EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DC0028

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia

COM/2018/028 final

Strasbourg, 2018.1.16.

COM(2018) 28 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia

{SWD(2018) 16 final}


1.Bevezetés

A műanyag gazdaságunk és hétköznapi életünk szempontjából fontos és mindennapi anyag. Változatos funkciói révén számos társadalmi kihívás kezelését segíti. Az autók vagy repülőgépek gyártásához használt könnyű és innovatív anyagok hozzájárulnak az üzemanyag-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A kiváló tulajdonságú szigetelőanyagoknak köszönhetően mérsékelhetjük energiaköltségeinket. A csomagolásokban használt műanyagok segítik az élelmiszerbiztonság garantálását és az élelmiszer-pazarlás csökkentését. A háromdimenziós nyomtatás és a biokompatibilis műanyagok kombinációja révén olyan orvosi újítások válhatnak lehetővé, amelyek segítségével emberi életeket menthetünk meg.

Ugyanakkor a műanyagok előállításának, használatának és hulladékként való kezelésének jelenlegi módja miatt a „körforgásos” jelleget jobban előtérbe helyező megközelítésben rejlő gazdasági hasznok sajnos gyakran nem jelentkeznek, és a környezet is károsodik. Sürgősen kezelni kell azokat a környezeti problémákat, amelyek ma beárnyékolják a műanyagok előállítását, alkalmazását és felhasználását. E problémák egyik leglátványosabb és legriasztóbb jele az évente a tengerekbe kerülő több millió tonnányi műanyaghulladék, ami egyre nagyobb aggodalmat kelt az emberekben.

Egy ilyen összetett értéklánc működésének újragondolása és javítása erőfeszítéseket és fokozottabb együttműködést kíván minden kulcsfontosságú szereplőtől, így többek között a műanyaggyártóktól, az újrahasznosítóktól, a kereskedőktől és a fogyasztóktól is. A beruházások megfelelő irányba való terelése érdekében innovációra és közös jövőképre is szükség van. A műanyagipar nagyon fontos szerepet tölt be Európa gazdaságában, és fenntarthatóságának fokozása új lehetőségeket nyithat az innováció, a versenyképesség és a munkahelyteremtés területén, összhangban az EU megújított iparpolitikai stratégiájával 1 . 

2015 decemberében a Bizottság új uniós cselekvési tervet 2 fogadott el a körforgásos gazdaságra vonatkozóan. Ebben kiemelt fontosságot tulajdonított a műanyagok kérdésének, és vállalta, hogy „olyan stratégiát fog készíteni, amely kitér a műanyagok által az értéklánc egészében jelentett kihívásokra, és figyelembe veszi azok teljes életciklusát”. 2017-ben a Bizottság megerősítette, hogy a műanyagok előállítására és használatára fog összpontosítani, és arra törekszik majd, hogy 2030-ra minden műanyag csomagolás újrahasznosítható legyen 3 .

Az EU kiváló helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a jövő műanyagjainak használatára való átállás terén. Ez a stratégia lefekteti az új műanyaggazdaság alapjait, amelybenben a műanyagok és műanyagtermékek tervezése és előállítása az újrahasználat, a javítás és az újrahasznosítás igényeinek maradéktalan tiszteletben tartásával történik, és amely biztosítja fenntarthatóbb anyagok kifejlesztését és elterjedését. Így növeli a hozzáadott értéket és a jólétet Európában, valamint elősegíti az innovációt, ezáltal mérsékli a műanyagokkal összefüggő szennyezést és annak az emberek életére és a környezetre gyakorolt negatív hatását. E célok szem előtt tartásával a stratégia segíti a jelenlegi Bizottságnak a korszerű, karbonszegény, erőforrás- és energiahatékony gazdasággal párosuló energiaunióra vonatkozó prioritásának megvalósulását, valamint kézzelfoghatóan hozzájárul a Párizsi Megállapodásban 2030-ra kitűzött fenntartható fejlesztési célok eléréséhez is.

A stratégia ismerteti a kulcsfontosságú uniós szintű kötelezettségvállalásokat. Ugyanakkor a magánszektornak, a nemzeti és regionális hatóságoknak, a városoknak és a polgároknak is cselekedniük kell. Nemzetközi elkötelezettségre lesz szükség ahhoz is, hogy Európa határain túl is változást lehessen elérni. Eltökélt közös erőfeszítések révén Európa lehetőségeket tud kovácsolni a kihívásokból, és határozott fellépése példaként szolgálhat a világ számára.

2.A műanyagok napjainkban: a legfontosabb kihívások

Az utóbbi 50 év alatt a műanyagok gazdaságban betöltött szerepe egyre jelentősebbé és fontosabbá vált. A világ műanyagtermelése az 1960-as évek óta hússzorosára nőtt, és 2015-ben 322 millió tonnát tett ki. A következő 20 évben ez a mennyiség várhatóan ismét megduplázódik.

Az uniós műanyagágazat 1,5 millió embernek biztosít munkát 4 , és 2015-ben 340 milliárd EUR árbevételt termelt. Habár az EU műanyagtermelése az utóbbi években nem változott, az Unió világpiaci részesedése csökken, mivel a világ más részein növekszik a termelés.

Az EU-ban a műanyaghulladékok újrahasznosításában rejlő lehetőségek nagyrészt kiaknázatlanok maradnak. Az életciklus végét elért műanyagok újrahasználatának és újrahasznosításának aránya igen alacsony, különösen más anyagokkal, így a papírral, az üveggel vagy a fémekkel összevetve.

Minden évben körülbelül 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik Európában 5 . E hulladék kevesebb mint 30 %-át gyűjtik be újrahasznosításra. Ennek a hulladékmennyiségnek egy jelentős része elhagyja az EU területét 6 és harmadik országokban kezelik, ahol más környezetvédelmi szabványok lehetnek érvényben.