EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018IR1039
Opinion of the European Committee of the Regions — Proposals for reform of the Economic and Monetary Union (December 2017)
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A gazdasági és monetáris unió reformjára irányuló javaslatok (2017. december)
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A gazdasági és monetáris unió reformjára irányuló javaslatok (2017. december)
COR 2018/01039
OJ C 387, 25.10.2018, p. 27–36
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
25.10.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 387/27 |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A gazdasági és monetáris unió reformjára irányuló javaslatok (2017. december)
(2018/C 387/06)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Javaslat tanácsi irányelvre a tagállamok költségvetési felelősségének és középtávú költségvetési orientációjának erősítésére irányuló rendelkezések megállapításáról
(COM(2017) 824 final)
1. módosítás
(7) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A gazdasági és pénzügyi válság több tagállam számára is magas államadósságot hagyott örökül , így az államadósság prudens szinthez való konvergenciájának biztosításához elengedhetetlen a számszerű költségvetési szabályok egy olyan, tagállam-specifikus keretrendszerének a kialakítása, amelynek célja egyfelől a tagállami költségvetési politikák felelős jellegének erősítése, másfelől az EUMSZ-ből eredő költségvetési kötelezettségek teljesítésének hatékony elősegítése. Egy ilyen keretrendszernek kifejezetten meg kell határoznia a strukturális egyenlegre vonatkozó olyan középtávú költségvetési célt, amelynek kötelezően meg kell jelennie a nemzeti költségvetési hatóságok éves döntéseiben. A költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célok lehetővé teszik a tagállamok különböző GDP-arányos államadósság-rátáinak és fenntarthatósági kockázatainak figyelembevételét, mivel az adósság alakulását az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 1. cikkében meghatározott referenciaértékhez rögzítik. |
Több tagállam is egyszerre szembesül magas államadóssággal és közberuházás-korlátozással , így az államadósság prudens szinthez való konvergenciájának biztosításához elengedhetetlen a számszerű költségvetési szabályok egy olyan, tagállam-specifikus keretrendszerének a kialakítása, amelynek célja egyfelől a tagállami költségvetési politikák felelős jellegének erősítése, másfelől az EUMSZ-ből eredő költségvetési kötelezettségek teljesítésének hatékony elősegítése. Egy ilyen keretrendszernek nemzeti szinten átlátható és demokratikus eljárás keretében kifejezetten meg kell határoznia a strukturális egyenlegre vonatkozó olyan középtávú költségvetési célt, amelynek kötelezően meg kell jelennie a nemzeti költségvetési hatóságok éves döntéseiben. A költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú költségvetési célok lehetővé teszik a tagállamok különböző GDP-arányos államadósság-rátáinak és fenntarthatósági kockázatainak és annak figyelembevételét, ha a tagállamokban olyan európai hozzáadott értékkel bíró strukturális reformokat hajtanak végre, amelyek megfelelnek az európai megosztott vagy támogató hatásköröknek, és amelyeknek jelentős társadalmi-gazdasági hatása lehet, mivel az adósság alakulását az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 1. cikkében meghatározott referenciaértékhez rögzítik. |
Indokolás
Nem szorul magyarázatra.
2. módosítás
(8) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A strukturális értelemben vett középtávú költségvetési cél elérése és fenntartása érdekében a tagállamoknak a költségvetési hatóság ellenőrzése alá tartozó változókon alapuló következetes korrekciós pályát kell meghatározniuk. Ha a nemzeti költségvetési tervezést a költségvetési kiadások diszkrecionális bevételi intézkedések hatásától megtisztított pályája támasztja alá, az előmozdítja a költségvetési fejlemények ellenőrzésének eredményességét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A tervek és az átfogó középtávú költségvetési eredmények szoros összekapcsolása , valamint a költségvetési politika iránti fokozott nemzeti felelősségvállalás biztosítása érdekében a költségvetési kiadások diszkrecionális bevételi intézkedésektől megtisztított középtávú növekedési pályáját a tagállam alkotmányos jogrendje által megszabott teljes törvényhozási időszak tekintetében kell meghatározni. Egy új kormány hivatalba lépésekor azonnal meg kell határozni a pályát , és azt a középtávú költségvetési célhoz való határozott konvergencia érdekében az éves költségvetéseknek tiszteletben kell tartaniuk. |
A strukturális értelemben vett középtávú költségvetési cél elérése és fenntartása érdekében a tagállamoknak a költségvetési hatóság ellenőrzése alá tartozó változókon alapuló következetes korrekciós pályát kell meghatározniuk. Ha a nemzeti költségvetési tervezést a költségvetési kiadások diszkrecionális bevételi intézkedések hatásától megtisztított pályája támasztja alá, az előmozdítja a költségvetési fejlemények ellenőrzésének eredményességét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A tervek és az átfogó középtávú költségvetési eredmények szoros összekapcsolása érdekében és a tagállamok adózással kapcsolatos előjogainak, valamint az EUMSZ 110–113. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett a költségvetési kiadások középtávú növekedési pályáját a tagállam alkotmányos jogrendje által megszabott teljes törvényhozási időszak tekintetében átlátható és demokratikus eljárás keretében kell meghatározni , amelybe a partnerség és a többszintű kormányzás elvei szerint a helyi és regionális önkormányzatokat és a gazdasági és szociális partnereket is be kell vonni, biztosítva ezáltal a költségvetési politika iránti fokozott nemzeti felelősségvállalást . Ezt a pályát a középtávú költségvetési célhoz való fokozatos konvergencia érdekében az éves költségvetéseknek tiszteletben kell tartaniuk. |
Indokolás
— |
A „költségvetési kiadások középtávú növekedési pályája” önmagában nem teszi lehetővé a „költségvetési politika iránti fokozott nemzeti felelősségvállalás biztosítását”. |
— |
A pálya nem határozható meg egyszerre a törvényhozási időszakra vonatkozóan és az új kormányok hivatalba lépésekor. |
3. módosítás
(9) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
A hosszú távú fenntarthatóságot előmozdító jelentős strukturális reformok végrehajtása a jövőbeli kedvező hatások okán indokolhatja a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pálya módosulását, amennyiben e reformok olyan bizonyíthatóan pozitív költségvetési hatást gyakorolnak, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárási követelményeinek megfelelően végzett értékelés is megerősít. A gazdasági stabilizáció elősegítése érdekében rendkívüli körülmények fennállásakor – az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesések vagy az érintett tagállam ellenőrzésén kívül eső, jelentős költségvetési hatású szokatlan események esetén – lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérést, amennyiben az középtávon nem veszélyezteti a költségvetési fenntarthatóságot. |
Az európai hozzáadott értékkel bíró és az Unió hatásköreihez kapcsolódó, jelentős strukturális reformok végrehajtása vagy a hosszú távú fenntarthatóságot előmozdító közberuházások megvalósítása indokolttá tehetik a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pálya módosulását, amennyiben ezek olyan bizonyíthatóan pozitív költségvetési hatást gyakorolnak, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárási követelményeinek megfelelően végzett értékelés is megerősít. A gazdasági stabilizáció elősegítése érdekében rendkívüli körülmények fennállásakor – az egy vagy több tagállamot, az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesések vagy az érintett tagállam ellenőrzésén kívül eső, jelentős költségvetési hatású szokatlan események esetén – lehetővé kell tenni a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérést, amennyiben az középtávon nem veszélyezteti a költségvetési fenntarthatóságot. |
Indokolás
— |
A Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) keretében a jelentős strukturális reformokkal egyenértékűnek tekintenek egyes olyan közberuházásokat, amelyek kedvező, közvetlen és hosszú távon igazolható költségvetési hatást gyakorolnak a növekedésre és az államháztartás fenntarthatóságára. A nemzeti költségvetési szabályok megszövegezésekor a Stabilitási és Növekedési Paktum „beruházási záradékát” is figyelembe kell venni. |
— |
A költségvetési szabályok keretrendszerének nemzeti szintű bevezetésével kapcsolatban figyelembe kell venni azokat az esetleges rendkívüli helyzeteket, amelyek egy vagy több tagállamot érintenek, de nem idéznek elő recessziót az egész euróövezetben vagy az Unióban. |
4. módosítás
(17) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Az SKKSZ 13. cikke megállapítja, hogy a költségvetési politikákat és a hatálya alá tartozó egyéb kérdéseket a Szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv II. címe értelmében az Európai Parlament és a szerződő felek nemzeti parlamentjei között tartott parlamentközi találkozók keretében vitatják meg. Ezen irányelv alkalmazása nem érintheti e gyakorlatot, mivel az ilyen párbeszéd az uniós gazdasági kormányzással összefüggésben hozzájárul a demokratikus elszámoltathatóság fokozásához. |
Az SKKSZ 13. cikke megállapítja, hogy a költségvetési politikákat és a hatálya alá tartozó egyéb kérdéseket a Szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv II. címe értelmében az Európai Parlament és a szerződő felek nemzeti parlamentjei között tartott parlamentközi találkozók keretében vitatják meg. A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részt vesz ezeken a találkozókon. Ezen irányelv megerősíti e gyakorlatot, mivel az ilyen párbeszéd az uniós gazdasági kormányzással összefüggésben hozzájárul a demokratikus elszámoltathatóság fokozásához. |
Indokolás
A parlamentközi találkozók gyakorlata hozzájárul a demokratikus elszámoltathatóság fokozásához az uniós gazdasági kormányzás keretében, tehát azt meg kell erősíteni. Ezenfelül célszerű elismerni az RB tényleges részvételét ezeken az üléseken.
5. módosítás
2. cikk a) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
2. cikk Fogalommeghatározások |
2. cikk Fogalommeghatározások |
||||
[…] |
[…] |
||||
Emellett a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:
|
Emellett a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:
|
Indokolás
Lásd a (9) preambulumbekezdés módosítását.
6. módosítás
3. cikk (2) bekezdés a) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
3. cikk Költségvetési felelősség és középtávú költségvetési orientáció |
3. cikk Költségvetési felelősség és középtávú költségvetési orientáció |
||||
[…] |
[…] |
||||
|
|
Indokolás
A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében a jelentős strukturális reformokkal egyenértékűnek tekintenek egyes olyan közberuházásokat, amelyek kedvező, közvetlen és hosszú távon igazolható költségvetési hatást gyakorolnak a növekedésre és az államháztartás fenntarthatóságára. A nemzeti költségvetési szabályok megszövegezésekor a Stabilitási és Növekedési Paktum „beruházási záradékát” is figyelembe kell venni.
7. módosítás
3. cikk (4) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||||
3. cikk Költségvetési felelősség és középtávú költségvetési orientáció (4) A tagállamok független szerveket jelölnek ki az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzésére. A független szervek nyilvános értékelést készítenek a következőkről való bizonyosság megszerzése érdekében:
|
|
Indokolás
Immár mindegyik tagállamnak vannak olyan állami intézményei, amelyek képesek független módon értékelni az állami kiadásokat és bevételeket. Nincs szükség olyan további szervek létrehozására, amelyek legitimitása annyira bizonytalan, hogy kétségessé tehetik a költségvetési politika iránti nemzeti felelősségvállalást.
8. módosítás
Új cikk beillesztése az 5. cikk után
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Új cikk Parlamentközi konferenciák Az Európai Unióról szóló szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv II. címében meghatározottaknak megfelelően az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen határozzák meg az Európai Parlament érintett bizottságainak képviselőiből és a nemzeti parlamentek képviselőiből álló konferencia megszervezésének és előmozdításának módját a költségvetési politikák és az Unió gazdasági kormányzásának megvitatása céljából. Az Unió tanácsadó testületei – a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – részt vesznek ezeken a konferenciákon. |
Indokolás
Lásd a (17) preambulumbekezdéshez kapcsolódó 4. módosítást.
II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
1. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság a lehető leghamarabb meg kívánja reformálni és el kívánja mélyíteni a gazdasági és monetáris uniót (GMU), amíg az európai gazdaság a viszonylagos javulás jeleit mutatja, és ennek során támogatni igyekszik az euróövezethez tartozó és az azon kívüli tagállamok közötti konvergenciát. 2008 óta ugyanis a válság nyilvánvalóvá tette az euróövezet intézményi keretének gyenge pontjait, és a meghozott intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a lehetséges újabb gazdasági és pénzügyi megrázkódtatásokkal szemben biztosítsák az euróövezet stabilitását és gazdasági fellendülését; hangsúlyozza, hogy az Unión belüli konvergencia és kohézió hiánya, valamint a gazdasági és a bankrendszer bizonytalansága nagymértékben kihat a területi önkormányzatokra, többek között a szociális kiadások válságnak betudható növekedése, valamint beruházási kapacitásuk és a közszolgáltatások kielégítő színvonalának megőrzésére való képességük szűkülése miatt (1); |
2. |
támogatja az euróövezet ellenálló képességének növelésére és a jövőbeli tagokkal való konvergencia előkészítésére szánt költségvetési kapacitás bevezetésének elvét. Ezt a kapacitást azonban az Európai Unió költségvetésének finanszírozásától elkülönített saját forrásokból kell finanszírozni, hogy elkerülhető legyen az EU-27 számára hozzáférhető uniós programokra vonatkozó kapacitás sérülése. Ezenkívül ezt a kapacitást az uniós költségvetési források felső határán kívül kell elszámolni; |
3. |
sajnálatát fejezi ki egyébiránt amiatt, hogy az Európai Bizottság 2018. május 31-én benyújtott javaslata szétbontja ezt a kapacitást olyan strukturális reformokat támogató intézkedésekre, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak az euróövezet konvergenciájához, valamint egy európai beruházásstabilizációs mechanizmusra, legfeljebb 30 milliárd eurós, viszonylag szerény összegű hitelek formájában, és csupán 2,16 milliárd eurót biztosít magának a konvergenciaeszköznek; |
4. |
egyetért azzal a lehetőséggel, hogy az EU hatáskörébe tartozó területeken, az európai hozzáadott értékkel és jelentős kedvező gazdasági hatással bíró intézkedésekre vonatkozóan a szubszidiaritás elvének megfelelően európai társfinanszírozást biztosítsanak a nemzeti szintű strukturális reformokhoz. Az RB külön véleményben foglalkozik majd a 2018. május 31-én benyújtott, rendeletre irányuló javaslattal, amely létrehozza a 25 milliárd EUR összköltségvetésű reformtámogató programot; |
5. |
úgy véli azonban, hogy ezek az új pénzügyi eszközök nem finanszírozhatók a kohéziós politika rovására (2) (3); |
6. |
megismétli arra irányuló felhívását, hogy az európai szemeszter keretében jobban össze kell hangolni a gazdaságpolitikákat és a szociális politikákat is, és kéri, hogy ebbe a helyi és regionális önkormányzatokat nagyobb mértékben vonják be egy magatartási kódex segítségével (4); |
7. |
hangsúlyozza, hogy az Unión belüli nemzeti költségvetések jelenlegi uniós ellenőrzési szabályai és eljárásai nem képesek hatékonyan megelőzni az egyensúlyhiányokat és a lehetséges kockázatokat, és nincs demokratikus legitimitásuk; |
8. |
tudomásul veszi az Európai Bizottság javaslatát az államkötvény-fedezetű értékpapírokról (sovereign bond-backed securities/SBBS), amelynek célja az európai pénzügyi szektor integrációjának és diverzifikációjának megerősítése. Az RB elismeri, hogy az államkötvény-fedezetű értékpapírok nem foglalják a priori magukba az euróövezethez tartozó tagállamok közötti kockázatok és veszteségek kölcsönösségét, és hogy az ilyen értékpapírok hozzájárulnának a bankok és az állami hitelfelvevők közötti kapcsolat lazításához, illetve mérsékelnék az államkötvények privilegizált helyzetét. Ugyanakkor ismételten kifejezi aggályait azzal kapcsolatban, hogy az államkötvények értékpapírosított pénzügyi termékekké történő „átcsomagolása” inkább csökkentené a kockázatot, ahelyett, hogy a nem szabályozott pénzügyi szereplőknek osztaná azt vissza (5); |
9. |
hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van a bankunió kiteljesítésére, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács 2018 júniusára halasztotta a végrehajtásra vonatkozó ütemterv elfogadását. A maga részéről támogatja a bankok által tartott bedőlt és nemteljesítő hitelek volumenének csökkentésére irányuló párhuzamos lépéseket, az európai betétbiztosítási rendszer fokozatos bevezetésével; |
Javaslat tanácsi irányelvre a tagállamok költségvetési felelősségének és középtávú költségvetési orientációjának erősítésére irányuló rendelkezések megállapításáról
10. |
tudomásul veszi az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (a továbbiakban: SKKSZ) tartalmát beemeljék az európai jogi keretbe, amiről az SKKSZ 16. cikke is rendelkezett; azonban kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy jogi, politikai és demokratikus szempontból helyes-e egy olyan irányelvjavaslatot alkalmazni [amelynek alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (14) bekezdése képezi], amely csak az Európai Parlamenttel való konzultációt írja elő, és ennek következtében nem biztosítja az átlátható és demokratikus döntéshozatal garanciáit, holott az intézkedés tétjeire tekintettel ezekre szükség lenne; |
11. |
hangsúlyozza azonban, hogy az SKKSZ „a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján” határozza meg ezt a beemelést, és az Európai Bizottság láthatólag nem végezte el kimerítően ezt az értékelést és azt nem tette közzé. Egy ilyen értékelésnek rá kellett volna világítania arra, hogy a közberuházás helyzete aggasztó az Unióban. Az Eurostat szerint az összes közberuházás GDP-hez viszonyított aránya a 2008. évi 3,4 %-ról 2016-ban 2,7 %-ra csökkent az Unióban. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok beruházásainak GDP-hez viszonyított mértéke is csökkent, a 2008-as 1,5 %-ról 2016-ban 1,1 %-ra esett vissza, és egyes tagállamokban a helyzet még ennél is sokkal súlyosabb (6); ezért sajnálattal állapítja meg, hogy a költségvetési megszorító politikák az esetek többségében leginkább a közberuházásokat érintik, a helyi és regionális önkormányzatok szintjén is, miközben az Unióban ezek az önkormányzatok felelnek a közberuházások több mint feléért, és beruházásaik közvetlen hatást gyakorolnak a helyi gazdaságokra, valamint az európai polgárok mindennapi életére; ezzel kapcsolatban aggodalmát fejezi ki továbbá a közberuházás egyre nagyobb mértékű központosítása miatt, tekintve, hogy az önkormányzatok által megvalósított beruházások aránya jelentősen csökkent az 1990-es évekbeli 60 %-os szintjükhöz képest (7). Emellett az értékelésben ki kellett volna térni arra is, hogy a válság és a fiskális konszolidációs politika számos országban milyen hatást gyakorolt a szociális kiadásokra és az állam jóléti szolgáltatásaira; |
12. |
ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság javaslatában nem tesznek említést a közberuházásról, annál is inkább, mert korábban, többek között az ezzel a témával foglalkozó 2015. januári európai bizottsági közleményben (8) már elismerték, hogy a beruházásokkal kapcsolatban rugalmasságra van szükség, és mert egyes közberuházások hosszú távon kedvező és igazolható hatást gyakorolnak a növekedésre és ekképpen az államháztartás fenntarthatóságára; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra is, hogy az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy a túlzottdeficit-eljárás elindítását megelőző jelentés „figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt”; |
13. |
emlékeztet továbbá arra, hogy az RB korábban kétségbe vonta az Európai Bizottság értelmező közleménye által nyújtott jogbiztonságot, és úgy vélte, hogy figyelembe kellene venni a nemzeti vagy regionális szintű alulfinanszírozottság mértékét ahhoz, hogy ténylegesen hatást lehessen gyakorolni az önkormányzatok beruházási kapacitására (9); ezt az elemzést támasztja alá a Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmasságának felülvizsgálatáról szóló, 2018. május 23-i európai bizottsági közlemény (10) olvasata, amely szerint 2015 óta csupán négy tagállam kérte a strukturális reformok záradéka és/vagy a beruházási záradék alkalmazásának lehetőségét, jóllehet a tagállamok majdnem fele megfelelne a strukturális reformok záradékának aktiválására vonatkozó feltételeknek. Valójában az a feltétel, mely szerint egy tagállamnak kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell lennie ahhoz, hogy élni tudjon a beruházási záradékkal, jelentősen korlátozta annak alkalmazását. Az a követelmény, hogy a hiány 3 %-os felső határával kapcsolatos biztonsági tartalékot három évig meg kell tartani, szintén korlátozásnak bizonyult néhány tagállam esetében. Az Európai Bizottság saját bevallása szerint „az (értelmező közlemény) állami beruházások volumenére gyakorolt hatásának pontos értékelése összetett feladat”. Ezért szükségesnek tűnik a közlemény hatályának kiterjesztése, hogy hatást lehessen gyakorolni a beruházások szintjére; |
14. |
megismétli azon kérését, hogy – egyéb feltételek hiányában – a Stabilitási és Növekedési Paktum által meghatározott állami vagy annak megfelelő egyéb strukturális kiadások között ne vegyék figyelembe a tagállamok és a területi önkormányzatok által a strukturális és beruházási alapok, a transzeurópai hálózatok és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében társfinanszírozásként megjelenő kiadásokat, hiszen ezek a beruházások természetüknél fogva minőségi és európai beruházások; |
15. |
kiemeli, hogy az EUMSZ-hez csatolt 12. jegyzőkönyv szerint az államháztartási hiányért – amelynél a kormányzat valamennyi szintjét figyelembe kell venni – a tagállamok felelősek. Ugyanakkor azonban az uniós költségvetési szabályok európai helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Ez a hatás a következőktől függ: a) a tagállamok hogyan ültették át a nemzeti jogba az uniós költségvetési szabályokat; b) milyen a költségvetési decentralizáció szintje az adott tagállamban; c) a helyi és regionális önkormányzatok hatásköreinek mértéke és d) az említett helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi helyzete, amely még ugyanazon tagállamon belül is jelentős különbségeket mutathat; |
16. |
ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé egy fehér könyvet, amely a közkiadások számításakor alkalmazandó, uniós szintű tipológiát határoz meg a közberuházások minőségének tekintetében azok hosszú távú hatásainak függvényében (11); |
17. |
úgy véli, hogy a költségvetési szabályok keretrendszerének nemzeti szintű bevezetéséről szóló irányelvnek figyelembe kellene vennie azokat az esetleges rendkívüli helyzeteket, amelyek egy vagy több tagállamot érintenek, de nem idéznek elő recessziót az egész euróövezetben vagy az Unióban; |
18. |
megismétli, hogy aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2014. szeptember óta hatályos Eurostat számviteli norma, az ESA 2010 nem tesz különbséget a kiadások és a beruházások között. Egyes tagállamokban e normák nemzeti jogba való átültetése azt jelenti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok egy lakosra számított, éves felső határértékeket kötelesek alkalmazni a közberuházásokra. E határértékek miatt a helyi és regionális önkormányzatok nem tudják biztosítani az ESIF-projektekhez szükséges társfinanszírozást. Emellett azokat az önkormányzatokat is akadályozzák az ESIF-től független jelentős beruházási projektek indításában, amelyek rendelkeznek pénztartalékokkal; sürgeti ezért az Európai Bizottságot, hogy készítsen jelentést az ESA 2010 végrehajtásáról; |
19. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait többek között úgy lehet eredményesen érvényesíteni (anélkül, hogy kiskapukat nyitnánk számviteli trükkökhöz), hogy módosítjuk a közberuházások amortizációjára vonatkozó szabályokat, lehetővé téve, hogy ne az első évben számolják el a teljes beruházási költséget, hanem – ahogy a magánvállalkozások esetében is – a költségeket a beruházás várható teljes futamidejére elosztva írják le; |
20. |
úgy véli, hogy az SKKSZ 13. cikkében meghatározott parlamentközi találkozók gyakorlata az uniós gazdasági kormányzás keretében hozzájárul a demokratikus elszámoltathatóság fokozásához, ezért azt újból meg kell erősíteni a jelen irányelvjavaslatban. Kéri azonban, hogy tegyék hivatalossá az RB ezen találkozókon való részvételét annak érdekében, hogy a területi önkormányzatok gazdasági kormányzásban való szükséges részvételét elismerjék; |
Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Valutaalap létrehozásáról
21. |
úgy véli, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és annak utódja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nélkülözhetetlen eszközök voltak a gazdasági és pénzügyi válság rövid távú kezelésében; megjegyzi azonban, hogy az ESM-en belül hozott döntések nem átláthatóak, hogy a szükséges egyhangú döntés potenciálisan továbbra is gátló tényező lehet, és hogy ezek az eszközök az európai jogi keretrendszeren kívül állnak; |
22. |
ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata az ESM-et beemeli az elsődleges uniós jogba, az euróövezeten kívüli tagállamok sérelme nélkül elszámoltathatóvá teszi az Európai Parlamenttel szemben, valamint éves jelentések és beszámolók közzétételére, a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok betartására kötelezi, továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az európai ombudsman hatáskörébe rendeli; |
23. |
másrészt támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a fontos döntéseket, például a pénzügyi támogatás odaítélésére vonatkozóakat a rendelkezésre bocsátott tőke függvényében súlyozott 85 %-os többséggel, ne pedig egyhangúlag hozzák meg, ami valószínűleg meg fogja könnyíteni a döntéshozatalt; |
24. |
támogatja továbbá, hogy a bankunió kulcselemeként az Európai Valutaalap biztosítson védőhálót („backstop”-ot) az Egységes Szanálási Alap számára, ha ez utóbbi forrásai nem elegendőek a nehéz helyzetbe került nagy bankok elrendelt szanálásának megkönnyítéséhez; |
25. |
ugyanakkor az alap nevének megváltoztatását javasolja a polgárok általi érthetőség és egyértelműség céljából; az EUMSZ 127. cikke szerint a monetáris politikát az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok határozzák meg és hajtják végre a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belül; mivel az ebben a rendeletben tervezett alap semmiképpen sem vesz részt ebben a rendszerben, nevének nem kellene tartalmaznia a „valuta” szót; véleménye szerint az „Európai Vészhelyzeti Alap” vagy „Európai Stabilizációs Alap”elnevezés megfelelőbb lenne; |
Közlemény: Az európai gazdasági és pénzügyminiszter
26. |
üdvözli az Európai Bizottságnak az európai gazdasági és pénzügyminiszterről szóló közleményét, aki egyúttal az Európai Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke is lenne, ezáltal kettős legitimitást élvezne, valamint egy demokratikusan elszámoltathatóbb és érthetőbb GMU-irányítást testesítene meg. Ugyanakkor tisztázni kell a feladat ellátásának módozatait, hogy az ne eredményezze a költségvetési döntéshozatal fokozott központosítását; |
27. |
emlékeztet arra, hogy támogatja az eurócsoport elnöke és a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos feladatainak összevonását annak érdekében, hogy az eurócsoporton belül képviselje az euróövezet általános érdekét, és hogy személye elszámoltatható legyen az Európai Parlament előtt, ami jelenleg nem így van; |
28. |
kiemeli, hogy amennyiben egy európai gazdasági és pénzügyminiszter megválasztásra kerül, ahhoz együttes jogalapként az eurócsoportról szóló 14. jegyzőkönyv 2. cikkét és az EUSZ 17. cikkét kellene alkalmazni; |
29. |
úgy véli azonban, hogy ezt az intézkedést az eurócsoport mélyreható reformjának kell kísérnie, amelynek jogállását még formálisabbá kell tenni, és amelynek például részletes jegyzőkönyveket kellene közzétennie annak érdekében, hogy az ülésein hozott fontosabb döntéseket átlátható módon hozzák meg; |
30. |
ezenfelül emlékeztet arra a meggyőződésére, hogy a GMU-t érintő demokratikus deficit problémája csak akkor oldható meg, ha az európai polgárokat sikerül meggyőzni arról, hogy a GMU-ban a társadalmi fejlődés elvét is védik, és hogy a foglalkoztatást, a bérnövekedést és a társadalmi normákat nem tekintik másodlagosnak a makrogazdasági és költségvetési gondokhoz képest; |
31. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítése és a költségvetési stratégiák összehangolása – különösen a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése, illetve az Európai Valutaalap megvalósítása révén – döntően fontos lépés. Figyelembe kell azonban venni a politikai helyzetet és a közvéleményt is. |
Kelt Brüsszelben, 2018. július 5-én.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Karl-Heinz LAMBERTZ
(1) Az RB véleménye a gazdasági és monetáris unió 2025-ig történő elmélyítéséről szóló vitaanyagról. Elfogadva 2017. november 30-án. Előadó: Christophe Rouillon (FR/PES): http://webapi.cor.europa.eu/documentsanonymous/cor-2017-03197-00-01-ac-tra-hu.docx.
(2) Az RB állásfoglalása az esb-alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet strukturális reformok támogatása tekintetében történő módosításáról. Elfogadva 2018. február 1-jén: http://webapi.cor.europa.eu/documentsanonymous/cor-2017-06173-00-00-res-tra-hu.docx.
(3) Az RB véleménye a módosított strukturálisreform-támogató program és az euróövezet új költségvetési eszközeiről. Előadó: Olga Zrihen (BE/PES), elfogadva 2018. március 22-én. http://webapi.cor.europa.eu/documentsanonymous/cor-2018-00502-00-00-ac-tra-hu.docx
(4) Az RB véleménye az európai szemeszter irányításának javításáról: a helyi és regionális önkormányzatok bevonására vonatkozó magatartási kódex. Előadó: Rob Jonkman (NL/ECR), elfogadva 2017. május 11-én. HL C 306., 2017.9.15., 24. o.
(5) Lásd a gazdasági és monetáris unió 2025-ig történő elmélyítéséről szóló vitaanyagról készített, 2017. november 30-i RB-vélemény 22. pontját.
(6) Eurostat: Az államháztartás bruttó állóeszköz-felhalmozása. Kód: tec00022. 2016-ra vonatkozó ideiglenes adatok. http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tec00022&language=en.
(7) Európai Bizottság (EU): Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról. 2017. szeptember, 168. o. http://ec.europa.eu/regional_policy/en/information/cohesion-report/.
(8) Az Európai Bizottság közleménye: A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása. 2015. január 13. Hiv.: COM(2015) 12 final: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52015DC0012&from=HU.
(9) Az RB véleménye a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználásáról. Elfogadva 2015. július 9-én. Előadó: Olga Zrihen (BE/PES) HL C 313., 2015.9.22., 22. o.
(10) COM(2018) 335 final.
(11) Az RB véleménye az uniós tevékenységi területekre vonatkozó közkiadások minőségének javításáról. Elfogadva 2014. december 3-án. Előadó: Catiuscia Marini (IT/PES) HL C 19., 2015.1.21., 4. o.