EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.2.5.
COM(2018) 55 final
2018/0021(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének az Olasz Köztársaság részére történő engedélyezéséről
INDOKOLÁS
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: a héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács – a Bizottság javaslata alapján – bármely tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket alkalmazzon a hozzáadottérték-adó beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére.
A Bizottságnál 2017. szeptember 27-én iktatott levelében az Olasz Köztársaság felhatalmazást kért arra, hogy eltérést alkalmazhasson a héairányelv 218. és 232. cikkétől a kötelező elektronikus számlázás előírása érdekében. A héairányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2017. november 3-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot, valamint 2017. november 6-án kelt levelében Portugáliát az Olasz Köztársaság kérelméről. A Bizottság 2017. november 7-én kelt levelében értesítette az Olasz Köztársaságot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Olaszország a héairányelv 395. cikke szerinti eltérés iránti kérelmet nyújtott be az Olaszország területén letelepedett valamennyi adóalany – kivéve a kisvállalkozások számára nyújtott mentességben részesülő adóalanyok – számára kötelező elektronikus számlázás alkalmazásának, valamint a számláknak az olasz adóhivatal által kezelt „Sistema di interscambio” (a továbbiakban: SdI) rendszeren keresztül történő továbbításának engedélyezése érdekében.
Olaszország szerint a kötelezően az SdI-n keresztül történő elektronikus számlázás lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy valós időben megkapja a kereskedők által kibocsátott és kapott számlákon szereplő információkat. Ennek eredményeként az adóhatóságok képesek időben és automatikusan ellenőrizni a bejelentett és befizetett héa közötti összhangot.
Olaszország ezért úgy véli, hogy az általános elektronikus számlázási kötelezettség bevezetése előnyökkel járna az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem, valamint az adóbehajtás egyszerűsítése tekintetében. Olaszország szerint valós előnyök származnának az adózási fegyelem javításából, valamint a csalás és az adókijátszás elleni küzdelem keretében végzett ellenőrzések gyorsaságának és hatékonyságának növeléséből. Lendületet adna a digitalizálásnak és az adminisztráció egyszerűsítésének is.
Az Olaszország által benyújtott információk szerint a meglévő önkéntes rendszer és a közigazgatási szerveknek történő értékesítésekre vonatkozó kötelező elektronikus számlázás megteremti a kötelező elektronikus számlázás alapját, és ezáltal biztosított a kötelező elektronikus számlázásra való zökkenőmentes áttérés, valamint korlátozott az intézkedés adóalanyokra és fogyasztókra gyakorolt hatása.
2014 óta az olasz közigazgatási szervekkel kereskedelmi ügyleteket végző adóalanyok (az adóalanyok 20 %-a) számára kötelező az elektronikus számlázás. Minden közigazgatási számlát az SdI-n keresztül küldenek, és a kiadások ellenőrzése céljából azokat az általános elszámolási hivatalnak és a közigazgatási szerveknek is továbbítják. 2017-től bevezettek egy, az elektronikus adatátvitelre vagy az elektronikus B2B számlázásra szolgáló opcionális rendszert is. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a referencia-negyedévben kibocsátott valamennyi számla adatait negyedévente elektronikus úton továbbítsák az adóhatóságoknak. Ezen időszakos adatátvitel helyett a beszállítók az SdI keresztül küldhetnek és fogadhatnak elektronikus számlákat. 2016 júliusától az adóhatóságok elérhetővé tettek egy, az elektronikus számlák előállítására, továbbítására és tárolására szolgáló ingyenes webes alkalmazást. Következésképpen egyes vállalkozások már kötelesek elektronikus számlát kiállítani, míg más vállalkozásoknak lehetőségük volt vagy lesz arra, hogy megismerhessék azt az intézkedés bevezetése előtt.
Tekintettel az eltérés széles alkalmazási körére és újszerűségére, fontos biztosítani az ezen eltérés keretében szükséges nyomon követést, különös tekintettel az intézkedésnek a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóalanyokra gyakorolt hatására. Amennyiben Olaszország meg kívánja hosszabbítani az eltérő intézkedést, be kell nyújtania az intézkedés működéséről szóló jelentést a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt. E jelentésnek tartalmaznia kell az intézkedés értékelését annak a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóbehajtás egyszerűsítésére vonatkozó hatékonyságát illetően. A jelentésnek tartalmaznia kell az intézkedés adóalanyokra gyakorolt hatásának értékelését, különös tekintettel az adóalanyok adminisztratív terheinek és megfelelési költségeinek növekedésére.
A Bizottság a 2018. július 1-jétől 2021. december 31-ig terjedő időszakra javasolja az eltérés engedélyezését.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A héairányelv 218. cikke egyenértékűen kezeli a papíralapú és az elektronikus számlákat azáltal, hogy előírja a tagállamok számára, hogy a papíron vagy elektronikus formában létező dokumentumokat vagy üzeneteket fogadják el számlaként. A héairányelv 232. cikke értelmében az elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése szükséges. Az Olaszország által tervezett kötelező elektronikus számlázás valóban el fog térni e két rendelkezéstől.
A héairányelv 395. cikke alapján a héa beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adókijátszások és -kikerülések megelőzésére eltérés engedélyezhető. Olaszország az eltérő intézkedést az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem, valamint az adóbehajtás egyszerűsítése érdekében kérte. Az Olaszország által rendelkezésre bocsátott részletek alapján az eltérés összhangban van a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel.
A kötelező elektronikus számlázásra vonatkozó eltérés összhangban lenne az Olaszország 2017. évi nemzeti reformprogramjáról szóló tanácsi ajánlással, amely azt ajánlja, hogy „Olaszország 2017-ben és 2018-ban tegyen intézkedéseket többek között az elektronikus számlázás és kifizetések kötelező alkalmazásának kiterjesztése érdekében”.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A héairányelv 395. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tekintettel a héairányelv azon rendelkezésére, amelyre a javaslat épül, a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:
A határozat engedélyt ad egy tagállam számára annak saját kérelme alapján, kötelezettséget tehát nem keletkeztet.
A kötelező elektronikus számlázás számos változást fog eredményezni az adóalanyok számára. Ezek a változásokat azonban Olaszország előre jelezte, és a változásokat előkészíti. A kisvállalkozások számára nyújtott mentességben részesülő adóalanyok nem tartoznak az intézkedés hatálya alá. Az eltérés határozott időre szól, és a hatálybalépése után tizennyolc hónappal jelentést kell készíteni az intézkedés működéséről és eredményességéről.
A különös intézkedés ezért arányban áll a kitűzött céllal, vagyis az adókijátszás elleni küzdelemmel és az adóbehajtás egyszerűsítésével.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: tanácsi végrehajtási határozat.
A héairányelv 395. cikke értelmében a héára vonatkozó közös szabályoktól kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. Ezenfelül azért a tanácsi végrehajtási határozat a legmegfelelőbb eszköz, mert az egy-egy tagállamnak is címezhető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Hatásvizsgálat
Olaszország felhatalmazást kért a kötelező elektronikus számlázás bevezetésére az Olaszország területén letelepedett, a kisvállalkozások számára biztosított mentességben nem részesülő adóalanyok által más gazdasági szereplőknek vagy a végső fogyasztóknak kiállított valamennyi számla vonatkozásában. Az egyszerűsített számlák, a 219. cikk alapján kiállított dokumentumok és az adómentes ügyletekhez kapcsolódó számlák is a kötelező elektronikus számlázás hatálya alá tartoznának. A nem letelepedett adóalanyok dönthetnek úgy, hogy számláikat az SdI-n keresztül továbbítják. Az SdI-n keresztül történő kötelező elektronikus számlázásból kizárt adóalanyok is választhatják ezt a lehetőséget.
A kötelező elektronikus számlázás változásokat fog eredményezni az adóalanyok számára. Az adóalanyok számára egy új számlázási rendszer bevezetése és működtetése többletköltségeket jelent majd. Az intézkedésnek az adóalanyokra gyakorolt hatását azonban Olaszország már előkészítette, mivel a rendszer már 2017 eleje óta szabadon választható, és a vállalkozásoknak lehetőségük volt vagy lesz a rendszer megismerésére. Olaszország szerint az e-számlázás tényleges eredményeket hoz majd az adócsalás elleni küzdelem terén, mivel az információk átfogóbbak és nyomonkövethetőbbek lesznek, valamint gyorsabban rendelkezésre állnak. Az SdI keresztül történő számlatovábbítás valóban biztosítja az olasz adóhivatal számára az adózási szempontból releváns számlainformációkhoz az időben és automatizált módon történő hozzáférést. Ennek eredményeként az adóhatóságok időben és automatikusan ellenőrizhetik a bejelentett és a befizetett héa közötti összhangot. Olaszország állítása szerint jelenleg mintegy 18 hónapra van szükség ahhoz, hogy az adóhatóság tudomást szerezzen egy csalárd kereskedő létezéséről. Az elektronikus számlák azonnali rendelkezésre állása lehetővé tenné, hogy ezt az időszakot legfeljebb három hónapra csökkentsék, és ezáltal sokkal gyorsabban megszakítsák a csalási láncot.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az intézkedés nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira.
2018/0021 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének az Olasz Köztársaság részére történő engedélyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Bizottságnál 2017. szeptember 27-én iktatott levelében Olaszország felhatalmazást kért a 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől való eltérésre, valamint a kötelező elektronikus számlázás bevezetésére az Olaszország területén letelepedett valamennyi adóalany tekintetében (a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében meghatározottak szerint a kisvállalkozások számára nyújtott mentességben részesülő adóalanyokat kivéve), valamint a számláknak az olasz adóhivatal által kezelt „Sistema di interscambio” (a továbbiakban: SdI) rendszeren keresztül történő továbbítására.
(2)A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2017. november 3-án és november 6-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Olaszország kérelméről. A Bizottság 2017. november 7-én kelt levelében értesítette Olaszországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.
(3)Olaszország szerint a kötelező elektronikus számlázás alkalmazása – amelynek esetében a számlák az SdI-n keresztül kerülnek továbbításra – lehetővé teszi az olasz adóhatóság számára, hogy valós időben megkapja a kereskedők által kibocsátott és kapott számlákon szereplő információkat. Ennek eredményeként az adóhatóságok képesek időben és automatikusan ellenőrizni a bejelentett és befizetett héa közötti összhangot.
(4)Olaszország úgy véli, hogy az általános elektronikus számlázási kötelezettség bevezetése előnyös hatást gyakorolna az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelemre, a digitalizáció terén tett erőfeszítések fokozására, valamint az adóbehajtás egyszerűsítésére.
(5)Olaszország úgy véli, hogy a létező SdI rendszer opcionális használatával már megteremtette a kötelező elektronikus számlázás bevezetésének alapját, és ez biztosítja a kötelező elektronikus számlázásra való zökkenőmentes áttérést, valamint korlátozza az intézkedés adóalanyokra gyakorolt hatását.
(6)Tekintettel az eltérés széles alkalmazási körére és újszerűségére, fontos értékelni az intézkedésnek a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóalanyokra gyakorolt hatását. Ezért amennyiben Olaszország úgy véli, hogy szükség van az intézkedés meghosszabbítására, a hosszabbítás iránti kérelemmel együtt egy jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amely tartalmazza az intézkedés értékelését a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelem, valamint az adóbehajtás egyszerűsítése tekintetében elért eredményessége szempontjából.
(7)Ez az eltérés nem érinti a fogyasztó azon jogát, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében papíralapú számlát kapjon.
(8)A kérelmezett eltérésnek meghatározott időre kell szólnia azért, hogy a különös intézkedés alkalmasságát és hatékonyságát értékelni lehessen a célkitűzések vonatkozásában.
(9)Az eltérő intézkedés ezért arányban áll a kitűzött célokkal, hiszen alkalmazása korlátozott időtartamra szól, és a hatálya is korlátozott, mivel nem vonatkozik azokra az adóalanyokra, akik a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozások számára nyújtott mentességben részesülnek. Az eltérő intézkedés továbbá nem növeli annak kockázatát, hogy a csalás átterjed más ágazatra vagy más tagállamokra.
(10)Az eltérés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét nem fogja negatívan befolyásolni és nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/112/EK irányelv 218. cikkétől eltérve, Olaszország felhatalmazást kap arra, hogy csak elektronikus formátumban fogadja el a dokumentumokat vagy üzeneteket számlaként, ha azokat Olaszország területén letelepedett adóalanyok adják ki, kivéve azon adóalanyokat, akik a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozások számára nyújtott mentességben részesülnek.
2. cikk
A 2006/112/EK irányelv 232. cikkétől eltérve Olaszország jogosult úgy rendelkezni, hogy az Olaszország területén letelepedett adóalanyok által kibocsátott elektronikus számlák alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése nem szükséges, kivéve, ha ezeket a számlákat olyan adóalanyok bocsátották ki, akik a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozások számára nyújtott mentességben részesülnek.
3. cikk
Olaszország az 1. és 2. cikk alapján hozott nemzeti intézkedésekről értesíti a Bizottságot.
Amennyiben Olaszország úgy véli, hogy az 1. és 2. cikkben említett intézkedés meghosszabbítása szükséges, Olaszország a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt egy jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli az intézkedés hatékonyságát a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelem, valamint az adóbehajtás egyszerűsítése terén. A jelentésnek az intézkedés adóalanyokra gyakorolt hatását is értékelnie kell, különös tekintettel az adóalanyok adminisztratív terheinek és költségeinek növekedésére.
4. cikk
Ez a határozat 2018. július 1-jétől 2021. december 31-ig alkalmazandó.
5. cikk
Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök