esetben kibővítik (például azért, hogy a sürgősségisegély-tartalékot az Unión belüli veszélyhelyzetek esetében is aktiválni lehessen), valamint ezekre vonatkozóan észszerűsített igénybevételi eljárásokat vezetnek be;

b)a Bizottság javasolja, hogy emeljék meg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra, az Európai Unió Szolidaritási Alapjára, a sürgősségisegély-tartalékra és a Rugalmassági Eszközre minden egyes évben rendelkezésre álló maximális összegeket. Végezetül a Rugalmassági Eszköz tekintetében lehetővé kell tenni, hogy felhasználhassa a sürgősségisegély-tartalék éves összegének felhasználatlan részét, ahogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap esetében már most is történik.

2.4.A többéves pénzügyi keret kiigazítása, értékelése és felülvizsgálata

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 2018-as árakon alapul. A technikai kiigazítására vonatkozó eljárás a 2 %-os deflátorral együtt megmarad. Az éves technikai kiigazítás továbbá magában foglalja a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékhoz, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékhoz (uniós tartalék), a Rugalmassági Eszközhöz és a rendkívüli tartalékhoz kapcsolódó összegek kiszámítását, összhangban az éves legnagyobb összegekre és a korábbi évekből származó felhasználatlan összegek átcsoportosítására vonatkozó, a rendeletben előírt rendelkezésekkel. A kiigazítások eredményeiről az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően tájékoztatni kell a költségvetési hatóságot.

A többéves pénzügyi keret felső határainak kiigazítására más körülmények miatt is sor kerülhet. Ez a helyzet például akkor, amikor új szabályok vagy megosztott irányítás alá tartozó programok elhúzódó elfogadása esetén a kötelezettségvállalásokat újra beállítják a költségvetésbe, vagy amikor az allokációs módszerrel kapcsolatos legfrissebb statisztikákhoz igazítják a kohéziós politika keretösszegeit. Ugyanez a helyzet, amikor a gondos gazdasági irányítást, illetve a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelmét az alapok eredményességéhez kapcsoló specifikus alap-jogiaktusok értelmében felfüggesztési intézkedéseket hoznak, majd ezen intézkedések megszüntetésének következményeként lehetővé teszik az előirányzatok újbóli beállítását a költségvetésbe.

Megfelelőnek tűnik azon rendelkezések megtartása, amelyek meghatározzák, hogy mely esetekben kell felülvizsgálni a többéves pénzügyi keretet (a Szerződések költségvetési vonzattal járó felülvizsgálata, az Unió bővítése, Ciprus újraegyesítése).

A többéves pénzügyi keret félidős értékelésére várhatóan 2023 végéig sor kerül. Ezt a felülvizsgálatot adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok kísérhetik.

3.    A javaslat jogi elemei

3.1.A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet

A hatályos 1311/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezet rendelkezései fejezetekbe vannak rendezve. A bemutatás észszerűsítése érdekében néhány rendelkezés sorrendje módosult.

1. fejezet — Általános rendelkezések

1. cikk – Többéves pénzügyi keret

Az 1. cikk hét évben (2021-től 2027-ig tartó időszakra) rögzíti a többéves pénzügyi keret időtartamát a többéves pénzügyi keretről szóló közleményben foglalt okok miatt.

2. cikk – A többéves pénzügyi keret felső határainak tiszteletben tartása

A 2. cikk első bekezdése utal a többéves pénzügyi keret felső határainak táblázatát tartalmazó mellékletre, és előírja az intézmények számára, hogy a Szerződés rendelkezéseinek megfelelve tartsák tiszteletben a felső határokat a költségvetési eljárás során.

Rendelkezik továbbá a piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések részleges felső határára vonatkozó kiigazításról, összhangban a közös agrárpolitika (KAP) két pillére közötti, a KAP-ra vonatkozó jogszabályokban meghatározott rugalmasság alkalmazásával.

A második bekezdés bevezeti a speciális eszközöket, amelyeket a rendelettervezet 3. fejezete (9–14. cikk) szabályoz részletesebben, azzal az elvvel együtt, hogy ezek az eszközök nem szerepelnek a többéves pénzügyi keretben, és meghatározott körülmények esetén történő finanszírozásukra a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kerül sor kötelezettségvállalási előirányzatokban és a megfelelő kifizetési előirányzatokban. A rugalmasság jelenlegi szintjének és az intézmények ezen eszközök igénybevétele során betöltött szerepének fenntartása érdekében az ezen eszközök igénybevételére alkalmazandó eljárást az intézményközimegállapodás-tervezet tartalmazza.

A harmadik bekezdés megismétli a hatályos 3. cikk (3) bekezdését, és hozzáigazítja a költségvetési rendelet 10 X. címében szereplő, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás fogalommeghatározását. Ez magában foglal minden olyan, tagállamoknak nyújtott hitelt, amely a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus (BOP) 11 és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) 12 , valamint az új európai beruházásstabilizáló funkció keretében biztosítható. Ez utóbbi súlyos aszimmetrikus sokkhatásokat tapasztaló tagállamoknak szól. A javaslat megtartotta azt az elvet, mely szerint ha a tagállamok részére pénzügyi támogatás keretében nyújtott garantált hitelek visszafizetését az uniós költségvetésből kell fedezni, az ilyen potenciális kiadást ki kell zárni a pénzügyi keretből (vagyis az összegeket a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kell igénybe venni).

A hitelek uniós költségvetésből történő garantálását nem a többéves pénzügyi keret, hanem a saját források felső határa korlátozza.

3. cikk – A saját források felső határának tiszteletben tartása

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 4. cikkének szövegét. Minden évre biztosítani kell a saját források felső határának betartását. Amennyiben a kifizetési előirányzatok felső határai a saját források felső határát meghaladó sajátforrás-lehívási mértéket eredményezne, a pénzügyi keret felső határait módosítani kell.

2. fejezet – A többéves pénzügyi keret kiigazításai

4. cikk – A kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 5. cikkének szövegét a 2022–2027-es időszakra vonatkozóan, a specifikus és maximális rugalmasság biztosítása érdekében azonban nem korlátozza a felső határok kiigazításának összegét.

5. cikk – Technikai kiigazítások

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 6. cikkének szövegét. A pénzügyi keret 2018-as árakon alapul. Az éves technikai kiigazítására vonatkozó eljárás a 2 %-os deflátorral együtt megmarad. Az (1) bekezdésben a d)–f) pont sorrendje módosul, hogy tükrözze a 3. fejezet cikkeinek sorrendjét.

6. cikk – A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítása

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 7. cikkének szövegét a kohéziós politika keretösszegeinek a legfrissebb statisztikai adatok alapján történő kiigazításával kapcsolatban, kivéve a Kohéziós Alap jogosultsági felülvizsgálatát. A bevezetett módosítások a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ütemezését tükrözik.

7. cikk – A gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó kiigazítások

A makrogazdasági feltételrendszerrel kapcsolatban ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 8. cikkének szövegét. A Bizottság javasolja, hogy e mechanizmust terjesszék ki a többéves pénzügyi keret felső határainak kiigazítására abban az esetben, ha a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedéseket megszüntetik 13 . Mindkét esetben a felfüggesztett kötelezettségvállalások költségvetésbe való újbóli beállítására megengedett maximális időszak a javaslat szerint n+2. évre korlátozódik.

8. cikk – Az új szabályokat vagy a megosztott irányítás alá tartozó programokat követő kiigazítások

A Bizottság azt javasolja, hogy amennyiben az új szabályok vagy a megosztott irányítás alá tartozó programok elfogadása elhúzódik, a felső határokat a jelenleg alkalmazott felülvizsgálat helyett (a többéves pénzügyi keretről szóló hatályos rendelet 19. cikke) technikai kiigazítással módosítsák, mivel ez lényegében egy automatikus és mechanikus módosítás, amelyet a programozási folyamat lezárásának elősegítése érdekében gyorsan végre kell hajtani. A Bizottság javasolja, hogy a 2021-ben fel nem használt allokációkat csoportosítsák át egyenlő részletekben a 2022-től 2025-ig tartó következő négy évre.

3. fejezet – Speciális eszközök

A speciális eszközök bemutatásának sorrendje megváltozott, hogy a bemutatás a specifikus alap-jogiaktusokhoz kapcsolódó két speciális eszközzel (Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja) kezdődjön. Az igénybevételre vonatkozó rendelkezéseket észszerűsítették a rendeletben és az intézményközimegállapodás-tervezetben, figyelembe véve az ágazatspecifikus alap-jogiaktusokban és a költségvetési rendeletben már meglévő rendelkezéseket.

9. cikk – Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 12. cikkének szövegét. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célkitűzéseinek és alkalmazási körének meghatározása a specifikus alap-jogiaktusban ((EU) XXXX/XX rendelet 14 ) fog szerepelni. Az éves maximális összeg (2018-as árakon) 200 millió EUR-ra emelkedik.

10. cikk – Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 10. cikkének szövegét. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja célkitűzéseinek és alkalmazási körének meghatározása a specifikus alap-jogiaktusban szerepel (a 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított 2012/2002/EK rendelet), amelynek módosítását a Bizottság nem javasolja. Az éves maximális összeg (2018-as árakon) 600 millió EUR-ra emelkedik.

11. cikk – Sürgősségisegély-tartalék

Ez a cikk megfelel a hatályos rendelet 9. cikkének. Figyelembe véve, hogy biztosítani kell az uniós költségvetés reagálási képességét, illetve kezelni kell az Unió előtt álló korábbi és jelenlegi kihívásokat, a Bizottság javasolja a sürgősségisegély-tartalék alkalmazási körének kiterjesztését az EU-n belüli műveletekre is, hogy az alap közös mechanizmust nyújtson a valamennyi válsághelyzetben (természeti katasztrófák, migrációkezelési veszélyhelyzetek, humanitárius szükséghelyzetek, egészségügyi járványok stb.) és valamennyi földrajzi helyen végrehajtandó uniós fellépés pénzügyi megerősítésére. Az uniós költségvetés reagálási kapacitásának lehető legnagyobb kihasználása érdekében nincs specifikus programokra vonatkozó elkülönítés vagy kiemelt felhasználás. Az év során azonban ideiglenes felhasználási korlátozások lennének alkalmazandók, hogy mindig biztosítani lehessen a belső vagy külső válsághelyzetekre való reagálási kapacitást, és hogy a forrásokat olyan igények fedezésére is fel lehessen használni, amelyek esetlegesen az év vége felé fordulnak elő. Az éves maximális összeg (2018-as árakon) 600 millió EUR-ra emelkedik.

12. cikk – A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék)

Ez a cikk megfelel a hatályos rendelet 14. cikkének. A többéves pénzügyi keret felső határai alatt az n–1. év kötelezettségvállalásaira vonatkozóan már 2022-től rendelkezésre álló mozgástereken felül a Bizottság javasolja, hogy 2023-tól a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék) forrásait emeljék meg az n–2. év visszavont kötelezettségvállalásainak megfelelő összeggel, kivéve a költségvetési rendelet 15]. cikkében meghatározott különös szabályok szerint újból rendelkezésre bocsátott visszavont előirányzatokat. Az igénybevételre vonatkozó rendelkezések a jelenlegi, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékhoz képest nem változnak.

13. cikk – Rugalmassági Eszköz

Ez a cikk megfelel a hatályos rendelet 11. cikkének. Az éves maximális összeg (2018-as árakon) 1 milliárd EUR-ra emelkedik. A Bizottság ezenfelül javasolja, hogy a Rugalmassági Eszköz keretét egészítsék ki a sürgősségisegély-tartalék azon fel nem használt összegeivel, amelyek az előző évben megszűntek. A hatályos rendelet szerint az Európai Unió Szolidaritási Alapja és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap esetében ez már most is így van. A Rugalmassági Eszköz keretében rendelkezésre álló összegek kiszámításáról továbbra is az 5. cikkben meghatározott éves technikai kiigazítással együtt nyújtanak tájékoztatást.

14. cikk – Rendkívüli tartalék

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 13. cikkének szövegét.

4. fejezet – A többéves pénzügyi keret értékelése és felülvizsgálata

15. cikk – A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata

E cikk szövege megfelel a hatályos rendelet 17. cikkének. A (3) bekezdés szövege a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetén belüli átcsoportosítás lehetőségének megvizsgálásával kapcsolatban egyszerűsödött.

16. cikk – A többéves pénzügyi keret félidős értékelése

Ez a cikk megfelel a hatályos rendelet 2. cikkének. A javaslat szerint a Bizottság 2023 végéig benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát, amelyet adott esetben az időszak hátralevő részére vonatkozó javaslatok kísérnek, többek között a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára irányuló javaslat (15. cikk, (1) bekezdés).

17. cikk – A végrehajtáshoz kapcsolódó felülvizsgálat

E cikk szövege megfelel a hatályos rendelet 18. cikkének. A felülvizsgálat elfogadásának ütemezését érintő általános szabály többé nem alkalmazandó, hogy időben ne korlátozzák a többéves pénzügyi keret végrehajtás alapján történő felülvizsgálatának lehetőségét, amennyiben erre szükség lenne.

18. cikk – A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata a Szerződések felülvizsgálata esetén

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 20. cikkének szövegét.

19. cikk – A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata az Unió bővítése esetén

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 21. cikkének szövegét.

20. cikk – A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata Ciprus újraegyesítése esetén

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 22. cikkének szövegét.

5. fejezet – Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

21. cikk – Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

Ez a cikk megfelel a hatályos rendelet 16. cikkének. A Bizottság javasolja, hogy a 2021–2027-es időszakra tartsák fenn azokat a rendelkezéseket, amelyek maximális összegeket határoznak meg az uniós költségvetésből olyan infrastrukturális nagyprojektekhez nyújtandó hozzájárulásokra, amelyeket a többéves pénzügyi keret felső határain belül finanszíroznak, de amelyek jelentősen meghaladják a pénzügyi keret időtartamát.

Ez a javasolt európai űrprogram keretében megvalósuló nagyprojekteket, valamint a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktort (ITER) érinti.

A javasolt rendelkezés következésképpen előirányozza a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre rendelkezésre álló összeg elkülönítését. A fent említett programokra vonatkozó jogalkotási aktusoknak tiszteletben kell tartaniuk az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi rendelkezéseket.

6. fejezet – Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

22. cikk – Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 23. cikkének szövegét.

23. cikk – A költségvetés egységessége

Ez a cikk megismétli a hatályos rendelet 24. cikkének szövegét.

7. fejezet – Záró rendelkezések

24. cikk – Áttérés a következő többéves pénzügyi keretre

E cikk szövege megfelel a hatályos rendelet 25. cikkének. A cikk értelmében a Bizottság köteles 2025. július 1. előtt új pénzügyi keretet előterjeszteni.

Amennyiben a rendelet által szabályozott pénzügyi keret vége előtt nem születik megállapodás új pénzügyi keretről, az erre az esetre vonatkozó szabályokat az elsődleges uniós joganyag (az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdése) határozza meg, és azokat nem kell megismételni a rendeletben. A szabályokra a (15) preambulumbekezdés emlékeztet.

25. cikk – Hatálybalépés

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezet utolsó cikke rögzíti a hatálybalépés időpontját és a rendelet alkalmazásának kezdőnapját. Az intézményközi megállapodásnak a rendelettel azonos napon kell hatályba lépnie, mivel a két szöveg kiegészíti egymást.

3.2.Intézményközi megállapodás a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

Bevezetés – Az intézményközimegállapodás-tervezet 1–6. pontja

Az intézményközimegállapodás-tervezet bevezető része utal a Szerződésre (295. cikk), e megállapodás kötelező jellegére, a többéves pénzügyi kerethez és a költségvetési eljáráshoz kapcsolódó egyéb jogalkotási aktusokkal való koherenciára, ismerteti a megállapodás felépítését, és megadja a hatálybalépésének dátumát (amely azonos a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet hatálybalépésének dátumával).

Megismétli a hatályos intézményközi megállapodás 1–6. pontjának szövegét.

I. rész – A pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezések

A. A pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezések

Az intézményközi megállapodás 7. pontja a felső határok alatt fennmaradó mozgástérre vonatkozik. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet minden egyes fejezet esetében meghatározza a felső határokat, amelyeket – a Szerződésben előírtaknak megfelelően – valamennyi éves költségvetési eljárás során be kell tartani. Mindazonáltal meg kell őrizni azt a gyakorlatot, amely a lehetőség szerint elegendő mozgástér biztosítására törekszik. Ez az intézményközi együttműködés egyik eleme, és az intézmények által a költségvetési eljárás során tanúsított jóhiszemű együttműködésre utal. A rendelkezés megegyezik a hatályos intézményközi megállapodás 8. pontjával , kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” elnevezésű alfejezetre való hivatkozást, mivel a többéves pénzügyi keret új struktúrájában a javaslat szerint nincs ilyen alfejezet.

A 8. pont a jelenlegi gyakorlatnak és a hatályos intézményközi megállapodás 9. pontjának megfelelően előírja, hogy a többéves pénzügyi keret negyedik évében aktualizálni kell a kifizetési előirányzatok 2027 utáni összegére vonatkozó előrejelzéseket.

B. A speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

A 9–13. pont megfelel a hatályos intézményközi megállapodás 10–14. pontjának, és rögzíti a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott alábbi speciális eszközök igénybevételére alkalmazandó eljárást: Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, sürgősségisegély-tartalék, Rugalmassági Eszköz és rendkívüli tartalék. A rendelkezések sorrendje megváltozott, hogy tükrözze a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezet sorrendjét.

A rendelkezések szövege az alábbiak érdekében módosul:

·az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja és a Rugalmassági Eszköz igénybevételére vonatkozóan előírt szavazási szabályok hozzáigazítása az uniós költségvetésnek az EUMSZ 314. cikke szerinti elfogadására alkalmazandó szabályokhoz,

·a szöveg egyszerűsítése és észszerűsítése, amennyiben a költségvetési rendelet vagy a vonatkozó ágazati alap-jogiaktus már tartalmaz specifikus rendelkezéseket: az átcsoportosításra alkalmazandó szabályok (Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és sürgősségisegély-tartalék), igénybevételről szóló határozat (Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Unió Szolidaritási Alapja).

II. rész – Az intézményközi együttműködés javítása a költségvetési eljárásban

A. Az intézményközi együttműködési eljárás

A 14. pont utal a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködésre, amelyet részletesen az intézményközi megállapodás melléklete határoz meg.

A költségvetési átláthatóságról szóló 15. pont fenntartja a hatályos intézményközi megállapodás 16. pontjának szövegét, és módosításokat tartalmaz azon jelentések figyelembevétele érdekében, amelyekre vonatkozóan a költségvetési rendeletben most már részletes rendelkezések szerepelnek (például elkülönített pénzalapok a 41. cikk (6) bekezdésében és a 252. cikkben, a pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának öt évre vonatkozó előrejelzése a 247. cikk (1) bekezdésének c) pontjában). A szöveg azért is módosul, hogy tükrözze az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe 2021-től történő integrálására vonatkozó javaslatot. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, az intézményközi megállapodás 15. pontja szerinti jelentéstételnek így csak a korábbi Európai Fejlesztési Alapok még fennálló kérdéseire kell vonatkoznia.

B. Pénzügyi rendelkezések jogalkotási aktusokba foglalása

A hatályos intézményközi megállapodás rendelkezései továbbra is alkalmazandók. A fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségének rugalmasabbá tétele érdekében 10 %-ról 15 %-ra nő a jogalkotási aktusokban foglalt összegektől való eltérés lehetősége (16. pont). Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a tagállamoknak a pénzügyi keret teljes időtartamára előre elkülönített összegre, valamint a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 21. cikkében említett nagyprojektekre sem.

A 17. pont az EUMSZ terminológiájához való hozzáigazítás érdekében módosul. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1975. március 4-i közös nyilatkozatra való hivatkozás elavulttá vált, és ezért el kell hagyni.

C. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások

A hatályos intézményközi megállapodás szövege nem változik azon rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek a halászati megállapodásokkal kapcsolatos költségvetési kérdésekhez kapcsolódó együttműködéssel és tájékoztatással függnek össze. Ez alól kivételt jelent annak figyelembevétele, hogy mivel a nemzetközi megállapodásokat tárgyaló konferenciákon való részvétel – nem költségvetési jellegű – kérdését az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-i keretmegállapodás 15 25. és 26. pontja már tartalmazza, célszerű elkerülni az intézményközi megállapodásban hasonló szöveg szerepeltetését.

D. A közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása

A 20. pont megismétli a hatályos intézményközi megállapodás 23. pontjának szövegét.

A 21. pont nagymértékben megismétli a hatályos intézményközi megállapodás 24. pontjának szövegét, valamint új sorrendbe helyezi a bekezdéseket és egyértelművé teszi a terminológiát (eszközök helyett műveletek). A sürgősségisegély-tartalékra való hivatkozást elhagyták, szem előtt tartva, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezet 11. cikke javasolja a sürgősségisegély-tartalék alkalmazási körének kiterjesztését, és így továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a sürgősségisegély-tartalékot igénybe vegyék a közös kül- és biztonságpolitika költségvetésének sürgős emelése céljából.

A 22. pontban a Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament és a főképviselő közötti rendszeres párbeszéd keretében a következő évben tartandó közös konzultációs ülésekre vonatkozó éves ütemtervről való megállapodás tekintetében határozzanak meg egy rögzített időpontot (minden év november 30-a).

E. Az intézmények bevonása a fejlesztéspolitikai kérdések tekintetében

A 23. pont rendelkezése módosul, hogy figyelembe vegye az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe történő javasolt integrálását.

III. rész – Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás

Az EUMSZ 318. cikkében előírt közös irányításról és éves értékelő jelentésről szóló, a hatályos intézményközi megállapodás 28. és 29. pontja törlésre kerül, mivel e jelentésekre már a költségvetési rendelet különös rendelkezései vonatkoznak (a 41. cikk (3) bekezdésének g) pontja, illetve a 247. cikk (1) bekezdésének e) pontja).

A pénzügyi programozásról szóló 24. pont megismétli a hatályos intézményközi megállapodás 30. pontját, és az időpontokat hozzáigazítja a költségvetési rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időpontokhoz.

Az ügynökségekről és az Európai Iskolákról szóló B. rész (25–28. pont) a hatályos intézményközi megállapodáshoz képest nem változik.

Melléklet – Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Mivel a mellékletben foglalt rendelkezések bizonyíthatóan megbízható alapot nyújtottak az intézmények közötti együttműködéshez, az említett rendelkezések a hatályos intézményközi megállapodásban foglaltakhoz képest nem változnak, két módosítást kivéve:

–A 9. pont szövege a költségvetési tervezet módosító indítványaival kapcsolatban igazodik a költségvetési rendelet 42. cikkének szövegéhez.

–[A magyar nyelvi változatot nem érinti.]

2018/0166 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 312. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 16 ,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, a többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani.

(2)A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként a többéves pénzügyi kerettel megállapított, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi kerettel megállapított éves felső határoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalásoknak és a saját forrásoknak az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozattal összhangban rögzített alkalmazandó felső határát.

(3)Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.

(4)A többéves pénzügyi keret nem tartalmazza a költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket.

(5)A többéves pénzügyi keretet 2018-as árakon kell meghatározni. Meg kell állapítani a többéves pénzügyi keretnek a rendelkezésre álló felső határok és mozgásterek újraszámítása esetén szükséges éves technikai kiigazítására vonatkozó szabályokat is.

(6)Specifikus és maximális rugalmasságot kell megvalósítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit.

(7)Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. A sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy kezelje a mezőgazdasági termelést vagy forgalmazást érintő piaci válsághelyzetek következményeit. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.

(8)A kohéziós politika nemzeti keretösszegeit az e rendeletre irányuló 2018. májusi bizottsági javaslathoz használt statisztikai adatok és előrejelzések alapján állapították meg. Tekintettel az előrejelzési bizonytalanságokra, valamint az összegkorlátos tagállamokra gyakorolt hatásra, a többéves pénzügyi keret időszaka alatt el kell végezni az előre jelzett és a tényleges statisztikai adatok összehasonlításának értékelését, és jelentős eltérések esetén rendelkezni kell az érintett tagállamokra vonatkozó nemzeti keretösszegeknek és a többéves pénzügyi keret megfelelő felső határainak a kiigazításáról.

(9)Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a gondos gazdasági irányításhoz vagy egy tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre, és a kiigazítást a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban kell elfogadni.

(10)A többéves pénzügyi keret működése során el kell végezni a többéves pénzügyi keret félidős értékelését. Ezen értékelés eredményeit a többéves pénzügyi keret hátralévő éveiben a rendelet minden módosítása során figyelembe kell venni.

(11)A Szerződések felülvizsgálata, Ciprus újraegyesítése vagy az Unió bővítése esetén, illetve a költségvetés végrehajtására tekintettel rendelkezni kell a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról.

(12)E rendelet felülvizsgálatára olyan előre nem látható eseményekkel kapcsolatban is szükség lehet, amelyek a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon belül nem kezelhetők. Ezért rendelkezni kell a többéves pénzügyi keret ilyen esetekben történő felülvizsgálatáról.

(13)Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy nem befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.

(14)Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait.

(15)A Bizottságnak 2025. július 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő többéves pénzügyi keret kezdetét megelőzően kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet
Általános rendelkezések

1. cikk
Többéves pénzügyi keret

Ez a rendelet megállapítja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keret).

2. cikk
A többéves pénzügyi keret felső határainak tiszteletben tartása

(1)Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság minden egyes költségvetési eljárás, valamint az adott évre vonatkozó költségvetés végrehajtása során tiszteletben tartja a mellékletben rögzített éves kiadási felső határokat (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keret felső határai).

A III. fejezeten belüli, a mellékletben meghatározott részleges felső határ a közös agrárpolitika (KAP) két pillére közötti rugalmasság sérelme nélkül került megállapításra. A KAP I. pillérére alkalmazandó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a közvetlen kifizetések közötti átcsoportosításokat követően kiigazított felső határt a vonatkozó jogi aktus állapítja meg, a többéves pénzügyi keret pedig ennek megfelelően kiigazításra kerül, az e rendelet 5. cikkében meghatározott technikai kiigazítások szerint.

(2)Amennyiben szükség van a 9–14. cikkben meghatározott speciális eszközök forrásainak igénybevételére, a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe.

(3)Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó garanciát, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat meghaladóan kell biztosítani.

3. cikk
A saját források felső határának tiszteletben tartása

(1)A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozattal (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) összhangban rögzített, saját forrásokra vonatkozó felső határt.

(2)Szükség esetén a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat csökkenteni kell a hatályos sajátforrás-határozattal összhangban rögzített felső határ betartásának biztosítása érdekében.

2. fejezet
A többéves pénzügyi keret kiigazításai

4. cikk
A kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék

(1)A Bizottság – az 5. cikkben említett technikai kiigazítások részeként – 2022-től kezdődően minden évben kiigazítja a 2022–2027-es időszakra vonatkozó kifizetések felső határát, emelve azt a teljesített kifizetések és a többéves pénzügyi keretnek az n–1. évre vonatkozó kifizetési felső határa közötti különbséggel.

(2)Minden felfelé történő kiigazítást teljes mértékben ellentételezni kell az n–1. évre vonatkozó kifizetési felső határ megfelelő csökkentésével.

5. cikk
Technikai kiigazítások

(1)A Bizottság minden évben az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre a többéves pénzügyi kereten:

a)n+1. évi árakon újraértékeli a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok felső határait és teljes összegét;

b)kiszámítja a hatályos sajátforrás-határozatban rögzített felső határ alatt rendelkezésre álló mozgásteret;

c)kiszámítja a 4. cikkben meghatározott, kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékot;

d)kiszámítja a 12 cikkben meghatározott, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós tartalékot);

e)kiszámítja a 13. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére bocsátandó összegeket;

f)kiszámítja a 14. cikkben meghatározott rendkívüli tartalék maximális összegét.

(2)Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazításokat rögzített, évi 2 %-os deflátor alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)A Bizottság az (1) bekezdésben említett technikai kiigazítások eredményét, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéseket közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(4)A 6., 7. és 8. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem az év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.

6. cikk
A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítása

(1)A Bizottság 2024-ben – a 2025-re vonatkozó technikai kiigazítással együtt – a vonatkozó alap-jogiaktusban rögzített módszert alkalmazva felülvizsgálja az egyes tagállamok számára a kohéziós politika „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésére a 2025–2027 közötti időszakra elkülönített összes előirányzatot az elérhető legfrissebb statisztikai adatok, valamint – az összegkorlátos tagállamok esetében – a 2021–2023 közötti évek összesített nemzeti GDP-je és a 2018-ban becsült összesített nemzeti GDP összehasonlítása során kapott értékek alapján. A Bizottság kiigazítja az említett összes előirányzatot, amennyiben az összehasonlítás során +/–5 %-nál nagyobb kumulatív eltérést állapít meg.

(2)A szükséges kiigazításokat egyenletesen kell elosztani a 2025 és 2027 közötti időszakban, és a többéves pénzügyi keret megfelelő felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. A kifizetési felső határokat ennek megfelelően ugyancsak ki kell igazítani, a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított rendezett alakulásuk biztosítása érdekében.

(3)A (2) bekezdésben említett kiigazítások teljes nettó hatása – az előjeltől függetlenül – nem haladhatja meg a 4 milliárd EUR-t.

7. cikk
A gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó kiigazítások

Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben uniós forrásokat érintő költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.

Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.

8. cikk
Az új szabályokat vagy a megosztott irányítás alá tartozó programokat követő kiigazítások

Amennyiben a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap keretében működő határigazgatási és vízumeszköz új szabályainak vagy megosztott irányítással végrehajtott programjainak elfogadására 2021. január 1-je után kerül sor, a 2021-ben fel nem használt allokált forrásoknak megfelelő összegeket egyenlő arányban át kell vinni a 2022–2025 közötti évekre, és a többéves pénzügyi keret megfelelő felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.

3. fejezet
Speciális eszközök

9. cikk
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

(1)Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét az (EU) XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 ] állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 200 millió EUR.

(2)Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.

10. cikk
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

(1)Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 19 állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

(2)Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében az Európai Unió Szolidaritási Alapjában még rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendők a szükségesnek ítélt segélyösszeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évre rendelkezésre álló éves összegből kerüljön finanszírozásra.

11. cikk
Sürgősségisegély-tartalék

(1)A sürgősségisegély-tartalék felhasználható arra, hogy haladéktalanul reagálni lehessen az Unión belül vagy harmadik országokban olyan események nyomán felmerülő konkrét sürgősségi igényekre, amelyek a költségvetés megállapításakor nem voltak előreláthatóak, mindenekelőtt természeti vagy ember által okozott katasztrófákat, humanitárius válsághelyzeteket, komoly köz-, állat- és növényegészségügyi veszélyeket követő szükséghelyzeti reagálási és támogatási műveletekre, valamint az Unió külső határain jelentkező migrációs áramlásokból adódó különleges nyomásnak való kitettség helyzeteiben.

(2)A tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére.

A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre.

Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére.

12. cikk
A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék)

(1)A többéves pénzügyi keretben a 2022–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék) az alábbiakból áll:

a)a többéves pénzügyi keretben az n–1. év kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek;

b)2023-tól – az a) pontban említett mozgástereken felül – az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet 15]. cikkének sérelme nélkül.

(2)A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti.

13. cikk
Rugalmassági Eszköz

A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR.

A Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeget minden évben a következő összegekkel kell növelni:

a)az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap éves összegéből az előző évben megszűnt résznek megfelelő összeg;

b)az Európai Unió Szolidaritási Alapjának éves összegéből az előző évben a 10. cikk (1) bekezdése értelmében megszűnt résznek megfelelő összeg;

c)a sürgősségisegély-tartalék éves összegéből az előző évben a 11. cikk (2) bekezdése értelmében megszűnt résznek megfelelő összeg.

A második albekezdésnek megfelelően a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére bocsátott összegeket az ebben a cikkben meghatározott feltételekkel összhangban kell felhasználni.

(3)A Rugalmassági Eszköz éves összegének fel nem használt része legkésőbb az n+3. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évekből megmaradt részeit kell először lehívni, időrendi sorrendben. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+3. évben nem használnak fel, megszűnik.

14. cikk
Rendkívüli tartalék

(1)Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni.

(2)A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget, és összhangban kell állnia a saját források felső határával.

(3)A rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén teljes mértékben ellentételezni kell.

(4)A (3) bekezdésnek megfelelően ellentételezett összegek tovább nem vehetők igénybe a többéves pénzügyi keretből. A rendkívüli tartalék igénybevétele nem eredményezheti a folyó pénzügyi évre és a következő pénzügyi évekre vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok összesített felső határának túllépését.

4. fejezet
A többéves pénzügyi keret értékelése és felülvizsgálata

15. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata

(1)A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a többéves pénzügyi keret a saját forrásoknak a hatályos sajátforrás-határozat értelmében meghatározott felső határának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható.

(2)Általános szabályként a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára tett javaslatokat az (1) bekezdéssel összhangban az adott évre, illetve az érintett évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.

(3)A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a kiadásoknak a felülvizsgálat által érintett fejezet alá tartozó programok közötti átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előirányzatok előreláthatólag nem teljes mértékű felhasználására.

(4)A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálata során figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy az egyik fejezet felső határának emelését egy másik fejezet felső határának csökkentése ellentételezze.

(5)A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálata során meg kell tartani a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti egyensúlyt.

16. cikk
A többéves pénzügyi keret félidős értékelése

A Bizottság 2024. január 1-je előtt benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének értékelését. Ezt az értékelést adott esetben megfelelő javaslatoknak kell kísérniük.

17. cikk
A végrehajtáshoz kapcsolódó felülvizsgálat

A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság adott esetben az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.

18. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata a Szerződések felülvizsgálata esetén

Amennyiben a Szerződések költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerül sor, a többéves pénzügyi keretet ennek megfelelően felül kell vizsgálni.

19. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata az Unió bővítése esetén

Amennyiben Unióhoz való csatlakozásra vagy csatlakozásokra kerül sor, a többéves pénzügyi keretet felül kell vizsgálni a csatlakozásból fakadó kiadási igények figyelembevétele céljából.

20. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata Ciprus újraegyesítése esetén

Ciprus újraegyesítése esetén a többéves pénzügyi keretet felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a ciprusi probléma átfogó rendezését, valamint az újraegyesítést követő további finanszírozási igényeket.

5. fejezet
Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

21. cikk
Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

(1)A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) legfeljebb 14 196 millió EUR áll rendelkezésre a(z) XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet – űrprogram] 20 alá tartozó nagyprojektekre.

(2)A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) legfeljebb 5 406 millió EUR áll rendelkezésre a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorral (ITER) kapcsolatos projekt költségeire.

6. fejezet
Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

22. cikk
Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) intézkedéseket hoznak az éves költségvetési eljárás elősegítése érdekében.

Az intézmények az eljárás során jóhiszeműen együttműködnek álláspontjaik összehangolása érdekében. Az intézmények megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül az eljárás valamennyi szakaszában együttműködnek a munka eredményeinek figyelemmel kísérése, valamint a konvergencia mértékének elemzése érdekében.

Az intézmények biztosítják munkamenetrendjük lehető legnagyobb mértékű összehangolását annak érdekében, hogy az eljárások lefolytatása koherens és konvergens módon történjen, és az Unió költségvetésének végleges elfogadásához vezessen.

Az eljárás bármely szakaszában és – a várható megbeszélések jellegétől függően – a képviselet különböző szintjein tartható háromoldalú egyeztetés. Minden intézmény (saját eljárási szabályzatával összhangban) kijelöli az egyes ülések résztvevőit, meghatározza a tárgyalásokra vonatkozó mandátumukat, és kellő időben tájékoztatja a többi intézményt az ülésekhez kapcsolódó intézkedésekről.

23. cikk
A költségvetés egységessége

A költségvetési rendelet 7]. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.

7. fejezet
Záró rendelkezések

24. cikk
Áttérés a következő többéves pénzügyi keretre

A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.

25. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    A Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1988. június 29-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról (HL L 185., 1988.7.15., 33. o.).

(2)    HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)    HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)    HL L 103., 2015.4.22., 1. o.

(5)    HL L 163., 2017.6.24., 1. o.

(6)    COM(2018) 323, 2018.5.2.

(7)    COM(2018) 321, 2018.5.2.

(8)    COM(2018) 325, 2018.5.2.

(9)    A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata – Eredményközpontú uniós költségvetés, COM(2016) 603 final, 2016.9.14.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/201X] rendelete ...] az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L ...).

(11)    A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 053., 2002.2.23., 1. o.).

(12)    A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118, 2010.5.12, 1. o.).

(13)    COM(2018) 324, 2018.5.2.

(14)    HL L […], […]., […]. o.

(15)    HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(16)    HL C […]., […]., […]. o.

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/201X] rendelete ...] az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L ...).

(18)    HL L […], […]., […]. o.

(19)    A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

(20)    HL C […]., […]., […]. o.