EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018BP0182

Az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása az Európai Parlament 2019-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2018/2001(BUD))

HL C 390., 2019.11.18, p. 215–222 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

18.11.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 390/215


P8_TA(2018)0182

A 2019-es pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament

Az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása az Európai Parlament 2019-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2018/2001(BUD))

(2019/C 390/46)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2),

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3),

tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),

tekintettel a Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására (5),

tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2017. október 25-i állásfoglalására (6),

tekintettel a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szóló, 2017. november 30-i állásfoglalására (7),

tekintettel a Parlament 2019-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes előirányzat-tervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökség számára készített jelentésre,

tekintettel az Elnökség által 2018. április 16-án, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

tekintettel eljárási szabályzata 96. cikkére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0146/2018),

A.

mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban lefolytatott negyedik teljes költségvetési eljárás és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret hatodik költségvetési eljárása;

B.

mivel a 2019. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – előkészítés alatt áll, figyelembe véve az V. fejezet felső határának az előző évhez képest mind az inflációt, mind a reálnövekedést tekintve történt növelését, ami nagyobb teret ad a növekedést és a beruházásokat illetően, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó, a hatékonyság javítására és a teljesítményalapú költségvetésre irányuló politikák végrehajtásának folytatását;

C.

mivel a főtitkár által a 2019. évi költségvetés tekintetében javasolt kiemelt célkitűzések a következők: a 2019. évi európai parlamenti választási kampány, a biztonsági projektek, a többéves ingatlanprojektek, az informatikai fejlesztés, a képviselők számára nyújtott szolgáltatások javítása, valamint a közlekedés környezetbarát megközelítésének ösztönzése;

D.

mivel a főtitkár 2 016 644 000 EUR-s költségvetést javasolt a Parlament 2019. évi előzetes költségvetési javaslattervezetére, ami a 2018. évi költségvetéshez képest 3,38%-os általános növekedést jelent (beleértve a parlamenti ciklusváltással kapcsolatos 37,3 millió EUR összegű kiadást és 34,3 millió EUR egyéb rendkívüli kiadást), és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetén belül 18,79%-os részarányt képvisel;

E.

mivel a költségvetés közel kétharmada indexált kiadás, amely a személyzeti szabályzat és a képviselők statútuma értelmében elsősorban az aktív vagy nyugdíjazott képviselők (23%) és személyzet (34%) kiigazított javadalmazására, nyugdíjaira, egészségügyi kiadásaira és juttatásaira, valamint épületekre (13%) van előirányozva ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta alapján;

F.

mivel a Parlament a 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában (8) már hangsúlyozta, hogy a 2016. évi költségvetést reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell kialakítani;

G.

mivel a Parlament mint költségvetési hatóság egyik ágának hitelessége azon képességétől függ, hogy saját kiadásait milyen mértékben tudja kézben tartani, valamint hogy uniós szinten fejleszteni tudja-e a demokráciát;

H.

mivel az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökségnek a kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata (9);

Általános keret

1.

hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2019. évi költségvetésből való részesedését az V. fejezet alatti összegek 20%-a alatt kell tartani; megállapítja, hogy a 2019-es költségvetési javaslat szintje 18,53 %-os, ami alacsonyabb, mint a 2018-ban elért érték (18,85 %), és az elmúlt több mint 15 évben a legalacsonyabb részesedés az V. fejezetből;

2.

kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek írják elő, és éves indexálás alá esik;

3.

megállapítja, hogy a 2019. évi európai parlamenti választások miatt egyes területeken lényegesen magasabbak lesznek a kiadások, különösen a nem újraválasztott képviselők és asszisztenseik tekintetében, míg más területeken, bár kisebb mértékben, megtakarítások várhatók a választási évben a parlamenti munka mennyiségének csökkenése miatt;

4.

támogatja az egyeztetési eljárás során az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között 2018. március 26-án és 2018. április 10-én létrejött megállapodást, melynek értelmében a 2018-as költségvetés növekedését 2,48%-ban állapították meg, amely megfelel a 2019-es általános szintre vonatkozó, 1 999 144 000 EUR-t kitevő becsléseinek, annak érdekében, hogy az Elnökség által 2018. március 12-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben megállapított kiadások szintjét csökkentsék 17,5 millió EUR-val, valamint hogy ennek megfelelően csökkentsék a következő költségvetési sorok tekintetében javasolt előirányzatokat: 1004 – Szokásos utazási költségek; 105 – Nyelv- és számítástechnikai tanfolyamok a képviselők számára; 1404 – Szakmai gyakorlatok egyetemi oklevéllel rendelkezők részére, támogatások és tisztviselői csereprogramok; 1612 – Továbbképzés; 1631 – Mobilitás; 2000 – Bérleti díjak; 2007 – Építkezések és épületek belső átalakítása; 2022 – Az épületek karbantartása, fenntartása, kezelése és tisztítása; 2024 – Energiafogyasztás; 2100 – Informatika és telekommunikáció; 2101 – Informatika és telekommunikáció – Az infrastruktúrával kapcsolatos ismétlődő tevékenységek; 2105 – Informatika és telekommunikáció – Projektberuházások; 212 – Bútorok; 214 – Műszaki berendezések és felszerelések; 230 – Irodaszerek, irodai eszközök és különböző fogyóeszközök; 238 – Egyéb igazgatási költségek; 300 – Személyzeti kiküldetési költségek és a Parlament három munkahelyszíne közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások; 302 – Fogadási és reprezentációs költségek; 3040 – Belső ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek; 3042 – Ülések, kongresszusok, konferenciák és küldöttségek; 3049 – Az utazási iroda szolgáltatásainak költségei; 3243 – Az Európai Parlament Látogatóközpontjai; 3248 – Audiovizuális tájékoztatási költségek; 325 – A tájékoztatási irodákkal kapcsolatos kiadások; 101 – Rendkívüli tartalékalap; az 1400. jogcím – Egyéb alkalmazottak – Főtitkárság és képviselőcsoportok – számára 50 000 EUR-t, a 320. jogcím – Szakértelem igénybevétele – számára 50 000 EUR-t, és a 3211. jogcím – Tudományos médiaközpont – számára 800 000 EUR-t kitevő előirányzatot biztosít; üdvözli, hogy az említett változásokat az Elnökség 2018. április 16-án elfogadta;

5.

hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai: a Tanáccsal együtt társjogalkotóként jár el és döntést hoz az uniós költségvetésről, képviseli a polgárokat és ellenőrzi a többi intézmény munkáját;

6.

kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

7.

megjegyzi, hogy az előzetes költségvetési javaslattervezetet és a kísérő dokumentumokat késedelmesen kapta meg, melyre csak az Elnökség általi, 2018. március 12-i elfogadásukat követően került sor; kéri, hogy az elkövetkező években a főtitkárnak az előzetes költségvetési javaslattervezetről az Elnökség számára készített jelentését, annak mellékleteivel együtt időben küldjék meg számára;

Átláthatóság és hozzáférhetőség

8.

üdvözli a Költségvetési Bizottság különböző költségvetési állásfoglalásokban kifejezett kérelmére adott választ, a közép- és hosszú távú tervezésre, a beruházásokra, a jogszabályban előírt kötelezettségekre és a működési kiadásokra vonatkozó kiegészítő információkat és egy olyan módszertant illetően, amely az együtthatók helyett az aktuális szükségleteken alapul; megállapítja, hogy az átalányösszegek hasznos és elismert eszközt jelentenek a rugalmasság és az átláthatóság növeléséhez;

9.

megjegyzi, hogy ahogyan az előző évek költségvetése esetében is, most is javasolják összegek elkülönítését rendkívüli beruházásokra és kiadásokra, vagyis olyan beruházásokra és kiadásokra, amelyek szokatlanok vagy nem jellemzőek a Parlamentre, valamint amelyek nem gyakran fordulnak elő; megállapítja, hogy 2019-ben ezek a beruházások és kiadások 71,6 millió EUR-t tesznek ki, ami magában foglalja a parlamenti ciklusváltásra elkülönített 37,3 millió EUR-t, valamint az egyéb rendkívüli kiadásokra elkülönített 34,3 millió EUR-t; emlékeztet arra, hogy a 2016-os költségvetésben bevezetett és az ezt követő költségvetésekbe beépített rendes és rendkívüli kiadások között kizárólag azért tettek különbséget, hogy megoldják a terrorista támadásokat követő, az épületek biztonságát és a kiberbiztonságot érintő sürgős intézkedések végrehajtását; úgy véli, hogy ennek a megkülönböztetésnek a túlzott használata, nevezetesen az egyéb kiadások felvétele a rendkívüli kiadásokba megtévesztően mutatja a költségvetési tartalék alakulását, és így ellentétes a parlamenti kiadások átláthatóságának elvével;

10.

elvárja, hogy a 2019-es költségvetés túltervezésének elkerülése érdekében a parlamenti költségvetés reális és pontos legyen, ami a szükségletek és költségeik számítását illeti;

Brexit

11.

megállapítja, hogy 2017. december 8-án az Unió és az Egyesült Királyság tárgyalói elvi megállapodásra jutottak az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével kapcsolatos pénzügyi elszámolásról, amely rendelkezést tartalmaz arról, hogy az Egyesült Királyság 2019-ben és 2020-ban is úgy járul hozzá az Unió éves költségvetéséhez, mintha még mindig az Unió tagállama lenne, és hozzá fog járulni az Unió 2020. december 31. előtt felmerülő kötelezettségeinek finanszírozásához is; megállapítja, hogy a képviselők önkéntes nyugdíjrendszere kötelezettségként szerepel az Unió mérlegében, és a 2020 előtt érvénybe lépett de 2020 után is folytatódó nyugdíjkötelezettségek fedezéséhez szükséges fennálló kötelezettségekhez való hozzájárulás a tárgyalások részét fogja képezni;

12.

megjegyzi, hogy az Alkotmányügyi Bizottság 2018 februárjában plenáris szavazással megerősítette a Parlament összetételéről szóló saját kezdeményezésű jelentését, többek között azt, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a képviselők száma 705 főre csökken; megállapítja, hogy a 27 állam- és kormányfő 2018. február 23-i informális ülését követően Tusk elnök úr jelezte, hogy e javaslat széles körű támogatást élvez; megállapítja, hogy amennyiben az Egyesült Királyság a 2019–2024-es parlamenti ciklus elején továbbra is az Unió tagállama, a képviselők száma 751 fő lesz mindaddig, amíg az Egyesült Királyság Unióból való kilépése nem hatályosul; rámutat azonban arra, hogy az eljárás a Parlament egyetértését követően az Európai Tanács egyhangú határozatát kívánja meg; hangsúlyozza, hogy a Parlament terve egyelőre azt a helyzetet tükrözi, hogy a Parlament 2019. március 30. és a 8. parlamenti ciklus vége között 27 tagállam 678 képviselőjéből és a 9. jogalkotási ciklus kezdetétől a 2019-es pénzügyi év végéig 27 tagállam 705 képviselőjéből áll; elégedetten nyugtázza a főtitkár által javasolt kiigazításokat, amelyeket az Elnökség 2018. március 12-én fogadott el;

A 2019. évi európai parlamenti választások

13.

üdvözli a kommunikációs kampányt, mint hasznos eszközt arra, hogy a polgároknak bemutassa az Unió és a Parlament célját; hangsúlyozza, hogy ennek a kampánynak többek között arra kell irányulnia, hogy ismertesse az Európai Unió szerepét, a Parlament hatáskörét, funkcióit – így például a Bizottság elnökének megválasztását –, valamint a polgárok életére gyakorolt hatását;

14.

emlékeztet arra, hogy a 2018. évi költségvetési eljárásban elfogadottak szerint a kampány teljes költségvetése 33,3 millió EUR a két évre, ebből (a közbeszerzési eljárások lebonyolításához és a szerződések megkötéséhez szükséges idő miatt) 25 millió EUR 2018-ra, 8,33 millió EUR pedig 2019-re vonatkozik; megállapítja, hogy az Elnökség 2017 novemberében jóváhagyta a legutóbbi választások során levont tanulságok elemzésén alapuló kampánystratégiát;

15.

hangsúlyozza, hogy az európai választások kommunikációs eljárása három szintet ölel fel: a leginkább látható szint a nemzeti és az európai politikai pártokat és jelöltjeiket jelenti, a második szint a 2014-ben első ízben bevezetett „Spitzenkandidaten”(vezető jelölti) eljárást foglalja magában, a harmadik szint pedig az intézményi kampány, amelyben az jelenik meg, hogy mi a Parlament, mit tesz, hogyan befolyásolja a polgárok életét, és hogy miért fontos a választásokon való részvétel;

16.

kiemeli, hogy a Parlament önmagában nem rendelkezik a szükséges forrásokkal ahhoz, hogy 400 millió választásra jogosult polgárt elérjen, ezért ennek érdekében a lehető legjobban ki kell használnia multiplikátor-hálózatát; úgy véli, hogy a közösségi média internetes oldalain keresztüli kommunikációnak is fontos szerepet kell játszania; rámutat, hogy európai szinten 2018-ban számos konferencia megszervezésére kerül sor a polgárok és az érdekelt felek részvételével, és hogy nemzeti szinten a kapcsolattartó irodák szerepe döntő fontosságú lesz; továbbra is bevonja a Régiók Európai Bizottságát és helyi és regionális képviselőit a hálózatalapú megközelítésbe; úgy véli, hogy a választásokat megelőző utolsó szakaszban a nemzeti pártok mellett az európai politikai pártoknak is döntő szerepük lesz, különösen a „Spitzenkandidaten”folyamat keretében; ezért azt javasolja, hogy annak érdekében, hogy lehetővé tegyük számukra e feladat végrehajtását, külön 2019-re növelni kell a megfelelő forrásokat;

Biztonság és kiberbiztonság

17.

megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetés 2016-ban megkezdett jelentős beruházások további részleteit tartalmazza, amelyek célja a Parlament biztonságának jelentős javítása; rámutat arra, hogy ezek a projektek különböző területeket fednek le, főként az épületek vonatkozásában, azaz a bejáratok, a berendezések és a személyzet olyan biztonsági korszerűsítését, mint például az iPACS projekt, valamint a kiberbiztonság és a kommunikációs biztonság javítását;

18.

üdvözli a belga kormány, valamint az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és más brüsszeli székhelyű intézmények által aláírt, a külső szerződő felek valamennyi uniós intézménybe belépni kívánó személyzetére vonatkozó biztonsági tanúsítványokról és ellenőrzésekről szóló egyetértési megállapodást, amely 2017-ben lépett hatályba; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló dokumentumban felszólította a főtitkárt, fontolja meg az egyetértési megállapodás alkalmazása tisztviselőkre, parlamenti asszisztensekre és gyakornokokra való kiterjesztésének észszerűségét, hogy alkalmazásuk előtt lehetséges legyen a szükséges biztonsági ellenőrzés elvégzése; kéri ezért a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a fenti ügy jelenlegi állásáról;

19.

úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontos eszközök a képviselők és a személyzet számára munkájuk elvégzéséhez, mindazonáltal ki vannak téve a kibertámadásoknak; üdvözli ezért a tervezett előirányzatok kismértékű növelését, amely lehetővé teszi az intézmény számára eszközeinek és adatainak jobb védelmét azáltal, hogy folytatja kiberbiztonsági cselekvési tervét;

Ingatlanpolitika

20.

megismétli, hogy a költségvetési rendelet 203. cikkét kellőképpen figyelembe vevő, átlátható, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén;

21.

tudomásul veszi a képviselők és a személyzet munkakörnyezetének javítását célzó folyamatot, amelyről az Elnökség 2017 decemberében határozott, és amely 2019-ben is folytatódni fog annak érdekében, hogy a változó munkavégzési formák miatt felmerülő igények kielégítése érdekében a Parlament rugalmas munkatereket biztosítson a képviselők számára, három brüsszeli irodát és két strasbourgi irodát biztosítva számukra a 2019. évi választásokat követően; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Strasbourgban hasznosabb lenne rugalmas tereket biztosítani az ülések számára; tudomásul veszi a Parlament épületeinek 2019. évi karbantartási költségeit, ideértve a biztonsági és környezetvédelmi követelmények teljesítését szolgáló költségeket is; kétségbe vonja az alábbi javasolt fejlesztések rendkívül magas költségeit: a könyvtár és a kapcsolódó irodák elköltöztetése, a képviselői étterem (ASP épület) felújítása és a Churchill épület éttermének felújítása; felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2018. őszi parlamenti olvasata előtt tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a fenti határozatokhoz kapcsolódó információkról; figyelembe véve, hogy egyes projekteket el fognak halasztani;

22.

kételyét fejezi ki a Spaak épület felújításáról szóló tanulmányokra tervezett 1,58 millió EUR miatt, tudván, hogy a 2018-as költségvetésben a felújítás számára már elkülönítettek 14 millió EUR-t; felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2018. őszi parlamenti olvasata előtt tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a fenti határozattal kapcsolatos információkról;

23.

további részleteket kíván megtudni a brüsszeli ASP épület bútorzatának állapotáról, ami indokolta lecserélését, valamint az új bútorzat kiválasztását célzó eljárásról, különösen az ár és a lecserélés szükségességének viszonyáról;

24.

tudomásul veszi a frissített küldetésnyilatkozatot a tájékoztatási irodákra vonatkozóan, melyeket az Elnökség 2017. novemberi határozatával összhangban ezentúl „kapcsolattartó irodáknak”neveznek; megjegyzi, hogy a kapcsolattartó irodák fő feladata, hogy a Parlament nevében politikailag semleges módon tájékoztatást adjanak és kommunikáljanak helyi szinten, annak érdekében, hogy a helyi, regionális és nemzeti szintű külső érdekelt felek tevékenységeit illetően információkat nyújtsanak az Unióról és szakpolitikáiról; ideértve a Régiók Európai Bizottságának tagjait is;

25.

megállapítja, hogy az új KAD épület keleti szárnya első részeinek átadására és használatba vételére 2018 végén kerül majd sor, míg a keleti szárny irodáinak többi részét és a konferenciatermeket 2019 folyamán fokozatosan lehet majd elfoglalni; megállapítja, hogy közvetlenül ezt követően megkezdődnek majd a nyugati szárny munkálatai is;

26.

emlékeztet a Számvevőszék 2014. évi elemzésére, amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét évi 114 millió EUR-ra becsülte; kiemeli továbbá az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalásának (10) megállapítását, miszerint a Parlament személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó munkatársai által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye; kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; hangsúlyozza az Európai Parlament költségvetésében elérhető potenciális megtakarítást egyetlen székhely esetén, és felszólít ezért az egyetlen székhelyre vonatkozó ütemterv kidolgozására;

27.

emlékeztet a Parlament kötelezettségvállalására az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel (11) kapcsolatban, amely előírja, hogy vállalja, „hogy az alkalmazandó költségvetési és közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a tulajdonukban és használatukban lévő épületekre vonatkozóan betartják ugyanazokat az előírásokat, mint amelyek”az irányelv „5. és 6. cikke alapján a tagállamok központi kormányzatainak épületeire vonatkoznak”, mivel épületeik a figyelem középpontjában állnak, és mivel azok energiahatékonysága tekintetében vezető szerepet kell játszania; hangsúlyozza, hogy sürgősen eleget kell tenni e nyilatkozatnak, többek között saját hitelességének megőrzése miatt is az épületek energetikai teljesítményéről és az energiahatékonyságról szóló irányelvek folyamatban levő felülvizsgálata során;

Képviselőkkel és akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos kérdések

28.

üdvözli a Parlament titkárságának, a képviselőcsoportok titkárságainak és a képviselők hivatalainak a képviselők mandátumai betöltésének elősegítése érdekében végzett munkáját; ösztönzi azon szolgáltatások folyamatos fejlesztését, amelyek megerősítik a képviselők azon képességét, hogy ellenőrizzék a Bizottság és a Tanács munkáját, valamint képviseljék a polgárokat;

29.

üdvözli különösen az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) és a tematikus főosztályok révén a képviselőknek és a bizottságoknak nyújtott tanácsadás és a számukra végzett kutatás folyamatosan javuló minőségét; tudomásul veszi a főtitkár által 2017 októberében készített, az említett két szolgálat közötti együttműködésről szóló félidős értékelését; felkéri a főtitkárt, hogy nyújtson további tájékoztatást arról, hogy az említett szolgálatok hogyan koordinálják munkájukat a párhuzamosságok elkerülése és az ügyféligények kielégítése érdekében; üdvözli az informatikai alkalmazások tekintetében azokat az új és meglévő specifikus projekteket, amelyeket teljes egészében vagy részben 2019-ben hajtanak majd végre. Ezek: az e-Parlament projekt, az elektronikus iratkezelési rendszerre (ERMS) vonatkozó projekt, a nyílt digitális könyvtárprogram, a fordítási memóriák révén történő gépi tanulásra vonatkozó új kutatási és fejlesztési projekt, valamint a konferenciák és rendezvények résztvevőit regisztráló eszköz;

30.

emlékeztet a Parlament korábban már említett, 2017. április 5-i, a Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló állásfoglalására, valamint 2017. október 25-i, az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetére vonatkozó tanácsi álláspontról szóló állásfoglalására; megismétli, hogy a képviselők általános költségtérítésével kapcsolatban átláthatóságra van szükség; felhívja a Parlament Elnökségét, hogy dolgozzon ki jobb iránymutatást az e juttatás keretében engedélyezett kiadások elszámoltathatóságával kapcsolatban, anélkül, hogy további költségeket vagy adminisztratív terheket róna a Parlament igazgatására; tudomásul veszi, hogy a képviselők parlamenti mandátumához kapcsolódó juttatások átfogó ellenőrzési rendszere 40-75 új adminisztrációs álláshely (12) létrehozását tenné szükségessé17R, ami ellentétes lenne a személyzetcsökkentési programmal;

31.

emlékeztet a mandátum függetlenségének elvére; hangsúlyozza, hogy a megválasztott képviselők felelőssége, hogy a kiadásokat parlamenti tevékenységekre használják fel, valamint hogy azon képviselők, akik szeretnék ezt megtenni, személyes honlapjukon közzétehetik az általános költségtérítésből fedezett kiadásaikra vonatkozó kimutatásaikat; hangsúlyozza, hogy az átalányösszeget széles körben használják és hasznos eszköznek tekintik a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az átalányösszeg jelenlegi használata nem kíván meg további személyzetet vagy nem jelent többletköltséget a Parlament igazgatása számára, és nem jár kötelező többletköltségekkel és igazgatási terhekkel a képviselők és hivatalaik számára; megismétli, hogy az általános költségtérítés nagyobb hatékonysága és átláthatósága nem sértheti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot

32.

sürgeti az Elnökségnek a képviselők általános költségtérítésével foglalkozó munkacsoportját, hogy végezze el munkáját, hogy még a 9. parlamenti ciklusra vonatkozó választások előtt ajánlásokat lehessen tenni a 2017. októberi parlamenti vélemény alapján;

33.

ismételten felhívja az Elnökséget, hogy biztosítsa a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságainak tiszteletben tartását, valamint hogy megfelelő pénzügyi eszközöket bocsássanak rendelkezésre; ezzel kapcsolatban ismételten arra kéri fel a Bizottságot, hogy találjon működőképes megoldást azokra az akkreditált parlamenti asszisztensekre, akik a jelenlegi hivatali idő lejártát követően, miután két parlamenti ciklust megszakítás nélkül végigdolgoztak, nem lesznek jogosultak az európai nyugdíjrendszer juttatásaira, ugyanis a személyzeti szabályzatban előírtak szerint szükséges tíz évből hiányzik majd valamennyi szolgálati idejük, ami a 2014. évi korai választások és az akkreditált parlamenti asszisztensek új szerződéseinek a 2009. évi választások utáni időszak jelentős munkaterhe miatti késedelmes validálásának következménye; emlékeztet arra, hogy az európai parlamenti képviselők statútuma 27. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „a megszerzett jogokat és a jövőbeli jogosultságokat teljes mértékben fenn kell tartani”; megjegyzi azonban, hogy továbbra is fennállnak az önkéntes nyugdíjrendszerrel kapcsolatos problémák, és felkéri az Elnökséget és a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az összes lehetőséget annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse a Parlament költségvetését terhelő kiadásokat;

34.

megfelelőnek tartja a „Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek”című 422. jogcímcsoport előirányzatait;

35.

tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásának felülvizsgálatát a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében; emlékeztet az Elnökséghez intézett kérésére, hogy intézkedjen a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek közötti egyenlő feltételek teljes körű megteremtése érdekében;

36.

a következő parlamenti ciklus tekintetében ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja felül az Európai Unión kívüli küldöttségek és kiküldetések munkáját szabályozó végrehajtási rendelkezéseket; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak – bizonyos feltételek mellett – fontolóra kell vennie az akkreditált parlamenti asszisztensek azon lehetőségét, hogy a képviselőket hivatalos parlamenti küldöttségeken és kiküldetéseken kísérjék;

37.

felhívja az Elnökséget, hogy módosítsa a képviselők gyakornokaira vonatkozó szabályokról szóló, 2010. április 19-i elnökségi határozatot, hogy tisztességes díjazást biztosítson a gyakornokok szerződésében; hangsúlyozza, hogy a képviselői irodákban vagy a képviselőcsoportokban a gyakornokok díjazásának elegendőnek kell lennie legalább annak biztosítása érdekében, hogy javadalmazásuk fedezze a brüsszeli vagy azon városbeli megélhetési költségeket, ahol a szakmai gyakorlat zajlik;

38.

úgy véli, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek vagy más alkalmazottak közötti konfliktusok és zaklatási ügyek kezelésére szolgáló megelőző és korai támogatásra vonatkozó intézkedések kiigazítására irányuló ütemterv végrehajtásához;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

39.

az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően, amely szerint a Parlament éves létszámcsökkentési intézkedései 2019-ig folytatódnak, a Parlament 2019-ben 59 álláshellyel (1%-os létszámcsökkentési cél) csökkenti főtitkársága létszámtervét;

40.

úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és humán erőforrások várhatóan egyre nagyobb mértékben beszűkülnek, fontos, hogy maguk az intézmények a legalkalmasabb munkatársakat tudják felvenni, és meg is tudják tartani őket az összetett kihívások kezelése érdekében, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveivel összhangban;

41.

úgy véli, hogy a választások miatti működési szünetig a Parlament azzal az egyedülálló helyzettel fog szembesülni, hogy egy időben zajlik a ciklus végi szokásos sietség, a többéves pénzügyi keretről szóló jogalkotási javaslatok összetett csomagjának ügye, a brexit és a növekvő számú háromoldalú egyeztetés; úgy véli, ahhoz, hogy a Parlament és bizottságai számára lehetővé tegyék a fő tevékenységek végrehajtását, elengedhetetlenül szükséges, hogy továbbra is biztosítsák a logisztikai és emberi erőforrások megfelelő szintjét;

42.

megbízza a főtitkárt, hogy építsen a Parlament, a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között meglévő együttműködési megállapodásokra; amelyek tekintetében az EPRS nagyon pozitív példa; kéri, hogy azonosítsanak olyan területeket – többek között az informatikai szolgáltatások és a biztonság tekintetében, de nem kizárólag ezeken a területeken –, amelyek esetében növelni lehetne a háttérirodai funkciók közötti szinergiákat, felhasználva a Parlament és a két említett szerv tapasztalatait, valamint teljes mértékben figyelembe véve az irányítási nehézségeket és az említettek méretében mutatkozó eltéréseket, hogy tisztességes együttműködési megállapodásokat lehessen kidolgozni; emellett kéri a főtitkárt, hogy készítsen tanulmányt a háttérirodai funkciókat és szolgáltatásokat illetően a Parlament és a többi intézmény között esetlegesen létrehozható szinergiákról;

43.

kéri, hogy értékeljék az Európai Parlament, a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti intézményközi igazgatási együttműködési megállapodás révén az egyes résztvevők által elért megtakarításokat és előnyöket, mind a közös szolgálatokhoz tartozó területeken, mind pedig az együttműködés körébe tartozó területeken, valamint a más intézményekkel és ügynökségekkel kötendő esetleges jövőbeli megállapodások révén elérhető lehetséges megtakarításokat és előnyöket;

44.

üdvözli a szexuális zaklatás és erőszak ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló parlamenti állásfoglalást (13); úgy véli, hogy az állásfoglalás fontos lépés a szexuális zaklatás és bármilyen nem megfelelő magatartás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében az Európai Unióban és annak intézményeiben, beleértve a Parlamentet is; kéri, hogy az állásfoglalásban foglalt igények végrehajtásához megfelelő forrásokat különítsenek el;

Egyéb kérdések

45.

tudomásul veszi az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében alkalmazott év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatát; a 2014-es, 2015-ös, 2016-os és 2017-es adatok alapján kiemeli, hogy az év végi gyűjtőátcsoportosítás szisztematikusan ugyanazokon a fejezeteken és címeken, és kevés kivétellel pontosan ugyanazokon a sorokon történik; ezért felteszi a kérdést, hogy azoknak a fejezeteknek és soroknak a programozott túlértékeléséről van-e szó annak érdekében, hogy forrásokat teremtsenek a költségvetési politika finanszírozásához;

46.

megkérdőjelezi a brüsszeli és strasbourgi irodákban valamennyi parlamenti asszisztens számára biztosított fejhallgatókat és webkamerákat, miközben többségük nem is kérte azokat; megkérdőjelezi e határozat költségeit és indokait; felkéri a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot az említett határozattal kapcsolatos információkról;

47.

megjegyzi, hogy a Parlament étkeztetési területeihez való hozzáférés korlátozása 2017. január 1-én megszűnt; elfogadja azt a gyakorlatot, hogy a Parlament épületeiben dolgozó vagy épületeibe egy intézményközi találkozó keretében belépő személy a Parlament étkezdéjében és éttermeiben ebédel; megjegyzi azonban, hogy a brüsszeli ASP épület és a strasbourgi LOW épület önkiszolgáló étterméhez való hozzáférés a látogatók csoportjainak napi jelenléte miatt nagyon bonyolulttá vált; ezért felhívja a figyelmet arra, hogy e két önkiszolgáló étterem bejáratánál gyorsan újra kell indítani az ellenőrzéseket nem a képviselők és más intézmények tagjaira és személyzetére vonatkozóan, hanem annak érdekében, hogy ezeket a látogatói csoportokat szisztematikusan átirányítsák a számukra fenntartott éttermekhez;

48.

tudomásul veszi a Parlament és a nemzeti parlamentek között folyó párbeszédet; hangsúlyozza, hogy túl kell lépni az „európai parlamenti hét”meglévő keretén, hogy állandó szinergiák jöjjenek létre a Parlament és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatok terén; felhív a párbeszéd megerősítésére a Parlament és az Unió tagállamokban betöltött szerepének jobb megértése érdekében;

49.

kéri a 2018-as költségvetésben elfogadott, televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel együttműködést megvalósító európai tudományos médiaközpont továbbfejlesztését annak érdekében, hogy képzési célokat határozzanak meg a fiatal újságírók számára, különösen az új tudományos és technológiai fejleményekkel, valamint a tényeken alapuló, szakértők által megvizsgált hírekkel kapcsolatban;

50.

üdvözli a Parlament fenntartható mobilitás ösztönzését szolgáló erőfeszítéseit;

51.

felkéri a Parlamentet, hogy környezetileg fenntartható megközelítést fogadjon el, és a Parlament keretében végzett tevékenységek legtöbbjét tegye környezetbaráttá;

52.

tudomásul veszi a mobilitási munkacsoport létrehozását, amelynek inkluzív módon, egyértelmű megbízatással kell működnie; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek meg kell felelnie valamennyi regionálisan alkalmazandó törvénynek a munkahelyeken, ideértve az adott területet is; javasolja a brüsszeli parlamenti helyszínek és a repülőtér között kialakított közvetlen vasúti kapcsolat használatának támogatását; felkéri a felelős szolgálatokat, hogy értékeljék újra saját gépjármű-állományuk összetételét és méretét e háttérrel összevetve; felhívja az Elnökséget, hogy haladéktalanul hozzon létre egy ösztönző rendszert, amely támogatja a kerékpárok használatát az otthon és a munkahely közötti ingázás terén; megjegyzi, hogy ez a rendszer más intézményekben már működik, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban;

53.

felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés-tervezés kultúráját a Parlament igazgatásában, valamint a karcsú menedzsmentre vonatkozó megközelítést annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot, valamint csökkentsék a papírmunkát és a bürokráciát az intézmény belső munkavégzésében; hangsúlyozza, hogy a karcsú menedzsment a munka folyamatos javítását jelenti az egyszerűsítésnek és az adminisztratív személyzet tapasztalatának köszönhetően;

o

o o

54.

elfogadja a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

55.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1.o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)  HL L 287., 2013.10.29., 15. o.

(5)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0114.

(6)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0408.

(7)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0458.

(8)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.

(9)  Az Elnökség által elfogadott szövegek, PE 113.116/BUR./rev. XXVI/01-04-2009.

(10)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(12)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0150.

(13)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417.


Top