EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.4.24.

JOIN(2018) 7 final

KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület: 2017. évi éves jelentés

JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület: 2017. évi éves jelentés

Összegzés

Azóta, hogy Hongkongot 1997-ben átadták a Kínai Népköztársaságnak (a továbbiakban: KNK), az Európai Unió (EU) és tagállamai szorosan nyomon követik a Hongkong Különleges Közigazgatási Területen (a továbbiakban: Hongkong KKT) az „egy ország – két rendszer” elv keretében végbemenő politikai és gazdasági fejleményeket. Az EU az „egy Kína” politikát követi, és támogatja az „egy ország – két rendszer” elvet és annak végrehajtását. A hongkongi fejleményekről szóló ezen éves jelentés az Európai Parlamentnek tett 1997-es vállalásnak megfelelően készült. A 2017-es év eseményeire vonatkozó jelentés a 20. ilyen jelentés.

2017-ben volt Hongkong átadásának 20. évfordulója. Ez az eseményekben gazdag év politikailag kihívást jelentett Hongkong KKT számára és az „egy ország – két rendszer” elv érvényesülése tekintetében. Az év során került sor a kormányzóválasztásra; Hszi Csin-ping elnök látogatására; további négy demokráciapárti törvényhozó kizárására; a vitatott vasút-megosztási megállapodásra – amelynek jogalapját megkérdőjelezték a hongkongi jogászok körében – és az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának azt jóváhagyó határozatára; valamint egy tucat, politikai felhanggal rendelkező bírósági ügyre (ezek közül számos a 2014-es „Occupy Central” mozgalomban való részvétellel állt kapcsolatban).

Néhány nehézség ellenére az „egy ország – két rendszer” elv jól működött. Az elv fokozatos gyengülésével kapcsolatos aggodalmak azonban jogos kérdéseket vetnek fel annak végrehajtásával és Hongkong „nagy fokú autonómiájának” hosszú távú alakulásával kapcsolatosan.

Érvényesült a jogállamiság, és az igazságszolgáltatás továbbra is tanúbizonyságot tett függetlenségéről és a jogszerű eljárás következetes tiszteletben tartásáról, bár ismét szembekerült több politikailag érzékeny bírósági felülvizsgálattal.

Általában véve tiszteletben tartják a szólásszabadságot és az információszabadságot. Két kedvezőtlen tendencia azonban hangsúlyosabbá vált: a Kínát érintő bel- és külpolitikai fejleményekről szóló tudósítások során érvényesülő öncenzúra és az újságírókra való nyomásgyakorlás.

Hongkong továbbra is versenyképes nemzetközi üzleti és pénzügyi központ, valamint világviszonylatban a szárazföldi Kínával folytatott üzleti élet első számú központja maradt.

A július 1-jén hivatalba lépett új kormányzat –abból a célból, hogy tiszta lappal induljon – egy sor kezdeményezést indítványozott az emberek életkörülményeinek javítására. Carrie Lam kormányzó ígéretet tett arra, hogy erőfeszítéseket tesznek a politikai megosztottság megszüntetésére és egy befogadó társadalom kialakítására. A hosszú távú versenyképesség biztosítása érdekében a kormány markáns terveket jelentett be a hongkongi gazdaság diverzifikálására, valamint az innováció és a technológiai kapacitás fellendítésére.

A jogállamiság, az átlátható szabályozási keret, a nagyon alacsony szintű korrupció és bűnözési ráta, valamint a hatékony közigazgatás és a független igazságszolgáltatás hozzájárult a kedvező befektetési környezet megőrzéséhez és erősítéséhez, amely Hongkong sikerének kulcsát jelenti.

Amint az előző jelentésekben is leszögeztük és több más alkalommal is hangsúlyoztuk, az EU arra ösztönzi Hongkong KKT-t és a központi kormány hatóságait, hogy az alaptörvénnyel összhangban indítsák újra a választási reformot, hogy megállapodásra jussanak egy demokratikus, tisztességes, nyílt és átlátható választási rendszerről. Az általános választójog a nyilvánosság nagyobb támogatását és több legitimitást biztosítana a kormányzatnak, valamint a Hongkong gazdasági céljainak elérésére és a társadalmi kihívások kezelésére tett kormányzati erőfeszítéseknek.

Politikai fejlemények

Március 26-án az 1 194 tagú választási bizottság zárt ülése kényelmes többséggel Carrie Lamet választotta Hongkong negyedik kormányzójává. A választási kampány élénk volt és bővelkedett a vitákban, holott mind a három jelölt a kormányzat támogatóinak táborából került ki. A média széles körben és szabadon tudósított erről, noha a digitális médiára vonatkozóan bizonyos korlátozásokat vezettek be. A választásokat azonban beárnyékolták a Peking beavatkozásával és nyomásgyakorlásával kapcsolatos állítások. Carrie Lam július 1-jén lépett hivatalba. Ígéretet tett arra, hogy megszólítja a demokráciapárti tábort is, és a gazdasági fejlesztést és a sürgős szociális problémákat előtérbe helyezve a hongkongi társadalom megbékélésén fog dolgozni. Megbízatása nem indult könnyen, mivel az előző kormányzat nagyszámú kényes bírósági eljárást indított.

2017-ben is folytatódott az eskütétellel kapcsolatos vita, amelynek következtében 2016-ban kizártak két törvényhozót. Júliusban további négy demokráciapárti törvényhozót (a 70-ből 6-ot) zártak ki 1 . Így a demokráciapárti tábort megfosztották az egyes jogalkotási eljárásokban élvezett tényleges vétójogától; az egyharmados kisebbségi vétójoga más eljárásokban is nagyon bizonytalanná vált. Az ellenzék gyengülését kihasználva a kormánypárti törvényhozók decemberben sikeresen módosították a jogalkotási szabályokat és eljárásokat. Megnehezült az obstrukció, amelyet a demokráciapárti tábor korábban gyakran alkalmazott a kormány törvényjavaslataival szemben.

Meggyengültek azok a csoportok, amelyek egyes esetekben önrendelkezést, más alkalmakkor pedig teljes függetlenséget követeltek. A függetlenség követelése elhalkult, bár az egyetemek területén láthatók függetlenségpárti transzparensek.

A kihívások ellenére 2017-ben fenntartották az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiság elvének teljes tiszteletét. Ez létfontosságú Hongkong számára demokratikus legitimitásának és nemzetközi üzleti központként elért státuszának, továbbá azon törekvéseinek megőrzéséhez, hogy megerősítse nemzetközi választottbírósági és közvetítési központként játszott szerepét.

2017-ben nem kevesebb mint 10 ellenzéki hongkongi törvényhozóval szemben folyt valamilyen fajta igazságszolgáltatási eljárás. Némelyekkel szemben különböző vádpontok alapján indultak jogi eljárások az eskütétel megtagadásától a bomlasztó magatartáson át a zászló meggyalázásáig.

Márciustól fogva több tucat embert vádoltak meg jogellenes gyülekezéssel, a közrend megzavarására való felbujtással és hasonló vádakkal, amelyek túlnyomórészt az „Occupy Central” 2014. évi tiltakozásaihoz vagy a Peking Összekötő Hivatala előtti 2016. novemberi tüntetésekhez kapcsolódtak.

Augusztus 17-én a hongkongi fellebbviteli bíróság börtönbüntetésre ítélte az Occupy három vezetőjét (Joshua Wong, Nathan Law and Alex Chow) a kormányzati központ előtti 2014-es jogellenes gyülekezés miatt. A fellebbezés idején már mindegyikük közérdekű munkát végzett. Az igazságügyi miniszter fellebbezett az alacsonyabb fokú bíróság által hozott első ítélettel szemben, amelyet túlságosan elnézőnek tartott. Tizenhárom másik demokráciapárti aktivistát is bebörtönöztek. A demokráciapártiak azzal vádolták a kormányt, hogy gyengíti a jogállamiságot és az igazságszolgáltatást fegyverként használja az ellenzék elnyomásához. Az ügyvédi kamara és a jogászszövetség közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint nincs jele annak, hogy politikai megfontolások befolyásolták a határozatokat.

Augusztus 20-án több mint 22 000 ember tartott békés felvonulást, tiltakozva az ítéletekkel szemben.

A három Occupy vezető három hónapot meghaladó börtönbüntetése azt jelenti, hogy ők a következő öt évben nem indulhatnak a törvényhozási választásokon. A három vezetőt később óvadék ellenében szabadlábra helyezték a legfelsőbb bíróság ítéletéig 2 .

Nem kizárólag az ellenzék tagjaival szemben folytattak bírósági eljárásokat. Február 17-én hét rendőrt ítéltek kétéves börtönbüntetésre, amiért bántalmaztak egy demokráciapárti aktivistát az Occupy 2014. évi tiltakozása során. Emiatt a kormány támogatói nyilvánosan hangoztatták az elégedetlenségüket.

A szárazföldi Kínával kötött vasút-megosztási megállapodás volt a másik olyan kérdés, amely 2017-ben nehézségeket okozott. A projekt előkészítése közel egy évtizede folyamatban volt, az új kormány júliusi hivatalba lépésekor azonban felgyorsultak az eljárások. A megállapodás értelmében a szárazföldi Kínával összekötetést biztosító új hongkongi vasútállomáson egy területet egységes határellenőrzési eljárás céljából bérbe adnak a szárazföldi Kínának. A javasolt megállapodás csaknem teljes körű joghatóságot biztosít Kínának a peronon, a vasúti kocsikban és az utasok várócsarnokában. A joghatóság nem korlátozódik a bevándorlásra, a vámügyre és a karanténba helyezésre, hanem a bűnügyre és más ügyekre is kiterjed.

A gyakorlatban ez kölcsönösen előnyös megállapodás: Hongkong bekapcsolása a kínai nemzeti nagy sebességű vasúti hálózatba gazdasági és logisztikai előnyökkel jár. Ugyanakkor kérdések merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy ez a megosztási megállapodás összeegyeztethető-e az „egy ország – két rendszer” elvvel. December 27-én az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága jóváhagyta a vitatott megállapodást. A jogásztársadalom aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága döntése jogilag nem megalapozott, ami szerintük aláássa az alaptörvényt. A törvényhozás várhatóan 2018 első felében fogja elfogadni a végrehajtási törvényjavaslatot.

Október 11-én megtagadták Benedict Rogers uniós polgár Hongkongba történő beléptetését. Kétségtelen, hogy a hongkongi bevándorlási hatóságoknak jogukban áll eldönteni, hogy ki léphet Hongkong területére. A hongkongi hatóságok és a kínai Külügyminisztérium szóvivője által tett észrevételekből azonban úgy tűnik, hogy Peking „külügyi” hatáskörében hozta ezt a döntést. Ez megkérdőjelezi az „egy ország – két rendszer” elv érvényesülését, ugyanis az alaptörvény szerint a bevándorlás Hongkong hatáskörébe tartozik.

2017 októberében előkerült az utolsó is azon „eltűnt” könyvkereskedők közül, akiknek ügyét nem tisztázták megnyugtatóan. 2015-ös eltűnését követően a szárazföldi hatóságok engedték szabadon Gui Minhait, egy szárazföldi születésű, honosított svéd állampolgárt. 2018 januárjában ismét őrizetbe vették Minhait.

A könyvkereskedők ügyét követően egy kínai üzletembernek, Hsziao Csien-huának a szállodájából való január 27-i állítólagos elrablása ismét felvetette azt az aggodalmat, hogy szárazföldi biztonsági erők tevékenykedhetnek hongkongi területen.

Esélyegyenlőség, jogok és szabadságok

Hongkong magas fokú szabadságot élvez. A véleménynyilvánítás szabadsága, a média szabadsága és az információszabadság alkotják a központi értékeket az „egy ország – két rendszer” elv keretében, és meghatározó alkotóelemei Hongkong globális üzleti központként betöltött erős pozíciójának. Az EU valamennyi érdekelt felet felszólítja az említett értékek megóvására.

Noha a hongkongi média még mindig magas fokú szabadságot élvez, évek óta szaporodnak a nehézségek. 2017-ben a sajtószabadság-indexben (Riporterek Határok Nélkül) Hongkong négy helyet esett vissza a – minden korábbinál alacsonyabb – 73.helyre.

A Hongkongi Újságírók Szövetsége a sajtó szabadságáról szóló legutóbbi éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az öncenzúra tovább terjed; 10-ből 7 újságíró szerint romlott a sajtószabadság helyzete. Számos fősodorbeli médiaszervezet legalább részben szárazföldi cégek tulajdonában van, ami kihat a tudósítási és szerkesztési gyakorlatra. A rendőrség kivizsgált több, újságírókkal szembeni megfélemlítési és fenyegetési ügyet.

2017-ben történt egy érdemi pozitív fejlemény: az évek óta tartó panaszok nyomán a kormány végül megszüntette a kormányzati eseményekről való tudósítás korlátozását az internetes médiában.

Hongkongban megfelelően tiszteletben tartják a véleménynyilvánítás szabadságát, habár egyre inkább megkérdőjelezik annak határait az önrendelkezési vagy függetlenségi követelések kényes kérdésével kapcsolatosan. Az év elején a függetlenségpárti pártok bírálták a kormányt a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése miatt, miután megtiltották számukra, hogy standokat állítsanak fel a holdújévi vásáron. A hatóságok azt állították, hogy Hongkong függetlenségének népszerűsítése veszélyeztetheti a közbiztonságot. A legtöbb egyetemen végül betiltották a Hongkong függetlenségét követelő transzparenseket és posztereket, amelyeket több hongkongi egyetemen is kifüggesztettek. Szeptember 16-án 10 egyetemi vezető közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elutasították Hongkong függetlenségét, és elítélték a véleménynyilvánítás szabadságával való „visszaélést”. 12 felsőoktatási intézmény hallgatói szövetsége közös válaszban állt ki a diákok szabad joga mellett, hogy az egyetemeken megvitathassák a függetlenség kérdését. A kormány visszautasította azt a szóbeszédet, hogy a nyilatkozat kiadása érdekében nyomást gyakorolt volna az egyetemekre, és hozzáfűzte, hogy nem tűri a függetlenség támogatását.

Hongkong továbbra is társadalmi-gazdasági problémák egész sorával és egyenlőtlenséggel küzd: a Gini-együttható 0,539 3 -es rekordértéket ért el, ami azt mutatja, hogy Hongkong a világ egyik legegyenlőtlenebb városa. Egyre nagyobb az egyenlőtlenség; a háztartások leggazdagabb 10 %-a 44-szer annyi jövedelemmel rendelkezik, mint a legszegényebb 10 %. A szegénység csökkentése és a hátrányos helyzetűek támogatása első helyen szerepel a kormány napirendjén.

Hongkongnak továbbra sincs megkülönböztetést tiltó átfogó törvénye. Márciusban az Esélyegyenlőségi Bizottság 75 nagyvállalattal, a Kínai Egyetemmel és a hongkongi ügyvédi kamarával közös nyilatkozatot adott ki, amelyben sürgette a kormányt, hogy fogadjon el jogszabályt a szexuális irányultság, a nemi identitás és az interszexuális állapot alapján történő megkülönböztetéssel szemben. A kormány nem válaszolt a nyilatkozatra.

A kormány fellebbezett két, azonos nemű partnereket érintő, irányadó ügyben. Ha a legfelsőbb bíróság megerősíti a korábbi ítéleteket, az lendületet adhat a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre is kiterjedő, megkülönböztetést tiltó átfogó törvény elfogadásának.

A hozzávetőlegesen 320 000 főnyi külföldi háztartási alkalmazottat továbbra is hátrányosan érinti, hogy nem élveznek megfelelő munkaügyi és szociális védelmet. A külföldi háztartási alkalmazottakra vonatkozó meglévő két törvény különösen aggályos rendelkezéseket tartalmaz: az egyik az a követelmény, hogy a háztartási alkalmazottaknak a háztartásban kell lakniuk, a másik a „két hét” szabály, mely szerint a külföldi háztartási alkalmazottaknak a szerződésük lejárta után két héten belül munkát kell találniuk, ellenkező esetben kiutasíthatók. A kormány lépéseket tett az adósszolgaság és a munkaközvetítők által elkövetett visszaélések leküzdésére, azonban még határozottabb intézkedésre van szükség.

Október 3-án a felsőbb bíróság megkezdte annak a jogi keresetnek a tárgyalását, amelyet azzal a követelménnyel szemben nyújtottak be, miszerint a háztartási alkalmazottaknak a háztartásban kell lakniuk. E követelmény eltörlése üdvözlendő lépés lenne a háztartási alkalmazottak jogainak kiterjesztése terén: emberi jogi csoportok gyakran kifogásolták a háztartási alkalmazottak nem megfelelő életkörülményeit, és azt sürgették, hogy a hatóságok hagyjanak fel a háztartástól eltérő helyen lakást lehetővé tévő megállapodások büntetésével.

Az emberkereskedelem kérdése továbbra is aggasztó, különösen egységes jogi és politikai keret hiányában. Hongkong KKT kormánya munkacsoportot hozott létre e probléma orvoslására, és együttműködik az EU-val és a nemzetközi közösség más tagjaival. Hongkong fokozta együttműködését a szárazföldi Kínával, ami a közös műveletekre is kiterjedt. Az EU és a Hongkongi Nemzetbiztonsági Hivatal júliusban az emberkereskedelemre vonatkozó sikeres munkaértekezletet tartott, és várakozással tekint a további együttműködés elé.

A korrupció elleni rendszer erős és ellenálló maradt. Hongkongban nagyon magas szinten érvényre jutnak az átláthatóságot célzó és a korrupcióellenes intézkedések. A hatóságok, valamint a politikai és üzleti vezetők elismerik, hogy az átláthatóság alapvető fontosságú ahhoz, hogy Hongkong megmaradjon erős nemzetközi üzleti központként többek között a szárazföldi Kína vállalkozásai számára is.

Hongkong és a szárazföldi Kína kapcsolata

Hongkong lakosságának egyes csoportjai számára komoly aggodalmat jelent, hogy úgy érzékelik, fokozatosan gyengül Hongkong Kínai Népköztársaságon belül élvezett „nagy fokú autonómiája”, és hogy egyre kevésbé tartják tiszteletben Hongkong értékeit és életmódját az „egy ország – két rendszer” elv keretében.

Hongkong átadásának 20. évfordulója alkalmával tartott látogatásán Hszi Csin-ping megismételte, hogy a központi kormányzat elkötelezett az „egy ország – két rendszer” elv mellett. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetbiztonság és a szuverenitás veszélyeztetése, valamint a központi kormányzat jogkörének megkérdőjelezése olyan szigorú határokat jelent, amelyeket nem szabad átlépni. Hszi Csin-ping látogatását és a 19. pártkongresszusnak tett beszámolóját követően több magas rangú pekingi tisztviselő beszédei és észrevételei arra engednek következtetni, hogy az alaptörvény új értelmezése szerint Kína Hongkong feletti „átfogó joghatóságra” tart igényt.

Novemberben az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága megszavazta, hogy a nemzeti himnuszról szóló törvényt felvegyék Hongkong alaptörvényének III. mellékletébe, amely a Kínai Népköztársaság Hongkongban is alkalmazandó nemzeti törvényeit sorolja fel. Hongkong KKT kormánya azt mondta, hogy a nemzeti himnuszról szóló törvényt a megfelelő helyi jogszabály révén fogják alkalmazni a KKT területén. A nemzeti törvény által előírt egyes szankciók Hongkongban nem alkalmazhatók, mivel a büntetőjog jelentősen eltérő. Visszamenőleges alkalmazás nem várható.

2017-ben két további esemény okozott aggodalmat az „egy ország – két rendszer” elv végrehajtása tekintetében: az a pekingi döntés, hogy megtagadják egy uniós polgár Hongkongba való beléptetését, valamint az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának december 27-i határozata, amely az alaptörvényre való kellő hivatkozás nélkül hagyta jóvá a vasút-megosztási megállapodást.

Decemberben Hongkong és a szárazföldi Kína megállapodást írt alá egy gyorsabb értesítési rendszer létrehozásáról azokban az ügyekben, amikor az egyik régió lakosait büntetőjogi őrizetben tartják a másik régióban. Minkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy hét munkanapon (összetettebb ügyekben valamivel hosszabb időn) belül tájékoztatják egymást, ha kisebb bűncselekmények miatt őrizetbe vesznek egy adott személyt. Az öt könyvkereskedő eltűnése által ösztönzött megállapodás nagyobb átláthatóságot biztosít.

Ugyancsak decemberben egy 1 989 elektorból – köztük 300 demokráciapárti tagból – álló testület megválasztotta az Országos Népi Gyűlésbe delegálandó 36 hongkongi képviselőt. A választási kampányt viták övezték. Az Országos Népi Gyűlés által márciusban elfogadott új szabályok szerint a hongkongi jelölteknek alá kell írniuk egy nyilatkozatot, miszerint betartják a nemzeti alkotmányt és Hongkong alaptörvényét, megőrzik az „egy ország – két rendszer” elvet, hűséget fogadnak a Kínai Népköztársaságnak és a Hongkongi Különleges Közigazgatási Területnek, továbbá nem fogadnak el pénzügyi támogatást külföldi országoktól a választásokkal összefüggésben. Ezen okok alapján érvénytelenítették 10, a „lokalista” és demokráciapárti táborba tartozó jelölt indulását. A 36 képviselői helyért végül negyvenkilenc jelölt indult, közülük 11-et első alkalommal választottak képviselővé.

Gazdasági fejlemények

Hongkong továbbra is Ázsia virágzó nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központja, amely vezető helyet foglal el a különböző globális gazdasági versenyképességi felmérésekben. A kormány és az üzleti világ azonban aggódik a Hongkong regionális versenytársaival szembeni hosszú távú versenyképesség miatt. 2017-ben a kormány számos olyan kezdeményezés élére állt, amelyek – különösen az innovációs és technológiai fejlesztés ösztönzésére való törekvéssel – meghatározzák Hongkong gazdasági jövőjét, és kihasználják az „egy övezet, egy út” kínai kezdeményezésben betöltött szerepét.

Fenntartható növekedés 2017-ben

Mivel a külső gazdasági környezet folyamatosan javult, Hongkongban gazdasági növekedés, alacsony infláció és teljes foglalkoztatottság volt tapasztalható. A reál GDP növekedés 2017-ben elérte a 3,8 %-ot 4 , vagyis a növekedés üteme a 2016-os 2 %-hoz képest csaknem megkétszereződött. A bővülést alátámasztotta az erőteljes áru- és szolgáltatásexport, a beruházási kiadások és a fogyasztás. Fennmaradt a belföldi piac dinamikája, amit a kedvező foglalkoztatási feltételek és a pozitívabb üzleti hangulat is elősegített. Az éves munkanélküliségi ráta 3,1 % volt. Az inflációs nyomás enyhe volt; 2017-ben az infláció 1,7 %-on állt.

A bőséges likviditás, a pozitív piaci kilátások és a jelentős vállalati nyereségek hatására a Hang Seng Index 2017-ben túlszárnyalta a többi jelentős ázsiai tőzsdeindexet. Éves alapon több mint 35 %-kal emelkedett, és 2017. december 29-én 29 919 ponton zárt. Az első nyilvános részvénykibocsátási tevékenység (IPO) szárnyalt, annak ellenére, hogy az átlagos ügyletvolumen kisebb volt a 2016-osnál. Ugyanakkor Hongkong elveszítette a világ legnagyobb IPO-piacának címét, és a 2017-ben bevont források tekintetében New York és Sanghaj után a harmadik helyre esett vissza. A helyezésbeli visszaesés részben annak tulajdonítható, hogy nem került sor hatalmas tőzsdei jegyzésekre és a kínai technológiai vállalatok egyre inkább előnyben részesítik az USA-beli jegyzéseket. Az IPO-k során bevont források összege 2017-ben 128,5 milliárd hongkongi dollárra csökkent, ami 34,2 %-os visszaesést jelent 5 . A tőzsdén jegyzett társaságok mintegy 50 %-a szárazföldi kínai vállalkozás volt.

Az új gazdasági társaságok tőzsdei jegyzésének vonzása terén Hongkongot érő versenykényszert elismerve a hongkongi tőzsde 2017. december 15-én bejelentette, hogy bővíti tőzsdei jegyzési rendszerét, hogy súlyozott szavazati jogokból (két részvényosztályból) álló struktúrával rendelkező, feltörekvő és innovatív szektorbeli kibocsátók 6 , valamint bevétellel még nem rendelkező biotechnológiai kibocsátók is megjelenhessenek. Az Értékpapír- és Határidős Ügyletek Bizottsága álláspontjának megváltozásával véget vetett az azzal kapcsolatos régóta húzódó vitának, hogy az Alibaba Group Holding Ltd. 2014-es New York-i tőzsdei jegyzését követően a szabályozó szerv elutasította a különleges szavazati jogokra vonatkozó javaslatot.

A hongkongi szabályozó szervek egy sor olyan kezdeményezés élére álltak, amelyek elősegítik a pénzügyi technológia fejlődését. A hongkongi kormány és a szabályozó szervek a pénzügyi innováció ösztönzése céljából együttműködési megállapodást írtak alá más pénzügyi technológiai központokban – köztük Egyesült Királyságban és Szingapúrban – lévő partnerekkel.

A kötvénypiacokat összekapcsoló rendszer elindítása (2017. július) tovább erősíti a Hongkong és Kína közötti pénzügyi összeköttetéseket. A rendszer a sanghaji és a hongkongi tőzsde összekapcsolására (amely 2014-ben indult), valamint a sencseni és a hongkongi tőzsde összekapcsolására (2016) vonatkozó programok mintáját követi. A kezdeti szakasz egyoldalú északi irányú kereskedésre korlátozódik. Az alapok kölcsönös elismerésére vonatkozó, 2015-ben bevezetett programmal együttvéve Hongkong többféle csatornát épített ki tőkepiacainak Kínával való összekapcsolására, és továbbra is vezető szerepet játszik a kínai tőkepiacok liberalizációjában.

2017. évi szakpolitikai beszédében Carrie Lam kormányzó azt javasolta, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat öt év alatt növeljék a kétszeresére – a GDP 0,73 %-áról 1,5 %-ára –, és fogadjanak el egy sor intézkedést a fejlesztés ösztönzése érdekében. Az induló technológiai vállalatok támogatása céljából 2017-ben létrehozták a 2 milliárd hongkongi dollár összegű tőkével rendelkező Innovációs és Technológiai Kockázatitőke-alapot. Az év elején januárban a hongkongi és sencseni kormány közös megállapodást írt alá arról, hogy a két város határán fekvő Lok Ma Chauban innovációs és technológiai parkot alakítanak ki. A két fél reményei szerint kiegészítik egymás technológiafejlesztését, hogy felvegyék a versenyt más globális technológiai csomópontokkal.

Kína „egy övezet, egy út” kezdeményezése kulcsszerepet játszott a Hongkong KKT szakpolitikai döntéshozatalában. A hongkongi kormány hangsúlyozta, hogy ki kell használni az e kezdeményezésből és a Kuangtung–Hongkong–Makaó Öböl Térség (a továbbiakban: a Tágabb Öböl Térség) fejlesztéséből származó lehetőségeket. Az volt a kinyilvánított cél, hogy a KKT az „egy övezet, egy út” pénzügyi és vagyonkezelői központjává váljon, és a várost az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (a továbbiakban: AIIB) vitarendezési és döntőbírósági központjává tegyék. 2017. júniusban Hongkong Kína védnöksége alatt álló nem szuverén tagként sikeresen csatlakozott az AIIB-hez.

Decemberben a hongkongi hatóságok és a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság megállapodást írtak alá a Kína „egy övezet, egy út” kezdeményezésében való hongkongi részvétel megkönnyítésére. A megállapodás az alábbi hat kulcsterületre összpontosító konkrét intézkedéseket tartalmaz:

i. pénzügyek és befektetések;

ii. infrastruktúra és tengeri szolgáltatások;

iii. a gazdasági és kereskedelmi eljárások egyszerűsítése;

iv. az emberek közti kapcsolatok;

v. a Tágabb Öböl Térség fejlesztése; valamint

vi. projekt interfész és vitarendezési szolgáltatások.

A magánszektor egyre nagyobb mértékben vesz részt „egy övezet, egy út” projektekben, bár az üzleti érdeklődés túlnyomórészt az ASEAN-régióra korlátozódik. A hongkongi Kínai Fejlesztési Bank decemberben bocsátotta ki az első „egy övezet, egy út” kötvényt.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szabályozásának erősítésére tett kormányzati erőfeszítéseknek megfelelően a kormány júniusban közzétette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása (pénzügyi intézmények) elleni küzdelemről szóló 2017. évi törvényjavaslatot (módosító indítványt) és a társaságokról szóló 2017. évi törvényjavaslatot (módosító indítványt). Az előbbi törvényjavaslatnak az volt a célja, hogy törvényes ügyfél-átvilágítási és nyilvántartás-vezetési követelményeket alkalmazzanak a kijelölt nem pénzügyi vállalkozásokra és szakemberekre, amikor azok meghatározott ügyleteket folytatnak. Az utóbbi törvényjavaslat azt kívánta előírni a Hongkongban létrehozott vállalkozások számára, hogy a jelentős ellenőrzéssel rendelkezőkről vezetett nyilvántartással őrizzék meg a tényleges tulajdonlásokra vonatkozó információkat. Ezt a nyilvántartást kérelemre rendelkezésre kell bocsátani a bűnüldöző szervek tagjainak betekintés céljából.

Mindkét törvényjavaslatnak az volt a végső célja, hogy a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által közzétett nemzetközi követelményeknek megfelelően naprakésszé tegye a hongkongi szabályozási rendszert. A konzultációs folyamat során benyújtott hozzászólások következtében azonban a kormány úgy döntött, hogy az illetékes hatóságokra korlátozza a tényleges tulajdonlásokra vonatkozó információkba való betekintést ahelyett, hogy nyilvánosságra hozná ezeket az információkat. Lényeges, hogy a közzétételi követelmények csak a Hongkongban létrehozott magánvállalkozásokra vonatkoznának, nem pedig a nyilvántartásba vett nem hongkongi vállalkozásokra vagy a Hongkongban jegyzett vállalkozásokra. A Törvényhozó Tanács 2018. január 24-én elfogadta a két törvényjavaslatot.

Kereskedelempolitika

Külpolitikai téren Hongkong folytatta a szabadkereskedelmi és beruházási megállapodások megkötését, és a Kína „egy övezet, egy út” kezdeményezésén belüli kereskedelmi és beruházási kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Az Új-Zélanddal, az Európai Szabadkereskedelmi Társulással és Chilével meglévő szabadkereskedelmi megállapodások mellett Hongkong 2017-ben számos kétoldalú megállapodást írt alá és kötött meg és új partnerekkel kezdett tárgyalásokat. Folytatódtak a tárgyalások Grúziával és a Maldív-szigetekkel. Hongkong májusban szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdett Ausztráliával. Novemberben az ASEAN-csúcstalálkozó alkalmával írta alá a szabadkereskedelmi megállapodást és a kapcsolódó beruházási megállapodást az ASEAN-országokkal. Beruházásösztönzési és -védelmi megállapodásokat kötött Bahreinnel, Mexikóval, Mianmarral és az Egyesült Arab Emirátusokkal, és folyamatban vannak a tárgyalások Iránnal és Oroszországgal. Hongkong a WTO aktív tagja maradt, és változatlanul elkötelezetten támogatja a multilateralizmust.

Ami a regionális integrációt illeti, 2017. júniusban két új megállapodást írtak alá, mégpedig egy beruházási megállapodást és egy gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást a Hongkong és a szárazföldi Kína közötti szorosabb gazdasági partnerségi megállapodás (CEPA) keretében. A megállapodások a kínai beruházásokhoz való legkedvezőbb hozzáférést biztosítják a hongkongi vállalkozásoknak – a szolgáltatási és a nem szolgáltatási szektorban egyaránt –, és előkészítik Hongkong nagyobb mértékű részvételét Kína „egy övezet, egy út” kezdeményezésében. Ezenfelül októberben aláírták a szorosabb gazdasági partnerségi megállapodást Makaóval. Hongkong és Makaó külön CEPA-megállapodásokat kötött a szárazföldi Kínával. A három kormányzat azt tervezi, hogy CEPA-megállapodásaik alapján új, közös platformot hoznak létre, hogy előmozdítsák a kereskedelem és a beruházások további liberalizálását és megkönnyítését a „Tágabb Öböl Térségben”.

Ingatlanpiac és lakásszektor

Az alacsony kamatlábak, a likviditásfelesleg és az erőteljes befektetői kereslet által fűtött ingatlanpiac 2017-ben minden eddiginél magasabb értéket ért el. Először is a magán lakóingatlanok árai 16,7 %-kal 7 emelkedtek 2016-hoz képest, így Hongkong a világ legdrágább lakáspiacává vált. Ez a világ legkevésbé megfizethető városi központja a lakásvásárlók számára. Az új épületekben átlagosan kisebb lakásokat alakítanak ki, hogy azok megfizethetőbbé váljanak a lakásvásárlóknak. Mivel a magánszektorbeli lakásvételi és -bérleti árak tovább emelkedtek, még inkább megnőtt az igény az állami tulajdonú lakások iránt.

A hongkongi hatóságok keményen dolgoznak azon, hogy növeljék a kínálatot és kezeljék a keresletet, de ezek az erőfeszítések mostanáig nem hoztak érdemi javulást. Az előző években hozott, kereslet által ösztönzött intézkedések (például a jelzálog-hitelezés szigorítása, és a nem első alkalommal vásárlók 15 %-os kétszeres illeték fizetésére kötelezése) továbbra is hatályban maradtak. Különböző típusú lakáshoz jutási programokat vezettek be vagy finomítottak, miközben felgyorsították a projektfejlesztéseket. A hosszú távú lakáskínálati cél teljesítése azonban a földhiány miatt továbbra is komoly kihívást jelent a kormány számára. A közösségen belüli széles körű konszenzus kialakítása érdekében a kormányzó 2017. szeptemberben 30 tagú munkacsoportot nevezett ki. A földkínálati munkacsoport 2018-ban a közvélemény bevonásával áttekinti majd a különféle vitatott választási lehetőségeket, mint például a földterület-visszanyerést, a városfelújítás gyorsítását, valamint a védett parkok kiaknázását.

Költségvetési irányítás, szegénység és vagyonbeli különbségek

A hongkongi kormány 1997 óta hatalmas költségvetési tartalékokat halmozott fel. Paul Chan pénzügyminiszter 2017. februárban szilárd költségvetési beszámolót terjesztett elő a Hongkong KKT-ról, amely szerint 2016–2017-ben a költségvetési többlet elérte a GDP 3,7 %-át, a 2017–2018-ra becsült tartalék pedig a GDP 37 %-át. Egy sor egyszeri koncessziós intézkedés mellett a költségvetési többletből több pénzt fordítottak idősgondozásra és az innováció fejlesztésére. Carrie Lam kormányzó ígéretet tett arra, hogy több szakpolitikai területen növelik a kiadásokat, mivel a költségvetési tartalékok meghaladják az 1 billió hongkongi dollárt. A kényelmes költségvetési helyzet azt is lehetővé tette a kormányzat számára, hogy csökkentse a vállalkozások adóterheit. A kormányzó egyéb intézkedések mellett javaslatot tett arra, hogy a társasági adó mértékét a felére, vagyis 8,25 %-ra csökkentsék az első 2 millió hongkongi dollár összegű nyereség tekintetében.

Az erőteljes gazdasági növekedés és a megtelt államkassza ellenére romlott a szegénységi helyzet és növekedtek a jövedelmi különbségek, ami nagyrészt a népesség gyors elöregedése miatt következett be. A legfrissebb kormányzati tanulmány 8 azt jelezte, hogy a város 7,35 millió lakója közül 1,35 millió a hivatalos szegénységi küszöb alatt él. A szegénységi ráta 0,2 % ponttal emelkedett és 2016-ban 19,9 %-os rekordmagasságot ért el. A kormány ígéretet tett arra, hogy megfelelő adózási és szociális jóléti politikákat valósít meg, hogy a társadalom különböző rétegei részesüljenek a gazdasági fejlődés gyümölcseiből és a kormányzati forrásokból.

Környezetvédelmi politika

2017-ben a környezetvédelem fontosabbá vált a szakpolitikai napirendben. Számos kezdeményezést és jogalkotási eljárást indítottak és indítványoztak. Hongkong ígéretet tett arra, hogy előrelép a karbonszegény gazdaság irányába, és Kína legzöldebb régiójává válik. Januárban Hongkong a Párizsi Megállapodásra reagálva közzétette az „Éghajlatpolitikai Cselekvési Terv 2030+” című jelentést. A jelentés meghatározza Hongkong új abszolút szén-dioxid-kibocsátás csökkentési – a 2005-öshöz képest 2030-ra 26–36 %-os – célértékét és az annak elérésére irányuló összehangolt tervet. A települési hulladék csökkentésére és kezelésének javítására tett erőfeszítés keretében márciusban részletes javaslatot tettek közzé egy 2019-ben bevezetendő települési szilárdhulladék-kezelési programra.

Decemberben megkezdte működését egy korszerű, elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére szolgáló létesítmény. Ez a létesítmény – amelyet egy európai hulladékgazdálkodási cég épített (egy helyi szolgáltatóval közös vállalkozás keretében) – az első ilyenfajta létesítmény Hongkongban. Hongkong emellett háromszakaszos tervet indított az elefántcsont-kereskedelem 2021 végéig történő megszüntetésére. A kormány 2017. júniusban benyújtotta a vonatkozó törvényjavaslatot a Törvényhozó Tanácshoz mérlegelés céljából (és 2018. januárban elfogadták a törvényjavaslatot).

Az Unió és Hongkong kétoldalú kapcsolatai és együttműködése 2017-ben

Az Európai Unió és Hongkong jelentős kereskedelmi és beruházási partnerek, és 2017-ben tovább mélyítették kétoldalú kapcsolataikat.

Az Európai Unió Kína után Hongkong második legnagyobb kereskedelmi partnere és egyik kulcsfontosságú külföldi befektetője. A több mint 2 100 hongkongi telephelyű uniós vállalkozás révén továbbra is az EU rendelkezik a legnagyobb külföldi üzleti jelenléttel a városban, Hongkong pedig a 14. legjelentősebb árukereskedelmi partner és az EU egyik legfontosabb ázsiai szolgáltatáskereskedelmi partnere.

2017-ben a Hongkongba irányuló uniós áruexport éves szinten 5 %-kal 36,8 milliárd EUR-ra emelkedett, miközben a Hongkongból származó import 11,2 milliárd EUR-t tett ki, így az EU részéről jelentős, 25,6 milliárd EUR-s többlet alakult ki, ami a negyedik legmagasabb uniós külkereskedelmi többlet. A Hongkongba irányuló uniós árukivitelt a gépek és berendezések, ékszerek, ruházati cikkek, luxusáruk, élelmiszer, bor és gépjárművek iránti erőteljes kereslet ösztönözte.

Az EU és Hongkong közötti kétoldalú szolgáltatáskereskedelem továbbra is stabil maradt. A 2016-os (a rendelkezésre álló legfrissebb évi) adatok szerint a kétoldalú szolgáltatáskereskedelem értéke 22,3 milliárd EUR-t tett ki. A Hongkongból származó uniós szolgáltatásimport elérte a 11,4 milliárd EUR-t, míg a Hongkongba irányuló kivitel 10,9 milliárd EUR-t tett ki, így 461 millió EUR összegű uniós hiány alakult ki.

Az EU és Hongkong közötti kétirányú befektetésáramlások jelentősek. Hongkong az EU egyik jelentős közvetlen külföldi befektetési célpontja. Az offshore pénzügyi központok nélkül az EU (a szárazföldi Kína után) a második legjelentősebb külföldi befektető Hongkongban, és 2016-ban (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint) 9,7 %-kal járult hozzá az összes közvetlen külföldi befektetés állományához. Az uniós beruházások jelentős arányban Hongkongon keresztül érkeznek Kínába. Ennek fő okai többek között a magas színvonalú szolgáltatók jelenléte és a jogállamiság. Hongkong ugyanakkor továbbra is Japán után a második legfontosabb közvetlen külföldi befektető az EU-ban, részben amiatt, hogy a Kínából kiinduló európai beruházások jelentő hányada Hongkongon keresztül érkezik. 2017-ben (márciusban és novemberben) az EU és Hongkong nem hivatalos megbeszéléseket folytattak, hogy feltérképezzék a beruházási megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésének lehetőségét.

A 11. EU–Hongkong strukturált éves párbeszédre Hongkongban került sor november 16-án 9 . A két fél számos témakört érintő eszmecserét folytatott és azonosították a további együttműködés területeit, mint pl. a szellemi tulajdon védelme, vámügyek, környezetvédelem (hulladékgazdálkodás, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme) és versenypolitika. A két fél eszmecserét folytatott többek között a hongkongi tömegközlekedésben használt minibuszokról és a közbeszerzést érintő szabályozási kérdésekről, és megegyeztek arról, hogy továbbra is törekedni fognak egymás aggályainak és prioritásainak jobb megértésére. A strukturált párbeszéd alkalmával első ízben került sor a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szakértői találkozóra. Mindkét fél tájékoztatta egymást az ágazaton belüli fejleményekről, és feltérképezték, hogy milyen módon fokozhatják a pénzügyi szabályozással kapcsolatos együttműködést, különös tekintettel az egyenértékűségi eljárásokra és az alapok kölcsönös elismerésére.

Ami a vámügyi együttműködést illeti, az EU és Hongkong egy esetleges kölcsönös elismerési egyezmény céljából jelenleg vizsgálja engedélyezett gazdálkodói programjuk összeegyeztethetőségét. Az EU elkötelezett amellett, hogy 2018-ban is folytassa az engedélyezett gazdálkodók kölcsönös elismerésére irányuló folyamatot Hongkonggal.

A Hongkong Kutatási Támogatásokkal Foglalkozó Tanácsa társfinanszírozási mechanizmusa (amelyet 2015-ben hoztak létre az EU „Horizont 2020” keretprogramjának keretében zajló együttműködés támogatása céljából) továbbra is eredményeket hoz. A program jól működött az első működési évében, és a 2016–2017-re vonatkozó pénzeszközöket teljes mértékben lekötötték. 

Az egyenlő adójogi bánásmód globális érvényesülését célzó menetrend részeként az EU december 5-én nyilvánosságra hozta az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét (a továbbiakban:a jegyzék). Hongkong nem szerepelt a jegyzékben közelmúltbeli szakpolitikai és jogalkotási javaslatainak és annak a kötelezettségvállalásának köszönhetően, hogy kezeli az átvilágítási folyamat során – különösen az átláthatósági és a méltányos adóztatási kritériumok alapján –az EU által feltárt aggályokat. Hongkong ezért „együttműködő” joghatóságnak tekinthető, amennyiben 2018 végéig sikeresen eleget tesz a kötelezettségvállalásainak. Az EU figyelemmel fogja kísérni e kötelezettségvállalások megvalósítását, és folytatja a hongkongi hatóságokkal kialakított konstruktív párbeszédet.

Az uniós vállalkozások hongkongi üzleti érdekeit az Európai Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: ECC) képviseli. Az ECC-n belül öt „ágazati tanács” működik, amelyek a gépjárműipar, a szellemi tulajdon, az energia és a környezet, a pénzügyi szolgáltatások és információk, valamint a kommunikáció és a technológia területére összpontosítanak. Az ECC a kormánnyal folytatott párbeszéd elősegítése érdekében szorosan együttműködik az EU Hongkongi és Makaói Hivatalával. Az ECC 2017-ben azon dolgozott, hogy erőteljesebb és koordináltabb képviseletet biztosítson az uniós vállalkozásoknak azáltal, hogy az európai vállalkozások érdekeit, prioritásait és ajánlásait hangsúlyozó érdemi beadványokat nyújt be a kormánynak, és számos szektorális kerekasztalt szervez a kormány képviselőinek részvételével az üzleti szféra és a kormány közötti közvetítés erősítése érdekében.

Az Unió és tagállamai hongkongi diplomáciai képviseletei folytatták együttműködésüket az Unióról Hongkongban kialakult kép javítása érdekében. Ezért az EU Hongkongi Hivatala „párbeszéd” találkozókat szervezett az uniós képviseletek vezetői, a hongkongi kormány, a Törvényhozó Tanács és az igazságszolgáltatás magas rangú tagjai és egyéb, többek között az üzleti világ vezető szereplői között. Az Unió és Hongkong vállvetve dolgozott annak érdekében is, hogy minél több személyes kapcsolat alakuljon ki, különösen a tudományos együttműködés, a hallgatói mobilitás, valamint a kultúra és a kreatív ágazatok területén.

Az uniós diplomáciai képviseletek és kulturális intézetek együttműködtek helyi partnereikkel az emberek közötti számos kapcsolatfelvétel során. Ilyen tevékenység volt például a nyitókoncerttel induló uniós filmfesztivál, a hongkongi könyvvásár első uniós standja, az uniós nyelvek napja, a helyi iskolák részvételével megrendezésre került, az EU-val foglalkozó animációs rövidfilm verseny, egy strandtakarítási esemény és az emberi jogokkal foglalkozó több szeminárium. Az Unió reméli, hogy e lendületre építve folytathatja együttműködését a kormánnyal, a civil társadalommal és a vállalkozásokkal a jogokra és szabadságokra vonatkozó eszmecsere elősegítése érdekében.

2017-ben az uniós intézmények számos magas beosztású vezetője látogatott el Hongkongba. A legfontosabb esemény Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnökének decemberi látogatása volt, aki találkozott a kormányzóval, a pénzügyminiszterrel, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkárral és a Hongkongi Monetáris Hatósággal. Európai parlamenti képviselők 2017-ben kétszer látogattak Hongkongba. Az Európai Parlament december 13-án Hongkongra vonatkozó ajánlást fogadott el 10 , amely számba veszi a 20 évvel az átadást követően bekövetkezett fejleményeket.

(1)

 2018. március 11-én került sor négy törvényhozó időközi megválasztására (a 2016-ban kizárt két törvényhozó és a 2017-ben kizárt további két törvényhozó helyett, akik nem fellebbeztek a kizárás ellen).

(2)

2018. február 6-án a legfelsőbb bíróság egyhangúlag megsemmisítette a szabadságvesztésre vonatkozó ítéleteket és helybenhagyta az alacsonyabb fokú bíróság ítéleteit.

(3)

Hongkong KKT kormánya szerint az adózás és a szociális ellátások hatását figyelembe véve valamivel alacsonyabb a Gini-együttható (0,473).

(4)

Forrás: ha másként nem jelezzük, minden makrogazdasági adat forrása a Hong Kong Census and Statistics Departments (Hongkongi Népszámlálási és Statisztikai Hivatal).

(5)

Forrás: Hong Kong Exchange and Clearing Ltd..

(6)

A két részvényosztályból álló szavazati struktúra a részvényesek egyik csoportjának több szavazati jogot biztosít a másiknál. A technológiai vállalatok körében népszerű ez a megoldás, de a vállalatirányításban érdekelt felek vitatják azt.

(7)

Forrás: Hong Kong Property Review (Hongkongi Ingatlanpiaci Szemle) – havi függelék, a Hongkong KKT Hitelminősítési és Értékelési Hivatala.

(8)

Forrás: a hongkongi szegénységi helyzetről szóló 2016. évi jelentés, a Hongkong KKT kormánya, 2017. november.

(9)

https://eeas.europa.eu/delegations/benin/35762/joint-press-statement-structured-dialogue-meeting-between-hksarg-and-european-union-explores_en

(10)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0495+0+DOC+XML+V0//HU