Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017DC0252

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK KEZDEMÉNYEZÉS A DOLGOZÓ SZÜLŐK ÉS GONDOZÓK KÖRÉBEN A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET KÖZÖTTI EGYENSÚLY TÁMOGATÁSÁRA

COM/2017/0252 final

Brüsszel, 2017.4.26.

COM(2017) 252 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

KEZDEMÉNYEZÉS A DOLGOZÓ SZÜLŐK ÉS GONDOZÓK KÖRÉBEN A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET KÖZÖTTI EGYENSÚLY TÁMOGATÁSÁRA


1. Bevezetés

Az Európai Unióban a nők továbbra is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon. A nemek közötti foglalkoztatási különbségségből adódó gazdasági veszteség 370 milliárd euró évente 1 . Egyre nagyobb a jól képzett nők aránya és Európában több nő szerez egyetemi végzettséget, mint férfi, ugyanakkor szülőként vagy hozzátartozók gondozójaként sokuk kiesik a munkaerőpiacról. A meglévő szakpolitikák nem eredményeztek esélyegyenlőséget, amely lehetővé teszi, hogy az apák és az anyák munka mellett együtt gondoskodjanak a gyermekeik és a szélesebb értelemben vett társadalom jólétéről.

Ugyanakkor az Európai Unió munkavállalóinak száma csökken, a népesség öregszik és a demográfiai görbe alakulása továbbra is kihívást jelent. A nők alacsonyabb arányú munkaerőpiaci részvétele a nemek közötti tartós bérkülönbségekkel és a növekvő nyugdíjkülönbségekkel függ össze, amely gyakran társadalmi kirekesztettséget és a szegénység fokozott kockázatát vonja maga után.

Az ezen a területen való fellépés nem csak a méltányosságnak, a nemek közötti egyenlőségnek és a készségek optimális eloszlásának, hanem az egyes országok fenntartható államháztartásának a kérdése is. Társadalmi és egyben gazdasági szükségszerűség.

E kezdeményezés e kihívás megválaszolására irányul. Ennek keretében a Bizottság jogalkotási és nem jogalkotási aktusokból álló ambiciózus csomagot terjeszt elő a meglévő uniós jogi és szakpolitikai keret korszerűsítése érdekében, hogy az támogassa a gondozási feladatokat ellátó férfiak és nők számára a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, valamint a szabadság és a rugalmas munkafeltételek egyenlőbb mértékű alkalmazását. A családi okokból igényelhető szabadságra és rugalmas munkafeltételekre vonatkozó jelenlegi uniós jogi keret meghatározására az 1990-es években került sor 2 . Le kell vonnunk az elmúlt két évtized tanulságait, köztük azt, hogy a munkaerőpiacon a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód terén az elért eredmények elmaradtak a várakozásoktól, ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy ez a keret összhangban álljon az új munkavégzési módokkal és a jövőbeli tendenciákkal.

Ez a kezdeményezés a nők munkaerőpiaci alulreprezentáltságának kezelésével, valamint szakmai előmenetelüknek a munka és a magánélet közötti egyensúlyt célzó korszerűbb szakpolitika révén történő támogatásával hozzájárul a Szerződésekben meghatározott célok, nevezetesen a munkaerő-piaci lehetőségek és az egyenlő munkahelyi bánásmód tekintetében a férfiak és nők közötti egyenlőség megvalósításához. Támogatja továbbá a munkaadókat abban, hogy meg tudják tartani a munkavállalókat, javuljon a munkaerő motiváltsága és termelékenysége, valamint csökkenjen a munkahelyi hiányzás és megelőzhető legyen a tehetség pazarlása. A vállalkozásoknak nagyobb tehetségbázisra és diverzifikáltabb munkaerőre van szükségük.

A munka és a magánélet egyensúlyára irányuló korszerűbb szakpolitika – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseiben foglalt prioritásokkal és a Bizottság Juncker elnök politikai iránymutatásában felvázolt munkahelyteremtési és növekedési prioritásaival összhangban – hozzá fog járulni ahhoz, hogy javuljanak a foglalkoztatási ráták, valamint csökkenjen a szegénység és a társadalmi kirekesztettség.

A szociális jogok európai pillére fő célkitűzéseinek egyikeként a kezdeményezés erősíti az Európai Unió társadalmi dimenzióját 3 . Részét képezi továbbá a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági dokumentum, valamint az ENSZ 5., a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fenntartható fejlesztési célja végrehajtásának.

E kezdeményezés alapját azt képezi, hogy az anyaság védeleméről szóló 92/85/EGK irányelv felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat 2015-ös visszavonásakor a Bizottság elkötelezte magát egy olyan új kezdeményezés előterjesztése mellett, amely átfogóbb perspektívát biztosít a dolgozó szülők és a gondozók életének javításához.

1.1. Gazdasági és társadalmi változások: jelenlegi kihívások

Ugyan a nők Európa-szerte egyre képzettebbek és az iskolai végzettség 4 szempontjából jobban teljesítenek a férfiaknál, munkaerőpiaci részvételük és ezáltal gazdasági függetlenségük a férfiakhoz képest továbbra is lényegesen alacsonyabb. 2015-ben a 20–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 64,3 % volt, ezzel szemben a férfiaké 75,9 % (11,6 százalékpont különbség); a teljes munkaidős foglalkoztatás tekintetében az eltérés átlagosan 18,1 százalékpontot tesz ki, tekintettel a nők körében elterjedtebb részmunkaidős foglalkoztatásra.

1. ábra: A férfiak és a nők közötti különbségek a foglalkoztatási ráta (20–64 évesek) és a teljes munkaidős egyenérték alapján számított foglalkoztatási ráta tekintetében (2015)

Forrás: Eurostat, OECD

A foglalkoztatási különbségek egyik fő oka a gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőtlen megosztása. A nemek közötti foglalkoztatási különbség a gyermekes családok esetében lényegesen nő, ami tükrözi azt a nehézséget, amellyel a nők szembesülnek, hogy összeegyeztessék a gyermeknevelést és a gondozási feladatokat a munkájukkal. 2015-ben a 6 év alatti gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatatási ráta átlagosan 8,8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint a többi nő esetében, és több tagállamban ez a különbség meghaladja a 30 százalékpontot 5 . Ezzel szemben a férfiak körében az apaság ellenkező hatással van a foglalkoztatási rátára, ugyanis az ő esetükben 12 százalékponttal magasabb, mint a gyermektelen férfiak esetében, egyes országokban pedig a különbség elérte a 18 százalékpontot. Több férfi arról számolt be, hogy szeretne a jelenlegi munkaidejénél kevesebbet dolgozni és úgy véli, hogy az hatással van a családi életére. Egyes országokban az inaktív nők több mint 25 %-a a gondozási feladatok miatt nem dolgozik 6 . További eltérések vannak az 55 és 64 év közötti nők 7 esetében.

2. ábra: A szülői szerep foglalkoztatásra gyakorolt hatása egy 6 éven aluli gyermek esetében (2015)

Forrás: Eurostat

A munka és a gondozási feladatok összeegyeztethetőségére irányuló elégtelen intézkedések általában aránytalanul megnehezíti a nők helyzetét 8 : sok férfit visszatartanak attól, hogy családi okokból igényelhető szabadságot vegyen ki vagy rugalmas munkafeltételek mellett dolgozzon, ugyanakkor sok nő kénytelen elhagyni a munkaerőpiacot vagy csökkenteni munkaidejét. Átlagosan az Európai Unióban sokkal nagyobb valószínűséggel dolgoznak nők részmunkaidőben (a nők 31,3 %-a a férfiak 8,3 %-ához képest).

Ugyanakkor a gazdaság digitális átalakulása következtében átformálódik a munkavégzés és az üzletvitel módja, új lehetőségek nyílnak a távmunka, nagyobb fokú autonómia és a rugalmas munkaidő terén, amelyek alkalmasabbak a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztethetőségének megteremtésére. Az üzleti modellek változnak, velük pedig új lehetőségek és új foglalkoztatási csatornák nyílnak. Sok ágazatban gyors változások következnek be és új lehetőségek kínálkoznak, több lehetőség adódik az önfoglalkoztatásra és új típusú tevékenységekre 9 , háttérbe szorítva a hagyományos munkavégzési modelleket.

Ugyanakkor az európai munkaképes korú népesség öregedik és fogyatkozik. A jövőben a népesség elöregedésével járó hatások még nyilvánvalóbbá válnak 10 . Az előrejelzések szerint az Európai Unióban minden 65 évnél idősebb lakosra a 2013. évi négy munkaképes korú polgárhoz képest 2060-ra már csak kettő fog jutni 11 . Ez aránytalanul nagy hatással lehet a nőkre, akik jelenleg nagyobb valószínűséggel látják el a nem hivatalos gondozók elsődleges szerepét a beteg vagy idős hozzátartozók gondozásában.

Összefoglalva az alacsonyabb fizetés, a részmunkaidős foglalkoztatáson belüli magasabb arányuk és a gondozási feladatokkal összefüggő szakmai egyenlőtlenségek következtében sok nő gazdaságilag jobban függ a partnerétől vagy az államtól, ami jelentős mértékben hozzájárul a nemek közötti különbség fennmaradásához a bérek és a nyugdíjak terén (uniós átlagban 16 %, illetve 40 %). Ennek következtében a nők jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélyének, amelynek negatív hatásai kiterjednek a gyermekekre és a családokra is.

Ezek a nyilvánvaló gazdasági és társadalmi kihívások rámutatnak arra, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló megfelelőbb szakpolitikákra van szükség, amelyek megkönnyítik a gondozási feladatok családtagok közötti kiegyensúlyozottabb megosztását és megszüntetik a nők munkaerőpiaci részvételét és szakmai előmenetelét hátráltató akadályokat.

1.2. Szabadságok, rugalmas munkafeltételek, gondozólétesítmények és gazdasági visszatartó tényezők

A nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőség előmozdításához több tényezőt is mérlegelni kell. A globális felmérések tanúsága szerint a nők és a férfiak egyaránt azt szeretnék, hogy a nők fizetett munkahellyel rendelkezzenek 12 . Az adatok azt mutatják, hogy a szabadságra vonatkozó megfelelő szabályok jelentősen kihatnak a nők foglalkoztatására. Az, hogy a szóban forgó szabadságok az apák (másik szülő) számára is rendelkezésre állnak és azokat igénybe veszik, szintén számottevő hatással van a nők munkaerőpiaci részvételére, mivel hozzájárulnak az anyák egyes gondozási feladatainak megkönnyítéséhez és ezáltal lehetővé teszik, hogy a nők könyebben visszatérjenek a munkaerőpiacra.

szintén fontos szerepet játszik az, hogy rendelkezésre állnak-e rugalmas munkafeltételek, például távmunka, rugalmas munkaidő, csökkentett munkaidő vagy munkakörmegosztás.

A gyermekgondozás és a tartós ápolás-gondozás fontos eszközök abban a tekintetben, hogy elháruljanak – elsősorban a nők esetében – a foglalkoztatási akadályok 13 . A gondozólétesítmények rendelkezésre állása, hozzáférhetősége és megfizethetősége alapvetően fontos ahhoz, hogy a szülők és a gondozók a munkaerőpiacon maradhassanak, illetve munkába állhassanak.

Az adó- és szociális ellátórendszerek egyes tényezői szintén visszatarthatják a második keresőket 14 – túlnyomórészt nőket – attól, hogy munkát vállaljanak vagy nagyobb óraszámban dolgozzanak. Ha emellett a gyermekgondozási, illetve a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások sokba kerülnek, magasak az adómértékek és a háztartásban a második kereső juttatása alacsonyabb, akkor a nők esetében ez felerősíti a munkaerőpiacon való maradás, illetve a munkába állás ellen ható pénzügyi tényezőt 15 .

1.3. Az uniós megközelítésmód

Az Európai Unió jogi rendelkezések 16 , a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere 17 , uniós finanszírozás és politikai iránymutatás 18 révén kezeli a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket és ösztönzi a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Gyorsan változó világunkban soka tennivaló.

A Bizottság a jelenlegi jogi keret korszerűsítése érdekében irányelvre vonatkozó javaslatot terjeszt elő a munka és a magánélet közötti egyensúlyról, amely megőrzi a meglévő jogokat és mind a nőkre és férfiakra vonatkozó továbbfejlesztett, új jogokkal egészíti ki azokat. A javaslat teljes mértékben tiszteletben tartja a munkavállalók és családok egyéni szabadságát és nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy – adott esetben – szigorúbb előírásokról rendelkezzenek. E kezdeményezés olyan új intézkedéseket is javasol, amelyek célja a szülési szabadságról szóló irányelv alkalmazásának megerősítése az irányelv rendelkezései által garantált jogok érintése nélkül.

A Bizottság nem jogalkotási intézkedéseket javasol a hiányzó elégséges vagy megfelelő ápolási-gondozási szolgáltatások pótlása, illetve a második kereső munkavállalása ellen ható gazdasági intézkedések felszámolása érdekében. Támogatni kívánja a tagállamokat nemzeti reformjaikban és ösztönözni kívánja a szemléletmódváltást szervezeti és társadalmi szinten egyaránt.

A tények azt mutatják, hogy a szülési szabadsággal és a szülői szabadsággal kapcsolatos nemzeti szintű jogi fejleményeket nagymértékben az uniós jogszabályok idézték elő. A meglévő vívmányokra alapozva, valamint a vállalkozásokra (különösen a kkv-kra) nehezedő terhek csökkentése mellett a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó, jogszabályokban foglalt további minimumkövetelmények hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a vállalkozások és a munkavállalók egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek. Csak uniós szintű intézkedéssel kezelhetők a meglévő nemzeti jogszabályok közötti különbségek, valamint biztosítható, hogy a tagállamok ugyanabba az irányba haladjanak és ösztönözhető a férfiak és a nők közötti egyenlőség a munkaerőpiaci lehetőségek tekintetében. Az uniós vívmányok korszerűsítésében rejlő uniós hozzáadott érték az, hogy az Európai Unió egészében biztosítja az uniós polgárok – férfiak és nők – egyenlő védelmének minimális szintjét.

A jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket ötvöző csomag olyan korszerű szakpolitikai keretet hoz létre, amely a következőkre irányul:

1. a nők munkaerő-piaci részvételének növelése és a nemek közötti különbségek csökkentése, beleértve a bérek és a nyugdíj terén fennálló különbségeket;

2. a munkavállalók lehetőségeinek és választási alternatíváinak növelése a szakmai és a gondozási feladatok közötti egyensúly megteremtésében a jelenlegi jogi és szakpolitikai keret naprakésszé és korszerűvé tételével, különös figyelemmel a férfiak szerepére;

3. a korszerű családpolitika támogatása a tagállamokban, többek között a demográfiai és társadalmi kihívások kezelése tekintetében;

4. a gondozólétesítményekkel kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölése és a második kereső munkavállalása ellen ható gazdasági tényezők felszámolása.

A kezdeményezés előkészítése során széles körű konzultációs folyamatra, valamint a jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések lehetséges körére vonatkozó hatásvizsgálatra került sor. A Bizottság 2015-ben és 2016-ban kétlépcsős konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel 19 . A szociális partnerek körében nem született megállapodás a konzultációk során felmerült kérdésekről folytatott közvetlen tárgyalások megkezdéséről. Sor került nyilvános konzultációra is a polgárok és más érdekelt felek véleményének megismerése céljából. A Tanács 2015 decemberében megbeszélést tartott a munka és a magánélet közötti egyensúlyról, az Európai Parlament pedig jelentést fogadott el a munka és a magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci feltételek kialakításáról 20 , valamint állásfoglalást a szociális jogok európai pilléréről 21 .

Az eredményes kimenetel feltétele több szereplő, köztük a tagállami kormányok, a régiók, a helyi önkormányzatok, a szociális partnerek, valamint az egyes vállalkozások és munkavállalók elkötelezettsége. A szociális párbeszéd különösen is fontos szerepet fog játszani e kezdeményezés sikeres kidolgozásában és végrehajtásában.

2. A prioritást élvező cselekvési területek

E kezdeményezés egymást erősítő intézkedésekből álló csomagot alkot. A jogi és szakpolitikai intézkedések ezen együttese a munkavállalókon és családjukon túl a vállalkozásoknak és a társadalom szélesebb rétegeinek is határozottan a javát fogja szolgálni.

A bizottsági hatásvizsgálat megvizsgálta a becsült költségeket és a javasolt intézkedések kedvező hatásait az egyének, a vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások – és a társadalom szélesebb rétegeinek szintjén a 2015 és 2055 közötti időszakra vonatkozóan. Az elemzés azt mutatta, hogy a javasolt intézkedések – főként a termeléskiesésből, a kérelmek feldolgozásából és a helyettesítésből – eredő költségei rövid- és középtávon merülnek fel, hosszabb távon a csomag azonban csak korlátozott költséget jelent a vállalatok számára, amely nem jelent túl nagy terhet a munkáltatókra, köztük a mikrovállalkozásokra nézve 22 . Tekintettel arra, hogy a javasolt intézkedések kombinációja várhatóan pozitív hatással lesz a tagállamok költségvetési helyzetére, a vállalkozásokra háruló mérsékelt költségeket olyan tagállami szintű célzott intézkedésekkel ellensúlyozhatók, amelyek ösztönzik a munka és a magánélet egyensúlyára irányuló korszerűbb szakpolitikát, miközben teljes mértékben megőrzik a vállalkozások versenyképességét. A magasabb foglalkoztatási ráták szintén segítenek a népesség elöregedése jelentette kihívás kezelésében, és hozzájárulnak a tagállamok pénzügyi stabilitásához.

2.1 A családi okokból igényelhető szabadság és a rugalmas munkafeltételek jobb kialakítása, valamint a nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb igénybevétele

Az uniós jogszabályok előírják a tagállamok számára, hogy rendelkezzenek a szülési szabadságról és a szülői szabadságról. A tagállamok további intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, javítsák a nők munkaerőpiaci részvételét és a gondozási feladatok egyenlőbb megosztását a nők és a férfiak között. A tagállamok által hozott intézkedések típusában és tartalmában jelentős eltérések vannak.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós jogalkotási keret a munkaerőpiaci lehetőségek, valamint a munkahelyi bánásmód és a munakfeltételek tekintetében nem támogatják eléggé a szülőket és a gondozási feladatokat ellátó munkavállalókat, kialakításuk pedig nem ösztönzi a rendelkezésre álló jogosultságok nemek közötti kiegyensúlyozott igénybevételét 23 .

A szülői szabadságról szóló irányelv 24 mindkét szülő számára alanyi jogon négy hónap szülői szabadságot biztosít gyermekgondozásra a gyermek nyolc éves koráig bezárólag. Ebből egy hónap nem ruházható át a szülők között, és az irányelv nem rendelkezik kötelező pénzügyi kompenzációról sem. Ez leginkább azt idézi elő, hogy a háztartáson belül a második kereső (általában nő) vegyen igénybe szülői szabadságot, a férfiakat pedig nem ösztönzi erre eléggé. Az adatok azt mutatják, hogy a megfelelő kompenzáció pozitívan hat a szülői szabadság férfiak (mint második szülő) általi igénybevételére 25 , ahogy a szabadság rugalmas (darabokban vagy részidőben) történő igénybevétele és a szabadság szülők közötti átruházhatóságának tilalma is.

A javasolt irányelv megőrzi a szülői szabadságra vonatkozó irányelv alapvető elemeit és a meglévő jogokat is, beleértve a szabadság időtartamát és a szülők egyéni jogosultságát. A betegség idején folyósított táppénz összegének megfelelő kifizetést és nagyobb fokú rugalmasságot vezet be a szülői szabadság igénybevétele terén, többek között a jelenlegi nyolcról tizenkét évre emeli azt a korhatárt, ameddig bezárólag a gyermek után a szülői szabadság igénybe vehető. A jövőben négy hónap nem ruházható át a szülők között. Jelenleg nincsenek külön uniós szintű rendelkezések az apasági szabadságra 26 való jogosultságot illetően. Az ilyen jogosultság bevezetése jelentős hatással lehetne a gondozási feladatok nők és férfiak közötti megosztására. Az az apa, aki részt vesz gyermeke gondozásában, elégedettebb az életével, valamint jobb a fizikai és mentális egészsége, és az apai részvétel a gyermek kognitív képességeire és viselkedésére is pozitívan hat 27 . Azon apák esetében, akik gyermekük születésekor apasági szabadságra mennek, nagyobb a valószínűsége, hogy részt vesznek gyermekük nevelésében és később élnek szülői szabadságra való jogosultságukkal. A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvjavaslat 10 nap apasági szabadságot vezet be, amely időszakra az apa a betegszabadság díjazásának megfelelő összeget kapna.

A gondozásra szoruló más hozzátartozók gondozására szolgáló megfelelő szabadság hiánya fokozza a gondozási feladatok megosztása terén fennálló egyenlőtlenséget 28 . A gondozásra szoruló hozzátartozóval rendelkező munkavállalókra nem vonatkoznak uniós szintű minimumszabályok, eltekintve a szülői szabadságról szóló irányelv értelmében vett azon korlátozott jogtól, hogy sürgős és váratlan családi okból adódó vis maior következtében az érintett munkavállaló távol maradhat a munkából 29 . A javasolt irányelv a munka és a gondozási feladatok jobb összeegyeztethetősége, valamint – különösen a nők körében – a tehetség munkaerőpiacon tartásának érdekében bevezet ilyen egyéni jogosultságot, amely évente 5 napra szól és erre az időszakra a táppénz díjazásának megfelelő összeg jár.

Az uniós jog az anyasági szabadságról szóló irányelv 30 , a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló irányelv 31 , a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelv 32 , az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódról szóló irányelv 33 , valamint a szülői szabadságról szóló irányelv révén védelmet nyújt az elbocsátással és kedvezőtlen bánásmóddal szemben. Ezt a védelmet a Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősítette. A rendelkezésre álló információk szerint számos tagállamban még mindig előfordulnak a várandós nőkkel, illetve a szabadságot igénybe vevő nőkkel és férfiakkal szembeni hátrányos bánásmód esetei 34 . Ezért biztosítani kell a munkavállalók jobb tájékoztatását és támogatni kell őket jogaik gyakorlása során, hogy nemzeti szinten hatékonyabban érvényesíteni tudják azokat 35 .

A rendelkezésre álló rugalmas munkafeltételek révén megakadályozható, hogy a munkavállalók olyan munkát vállaljanak, amely nem éri el a szakmai képességeiknek és készségszintjüknek megfelelő szintet, illetve hogy a gondozási feladatok vállalása miatt kikerüljenek a munkaerőpiacról 36 . Az új foglalkoztatási tendenciák és technológiai fejlődés ellenére az európai munkavállalók többsége még mindig kötött munkarendben dolgozik és nem használják ki teljes mértékben a rugalmas munkafeltételeket, mint például a távmunkát, a rugalmas munkarendet és a csökkentett munkaidőt (részmunkaidős foglalkoztatatást). A javasolt irányelv kiegészíti a szülői szabadságról és a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló irányelvekben foglalt jelenlegi uniós vívmányokat azáltal, hogy a gyermekes vagy más gondozásra szoruló hozzátartozóval rendelkező munkavállalók számára bevezeti azt a jogot, hogy rugalmas munkavégzési feltételeket kérhessenek a munkaadójuktól. Ez számottevően hozzájárulhat a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly eléréséhez, amely pozitív hatással van a nők munkaerőpiaci részvételére 37 .

A Bizottság a következőket kezdeményezi:

Jogalkotási intézkedések

Irányelvre irányuló javaslatot fog előterjeszteni a szülők és gondozók körében a munka és a magánélet közötti egyensúly javításáról a – különösen a szülői szabadságról szóló irányelv keretében – már létező jogok megtartása mellett, valamint azokra építve. A javaslat a következő új jogokat tartalmazza:

a táppénz díjazásának megfelelően fizetett 4 hónapos szülői szabadság rugalmas (darabokban vagy részidőben történő) igénybevételének lehetősége; a négy hónap szülői szabadságra vonatkozó jogosultság a gyermek 12 éves koráig vehető igénybe és nem ruházható át a szülők között;

a táppénz díjazásának megfelelően fizetett10 nap apasági szabadság a gyermek megszületésekor;

a súlyos beteg vagy gondozásra szoruló hozzátartozók gondozására munkavállalónként évi 5 nap, a táppénz díjazásának megfelelően fizetett betegszabadságra való jogosultság;

12 évesnél fiatalabb gyermekek és gondozási feladatokat ellátó munkavállalók számára rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez való jog.

Nem jogalkotási intézkedések

1. Az uniós jog átültetésének további nyomon követése, valamit szükség szerint kötelezettségszegési eljárás indítása. A jogszabályok jobb végrehajtásának biztosítása és a jogkövetés előmozdítása különösen a következők révén:

– pénzügyi támogatás a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos uniós jog jobb érvényesítésére irányuló nemzeti, illetve transznacionális projektek, többek között tájékoztatási kampányok számára;

– a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó jogi szakértők európai hálózat felkérése külön tanulmány készítésére az elbocsátással szembeni védelem érvényesítéséről és a hátrányos bánásmódról az egyes tagállamokra jellemző helyzet értékelése céljából;

– az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózatával (EQUINET) együttműködésben szeminárium szervezése a kapacitásépítési tevékenységekről esélyegyenlőségi szervek és a megfelelő tagállami munkaerőpiaci felügyeleti szervek (Munkaügyi felügyelőségek hálózata, SLIC) részére, hangsúlyt fektetve az elbocsátással szembeni védelemre.

2. A családi okokból igényelhető szabadság és a rugalmas munkafeltételek jobb kialakításának és a nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb igénybevételének további nyomon követése az európai szemeszter részeként és a nemek közötti egyenlőségről szóló éves jelentés keretében.

3. A családi okokból igényelhető szabadság és a rugalmas munkafeltételek nők és férfiak általi igénybevételével kapcsolatos uniós szintű adatok jobb összegyűjtése az Eurostat által a foglalkoztatáspolitikai bizottságokkal (SPC, EMCO), valamint A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével együttműködésben.

4. Pénzeszközök biztosítása a következőkre:

– a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) keretében a munkáltatóknak szóló, új kísérleti programok finanszírozása innovatív munkafeltételek, többek között családi szabadságok és rugalmas munkafeltételek kialakítására (a meglévő forrásokra támaszkodva).

– a tagállamokkal együtt annak biztosítása, hogy az Európai Szociális Alap és az egyéb strukturális és beruházási alapok megfelelően támogassák a munka és a magánélet közötti egyensúlyt célzó intézkedéseket.

5. A bevált módszerek megosztása a szociális partnerekkel és a tagállamokkal a kölcsönös tanulási program keretében szervezett szemináriumok útján az alábbi témákban:

a családi szabadság és a rugalmas munkafeltételek nemek közötti kiegyensúlyozott igénybevétele,

a munka és a magánélet közötti egyensúly területén helyes gyakorlatokat alkalmazó munkaadóknak szánt címkékkel és tanúsítással kapcsolatos kezdeményezések,

a szabadságról a munkahelyre való zökkenőmentes visszatérés (például a munkahelyen megfelelő körülmények biztosítása a szoptatáshoz),

a családi okokból igényelhető szabadság időszakának beszámítása a nyugdíjrendszer keretében.

2.2 A gyermekgondozás, illetve a tartós ápolás-gondozás minőségének, megfizethetőségének és hozzáférhetőségének javítása

25 tagállamban a gyermekgondozási létesítmények férőhelyei iránti igény magasabb, mint a rendelkezésre álló kínálat, különösen a 3 évnél fiatalabb gyermekek esetében 38 . A gyermekek és más gondozásra szoruló személyek részére igénybe vehető, formális keretek között nyújtott gondozási szolgáltatások hiánya a munkavállalók – különösen a nők – esetében a munkaidő csökkentését vagy a munkaerőpiac elhagyását eredményezheti. Ugyan az Európai Unió által 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzései értelmében 2010-ig javítani kell a formális gyermekgondozási lehetőségek rendelkezésre állását 39 , a tagállamok többségének még mindig nem sikerült ezt elérnie. Az uniós átlag 3 százalékponttal elmarad a 0–3 év közötti gyermekekre vonatkozó 33 %-os céltól, valamint 7 százalékponttal a 3 év és a tanköteles kor közötti gyermekekre vonatkozó 90 %-os céltól 40 .

Sokszor a kisgyermekkori nevelés és gondozás iránti jogosultság csupán a nap egy részében vehető igénybe. Az iskolaidő és az iskolai szünidő gyakran nem egyeztethető össze a szülők esetében egy teljes munkaidős állással 41 .

A kisgyermekkori nevelés és gondozás, a napköziotthonos ellátás és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások (köztük az otthon nyújtottak) rendelkezésre állásának javítása révén a nőknek több lehetőségük lesz arra, hogy munkát vállaljanak vagy a munkaerőpiacon maradjanak, valamint pozitív hatással lesz a gyermek fejlődésére és hozzá fog járulni ahhoz, hogy csökkenjen a gyermekek körében az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata 42 . A kisgyermekkori nevelésbe és a minőségi gondozásba való befektetés ezenkívül az egyenlőtlenségeknek és a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő kihívások kezelése szempontjából hatékony szociális befektetésnek számít 43 . Az ápolási-gondozási ágazatba irányuló befektetés fontos lehetőségeket nyújt a munkahelyteremtés szempontjából is 44 . Hasonlóképpen, a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások körének bővítése a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokon túlmenően pozitívan hat a gondozók és a gondozottak jóllétére és egészségére, valamint csökkenti a népesség elöregedésével egyre gyakrabban szükséges idősgondozás fizikai és pszichológiai akadályait 45 .

A szülők munkavállalása szempontjából nem csak a rendelkezésre álló helyek számát, hanem a szolgáltatások minőségét, hozzáférhetőségét és megfizethetőségét (elégtelen kapacitás, regionális eltérések, távolság, nyitvatartási idő, támogathatósági kritériumok) is figyelembe kell venni. A gyermekgondozást össze kell kapcsolni olyan más szociális szolgáltatásokkal 46 , mint az egészségügyi és foglalkoztatási szolgáltatások, hogy ezáltal jobban el lehessen érni a hátrányos helyzetű családokat és gyermekeket 47 .

A nők és férfiak közötti egyenlőség – ideértve a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést – az Európai Szociális Alap (ESZA) prioritásai közé tartozik 48 . Az ESZA az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) 49 és az Európai Stratégiai Beruházási Alappal (ESBA) 50 közösen lehetővé teszi a tagállamok számára szociális és gyermekgondozási infrastruktúrájuk fejlesztését és az azok rendelkezésre állásában megmutatkozó különbségek orvoslását. Ezek az alapokat fel kellene használni a formális keretek között nyújtott, minőségi, hozzáférhető és megfizethető gondozási szolgáltatások támogatására. Ezenkívül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 51 , valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) 52 lehetővé teszi az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést és lehetőség van jobb kihasználásukra.

Az európai szemeszter alapvető eszköz az EU számára ahhoz, hogy kezelje ez Európát érintő gazdasági kihívásokat, többek között a szülők és gondozásra szoruló hozzátartozóikról gondoskodók rendelkezésére álló, foglalkoztatást ösztönző és hozzáférhető gondozási szolgáltatások révén. A politikai párbeszéd önmagában is fontos, de alapul is szolgál az uniós források felhasználásához.

A Bizottság a következőket kezdeményezi:

Nem jogalkotási intézkedések

6. Iránymutatás és végrehajtás:

további iránymutatás a tagállamok számára a foglalkoztatást elősegítő és hozzáférhető gondozási szolgáltatásokról, valamint ezek rendelkezésre állásának vizsgálata az európai szemeszter és a nemek közötti egyenlőségről szóló éves jelentés keretében;

– további segítségnyújtás a tagállamoknak a színvonalas kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosítása érdekében, valamint az egymástól való tanulásnak és a legjobban működő megoldások azonosításának fokozott támogatása.

7. Célok és adatgyűjtés:

– a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó, 2020-ig megvalósítandó jelenlegi oktatási és képzési cél felülvizsgálata.

– A gondozási szolgáltatások, különösen a formális tartós ápolási-gondozási és az iskolán kívüli gondozási szolgáltatások hozzáférhetőségére, megfizethetőségére és minőségére vonatkozó adatok uniós szintű összegyűjtésének javítása uniós szintű mutatók kialakításával összefüggő lehetőségek felmérése céljából.

8. Pénzeszközök biztosítása a következőkre:

– Egyedi megközelítésmód kidolgozása a tagállamokkal közösen az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) felhasználásának ösztönzése érdekében a szociális infrastruktúra, nevezetesen a gyermekgondozási és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások finanszírozásához, többek között a köz- és magánszféra közötti partnerség révén.

A hozzáférhető, megfizethető és minőségi gyermekgondozási, iskolán kívüli és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások rendelkezésre állásának fejlesztése többek között az ESZA és az ERFA támogatási forrásainak felhasználásával; az országspecifikus ajánlások alapján abban az esetben, ha az európai szemeszter keretében feltárt problémák leküzdéséhez nem került elegendő forrás elkülönítésre, a tagállamokat fel kell kérni arra, hogy vizsgálják felül az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 53 programozását.

– Annak feltárása, hogy milyen lehetőségek vannak a problémáknak a 2020 utáni időszakra szóló uniós finanszírozási programok előkészítése során történő megoldására, különösen is az e területet érintő előkészítő intézkedések tanulságainak levonása.

2.3 A szülők és a gondozók munkavállalása ellen ható gazdasági tényezők

A tagállamok adó- és szociális ellátórendszerei eltérnek abban a tekintetben, hogy milyen pénzügyi ösztönzőket, illetve visszatartó tényezőket tartalmaznak a második kereső munkába állása vagy munkaidejének meghosszabbítása szempontjából, például közös adózás rendszere, átruházható adójóváírás vagy az egykeresős háztartásokra vonatkozó levonások tekintetében. A nők teszik ki EU-szerte a második keresők (vagy a párok kevesebbet kereső tagjainak) nagy részét. Csak országok egy kisebb csoportja teszi lehetővé, hogy adójóváírás vagy más formában jelentős mértékben csökkenteni lehessen az azonnali gyermekgondozási kiadásokat 54 . A második keresők körében a kisgyermekes nők vannak legjobban kitéve a munkaerőpiaci kirekesztődés veszélyének 55 .

Ez a kezdeményezés segíteni kíván a tagállamoknak abban, hogy megszüntessék azokat a gazdasági tényezőket, amelyek akadályozzák a nők munkaerőpiaci részvételét és érvényesülését.

A Bizottság a következőket kezdeményezi:

Nem jogalkotási intézkedések

9. Iránymutatás és végrehajtás:

– Az adókedvezmény-rendszerekből adódó országspecifikus akadályok további azonosítása, valamint az eredmények nyomon követése különösen az európai szemeszter keretében az uniós gazdaságpolitikai koordináció révén, valamint bizottsági iránymutatás nyújtása a megfelelő formában.

– A bevált módszerek megosztása a szociális partnerekkel és a tagállamokkal a kölcsönös tanulási program keretében az olyan gazdasági ösztönzőkről, illetve visszatartó tényezőkről szervezett szemináriumok útján, amelyek a második keresők munkavállalása (vagy munkaidejének növelése) ellen hatnak.

10. A második keresőket érintő gazdasági visszatartó tényezőkre vonatkozó adatok uniós szintű összegyűjtésének javítása; uniós szintű mutatók kidolgozása és alkalmazása a második keresők munkavállalásával kapcsolatos, az adókedvezmény-rendszerekből adódó visszatartó tényezők tekintetében az európai szemeszter keretében.

3. Következtetések – további teendők

A 21. századi európai életformának lehetőséget kell adnia a családi és munkahelyi kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly megteremtéséhez, valamint biztosítania kell a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget a munkahelyen és a családon belül. Az uniós és a tagállami jogszabályoknak és szakpolitikáknak segíteniük kell a munkavállalókat abban, hogy össze tudják egyeztetni a munkát és a családi életet, a vállalkozásokat abban, hogy meg tudják tartani a tehetségeket, ösztönözniük kell a rugalmasságot a munkaadók és a munkavállalók körében egyaránt, elő kell mozdítaniuk az esélyegyenlőséget, gazdasági növekedést kell eredményezniük és a társadalom egészének a javát kell szolgálniuk, beleértve a gyermekeket és a családi gondozásra szorulókat.

Ez az ambiciózus csomag egymást kiegészítő jogalkotási és szakpolitikai intézkedések széles skáláján keresztül kívánja korszerűsíteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló politikák kialakításának módját és olyan intézkedéseket kíván hozni, amelyek sok szülő és gondozó mindennapi életét fogja megkönnyíteni.

E kezdeményezés egyik fő célkitűzése, hogy a fizetéssel, rugalmassággal és az átruházhatósággal kapcsolatos új intézkedések révén megkönnyítse a nők és a férfiak számára, hogy éljenek a szülői szabadsággal és ezáltal megszilárdítsa a szülői szabadság meglévő rendszerét. Ezen kívül a gondozási szabadság és az apasági szabadság bevezetése segíteni fog abban, hogy a munkavállalók egyensúlyt teremtsenek magán- és szakmai életük között. Ösztönzést kap a rugalmas munkafeltételek alkalmazása is, valamint nem jogalkotási intézkedések több és jobb gondozólétesítményt irányoznak elő a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló kezdeményezés egyik alapvető elemeként. Ezen intézkedések támogatása céljából pénzügyi eszközök fognak rendelkezésre állni és adott esetben az uniós költségvetés meglévő forrásai átirányításra kerülnek az e kezdeményezés végrehajtásához hozzájáruló kiemelt beruházások javára.

A Bizottság ezenkívül fel fogja hívni a politikai szereplők figyelmét a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló politikák döntő fontosságára Európa munkahelyteremtési és növekedési lehetőségeinek szempontjából, valamint továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal, hogy tagállami viszonylatban a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló legmegfelelőbb szakpolitika kerüljön kialakításra. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni e szakpolitikák tagállami végrehajtását. A munka és a magánélet egyensúlyára irányuló mutatók rendszeres felülvizsgálata visszajelzéssel fog szolgálni, valamit tájékoztatást ad az európai szemeszter, valamint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakpolitika előkészítéséhez.

A kezdeményezés csak közös elkötelezettség mellett lehet sikeres. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy hagyja jóvá e közleményt, és aktívan támogassa annak végrehajtását, szoros együttműködésben a szociális partnerekkel és valamennyi európai, nemzeti és helyi szintű érdekelt féllel. A Bizottság arra kéri a társjogalkotókat, hogy gyorsan állapodjanak meg a csomagban javasolt jogalkotási intézkedésekről. A Bizottság felkéri a tagállamokat, a szociális partnereket és valamennyi érintett szereplőt, hogy fokozza a munka és a magánélet közötti egyensúlyt előmozdító megfelelőbb szakpolitikák kidolgozására és európai társadalmunk jólétének javítására irányuló erőfeszítéseiket.

(1)  Eurofound (2016): „The gender employment gap: challenges and solutions” (A nemek közötti foglalkoztatási különbségek – kihívások és megoldások).
(2)  A szülési szabadságról szóló 92/85/EGK irányelv 1992-ben került elfogadásra és azóta nem módosult. A szülői szabadságról szóló irányelv elfogadása eredetileg 1996-ban történt, majd 2010-ben részleges lényegi módosításon és javításon ment keresztül.
(3)   https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/gender-equality-work-life-balance_en.pdf  
(4)  2015-ben a (30–34 éves korú) nők 43,4 %-a rendelkezett felsőfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, szemben a férfiak 34 %-os arányával. A statisztikák – más forrásra történő hivatkozás hiányában – az Eurostattól származnak.
(5)  Számos országban a szülői szerep hatása különösen nagy, és a 6 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő nők foglalkoztatási aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb a gyermektelen nők foglalkoztatási rátájánál (Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Észtországban és Finnországban).
(6)  Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság, Észtország, Szlovákia, Írország, Magyarország
(7)  Az 55–64 év közötti korcsoportban a nemek közötti foglalkoztatási különbség meghaladja a 35 %-ot Málta, Görögország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Luxemburg esetében.
(8)  A dolgozó nők átlagosan heti 22 órát töltenek el fizetés nélküli munkával, míg a dolgozó férfiak 10 óránál kevesebbet. Eurofound (2015).
(9)  Ugyanakkor hatásukra növekedhet a bizonytalan részmunkaidős foglalkoztatás és az alkalmi munka, és elmosódhatnak a határok a munka és a magánélet között. Lásd például: Eurofound és ILO (2017), „Working anytime, anywhere: The effects on the world of work” (Tetszőleges időben és helyen dolgozni: a munka világát érő hatások). https://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2017/working-anytime-anywhere-the-effects-on-the-world-of-work
(10)  Fehér könyv Európa jövőjéről, Európai Bizottság, COM(2017)2025.
(11)  Európai Bizottság (2015), The 2015 Ageing Report: Economic and budgetary projections for the 28 EU Member States (2013-2060) (2015. évi jelentés a népesség elöregedéséről: Gazdasági és költségvetési prognózisok az EU 28 tagállamára vonatkozóan (2013–2060)).
(12)  Világszinten a nők és a férfiak közel egyező arányban, összesen a nők 70 %-a és a férfiak 66 %-a szeretné, hogy a nők fizetett munkahellyel rendelkezzenek (ebben egyaránt szerepelnek azok, akik azt szeretnék, hogy a nők kizárólag fizetett munkahelyen dolgozzanak, és azok, akik azt, hogy fizetett munkahelyen is dolgozhassanak és gondoskodhassanak otthonukról és családjukról is). Mindkét adat több mint a duplája azok arányának, akik azt részesítenék előnyben, hogy a nők kizárólag maradjanak otthon. ILO (2017) Towards a better future for women and work: Voices of women and men. World Gallup Poll. http://ilo.org/global/publications/books/WCMS_546256/lang--en/index.htm
(13)  Brilli, Y., Del Boca, D. & Pronzato, C.D. (2016) Does childcare availability play a role in maternal employment and children's development? Evidence from Italy. Review of Economics of the Household 14: 27-51. Hetedik keretprogramból finanszírozott projekt: Családok és társadalmak.
(14)  A Bizottság ajánlása: Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013H0112
(15)  Európai Bizottság (2015): „Secondary earners and fiscal policies in Europe” (Második keresők és költségvetési politikák Európában).
(16)  Lásd: A Tanács 2010/18/EU irányelve (2010. március 8.) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 68., 2010.3.18., 13. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.); A Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (HL L 348., 1992.11.28., 1. o.); A Tanács 97/81/EK irányelve (1997. december 15.) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról (HL L 14., 1998.1.20., 9. o. ), valamint a Bizottság 2008. évi javaslata az anyaság védelméről szóló 92/85/EGK irányelv felülvizsgálatáról (fentebb idézett).
(17)  További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/european-semester_hu
(18)  1992.05.08.A Tanács már 1992-ben ajánlást adott ki a gyermekgondozás témájában (92/241/EGK, HL L 123., 1992.5.8).
(19) 2015. novembere és 2016. januárja között a szociális partnerek első ízben kaptak felkérést arra, hogy nyilvánítsanak véleményt az uniós fellépés lehetséges irányáról. A konzultáció második szakasza 2016. júliusától szeptemberéig tartott, amelynek során a szociális partnerek kifejtették álláspontjukat számos lehetséges uniós szintű intézkedésről.
(20)  2016/2017 (INI) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2016-0253+0+DOC+XML+V0//HU
(21)   http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0010+0+DOC+XML+V0//HU
(22)  A Bizottság „Új kezdet: a munka és magánélet közötti egyensúly támogatása a szülők és a gondozók számára” című közleményét kísérő, hatásvizsgálatról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum.
(23)  Lásd például: OECD (2016) Dare to Share – Deutschlands Weg zur Partnerschaftlichkeit in Familie und Beruf. http://dx.doi.org/10.1787/9789264263420-de ; „The role of men in gender Equality – European strategies and insights (a DG JUST 2012. decemberi tanulmánya)”
(24)  A Tanács 2010/18/EU irányelve.
(25)  Lásd például: Castro-García, C. & Pazos-Moran, M. (2016) Parental leave policy and gender equality in Europe. Feminist Economics, 22 (3); Duvander, A-Z & Johansson, M. (2012) What are the effects of reforms promoting fathers’ parental leave use? Journal of European Social Policy, 22 (3).
(26)  Kivéve a 2006/54/EK irányelvnek az elbocsátással szembeni védelemről szóló rendelkezéseit, amennyiben van ilyen szabadság az adott tagállamban.
(27)  Huerta, M. et al. (2013) Fathers' Leave, Fathers' Involvement and Child Development: Are they Related? Evidence from Four OECD Countries (Van-e összefüggés az apasági szabadság, az apák gyermekgondozásban való részvétele és a gyermek fejlődése között? Négy OECD-ország adatai), OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 140; OECD (2016) OECD (2016): Parental Leave: Where are the Fathers? (Szülői szabadság: és az apák?) Szakpolitikai összefoglaló 3/2016.
(28)  A munkaképes korú gondozók csak nehezen tudják a fizetett munkát és a gondozási feladatokat összeegyeztetni és ezért előfordul, hogy a csökkentett munkaidő vagy a fizetett munka feladása mellett döntenek. Ezen kívül a gondozási feladatok ellátása kiégést és stresszt okozhat. OECD (2011) Help Wanted? Providing and Paying for Long-Term Care. OECD Health Policy Studies.
(29)  A 2010/18/EU irányelv 7. szakasza, amely a vis maior alapján a munkából való távolmaradás szabályait határozza meg.
(30)  A Tanács 92/85/EGK irányelve.
(31)  A Tanács 97/81/EK irányelve.
(32)  2006/54/EK irányelv.
(33)  2010/41/EU irányelv.
(34)  Equinet (2016): Responses from Gender Equality Working Group on Gender-Related Discrimination (A nemen alapuló megkülönböztetéssel foglalkozó esélyegyenlőségi munkacsoport válaszai); European Network of Legal Experts in the Field of Gender Equality (A nemek között egyenlőség jogi szakértőinek európai hálózata) (2012): Fighting Discrimination on the Grounds of Pregnancy, Maternity and Parenthood (Küzdelem a terhességen, az anyaságon és az apaságon alapuló megkülönböztetés ellen); UK Equality and Human Rights Commission (Az Eggyesült Királyság Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottsága) (2016) Pregnancy and Maternity-Related Discrimination and Disadvantage (A várandóssággal és a gyermekvállalással összefüggő hátrányos megkülönböztetés és hátrányok).
(35)  A Bizottság támogatni fogja a jelenlegi 92/85/EGK irányelv (a szülési szabadságról szóló irányelv) végrehajtását.
(36)  Plantenga, J., Remery, C. és az EU nemek közötti esélyegyenlőséggel és foglalkoztatással foglalkozó munkacsoportja (2010): Flexible working time arrangements and gender equality. A comparative review of 30 European countries (Rugalmas munkafeltételek és a nemek közötti egyenlőség. 30 európai ország összehasonlító vizsgálata).
(37)  A munka és a magánélet közötti egyensúly támogatása szempontjából fontos, hogy a rugalmasság kedvezzen a munkavállalóknak, vagyis a munkavállalónak legyen ráhatása a foglalkoztatás egyes vetületeire, mint például a munkaidőre. Lásd például: Eurofound (2015): Policies to improve work-life balance (A munka és a magánélet közötti egyensúly javítását célzó szakpolitikák). https://www.eurofound.europa.eu/observatories/eurwork/articles/working-conditions-industrial-relations/policies-to-improve-work-life-balance-0
(38)  Eurydice (2014): Policy Brief Early Childhood Education and Care (Szakpolitikai összefoglaló a koragyermekkori nevelésről és gondozásról).
(39)  Elnökségi következtetések, Európai Tanács barcelonai ülése, 2002. március.http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf
(40)  A napköziotthonos ellátás és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások területén nincs uniós szintű célkitűzés.
(41)  Ez jól mutatja az iskolán kívüli szolgáltatások jelentőségét. Ezek a szolgáltatások számos tevékenységet biztosítanak az óvodába és az általános iskolákba járó gyermekek számára az iskolai órák között (ebéd) és után, valamint az iskolai szünetben. Az iskolán kívüli szolgáltatások feltérképezése bonyolult feladat, azonban az látszik, hogy azok meglehetősen változatosak, részben az egyes oktatási rendszerek közötti különbségekből fakadóan. Az iskolán kívüli szolgáltatásokra vonatkozó részletesebb és harmonizált adatok rendkívül jól hasznosíthatók a szóban forgó szolgáltatások rendelkezésre állásának nyomon követésében és értékelésében. http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/documents/130910_egge_out_of_school_en.pdf
(42)  A becslések szerint 2015-ben az EU-28-ban a gyermekek 26,9 %-a volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Eurostat (2017) http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Children_at_risk_of_poverty_or_social_exclusion
(43)  A Bizottság ajánlása: Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés (2013) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013H0112  
(44)  Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (2016): Investing in the Care Economy (Befektetés a gondozás területén). https://www.ituc-csi.org/investing-in-the-care-economy-a  
(45)  Európai Szociálpolitikai Hálózat (2016): Work-life balance measures for persons of working age with dependent relatives in Europe – Synthesis report (A munka és a magánélet közötti egyensúlyt célzó intézkedések a gondozásra szoruló hozzátartozókkal rendelkező munkaképes korúak számára Európában. Összefoglaló jelentés).
(46)  OECD (2016) Who uses childcare? Background brief on inequalities in the use of formal early childhood education and care (ECEC) among very young children (Ki veszi igénybe a gyermekgondozást? Háttéranyag a formális kisgyermekkori nevelés és gondozás igénybevételében jelentkező egyenlőtlenségekről a legfiatalabb gyermekek körében) http://www.oecd.org/els/family/Who_uses_childcare-Backgrounder_inequalities_formal_ECEC.pdf  
(47)  Ezenkívül tájékoztatni kell a szülőket a minőségi koragyermekkori nevelés és gondozás pozitív hatásairól a gyermek általános fejlődése, kognitív készségei és egészsége szempontjából.
(48)  1,5 milliárd EUR került előirányozásra a„férfiak és nők közötti egyenlőség” beruházási prioritásra, amely magában foglalja a munka és a magánélet közötti egyensúly témakörét is.
(49)  Az ERFA a 2014–2020 közötti programozási időszakban 1,3 milliárd EUR-val támogatja a kisgyermekkori nevelési és gondozási infrastruktúrába való befektetést.
(50)  Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) segít az infrastrukturális és innovációs projektek, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozásában. A magánszférához tartozó gondozási szolgáltatások ez utóbbi kategóriában, a kkv-keretből részesülhetnek finanszírozásban.
(51)  Az EMVA támogathatja az alapszolgáltatásokba, többek között a gyermekgondozási, továbbá az időskorúak gondozására szolgáló létesítményekbe történő befektetéseket.
(52)  A gondozási szolgáltatások ETHA keretében közösségvezérelt helyi fejlesztési intézkedések (helyi halászati akciócsoportok) révén is támogathatók.
(53)  Az esb-alapokba tartozik az ESZA, az ERFA, az EMVA, az ETAH és a Kohéziós Alap.
(54)  Bettio, F., Verashchagina, A. és az EU nemek közötti esélyegyenlőséggel és foglalkoztatással foglalkozó munkacsoportja (2009): Fiscal system and female employment in Europe (Adórendszer és a nők foglalkoztatása Európában). http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=5545&langId=en
(55)  Európai Bizottság (2015): „Secondary earners and fiscal policies in Europe” (Második keresők és költségvetési politikák Európában). http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/documents/150511_secondary_earners_en.pdf
Top