EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017HB0044

Az Európai Központi Bank ajánlása (2017. december 28.) az osztalékfizetési politikákról (EKB/2017/44)

HL C 8., 2018.1.11, p. 1–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 8/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2017. december 28.)

az osztalékfizetési politikákról

(EKB/2017/44)

(2018/C 8/01)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére és 132. cikkére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 34. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendeletre (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (2),

mivel:

A hitelintézeteknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) megfelelő időben történő és teljes körű alkalmazására való felkészülést kihívást jelentő makrogazdasági és pénzügyi körülmények között kell folytatniuk, ami nyomást gyakorol a hitelintézetek nyereségességére, és ennek következtében a tőkealapjuk kialakítására való képességükre is. Továbbá, noha a hitelintézeteknek finanszírozniuk kell a gazdaságot, a konzervatív osztalékfizetési politika a megfelelő kockázatkezelés és a stabil bankrendszer részét képezi. Ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint amely az EKB/2016/44 európai központi banki ajánlásban (5) meghatározásra került,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I.

1.

A hitelintézeteknek az osztalékkal kapcsolatos politikájukat konzervatív és prudens feltételezések felhasználásával kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy az osztalékfizetést követően meg tudjanak felelni az alkalmazandó tőkekövetelményeknek és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeinek.

a)

A hitelintézetek mindenkor kötelesek megfelelni az alkalmazandó minimális tőkekövetelményeknek (1. pillér szerinti követelmények). Ez az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének megfelelően magában foglalja a 4,5 %-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót, a 6 %-os alapvető tőkemegfelelési mutatót és a 8 %-os teljes tőkemegfelelési mutatót.

b)

Ezenkívül a hitelintézetek mindenkor kötelesek megfelelni az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a SREP-et követő határozatban előírt és az 1. pillér szerinti követelményeken túlterjedő tőkekövetelményeknek (2. pillér szerinti követelmények).

c)

A hitelintézetek ezenkívül kötelesek megfelelni a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelménynek.

d)

A hitelintézetek továbbá kötelesek az irányadó teljes bevezetési időpontig megfelelni a számukra előírt, teljes mértékben megvalósított (fully loaded  (6)) elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak, alapvető tőkemegfelelési mutatónak és teljes tőkemegfelelési mutatónak. Ez a fenti mutatóknak az átmeneti rendelkezések alkalmazását követő teljes alkalmazására, valamint a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény teljes alkalmazására vonatkozik. Az átmeneti rendelkezéseket a 2013/36/EU irányelv XI. címe és az 575/2013/EU rendelet tizedik része tartalmazza.

E követelményeknek mind konszolidált szinten, mind pedig egyedi szinten meg kell felelni, kivéve, ha a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától az 575/2013/EU rendelet 7. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően eltekintettek.

2.

A 2017-es pénzügyi évre vonatkozóan 2018-ban osztalékot fizető hitelintézetek (7) tekintetében az EKB azt ajánlja, hogy:

a)

1. kategória: Azon hitelintézetek, amelyek i. eleget tesznek az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett, alkalmazandó tőkekövetelményeknek, és ii. 2017. december 31-én már elérték az 1. pont d) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított mutatóikat, osztalékként a nettó nyereségüket osszák fel konzervatív módon annak érdekében, hogy még romló gazdasági és pénzügyi körülmények esetén is továbbra is eleget tudjanak tenni valamennyi követelménynek és a SREP eredményeinek;

b)

2. kategória: Azon hitelintézetek, amelyek 2017. december 31-én eleget tesznek az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett, alkalmazandó tőkekövetelményeknek, azonban 2017. december 31-én még nem érték el az 1. pont d) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított mutatóikat, osztalékként a nettó nyereségüket osszák fel konzervatív módon annak érdekében, hogy még romló gazdasági és pénzügyi körülmények esetén is továbbra is eleget tudjanak tenni valamennyi követelménynek és a SREP eredményeinek. Emellett főszabály szerint csak annyiban fizessenek osztalékot, amennyiben legalább az 1. pont d) alpontjában hivatkozott, előírt és teljes mértékben megvalósított tőkekövetelményekre és a SREP eredményeire irányuló lineáris (8) pálya biztosított;

c)

3. kategória: Az 1. pont a), b), vagy c) alpontjában hivatkozott követelményeket nem teljesítő hitelintézetek főszabály szerint ne fizessenek osztalékot.

Azon hitelintézetek, amelyek azért nem képesek megfelelni az ezen ajánlásban foglaltaknak, mert úgy tekintik, hogy az osztalékfizetésre vonatkozó jogi kötelezettségük áll fenn, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a közös felügyeleti csoportjukkal.

A 2. pont a), b) és c) alpontjában említett, az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó hitelintézeteknek a 2. pillér szerinti útmutatásnak is meg kell felelniük. Az egyéb feltételek változatlansága esetén a tőkeszükséglet (9) várhatóan lényegében stabil marad. Amennyiben egy hitelintézet a 2. pillér szerinti útmutatás alatt működik vagy fog várhatóan működni, haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a közös felügyeleti csoportjával. Az EKB megvizsgálja az okokat, amelyek miatt a hitelintézet tőkeszintje csökkent vagy várhatóan csökkenni fog, és megfontolja megfelelő és arányos intézményspecifikus intézkedések meghozatalát.

II.

Ezen ajánlás címzettjei a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 16. és 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok.

III.

Ezen ajánlás címzettjei továbbá az illetékes nemzeti hatóságok és a kijelölt nemzeti hatóságok, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 7. és 23. pontjában meghatározott kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok vonatkozásában. Az illetékes nemzeti hatóságok és kijelölt hatóságok ezt az ajánlást az ezen szervezetekre és csoportokra szükség szerint alkalmazzák (10).

Kelt Frankfurt am Mainban, 2017. december 28-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 141., 2014.5.14., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank EKB/2016/44 ajánlása (2016. december 13.) az osztalékfizetési politikákról (HL C 481., 2016.12.23., 1. o.).

(6)  Valamennyi puffer esetében teljes mértékben megvalósított pufferről van szó.

(7)  A hitelintézetek különböző jogi formákat ölthetnek, lehetnek például tőzsdén jegyzett társaságok és nem részvénytársaság formájú társaságok, mint a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti bankok vagy takarékpénztárak. Az „osztalék” kifejezés ezen ajánlásban bármely típusú készpénzkifizetésre vonatkozik, amely a közgyűlés jóváhagyásához kötött.

(8)  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2014. december 31-én kezdődő négy éves időszak alatt a hitelintézeteknek az 1. pont d) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuktól, alapvető tőkemegfelelési mutatójuktól és teljes tőkemegfelelési mutatójuktól őket elválasztó különbségnek főszabály szerint évente legalább 25 %-át vissza kell tartaniuk.

(9)  A tőkeszükséglet az 1. és a 2. pillér szerinti követelményeket, a tőkefenntartási puffert és a 2. pillér szerinti útmutatást jelenti. A hitelintézeteknek a tőkefenntartási puffer bevezetésétől függetlenül a jövőben is pozitív 2. pillér szerinti útmutatásra kell számítaniuk.

(10)  Amennyiben az ajánlás olyan kevésbé jelentős felügyelt szervezetek és kevésbé jelentős felügyelt csoportok vonatkozásában is alkalmazásra kerül, amelyek úgy tekintik, hogy azért nem képesek megfelelni annak, mivel az osztalékfizetésre vonatkozó jogi kötelezettségük áll fenn, úgy haladéktalanul kapcsolatba kell lépjenek az illetékes nemzeti hatóságukkal.


Top