EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.2.28.

COM(2017) 103 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról, valamint az e rendelet szerinti felhatalmazásról

1.    BEVEZETÉS

A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet 1 2013. március 1-jén lépett hatályba, és 2014. szeptember 2-én vált alkalmazhatóvá. A rendelet összehangolt szabályokat állapít meg a robbanóanyagok jogellenes előállítására visszaélésszerűen felhasználható vegyi anyagok vagy keverékek rendelkezésre bocsátására, behozatalára, birtoklására és felhasználására vonatkozóan. A rendelet ellenőrzései és korlátozásai a mellékletekben felsorolt anyagokra, valamint az azokat tartalmazó keverékekre és anyagokra alkalmazandók.

A rendelet 18. cikkének (1) bekezdése felszólítja a Bizottságot, hogy 2017. szeptember 2-ig nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, megvizsgálva az e rendelet alkalmazásából származó problémákat, valamint annak kívánatosságát és megvalósíthatóságát, hogy olyan jogalkotási változtatásokat javasoljon, amelyek tovább szigoríthatnák és harmonizálhatnák a rendszert. Mindez magában foglalja a rendelet hatályának a foglalkozásszerű felhasználókra és a II. mellékletben nem szereplő robbanóanyag-prekurzorokra való esetleges kiterjesztését.

Ezenfelül a 14. cikk (2) bekezdés előírja, hogy a Bizottságnak „legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt”, azaz 2017. június 1-jéig jelentést kell készítenie a 2013. március 1-jétől kezdődő öt éves időszakra szóló felhatalmazásáról.

E jelentés célja a fenti két cikkben meghatározott követelmények teljesítése. A jelentéstétel egyszerűsítése érdekében, és tekintettel arra, hogy a felhatalmazás jogalkotási változtatásra szolgáló eszköz, a Bizottság hasznosnak és helyénvalónak ítéli meg, hogy a két jelentést egyetlen szövegbe foglalja. E jelentés arra törekszik, hogy olyan információkat közöljön, amelyek a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok esetében javítják a rendelet rendelkezéseinek betartását, továbbá fokozzák a Bizottság szakpolitikai döntéshozatali eljárásának átláthatóságát.

A Bizottság ezt a jelentést a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottsággal (a továbbiakban: állandó bizottság) – az uniós tagállamok és a nem uniós EGT-országok illetékes nemzeti hatóságai, valamint a vegyipar és kiskereskedelmi ágazat képviselőiből álló bizottsági szakértői csoporttal 2 – való megbeszélések és konzultációk, valamint saját mérlegelése alapján készítette el.

2.    ELŐZMÉNYEK

2.1.    A rendeletnek való megfelelés helyzete

2017. január 1-jén a legtöbb tagállam teljesítette a rendelet követelményeit:

Minden tagállam létrehozott egy vagy több olyan nemzeti kapcsolattartó pontot a gyanús tranzakciók és jelentős mértékű hiányok és lopások jelentése érdekében, amelyek világosan meghatározott telefonszámmal és e-mail-címmel rendelkeznek (a 9. cikk (2) bekezdése);

23 tagállam maradéktalanul megfelel a rendeletnek, ugyanis megállapította a szankciókra vonatkozó szabályokat (11. cikk), rendszeresen terjesztette az állandó bizottság által készített iránymutatást (a 9. cikk (6) bekezdése), valamint adott esetben értesítette a Bizottságot az engedélyezési, illetve nyilvántartási rendszer (a 4. cikk (4) bekezdése) vagy a korábban meglévő rendszerek (a 13. cikk (4) bekezdése) keretén belüli kivételek megvalósítására hozott intézkedésekről.

Öt tagállam részleges megfelelést ért el, mivel nem állapította meg a szankciókra vonatkozó szabályokat.

Azon erőfeszítés keretében, amely arra irányul, hogy a tagállamok maradéktalanul megfeleljenek a rendeletnek, a Bizottság egyes tagállamok vonatkozásában a megfelelési aggályokkal kapcsolatos kétoldalú párbeszédeket létesített és kötelezettségszegési eljárásokat 3 indított, és szükség esetén a továbbiakban is párbeszédeket folytat majd.

A rendelet EGT-vonatkozású, és ezért Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is alkalmazandó. Az EFTA Felügyeleti Hatóság rendelkezik hatáskörrel a rendelet ezen országokban történő alkalmazásának figyelemmel kísérésére. Bár Norvégia és Liechtenstein teljesíti a rendeletet, az EFTA Felügyeleti Hatóság 2016. november 17-én keresetet indított Izlanddal szemben az EFTA-Bíróság előtt, mivel az említett állam elmulasztotta meghozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a rendelet belső jogrendjének részévé váljon 4 .

Végezetül Svájcra nézve nem kötelezőek a rendelet rendelkezései, mindazonáltal az ország mérlegeli, hogy nemzeti szintű intézkedéseket fogadjon el a robbanóanyag-prekurzorok ellenőrzésére és korlátozására. Svájc már kijelölte a gyanús tranzakciók és jelentős mértékű hiányok és lopások jelentésére szolgáló nemzeti kapcsolattartó pontot.

2.2.    Nemzeti végrehajtási intézkedések

A 4. cikk (1) bekezdése szerint a rendelet tiltja (a rendelet I. mellékletében felsorolt) korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorok lakossági személyek rendelkezésére bocsátását, azok általi behozatalát, birtoklását és felhasználását. A tagállamok mindazonáltal fenntarthatnak vagy létrehozhatnak olyan engedélyezési és/vagy nyilvántartási rendszert, amely alapján a korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorok ellenőrzött módon lakossági személyek rendelkezésére bocsáthatók (a 4. cikk (2) és (3) bekezdése).

2017. január 1-jén 16 tagállam rendelkezett meglévő engedélyezési és/vagy nyilvántartási rendszerrel, 12 tagállam viszont fenntartotta a tilalmat 5 . Tehát mostanáig a rendelet alkalmazása azt mutatja, hogy nem alakult ki uniós szintű konszenzus arról, hogy be kell-e tiltani, vagy ellenőrzött módon rendelkezésre kell-e bocsátani a korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorokat.

Azon tagállamok között, amelyek engedélyezési rendszereket tartanak fenn, jelentős eltérések mutatkoznak az engedély-kérelmezési eljárás, az engedélyek kiadásának és elutasításának kritériumai, valamint az érvényesség hossza és típusa tekintetében. Egyes tagállamok arra az álláspontra helyezkednek, hogy ellenkező indok hiányában helyt kell adni az engedélykérelmeknek, mások pedig ezzel ellentétes megközelítést alkalmaznak, az engedélyezésre vonatkozó különleges indok hiányában elutasítják a kérelmeket. Ennek következében a kiadott és elutasított engedélyek százalékos aránya nagymértékben eltérő azokban a tagállamokban, amelyek megosztották az információkat a Bizottsággal. Mostanáig nem fordult elő olyan ismert eset, amikor a tagállamok kölcsönösen elismerik egymás engedélyeit.

Bizonyos tagállamok lehetőség szerint javaslatot tesznek jogszerű célokra felhasználható alternatív anyagokra vagy koncentrációra. A tagállamok által ismertetett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy sok, vagy akár a legtöbb ismert jogszerű felhasználás esetében léteznek alternatívák.

Egyes tagállamok túlléptek a rendeletben meghatározott minimumkövetelményeken, és olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek pl. arra kötelezik a gazdasági szereplőket, hogy regisztráljanak az illetékes hatóságoknál, és időszakonként jelentsenek be minden tranzakciót, az importot is beleértve, továbbá kiterjesztik a rendelet hatályát a foglalkozásszerű felhasználókra, meghatározzák a tárolás feltételeit, előirányozzák a releváns határokon átnyúló információcserét más tagállamokkal, vagy megállapítják a vámhatóságok szerepét.

Ezenfelül egyes tagállamok korlátozásokat és ellenőrzéseket alkalmaznak a fel nem sorolt robbanóanyag-prekurzorok tekintetében, vagy szigorúbb korlátozásokat alkalmaznak a felsorolt anyagokra. A tagállamok minden aktuális esetben a rendelet elfogadását megelőzően hozták létre a meglévő korlátozásokat és ellenőrzéseket.

Beszámolók szerint a legtöbb tagállam a nemzeti intézkedések elfogadásával és végrehajtásával párhuzamosan tájékoztató kampányokat indított, amelyek a felsorolt robbanóanyag-prekurzorok ellátási láncában részt vevő gazdasági szereplőkre irányultak. A kampányok célja a tudatosság fokozása a korlátozásra és a gyanús tranzakciók bejelentésére vonatkozó kötelezettség tekintetében. Bizonyos tagállamok aktívan bevonják az online beszállítókat és piactereket.

Még túl korán van ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni az engedélyekre, a nyilvántartásra, a gyanús tranzakciók bejelentésére és a végrehajtásra vonatkozóan beérkezett adatokból. A Bizottság célja, hogy a jövőben összegyűjtse és elemezze a releváns adatokat az uniós szintű fenyegetettségi tendenciák, a bevált módszerek, és az esetlegesen megerősíthető és harmonizálható területek azonosítása érdekében.

2.3.    A prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság

Mióta a robbanóanyagok biztonságának fokozásáról szóló 2008. évi uniós cselekvési terv 6 alapján létrehozták az állandó bizottságot, a testület aktívan dolgozik azon, hogy fokozza Európa védelmét a robbanóanyag-prekurzorok házi készítésű robbanóanyagok előállítása céljából történő felhasználásával szemben.

A rendelet 2013-as elfogadása óta az állandó bizottság rendszeresen ülésezik a végrehajtása elősegítése és figyelemmel kísérése céljából. Az állandó bizottság mindenekelőtt platformot biztosít a tagállamoknak és az ellátási láncban működő gazdasági szereplők lépviselőinek, hogy információt és eszmét cseréljenek a rendeletről és annak gyakorlati végrehajtásáról.

Az állandó bizottság további eredményei közé tartozik az útmutató 7 elfogadása és rendszeres felülvizsgálata, valamint annak a három felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak az előkészítése, amelyek veszélyt jelentő anyagokat vesznek fel a II. bekezdésbe (lásd a 4. szakaszt). Az állandó bizottság emellett lehetőséget biztosított a szélesebb körű, határokon átnyúló információcserére a gyanús tranzakciók, hiányok és lopások bejelentéséről, valamint az engedélyek kiadásáról és elutasításáról, továbbá támogatást nyújtott a vegyipar és a kiskereskedelmi ágazat tájékoztatási erőfeszítéseihez. 2013 és 2015 között az állandó bizottság négy tagja irányította a nagy kockázatot jelentő vegyi anyagok értékesítésének biztonságával kapcsolatos projektet, amely iránymutatásokat dolgozott ki a fizikai helyiségben és az interneten értékesítő kiskereskedők, valamint az illetékes és a bűnüldöző hatóságok számára.

3.    FELÜLVIZSGÁLAT

A terrorizmus Európai Unióban kialakult helyzetével és tendenciáival foglalkozó 2016. évi Europol jelentés szerint „a terroristák a hagyományos tűzfegyverek mellett továbbra is előszeretettel használnak házi készítésű robbanóanyagokat, azok elérhetősége, egyszerűsége és hatékonysága miatt”. Mindazonáltal ez a jelentés, és annak 2015-ös, 2014-es és 2013-as változatai egyaránt megállapították, hogy a tűzfegyverek és/vagy gyújtószerkezetek alkalmazásához képest egyre kevésbé használnak rögtönzött vagy házi készítésű robbanóanyagokat.

A rendelet hatálybalépése elősegítette a robbanóanyag-prekurzorok által jelentett veszély csökkentését Európában. Az állandó bizottság üléseiből és konzultációiból, valamint egy független szakértői konzorcium által készített tanulmányból 8 az derül ki, hogy:

Csökken a piacon elérhető robbanóanyag-prekurzorok mennyisége. Ez részben annak köszönhető, hogy sok gazdasági szereplő alkalmazza a korlátozásokat, részben pedig annak, hogy néhány gyártó önként leállította azok gyártását, egyes gazdasági szereplők pedig önként felhagytak az értékesítésükkel. Az ellátási lánc nem számolt be ebből adódó komolyabb zavarokról vagy gazdasági veszteségről Továbbá az engedélyezési rendszereket fenntartó egyes tagállamok azt jelentették, hogy az engedélyek iránti kérelmek száma jelenleg jóval alacsonyabb mint a rendelet alkalmazásának első évében. Ez arra enged következtetni, hogy a lakossági személyek sikeresen alkalmaznak alternatív (nem érzékeny) anyagokat jogszerű, nem foglalkozásszerű tevékenységeik folyatatása céljából.

Növekedett az illetékes és a bűnüldöző hatóságok kapacitása a robbanóanyag-prekurzorokat érintő gyanús események kivizsgálására. A tagállamok a bejelentett gyanús tranzakciók, hiányok és lopások számának növekedéséről számoltak be amiatt, hogy a robbanóanyag-prekurzorokat kezelő gazdasági szereplők tájékozottabbá váltak. Ezenfelül egyes tagállamok eseti alapon információt cseréltek a bejelentésekről és az elutasított engedélyekről. Végezetül az engedélyezési rendszereket fenntartó tagállamok illetékes hatóságai jobban ismerik, hogy mely lakossági személyek birtokolnak korlátozott terjesztésű anyagokat és milyen célra kívánják azokat felhasználni.

A rendelet hatásának részletesebb elemzésére még nincs lehetőség. A tagállamok által bejelentett események száma azonban azt jelzi, hogy a rendelet alkalmazása hozzájárult a házi készítésű robbanóanyagok felhasználásával elkövetett terrortámadások megelőzésére tett erőfeszítésekhez.

3.1.    A rendelet alkalmazása során jelentkező kihívások

Noha a rendelet összességében véve pozitív hatást gyakorolt a robbanóanyag-prekurzorokhoz való hozzáférés csökkentése, és a felettük gyakorolt ellenőrzés fokozására, a jogszabály alkalmazása során több probléma és kihívás merült fel. Az e szakaszban említett példák nem feltétlenül tükrözik minden tagállam és gazdasági szereplő, vagy azok túlnyomó többségének tapasztalatait. Mindazonáltal eléggé széles körű hatást fejtettek ki ahhoz, hogy ne csupán valamely egyedi tagállam vagy szereplő sajátos körülményeiknek tulajdoníthatók legyenek.

A tagállamok illetékes hatóságai számára az jelenti a legfontosabb kihívást, hogy a rendelet korlátozásai és ellenőrzései nagyszámú szereplőt érintenek. Mivel a rendelet által érintett sok vegyi anyag és keverék háztartási termék, az ellátási lánc jóval szélesebb körű, mint az egyedi ellenőrzési rendelkezések hatálya alá tartozó egyéb termékek (pl. kábítószer-prekurzorok) esetében. Következtetésképpen az illetékes hatóságok számára nem egyszerű elérni a robbanóanyag-prekurzorok ellátási láncában tevékenykedő összes gazdasági szereplőt, és tájékoztatni őket a kötelességeikről. Az illetékes hatóságok azonban – a vegyipart és a kiskereskedelmi ágazatot képviselő szövetségekkel együttműködésben – tájékoztató kampányokat végeznek, valamint a szereplőknek – a gyártóktól és a kiskereskedőkig, a nagyvállalatoktól a kis független boltokig, és az internetes értékesítőktől a piacterekig terjedő – széles körével folytatnak párbeszédet.

A tagállami hatóságok számára további nehézséget jelent az internetes értékesítésre, az importra, és az EU-n belüli mozgásokra vonatkozó korlátozások és ellenőrzések megvalósítása. A nagy volumenű termékeket gyakran szállítják és értékesítik nagyobb mennyiségekben (pl. műtrágyák), és ezért viszonylag könnyebb azokat azonosítani és ellenőrizni. Ezzel szemben más termékeket kis mennyiségekben és volumenben értékesítenek, és így nehezen szűrhető ki, amikor Európán keresztül szállítják azokat. E probléma kezelése céljából a bűnüldöző- és vámhatóságok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy például a hatóságok közötti együttműködés és az uniós szintű információcsere erősítésével azonosítsák a jogellenes beszerzési és birtoklási eseteket.

A gazdasági szereplők számára – különösen a kiskereskedelmi ágazatban – a rendelet hatálya alá tartozó termékek azonosítása jelentette a legnagyobb nehézséget. A korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorokat tartalmazó termékeket megfelelően címkézni kell. Ha ez nem történik meg az ellátási lánc korai szakaszában, a kiskereskedelmi szintű szereplők számára nehézséget okoz annak megfelelő ellenőrzése, hogy a címke elhelyezésre került, és alkalmazni kell a korlátozásokat. Ezenfelül a rendelet II. mellékletében felsorolt, nem korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorokat nem kell címkézni. A gazdasági szereplőknek – különösen, ahol nagy a munkaerő fluktuációja – jelentős időt kell fordítaniuk az aggályos termékek azonosítására és a személyi állományuk megfelelő képzésére.

Az Unión belüli határokon átnyúló üzleti tevékenységet végző gazdálkodók számára szintén nehézséget jelent, hogy alkalmazkodjanak az egyes tagállamok különböző rendszereinek sajátos jellegéhez. A rendelet lehetővé teszi a tagállami hatóságoknak, hogy meghatározzák a jogszabály területükön történő alkalmazásának legfontosabb szempontjait. Következtetésképpen a gazdasági szereplőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen típusú rendszer alkalmazandó a termék célországát jelentő konkrét tagállamban, továbbá regisztrálniuk kell az értékesítést, és megfelelően ellenőrizniük kell az értékesítési engedélyt vagy tilalmat. Egyes vállalatok szilárd átvilágítási eljárásokkal rendelkeznek, amelyek megkönnyítik a bonyolult szabályozási kereteknek való megfelelést. Ez azonban időigényes folyamat az ilyen eljárásokkal nem rendelkező, gyakran kis méretű vállalatok számára.

Végezetül azok a gazdálkodók, akik lakossági személyek és más típusú végfelhasználók számára is értékesítenek, nehézségekről számoltak be annak ésszerű bizonyossággal történő értékelése tekintetében, hogy a korlátozott terjesztésű anyagot beszerző személy kereskedelmi, üzleti vagy foglalkozásszerű tevékenységéhez kapcsolódó, vagy egyéb célokból jár-e el. A rendelet ugyanis nem határoz meg konkrét kritériumokat a szakmainak minősülő tevékenység értékelésére vagy a szakmai hitelesség ellenőrzésére nézve. Ezek mérlegelése a tagállami hatóságok feladata, és ennek következtében a kritériumok eltérőek lehetnek a különböző területeken.

A Bizottság számára folyamatos kihívást jelent, hogy lépést tartson a változó biztonsági fenyegetéssel. A Bizottság a tagállamoktól érkező információkra támaszkodik annak érdekében, hogy az új vegyi anyagok használatához, vagy a felsorolt anyagok új koncentrációihoz igazítsa a rendeletet. 2016-ban az állandó bizottság keretében folytatott erőfeszítések következtében három veszélyt jelentő anyagot vettek fel a II. mellékletbe (lásd a 4. szakaszt).

A Bizottság kiemelten kezeli a fent említett kihívások megoldását. A Bizottság – az állandó bizottsággal szorosan együttműködve – ki fogja használni a rendelkezésére álló eszközöket (beleértve a jogalkotási aktusokat, az iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt és a gyakorlati támogatást), hogy javítsa a tagállami hatóságok és a gazdálkodók kapacitását feladatkörük teljes bizalommal történő ellátására.

3.2.    A rendszer további szigorításának és harmonizálásának kívánatossága és megvalósíthatósága

A terroristák által robbanóanyag-prekurzorok felhasználásával készített házilagos robbanószerkezetek továbbra is komoly, és folyamatosan változó veszélyt jelentenek. A Bizottság a hatályos rendelkezések maradéktalan végrehajtása mellett kiemelten mérlegeli, hogy milyen intézkedések és fellépések erősíthetnék a rendszert a jövőben 9 .

A rendelet változtatásai további terhet jelenthetnek a hatóságok, a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára. Annak érdekében, hogy a terhek nem legyenek aránytalanok a kitűzött célokhoz képest, a Bizottság 2017-ben megvizsgálja, hogy az alábbiakat célzó intézkedések milyen hatással, illetve költséggel és haszonnal járnának az érdekelt felekre nézve, és rendelkeznek-e egyszerűsítési lehetőségekkel:

A korlátozások és ellenőrzések szigorítása annak révén, hogy új aggályos anyagokkal egészítik ki a rendelet hatályát, és megerősítik a már a hatálya alá tartozó anyagokra vonatkozó korlátozásokat.

Az illetékes tagállami hatóságok arra vonatkozó kapacitásának fokozása, hogy figyelemmel kísérjék a robbanóanyag-prekurzorok értékesítését és birtoklását. Az illetékes hatóságoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mely gazdasági szereplők tesznek hozzáférhetővé a piacon robbanóanyag-prekurzorokat, valamint kik azok az egyének, akik korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorokat szereznek be, birtokolnak és használnak. A szóban forgó egyének köre felöleli a lakossági személyeket, valamint azokat, akik a foglalkozásukkal kapcsolatos célokból járnak el. A Bizottság e célkitűzést szem előtt tartva megvizsgálja, hogy milyen hatással járnak az olyan intézkedések, mint például az, ha arra kötelezik a gazdálkodókat, hogy regisztráljanak az illetékes hatóságnál, és rendszeresen nyújtsák be a tranzakciók nyilvántartását az illetékes hatóságoknak. A Bizottság mérlegeli továbbá az engedélyekre vonatkozó közös kritériumok létrehozatalának hatását abból a célból, hogy harmonizálja az engedélyek kiadására és elutasítására vonatkozó feltételeket, valamint megkönnyítse a kölcsönös elismerést a tagállamok között.

A tagállamok illetékes és bűnüldöző hatóságai azon kapacitásának fokozása, hogy felderítsék és kivizsgálják a rendelet esetleges megsértéseit. A Bizottság fontolóra vesz olyan intézkedéseket, amelyek gyanús tranzakciók, hiányok és lopások bejelentésére szolgáló rendszer erősítésére irányulnak, például annak révén, hogy biztosítják az esetleg a határokon túl is jelentős információk megosztását. A Bizottság emellett intézkedéseket mérlegel abból a célból, hogy megerősítse a rendszert a harmadik országokból származó robbanóanyag-prekurzorok bevezetése (vagyis importja), valamint a vámhatóságoknak az Unió külső határain betöltött operatív szerepe tekintetében.

Az ellátási lánc mentén tevékenykedő gazdasági szereplők kapacitásának fokozása A Bizottság intézkedéseket vesz fontolóra az információk vegyipari és kiskereskedelmi ellátási lánc mentén történő továbbításának javítása érdekében, például a rendelet címkézésre vonatkozó rendelkezésének újbóli vizsgálata révén. A Bizottság lehetőség szerint törekedni fog a gazdálkodók jogbizonytalanságának csökkentésére is.

A Bizottság ezzel egyidejűleg újból megvizsgálja az ammónium-nitráttal kapcsolatos előírásoknak a REACH-ből (1907/2006/EK rendelet) 10 a rendeletbe 11 való áthelyezését, a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló első eredményjelentésében 12 jelzetteknek megfelelően, megvizsgálja továbbá azokat az uniós finanszírozású kutatási projekteket, amelyek alkalmasak lehetnek a házi készítésű robbanóanyagok jelentette veszély csökkentésére, például annak révén, hogy semlegesítik egyes anyagok és termékek robbanásveszélyes tulajdonságait.

A Bizottság olyan nem jogalkotási aktusokat és mérlegel, amelyek tovább szigoríthatják a rendszert. Ez például az Europol szerepének erősítésével érik el oly módon, hogy alcsoportokat hoznak létre az állandó bizottságon belül az egyedi kihívások (pl. az internetes értékesítés ellenőrzésének elérhetősége, vagy a vámhatóságok szerepe) megvitatása céljából, elősegítik a nemzeti kapcsolattartó pontok üléseit és javítják a regionális szintű együttműködést.

3.3.    Annak kívánatossága és megvalósíthatósága, hogy a rendelet hatályát kiterjesszék a foglalkozásszerű felhasználókra

A rendelet által megszabott korlátozások csak a „lakossági személyeke” vonatkoznak. A kereskedelmi, üzleti vagy foglalkozásszerű tevékenységéhez kapcsolódó célokból eljáró személyek (a továbbiakban együttesen: foglalkozásszerű felhasználók) továbbra is korlátozások nélkül hozzájuthatnak a korlátozott terjesztésű prekurzorokhoz.

A foglalkozásszerű felhasználók számára biztosított mentesség 1) arra a feltevésre épül hogy az ilyen típusú felhasználók nem használják a robbanóanyag-prekurzorokat házi készítésű robbanóanyagok tiltott előállítására és/vagy 2) azon alapul, hogy aránytalanul terhesnek tartanák a gazdasági szereplőkre nézve, ha ilyen típusú felhasználókra is kiterjesztenék a korlátozásokat.

A Bizottság mindazonáltal lehetséges biztonsági résnek tekinti a foglalkozásszerű felhasználóknak a rendelettel megszabott korlátozások alóli mentességét. A Bizottság ezért olyan új intézkedéseket mérlegel, amelyek a foglalkozásszerű felhasználókra is kiterjesztik a rendelet hatályát, miközben alaposan kivizsgálja a gazdasági szereplőkre háruló terheket. A gazdálkodók például regisztrálhatnának minden foglalkozásszerű felhasználót érintő tranzakciót, és az illetékes hatóságok ellenőrzése számára rendelkezésre álló nyilvántartást vezethetnének.

A fentiek jobb betekintést biztosítanának az illetékes és bűnüldöző hatóságok számára abba, hogy ki és milyen célból, mely prekurzorokhoz fér hozzá. Emellett megkönnyítenék az állítólagos visszaélési esetek korai kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását.

A Bizottság ezenfelül fontolóra veszi a „foglalkozásszerű felhasználó” harmonizált fogalommeghatározásának, valamint a szakembernek minősülő személyek meghatározására vagy a szakmai hitelesség ellenőrzésére vonatkozó közös kritériumok bevezetését.

3.4.    Annak kívánatossága és megvalósíthatósága, hogy a jegyzékben nem szereplő robbanóanyag-prekurzorokat a gyanús tranzakciókra, a hiányokra és a lopásokra vonatkozó jelentéstételi rendelkezések hatálya alá vonják

A Bizottság nem tervezi, hogy a gyanús tranzakciókra, a hiányokra és a lopásokra vonatkozó jelentéstételi rendelkezéseket alkalmazza „a jegyzékben nem szereplő robbanóanyag-prekurzorok” általános kategóriájára. Ez aránytalan terhet és indokolatlan mértékű bizonytalanságot jelentene a gazdasági szereplők számára, akik nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy egy adott időpontban mely vegyi anyagok használhatók fel robbanóanyag-prekurzorként.

A Bizottság mindazonáltal lényegesnek tartja a II. melléklet szükséges gyakoriság szerinti frissítését, hogy kiegészítsék azt a robbanóanyag-prekurzorként veszélyt jelentő konkrét anyagokkal, és ennek érdekében már gyakorolta is a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörét (lásd a 4. szakaszt).

A Bizottság ezenfelül megvizsgálja annak jelentőségét, hogy új anyagkategóriákkal egészítsék ki a II. mellékletet. Például – többek között gazdasági szempontból – értékeli annak hatását, ha felvennék a mellékletbe a magas nitrogéntartalmú műtrágyákat, valamint a felsorolt nitrátsók összes hidrátját, ahhoz hasonlóan, ahogyan a 273/2004/EK rendelet 13 felvette a kábítószer-prekurzor sókat.

A fenti kiegészítések megszüntetnék a rendelet jelenlegi hiányosságait, és a gazdasági szereplők feladatát is megkönnyíthetnék az arra vonatkozó iránymutatások egyszerűsítésével, hogy mely anyagok aggályosak. A Bizottság mindazonáltal bármely javaslat elfogadása előtt megvizsgálja a kiegészítések pontosan milyen hatást gyakorolnak az ellátási láncra.

4.    A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ELFOGADÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁSKÖR GYAKORLÁSA

A rendelet 12. cikke szerint a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. mellékletben rögzített határértékek módosítására vonatkozóan, amennyiben erre az anyagok robbanóanyag-prekurzorként történő visszaélésszerű felhasználása terén bekövetkezett fejleményekhez való igazodás céljából vagy a kutatási és tesztelési eredmények alapján szükség van. A Bizottság további anyagoknak a II. mellékletbe való felvételével kapcsolatosan is elfogadhat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amennyiben erre az anyagok robbanóanyag-prekurzorként történő visszaélésszerű felhasználása terén bekövetkezett fejleményekhez való igazodás céljából szükség van.

2016-ban a Bizottság gyakorolta a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörét annak érdekében, hogy három anyagot felvegyen a II. mellékletbe:

A Bizottság (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendelete a 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alumíniumpor II. mellékletben szereplő robbanóanyag-prekurzorok listájára történő felvétele tekintetében történő módosításáról 14 ;

A Bizottság (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendelete a 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a magnézium-nitrát-hexahidrát II. mellékletben szereplő robbanóanyag-prekurzorok listájára történő felvétele tekintetében történő módosításáról 15 ; valamint

A Bizottság (EU) .../... felhatalmazáson alapuló rendelete a 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a magnéziumpor II. mellékletben szereplő robbanóanyag-prekurzorok listájára történő felvétele tekintetében történő módosításáról 16 .

A fenti anyagoknak a II. mellékletbe történő felvételét a tagállamok javasolták az állandó bizottságnak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során a Bizottság – a rendelet előírásainak megfelelően – kikérte az érdekelt felek, különösen a vegyipar és a kiskereskedelmi ágazat véleményét, továbbá közzétett egy elemzést, amely igazolja, hogy az anyagok felvétele nem róna aránytalan terhet a gazdasági szereplőkre, illetve a fogyasztókra. Az állandó bizottság tagjai és megfigyelői megvitatták, és nagy vonalakban támogatták a kiegészítéseket. Az elfogadást megelőzően a Bizottság nyilvános konzultációra bocsátotta a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét 17 . A Bizottság az eljárás és a döntéshozatal folyamán gondoskodott a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

Az e jelentés által lefedett időszak során a Bizottság nem használta felhatalmazását az I. mellékletbe foglalt határérték módosítására.

Jóllehet a Bizottság jelenleg nem azonosított további olyan anyagokat, amelyeknek a jelentéstételi követelmény alá kellene tartozniuk, illetve olyan korlátozott terjesztésű robbanóanyag-prekurzorokat, amelyek határértékeit célszerű volna megváltoztatni, a jövőben felmerülhetnek ilyen igények, és ezeket a közbiztonság megóvása érdekében gyorsan kezelni kellene felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. A Bizottság ezért azon az állásponton van, hogy a rendelet által számára biztosított felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört – a rendelet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően – célszerű volna ötéves időszakra hallgatólagosan meghosszabbítani.

5.    KÖVETKEZTETÉS

A 98/2013/EU rendelet hatálybalépése elősegítette, hogy kevésbé lehessen hozzáférni azokhoz a veszélyes robbanóanyag-prekurzorokhoz, amelyekkel visszaélhetnek házi készítésű robbanóanyagok előállítása céljából, mivel a jogszabály korlátozásokat és ellenőrzéseket vezetett be a legfontosabb aggályos anyagok vonatkozásában. A házi készítésű robbanóanyagok azonban továbbra is komoly, és folyamatosan változó fenyegetést jelentenek. Az Unióban, ahol biztosított a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, az európai polgárok és lakosok uniós szintű fellépést várnak el a terrorizmussal szemben. Ezért a Bizottságnak, a tagállamoknak és a robbanóanyag-prekurzorok európai ellátási láncának együttesen kell fokozniuk a hatályos rendelkezések maradéktalan végrehajtására és azon intézkedések és fellépések azonosítására irányuló erőfeszítéseket, amelyek a jövőben megerősíthetik a házi készítésű robbanóanyagokkal szembeni rendszert.

A Bizottság – az állandó bizottsággal szorosan együttműködve – már megkezdte a rendelet felülvizsgálatát azáltal, hogy a II. mellékletbe felvett három robbanóanyag-prekurzort. Ez fontos lépés a veszélyt jelentő anyagok ellenőrzésének javítása terén. A 2014. szeptember 2. óta szerzett gyakorlati végrehajtási tapasztalatok és a globális fejlemények azonban szükségessé teszik a rendelet további változtatásainak mérlegelését a korlátozások és ellenőrzések megvalósításában és érvényesítésében részt vevő valamennyi szereplő kapacitásának erősítése érdekében. A Bizottság e célt szem előtt tartva gondosan megvizsgálja több olyan új intézkedés hatását, amelyekre javaslatot tehet a közeljövőben.

(1)

   HL L 39., 2013.2.9., 1. o.

(2)

   Az E03245 referenciaszámú csoport, lásd az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=3245&NewSearch=1&NewSearch=1 .

(3)

   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján.

(4)

   E-18/16. sz. EFTA-bírósági ügy.

(5)

   Az intézkedések jegyzéke elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/index_en.htm .

(6)

   8311/08 tanácsi dokumentum.

(7)

    http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/docs/guidelines_on_the_marketing_and_use_of_explosives_precursors_en.pdf .

(8)

   A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 98/2013/EU rendelet végrehajtását előkészítő tanulmány (2016. november) amelyet az ENCO koordinált az Európai Bizottság számára az alábbi szolgáltatási keretszerződés alapján: HOME/2014/ISFP/PR/CBRN/0025 – 1. tétel.

(9)

   COM(2015) 624 final.

(10)

   HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(11)

   A Bizottság áthelyezésre vonatkozó álláspontját a rendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján igényelték, és a COM(2015) 122 final dokumentumban került kifejtésre.

(12)

   COM(2016) 670 final.

(13)

   Az Európai Parlament és a Tanács 273/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a kábítószer-prekurzorokról (HL L 47., 2004.2.18., 1. o.).

(14)

   C(2016) 7647 final.

(15)

   C(2016) 7650 final.

(16)

   C(2016) 7657 final.

(17)

   A minőségi jogalkotási program részeként a Bizottság örömmel fogadta a jogszabálytervezetek vonatkozásában a közvéleménytől érkezett visszajelzéseket, és közzétette azokat az alábbi internetcímen: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/share-your-views_en .