Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017DC0707

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A jelenkor társadalmi kihívásaira választ adó kiegyensúlyozott szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszer

COM/2017/0707 final

Brüsszel, 2017.11.29.

COM(2017) 707 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

FMT:BoldA jelenkor társadalmi kihívásaira választ adó kiegyensúlyozott szellemitulajdonjog-érvényesítési rendszer/FMT

{SWD(2017) 430 final}


I.BEVEZETÉS

A hatékony, kellően átgondolt és kiegyensúlyozott szellemitulajdon-rendszerek az innovációba és növekedésbe való befektetés előmozdításának kulcsfontosságú eszközét jelentik. A szellemitulajdon-jogok jelentik a vállalkozások, az alkotók és a feltalálók rendelkezésére álló egyik legfontosabb eszközt, amelynek segítségével megtermelik a tudásba és alkotásba való befektetésük hozamát. Különböző tanulmányok becslése szerint a fokozott szellemitulajdonjog-igényű ágazatok az EU GDP-jének 42 %-át (éves szinten mintegy 5700 milliárd EUR-t), az összes munkahely 38 %-át generálják 1 , és az EU exportjának 90 %-ához járulnak hozzá 2 .

A digitális forradalom új lehetőségek tárházát nyitotta meg. Az internet sokkal szélesebb fogyasztói réteghez juttatta el az innovatív termékeket, technológiát és a kreatív tartalmat, lehetővé téve ezzel az innovátorok és alkotók számára új piacok és közönség elérését. A digitális forradalom azonban az EU szellemitulajdon-rendszerét is nagyobb kockázatnak teszi ki. Az online környezet a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek és tartalom sokkal szélesebb körű és gyorsabb elterjedését teszi lehetővé, és gyakran nehezebbé teszi a fogyasztók számára a jogsértő termékek és tartalom eredetitől és legálistól való megkülönböztetését. Ezen túlmenően a szellemitulajdonjog-sértők hamis személyazonosság mögé bújhatnak, és gyakran az EU-n kívül találhatók, gyenge jogérvényesítési rendszerrel rendelkező joghatóságokban.

Mindez a szellemi tulajdont érintő jogsértések számának globális növekedését idézte elő 3 . Manapság a hamisított és kalóztermékek a globális kereskedelem 2,5 %-át teszik ki. Az uniós ipart mindez súlyosan érinti: egy nemrégiben készült tanulmány 4 szerint az EU-ba irányuló teljes import 5 %-a hamisított és kalóztermékekből áll, ami körülbelül 85 milliárd EUR értékű illegális kereskedelmet jelent.

A szellemitulajdon-jogok megsértése sajátos veszélyt jelent azokra az ágazatokra, amelyekben az uniós vállalkozások világvezetők, mint például a ruházati és luxuscikkek, valamint a gyógyszerek területén, és jelentős bevételkiesést, valamint munkahelyek megszűnését idézi elő ezen ágazatokban. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) nemrégiben elemezte a szellemi tulajdont érintő jogsértések jellegét, nagyságrendjét és hatását kilenc ágazatban 5 , és 48 milliárd EUR-ra tette a teljes uniós veszteséget 6 . Európa kreatív és kulturális iparágait (zene, film, szoftver, könyvek) szintén hátrányosan érinti szellemitulajdon-jogok megsértése 7 . A vállalkozások által a hamisítás és kalózkodás miatt elszenvedett kár negatív hatást gyakorol az általuk az EU-ban biztosított munkahelyekre, és kiesést okoz az adóbevételek és a társadalombiztosítási járulékok terén 8 .

Mindeközben a hamisításból és kalózkodásból származó nyereség gyakran bűnszervezetekhez kerül. E szervezetek jellemzően az EU-n belül és kívül egyaránt működnek, rendes és titkos gyártóüzemeket is használnak, beszivárognak az ellátási láncokba, kizsákmányolják a munkaerőt, nem fizetnek adót, pénzmosást végeznek és veszélyeztetik a fogyasztókat 9 .

A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére irányuló 2014. évi cselekvési terv 10 hangsúlyeltolódást jelzett a Bizottság szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó politikájában a pénz útjának követésére vonatkozó elv felé, amely azon bevételi források felszámolását célozza, amelyek az üzletszerű szellemitulajdonjog-sértők tevékenységeit nyereségessé teszik. A szellemitulajdon-jogok jobb érvényesítése hozzájárul a Bizottság munkahelyek teremtésére, a növekedés fellendítésére és a versenyképesség növelésére irányuló prioritásaihoz. Kulcsszerepet játszik az egységes piac kialakításában és megerősítésében, valamint a tagállamok közötti széttagolódás csökkentésében is. Ezért jelentette be a Bizottság a digitális egységes piaci stratégiában 11 és az egységes piaci stratégiában 12 , hogy Európának többet kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése valósággá váljon a digitális környezetben, támogatva a pénz útjának követésére vonatkozó elvet és különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra).

A szerzői jogi keret javítására irányuló közelmúltbeli kezdeményezések 13 nyomán a Bizottság a szellemitulajdon-jogok uniós tagállamokon belüli, határainkon történő és nemzetközi alkalmazásának és érvényesítésének további javítására irányuló átfogó intézkedéscsomagot mutat be 14 . Az e csomag tartalmát képező intézkedéseket e közlemény, valamint az alábbi dokumentumok határozzák meg:

·a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv 15 alkalmazására vonatkozó iránymutatásról szóló közlemény, amelyet az említett irányelv értékelését tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum kísér;

·a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó közlemény;

·a hamisított áruk internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodás értékelését tartalmazó szolgálati munkadokumentum.

E közlemény keretet ad mindezen szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos fellépésnek, és négy fő részből áll, amelyek meghatározzák:

1)az arra irányuló intézkedéseket, hogy a szellemi tulajdon területén az érdekelt felek egyszerűbben részesülhessenek egy egységes, méltányos és hatékony uniós bírósági jogérvényesítési rendszer előnyeiből. A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatással együtt ez az uniós igazságszolgáltatási kapacitás és kiszámíthatóság további növelését célzó fellépéseket és ajánlásokat foglal magában;

2)a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelmet szolgáló iparági kezdeményezések – például a közvetítőkkel kötendő önkéntes megállapodások és az ellátási láncok hamisítással szembeni jobb védelmére irányuló lépések – támogatására irányuló fellépéseket;

3)a vám- és egyéb hatóságok szellemitulajdonjog-érvényesítési kapacitásának erősítésére irányuló kezdeményezéseket;

4)a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni globális küzdelemre irányuló erőfeszítések – a bevált gyakorlatok előmozdítása és a harmadik országokkal folytatott együttműködés erősítése révén történő – fokozására irányuló intézkedéseket. 

Miközben egyértelmű igény van a szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel szembeni határozottabb fellépésre, az EU-nak szakpolitikákkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása egyensúlyban legyen az új és innovatív technológiák zökkenőmentes bevezetésének igényével. Ez különösen fontos akkor, ha az ilyen technológiák szabványokba vannak foglalva. Napjaink gyorsan változó és összekapcsolódó világában a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal védett technológiákon alapuló, széles körben elterjedt szabványok – az úgynevezett szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak – szükségesek az interoperabilitáshoz és különösen a dolgok internetének hatékony bevezetéséhez. A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható kerete ezért nélkülözhetetlen a szabványosított technológiákhoz való méltányos hozzáférés garantálásához, biztosítva ugyanakkor, hogy a szabadalmak jogosultjai ellenszolgáltatásban részesüljenek a kutatás-fejlesztési és szabványosítási tevékenységekbe való beruházásaik fejében, és ily módon ösztönözve legyenek arra, hogy legjobb technológiáikat kínálják fel szabványosításra.

Ezért határozza meg külön közlemény a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak keretét. E külön közlemény iránymutatást és ajánlásokat ad arra vonatkozóan, hogy miként tehető a bejelentési rendszer átláthatóbbá és hatékonyabbá, tisztáz néhány alapelvet a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes („FRAND” megközelítés) gyakorlatokkal, és iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy mi módon biztosítható a hatékony jogérvényesítés a visszaélésszerű perlés valószínűségének csökkentése mellett. Az e kérdésekben teremtett nagyobb egyértelműség segíteni fog annak biztosításában, hogy az EU vezető szerepet tölthessen be a globális technológiai innovációban, elősegítve ugyanakkor a digitális egységes piac alapját képező új technológiák – mint például a dolgok internete vagy az 5G – hatékony uniós bevezetését.

II.EGY HATÉKONYABB ÉS KISZÁMÍTHATÓBB UNIÓS BÍRÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉSI RENDSZER FELÉ

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal 16 összhangban Bizottság elvégezte a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv átfogó teljesítményértékelését. Az eredmények azt mutatják, hogy az irányelv nyomán olyan egységes jogi keret jött létre, amelyben EU-szerte azonos eszközkészlet alkalmazására kerül sor a polgári bíróságokon, általános jelleggel biztosítva ezáltal a belső piaci védelem magas szintjét. Az irányelv páneurópai társasági jogérvényesítési stratégiáknak is utat nyitott, és a perekkel kapcsolatos tapasztalatok cseréjére ösztönözte a bírákat és jogi szakembereket. Az értékelés azt mutatta továbbá, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv költséghatékony volt, összhangban állt más hasonló célú uniós beavatkozásokkal, és hozzáadott értéket teremtett uniós szinten. Az értékelés ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv továbbra is megfelel a célnak.

Az értékelés mindazonáltal azt is megállapította, hogy eltérések vannak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv egyes (például a bíróság által elrendelt eltiltó határozatokra, a kártérítésre és a költségekre vonatkozó) rendelkezéseinek végrehajtásában és gyakorlati alkalmazásában. Ezen eltérések gyakran abból erednek, hogy – különösen az új digitális környezettel kapcsolatos kihívások miatt – bizonytalanság és véleménykülönbség áll fenn a rendelkezések értelmezését illetően. Ennek egyik oka lehet a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv minimális harmonizációs jellege is. Az eltérések azonban alighanem leginkább abból a tényből fakadnak, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alkalmazásának hátterét rendkívül eltérő nemzeti polgári jogérvényesítési keretek és igazságszolgáltatási hagyományok alkotják. Ennek következményeként a bírósági eljárás megindításának helyétől függően alkalmasint – mind érdemi, mind pedig hatékonysági vagy eredményességi szempontból – rendkívül eltérőek az eredmények. Ez akadályozhatja a kiszámíthatóságot, és – különösen határokon átnyúló helyzetekben – megnehezítheti a jogérvényesítést.

A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv értékeléséről folytatott nyilvános konzultáció eredményei 17 alátámasztják e megállapításokat. Míg az érdekelt felek többsége úgy érezte, hogy a hatályos szabályok valóban segítséget nyújtottak a szellemi tulajdon megvédéséhez és a szellemi tulajdont érintő jogsértések megelőzéséhez, addig sokan egyértelműbb helyzet megteremtését igényelték a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv gyakorlati alkalmazásának módját illetően. Különösen a jogosultak és a közvetítők úgy vélték, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv intézkedéseinek, eljárásainak és jogorvoslatainak alkalmazása nem volt következetes a tagállamokban, ami eltéréseket okozott az EU-n belüli védelem szintjében. Míg a szellemi tulajdon tiszteletben tartása maga is alapvető jog 18 , addig a polgárok a maguk részéről kétségeiknek adtak hangot saját alapvető jogaiknak a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos eljárásokban történő tiszteletben tartását illetően.

A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatás

A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv következetesebb és hatékonyabb alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság – külön közlemény útján – a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvben foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatást 19 bocsát ki. A Bíróság ítélkezési gyakorlata és az elérhető legjobb gyakorlat alapján az iránymutatást tartalmazó dokumentum rögzíti a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv értelmezési problémákat okozó rendelkezéseivel kapcsolatos bizottsági álláspontot. Az értékelés – ideértve a nyilvános konzultációt is – eredményeire támaszkodva az iránymutatás a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alábbi kulcsfontosságú vonatkozásaival foglalkozik:

·annak hatályával;

·azon követelmény jelentésével, hogy ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak többek között „méltányosnak és igazságosnak” kell lenniük;

·a bizonyítékokra, a tájékoztatáshoz való jogra, az ideiglenes és óvintézkedésekhez való jogra és a bíróság által elrendelt eltiltó határozatokra vonatkozó szabályokkal;

·az elszenvedett kár megtérítésével (a kártérítéssel); valamint

·a költségek megtérítésével.

A dokumentum arra vonatkozóan is iránymutatást ad, hogy miként kell alkalmazni a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvben előírt intézkedéseket oly módon, amely biztosítja a méltányos egyensúly megteremtését azon különböző alapvető jogok között, amelyek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos perek tárgyát képezhetik, elkerülve ugyanakkor az aránytalan eredményeket és a visszaélésszerű perlést.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos perek – különösen a digitális korban – több tagállamban párhuzamosan futhatnak. Például az illegális online tartalom ellen küzdő szerzői jogi jogosultaknak egyidejűleg alkalmasint több tagállamban is keresetet kell indítaniuk ugyanazzal a jogsértéssel kapcsolatban. Mindazonáltal ugyanazon jogsértés vonatkozásában ugyanazon jogorvoslat több joghatóság területén történő kérelmezése általában jelentős költségekkel és hosszadalmas eljárásokkal jár, különösen ha nem létezik egységes uniós szellemitulajdon-jogcím, és ha – anyagi jogi eltérések miatt – a kivételek és korlátozások alkalmazása tagállamonként eltérhet. Jóllehet nem kezeli és nem tudja kezelni az e tekintetben fennálló összes kihívást 20 , a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv koherensebb értelmezésének és alkalmazásának elősegítése révén az említett irányelvvel kapcsolatos iránymutatás egyszerűbbé teszi a jogosultak számára a határokon átnyúló pervitelt.

Az iránymutatás nem sérti a Bizottság megítélésétől függően az EUMSZ 258. cikke alapján megtehető végrehajtási intézkedéseket, amelyek összhangban lesznek az iránymutatást tartalmazó dokumentumban rögzített értelmezéssel.

A közvetítők, különösen az online közvetítők felelősségi köre és feladatai mind az értékelés, mind a nyilvános konzultáció során fontos kérdésként vetődtek fel az érdekelt felekben. Mint azt az iránymutatást egyértelművé teszi, annak lehetősége, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alapján valamely közvetítővel szemben eltiltó határozat meghozatalára kerüljön sor, nem függ a közvetítő szóban forgó (állítólagos) jogsértésért való felelősségétől 21 . Valójában az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 22 szabályozza azon feltételeket, amelyek mellett bizonyos online közvetítők mentesülnek a felelősség alól. Míg az online platformokról szóló 2016. évi közleményében 23 a Bizottság úgy vélte, hogy ez az utóbbi irányelv által biztosított keret továbbra is megfelel a célnak, addig a Bizottság nemrég konkrét iránymutatást 24 bocsátott ki a jogellenes online tartalmak – köztük a szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmak – gyors és eredményes felismerésének és eltávolításának a szükséges jogi biztosítékokkal – például úgynevezett bejelentési és intézkedési eljárások útján – való ötvözésére. A digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat szintén biztosít bizonyos, a szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtését szolgáló különleges eszközöket és mechanizmusokat, és javaslatot tesz arra, hogy az egyes online szolgáltatók tegyenek megfelelő intézkedéseket, amelyek révén – a jogosultakkal együttműködve – elkerülhető, hogy szerzői joggal védett tartalmak váljanak elérhetővé a jogosultak hozzájárulása nélkül.

Erősebb „szellemitulajdonjog-érvényesítési tudásközösség” építése: a bírósági jogérvényesítés fejlesztése az EU-ban

Az értékelés azt mutatta, hogy sok jogosult kifogásolja az igazságszolgáltatáshoz való jog gyakorlásával kapcsolatos nehézségeket, a hosszadalmas és költséges eljárásokat, valamint a bizonytalan eredményeket. Az értékelés a bírósági eljárások lefolytatásának módjával és azok (valószínű) eredményeivel kapcsolatos átláthatóság és kiszámíthatóság érzékelt hiányát is feltárta. Összességében úgy tűnik, hogy az olyan tényezők, mint a nemzeti polgári jogi hagyományokban és bírósági gyakorlatokban tetten érhető különbségek, továbbra is hátráltatják a szellemitulajdon-jogok érvényesítése kiszámítható és következetes uniós rendszerének megteremtését.

Ezzel összefüggésben – a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvre vonatkozó iránymutatás kibocsátása mellett – a Bizottság felszólítja a tagállamokat a szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel szembeni, a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvvel összhangban álló hatékony és kiszámítható uniós polgári jogi jogorvoslatok biztosítására irányuló erőfeszítéseik fokozására, és támogatást nyújt ezen erőfeszítésekhez. A nagyobb átláthatóság és kiszámíthatóság valóban hatalmas előnnyel járna, különösen a kkv-k számára. Az elősegítené az igazságszolgáltatáshoz való jog kkv-k általi gyakorlását, és segítene előmozdítani megfizethető biztosítási programok bevezetését a szellemi tulajdonnal kapcsolatos peres ügyek terén 25 .

Első lépésként a Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a fent hivatkozott iránymutatást tartalmazó dokumentum – szükség szerint és adott esetben – további, célirányosabb iránymutatásokkal való kiegészítésének megkísérlésében a szellemitulajdon-jogok egységes és hatékony uniós érvényesítésének támogatása érdekében. E célból a Bizottság a nemzeti szakértőkkel – köztük a nemzeti bírákkal és más érdekelt felekkel – közösen azonosítani fog néhány olyan konkrét kérdést és problémás területet, amelyekkel kapcsolatban hasznos lenne további külön iránymutatások kidolgozása a bevált gyakorlatok tapasztalatai alapján. Konkrét példa lehet erre a kártérítés kiszámítása és a szellemitulajdon-jogok megsértésével okozott kár megtérítéséhez szükséges bizonyíték.

A Bizottság a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos összes iránymutatást közzé tervezi tenni online, többek között az Európa Önökért portálon 26 keresztül, hogy a szellemitulajdon-jogok EU-beli bírósági érvényesítésére vonatkozó gyakorlati információk ne csak a bírák és a gyakorló jogászok számára legyenek elérhetők, hanem minden érdekelt fél számára is.

Ezen túlmenően, mint azt a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv értékelése megmutatta, a szellemitulajdon-jogokra és különösen azok érvényesítésére szakosodott bírák léte rendkívül fontos a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv intézkedéseinek, eljárásainak és jogorvoslatainak eredményes és hatékony használatához. Az ilyen szakosodás számos előnnyel, különösen nagyobb jogbiztonsághoz vezető gyorsabb, hatékonyabb és következetesebb határozathozatallal járhat. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat az ilyen szakosodás fokozására.

A szellemitulajdon-jogok hatékonyabb és következetesebb uniós érvényesítésének másik eleme a bírói képzés és a bevált gyakorlatok kidolgozásának lehetősége. A tagállamok e területen tett erőfeszítéseinek támogatására a Bizottság tovább fokozza a bírói szemináriumok és képzések átfogó tananyagának kidolgozása érdekében a megfigyelőközponttal közösen végzett munkáját. Ez serkenteni hivatott a szellemitulajdon-jogok megsértésével foglalkozó bírák közötti hálózatépítési és tanulási gyakorlatokat. Ezzel összefüggésben három célirányos szeminárium van beütemezve 2018-ra.

Végezetül a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos bírósági határozatok átláthatósága elengedhetetlen előfeltételét képezi az egységes piacon belüli tudáscserének, a nagyobb kiszámíthatóságnak és a szellemitulajdon-szakértők közötti határokon átnyúló vitának. Ez idáig azonban csak néhány tagállam tette közzé ennek szentelt weboldalakon a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, és az elérhetőségre és közzétételre vonatkozó szabályok igencsak eltérőek. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat a szellemitulajdon-jogok megsértésével kapcsolatos eljárásokban hozott – legalább másod- és magasabb fokú – bírósági határozatok szisztematikus közzétételére 27 . A Bizottság a maga részéről – az EUIPO-val és a megfigyelőközponttal közösen – fokozni fogja az ítélkezési gyakorlatot egybegyűjtő adatbázissal kapcsolatban az EUIPO által megkezdett munkát, hogy a lehető legátfogóbbá és felhasználóbarátabbá tegye ezen adatbázist.

A hatékonyabb bírósági jogérvényesítési rendszerektől eltekintve további alternatív vitarendezési eszközök kidolgozását is fontolóra kell venni. Az alternatív vitarendezés közvetítés és választottbíráskodás céljára történő használata a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének alternatív eszközeként szolgálhat. Jóllehet az alternatív vitarendezést még mindig ritkán használják a szellemi tulajdonnal kapcsolatos igények rendezésére, az alternatív vitarendezési megoldásoknak megvannak a maguk előnyei (például könnyebben rendezhetők a határokon átnyúló ügyek, és az ilyen vitarendezés gyorsabb és olcsóbb lehet a bírósági pereskedésnél). A Bizottság az EUIPO-val közösen jelenleg végzi a meglévő alternatív vitarendezési eszközök feltérképezését és vizsgálja egy védjegy- és mintaoltalmi ügyekkel foglalkozó közvetítő központ EUIPO-n belüli létrehozásának indokoltságát. A Bizottság a jövőbeli Egységes Szabadalmi Bírósággal is együtt kíván működni a szabadalmi ügyekben történő közvetítés és választottbíráskodás kialakításában. Ez segítséget fog nyújtani az uniós szellemitulajdon-joggal kapcsolatos közvetítési és választottbírósági hálózat – az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezésben 28 bejelentett – létrehozásához.

Az uniós bírósági jogérvényesítési rendszer továbbfejlesztése céljából a Bizottság:

– iránymutatást nyújt a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv főbb rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan;

– együtt fog működni a tagállamok nemzeti szakértőivel és bíráival további, célirányosabb iránymutatások kidolgozásában, hogy részletesebb és gyakorlatiasabb útmutatást nyújtson a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvvel kapcsolatos konkrét kérdésekben a bevált gyakorlatok tapasztalatai alapján;

– a fent említett iránymutatásokat és bevált gyakorlatokat elérhetővé fogja tenni online, többek között az Európa Önökért portálon keresztül;

– felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a bírák szellemitulajdon-jogokkal és szellemitulajdonjog-érvényesítéssel kapcsolatos ügyekre való szakosodását, és hogy szisztematikusan tegyék közzé a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyekben hozott ítéleteket;

– az EUIPO-val közösen további lépéseket fog tenni az alternatív vitarendezés szellemitulajdon-jogi viták rendezésére történő szélesebb körű használatának elősegítésére, beleértve a meglévő alternatív vitarendezési eszközök feltérképezését és egy közvetítő központ EUIPO-n belüli létrehozása indokoltságának vizsgálatát is.

III.A szellemi tulajdont érintő jogsértések megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányuló iparági erőfeszítések fokozása

A szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem az összes (köz- és magán)szereplő közös erőfeszítését igényli, és annak keretében nemcsak a bírósági jogérvényesítést, hanem minden lehetséges eszközt fel kell használni. A Bizottság több éve dolgozik együtt az iparággal a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni iparági fellépések támogatása és előmozdítása érdekében. Az elgondolás szerint elő kell segíteni, hogy a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek vagy tartalmak kifejlesztésében és az azokkal kapcsolatos tranzakciókban potenciálisan részt vevő összes fél – ideértve a beszállítókat, a reklámügynökségeket, a pénzforgalmi szolgáltatókat, valamint magukat a jogosultakat is – kellő gondossággal járjon el. A jelentős előrelépés ellenére többet kell és lehet is tenni a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek és gyakorlatok elterjedésének megfékezésére.

Az önkéntes megállapodásokban rejlő lehetőségek teljes kiaknázása

A Bizottság ösztönzi az érdekelt felek közötti nagyobb számú párbeszédet az iparági partnerek között a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem terén történő hatékony együttműködés előmozdítása és a bevált iparági gyakorlatok terjesztése érdekében. 2011-ben létrejött egy első egyetértési megállapodás 29 a jogosultak és az internetes platformok között, amelyet 2016-ban naprakésszé tettek. E megállapodás kooperatív megközelítést rögzít a hamisított termékek értékesítése elleni küzdelem terén. Az említett megállapodás óta két további fejlemény történt:

Először is a hamisítással kapcsolatos első egyetértési megállapodással összefüggésben fő teljesítménymutatók (KPI-k) bevezetésére került sor az önkéntes megállapodás eredményeinek értékelésére és az esetleges további fejlesztést igénylő területek azonosítására. Az első nyomonkövetési ciklus e KPI-ken alapuló eredményei azt mutatják, hogy az egyetértési megállapodás eredményesnek bizonyul, és már jelentős eredményeket hozott. Az eredmények szerint az önkéntes együttműködés jelentős mértékben képes hozzájárulni az internetes hamisítás megfékezéséhez, és hatékony megoldásokat hozhat. Az egyetértési megállapodás hatálybalépése óta jelentős mennyiségű, hamisított termékre vonatkozó ajánlat eltávolítására került sor az online platformokról, főként proaktívabb és megelőző jellegű intézkedések eredményeként. Mivel azonban egyre több szellemitulajdon-jogokat sértő termék kerül az egységes piacra, a Bizottság minden szerződő felet és új résztvevőt erőfeszítéseik fokozására ösztönöz 30 .

Másodszor, az érdekelt felek a Bizottság égisze alatt jelenleg véglegesítik a hirdetések szellemitulajdon-jogokat sértő weboldalakon történő elhelyezésének megtagadására vonatkozó új egyetértési megállapodás megkötésére irányuló munkájukat. A reklámbevételek ezen oldalak fontos jövedelemforrását képezik, és jövőbeli megállapodás tárgyát képező intézkedések elősegítik e szellemitulajdonjog-sértőket támogató fontos források elzárását. A háztartási márkák és közismert pénzforgalmi szolgáltatások hirdetéseinek szellemitulajdon-jogokat sértő oldalakon való jelenléte azt a látszatot keltheti a fogyasztókban, hogy az általuk felkeresett oldal jogszerűen kínál tartalmat, termékeket vagy szolgáltatásokat, holott valójában nem ez a helyzet. Ez összezavarhatja a fogyasztókat, alááshatja bizalmukat, és ennélfogva hátrányos hatást gyakorolhat a márkaértékre.

A fuvarozási és szállítmányozási iparágra vonatkozó egyetértési megállapodás kidolgozása is folyamatban van. E megállapodás célja annak megakadályozása, hogy üzletszerű hamisítók arra használják e vállalatok szolgáltatásait, hogy hamisított termékeket juttassanak az EU-ba. Egy előkészítés alatt álló további egyetértési megállapodás várhatóan a szellemitulajdon-jogokat sértő online ajánlatok szempontjából gyakran alapvető jelentőségű pénzforgalmi szolgáltatások nyújtóira fog vonatkozni.

A Bizottság támogatja ezen önkéntes megállapodások további kidolgozását, különösen egy online környezetben, és törekedni fog annak biztosítására, hogy minden szerződő fél gondosan és általánosan az uniós jogot, különösen pedig az EUMSZ 101. és 102. cikkét tiszteletben tartva járjon el. A Bizottság annak biztosítására is törekedni fog, hogy megfelelő egyensúly teremtődjön az érintett felek különböző érdekei között, és hogy a fogyasztói jogok megfelelően tiszteletben legyenek tartva. A Bizottság elő fogja mozdítani az összes ágazat és iparág ilyen megállapodásokban való széles körű részvételét is.

A Bizottság úgy véli, hogy az ilyen egyetértési megállapodások nyomon követésének ő teljesítménymutatókon kell alapulnia. A Bizottság rendszeresen be fog számolni e megállapodások hatékonyságáról a bevált gyakorlatok kiszűrése, a jövőbeli fejlesztést igénylő területek azonosítása és az uniós szintű jogalkotási intézkedések szükségességének értékelése érdekében.

Az ellátási láncok szellemi tulajdont érintő jogsértések veszélyével szembeni védelme

A munkának a Bizottság, az ipar és egyéb partnerek közreműködésével zajló másik része az ellátási láncokat igyekszik megvédeni a hamisítás és más szellemi tulajdont érintő jogsértések veszélyével szemben. A kihívások e területen is szaporodnak. A szellemi tulajdon védelmét szolgáló kellő gondosság és ellátásilánc-integritás témakörében 2015-ben tartott műhelytalálkozó 31 arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozások egyre több, az ellátási láncaikba beszivárgó hamisított termékkel (például hamisított elektronikus alkatrészekkel) kerülnek szembe. Ennek oka nagyrészt az a körülmény, hogy az ellátási láncok egyre összetettebbek, ami gyakran megnehezíti a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára beszállítóik és albeszállítóik ellenőrzését. Az új technológiák és az internet megjelenése lehetővé tette továbbá a jogsértők számára hamisítási módszereik fejlesztését és a jogszerű ellátási láncokba való beépülést. Léteznek az ellátási láncok átláthatóságával kapcsolatos bevált gyakorlatok (kockázatkezelés, vállalati társadalmi felelősségvállalás). Azokat mindazonáltal nem alkalmazzák rutinszerűen a szellemi tulajdont érintő jogsértések felderítésére és az azok elleni küzdelemre. A kellő gondosság hiánya gyengíti az ellátási láncok biztonságát, és lehetővé teszi a hamisítók behatolását, ami káros a vállalkozásokra nézve, és kockázatoknak teszi ki a polgárokat.

A Bizottság véleménye szerint sürgősen szükség van az ellátási láncok hamisításokkal szembeni további felvértezésére. Ez új eszközök kipróbálásával és bevált gyakorlatok kialakításának és terjesztésének segítésével érhető el.

A termékek visszakövethetősége az ellátásilánc-biztonság, a fogyasztói biztonság és a termékminőség egyik sarokköve. A Bizottság következetesen törekedni fog a jogosultak és a kulcsfontosságú szereplők – mint például a szabványügyi szervezetek és a biztonsági megoldásokat nyújtó szolgáltatók – közötti együttműködés fokozására annak érdekében, hogy elősegítse a visszakövetési technológiák 32 elterjedését, és támogassa a blokklánchoz hasonló új visszakövetési és hitelesítési rendszerek megjelenését. Az eszközök, tranzakciók és résztvevők nyilvántartásával e közös digitális jegyzék értékes információkkal szolgál a termékek származásáról és történetéről, miáltal azok könnyebben nyomon követhetők és hitelesíthetők. A blokkláncalapú megoldások ezért lehetővé tehetik a jogszerű ellátási láncokba bekerült hamisított alkatrészek vagy termékek, valamint a termékek tiltott piacok felé történő lehetséges eltérítésének gyors észlelését 33 . #Blockchain4EU: Blockchain for Industrial Transformations (Ipari használatra alkalmas blokklánc) elnevezésű projektjének részeként a Bizottság elemzi, hogy miként használható a blokklánc az ellátási láncok átláthatóságának növelésére és a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelmére. A Bizottság a megfigyelőközponttal közösen tovább folytatja a blokklánc hamisítások elleni küzdelemben történő különböző lehetséges felhasználásainak feltérképezését és tesztelését (különösen a Blockathonon keresztül), valamint alkalmazása potenciális jogi és gazdasági akadályainak feltárását 34 .

Emellett a tudatosságot is erősíteni kell és a bevált gyakorlatokat is szélesebb körben kell elterjeszteni. Az iparágakban tudatosítani kell ellátási láncaik védelmének szükségességét, és azokat erősebb védelmet biztosító intézkedések megtételére kell ösztönözni. A szellemi tulajdon védelmének akkreditációs eljárásokba történő további bevonása hasznos eszköznek bizonyulhat ezen összefüggésben. 2017. május 10-én például a fenntartható közbeszerzésre vonatkozó új ISO-szabvány (ISO 20400) elfogadására került sor, amely első alkalommal hivatkozik kifejezetten a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre. A Bizottság most arra fog törekedni, hogy még inkább előmozdítsa e szabvány alkalmazását vállalatoknak tartott tájékoztatók 35 vagy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos nagyobb események 36 révén.

Ezenfelül a Bizottság azt is megvizsgálja közelebbről, hogy a szellemitulajdon-védelmi szabványoknak való megfelelés hogyan válhatna a jövőben az „engedélyezett gazdálkodó” státus 37 megszerzésére irányuló eljárás részévé. Az „engedélyezett gazdálkodó” koncepciója a vámhatóságok és a vállalatok között a Vámigazgatások Világszervezetének égisze alatt létrejött partnerségen alapul. Az „engedélyezett gazdálkodó” státust a vámhatóságok adják meg, és az bizonyos előnyöket biztosít a gazdálkodóknak a vámeljárásokban. E státust az ellátási láncban részt vevő minden olyan szereplő megszerezheti, aki megfelel bizonyos, az uniós vámjogszabályokban meghatározott minőségi követelményeknek, és szorosan együttműködik a vámhatóságokkal az ellátási láncok biztonságának és integritásának biztosítása érdekében. A hamisítás elleni küzdelem hangsúlyosabbá válhat e területen. Az ellátási láncok biztonságának növelése érdekében a gazdálkodókat arra kell ösztönözni, hogy az „engedélyezett gazdálkodó”-hoz hasonló hatékony megfelelési rendszerekkel rendelkező megbízható partnereket válasszanak.

Végül különös figyelmet kell fordítani a kkv-k helyzetére, amelyek gyakran rendkívül korlátozott eszközökkel rendelkeznek ellátási láncaik védelmére. Az EUIPO egy külön tanulmányt kíván szentelni e kérdésnek a bevált gyakorlatok kiszűrése és konkrét megoldások nyújtása érdekében.

A Bizottság felszólítja az ipart, hogy tegye meg a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelemhez szükséges, a kellő gondosság elvének megfelelő lépéseket. Az ipar ez irányú erőfeszítéseinek támogatása és a bevált gyakorlatok előmozdítása érdekében a Bizottság:

– az önkéntes megállapodások szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem céljából történő fejlesztése és kiterjesztése érdekében folytatja az együttműködést az érdekelt felekkel. Dolgozni fog a jogosultak, internetes platformok, reklámcégek, szállítmányozók és pénzforgalmi szolgáltatók bevonásával megkötendő célirányos egyetértési megállapodások előmozdításán;

– továbbra is nyomon fogja követni az ilyen egyetértési megállapodások működését és hatékonyságát, és be fog számolni azok eredményeiről;

– a továbbiakban is támogatni fogja az ellátási láncokkal kapcsolatos kellő gondosságot, fel fogja tárni a blokklánchoz hasonló új technológiákban rejlő lehetőségeket, és ösztönözni fogja a meglévő akkreditációs eljárások alkalmazását a szellemi tulajdonnal kapcsolatos megfelelési rendszerek bevezetése érdekében.

IV.A szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen fokozott igazgatási együttműködés útján folytatott küzdelem

Jelenleg bőséges információ áll rendelkezésre a hamisított és kalóztermékek értékéről és hatásáról 38 , a bűnszervezetek származásáról és azon útvonalakról, amelyeket e szervezetek e termékek EU-ba juttatására használnak 39 . Egy hatalmas adatgyűjtési erőfeszítésnek 40 hála mára megtörtént a legsúlyosabban érintett ágazatok azonosítása, az útvonalak ismertek, a bizonyítékok rendelkezésre állnak. Eljött tehát az idő az erők EU-n belüli egyesítésére és a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem fokozására az EU határain és azokon túl.

A szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartásának EU-n belüli javítása érdekében a Bizottság törekedni fog az összes megfelelő hatóság közötti együttműködés fokozására. Először is fel fogja tárni, hogy a gazdasági és kereskedelmi ellenőrző szervek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal együtt miként vonhatók be jobban a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelembe. Néhány tagállamban ez már megtörtént; más tagállamokban nem. Az egyes területeken és tagállamokban létező bevált gyakorlatok alapján a Bizottság meg fogja vitatni a tagállamokkal, hogy mi módon biztosítható az összes megfelelő hatóság megfelelő bevonása. A Bizottság például tovább fogja ösztönözni az ellenőrzésre és a különösen a földrajzi jelzésekhez fűződő jogok érvényesítésére vonatkozó agrár-élelmiszeripari bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, ideértve a tagállami ellenőrzési struktúrák ellenőrzési programjának folytatását is.

A Bizottság továbbá az EUIPO-val és az Europollal közösen fel fogja térképezni a hamisítás elleni küzdelemben használt különböző adatbázisokat az adathiányok és a megfelelő hatóságok közötti adatcsere javítása lehetséges módjainak feltárása érdekében.

Az EUIPO-val közösen és az összegyűjtött bizonyítékok és adatok alapján a Bizottság arra is törekedni fog, hogy együttműködjön a tagállamokkal annak érdekében, hogy erősebben tudatosuljon a nyilvánosságban a szellemi tulajdon szerepe és a szellemitulajdon-jogok megsértésének negatív hatása.

A hamisítás és kalózkodás ellen az Unió határain folytatott küzdelem érdekében a Bizottság továbbra is segítséget nyújt a tagállamoknak a vámhatósági jogérvényesítésben. A Bizottság jelenleg értékeli a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelemre irányuló vámügyi cselekvési terv 2013 és 2017 közötti teljesítményét 41 . A Bizottság még 2017-ben jelentést készít erről, és megteszi a szükséges további lépéseket az alábbi prioritásokra összpontosítva:

·a szellemitulajdon-jogok határon történő érvényesítésére vonatkozó jogszabályok EU-szerte egységes végrehajtásának biztosítása;

·a vámügyi együttműködés és a rendőrséggel, valamint egyéb végrehajtó hatóságokkal folytatott információcsere erősítése;

·a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos kockázatkezelési eszközök kifejlesztése.

A Bizottság emlékeztet továbbá a tagállamoknak a védjegyekről szóló irányelvben lefektetett új uniós szabályok – ideértve a közigazgatási szervekre vonatkozó rendszert is – végrehajtására vonatkozó kötelezettségeire. E szabályok többek között a hamisított termékek – köztük az áthaladó termékek – áramlását hivatottak megfékezni 42 .

A hamisított termékek rendszerint nem felelnek meg a termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak, és biztonsági kockázatot jelenthetnek a fogyasztókra nézve. Mivel a közlemény a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának javítására összpontosít, a termékekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályok végrehajtásával az egységes piaci stratégiában bejelentett jövőbeli „Árucsomag” fog foglalkozni.

A Bizottság:

– az EUIPO-val közösen biztosítani fogja, hogy az EU-ban a megfelelő végrehajtó hatóságok rendelkezzenek a hamisítás és kalózkodás elleni – többek között jobb piacfelügyelet révén folytatott – küzdelem terén történő együttműködéshez szükséges eszközökkel;

– az EUIPO-val közösen fokozni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy erősebben tudatosuljanak a lakosságban a szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel kapcsolatos kockázatok;

– célirányosabb segítséget fog nyújtani a nemzeti vámhatóságoknak a jelenlegi vámügyi cselekvési terv eredményei alapján, és együtt fog működni a Tanáccsal egy új vámügyi cselekvési terv 2018-ra történő elfogadásában.

V.A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEK ELLENI GLOBÁLIS KÜZDELEM

A hamisítás és a kalózkodás többnyire globális válaszokat igénylő globális problémák. Az uniós intézkedéseket a szellemi tulajdont érintő jogsértéseknek a globális ellátási láncok teljes hosszán történő megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek kell kísérniük.

A Bizottság világszerte terjeszti a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos uniós megközelítést: a kétoldalú kapcsolatokban – a kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásokban és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban velük folytatott párbeszédben; valamint a többoldalú kapcsolatokban – a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO), a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), a TRIPS-tanácshoz és az OECD-hez hasonló nemzetközi szervezetekben, valamint az ICANN-hoz 43 hasonló megfelelő testületekben. A cél a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének nemzetközi erősítése és egységesítése, valamint a hamisítás és kalózkodás okozta károk tudatosítása.

A Bizottság az EUIPO-val szorosan együttműködve három, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos technikai együttműködési programot („IP Key”) indít Kínával, Délkelet-Ázsiával, illetve Latin-Amerikával. Ezt a Kínával és az ASEAN-régióval folytatott korábbi együttműködési programok pozitív tapasztalatai alapján teszi. E három program teljes költségvetése 20 millió EUR lesz 2017 és 2020 között. A programok támogatni fogják egy hatékony szellemitulajdon-védelmi rendszernek a részt vevő országokban az uniós bevált gyakorlatok alapján történő kidolgozását, ezzel segítve az uniós vállalkozásokat szellemitulajdon-jogaik e piacokon történő megvédésében.

A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítése stratégiájának részeként 44 a Bizottság közzé fog tenni egy naprakésszé tett jelentést a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítéséről. A jelentés tartalmazni fogja az új kiemelt országok listáját. A Bizottság élénkíteni fogja tevékenységeit a kiemelt országokban, és az azonosított aggályos területekre – köztük a szabadkereskedelmi övezetekre és a földrajzi jelzésekre – fogja összpontosítani erőforrásait.

A Bizottság az EUIPO-val együttműködve fel fog állítani egy szellemi tulajdonnal kapcsolatos piacfigyelő-listát. A figyelőlista azonosítani fogja azokat az EU-n kívüli online és fizikai piacokat, amelyek a beszámolók szerint – különösen kalózkodás vagy hamisítás útján – jelentős mértékben megsértik a szellemitulajdon-jogokat, vagy elősegítik e jogsértéseket uniós fogyasztókkal összefüggésben. E művelet végeredménye a legproblémásabb piacok listája lesz, e piacok főbb jellemzőinek ismertetésével. A lista tartalmát és célját illetően a szükséges információkat és biztosítékokat a Bizottság fogja szolgáltatni. A Bizottság a helyi hatóságok által a felsorolt piacokkal kapcsolatban tett intézkedéseket és lépéseket, valamint a működtetők és piactulajdonosok szellemi tulajdont érintő jogsértések visszaszorítására tett intézkedéseit és lépéseit is nyomon fogja követni.

Ezzel összefüggésben a Bizottság nyilvános konzultációt fog indítani az e piacokról történő információgyűjtés érdekében. A megfigyelőközpont segítségével ellenőrzött adatok a listára felveendő piacok kiválasztására lesznek felhasználva. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos első piacfigyelő-listát 2018 második félévében kell közzétenni, és az a későbbiekben rendszeresen lesz frissítve.

A Bizottság folytatni fogja a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó online információk – ideértve az uniós vállalatokat az EU-n kívüli országokban érintő szellemitulajdonjog-sértési esetekre vonatkozó információkat gyűjtő hamisítás elleni gyors hírszerzési rendszer (anti-counterfeiting rapid intelligence system database [ACRIS]) – használatának előmozdítását is. Az információk internetes elérhetőségének növelése és felhasználóbarátabbá tétele érdekében a Bizottság olyan portál felállítását tervezi, amely egy helyre gyűjti a szellemi tulajdonnal kapcsolatos weboldalaihoz és adatbázisaihoz kapcsolódó hozzáférési pontokat.

A szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen a nem uniós országokban folytatott küzdelem fokozása érdekében a Bizottság:

– 2018 első negyedévében új jelentést fog közzétenni a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelméről és érvényesítéséről, új területek (úgymint szabadkereskedelmi övezetek, földrajzi jelzések) bevonásával;

– 2018 második félévében létre fog hozni egy szellemi tulajdonnal kapcsolatos piacfigyelő-listát, amely azonosítja a szellemi tulajdont érintő jogsértésekben részt vevő vagy azokat elősegítő online és fizikai piacokat;

– éves munkatervek alapján végre fogja hajtani a Kínával, Délkelet-Ázsiával és Latin-Amerikával folytatott technikai együttműködésre vonatkozó programokat (az „IP Key” programokat).

VI.KÖVETKEZTETÉS

E közlemény egy átfogó intézkedés- és fellépéscsomagot határoz meg egy uniós szakpolitikákon átívelő koordinált és hatékony megközelítésnek a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem további javítását szolgáló biztosítása céljából. A maximális láthatóságot biztosítandó a Bizottság együttműködik az EUIPO-val minden intézkedésre és fellépésre vonatkozó információ egyetlen webportálon keresztül történő elérhetővé tételében.

A hamisítás és kalózkodás nagyságrendje és azok társadalmunkra gyakorolt hatása hatékony jogérvényesítési válaszlépéseket tesz szükségessé, amelyekben sokféle szereplő – köz- és magánszereplők, a helyitől a globálisig valamennyi szinten – vesz részt gyors és koordinált beavatkozás formájában.

Ezt szem előtt tartva a Bizottság minden felet ösztönöz az e közleményben ismertetett iránymutatás és ajánlások követésére, illetve a közleményben foglalt fellépések megtételére. A Bizottság nyomon fogja követni az elért előrelépést, és ez alapján értékelni fogja további lépések szükségességét.



A főbb intézkedések áttekintése

INTÉZKEDÉS

SZEREPLŐK

ÜTEMTERV

1.    EGY HATÉKONYABB ÉS KISZÁMÍTHATÓBB UNIÓS BÍRÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTÉSI RENDSZER FELÉ

Iránymutatás a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv főbb rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan.

Bizottság

végrehajtva

Együttműködés a nemzeti szakértőkkel és bírákkal további, célirányosabb iránymutatások kidolgozásában a bevált gyakorlatok alapján.

Bizottság/tagállamok/megfigyelőközpont

2019-re

A fenti iránymutatások és bevált gyakorlatok elérhetővé tétele online, többek között az Európa Önökért portálon keresztül.

Bizottság/megfigyelőközpont

2019-re

– A bírák szellemitulajdon-jogokkal és szellemitulajdonjog-érvényesítéssel kapcsolatos ügyekre való szakosodásának;

– a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos ügyekben hozott bírósági határozatok szisztematikus közzétételének

ösztönzése

Tagállamok

-

Az alternatív vitarendezés szellemitulajdon-jogi viták rendezésére történő szélesebb körű használatának elősegítése, beleértve a meglévő alternatív vitarendezési eszközök feltérképezését és egy közvetítő központ EUIPO-n belüli létrehozása indokoltságának vizsgálatát is

Bizottság/EUIPO

2019-re

2.    A szellemi tulajdont érintő jogsértések megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányuló iparági erőfeszítések fokozása

Az önkéntes megállapodások szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem céljából történő fejlesztése és kiterjesztése, különösen a jogosultak, internetes platformok, reklámcégek, szállítmányozók és pénzforgalmi szolgáltatók bevonásával megkötendő célirányos egyetértési megállapodások útján.

Ezen egyetértési megállapodások előmozdítása; működésük és hatékonyságuk nyomon követése és beszámolás azok eredményeiről.

Bizottság/ipar

Bizottság/megfigyelőközpont

2019-re

2019-re

Az ellátási láncokkal kapcsolatos kellő gondosság előmozdítása a szellemi tulajdont érintő jogsértések elleni küzdelem céljából, a blokklánchoz hasonló új technológiákban rejlő lehetőségek feltárása és a meglévő akkreditációs eljárások alkalmazásának ösztönzése a szellemi tulajdonnal kapcsolatos megfelelési rendszerek bevezetése érdekében.

Bizottság/tagállamok/EUIPO/megfigyelőközpont

2019-re

3.    A szellemi tulajdont érintő jogsértések ellen fokozott igazgatási együttműködés útján folytatott küzdelem 

Az erőfeszítések fokozása és a szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel kapcsolatos kockázatok erősebb tudatosítása a nyilvánosságban.

EUIPO

2019-re

Célirányosabb segítség nyújtása a nemzeti vámhatóságoknak a jelenlegi vámügyi cselekvési terv eredményei alapján és együttműködés a Tanács elnökségével egy új vámügyi cselekvési terv elfogadásában.

Bizottság/Tanács

2018.

4.    A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEK ELLENI GLOBÁLIS KÜZDELEM

Új jelentés közzététele a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítéséről, új kiemelt területek (úgymint szabadkereskedelmi övezetek, földrajzi jelzések) bevezetésével.

Bizottság

2018 első féléve

Szellemi tulajdonnal kapcsolatos piacfigyelő-lista létrehozása, amely azonosítja a szellemi tulajdont érintő jogsértésekben részt vevő vagy azokat elősegítő online és fizikai piacokat.

Bizottság

2018.

Éves munkatervek alapján a technikai együttműködési programok (az „IP Key” programok) végrehajtása Kínával, Délkelet-Ázsiával és Latin-Amerikával.

Bizottság/megfigyelőközpont

2018–2019.

(1)

Figyelembe véve mind a közvetlen, mind a közvetett foglalkoztatást.

(2)

EUIPO, Intellectual property rights intensive industries and economic performance in the EU (Fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak és gazdasági teljesítmény az EU-ban), 2016.

(3)

Mindemellett néhány pozitív fejlemény is történt. A szerzői jog területén bevezetett új üzleti modellek például a szerzői jogot érintő jogsértések számának csökkenéséhez vezettek egyes piacokon (elérhető a következő weboldalon: https://copia.is/library/the-carrot-or-the-stick/ ). A jogszerű kínálat sikeres kialakítása persze hatékony jogérvényesítési intézkedések függvénye is. A Bizottság következetesen úgy vélte, hogy az online kalózkodás elleni küzdelmet például a jogszerű ajánlatok kialakítását és oktatási kezdeményezéseket magukban foglaló kiegészítő jellegű intézkedésekkel kell ötvözni (lásd például: a Bizottság közleménye a kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről [COM/2007/0836 végleges] és „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című bizottsági közlemény [COM(2015) 626 final]).

(4)

OECD/EUIPO, Trade in Counterfeit and Pirated Goods: Mapping the Economic Impact (Hamisított és kalóztermékekkel folytatott kereskedelem: a gazdasági hatás felmérése), 2016.

(5)

Kozmetikai cikkek és testápolószerek; ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik; sportcikkek; játékok; kézitáskák és bőröndök; ékszerek és órák; zenei felvételek; szeszes italok és bor; valamint gyógyszerek.

(6)

Elérhető a következő weboldalon: https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/web/observatory/quantification-of-ipr-infringement .  

(7)

Lásd például: BASCAP/INTA, The economic impact of counterfeiting and piracy (A hamisítás és kalózkodás gazdasági hatása), 2017.; elérhető a következő weboldalon:  http://www.inta.org/Communications/Documents/2017_Frontier_Report.pdf ; e tanulmány amely a filmekkel, zenével és szoftverekkel kapcsolatos digitális kalózkodás globális értékét 2015-ben 213 milliárd USD-re becsülte. Lásd továbbá: EUIPO, The Economic cost of IPR Infringement in the recorded Music industry (A szellemitulajdon-jogok megsértésének gazdasági költsége a zenei felvételek iparágában) – 2016. május; elérhető a következő weboldalon: https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/resources/research-and-studies/ip_infringement/study7/Music_industry_en.pdf . E tanulmány megállapította, hogy 2014-ben a zenei felvételek iparága körülbelül 170 millió EUR értékesítési árbevételtől esett el az EU-ban a zenei felvételek illegális forrásokból történő beszerzésének következményeként. Lásd továbbá az Egyesült Királyság Intellectual Property Office-ának (szellemi tulajdoni hivatal) nyomonkövetési tanulmányait a szerzői jogot érintő online jogsértések nagyságrendjének alakulásáról. A legutóbbi változat (2016. május) becslése szerint az Egyesült Királyság 12 éven felüli internethasználóinak 15 %-a fogyasztott illegálisan legalább egy tételnyi online tartalmat 2016 márciusa és májusa között, és a 12 éven felüli egyesült királyságbeli felhasználók 5 %-a fogyasztott kizárólag illegális tartalmat (elérhető a következő weboldalon:

  https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/546223/OCI-tracker-6th-wave-March-May-2016.pdf ).

(8)

A közelmúltbeli EUIPO-elemzés (lásd a 6. lábjegyzetet) becslése szerint közvetlenül vagy közvetetten több mint 786 000 munkahely szűnt meg a kilenc ágazatban. Az államháztartási bevételkiesés ugyanezen kilenc ágazatban 14,4 milliárd EUR.

(9)

UNODC, The Illicit Trafficking of Counterfeit Goods and Transnational Organized Crime (A hamisított termékek tiltott kereskedelme és a nemzetközi szervezett bűnözés), 2014.; elérhető a következő weboldalon:

https://www.unodc.org/documents/counterfeit/FocusSheet/Counterfeit_focussheet_EN_HIRES.pdf

Europol–EUIPO, Situation report on counterfeiting in the EU (Helyzetjelentés a hamisítás uniós állapotáról), 2015.; elérhető a következő weboldalon:

https://euipo.europa.eu/ohimportal/documents/11370/80606/2015+Situation+Report+on+Counterfeiting+in+the+EU és UNICRI, Illicit pesticides, Organized crime and supply chain integrity, (Tiltott peszticidek, szervezett bűnözés és az ellátási láncok integritása), 2016.; elérhető a következő weboldalon:

http://www.unicri.it/in_focus/files/The_problem_of_illicit_pesticides_low_res1.pdf

(10)

 A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé: uniós cselekvési terv, COM(2014) 392, 2014. július 1. E cselekvési terv alapján az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy készítsen részletes értékelést a jelenlegi jogi keretről; lásd a 2015. június 9-i állásfoglalást.

(11)

A Bizottság közleménye, Európai digitális egységes piaci stratégia, COM/2015/0192, 2015. május 6.

(12)

A Bizottság közleménye, Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM/2015/0550, 2015. október 28.

(13)

Lásd különösen: A méltányos, hatékony és versenyképes, a szerzői jogra épülő európai gazdaság fejlődésének előmozdítása a digitális egységes piacon, COM(2016) 592, 2016. szeptember 14., és a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó, 2017. szeptember 14-i javaslat.

(14)

A melléklet tartalmazza a főbb intézkedések áttekintését.

(15)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(16)

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások meghatározzák az Európai Bizottság számára azokat az alapelveket, amelyek alapul szolgálnak a meglévő jogszabályok értékeléséhez és felülvizsgálatához. Lásd: https://ec.europa.eu/info/better-regulation-guidelines-and-toolbox_hu .

(17)

A nyilvános konzultáció eredményei a Bizottság weboldalán érhetők el az alábbi címen: http://ec.europa.eu/growth/content/have-your-say-enforcement-intellectual-property-rights-0_hu  

(18)

Lásd az Alapjogi Charta 17. cikkének (2) bekezdését.

(19)

A Bizottság közleménye, A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes vonatkozásaival kapcsolatos iránymutatás, COM(2017) 708.

(20)

Mint azt a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv (11) preambulumbekezdése megállapítja, a szóban forgó irányelvnek nem célja az igazságügyi együttműködésre, a joghatóságra vagy a polgári vagy kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések összehangolása vagy az alkalmazandó joggal összefüggő kérdések tárgyalása, mivel léteznek más olyan uniós jogi eszközök, amelyek ezen kérdéseket általánosan szabályozzák, és elvben a szellemi tulajdonra is alkalmazandóak.

(21)

Lásd az iránymutatás IV.1. pontját.

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(23)

A Bizottság közleménye, Online platformok és a digitális egységes piac Lehetőség és kihívás Európa számára, COM(2016) 288, 2016. május 25.

(24)

A Bizottság közleménye, Fellépés a jogellenes online tartalmak ellen – Az online platformok megnövelt felelőssége felé, COM(2017) 555, 2017. szeptember 28.

(25)

Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezésében (Putting intellectual property at the service of SMEs to foster innovation and growth [A szellemi tulajdon a kkv-k szolgálatában az innovációs és a növekedés elősegítése érdekében], SWD(2016) 373, 2016. november 22.) szereplő bejelentésnek megfelelően a Bizottság – különösen a kkv-kat segítendő – lépéseket tesz az ilyen szellemi tulajdonnal kapcsolatos biztosítási programok európai bevezetésének ösztönzésére.

(26)

  www.youreurope.be  

(27)

Ezt a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokkal összhangban kell megtenni. Ettől függetlenül a tagállamoknak a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv 15. cikkének is meg kell felelniük, mely rendelkezés lehetővé teszi, hogy a bíróságok megfelelő intézkedéseket rendeljenek el a felperesek kérelmére és a jogsértők költségére a bírósági határozatok nyilvánosságra hozatalára.

(28)

Lásd a 25. lábjegyzetet.

(29)

A hamisított termékek internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló, 2016. június 21-i egyetértési megállapodás; elérhető a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/18023/attachments/1/translations?locale=hu . Az egyetértési megállapodás a védjegyekre, a formatervezési mintákra és a szerzői jogra alkalmazandó.

(30)

A hamisítással kapcsolatos egyetértési megállapodás első nyomonkövetési ciklusának részletesebb eredményei – ideértve a fő teljesítménymutatók használatával elvégzett elemzéseket és az érdekelt felek körében végzett felmérés eredményeit is – megtalálhatók az e közleményhez mellékelt bizottsági szolgálati munkadokumentumban (overview of the functioning of the Memorandum of Understanding on the sale of counterfeit goods via the internet [a hamisított áruk internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodás működésének áttekintése], SWD(2017) 430).

(31)

A műhelytalálkozóról készült videofelvétel a Bizottság weboldalán érhető el az alábbi címen:

  http://ec.europa.eu/growth/industry/intellectual-property/enforcement/index_en.htm .

(32)

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elvégezte a hitelesítési technológiák, valamint a nyomonkövetési és visszakeresési rendszerek kiterjedt feltérképezését, amelynek eredményeit 2016-ban tették közzé; elérhető a következő weboldalon:

  http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC104204/kjna28400enn.pdf  

(33)

Feltéve persze, hogy a blokkláncalapú megoldások – különösen a személyes adatok védelmét illetően – megfelelnek az alkalmazandó jognak.

(34)

A Bizottság az Európai Parlamenttel közösen egy „EU Blockchain Observatory and Forum”-ot (Uniós blokklánc-megfigyelőközpont és -fórum) is létre fog hozni.

(35)

Például Szellemi Tulajdonjogok HelpDeskek segítségével.

(36)

Az ISO 20400 szabvánnyal a 2017. június 23-án Berlinben tartott szellemitulajdonjog-érvényesítési konferencia foglalkozott.

(37)

  https://ec.europa.eu/taxation_customs/general-information-customs/customs-security/authorised-economic-operator-aeo_en  

(38)

Lásd: Europol/EUIPO, Situation Report on Counterfeiting and Piracy in the European Union (Helyzetjelentés a hamisítás és kalózkodás európai uniós állapotáról), 2017.; elérhető a következő weboldalon:

  https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/reports/Situation%20Report%20EUIPO-Europol_en.pdf .

(39)

Lásd: OECD/EUIPO, Mapping the Real Routes of Trade in Fake Goods (A hamisított termékekkel folytatott kereskedelem valódi útvonalainak feltérképezése), 2017. június; elérhető a következő weboldalon:

  https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/reports/Mapping_the_Real_Routes_of_Trade_in_Fake_Goods_en.pdf .

(40)

A szellemi tulajdonnal és jogsértésekkel kapcsolatos speciális kérdések tárgyában további kiadványok érhetők el a megfigyelőközpont honlapján: https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/web/observatory/observatory-publications.

(41)

A Tanács állásfoglalása az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló vámügyi cselekvési tervéről (HL C 80., 2013.3.19., 1. o.).

(42)

Lásd: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

(43)

Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete.

(44)

https://euipo.europa.eu/ohimportal/documents/11370/0/Report+on+the+protection+and+enforcement+of+intellectual+property+rights+in+third+countries  

Top