Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DC0047

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 2005. január 12-i 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

COM/2018/047 final

Brüsszel, 2018.1.26.

COM(2018) 47 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 2005. január 12-i 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról


1.Bevezetés

A fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) fő célja, hogy az említett területekkel kapcsolatos európai uniós statisztikák szisztematikus előállításához közös keretet állapítson meg, és statisztikai minőségi standardokat állítson fel.

A rendelet 12. cikke értelmében a Bizottságnak 2018. február 28-ig, majd azt követően ötévenként jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A jelentésben a Bizottság:

1)értékeli a fizetési mérleggel, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos adatok minőségét;

2)értékeli az Európai Unió, annak tagállamai, valamint a statisztikai információk szolgáltatói és felhasználói számára az előállított statisztikákból eredő előnyöket a költségekhez viszonyítva;

3)meghatározza a fejlesztendő területeket és a szükségesnek vélt módosításokat.

Az említett cikkel összhangban ez a jelentés megvizsgálja a 184/2005/EK rendelet tagállami végrehajtásának legfontosabb szempontjait, továbbá a Bizottság által annak biztosítása érdekében hozott intézkedéseket, hogy a fizetési mérleggel, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos uniós szintű statisztikák megfeleljenek a szigorú minőségi standardoknak.

2.Végrehajtási intézkedések

A 184/2005/EK rendelet elfogadása óta a Bizottság a következő módosító vagy végrehajtási jogi aktusokat fogadta el:

1)a 601/2006/EK bizottsági rendelet 2 ;

2)a 602/2006/EK bizottsági rendelet 3 ;

3)az 1055/2008/EK bizottsági rendelet 4 ;

4)a 707/2009/EK bizottsági rendelet 5 ;

5)az 555/2012/EU bizottsági rendelet 6 ;

Az említett jogi aktusok meghatározzák:

­az előírt adatformátumot, valamint az Eurostatnak történő adatküldéskor a tagállamok által követendő eljárást;

­hogy a tagállamoknak mikor kell új adatokat előállítaniuk; valamint

­a nemzeti minőségjelentésekre vonatkozó menetrendet és minőségi kritériumokat.

A Nemzetközi Valutaalap Fizetésimérleg-kézikönyvének hatodik kiadása (BPM 6) tartalmaz egy, az IMF tagállamai által használandó koncepcionális keretet a fizetési mérleggel és a külfölddel szembeni befektetési pozíciókkal kapcsolatos statisztikák összeállításához. A kézikönyv egységes definíciókat és osztályozásokat állapít meg a külgazdasággal kapcsolatos adatok gyűjtéséhez és összeállításához szükséges közös alap megteremtése, valamint a különböző országokból származó adatok összehasonlíthatósága érdekében. A fizetési mérleggel kapcsolatos statisztikákra vonatkozó követelményeket uniós szinten az 555/2012/EU rendelet határozza meg.

3.Az érintett fő adatkészletek

A fizetésimérleg-statisztikák átfogó információt nyújtanak arról, hogy a jelentést készítő gazdaság és a világ többi része között milyen tranzakciók zajlanak. A 184/2005/EK rendelet az alábbi öt adatkészlet gyűjtésével foglalkozik:

1)a fizetési mérleggel kapcsolatos havi statisztikák;

2)a fizetési mérleggel és a külfölddel szembeni befektetési pozícióval kapcsolatos negyedéves statisztikák;

3)a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos éves statisztikák;

4)külföldi közvetlen befektetési tranzakciók (a jövedelmeket is beleértve);

5)külföldi közvetlen befektetési pozíciók.

Az Eurostat az említett adatkészletek mindegyike tekintetében adatot gyűjt a tagállamoktól. Ezen adatok alapján uniós aggregátumokat állítanak elő, amelyeket az Eurostat online referencia-adatbázisában tesznek közzé az egyes tagállamoktól származó adatokkal együtt.

A havi fizetésimérleg-adatok és a havi becslésekből nyert első negyedéves előzetes fizetésimérleg-mutatók 7 héttel a referenciaidőszak végét követően állnak rendelkezésre. A negyedéves fizetési mérlegre / a külfölddel szembeni befektetési pozícióra vonatkozó első becsléseket 14 héttel a referenciaidőszak végét követően teszik közzé. A negyedéves fizetési mérleg sokkal szélesebb körű információkat tartalmaz, mint a havi előzetes becslés, és részletesebb bontásban kerül bemutatásra. A pénzügyi oldalt illetően az a tény, hogy a fizetési mérleg pénzügyi számláját, a befektetési jövedelemre és a külfölddel szembeni befektetési pozícióra vonatkozó statisztikákat egyidejűleg és konzisztens módon állítják össze, javítja az ezekre vonatkozó becslések minőségét, és átfogóbb elemzést tesz lehetővé a nemzetközi kapcsolatok tekintetében. A fizetési mérlegre / a külfölddel szembeni befektetési pozícióra vonatkozó negyedéves statisztikák földrajzi bontásban, a legfontosabb fejlett és feltörekvő gazdasági partnerek szerint is tartalmazzák az adatokat.

Az Eurostat részletesebb éves statisztikákat is közölt a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemről és a közvetlen külföldi befektetésekről (kkb). A vállalkozások éves pénzügyi kimutatásaira épülő éves kkb-adatok több információt tartalmaznak, mint a negyedéves kkb-adatok. Ily módon bővebb információk nyújthatók, és átfogóbb minőségi ellenőrzések végezhetők a kkb stock változói, ezek változásainak különböző összetevői és a kkb-jövedelmek tekintetében. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó éves adatok a szolgáltatási tételek átfogó listája szerint kerülnek lebontásra, Geo 5 szintű földrajzi bontásban 7 . A tagállamok 9 hónappal a referenciaidőszak végét követően szolgáltatnak adatot, amelyeket az Eurostat 2–3 hónappal később tesz közzé. A közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos éves statisztikák flow és stock jellegű adatokra vonatkozóan eszköztípus, partnerország és gazdasági tevékenység szerint lebontott adatokat tartalmaznak. A tagállamoknak emellett külön kkb-adatokat kell szolgáltatniuk a rezidens különleges célú gazdasági egységekre vonatkozóan. A tagállamok 9 hónappal a referenciaidőszak végét követően küldik meg az Eurostatnak adataikat, amelyeket az Eurostat az adatok validálása és feldolgozása után nagyjából 3 hónappal később tesz közzé.

4.Az előállított statisztikák minősége

A 184/2005/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek a szolgáltatott adatok minőségéről jelentésben beszámolni a Bizottságnak. Ezenfelül a 4. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Eurostatnak megküldött adatok minőségét a minőségről szóló jelentések alapján az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága közreműködésével kell értékelni. Az alábbi elemzés a minőségről szóló, a tagállamok által 2016-ban kiadott, legfrissebb jelentések eredményeire épül. A minőséget az 1055/2008/EK rendeletben meghatározott fő kritériumok alapján értékelik.

4.1.A módszertani megfelelőség és a statisztikai folyamatok

A fizetési mérleggel, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos statisztikák összeállításához használt módszertan és a statisztikai folyamatok, fogalmak, definíciók és gyakorlatok nagy vonalakban megfelelnek a BPM 6-ban rögzített elveknek és iránymutatásoknak, és figyelembe veszik az euróövezetre és az Unió egészére vonatkozó aggregátumok összeállítására vonatkozóan uniós szinten elfogadott szabályokat.

4.2.Időszerűség és időbeli pontosság

A fizetési mérlegre vonatkozó havi és negyedéves adatokat, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó negyedéves adatokat és a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó éves adatokat a határidőket sokkal pontosabban betartva küldték, mint a 2015-re vonatkozó előző minőségjelentés esetében. Négy tagállam küldte meg az adatkészleteit a határidő előtt vagy határidőre.

4.3.Az adatok elérhetősége

4.3.1.Teljesség

Az előző minőségjelentéshez képest némileg javult az adatok teljessége, ami leginkább a fizetési mérlegre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó negyedéves statisztikáknál érzékelhető. 2016 referenciahónapjaiban a 28 tagállam mindegyike teljeskörűen megfelelt a havi és negyedéves fizetésimérleg-statisztikák és a külfölddel szembeni befektetési pozícióra vonatkozó negyedéves statisztikák tekintetében. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó adatok esetében a teljesség követelményének 98 %-ban feleltek meg. Az Unió egészét nézve az átlagos teljességi arány a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos flow változók esetében 98 %-ra, a stock változók esetében 99 %-ra becsülhető.

4.3.2.Hozzáférhetőség és egyértelműség

Felhasználók széles köre mutat érdeklődést a fizetési mérleggel, a külfölddel szembeni befektetési pozícióval, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos adatok iránt. Ezeket az adatokat gyakorta használják az uniós szakpolitikákban, az üzleti szereplők által készített és a tudományos célú makrogazdasági elemzésekben, továbbá a nyilvánosság érdeklődésére is számot tartanak.

Nyilvános adatbázisában az Eurostat a fizetési mérleggel kapcsolatban havi és negyedéves, a külfölddel szembeni befektetési pozícióval kapcsolatban negyedéves statisztikákat és átértékeléseket, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatban pedig éves statisztikákat tesz közzé. Bizonyos adatok a nemzeti weboldalakon is elérhetők a vonatkozó metaadatokkal együtt. Ugyanakkor az említett adatok terjesztésére vonatkozó nemzeti politikákból kifolyólag bizonyos korlátozások érvényesülnek.

A végfelhasználók részére elérhetővé tett adatok mennyisége kielégítő; 18 tagállam a negyedéves fizetésimérleg-statisztikák legfontosabb tételei 100 %-ának közzétételét lehetővé teszi. Mindazonáltal egyes tagállamok az adataikat túlzott mértékben látják el „nem közzétehető” vagy „bizalmas” minősítéssel, aminek hátterében bizonyos esetekben az adatok minőségével kapcsolatos fenntartások állnak. Ez korlátozza a felhasználók számára rendszeresen nyújtott statisztikai információ értékét, és hátráltatja az Unió egészét lefedő statisztikákra épülő megfelelő szakpolitikai elemzést. A „bizalmas” minősítés alkalmazása a BPM 6 Unió-szerte történő átvétele nyomán részletesebbé váló adatközlés miatt is gyakoribbá vált, különösen az éves adatok tekintetében.

4.4.Pontosság és megbízhatóság

Az áru-, szolgáltatás- és másodlagosjövedelem-számlák tekintetében viszonylag korlátozott mértékű felülvizsgálat történt, mind a havi, mind a negyedéves fizetésimérleg-adatok esetében. Az elsődlegesjövedelem-számla tekintetében a korábbi adatszolgáltatási időszakokhoz képest több helyesbítés történt, ami elsősorban a közvetlen befektetésekből származó jövedelmekre volt visszavezethető. Ennek részben az az oka, hogy a közvetlen befektetésekre és annak összetevőire vonatkozó információk részletesebbek az éves adatokban, amikor a vállalkozások éves pénzügyi kimutatásai elérhetővé válnak. A helyesbítések átlagos értéke általában magasabb volt a pénzügyi mérleg tételei, mint a folyó fizetési mérleg tételei esetében, míg a külfölddel szembeni befektetési pozíció legfontosabb tételeit érintő helyesbítések sokkal kevésbé voltak jelentősek, mint a fizetési mérleg tételei esetében.

4.5.Belső konzisztencia

Az adatok sértetlenségére vonatkozó szabályoknak való megfelelés összességében kielégítő. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó negyedéves és éves adatok tekintetében jóformán nincsenek eltérések. A tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek a hibák és a kihagyások csökkentése érdekében, aminek köszönhetően kevesebb hiba és kihagyás fordult elő a folyó fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció adatai tekintetében. Néhány más területen azonban továbbra is jelentős mennyiségű hiba és kihagyás fordul elő.

4.6.Külső konzisztencia

Az Európai Unióban a fizetési mérlegre vonatkozó adatok és a nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó statisztikák általában továbbra is nagyon konzisztensek. Az eltérések általában módszertani különbséggel magyarázhatók, amelyeket az alkalmazott módszertani standardok indokolnak. A tagállamok egy része esetében a folyó fizetési mérleg teljesen vagy nagy mértékben konzisztens volt a nemzeti számlákkal, míg más országoknál – helyenként jelentős – eltérések mutatkoztak a kettő között.

4.7.Aszimmetriák

Az Unión belüli aszimmetriák változatlanul megfigyelhetők. A folyó fizetési mérleg összetevőit érintő aszimmetriák az idők folyamán alig mutatnak változást, némileg még fokozódtak is a közvetlen befektetések esetében. A szolgáltatásokkal a szolgáltatásnyújtás módja szerint foglalkozó, a közelmúltban az Eurostat által felállított munkacsoport idővel remélhetőleg bővebb információkkal szolgál majd azon ágazatokról/szolgáltatásnyújtási módokról, amelyek hibákat és inkonzisztenciákat okoznak.

5.A felhasználók számára biztosított előnyök és a fizetésimérleg-statisztikák alkalmazhatósága

A 184/2005/EK rendelet az adatfelhasználói igényekre adott válaszként jött létre.

Az érintett nemzeti és nemzetközi intézmények – így többek között a Bizottság, a Tanács, az Európai Központi Bank, az IMF, a Nemzetközi Fizetések Bankja, az OECD, a G7 és a G20-csoport – széles körben felhasználják a fizetési mérleg statisztikákat szakpolitikai döntéshozatalban.

A fizetési mérleggel és a külfölddel szembeni befektetési pozícióval kapcsolatos statisztikákat monetáris politikai célokra is felhasználják. Más mutatókkal együtt az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó statisztikákat a külső kereslet által az érintett gazdaságokra gyakorolt inflációs nyomás értékelésére, valamint a nettó exportnak a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása számszerűsítéséhez használják. A fizetési mérlegre és a külfölddel szembeni befektetési pozícióra vonatkozó adatokat nemzetgazdaságok (akár a saját nemzeti valutával rendelkezők, akár az euróövezethez hasonló monetáris unióhoz tartozó nemzetgazdaságok) külső mérlege fenntarthatóságának, valamint a devizaárfolyamra esetlegesen gyakorolt nyomás vizsgálatához használják fel. A fizetési mérlegre és a külfölddel szembeni befektetési pozícióra vonatkozó adatokat széles körben használják a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban.

Fizetésimérleg-statisztikák szerepelnek a gazdasági és monetáris unióban még részt nem vevő tagállamokra vonatkozó, a Bizottság és az EKB által készített és közzétett konvergenciajelentésekben is.

A Európai Unió működéséről szóló szerződés 143. és 144. cikke kifejezetten hivatkozik a fizetési mérlegre. Az említett cikkek értelmében a Bizottságnak rendszeres tájékoztatást kell adnia a Tanács részére a gazdasági és monetáris unióban részt nem vevő tagállamok fizetési mérlegének helyzetéről.

Az egyes tagállamok folyó fizetési mérlegének alakulását az adott ország versenyképességével összefüggésben vizsgálják, a közvetlen befektetésekre és a portfólióbefektetésekre vonatkozó statisztikákat pedig a tagállamok nemzetközi tőkevonzó képességének vizsgálatához használják fel.

A fizetésimérleg-statisztikáknak konzisztensnek kell lenniük olyan más kapcsolódó statisztikai területeken gyűjtött, uniós vonatkozású kulcsfontosságú statisztikákkal is, mint például:

1)bruttó hazai termék (amely magában foglalja az árukat és szolgáltatásokat érintő, határokon átnyúló műveleteket), ideértve a havi fizetésimérleg-mutatószámokat igénylő gyorsbecsléseket is;

2)bruttó nemzeti jövedelem (amely magában foglalja az árukat és szolgáltatásokat érintő, határokon átnyúló műveleteket, illetve jövedelmeket);

3)a külföld számla az EU és az euróövezet negyedéves szektorszámláiban és pénzügyi számláiban.

Egyes felhasználók számára a fő aggregátumokon kívül bizonyos tételek különösen relevánsak:

­az Eurostat által a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemről évente közzétett, részletes információk a kereskedelmi tárgyalásokhoz és a vámpolitikák meghatározásához fontosak;

­a fizetésimérleg-statisztikák földrajzi megoszlása segít a tagállamok és a harmadik országok közötti kapcsolatok nyomon követésében;

­a flow és stock pénzügyi adatok összetétele (mint közvetlen befektetés, portfólió- és más befektetés) értékes információkat hordoz a pénzügyi stabilitás értékeléshez;

­a közvetlen külföldi befektetések áramlásaival kapcsolatos részletes adatok fontosak bizonyos piacok nyitottságának méréséhez vagy a közvetlen tőkeberuházások összesített jövedelmezőségének értékeléséhez.

A fizetésimérleg-munkacsoport elismeri, hogy a 184/2005/EK rendelet végrehajtása számos területen javulást eredményezett a fizetésimérleg-statisztikák vonatkozásában. Annak felmérése céljából, hogy a nemzeti szinten az adat-összeállítók és felhasználók számára milyen előnyök keletkeztek, a munkacsoportot felkérték, hogy 1-től 5-ig terjedő skálán adjon pontszámokat. A 1-es pontszám azt jelenti, hogy a 184/2005/EK rendelet nagyon csekély mértékű előnyökkel járt, míg az 5-ös pontszám jelentése az, hogy a rendelet maximálisan hozta a tőle várt előnyöket.

-A felhasználók számára a fizetési mérlegre, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan elérhető adatok részletesebb jellegére adott átlagpontszám 4,0.

-A felhasználók számára a fizetési mérlegre, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan elérhető adatok időben megfelelőbb és pontosabb jellegére adott átlagpontszám 3,9.

­A fizetésimérleg-adatok és a nemzeti számlák adatai közötti magasabb fokú konzisztenciára adott átlagpontszám 4,0.

Megállapítást nyert továbbá, hogy a BPM 6 kézikönyv alapján az 555/2012/EU bizottsági rendelet által bevezetett módszertani változások és új standardok, valamint a külfölddel szembeni befektetési pozícióra fordított fokozottabb figyelem egyértelműbb helyzetet és fontos kiegészítő információkat eredményezett a statisztikai adatoknak a makrogazdasági szakpolitika alakításában és a közgazdasági kutatásban részt vevő felhasználói számára. Elismerést nyert továbbá az is, hogy a 184/2005/EK rendelet révén javult az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága és konzisztenciája.

6.A fizetésimérleg-statisztikákhoz kapcsolódó költségek és terhek

A nemzeti adat-összeállítók nyilatkozata szerint elsődleges adatokat használnak a fizetési mérleggel, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos statisztikák összeállításához. Az elsődleges statisztikai adatok számos különböző forrásra, például vámstatisztikai adatokra, az Unión belüli árukereskedelemre vonatkozó felmérés adataira, cégnyilvántartások adataira, adóigazgatási adatokra, ingatlan-nyilvántartási adatokra és idegenforgalmi adatokra támaszkodnak. A tagállamok számára nehezen kivitelezhető a 184/2005/EK rendelet által előírt adatok gyűjtési és előállítási költségének a más célokat szolgáló adatgyűjtés teljes költségétől való elkülönítése.

A fizetésimérleg-munkacsoport becslése szerint a fizetésimérleg-adatok előállításához és terjesztéséhez szükséges közvetlen munkaerő-ráfordítás uniós szinten mintegy 772 teljes munkaidős egyenérték (24 tagállam válasza alapján 8 ). Ezek az erőforrások megoszlanak a fizetési mérleggel kapcsolatos különböző területek között. A legtöbb munkaráfordítást követelő adatkészlet a negyedéves fizetési mérleg, amely az erőforrások 48,1 %-át veszi igénybe. A sorban a havi fizetési mérleg (20,2 %), majd a közvetlen külföldi befektetésekre (16,1 %), és a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre (15,7 %) vonatkozó statisztikák következnek.

A tagállamok szerint a 184/2005/EK rendelet elfogadása előtti állapothoz képest, azaz amikor nem küldtek adatot az Eurostat részére, a többletteher a teljes munkaidős egyenérték 10,4 %-ára tehető. A fizetésimérleg-adatokra nemzeti célokból is szükség van, és a tagállamok már a rendelet elfogadása előtt is gyűjtötték ezeket az adatokat. Ezt azt jelenti, hogy a rendelet követelményeinek való megfeleléshez csak korlátozott kiegészítő forrásokra van szükség. Figyelembe kell venni azt is, hogy jelentős átfedés van a 184/2005/EK rendelet követelményei és más nemzeti és nemzetközi szervezetek – különösen az EKB és az IMF – adatkövetelményei között. A tagállamok által kifejezetten a 184/2005/EK rendeletnek való megfelelés céljából előállított adatok nem különböztethetők meg más adatkövetelményeknek való megfelelés céljából előállított adatoktól.

A tagállamoknak nagyon kevés információjuk van a fizetési mérlegre, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó adatok gyűjtésének szükségessége miatt keletkező adatszolgáltatói terhekről. A rendelkezésükre álló adatok nem teszik lehetővé, hogy becslést adjanak erre vonatkozóan.

7.Esetlegesen javításra vagy módosításra szoruló területek

A 184/2005/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében legkésőbb 2018. július 20-ig a Bizottság (Eurostat) a tagállamok által kidolgozandó, a végső befektető elvén és a zöldmezős kkb-ügyleteket a felvásárlásoktól megkülönböztető kkb-statisztikákon alapuló éves kkb-statisztikákra vonatkozó, kísérleti tanulmányokat kezdeményez. E tanulmányok célja a vonatkozó feltételek meghatározása (ideértve többek között az új adatgyűjtések bevezetésének módszertani kereteit), az adatgyűjtések költségeinek és a statisztikák várható minőségének felmérése, valamint az országok közötti összehasonlíthatóság biztosítása az Eurostat számára.

Másrészt 2019. július 20-ig a Bizottság (Eurostat) jelentést készít az említett tanulmányok megállapításairól, majd a jelentést elküldi az Európai Parlament és a Tanács részére és abban – adott esetben – meghatározza azokat a még fennmaradó feltételeket, amelyeket a szóban forgó adatgyűjtések módszertanának kidolgozásához teljesíteni kell. 12 hónappal az említett jelentés kiadását követően a Bizottság a kísérleti tanulmányok eredményeinek értékelésétől függően javaslatot tesz a 184/2005/EK rendelet módosítására a végső befektető elvén és a zöldmezős kkb-ügyleteket a felvásárlásoktól megkülönböztető kkb-statisztikákon alapuló éves kkb-statisztikák módszertani és adatszolgáltatási követelményei meghatározásának érdekében.

A fizetésimérleg-munkacsoport álláspontja szerint a 184/2005/EK rendeleten alapuló adatkövetelményeket célszerű észszerű ideig változatlanul hagyni, hogy a minőséget érintően még fennmaradó problémák kezelhetők legyenek, a statisztikai adatok minőségét pedig tovább lehessen javítani. A fennmaradó minőségi problémák a fizetési mérlegre, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákról szóló (az Eurostat weboldalán elérhető) éves minőségjelentésekben említett kérdések.

A munkacsoport továbbá a havi fizetésimérleg-statisztikákkal szemben nagyobb jelentőséget tulajdonít a negyedéves adatoknak. A negyedéves fizetési mérleg a havi fizetésimérleg-statisztikákhoz képest részletesebb és jobb minőségű adatokat biztosít (pl. a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem, a közvetlen külföldi tőkebefektetés, a befektetésekből származó jövedelem, a munkavállalói jövedelem tekintetében). A munkacsoport ezért inkább azt szorgalmazná, hogy a havi adatokra vonatkozó követelményeket egyszerűsítsék, amennyiben ez helyénvaló.

8.Következtetések

A 184/2005/EK rendelet hozzájárult a fizetési mérlegre, a külfölddel szembeni befektetési pozícióra, a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó, Unió-szerte gyűjtött statisztikák további harmonizációjához. A rendelet továbbá segített annak biztosításában, hogy az adatok megfelelő időben álljanak rendelkezésre, és hogy a felhasználóknak részletesebb adatokhoz legyen hozzáférésük. Az adatminőséget a különböző érintett statisztikai területek között harmonizált minőségi kritériumok alapján szoros figyelemmel kísérik. Ez segített javítani a konzisztenciát a különböző statisztikai területek minőségértékelése tekintetében.

E jelentés megállapításait figyelembe veszik majd, amikor a Bizottság – adott esetben – javaslatot terjeszt elő a 184/2005/EK rendelet módosítására irányulóan a fenti 7. pontban említettek szerint.

Ha egyes területeken a követelmények szigorításáról döntenek, más területeken vagy más szempontokból az adatkövetelmények egyszerűsítése lehet indokolt a költségnövekedések megelőzése érdekében. Ez különösen a havi adatszolgáltatásra vonatkozó követelményekre vonatkozik.

(1) HL L 35., 2005.6.1., 23. o.
(2)  A Bizottság 601/2006/EK rendelete (2006. április 18.) a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adatátvitelre vonatkozó formátum és eljárás tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 106., 2006.4.19., 7. o.).
(3)  A Bizottság 602/2006/EK rendelete (2006. április 18.) a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az adatokra vonatkozó követelmények naprakésszé tételével történő kiigazításáról (HL L 106., 2006.4.19., 10. o.).
(4) A Bizottság 1055/2008/EK rendelete (2008. október 27.) a fizetési mérleggel kapcsolatos statisztikák minőségi kritériumai és a mérleg minőségéről szóló beszámolók tekintetében a 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, (HL L 283., 2008.10.28., 3. o.).
(5)    A Bizottság 707/2009/EK rendelete (2009. augusztus 5.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az adatszolgáltatási követelmények tekintetében történő módosításáról,
(HL L 204., 2009.8.6., 3. o.).
(6)  A Bizottság 555/2012/EU rendelete (2012. június 22.) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke-befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adatkövetelmények és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról, (HL L 166., 2012.6.27., 22. o.).
(7)

 Az 5-ös szintű földrajzi lebontás az 555/2012/EU bizottsági rendelet „A földrajzi megoszlás szintjei” című 6. táblázatában meghatározottak szerinti országokat és országcsoportokat tartalmazza.

(8) Az Eurostat 2017. július 6. és 2017. augusztus 4. között általános konzultációt folytatott ennek a jelentésnek a tervezetéről.
24 tagállam válaszolt az Eurostat kérdőívére.
Top