EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.13.

COM(2017) 491 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Jelentés „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia végrehajtásáról

Progresszív kereskedelempolitika kialakítása a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében

I. Bevezetés

A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű stratégia egy olyan átlátható és megbízható kereskedelempolitika megvalósítását tűzte ki célul két évvel ezelőtt, amely minden állampolgár javát szolgálja, munkahelyeket, fejlődési lehetőségeket és modern megoldásokat teremt a jelenkor globális kereskedelmi kihívásaira. Azóta azonban jelentősen megváltozott az a környezet, amelyben az EU a kereskedelempolitikáját folytatja. Európa határain belül eddig nem tapasztalt nyilvános viták kezdődtek a kereskedelmi megállapodások céljaival és létjogosultságával kapcsolatban, amelyekhez a globalizáció hatásaival kapcsolatos újra megjelenő aggályok társultak. A világkereskedelem színpadán valós fenyegetéssé vált a protekcionizmus feltámadása. Még a legnagyobb gazdasági hatalmak részéről is egyre gyakoribbak az olyan belpolitikai döntések, amelyek más államok kárára válnak, és így aláássák a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszer működését.

Ebben a környezetben egy hatékony, átlátható és értékeken alapuló kereskedelempolitikára még sosem volt ekkora szükség. Ezért továbbra is „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia alapelvei határozzák meg az uniós megközelítést: a piacok nyitottsága, amelyhez egyenlő versenyfeltételek társulnak; a munkajogi védelem, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a szociális védelem magas színvonalának megtartása, amelyhez megfelelő belpolitikai döntések társulnak – mindezek a legmegfelelőbb módját jelentik annak, hogy a globalizáció minden európai polgár javát szolgálja. Az EU elkötelezett híve egy szabályokon alapuló, multilaterális kereskedelmi rendszernek, amely gazdasági jóléte alapjául szolgálhat, és létfontosságú ahhoz, hogy a kereskedelem pozitív erővel bírjon az egész világon, miközben összhangban van a fenntartható fejlődési célokkal. Az EU politikai válaszához olyan partnereket keres, mint Kanada, Japán, Mexikó, a Mercosur, Ausztrália vagy Új-Zéland, akik közösen kívánnak létrehozni nyitott és progresszív szabályokat a 21. század kereskedelmi kihívásainak megoldására.

„A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia számos olyan problémát előre jelzett, amelyekre a vállalkozások, a fogyasztók és a munkavállalók most a kereskedelmi megállapodásoktól várnak megoldást. Az uniós vállalkozások számára biztosított tisztességes versenyfeltételek érvényesítésére, az európai szociális és környezetvédelmi normák megőrzésére, valamint az átlátható tárgyalásokra vonatkozó kötelezettségvállalások ma éppúgy érvényesek, mint korábban. E lépések teljes körű megvalósításának azonban megvannak a maga kihívásai: két év elteltével ez a jelentés szolgálhat arra, hogy összefoglaljuk az eddig elért eredményeket.

A jelentés célja nem az, hogy az EU kereskedelempolitikai intézkedéseit teljes körűen összefoglalja, hanem az, hogy bemutassa a 2015 októbere óta A mindenki számára előnyös kereskedelem kötelezettségvállalásaival kapcsolatban elért eredményeket. A jelentés egyéb jelentések kiegészítéseként szolgál, amilyen például az idén ősszel megjelenő első éves jelentés a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról, az éves jelentés a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról, valamint számos egyéb olyan dokumentum, amely a jelenleg folyamatban lévő tárgyalásokhoz köthető. A jelentés tartalmazza az elért eredményeket, az olyan területeket, amelyek további figyelmet igényelnek, az eddigi tapasztalatokat, valamint a Bizottság által a megvalósítás második szakaszában meghatározandó prioritásokhoz kapcsolódó következményeket.

II. Egy olyan kereskedelempolitika, amely előnyünkre fordítja a globalizációt

Májusban a Bizottság vitát hirdetett arról, hogy az EU miként képes úgy alakítani a globalizáció folyamatát, hogy az összhangban legyen a közös érdekekkel és értékekkel. 1 A globalizáció folyamata nemcsak a kereskedelemről szól, és hatásai a technológiai változások következményeivel is összefüggnek; ennek ellenére bizonyos, hogy a kereskedelempolitikának fontos szerepe van abban, hogy ezek a hatások pozitívak legyenek Európa és a világ polgárainak és vállalkozásainak számára. A globális kereskedelem lehetőségeket teremt, amennyiben kezünkbe vesszük annak alakítását: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke áramlására való nyitottság pozitív hatással volt az EU növekedésére, versenyképességére és a fogyasztók jólétére, és még mindig van lehetőség további fejlesztésekre.

A globalizáció folyamata összetett termelési láncokat hozott létre, amelyek eredményeként a hozzáadott érték előállítása több országban zajlik. A kereskedelmi akadályok felszámolása elengedhetetlen az EU számára, amennyiben továbbra is fel kívánja használni ezeket a globális értékláncokat a növekedés hajtóerejeként, valamint – importőrökként, exportőrökként, munkavállalóként, fogyasztóként és más szerepekben eljáró – polgárai javára. Az EU piacainak bezárása vagy a protekcionista intézkedések alkalmazása nemcsak a magas fokon integrált európai uniós gazdaságnak ártana, hanem az EU partnereinek, köztük a világ legszegényebb országainak is. Az Európai Uniónak – mint a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjének és elkötelezett nemzetközi szereplőnek – megvan a lehetősége arra, hogy a többoldalú kormányzás szellemében alakítsa a globalizáció folyamatát.

A kereskedelempolitika azonban nem képes önmagában teljesíteni e célkitűzéseket: ahhoz, hogy a globalizáció minden résztvevő számára pozitív hatással legyen, minden területen, így az éghajlatváltozás területén is meg kell erősíteni a globális kormányzást. Egy olyan átfogó belpolitikai válaszra van szükség, amely magában foglalja az oktatást, a beruházásokat, az innovációt, az energiaszektort, a pénzügyet és a szociális politikákat, valamint sok más egyéb területet, és amelynek megfogalmazása tagállami szinten kezdődik. A Bizottság ehhez olyan lépésekkel járul hozzá, mint A szociális jogok európai pillére elnevezésű javaslata 2 vagy az EU kohéziós politikája. Ezeket a többek között az egyenlőtlenség és a társadalmi integráció kérdésével foglalkozó politikákat emellett az európai szemeszterrel is jobban össze kellene kapcsolni.

A kereskedelemnek pozitív hatása van a foglalkoztatásra, hiszen minden hetedik uniós munkahely (vagyis összesen 31 millió munkahely) az exporttól függ. Az exporthoz köthető uniós munkahelyeket az átlaghoz képest jobban megfizetik, és akár 16 %-kal is magasabb bérprémiummal is járhatnak. Ettől függetlenül a globalizációnak lehetnek negatív hatásai is bizonyos ágazatokra és régiókra. Az EU azon fáradozik, hogy támogassa a negatív hatásokkal érintetteket az alkalmazkodásban, és növelje az európai gazdaság változásokhoz való alkalmazkodóképességét. A közös agrárpolitika modernizálása elengedhetetlen lesz az agrár-élelmiszeripar számára ahhoz, hogy sikerrel integrálódhasson a nemzetközi piacokba, és képes legyen a magas színvonal további előmozdítására. A Bizottság azon dolgozik, hogy rugalmasabbá tegye az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy az gyorsabban tudjon segítséget nyújtani az esetleges vállalatbezárások esetén. A termelési láncokat érő váratlan sokkhatásokra való reagálás keretében az Alap emellett foglalkozhatna az innovációközpontú változások hatásaival is. Ezzel egy időben az európai strukturális és beruházási alapok tovább támogathatnák a helyi gazdasági rendszerek és munkaerő rugalmasságát, emellett előre jelezhetnék, hogy milyen dinamikus változások gyökereznek a globalizációban és a technológiai változásokban.

A globális verseny tisztességességét is biztosítani kell: a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszer a legjobb mód arra, hogy megvédjük azt az európai előnyt a versenyképesség és az innováció terén, amely minőségi munkahelyeket teremt. Az olyan kereskedelempolitikák, amelyek biztosítják az uniós vállalatok számára az egyenlő versenyfeltételeket – legyen ez akár a piacok kölcsönös megnyitása, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolása vagy az uniós jogok érvényesítése és a magas színvonal fenntartatása –, segíteni fognak Európának, hogy előnyt kovácsolhasson a következő termelési forradalomból, amelyet elsősorban a digitalizálás mozgat majd.

Ezenfelül az alapvető fontosságú uniós érdekeknek védelmet kell élvezniük az új kihívásokkal szemben. Ez az oka annak, hogy a Bizottság egy, az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések ellenőrzésére szolgáló keretrendszer létrehozására irányuló javaslatot terjesztett elő. A keretrendszer alapvető célja az, hogy megakadályozza a stratégiai fontosságú eszközök olyan felvásárlását, amely biztonságpolitikai vagy közrendi fenyegetéseket okozhatna, ugyanakkor fenntartsa az egész uniós piac nyitottságát a befektetések felé 3 .

A jelentés bemutatja, hogy „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia miként tárja fel a globalizációban rejlő lehetőségeket.

III. Mindenki számára előnyössé tenni a kereskedelmet

Az EU stratégiája arra összpontosít, hogy a kereskedelmi megállapodások kézzelfogható előnyöket nyújtsanak gazdasága és polgárai számára. Az elmúlt két év többoldalú eredményei közé tartozik a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kötött megállapodás, amelynek célja a mezőgazdasági piacok torzulásainak megszüntetése, az információtechnológiai rendszerek segítségével folytatott kereskedelem megkönnyítése, valamint a gyógyszereknek a legkevésbé fejlett országokban való elérhetőbbé tétele. A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás idén lépett hatályba, és célja, hogy modernizálja a vámeljárásokat, hogy a legkisebb vállalkozások és a legszegényebb országok is kiaknázhassák a kereskedelem nyújtotta előnyöket.

A kétoldalú megállapodásokat tekintve befejeződtek az EU tárgyalásai Vietnammal egy szabadkereskedelmi megállapodásról, valamint Kazahsztánnal és Örményországgal egy partnerségi és együttműködési megállapodásról, továbbá elvi megegyezés született Japánnal egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Ezek olyan modern és progresszív megállapodások, amelyek számos területet lefednek, a Bizottság pedig jelenleg azon dolgozik, hogy minél hamarabb megerősíthessék és végrehajthassák azokat, hogy a kézzelfogható eredmények minél hamarabb tapasztalhatóak legyenek. Az EU és Kanada között megkötött megállapodás (CETA) szeptember 21-én kezdődő ideiglenes alkalmazása után folytatódnak a Szingapúrral, Vietnammal és Örményországgal kötött megállapodások megerősítésével kapcsolatos előkészületek. Az utóbbi két évben emellett megkezdődött az Ukrajnával, Grúziával, Moldovával, Ecuadorral, Ghánával, Elefántcsontparttal és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséggel kötött megállapodások alkalmazása.

A megállapodások megfelelő struktúrája lehetővé teheti, hogy az EU hatékony fellépést és kiszámíthatóságot biztosítson mind saját polgárainak, mind tárgyalópartnereinek. Az Európai Bíróság a Szingapúrral kötött szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos üdvözlendő véleményében 4 egyértelműsítette a hatáskörök kereskedelmi és beruházási megállapodások tekintetében történő szétválasztását.

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az uniós jogok érvényesítése

A nyílt kereskedelemnek tisztességesnek is kell lennie. Az EU aktívan él a rendelkezésére álló összes eszközzel, hogy betartassa a partnerei által tett kötelezettségvállalásokat, hogy felszámolja a kereskedelmi akadályokat, valamint hogy fellépjen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosíthasson vállalatai számára. Ezek a beavatkozások a partnerhatóságokkal történő intenzív kapcsolattartástól számos, szabadkereskedelmi megállapodások és a WTO keretében végrehajtott folyamaton át a folyamatban lévő tárgyalások eredményeinek felhasználásáig és egyéb kereskedelmi védelmi eszközökig terjednek.

A piacra jutást elősegítő partnerség keretében a Bizottság az uniós tagállamokkal és vállalkozásaikkal nagyobb összhangban együttműködve sikerrel fel tudott számolni több kereskedelmi akadályt, és kézzelfogható előrelépéseket volt képes biztosítani az exportőröknek. Csak 2016-ban 20 különböző ügyet oldott meg a Bizottság, amelyek 4,2 milliárd EUR összegű uniós exportot érintettek (az éves jelentés a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról 5 további információkkal szolgál). Az egészségügy és a növény-egészségügy területén tapasztalható megkülönböztető bánásmód elleni fellépés szintén kiemelkedően fontos az EU számára a világ legnagyobb agrár-élelmiszeripari kereskedőjeként, és a Bizottság már sikerrel nyitott meg új piacokat például az uniós marha- és sertéshúsexport számára. A Bizottság emellett napirenden tartja a szabályozási akadályok, valamint a szellemi tulajdon védelmének kérdéseit, ideértve az uniós élelmiszerek neveinek kérdését is (földrajzi jelzések).

Amennyiben szükséges, az EU vitarendezés útján érvényesíti a jogait. Az EU jelenleg 21 panasztételi eljárást folytat a WTO-n belül 10 különböző kereskedelmi partnerével kapcsolatban, ezzel az EU a rendszer legnagyobb használója az Egyesült Államok mellett. Az elmúlt néhány évben a WTO döntései tisztességes feltételeket biztosítottak például a kínai nyersanyagok importja, illetve az Oroszországba történő papír- és hűtőszekrényexport ügyében.

A piacvédelmi eszközök segítenek annak biztosításában, hogy az uniós vállalatok tisztességes versenyben vehessenek részt, így megteremtve a nyitott gazdaság egyik szükséges alappillérét. A Tanács és az Európai Parlament jelenleg két, a Bizottság által benyújtott javaslatot mérlegel, amelyek célja még hatékonyabbá tenni a piacvédelmi eszközöket az egyenlő versenyfeltételeket veszélyeztető tényezők kezelésében: a széles körű modernizáció mellett a Bizottság egy dömpingellenes számítási módszer bevezetését is javasolta, amely jelentős piaci torzulásokat számolhatna fel, és segítségére lehetne az EU-nak a tisztességtelen támogatási gyakorlatok felszámolásában. E javaslatok megfelelő előkészítése érdekében a Bizottság nyilvános konzultációt tartott, amelynek keretében számos válasz és állásfoglalás érkezett be, valamint konferenciát szervezett az érdekelteknek, és találkozót tartott az EU szociális partnereivel. A javaslatok fontos részét képezik a piacvédelmi eszközök hatékonyságát és eredményességét vizsgáló folyamatos felmérésnek.

Az EU kereskedelmi megállapodásaiban rejlő lehetőségek lehető legjobb kihasználása

A Bizottság megerősített végrehajtási partnerség keretében szorosan együttműködik a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és más érdekelt felekkel a szabadkereskedelmi megállapodások által teremtett lehetőségek lehető legteljesebb körű kiaknázása érdekében. Az EU exportjának közel 40 %-a immár valamilyen (végrehajtott vagy megkötött) szabadkereskedelmi megállapodás keretén belül történik. Az EU és Dél-Korea között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás első öt évében például 55 %-kal nőtt az európai export mértéke, az európai vállalatok pedig 2,8 milliárd EUR összeget takarítottak meg a megszűnt, illetve alacsonyabb vámoknak köszönhetően. A Bizottság által hamarosan közreadandó, a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentés részletekkel szolgál majd az egyes megállapodásokról. Az uniós intézmények és a tagállamok ezenkívül egy összehangoltabb gazdasági diplomáciai megközelítés kialakításán dolgoznak, amelynek célja, hogy következetesebb külpolitikát folytatva jobban érvényesíteni tudják az EU gazdasági érdekeit a határain túl. Emellett a kereskedelemösztönző támogatás stratégiája idei felülvizsgálatának célja, hogy javítsa a fejlődő országoknak az EU-val kötött kereskedelmi megállapodások lehetőségeinek kiaknázását szolgáló kapacitásait.

Az EU tudatában van annak, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos kihívásokkal nézhetnek szembe, amikor a szabadkereskedelmi megállapodások lehetőségeinek kiaknázásáról van szó. A Bizottság a hatásvizsgálatok során felméri azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyekkel a kkv-k szembesülnek. A kifejezetten a kkv-kkal kapcsolatos javaslatok immár minden tárgyalás napirendjén szerepelnek, és a Bizottság arra törekszik, hogy a Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodás mintájára minden jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazzon egy külön, kkv-kra vonatkozó fejezetet.. Az EU exportjának 30 %-át kkv-k végzik, és ezt a számot az EU célzott végrehajtási projektek segítségével tovább kívánja növelni.

Az egyszerű és könnyen alkalmazható származási szabályok segítik az uniós vállalkozásokat, hogy maximálisan kihasználják a szabadkereskedelmi megállapodások által biztosított preferenciális elbánás előnyeit. Az EU arra törekszik, hogy minden szabadkereskedelmi partnerével a lehető legkönnyebben alkalmazható és legmegfelelőbb szabályokat alkossa meg, többek között a kumuláció tekintetében is. Előrelépés történt ezenkívül az azon egyezményről folytatott tárgyalások során is, amely alapján az euromediterrán térség mind a 43 országában egységes szabályokat vezetnének be. Az EU együttműködik a Vámigazgatások Világszervezetén belüli partnereivel a vámügyi nemzetközi okmányok és szabványok vonatkozásában.

A szabályozási együttműködéssel kapcsolatos aktív és célzott megközelítés meggátolja a szabályozási széttagoltságot, és hatékonyabbá teszi a liberalizációs rendelkezéseket. Például az idén az Egyesült Államokkal megkötött, gyógyszeripari termékek előállítása során követendő gyakorlatokról szóló kölcsönös elismerési megállapodás csökkenti a termelők adminisztratív terheit, köztük a kisebb termelőkéit is, miközben maradéktalanul megőrzi a mindkét fél által biztosított védelem szintjét.

A Bizottság folyamatosan frissíti és fejleszti a kereskedelem megkönnyítését célzó online tájékoztató eszközeit. Az uniós exportőrök tájékoztatására szolgáló piacra jutási adatbázis hamarosan további tájékoztató eszközökkel fog bővülni, amelyek segítenek majd az EU szabadkereskedelmi megállapodásai által nyújtott lehetőségek lehető legjobb kiaknázásában, különösen a kkv-k számára. Az eddig lebonyolított ügyletek elemzése felbecsülhetetlen értékű visszajelzést nyújt a már végrehajtás alatt álló és a még megkötésre váró megállapodásokkal kapcsolatban. A megállapodásokat mostantól szisztematikusan utólagos értékelésnek fogják alávetni, kezdve az idei év egy későbbi pontján a Koreával kötött megállapodással.

Előretekintő stratégia

A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű uniós stratégia alkalmazkodik az új gazdasági realitásokhoz, és az új gazdasági lehetőségek kiaknázására törekszik. Az árukhoz való szabad hozzáférés nem elég, ha biztosítani kívánjuk az uniós vállalatok azon képességét, hogy hozzájáruljanak a globális értékláncok kialakításához, és részt vegyenek azokban; hasonlóan fontos a szolgáltatásokhoz, a szakemberekhez és a tőkéhez való szabad hozzáférés. A Bizottság folyamatosan növeli a liberalizációt az olyan, az EU versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú területeken, mint például az energiaágazat és a nyersanyagok területe, amelyre külön rendelkezések vonatkoznak a Vietnammal és az Ukrajnával kötött megállapodásokban; ezek a külön rendelkezések minden új szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalásban jelen vannak, így támogatva az EU energiabiztonsági stratégiáját.

Az EU mind szabadkereskedelmi megállapodások, mind különálló beruházási megállapodások útján törekszik a beruházások liberalizációjára. A beruházásvédelem és a vitarendezés új megközelítése, amely jobban hangsúlyozza az államok jogait, hogy a közérdeküknek megfelelően alakítsák szabályzásukat, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer létrehozását eredményezte Kanadával és Vietnammal, amely a jövőbeli megállapodások során is működni fog. A kétoldalú megállapodásokon túl a Bizottság partnereket keres egy beruházási vitákkal foglalkozó multilaterális beruházási bíróság létrehozásához a beruházási viták rendezése érdekében. Harmadik országok részvételével már lezajlottak feltáró jellegű megbeszélések annak érdekében, hogy ez a potenciálisan kimagasló kormányzási újítás ténylegesen globális léptékű lehessen. A Bizottság ma javaslatot nyújt be a Tanácsnak, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy ilyen jellegű bíróság megalapításáról. A javaslatot a Bizottság által az elmúlt év során végzett hatásvizsgálat és széles körű nyilvános konzultáció előzte meg, amelynek részét képezte például a 2017 februárjában a civil társadalmat képviselő érdekeltek részvételével tartott megbeszélés is. Jelenleg a Bizottság a beruházási politikáról folytat szélesebb körű konzultációt; 2018-ban tervezi felülvizsgálni a nemzetközi befektetési politikáról szóló 2010-es közleményt, aminek alapján összeállítja majd a jövőre vonatkozó célkitűzéseket.

A jelenlegi termelési módoknak köszönhetően összemosódik a határ az áruk és a szolgáltatások között, és az EU számos szolgáltatása közvetlenül lehetőséget ad az árukkal történő kereskedelemre. A Bizottság ezért azon dolgozik, hogy együttesen liberalizálja a szolgáltatások és az áruk kereskedelmét minden szabadkereskedelmi megállapodásban és többoldalú tárgyalásban; ennek keretében folytatja a környezeti termékekről szóló megállapodáshoz (EGA) és a szolgáltatáskereskedelmi megállapodáshoz (TiSA) kapcsolódó tárgyalásokat. A szakemberek mobilitása szintén megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások exportját, ezért az ezt lehetővé tevő rendelkezések mind a CETA-ban, mind a Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban jelen vannak. Mindezek felett eseti alapon a vállalatokon belüli áthelyezésekre és a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendelkezések bevezetését is mérlegelik. Amennyiben támogatják a mobilitást, meg kell erősíteni az együttműködést a visszatérés és a visszafogadás területén is.

A digitális kereskedelem terjedése arra ösztönözte a Bizottságot, hogy külön fejezetet szenteljen az e-kereskedelemnek a jövőbeli szabadkereskedelmi magállapodásokhoz fűződő tárgyalásai során, hogy megkönnyítse az elektronikus szerződések és tranzakciók lebonyolítását, amely magában foglalja a fokozott fogyasztóvédelmet is. Az EU már jelezte Mexikó felé ebben a témában a javaslatát, és támogatja, hogy a WTO keretében tovább foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A Bizottság továbbra is elemezni fogja, hogy milyen hatással van a digitalizáció az európai gazdaságra, és megpróbálja meghatározni, hogy a kereskedelmi politikában miként jeleníthetők meg a legmegfelelőbben az új fejlemények.

IV. A kereskedelempolitika és a beruházási politika egyesítése az egyetemes értékekkel

A mindenki számára kedvező kereskedelem- és beruházási politika reagál a polgárok aggodalmaira, és megjelennek benne az Unió egyetemes értékei. Ez legelőször is azt jelenti, hogy egy kereskedelmi megállapodás sem csökkentheti a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a szociális védelem vagy a munkajogi védelem jelenlegi uniós szintjét, és nem veszélyeztethet alapvető jogokat. Emellett az uniós megállapodások meghagyják a kormányoknak azt a jogot, hogy megvalósítsák jogos közpolitikai céljaikat, és ezt az EU valamennyi tárgyalási szövege is megerősíti.

Ez a megközelítés védelmezi a fejlődés lehetőségét az Unión belül. Az uniós értékek és szabványok pedig befolyásolják az Unió határain kívüli tevékenységeit is. Az uniós és egyetemes értékeken alapuló kereskedelempolitika révén az EU képes a globalizációt a fenntartható fejlődés támogatására felhasználni mind az EU határain belül, mind azokon túl, és hozzájárulhat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak, valamint olyan kezdeményezéseknek a megvalósításához, mint a párizsi éghajlat-változási egyezmény.

A fenntartható fejlődésre vonatkozó átfogó és kötelező erejű rendelkezések ma már minden szabadkereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó tárgyalás részei, és egyúttal a megállapodások egészére nézve érvényesítik a globális kormányzás kulcsfontosságú elveit. A kötelezettségvállalások az alapvető munkajogi normák tiszteletben tartásától a természeti erőforrások megóvásáig több területet felölelnek, ahogy az például a Kanadával vagy a Vietnammal kötött megállapodásokban láthatók. Az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés a sarokkövei az afrikai, karibi és csendes-óceáni (ACP) térség országaival kötött gazdasági partnerségi megállapodásnak, valamint az EU olyan egyoldalú preferenciális rendszereinek, mint például a fegyver kivételével mindent (EBA), az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) és a GSP+.

Az EU elkötelezett a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések nyomon követése és betartatása mellett. A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jelentés további részletekkel szolgál majd e rendelkezések végrehajtásáról az EU meglévő kereskedelmi egyezményei tekintetében. Az EU szisztematikus kapcsolattartást folytat a partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel, szociális partnerekkel, üzleti és civil társadalmi szereplőkkel annak érdekében, hogy megfelelően nyomon tudja követni a GSP+-hoz köthető kötelezettségvállalásokat; a 2016-os és 2017-es nyomon követési tevékenységek során a rendszer mind a kilenc kedvezményezettjét ellenőrizték. Ez a tevékenység az EBA-partnerekre, például Bangladesre és Kambodzsára is vonatkozik. A tényleges és hatékony helyi megvalósításhoz időre van szükség. Hosszú távú partnerség segítette Sri Lankát is abban, hogy javíthasson az emberi jogok és munkajogok helyzetén: az ország 2017 májusában került be a GSP+ vámkedvezmény-rendszerébe. E megközelítés továbbfejlesztése érdekében a Bizottság júliusban kiadott egy tanulmányt a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és betartatásáról 6 , amelynek keretében vitát kezdeményezett a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az érdekelt felekkel arról, hogy a jelenlegi kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetek megfelelnek-e az elvárásoknak, és hogy miként lehetne fejleszteni azokat.

Az EU folyamatosan ellenőrzi az alapjogok helyzetét a tárgyalások során, és amennyiben komoly aggály merül fel azok megsértésével kapcsolatban, felfüggeszti a tárgyalásokat, ahogy azt a Thaifölddel folytatott tárgyalások során is tette. A szabadkereskedelmi megállapodások a leghatékonyabb megközelítés alkalmazása érdekében felülvizsgálati záradékot tartalmaznak: az EU és Kanada felül fogja vizsgálni a CETA fenntartható fejlődés érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseit, amint a megállapodást szeptember 21-én elkezdik ideiglenesen alkalmazni.

Az EU frissítette továbbá az olyan áruk exportjának megelőzéséről szóló rendeletét, amelyeket halálbüntetéshez vagy kínzáshoz lehet felhasználni. Frissítették az ilyen típusú áruk listáját, és bizonyos szolgáltatásokat is felvettek, például a közvetítői tevékenységeket. Ez a felülvizsgált rendelet szolgál majd alapul a partnerországokkal egy globális szövetség keretében folytatott tárgyalásoknak, amelyek célja arra ösztönözni azokat, hogy hasonló korlátokat szabjanak kereskedelempolitikájukban annak érdekében, hogy a minimumra csökkenthessék az ilyen jellegű áruk piacát az egész világon. A globális szövetséget idén szeptemberben hívták életre New Yorkban az ENSZ keretében az EU, Argentína és Mongólia vezetésével; célja az információcsere, és az olyan intézkedések megkönnyítése, illetve folyamatok felgyorsítása, amelyek a halálbüntetéshez és kínzáshoz is felhasználható árukat piaci megjelenése esetén alkalmazhatók.

Az EU folyamatosan új lehetőségeket keres a kereskedelempolitikája átformálására, hogy az hatékonyabban tudjon reagálni a polgárok aggályaira. A Bizottság, ígéretéhez híven immár a kereskedelmet és a beruházásokat érintő korrupcióellenes rendelkezésekről tárgyal, valamint ambiciózus szövegjavaslatot dolgozott ki, amelyet a jövőbeli – elsőként a Mexikóval és Chilével folytatandó – tárgyalások során tűz majd napirendre.

A nemek közötti egyenlőség problémájának megoldása hozzájárulhatna ahhoz, hogy a kereskedelem minden résztvevője részesüljön annak előnyeiből, és egyúttal a kereskedelemből adódó lehetőségek általános haszna is maximalizálható legyen. A Bizottság folyamatosan vizsgálja, hogy miként tudná fejleszteni a meglévő megkülönböztetésmentességi rendelkezéseit, és miként tudná támogatni azokat az ágazatokat és piaci szereplőket – például a kkv-kat –, amelyek kulcsfontosságúak a nők gazdasági felemelkedésében. A nemek közötti egyenlőségre ható kereskedelempolitikai eszközök alaposabb megértése döntő fontosságú. Ennek a kérdéskörnek a megválaszolására jelentetett meg a Bizottság júniusban egy külön tanulmányt 7 , amely a nők arányát vizsgálta az export területén belül; a tanulmány a kereskedelmi intézkedések nemekre való hatásának vizsgálatát végezte el a legújabb hatásvizsgálatok, fenntarthatósági hatásvizsgálatok és utólagos értékelések összefüggésében.

A nemek közötti egyenlőség és a kereskedelem idén júniusban Brüsszelben megrendezett nemzetközi fórumán felmerült ötletek, valamint az ennek összefüggésében a megfelelő nemzetközi szereplőkkel, például a WTO-val, a Nemzetközi Kereskedelmi Központtal és egyéb szervezetekkel megkezdett együttműködés meghatározzák a jövőbeli politikai és tárgyalási megközelítést, amelyet elsőként a Chilével folytatott tárgyalások során alkalmaznak majd. A fejlesztési együttműködésről szóló új európai konszenzusra építve és a Bizottság által a nemek közötti egyenlőség problémájának megoldására tett kötelezettségvállalásokat a kereskedelemösztönző támogatásokra vonatkozó stratégia idei felülvizsgálata keretében bővítve a kereskedelem nemekkel kapcsolatos vonatkozására való fokozott összpontosítás továbbra is széles körben megjelenik majd a Bizottság állásfoglalásaiban, így többek között a WTO hamarosan megrendezésre kerülő decemberi miniszteri konferenciáján is.

A fenntartható termelési normák, valamint a tisztességes és etikus kereskedelem és fenntarthatóságot biztosító rendszerek támogatása növeli az uniós termékek iránti fogyasztói bizalmat. A Bizottság továbbra is tudatosságnövelő intézkedésekkel támogatja ezeket a rendszereket mind az EU határain belül, mind a partnerországok területén, mind nemzetközi fórumokon. Az EU és a partnerországok a szabadkereskedelmi megállapodások megvalósításának keretében rendszeresen megtárgyalják a tisztességes és etikus kereskedelem kérdését; ez a kérdés a kereskedelemösztönző támogatás stratégiájának idei felülvizsgálata során is szerepet kap majd. A Bizottság a Nemzetközi Kereskedelmi Központtal összefogva finanszíroz majd egy tanulmányt, amelynek témája az etikus kereskedelem lesz, „Az EU tisztességes és etikus kereskedelmet folytató városa díj” első kiosztását pedig 2018-ra tervezik.

Az értékeken alapuló kereskedelempolitika sokkal hatékonyabb, ha azt más uniós szakpolitikák és eszközök, többek között pénzügyi támogatás kiegészítéseként alkalmazzák. A Jordániából behozott árukra vonatkozó származási szabályok egyszerűsítése közvetlenül segítette a szíriai menekültek gazdasági integrálását Jordániában, amely intézkedés így összhangban volt az EU 2016-os migrációs partnerségi keretével. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus alapján a kereskedelemösztönző támogatás stratégia idei felülvizsgálata támogatja majd a fenntarthatóságot, és segíti a szabadkereskedelmi megállapodások, a gazdasági partnerségi megállapodások és a GSP megvalósítását. A Bizottság továbbá olyan szervezetekkel is együttműködik, mint az ILO, hogy az EU Partnerségi Eszközének forrásait nagyobb mértékben használják fel olyan célzott kapacitásépítő projektek megvalósítására, amelyek a felelősségteljes kormányzást és az emberi jogok tiszteletben tartását támogatják.

V. Átlátható és inkluzív szakpolitikai döntéshozatal

Annak biztosítására, hogy a kereskedelem mindenki javát szolgálja, elszámoltathatóságon alapuló, nyitott és inkluzív hatékony kereskedelempolitikára van szükség. Az átláthatóság megteremtése az uniós intézmények, a tagállamok és a nemzeti parlamentek felelőssége. Az összes említett szereplőnek megvan a saját szerepe a kereskedelmi megállapodások tárgyalásai és elfogadása során, valamint ennek megfelelően közösen osztoznak a tájékoztatás és a konzultáció felelősségében.

A Bizottság emellett tovább növelte a piacvédelmi vizsgálatok átláthatóságát. A „TRON” nevű online felület közvetlen hozzáférést biztosít az új vizsgálatokban érintett feleknek a teljes dokumentációhoz. Minden panaszról, amelyek magukba foglalják a felülvizsgálatokat is, részletes összefoglalók érhetők el a nyilvánosság számára.

A Bizottság aktívan dolgozik azon, hogy az átláthatósság ne pusztán az információk megosztására korlátozódjon. A valóban inkluzív politikai döntéshozatal aktív hozzájárulást követel az érdekeltek széles skálájától. Annak érdekében, hogy az információk ne csak elérhetők, de könnyebben hozzáférhetők is legyenek, a Bizottság szükség szerint magyarázó anyagokat biztosít a közzétett tárgyalási dokumentumok kiegészítésére. A Bizottság ezenkívül adatlapokat, statisztikákat és számos egyéb információt is közzétesz online és közösségi hálózatokon keresztül, hogy ezzel is támogassa a tájékozott és tényekre alapuló szakpolitikai vitákat; erre a célra olyan weboldalakat használ, mint a „Let’s Talk Trade”, illetve az olyan uniós vállalatok interaktív térképeit, amelyek a kereskedelmi partnereinkhez exportálnak („CETA in Your Town”).

A Bizottság továbbra is rendszeresen folytat nyilvános konzultációkat, hogy minden vélemény támogassa az uniós döntéshozatalt, és segíthesse az EU-t az emberek aggályainak megválaszolásában. Ilyen nyilvános konzultáció után változtak meg például a beruházásvédelemmel és a beruházási vitarendezéssel kapcsolatos uniós megközelítések. A Bizottság az átlátható és beleszólást engedő politikai döntéshozatalra összpontosítva létrehoz majd egy, az uniós kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó tanácsadó csoportot, hogy az tanácsaival segíthesse az EU kereskedelmi tárgyalásait és azok végrehajtását. Ezen a csoporton keresztül a Bizottság különböző kereskedelmi nézőpontokkal fog majd gazdagodni több európai szervezet, például munkáltatói szervezetek, szakszervezetek, érdekképviseleti szervezetek, fogyasztói szövetségek és egyéb civil társadalmi szervezetek részéről.

Az értékeléseket (hatásvizsgálatokat, fenntarthatósági hatásvizsgálatokat és utólagos értékeléseket), amennyiben lehetőség volt rá, továbbfejlesztették, így részletesebben feltérképezték az érdekelteket, például a szociális partnereket: az értékelések különösen a fogyasztóvédelem, az emberi jogok és a kkv-k esetében váltak részletesebbé.

A Bizottság aktívan ösztönzi és támogatja a kereskedelempolitikáról folyó megbeszéléseket és vitákat, folyjanak azok az Európai Parlamentben, a nemzeti parlamentekben, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban vagy a civil társadalomban. Így olyan átfogó szakpolitikai vitának kell kialakulnia, amely túlmutat a kereskedelmi szakértők hatáskörén. Malmstörm biztos asszony szinte az összes tagállami parlamentet meglátogatta, valamint részt vett polgári párbeszédekben, amióta átvette a kereskedelmi tárcát. Brüsszelben kerül sor emellett a civil társadalmi párbeszéd rendszeres üléseire, ahogy idén májusban is, amikor a biztos asszony személyesen ismertette a résztvevőkkel a Japánnal zajló tárgyalások menetét és az EU jövőbeli kereskedelempolitikáját. Az EU a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásai során arra törekszik, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek a civil társadalomnak mind az EU-ban, mind a partnerországokban is hivatalos szerepet adnak a kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődési rendelkezései megvalósításának ellenőrzésében. A jövőbeli tárgyalások során a szabadkereskedelmi megállapodások további rendelkezéseire is ki kívánják terjeszteni ezt az ellenőrzési jogot.

VI. Partnerek bevonása az együttműködésbe a világ minden részéről

A WTO központi fontosságú az EU kereskedelempolitikájában és a tárgyalásaiban, ahogyan azt az Európai Tanács is hangsúlyozta 2017 júniusában 8 . Az EU meggyőződése, hogy a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszer nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olyan hatékony és tisztességes kereskedelempolitikát folytasson, amely minden állam minden polgárának javát szolgálja. A WTO ellenőrzéssel, átláthatósággal, betartatással és közvetítéssel kapcsolatos mindennapos munkája felbecsülhetetlen értékű, ezért a szervezet számíthat az EU e folyamatokban való mindenkori aktív részvételére. Ennek ellenére még így is van mit tenni azért, hogy a WTO mint szabályozó testület maximális hatékonysággal mozdítsa előre a globális kormányzásra irányuló terveket.

A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás és az információtechnológiai megállapodás kiterjesztése jelentős előrehaladást eredményezett a WTO-n belül; e megállapodások végső formájának kialakításában az EU kulcsfontosságú szerepet játszott. Ezek a példák bizonyítják, hogy érdemi eredmény eléréséhez a WTO tagjainak, és különösen a feltörekvő országoknak jelentősen hozzá kell járulniuk a rendszer működéséhez. A WTO tárgyalási menetrendjének dinamikusnak kell lennie, és meg kell felelnie a kereskedők folyamatosan változó szükségleteinek és elvárásainak. Problémák széles skáláját kell megoldani ahhoz, hogy a WTO eszközei relevánsak maradjanak a globális kereskedelem jelenlegi realitásainak fényében, és hogy tisztességes versenyfeltételeket biztosítsanak.

A 2015 decemberében tartott nairobi miniszteri konferencia óta a torzulásokat előidéző mezőgazdasági és halászati támogatások korlátozására, az átlátható ipari támogatások előmozdítására, az új és égető szükségű e-kereskedelmi szabályok elfogadására, valamint a belföldi szabályozási alapelvek létrehozásáról való megállapodásra irányuló javaslataival az EU vált a WTO tárgyalási menetrendje átformálásának úttörőjévé. Az EU együttesen támogat továbbá olyan javaslatokat, amelyek a kkv-kat segítik részt venni a nemzetközi kereskedelemben, illetve a nemek közötti egyenlőséget támogatják; emellett aktívan részt vesz abban a párbeszédben, amely beruházáskönnyítést eredményezne a fejlesztések területén.

A hamarosan megrendezésre kerülő Buenos Aires-i miniszteri konferenciára való felkészülésként, az EU megbeszéléseket szorgalmaz más WTO-tagokkal a globális kereskedelmi szabályok modernizálásának mikéntjéről és a WTO első számú szabályozó testületi szerepének visszaállításáról. Az EU multilaterális megoldások megvalósítását tűzte ki célul, ugyanakkor szükség esetén a plurilaterális megközelítéseket is fel kell mérni; ennek keretében előnyben kell részesíteni azokat a nyitott platformú megoldásokat, amelyek teljes egészében a WTO keretein belül valósulnának meg.

Az EU kétoldalú kapcsolatai még ambiciózusabb lehetőséget kínálnak a szabályokon alapuló, többoldalú rendszer megerősítésére. Ez a megfontolás az EU és a két legnagyobb kereskedelmi partnere – az Egyesült Államok és Kína – viszonylatában a legfontosabb. A globális kormányzást befolyásoló együttes gazdasági súlyuk miatt ezeket a kapcsolatokat maximálisan fel kell használni a progresszív és nyitott szemléletű nemzetközi kereskedelmi szabályok kialakításához.

A TTIP-tárgyalások felfüggesztésének ellenére, továbbra is az Egyesült Államok az EU legnagyobb exportpiaca és kulcsfontosságú szövetségese. Az EU és az Egyesült Államok nagyszabású célkitűzésekkel és olyan, a globális kormányzás szempontjából kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos álláspontjainak közeledése, mint a kereskedelmi szabályok és a klímaváltozás, elengedhetetlen előfeltétele minden megállapodásnak. Addig is az EU és az Egyesült Államok új lehetőségeket keres a globális kereskedelem olyan kihívásai tekintetében folytatott együttműködésük növelésére terén, mint például a kapacitásfelesleg, továbbá olyan más területeken, mint a transzatlanti kereskedelem megkönnyítésére irányuló konkrét kezdeményezések.

A kapacitásfelesleg különösen a kínai gazdaságban okoz problémát, a következményeivel pedig csak olyan nemzetközi gazdasági kormányzással lehet hatékonyan szembenézni, amilyen például az acélszektorban felmerült égető problémák megoldása érdekében a G20-ak és az OECD tagjai által alapított, globális acélkapacitás-többlettel foglalkozó fórummal folytatott együttműködés. E tekintetben az EU elengedhetetlen szerepet játszott az olyan kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos tárgyalások során, mint például az acél kapacitástöbbletének csökkentése, különösen a piactorzító és egyéb állami támogatások megszüntetésével. Az EU Kínával együttműködve ösztönzi az ország aktív szerepvállalását a többoldalú kereskedelmi szerkezetekben, figyelembe véve az ország gazdasági súlyát és a rendszer által számára kínált előnyöket. A kétoldalú kapcsolatok szintjén az EU minden tőle telhetőt megtesz azon kínai szakpolitikák ellensúlyozására, amelyek aláássák a tisztességes versenyfeltételeket a termelők és a kereskedők számára; ilyenek például a tisztességtelen támogatások és a széles körű exporttámogatások. A kölcsönösségre törekedve az EU egy beruházási megállapodással kapcsolatban tárgyal Kínával.

Az EU tárgyalási stratégiája megfelelően alkalmazkodik mind a gazdasági, mind a politikai változásokhoz, és kihasználja az új lehetőségeket. Az EU kétoldalú megállapodásai terén eddig is széles spektrumon mozgott, most pedig még szélesebbé vált ez a rendszer, különösen Ázsia és Latin-Amerika jövőbeli növekedési motorjai terén. A latin-amerikai térségben megbeszélések kezdődtek a Mexikóval kötött megállapodás modernizálásáról, és a Mercosurral folytatott tárgyalások is gyors ütemben haladnak. A mindenki számára előnyös kereskedelem stratégia útnak indítása óta tárgyalások kezdődtek Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és Thaifölddel pedig folytatódhatnak a tárgyalások, amint megfelelőek lesznek a körülmények. Indiával 2007-ben kezdődtek a tárgyalások, az utolsó hivatalos tárgyalási fordulóra 2013-ban került sor. Az EU beruházási tárgyalásokra készül Hongkonggal és Tajvannal. 9 A jövőben beruházási megbeszélések egészíthetik ki a Koreával kötött szabadkereskedelmi megállapodást.

Az EU szomszédságát tekintve Tunéziával folyamatban vannak, Marokkóval pedig rövid időn belül folytatódhatnak a tárgyalások. Tárgyalások kezdődtek Azerbajdzsánnal a partnerségi és együttműködési megállapodás keretén belül, ezzel tovább növelve az EU keleti partnerség iránti elkötelezettségét. A 2016. év végén a Bizottság tárgyalási irányelvjavaslatokat nyújtott be a Tanácsnak az EU és Törökország között létrejött vámunió modernizálásáról.

Az EU továbbra is támogatja a partnerei regionális integrációs projektjeit, valamint szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat keres a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével és az afrikai regionális integrációs kezdeményezésekkel. Az EU és az Afrikai Unió közösen dolgozik olyan vezérelvek kidolgozásán, amelyek a beruházásra vonatkozó politikai döntéshozatalt határoznák meg.

A jövőre nézve a Bizottság nemrégiben a Chilével való tárgyalások megkezdésére irányuló tárgyalási irányelvjavaslatokat nyújtott be, és jelenleg ugyanilyen javaslat megtételére készül Ausztráliával és Új-Zélanddal kapcsolatban.

VII. Következtetés

A mindenki számára előnyös kereskedelem elnevezésű stratégia figyelemre méltó kézzelfogható eredményeket ért el megvalósítása első két évében egy hatékony, átlátható és felelősségteljes kereskedelempolitikai megvalósításában, amely megfelelően reagál a gazdasági kihívásokra, és megragadja a felmerülő lehetőséget. Az EU a progresszív és innovatív megállapodásaival átformálja a globális kereskedelem szabályait, ahogy azt például a Kanadával vagy a Japánnal kötött megállapodás is szemlélteti.

Ezzel azonban nem tekinthető befejezettnek az EU munkája, amely ezért folytatódni is fog. A Bizottságnak sikerrel kell koronáznia az eddig elvégzett munkát: először is azzal, hogy kellő körültekintéssel valósítja meg az eddig megkötött megállapodásokat, így biztosítva, hogy az új lehetőségek valódi haszonnal járnak mindenki számára. Másodszor pedig az EU továbbra is azt a célkitűzést követi, hogy a 21. századnak megfelelő szabályokat alakítson ki a WTO-n belül és a kétoldalú gazdasági partnereivel jelenleg folytatott tárgyalásai során. Az EU a gyakorlati megvalósításból is tanulhat azzal, hogy annak tudatában frissíti és módosítja a tevékenységeit, így visszajelzéseket szerezhet például a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezések betartatásáról. Végül pedig a kereskedelempolitika olyan új területek feltárásával is foglalkozik majd, mint a nemek közötti egyenlőség.

A Bizottság örömmel várja a Tanáccsal, az Európai Parlamenttel és az összes érdekelt féllel való együttműködést, amivel még alaposabban megvalósíthatják ezt a stratégiát, és biztosíthatják, hogy az EU kereskedelempolitikája továbbra is minden polgár javát szolgálja az EU határain belül és azokon túl is.

(1)

Európai Bizottság, „Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról” COM (2017) 240.

(2)

Európai Bizottság, Közlemény a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, COM (2017) 250.

(3)

Európai Bizottság, közlemény „a közvetlen külföldi beruházások befogadásáról és az alapvető érdekek megóvásáról” COM (2017) 494.

(4)

Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerinti, 2017. május 16-i 2/15 véleménye.

(5)

Európai Bizottság, bizottsági jelentés „a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról 2016. január 1. – 2016. december 31.”, COM (2017) 338.

(6)

A Bizottság szolgálatai által kiadott nem hivatalos dokumentum, kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetek az EU szabadkereskedelmi megállapodásaiban, 2017. július 11. http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/july/tradoc_155686.pdf

(7)

Vezető közgazdász jegyzete, http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/june/tradoc_155632.pdf

(8)

Az Európai Tanács következtetései, 2017. június 23. (EUCO 8/17), 16. bekezdés

(9)

Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu külön vámterülete.