15.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 189/35

1.

ezen kérdésnek az e következtetések mellékletében ismertetett politikai hátterére,

2.

a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése – Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére című bizottsági közlemény (1) olyan ágazatközi megközelítés kialakítását tűzte ki célul, amellyel biztosítani lehetne az európai fiatalok érvényesülését és az önállóvá válásukhoz szükséges erőforrásokat és lehetőségeket;

3.

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló tanácsi állásfoglalás (2) az eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb uniós ifjúságpolitikai stratégia. A keret által felölelt időszak jórészt egybeesett a gazdasági és pénzügyi válsággal, amely noha kisebb-nagyobb mértékben valamennyi uniós polgár és tagállam számára kedvezőtlen hatásokkal járt, a fiatalokat, és köztük különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat kifejezetten súlyosan és aránytalanul érintette. Mindez magas munkanélküliséghez vezetett, valamint fokozta a társadalmi zavarok, a politikai elidegenedés, sőt olykor az erőszakos radikalizálódás és szélsőségesség kockázatát, próbára téve demokratikus értékeinket és kikezdve a társadalmi kohéziót;

4.

amint az az Európai Bizottság 2012. és 2015. évi ifjúságpolitikai jelentéséből, valamint az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) végrehajtásáról szóló tanácsi és bizottsági közös jelentésből (3) kiderül, az említett keret nemcsak az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés tekintetében, hanem Unió-szerte a fiatalok élete, kilátásai, jólléte, továbbá társadalmi szerepvállalásuk és befogadásuk szempontjából is fontos és értékes hozzájárulást jelentett;

5.

a 2014–2015-ös (4) és a 2016–2018-as (5) időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv megerősítette és kibővítette az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtására szolgáló eszközöket és folyamatokat, jobban összehangolva azokat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, hogy ezáltal megfelelőbb választ adhassunk a felmerülő kihívásokra;

6.

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének operatív időkerete 2018 végén jár le, míg az Európa 2020 stratégia – a tízéves időtartamra szóló uniós foglalkoztatási és növekedési stratégia –, valamint az Erasmus+ program operatív időkerete egyaránt 2020 végéig tart;

7.

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés a jövőben is azon az elven fog alapulni, mely szerint elő kell mozdítani és védeni kell az EUSZ (6) 2. cikkében meghatározott európai uniós értékeket, továbbá erősíteni kell a fiatalokban az európai identitás érzését és az európai projekt iránti bizalmat, nevezetesen kompetenciáik fejlesztésével, valamint a politikai életben való részvételük, polgári szerepvállalásuk, önkéntes tevékenységeik és a tanulási mobilitás ösztönzésével;

8.

az ifjúsági munka, valamint a nem formális és az informális tanulás központi jelentőséggel bír az ifjúságpolitikában, és elősegíti a fiatalok kompetenciáinak fejlesztését;

9.

ki kell dolgozni és támogatni kell az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2018 utáni időszakra vonatkozó új keretét, amelyben hangsúlyos szerepet kell kapnia az ágazatközi megközelítésnek és az uniós szintű egyértelmű hozzáadott értéknek, és amely uniós ifjúsági munkaterveket is magában foglalhat, ugyanakkor figyelembe kell venni a jelenlegi keret értékelésekor kimutatott eredményeket is;

10.

gondoskodjanak arról, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés jövőbeli kerete kutatási eredményeken és alapos tájékozódáson, valamint minden érdekelt fél – köztük a fiatalok, az ifjúsági munkával foglalkozók (7), a (hivatásos és önkéntes) ifjúságsegítők és a különböző szintű döntéshozók – részvételével zajló széles körű és inkluzív konzultáción alapuljon annak érdekében, hogy az ifjúságpolitika jövőbeli törekvéseivel és célkitűzéseivel kapcsolatban konszenzus alakuljon ki, és az érintett szereplők elköteleződjenek azok megvalósítása mellett;

11.

tartsák szem előtt, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés jövőbeli keretének ágazatközi jellegűnek, rugalmasnak, reagálóképesnek és átláthatónak kell lennie, továbbá vegyék figyelembe, hogy a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági körülmények mind európai, mind nemzetközi szinten rohamosan változnak;

12.

biztosítsák, hogy az Erasmus+ és az egyéb programok és eszközök hozzájáruljanak e keret alkalmazásához, illetve szükség esetén igazodjanak hozzá;

13.

az ifjúságpolitikai kerettel kapcsolatos munka során olyan konkrét szakpolitikai témákra helyezzék a hangsúlyt, amelyek az ifjúságügyi struktúrák hatáskörébe tartoznak, egyúttal az ágazatközi együttműködés és kölcsönös támogatás biztosítása érdekében erősítsék meg a kapcsolódó szakpolitikai területeken folytatott kezdeményezéseket és azok eredményeit;

14.

értékeljék, vizsgálják felül és újítsák meg a strukturált párbeszédet és annak célkitűzéseit, hogy ezáltal innovatív, érdemi és célzott, konstruktív párbeszédet tegyenek lehetővé nemcsak az ifjúsági szervezetekhez tartozó fiatalokkal, hanem az eltérő hátterű, a kevesebb lehetőséggel rendelkező, valamint a nem szervezett fiatalokkal is;

15.

vizsgálják meg részletesebben, hogy a fiataloknak mely kompetenciákkal (tudás, készségek és hozzáállás) és értékekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy tartósan sikeres magán-, közösségi és szakmai/munkahelyi életet élhessenek, különösen pedig szólítsák meg és vonják be a folyamatba a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat;

16.

vegyék figyelembe, hogy az internet, a közösségi média és a digitalizáció milyen szerepet játszhat a szolidaritás, a politikai életben való részvétel és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában a fiatalok körében, illetve ugyanígy a politikai elidegenedés, a populizmus, a propaganda és az adott esetben akár erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás elleni küzdelemben;

17.

értékeljék és ahol lehetséges erősítsék meg és fejlesszék tovább az olyan szakpolitikai eszközöket, módszereket és kiegészítő együttműködési formákat, mint például az EU és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség, hogy 2018 után is fenn lehessen tartani, illetve fokozni lehessen az ifjúságpolitika terén folytatott hatékony európai együttműködést;

18.

felkéri a jövőbeli elnökségeket, hogy dolgozzák ki az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés 2018 utánra szóló megújított keretének tervezetét, figyelembe véve ezeket a következtetéseket és a 2018 utáni európai ifjúságügyi stratégiára vonatkozó, kidolgozás alatt álló bizottsági kezdeményezést. Az említett tervezetet elfogadás céljából be kell nyújtani a Tanácsnak.