Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016PC0786

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM/2016/0786 final - 2016/0389 (COD)

Brüsszel, 2016.12.9.

COM(2016) 786 final

2016/0389(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról,

valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 429 final}
{SWD(2016) 430 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A politikai döntéshozók további mezőgazdasági statisztikai adatokat igényelnek a jelenlegi politikák és az esetleges változtatások tervezéséhez, nyomon követéséhez, valamint azok hatásának és hatékonyságának értékeléséhez. E változtatások pl. a mezőgazdaság környezeti hatásával és a fenntartható gazdálkodási módszerekkel kapcsolatosak. Az európai agrárstatisztikai információs rendszer (a továbbiakban: EASS) értékelése arra a következtetésre jutott, hogy noha a mezőgazdasági statisztikák fő felhasználói nagyon elégedettek a mezőgazdasági statisztikák részletességének mértékével és minőségével, annak nem örülnek, hogy bizonyos konkrét adatok hiányoznak (ellátási mérlegek, termőföld vételi és bérleti árak, táplálékáramlások, környezettel kapcsolatos és egyéb adatok), továbbá hogy a rendszer túl merev, és ez nem teszi lehetővé új adatgyűjtések gyors bevezetését.

Az uniós szinten használatos mezőgazdasági statisztikák forrásai sokrétűek: statisztikai felmérések, adminisztratív adatok, mezőgazdasági üzemek és egyéb vállalkozások adatai, mezőgazdasági összeírás és mintavételek formájában a gazdaságok szintjén rögzített adatok. A jelenlegi javaslat a mezőgazdasági statisztikai adatok fent említett utolsó forrására vonatkozik.

A gazdasági és mezőgazdasági háztartási szintű európai statisztikák előállítására szolgáló jelenlegi rendszer az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapul 1 . Az adatokat mintavétel, és tízévenkénti összeírás útján gyűjtik. Az e rendelet keretében végzett legutóbbi felmérés a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés.

Ez a kezdeményezés a Célravezető és hatásos szabályozás program (a továbbiakban: REFIT) részét képezi, és a 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégia első lépését jelenti. E stratégia az EASS egészének korszerűsítésére, valamint az adatgyűjtés hatékonyságának és relevanciájának növelésére irányul. A stratégiában szereplő két javasolt rendelet – amelyek közül az elsőre e dokumentumban teszünk javaslatot – hivatott garantálni a mezőgazdasági adatok hosszú távú összehasonlíthatóságát és következetességét. Az EASS-nek kellően erősnek és hatékonynak kell lennie, és biztosítania kell a statisztikák kiváló minőségének fenntartását — ez komoly kihívást jelenthet e terület folytonos változása miatt. Ezen első rendeletnek gondoskodnia kell az európai gazdaságszerkezeti felmérések folyamatosságáról, így biztosítva az idősorok következetességét a gazdaságok szintjén gyűjtött adatok iránti új és felmerülő igények teljesítése mellett.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A statisztikáknak megbízhatóaknak és kiváló minőségűnek kell lenniük annak érdekében, hogy a politikai döntéshozók, vállalkozások és az állampolgárok megfelelő, tényekkel alátámasztott döntéseket hozhassanak. Az ilyen minőségű statisztikák biztosítása azonban kihívást jelent az európai statisztikai rendszerrel (ESR) szemben: az adatok iránti folyamatosan növekvő igény és a statisztikai felmérésekre választ adóknak a terhek csökkentése iránti nyomása együttesen nyomást gyakorol a statisztikák előállítására. A legújabb statisztikai kezdeményezések ennek következtében az európai statisztikai rendszeren belüli koordináció és együttműködés egyszerűsítését és javítását célozzák annak érdekében, hogy az európai statisztikák előállítását hatékonyabbá tegyék és csökkentsék a válaszadók terheit. Ennek egyik példája az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet 2 , amelyet 2015-ben módosítottak az ESR irányításának egyértelművé tétele, valamint a koordináció és együttműködés eszközeinek uniós és nemzeti szinten történő javítása céljából. Egyéb korszerűsítési kezdeményezések – például ez a javaslat – a Bizottság REFIT-kezdeményezésének részét képezik, és céljuk az európai statisztikák előállításának egyszerűsítése és ésszerűsítése a célzott tárgykörökben.

Az Eurostat által készített, és az európai statisztikai rendszerrel (ESR) egyeztetett agrárstatisztikai stratégia egyedi célkitűzései a következők:

magas színvonalú statisztikák készítése, amelyek megfelelnek a felhasználók hatékonysági és eredményességi igényeinek;

az agrárstatisztikai rendszer rugalmasságának és reagálási sebességének növelése;

a mezőgazdasági, erdészeti, földhasználati és környezeti statisztikák integrációjának javítása;

az agrárstatisztikák érzékeny és felelős irányítási struktúrájának kidolgozása;

az európai agrárstatisztikák harmonizációjának és koherenciájának javítása;

több statisztikai adat előállítása az adatszolgáltatási terhek csökkentése mellett, kihasználva az alternatív adatforrásokat és a hatékonyság javítási lehetőségeket.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A 2013–2017-es európai statisztikai program fő mozgatórugója az európai szakpolitikákat elősegítő, minőségi statisztikák iránti igény. A környezeti- és agrárstatisztikák az e program alapján történő statisztikai adat-előállítás három pillérének egyikét jelentik. A program releváns célkitűzései közé tartozik „a mezőgazdasági adatok gyűjtésének felülvizsgálata és egyszerűsítése a közös agrárpolitika 2013 utáni felülvizsgálatával összhangban”, valamint „a mezőgazdasági adatok gyűjtési folyamatainak átalakítása, különösen a szolgáltatott adatok minőségének és időszerűségének javítása érdekében.” A mostani kezdeményezés ezt a célkitűzést valósítja meg.

A jövőbeni európai agrárstatisztikai információs rendszer szintén hozzájárul majd a Bizottság tíz prioritása közül legalább négyhez, konkrétan az alábbiakhoz:

„1. Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak”;

„3. Stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika”;

„4. Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac”; valamint

„9. Erőteljesebb globális szerepvállalás”;

a munkahelyekre, a növekedésre, a beruházásokra, a mezőgazdasági megelőzési és mérséklési politikákra, az éghajlatváltozásra, a bioenergiára és a környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatszolgáltatás javítása, valamint a globális élelmiszer áramlások, fejlemények és kockázatok alaposabb megértése révén. Az agrárstatisztikák hasznosak lehetnek a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő, vagy az által érintett más uniós vagy tagállami prioritások esetében is.

Az agrárstatisztikák kiváló minőségű statisztikai bizonyítékot nyújtanak a közös agrárpolitika 2014 és 2020 közötti végrehajtásához és ellenőrzéséhez. A közös agrárpolitika fontos szerepet játszik a munkahelyteremtés, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításában az Unión belül. A közös agrárpolitika szerves részét képező vidékfejlesztési politika a szociális célkitűzései mellett arra irányul, hogy javítsa a mezőgazdasági termelés versenyképességét és fenntarthatóságát. A közös agrárpolitika az Unió teljes költségvetésének több mint 37 %-át teszi ki a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben.

Az agrárstatisztikákra egyre inkább szükség van olyan egyéb kulcsfontosságú uniós politikákhoz is, mint például a szociálpolitika, a környezetvédelmi és éghajlat-változási politika, a kereskedelempolitika, a regionális politika stb.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az európai statisztikák tekintetében a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikke jelenti. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges. A 338. cikk meghatározza az európai statisztikák készítésének követelményeit, és úgy rendelkezik, hogy ennek a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság jegyében és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének normáival összhangban kell történnie.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

Mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. Az európai statisztikai rendszer biztosítja a statisztikai információk infrastruktúráját. A rendszer úgy van kialakítva, hogy kielégítse a demokratikus társadalmakban a döntéshozatali folyamat körében felmerülő különféle felhasználói igényeket. A jelen rendeletre irányuló javaslat kidolgozásának célja az ESR-partnerek fő tevékenységeinek védelme a hatékonyság egyidejű fokozásával, és annak biztosítása, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetők legyenek a szükségtelen módosítások és az átfedések a munkavégzés során.

A javaslat hatálya alá tartozó tárgyalt statisztikák készítése jelenleg különböző uniós szintű szabályok alapján történik. A javaslat célja, hogy egyetlen keretben ésszerűsítse és korszerűsítse a gazdaságszintű statisztikák gyűjtését, az összes egyéb agrárstatisztikát pedig a másik keretrendeletbe foglalja bele. A politikai célok megvalósításához szükséges, az Unió egészére kiterjedő, összehasonlítható statisztikák készítése kizárólag uniós szintű fellépéssel lehetséges.

A statisztikai adatokkal szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy következetesek és összehasonlíthatók legyenek. Egyértelmű európai keret – vagyis a közös statisztikai fogalmakat, jelentéstételi formátumokat és minőségi követelményeket meghatározó európai jogszabály – hiányában a tagállamok nem tudják megvalósítani a szükséges következetességet és összehasonlíthatóságot.

A tagállamok független fellépésével nem érhető el megfelelően a javasolt fellépés célja, tehát az európai agrárstatisztikák ésszerűsítése. Hatékonyabban lehet fellépni uniós szinten, a javasolt jogi aktus hatálya alá tartozó tárgykörökre vonatkozó statisztikai információk összehasonlíthatóságát biztosító uniós jogszabály alapján. Eközben magát az adatgyűjtést a tagállamok végezhetik.

Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el ezen a területen.

Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az összes tagállamban azonos elvek alkalmazásával fogja biztosítani a mintavétel alapján készülő európai agrárstatisztikák minőségét és összehasonlíthatóságát. Hasonlóképpen biztosítani fogja, hogy az európai agrárstatisztikák relevánsak maradjanak, és azokat a felhasználók igényeihez igazítsák. A rendelet a statisztikák készítését költséghatékonyabbá fogja tenni, miközben tiszteletben tartja a tagállami rendszerek sajátosságait.

Az agrárstatisztikákra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat az 1950-es évek óta dolgozták ki. Az európai agrárstatisztikai információs rendszer (a továbbiakban: EASS) fejlődése azt mutatja, hogy az agárstatisztikák gyűjtési, feldolgozási és terjesztési eljárásainak közös kerete hatékonyabbá (költség-haszon) és eredményesebbé teheti az eljárásokat, és csökkentheti az azonosított minőségi problémák előfordulását.

A rendelet várhatóan mérsékelni fogja a válaszadókra, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokra, a vállalkozásokra és az állampolgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív terheket. Ezt különösen a következők révén valósítja meg: a fogalmak és módszerek szabványosítása, a párhuzamosságok megszüntetése, néhány területen a szükséges adattovábbítás gyakoriságának csökkentése, valamint a felmérések mellett többféle adatforrás fokozott használata.

Az arányosság elvével összhangban a javasolt rendelet a céljának eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

A javaslat célkitűzései és tartalma miatt a rendelet a legmegfelelőbb jogi aktus. Fontos közös uniós szakpolitikák, mint például a közös agrárpolitika szervesen összefüggnek az összehasonlítható, harmonizált és kiváló minőségű, európai szintű agrárstatisztikákkal. Ezek legmegfelelőbben rendeletek útján biztosíthatók, amelyek közvetlenül alkalmazandóak a tagállamokban, és nincs szükség a nemzeti jogba való előzetes átültetésükre. A rendeletek lehetővé teszik a minden tagállamban azonos részletességű adatgyűjtést, valamint előírják közös szabványok, fogalommeghatározások és módszerek alkalmazását. Ez biztosítja az uniós szakpolitikákat szolgáló, magas színvonalú, összehasonlítható statisztikák hatékony és időszerű elkészítését. Irányelvek nem lennének alkalmasak a kívánt harmonizáció hasonló szintjének biztosítására, mivel az adatminőség 28 különböző törvényhozás döntéseitől függene.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Bár ezt a kezdeményezést a minőségi jogalkotásra vonatkozó új iránymutatás (COM(2015)215) elfogadását megelőzően indították, a már rendelkezésre álló információk és dokumentumok alapján elvégezték a jelenlegi helyzet értékelését. Ezenfelül az Eurostat hatályos jogszabályok értékelésére szolgáló szabványrendszere 3 alkotta az egész eljárás központi elemét.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az Eurostat az európai statisztikai rendszerben folytatott szoros, összehangolt és rendszeres együttműködés keretében, az Eurostat, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok és az összes egyéb érintett hatóság közötti, hosszú időre visszanyúló partnerségre építve valósítja meg az európai agrárstatisztikák fejlesztését, előállítását és terjesztését.

Az európai agrárstatisztikákban érdekeltek fő kategóriái az adatok előállítók (a nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok, valamint az Eurostat), a válaszadók (gazdák, gazdaszervezetek és vállalkozások), és a felhasználók (magán és állami döntéshozók, különösen a Bizottság más főigazgatóságai; kutatók és újságírók). Széleskörű konzultációt folytattak az említettekkel a problémákról és a fennálló helyzethez képest kívánt változtatásokról, ezek adatigényeikről és prioritásairól, a problémák megoldására rendelkezésre álló lehetséges szakpolitikai alternatívákról, a javasolt intézkedések hatásairól, a stratégia konkrét megfogalmazásáról, amint az alábbi áttekintő táblázatban bemutatjuk. Az alábbiak voltak e konzultációk fő fórumai: az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság (a továbbiakban: CPSA) és utódja az Agrárstatisztikai Igazgatók Csoportja (a továbbiakban: DGAS) ülései és szemináriumai (a nemzeti statisztikai hivatalok agrárstatisztikai igazgatói, nemzetközi szervezetek, gazdaszervezetek, adatszolgáltatók, adatfelhasználók és mások), az ESR-bizottság ülései (a nemzeti statisztikai hivatalok főigazgatói esetében), valamint a rendszeresen ütemezett konzultációk és meghallgatások (a Bizottság főigazgatóságai esetében).

A 2020-ig tartó agrárstatisztikai stratégiáról szóló érdekelti konzultációk áttekintése

A problémákra és a változtatásokra vonatkozó konzultáció

A szükségletekre és a prioritásokra vonatkozó konzultáció

Az alternatívákra és a hatásokra vonatkozó konzultáció

Előállítók

2014. májusi ESR-bizottsági ülés

2009 óta tartott CPSA ülések és szemináriumok

A DGAS 2015. júliusi ülése, a 2015. novemberi ESR-bizottsági ülés

Adatszolgáltatók

2009 óta tartott CPSA szemináriumok

2015. augusztus és november közötti nyilvános konzultáció

Felhasználók

2015. augusztus és november közötti nyilvános konzultáció    
2014 óta tartott írásbeli konzultációk és meghallgatások

A 2015. augusztus és november között végzett nyilvános konzultációt és az eredményeket részletesen ismertettük egy külön jelentésben 4 .

A fenti konzultációk főbb eredményei – amelyek a 2020-ig tartó agrárstatisztikai stratégia és ennek következtében e rendelet lényegét alkotják – háromfélék:

A jelenlegi uniós agrárstatisztikai jogszabályok nem szolgálják ki megfelelően az új és a felmerülő adatigényeket, mivel az adatok nyújtását nem foglalták bele a jogalkotási aktusokba, és az aktusok nem eléggé rugalmasak és integráltak ahhoz, hogy időszerű választ adjanak az új szükségletekre. Ezenfelül az 1166/2008/EK rendelet – amely az EASS központi eleme – 2018-tól nem biztosít semmiféle statisztikai adatot.

Az említett új adatszükségletek főként az új mezőgazdasági fejleményekből, a felülvizsgált jogszabályokból és a változó szakpolitikai prioritásokból, különösen a közelmúltban megreformált közös agrárpolitikából erednek.

Az adatgyűjtés nem harmonizált és koherens, mivel új adatszükségletek merülnek fel, a jogszabályokat sok év alatt külön-külön dolgozták ki, és részben eltérő meghatározásokat és fogalmakat alkalmaznak a különböző agrárstatisztikai területeken.

Úgy érzékelik, hogy túl nagy az adatszolgáltatási teher, mivel az adatigények növekednek, az adatgyűjtés nem harmonizált, és az uniós és nemzeti szintű források folyamatosan zsugorodnak. Megerősítést nyert, hogy ez a teher akadályozza az adatgyűjtést és rontja az adatminőséget.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az Eurostat széleskörű megbeszéléseket folytatott a nemzeti statisztikai hivatalokkal a javaslatról. Munkacsoportokat, valamint akciócsoportokat és igazgatói csoportokat hozott létre, amelyek rendszeres konzultációt folytattak a javaslatról. A javaslatot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottságához is benyújtották.

Hatásvizsgálat

E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. Ez feltárja a jelenleg tapasztalható problémákat, több olyan szakpolitikai lehetőséget mutat be, amely alkalmazható lenne e problémák kezelésére, és megvizsgálja az egyes opciók társadalmi és gazdasági hatását.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2016 márciusában pozitív véleményt adott a hatásvizsgálatról.

A hatásvizsgálat megállapítása szerint az EASS terén felmerülő problémák három fő tényezőn alapulnak:

(1)nem megfelelően elégítik ki az új és a felmerülő adatszükségleteket;

(2)az adatgyűjtések nem eléggé harmonizáltak és koherensek;

(3)túl nagynak érzékelik az adatszolgáltatási terhet.

A következő szakpolitikai alternatívákat vizsgáltuk meg a feltárt problémák kezelésének módozataiként:

Szakpolitikai alternatíva

Leírás

1.    Alapforgatókönyv – nincs uniós fellépés a strukturális agráradatok tekintetében

Ha nem születne uniós fellépés, annak az lenne a következménye, hogy az 1166/2008/EK rendelet hatályát vesztené, és a strukturális agráradatok gyűjtése a tagállamok mérlegelési jogkörében maradna. A többi agrárstatisztikai jogszabály hatályban maradna, hasonlóan a jelenlegi helyzethez, a minőség azonban kevésbé lenne biztosított, mivel a mezőgazdasági összeírást gyakran arra használják fel, hogy aktualizálják a gazdaságok regiszterét, amit a mintavételes felmérések rétegezéséhez használnak.

2.    Az 1166/2008/EK rendelet meghosszabbítása

A 2018-ban hatályát vesztő 1166/2008/EK rendelet megújítása. Ez azt jelentené, hogy az 1966 óta hatályos jelenlegi rendszer változtatások nélkül folytatódna. A többi agrárstatisztikai jogszabály hatályban maradna, és a fennálló helyzet nem változna.

3.    Az agrárstatisztikák egységes jogi kerete

Az összes uniós agrárstatisztikára kiterjedő, teljesen új jogi keret létrehozása. Az agrárstatisztikákról szóló valamennyi jogszabályt egyetlen egységes keretrendeletbe integrálnák.

4.    Az agrárstatisztikák kétfázisú integrálása

Az agrárstatisztikák kétfázisú integrálása megőrizné a strukturális agrárstatisztikák folyamatosságát és korszerűsítését. Fokozatosan két új keretrendeletet vezetnének be: egy integrált mezőgazdaságüzem-statisztikai (a továbbiakban: IFS) rendeletet, valamint a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról (a továbbiakban: SAIO) szóló másik keretrendeletet.

A különböző szakpolitikai alternatívák részletes értékelését követően az alábbi következtetésre jutottunk:

Az 1. szakpolitikai lehetőség, „az alapforgatókönyv” kínálja a legrosszabb eredményeket szinte az összes dimenzióban, különösen hosszú távon, mivel az adatszükségletek és a erőforráskorlátok még sürgetőbbé válnának. A 2. szakpolitikai lehetőség, „a meghosszabbítás” csak korlátozott értéket biztosítana rövid távon, valamint hosszú távon súlyos kárt okozna az európai agrárstatisztikai információs rendszer működésében, mivel az még idejétmúltabbá és terhesebbé válna. A 3. és 4. szakpolitikai lehetőség, „az egyetlen keretrendelet” és „a kétfázisú integráció” – bár kezdeti beruházásokat és új uniós rendeleteket tesz szükségessé – kínálják a legjobb esélyeket a korábbam megfogalmazott célkitűzések költséghatékony megvalósítására, viszonylag alacsony kockázatokat jelentenek, a legpozitívabb közvetett hatásokkal rendelkeznek, és a legmegfelelőbben elégítik ki az érdekeltek igényeit. E szakpolitikai lehetőségek teljesítik továbbá a REFIT kezdeményezés kezdeti célját, vagyis azt, hogy a költség-haszon arány növelése és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) terheinek csökkentése érdekében aktualizálják az uniós jogszabályokat. A 4. opció emellett azzal a többlethaszonnal is jár, hogy kevesebb időzítési kockázattal jelent a jogalkotási eljárásban (mivel a Tanácsnak és a Parlamentnek legkésőbb 2018 végéig el kell fogadniuk a mezőgazdasági összeírásról szóló új rendeletet), és a kevésbé nehézkes jogszabályszerkezetnek köszönhetően némileg rugalmasabb. Ezért az Eurostat a 4. opciót részesíti előnyben a 3. választási lehetőséggel szemben.

Az európai agrárstatisztikai információs rendszer legfontosabb érdekelt felei, vagyis a Bizottság, mint adatfelhasználó, a nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok, mint adat előállítók, valamint a gazdák, mint adatszolgáltatók szintén a 4. választási lehetőséget részesítik előnyben.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat REFIT célja a szolgáltatott adatok lehető leghatékonyabb felhasználása, valamint a jelenlegi és jövőbeni európai agrárstatisztikai igények kielégítése, és ezzel egyidejűleg a válaszadói terhek csökkentése. Ezeket a célokat a jelenleg különálló rendeletek hatálya alá tartozó különféle európai statisztikai adatgyűjtések egységes keretbe foglalásával fogják megvalósítani.

Az adat előállítókra és adatszolgáltatókra háruló, modellezett forgatókönyvek alapján kiszámított költségek csökkentésének részleteit a hatásvizsgálat tartalmazza (5. szakasz: „Hatásvizsgálatok” és IV. melléklet: „Hatásvizsgálati módszertan”).

A javaslat célja a mikrovállalkozások és a kkv-k terheinek csökkentése a felmérési küszöbértékek emelésével.

A javaslat az alábbiak kihasználása révén elősegíti a támogató információs és kommunikációs technológia interoperabilitását és újrafelhasználhatóságát:

Az adatsorokra vonatkozó azonos technikai előírások. A technikai előírások tartalmazni fogják a változók számát és leírását; a statisztikai besorolásokat; a statisztikai sokaságokat; a megfigyelési egységeket és a válaszadók jellemzőit; a referencia-időszakokat és -időpontokat; valamint a földrajzi lefedettségre a mintajellemzőkre, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és varianciabecslés technikai szempontjaira vonatkozó követelményeket.

Ugyanezek a standardok vonatkoznak az Eurostat és a tagállamok közötti információ-benyújtásra, valamint -cserére és -megosztásra. A standardok a koncepciókra, eljárásokra és termékekre is ki fognak terjedni, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

Amennyiben az adatok minősége megfelel a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeknek, a tagállamoknak képesnek kell lenniük többféle forrásból – ideértve a különböző módszerek és innovatív megközelítések alkalmazásával nyert adatokat is – származó adatok előállítására, amennyiben ezek a források biztosítják az összehasonlítható, és a rendelet által előírt konkrét követelményeknek megfelelő adatok előállítását.

Alapjogok

A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét. A javaslattal kapcsolatos legfontosabb szempont annak a személyes adatok védelmére gyakorolt esetleges hatása (amelyre vonatkozó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke, az EUMSZ 16. cikke és másodlagos jogszabályok rögzítik 5 ). Azonban a kiválasztott szakpolitikai lehetőségek egyike sem változtatna a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseken. A statisztikákra vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok kötelezik a nemzeti statisztikai hivatalokat az adatvédelem biztosítására. Szigorú szakpolitikai intézkedéseket írnak elő például annak biztosítására, hogy a válaszadók személye titokban maradjon, vagy a nyilvántartások névtelensége, és a kérdőívekre adott válaszok védelme érdekében.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat a 2019–2020-as évekre gyakorolt pénzügyi hatást ( a lehetséges pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi kerettől függően 2028-ig terjedhet).

A jelenlegi többéves keret szerinti teljes előirányzat becsült összege 40 millió EUR. A költségvetési vonzatok részletes leírását a pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javasolt rendeletet az Európai Parlament és a Tanács várhatóan 2017-ben fogadja el, majd röviddel ezután a Bizottság elfogadja a végrehajtási intézkedéseket.

A tagállamok várhatóan 2022-ben kezdik meg az új rendelet szerinti adatszolgáltatást a Bizottság részére.

A javasolt jogalkotási eszköz az EASS részét képezi, amelyet teljes körűen értékelni fognak, többek között annak érdekében, hogy felmérjék annak hatékonyságát és hatásosságát a kitűzött célok elérése terén, valamint hogy eldöntsék, szükség van-e új intézkedésekre vagy módosításokra.

Az előállított statisztikák éves megfelelőség-ellenőrzése

Az Eurostat éves megfelelés-értékeléseket végez. Ezek az értékelések kiterjednek az adatok rendelkezésre állására, minőségére, pontosságára, és a nem megfelelés esetén tett nyomonkövetési intézkedésekre.

Az uniós jogszabályok előírásai szerint a tagállamok kötelesek az agrárstatisztikákra vonatkozó releváns számadatokat szolgáltatni a Bizottságnak. Az említett számadatok továbbítására szigorú határidők vonatkoznak, amelyeket tiszteletben kell tartani az uniós statisztikák helyes kezelése, terjesztése és hasznossága érdekében, mivel a hiányzó vagy hiányos adatok hiányosságokhoz vezetnek a rendelkezésre álló információk tekintetében (vagyis nem lehet kiszámítani az uniós aggregátumokat és a tervezett ütemtervek szerint közzétenni az adatokat).

2015. április 29-én módosították a 223/2009/EK rendeletet, amely az európai statisztikai rendszer és az európai statisztikák előállítására vonatkozó összes ágazati jogszabály alapvető jogi kerete.

Bár az időszerűség, a pontosság és a teljesség már az agrárstatisztikák kellő időben történő terjesztésére szolgáló éves megfelelőség-értékelések során is fontos tényezőnek számítanak, az európai statisztikai rendszerben előállított statisztikák iránti bizalom megszilárdítása érdekében még több figyelmet kell majd fordítani az említett, és más minőségi dimenziókra.

Az EASS folyamatos javítása: az új adatszükségletek és új adatforrások azonosítása, a koherencia javítása, a terhek csökkentése

Az Eurostat jelenleg éves egyeztetéseket folytat a Bizottság más szolgálataival. E meghallgatások egyik fontos pontja a vonatkozó munkaprogramokkal kapcsolatos információcsere. A szóban forgó meghallgatások hivatalos fórumot biztosítanak az új statisztikákkal kapcsolatos jövőbeni igények felmérésére, valamint a rendelkezésre álló statisztikák hasznosságának felülvizsgálatára.

A más bizottsági szolgálatokkal, nemzeti statisztikai hivatalokkal és más nemzeti hatóságokkal folytatandó további együttműködésre a hierarchia különböző szintjein kerül sor, a munkacsoportok ülésein és szemináriumain, az igazgatók csoportjának ülésein, az ESR-bizottság ülésein, valamint a gyakori kétoldalú eszmecserék keretében. Kitüntetett figyelmet fognak fordítani az uniós jogszabályok alapján kezelt adminisztratív adatok és egyéb információforrások azonosítására, valamint a statisztika-előállítás megfelelőségének értékelésére annak érdekében, hogy megállapodásokra jussanak a statisztikák stabilitásáról, hozzáférhetőségéről és a statisztikai igények megfelelőbb kiszolgálása érdekében történő esetleges kiigazításáról. Továbbá rendszeres felméréseket és értékeléseket fognak folytatni az európai agrárstatisztikák javítására és a terhek csökkentésére kínálkozó lehetőségek (ez például az alacsony költséghaszon arányú változók törlésével érhető el) azonosítása érdekében. Az új, rugalmasabb jogi keret lehetővé teszi majd a kiigazításokat.

A szóban forgó kiigazításokat és a jogi keret általános működését különösen a korábban felsorolt stratégiai célkitűzések alapján fogják ellenőrizni és értékelni.

Háromévenkénti ellenőrző jelentések

A megújult EASS működésének ellenőrzése, valamint a REFIT egyszerűsítési és tehercsökkentési céljainak e rendszerben való elérése érdekében háromévente rendszeres jelentést készítenek a teljes rendszer működéséről.

Értékelés

A második háromévenkénti ellenőrző jelentést a megújult európai agrárstatisztikai információs rendszer visszatekintő értékelése fogja helyettesíteni, ami a Bizottság értékelési iránymutatásainak megfelelően készül majd. Ezen értékelés szükség esetén alapot nyújthat a jogszabályok további felülvizsgálatához.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet 19 cikkből és öt mellékletből áll.

Amint az 1. cikkben szerepel, a rendelet célja a gazdaságok szintjére vonatkozó európai agrárstatisztikák keretének megteremtése, valamint annak előírása, hogy a strukturális adatokat integrálják más információkkal, mint például a termelési módszerekkel, a vidékfejlesztési intézkedésekkel, agrár-környezeti tényezőkkel és egyebekkel. A főbb fogalommeghatározások leírása a 2. cikkben található. A hatály és az alkalmazási terület leírása a 3. cikkben található. A javaslat lehetővé teszi és támogatja az adatgyűjtés új formáinak és alternatív adatforrásoknak a használatát, ideértve a közigazgatási adatokat és más forrásokat (4. cikk) is.

A rendelet által lefedett statisztikákról az 5., 6. és 7. cikkek rendelkeznek konkrét referencia-évek és -időszakok (10. cikk) tekintetében. Javasoljuk, hogy a jogalkotó hatalmazza fel a Bizottságot arra, hogy az felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben (5. cikk) felsorolt alapvető jellemzőknek az adminisztratív nyilvántartásokkal való összehangolásra korlátozott módosítása, valamint a IV. mellékletben (8. cikk) felsorolt modulok részletes tematikájának a jövőbeni felhasználói igények céljából gyűjtött adatok kiigazítása érdekében történő módosítása; továbbá az eseti felmérések során az egyedi felhasználói igények teljesítése (9. cikk) céljából.

A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására is fel kell hatalmazni az adatsorokra vonatkozó technikai előírások (8. cikk), valamint a minőségi jelentések (11. cikk) vonatkozásában. A minőségjelentésre vonatkozó követelmények összhangban vannak a 223/2009/EK rendelettel, amely referenciakeretet biztosít és előírja a tagállamok részére, hogy teljesítsék az említett rendeletben részletezett statisztikai elveket és minőségi kritériumokat.

Az adatokat előre meghatározott határidőkön belül kell továbbítani (12. cikk).

A rendelettervezet előírásai kiterjednek az alábbiak érdekében a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatásra is (13. és 14. cikk):

az adatok iránti igények teljesítése, valamint a minőség javítását vagy a költségek csökkentését, illetve mindkettőt célul tűző módszerek kidolgozása, továbbá a gazdaságok szintjére vonatkozó integrált statisztikák gyűjtésének és előállításának adminisztratív terhe;

az adatgyűjtések költsége;

az eseti adatgyűjtés.

Emellett a rendelet tartalmazza az Unió pénzügyi érdekeinek védelemére (15.cikk), valamint a felhatalmazás gyakorlására (16. cikk) vonatkozó szükséges rendelkezéseket is.

Az utolsó két cikk a bizottsági eljárásról (17. cikk), valamint a két, jelenleg hatályos rendelet hatályon kívül helyezéséről szól, amelyeket a rendelet vált fel teljes egészében (18. cikk).

A számosállategység-együtthatókra, a fizikai küszöbértékek jegyzékére, az alapvető strukturális adatokkal kapcsolatos jellemzők listájára, a modulokban lefedendő jellemzőkre, valamint a pontossággal kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes információkat az öt melléklet tartalmazza.

2016/0389 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról,

valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 2016-ig tartó keretet határoz meg a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó összehasonlítható uniós statisztikák elkészítéséhez. Az 1166/2008/EK rendeletet ezt követően hatályon kívül kell helyezni.

(2)Folytatni kell az Unióban 1966 óta végzett, a gazdaságok szerkezetére vonatkozó európai felmérések programját annak érdekében, hogy uniós szinten vizsgálják a mezőgazdasági üzemek szerkezetének tendenciáit, valamint biztosítsák az érintett szakpolitikák, különösen a közös agrárpolitika, a környezetvédelmi, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló politikák kialakításához, végrehajtásához, ellenőrzéséhez és értékeléséhez szükséges statisztikai tudásalapot.

(3)Az agrárstatisztikák nemzetközi értékelése vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO) agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégiájához, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottság (a továbbiakban: UNSC) 2010-ben jóváhagyott. Az európai agrárstatisztikáknak adott esetben követniük kell az agrár- és vidékstatisztikák javítására vonatkozó globális stratégia ajánlásait, valamint a FAO 2020-as mezőgazdasági összeírásra vonatkozó munkaprogramjában megfogalmazott ajánlásokat.

(4)A következő évtizedben a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó többcélú felmérési programot kell létrehozni a harmonizált, összehasonlítható és koherens statisztikák keretének biztosítása céljából.

(5)Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: ESR-bizottság) által 2015 novemberében létrehozott, a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia két keretrendelet elfogadását irányozza elő, amelyek a mezőgazdasági számlarendszer kivételével az agrárstatisztikák összes vonatkozását lefedik. Az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról szóló jelen rendelet az említett keretrendeletek egyike.

(6)A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó információk harmonizálása és összehasonlíthatósága céljából, valamint az egységes közös piacszervezés, és különösen a gyümölcs és bor ágazat jelenlegi szükségleteinek teljesítése érdekében, az 1337/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 7 2023-tól fogva a mezőgazdasági üzemek szintjén integrálni kell a strukturális információkkal. Az 1337/2011/EU rendeletet ezt követően hatályon kívül kell helyezni.

(7)A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó, az összes tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak ahhoz, hogy meghatározzák a közös agrárpolitika fejlesztését. A felmérésben használt mutatóknál ezért a lehető legnagyobb mértékben egységes osztályozásokat és közös fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.

(8)Legalább tízévente a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó általános összeírást kell végezni az Unióban a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a mintavételes felmérések rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. A legutóbbi összeírásra 2009/2010-ben került sor.

(9)A mezőgazdasági üzemekre és közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhet elkerülendő célszerű olyan küszöbértékeket megállapítani, amelyek kizárják a nem releváns egységeket azon alapegységek közül, amelyek tekintetében statisztikai adatokat gyűjtenek.

(10)Az agrárstatisztikáknak le kell fedniük a mezőgazdasági termelésre használt teljes területet, így a közös jogok alkalmazása miatt több mezőgazdasági üzem által használt földterületet is.

(11)Az adatszolgáltatási terhek csökkentés érdekében a nemzeti statisztikai hivataloknak és egyéb nemzeti hatóságoknak hozzá kell férniük a közigazgatási adatokhoz, amennyiben a szóban forgó adatokra szükség van az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez.

(12)Az európai agrárstatisztikai rendszer rugalmassága, valamint az agrárstatisztikák egyszerűsítése és korszerűsítése céljából a gyűjtött változókat különböző adatgyűjtési csoportokhoz (alapadatokhoz és modulokhoz) kell rendelni, amelyek eltérnek egymástól a gyakoriság vagy a reprezentativitás, illetve mindkettő tekintetében.

(13)Annak érdekében, hogy az agrár–környezetvédelmi politika kidolgozásához és az agrár–környezetvédelmi mutatók minőségének javításához további statisztikai adatok álljanak rendelkezésre, javítani kell a gazdaságok trágya- és vízhasználatára, valamint a mezőgazdasági termelési módszereire vonatkozó információgyűjtést.

(14)Az üzemek földrajzi adatai tekintetében a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 I. mellékletének megfelelő földrajzi rácsrendszert kell közös referenciakeretként alkalmazni.

(15)A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 9 megfelelően továbbított adatok titkosságát. Biztosítani kell a bizalmas adatok megfelelő védelmét, többek között a helymeghatározó paraméterek térbeli elemzésre való alkalmazásának korlátozásával és a közzétételre szánt statisztikai adatok megfelelő összevonásával. Ezért ki kell dolgozni a titoktartás védelmére és az adatok terjesztésének minőségi vonatkozásaira vonatkozó harmonizált megközelítést.

(16)Az e rendelet alapján történő személyesadat-kezelés az esettől függően a 95/46/EK irányelv és annak nemzeti végrehajtási rendelkezései és/vagy a 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik.

(17)Az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 létrehozta az Európai Unióban a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását, amely a gazdaságok releváns sokaságának meghatározása céljából kerül említésre e rendeletben.

(18)Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 szerint a területi egységeket a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti besorolásnak megfelelően kell meghatározni.

(19)A felmérés elvégzéséhez több évnyi finanszírozásra van szükség a tagállamoktól és az Uniótól. Ezért rendelkezni kell az e felmérési programok elősegítő uniós támogatásról, amelyet az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 szerinti Európai Mezőgazdasági Garanciaalap keretében nyújtanak.

(20)E rendelet az érintett többéves pénzügyi keret időtartamára szóló pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13 17. pontja értelmében. A rendelet rendelkezik a további felmérések költségvetésének a soron következő pénzügyi keretben történő létrehozásáról.

(21)Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az Unión belüli mezőgazdasági üzemekre vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, továbbá a következetesség és az összehasonlíthatóság miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket kell elfogadnia. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz és előírja, hogy a tagállamok tartsák be az abban a rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy európai statisztikai rendszerre (ESR) vonatkozó szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. Az említett ESR-szabványnak hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

(23)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően hatásvizsgálat készült annak érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott felmérési program középpontjában a célkitűzések hatékony elérése iránti igény álljon, valamint hogy a költségvetési korlátokat már a felmérési program tervezési szakaszától kezdődően figyelembe lehessen venni.

(24)Annak érdekében, hogy egységes feltételek biztosítsanak e rendelet végrehajtásához, a végrehajtási jogköröket a Bizottságra kell ruházni a III. mellékletben felsorolt jellemzők és a szolgáltatandó adatok technikai elemeinek leírása tekintetében, hogy eseti alapon meghatározza a megadandó adatokat, valamint megállapítsa a minőségi jelentések módozatait és tartalmi elemeit. E hatásköröket a 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 14 megfelelően kell gyakorolni.

(25)A főként a mezőgazdaság területén jelentkező új fejlemények, a felülvizsgált jogszabályok és a változó szakpolitikai prioritások nyomán felmerülő adatszükségletek figyelembevétele érdekében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell a Bizottságra ruházni a IV. mellékletben felsorolt részletes tematika módosítása tekintetében. Az összeegyezethetőség biztosítása és más adatforrások használatának megkönnyítése érdekében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört kell a Bizottságra ruházni a III. mellékletben felsorolt jellemzők módosítása tekintetében. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 15 lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(26)Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak.

(27)Konzultációra került sor az európai statisztikai rendszer bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági üzem szintű európai agrárstatisztikák keretét, valamint előírja a strukturális információk integrálását a termelési módszerekre, a vidékfejlesztési intézkedésekre és az agrár-környezeti tényezőkre vonatkozó adatokkal, valamint az egyéb kapcsolódó információkkal.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„mezőgazdasági üzem” („gazdaság”): önálló irányítású, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amely az 1893/2006/EK rendelet szerinti, az A.01.1., A.01.2., A.01.3., A.01.4., A.01.5 csoportba tartozó vagy az a A.01.6. csoporton belüli, „a mezőgazdasági terület gondozása, ápolása, ökológiájának megóvása” elnevezésű mezőgazdasági tevékenységeket végez az Európai Unió gazdasági területén, akár főtevékenységként, akár melléktevékenységként. Ami az A.01.49. besorolás szerinti tevékenységeket illeti, „a félvad, vagy vadállatok tenyésztése” (a rovarok tenyésztése kivételével) és „a méhek tartása, méz és méhviasz előállítása” tartozik a fogalom hatálya alá;

b)„közbirtok részét képező mezőgazdasági egység”: olyan földterületi egység, amelyre használati jogok vonatkoznak, és amelyet több mezőgazdasági üzem használ mezőgazdasági termelés céljára anélkül, hogy felosztanák egymás között;

c)    „régió”: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti, az 1059/2003/EK rendeletnek megfelelően meghatározott területi egység;

d)    „számosállategység”: olyan szabványos mértékegység, amely összehasonlítás céljából lehetővé teszi a különböző kategóriákba tartozó állatfajok összevonását; az egyes számosállategység-kategóriákba tartozó számosállategységek meghatározására szolgáló együtthatók felsorolása az I. mellékletben található.

e)    „felmérés referenciaéve”: az a naptári év, amelyre a referencia-időszakok utalnak.

f)    „konyhakert”: saját fogyasztásra szánt élelmiszer-termelésre használt területek.

3. cikk

Alkalmazási kör

(1)Az e rendelet által előírt adatok lefedik a tagállamok mezőgazdasági hasznosítású területeinek (a konyhakertek kivételével) és számosállategységeinek 98 %-át.

(2)Ezen előírások teljesítése érdekében a tagállamok reprezentatív adatokat szolgáltatnak azokról a mezőgazdasági üzemekről és közbirtok részét képező mezőgazdasági egységekről, amelyek megfelelnek a II. mellékletben felsorolt, a mezőgazdasági terület mérete vagy az állatok száma tekintetében megállapított legalább egyik fizikai küszöbértéknek.

(3)Amennyiben a (2) bekezdés alapján meghatározott fő felmérési keret az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16 szerinti standard termelési értékkel mért nemzeti mezőgazdasági termelés több mint 98 %-át képviseli, a tagállamok a Bizottság (Eurostat) előzetes jóváhagyásával kivételesen magasabb fizikai vagy megfelelő gazdasági küszöbértékeket állapíthatnak meg a felmérési keret szűkítése érdekében, amíg elérik a tagállamok teljes mezőgazdasági hasznosítású területének (a konyhakertek kivételével) és számosállategységeinek 98 %-os lefedettségét.

(4)Amennyiben a (2) bekezdés alapján meghatározott fő felmérési keret nem képviseli a mezőgazdasági hasznosítású terület és a számosállategységek 98 %-át, a tagállamok kibővítik a keretet azáltal, hogy csökkentik a (2) bekezdésben említett küszöbértékeket vagy további küszöbértékeket határoznak meg, illetve mindkettőt alkalmazzák.

4. cikk

Adatforrások

(1)A tagállamok statisztikai felméréseket végeznek az e rendeletben említett adatok beszerzése céljából.

(2)A tagállamok felhasználhatják az alábbi forrásokból származó információkat, feltéve hogy az említett adatok minősége megegyezik legalább a statisztikai felmérésekből szerzett információkéval: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 17 létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER), az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [ 18 ] létrehozott, a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszere, a 21/2004/EK tanácsi rendelettel 19 létrehozott, a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszere, az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 145. cikkének megfelelően kialakított szőlőkataszter, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet 21 alapján létrehozott ökológiai gazdálkodási nyilvántartás. A tagállamok felhasználhatják a konkrét vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó közigazgatási forrásokat is.

(3)A tagállamok az adatszolgáltatás céljából jogosultak felhasználni a (2) bekezdésben említettektől eltérő információforrásokat, amennyiben azok minősége megegyezik legalább a statisztikai felmérésekből szerzett információkéval. Azok a tagállamok, amelyek más források használata mellett döntenek, a felmérés referenciaévét megelőző év folyamán tájékoztatják erről a Bizottságot (Eurostat), valamint részletes tájékoztatást adnak a szóban forgó forrásból beszerzett adatok minőségéről és az alkalmazandó adatgyűjtési módszerekről.

(4)Az e rendelet követelményeinek teljesítéséért felelős nemzeti hatóságok jogosultak haladéktalanul és térítésmentesen hozzáférni az adatokhoz és felhasználni azokat, ideértve a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkének alapján nemzeti területükön összeállított közigazgatási aktába foglalt, mezőgazdasági üzemekre vonatkozó egyedi adatokat és azok birtokosaira vonatkozó személyes adatokat. A nemzeti hatóságok és a közigazgatási nyilvántartások tulajdonosai létrehozzák a szükséges együttműködési mechanizmusokat.

5. cikk

Alapvető strukturális adatok

(1)A tagállamok gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos, a III. mellékletben felsoroltnak megfelelő 2020-as, 2023-as és 2026-as felmérési referenciaévekre vonatkozó alapvető strukturális adatokat (a továbbiakban: alapvető adatok). A 2020-as felmérési referenciaévre vonatkozó alapvető adatok gyűjtését felmérés formájában kell végezni.

(2)A 2023-as és 2026-os felmérési referenciaévekre vonatkozó alapvető adatok gyűjtése végezhető mintavételes felmérések formájában. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott felmérési eredmények statisztikailag reprezentatívak legyenek a mezőgazdasági üzemekre az egyes régiókon belül, és hogy a felméréseket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(3)Ha egy tagállamban alacsony a III. bekezdésben felsorolt jellemzők előfordulási gyakorisága vagy azok egyáltalán nem fordulnak elő, a jellemzőket ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben az érintett tagállam a felmérési referenciaévet megelőző naptári év során olyan tájékoztatást nyújt a Bizottság (Eurostat) számára, amely megfelelően indokolja a kizárást.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt jellemzők leírásának meghatározása céljából.

(5)A végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, a 2020-as felmérési referenciaév esetében legkésőbb [kérjük a Kiadóhivatalt a pontos dátum beillesztésére: az e rendelet hatálybalépése +6 hónap vagy 2018. december 31. közül a későbbi időpont] -ig, a 2023-as felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2021. december 31-ig, a 2026-os felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2024. december 31-ig kell elfogadni.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben felsorolt információk módosításaival kapcsolatosan abban az esetben, ha a 2023 és 2026 közötti évek tekintetében ez szükségessé válik a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított adatforrásoknak harmonizálása céljából. A Bizottság a felhatalmazás gyakorlása során gondoskodik arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a III. mellékletben felsorolt olyan jellemzőket helyettesítsék, amelyek már nem közvetlenül levezethetők a konkrét adatforrásokból A Bizottság gondoskodik továbbá arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős további terhet vagy költséget a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra, továbbá hogy maximum a III. mellékletben felsorolt jellemzők legközelebbi egész számra felkerekített összegének 10 %-át változtatják meg.

(7)Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2021. szeptember 30-ig, a 2026-os felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2024. szeptember 30-ig kell elfogadni.

6. cikk

A keret bővítése

(1)Azok a tagállamok, amelyek a 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően bővítik a felmérési keretet, a 2020-as referenciaév tekintetében a III. mellékletben szereplő információkra kiterjedő, alapvető adatokat szolgáltatnak az említett keretbővítésbe foglalt mezőgazdasági üzemekről.

(2)A keretbővítésben szereplő mezőgazdasági üzemekre vonatkozó adatok gyűjtése történhet mintavételes felméréssel. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott felmérési eredmények statisztikailag reprezentatívak legyenek a mezőgazdasági üzemekre az egyes régiókon belül, és hogy a felméréseket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

7. cikk

Moduladatok

(1)A tagállamok gyűjtik és rendelkezésre bocsátják a IV. mellékletben felsorolt témákra és részletes tematikákra vonatkozó moduladatokat (a továbbiakban: modulok) a következő felmérési referenciaévek tekintetében:

a) „Munkaerő és egyéb keresőtevékenység modul”: 2020, 2023 és 2026;

b) „Vidékfejlesztés” modul: 2020, 2023 és 2026;

c) „Állatelhelyezés és trágyakezelés” modul: 2020 és 2026;

d) „Öntözés” modul: 2023;

e) „Talajgazdálkodási gyakorlatok” modul: 2023;

f) „Gépek és berendezések” modul: 2023;

g) „Ültetvény” modul: 2023;

h) „Szőlőültetvény” modul: 2026.

(2)Az adatgyűjtések alkalmazási köre kiterjed a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében említett mezőgazdasági üzemekre.

(3)A modulok gyűjtése történhet mintavételes felméréssel. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott felmérési eredmények statisztikailag reprezentálják a mezőgazdasági üzemeket az egyes régiókon belül, és hogy a felméréseket úgy tervezzék meg, hogy azok megfeleljenek az V. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(4)A modulok gyűjtése az ugyanazon referenciaévre vonatkozó alapvető adatok tekintetében felmért mezőgazdasági üzemek almintáiból történik. Mindenesetre a modulokra vonatkozó információkat szolgáltató egyes bejegyzéseket a III. bekezdésben felsorolt alapvető adatoknak kell kísérniük.

(5)A IV. mellékletben szereplő „Ültetvény” modul részletes tematikái keretében említett bármely 1000 hektárnál kisebb – részben vagy egészben piaci termelésre szolgáló – egyedi ültetvényekkel rendelkező tagállamok mentesülnek az adott haszonnövényre vonatkozó „Ültetvény” modul végzése alól.

(6)A részben vagy egészben piaci termelésre szolgáló, 1000 hektárnál kisebb, borszőlő előállítása céljából ültetett szőlőültetvényekkel rendelkező tagállamok mentesülnek a „Szőlőültetvény” modul végzése alól.

(7)Azok a tagállamok, amelyek mezőgazdasági hasznosítású területének kevesebb mint 2 %-a öntözhető terület, és amelyek nem rendelkeznek olyan NUTS II szintű régiókkal, amelyek mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 5 %-a öntözhető terület, mentesülnek az „Öntözés” modul végzése alól.

(8)A tagállamok az érintett felmérési referenciaévet megelőző év június végéig tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat) az (5), (6) és (7) bekezdésben szereplő esetekről.

(9)Ha egy tagállamban valamely jellemző előfordulási gyakorisága alacsony vagy egyáltalán nem fordulnak elő, az adott jellemzőt ki lehet zárni az adatgyűjtésből, amennyiben a felmérési referenciaévet megelőző naptári év során olyan tájékoztatást nyújtanak a Bizottság (Eurostat) számára, amely megfelelően indokolja a kizárást.

8. cikk

A moduladatokkal kapcsolatos technikai előírások

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az egyes modulok és a IV. mellékletben felsorolt megfelelő téma és részletes tematika tekintetében szolgáltatandó adatok következő technikai elemeinek meghatározása céljából:

a) a jellemezők és a megfelelő számbavételi egységek listája;

d) a jellemzők leírásai.

(2)E végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, a 2020-as felmérési referenciaév esetében legkésőbb [kérjük a Kiadóhivatalt a pontos dátum beillesztésére: az e rendelet hatálybalépése +6 hónap vagy 2018. december 31. közül a későbbi időpont] -ig, a 2023-as felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2021. december 31-ig, a 2026-os felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2024. december 31-ig kell elfogadni.

(3)A 2023-as és 2026-as évek tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben felsorolt részletes tematikák módosításaival kapcsolatosan. A Bizottság a felhatalmazás gyakorlása során gondoskodik arról, hogy az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős további terhet vagy költséget a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra, továbbá hogy a IV. mellékletben felsorolt részletes tematikák legközelebbi egész számra felkerekített összegének maximum 25 %-át változtatják meg felhatalmazáson alapuló jogi aktussal.

(4)Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 2023-as felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2021. szeptember 30-ig, a 2026-os felmérési referenciaév esetében legkésőbb 2024. szeptember 30-ig kell elfogadni.

9. cikk

Eseti adatok

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az alábbiak biztosítása révén végrehajtási aktusokban meghatározza az esetenként megadandó információkat:

a) a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó, legfeljebb 40 változót tartalmazó jellemzők és a megfelelő számbavételi egységek listája;

b) a jellemzők leírásai;

c) a pontossági követelmények;

d) a felmérési referenciaév;

e) a referencia-időszakok;

f) a lehetséges adatforrások és egyéb módszertani vonatkozások;

g) a továbbítási dátumok.

(2)E végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, legkésőbb a felmérési referenciaév kezdete előtt 12 hónappal kell elfogadni.

10. cikk

Referencia-időszakok

A gyűjtött információk valamennyi tagállamban ugyanarra az egyetlen referenciaévre utalnak, az alábbiak szerint hivatkozva egy konkrét időszak folyamán fennálló helyzetre:

a) A gazdasági földterület jellemzői tekintetében: i. a föld fő használata a felmérési referenciaévre utal; ii. az egyes tagállamoknak meg kell határozniuk a felmérési referenciaéven belüli referencianapot a mezőgazdasági parcellák azonosítása céljából.

b) Az öntözési és talajgazdálkodási jellemzők tekintetében a referencia-időszak az egyes tagállamok által a kapcsolódó termelési ciklusok lefedését célozva meghatározandó 12 hónapos időszak, amely a felmérési referenciaévben ér véget.

c) A számosállatra, az állatelhelyezésre és a trágyakezelésre vonatkozó jellemzők tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk egy közös referencianapot a felmérési referenciaéven belül. A trágyakezelési jellemzők az ezen időpontban befejeződő 12 hónapos időszakra utalnak.

d) A munkaerőre vonatkozó jellemzők tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk a felmérési referenciaéven belüli referencianapon végződő 12 hónapos referencia-időszakot.

e) Az egyes mezőgazdasági üzemekben végrehajtott vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó jellemzők tekintetében a referencia-időszak a felmérési referenciaév december 31-éjén végződő hároméves időszak.

f) Az összes többi jellemző tekintetében az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk egy közös referencianapot a felmérési referenciaéven belül.

11. cikk

Minőség

(1)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához.

(2)E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(3)A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(4)E célból a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó egyes referenciaévek tekintetében továbbítják a statisztikai eljárást és különösen az alábbiakat ismertető minőségjelentést:

a) a (2) bekezdésben említett minőségi kritériumok;

b) azok a felvételi és kizárási kritériumok, amelyek segítségével e rendelet szerint meghatározták, hogy a felmérések mire terjedjenek ki;

c) a szervezés és az alkalmazott módszerek;

d) a felmérések mintavételi kerete;

e) az ugyanazon felmérések esetében elért pontossági szintek;

f) a 10. cikk szerinti referencia-időszakok;    

g) a felhasznált statisztikai felmérésektől eltérő adatforrások minőségére vonatkozó információk;

h) az adatsorok Bizottságnak (Eurostat) történő benyújtása előtt a tagállam által elvégzett adat-validálásra vonatkozó információk.

A Bizottság felhatalmazást kap a minőségjelentések részletes szabályait és tartalmi elemeit megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolhatja a továbbított adatok minőségét.

(6)A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

12. cikk

Adatok és metaadatok továbbítása

(1)A 2020-as felmérési referenciaév esetében a tagállamok a felmérési referenciaév végétől számított 15 hónapon belül továbbítják a validált alapvető- és moduladatokat, valamint a minőségjelentést a Bizottság (Eurostat) számára.

(2)A 2023-as és 2026-os felmérési referenciaévek esetében a tagállamok a felmérési referenciaévek végétől számított 9 hónapon belül továbbítják a validált alapvető adatokat, a munkaerőre és az egyéb keresőtevékenységekre vonatkozó moduladatokat, valamint a minőségjelentést a Bizottság (Eurostat) számára. A más modulok adatait és a vonatkozó metaadatokat a felmérési referenciaév végétől számított 12 hónapon belül kell benyújtani.

(3)A Bizottsághoz (Eurostat) egyedi mezőgazdasági üzem szintű adatokat kell benyújtani. A modul és eseti adatokat egyedi üzem szinten össze kell kapcsolni az ugyanazon referenciaévre vonatkozó, a III. mellékletben felsorolt alapvető adatokkal. A megadott adatok tartalmazzák az extrapolációs tényezőket.

(4)A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai formátum felhasználásával továbbítják az adatokat és metaadatokat. Az adatokat és metaadatokat egyablakos ügyintézés keretében kell megadni a Bizottság (Eurostat) számára.

   13. cikk

Uniós hozzájárulás

(1)E rendelet végrehajtásához az Unió támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a)    az adatokra vonatkozó előírások fejlesztése vagy végrehajtása, vagy mindkettő;

b)    a minőség javítását, illetve a költségek csökkentését vagy az integrált mezőgazdaságüzem-statisztikák gyűjtésével és előállításával kapcsolatos adminisztratív terheket, vagy mindkettőt célzó módszerek kidolgozása.

(2)A tagállamok a 14. cikkben szereplő pénzügyi keretösszegen belül támogatást kaphatnak az Uniótól az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott adatgyűjtések költségének fedezéséhez.

(3)Az Unió pénzügyi hozzájárulása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 %-át, figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben megállapított maximális összegekre.

(4)A 2020-as alapvető adatok és moduladatok gyűjtésének együttes költsége tekintetében az Unió pénzügyi hozzájárulása az alábbi maximális összegekre korlátozódik:

a) Luxemburg, illetve Málta esetében 50 000 EUR;

b) Ausztria, Horvátország, Írország, illetve Litvánia esetében 1 000 000 EUR;

c) Bulgária, Németország, Magyarország, Portugália, illetve az Egyesült Királyság esetében 2 000 000 EUR;

d) Görögország, Spanyolország, illetve Franciaország esetében 3 000 000 EUR;

e) Olaszország, Lengyelország, illetve Románia esetében 4 000 000 EUR;

f) az összes többi tagállam esetében rendre 300 000 EUR.

(5)A 2023-as és 2026-os alapvető adatok és moduladatok gyűjtése tekintetében 50 %-kal csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott maximális adatokat, figyelemmel a 2020 utáni többéves pénzügyi keret szerinti előírásokra.

(6)A 9. cikkben szereplő eseti adatok gyűjtése esetében az Unió támogatást nyújthat a nemzeti statisztikai hivataloknak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak az eseti adatgyűjtés végrehajtási költségeinek fedezéséhez. Ez az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.

(7)    Az Unió pénzügyi hozzájárulását az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból biztosítják, az 1306/2013/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján.

14. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1)A 2020-as felmérési referenciaévre vonatkozó adatgyűjtési program végrehajtására szolgáló uniós pénzügyi keretösszeg – beleértve a tagállamok által e rendelet alapján szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is – 40 000 000 EUR a 2018 és 2020 közötti időszak vonatkozásában, amit a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretből fedeznek.

(2)A 2020 utáni többéves pénzügyi keret hatálybalépését követően a Bizottság javaslatára a költségvetési és jogalkotó hatóságnak kell meghatároznia a 2020 utáni időszakra vonatkozó összeget.

15. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, következetes és hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program alapján közvetve vagy közvetlenül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és harmadik feleknél.

(3)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 22 és a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben 23 előírt eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az e rendelet alapján közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)Az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és támogatási megállapodásokban, valamint támogatási határozatokban kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5)Amennyiben egy tevékenység végrehajtása teljes egészében vagy részben kiszervezésre vagy átruházásra kerül, illetve egy közbeszerzési szerződést vagy vissza nem térítendő támogatást valamely harmadik fél számára kell odaítélni, úgy a szerződésben, támogatási megállapodásban vagy támogatási határozatban szerepelnie kell a szerződő fél vagy kedvezményezett azon kötelezettségének, miszerint az érintett harmadik félnek kifejezetten el kell fogadnia a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF említett hatásköreit.

(6)A (4) és (5) bekezdés alkalmazása nem érinti az (1), (2) és (3) bekezdést.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottság [Kiadóhivatal, kérjük illesszék be a hatálybalépés pontos dátumát]-tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az 5. cikk (6) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 5.cikk (6) bekezdésében és a 8.cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott tárgykörre irányuló felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 5. cikk (6) bekezdése vagy a 8. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok csak akkor lépnek hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott bizottság, az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)A 1337/2011/EU rendelet 2022. január 1-jén hatályát veszti.

(2)Az 1166/2008/EK rendelet 2019. január 1-jével hatályát veszti.

(3)A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe 

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról, valamint a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról szóló, 2011. december 13-i 1337/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 24  

3403 – Az európai statisztikák előállítása

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa 

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 25  

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) 

A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó harmonizált és összehasonlító statisztikák, hozzájárulnak a Bizottság tíz fő prioritása közül a 4. prioritáshoz („Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac”), azonban elősegíthetik legalább az alábbi egyéb prioritásokat is: az 1. („Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak”), a 3. („A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája”) és a 9. („Erősebb globális szereplő”).

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) 

… sz. konkrét célkitűzés

A 2016. évi bizottsági munkaprogram, 26. sz. REFIT-kezdeményezés – Statisztikai csomag

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

3403 – Az európai statisztikák előállítása

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra. 

A javaslat célja, hogy pénzügyi támogatást biztosítson a tagállamoknak a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó adatgyűjtéshez oly módon, hogy meghatározza a 2019–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, és az új többéves pénzügyi kerettől függően a 2028-ig való meghosszabbítás lehetőségét.

A világ mezőgazdaságában bekövetkezett változások, például az éghajlatváltozás, valamint a közös agrárpolitika és a mezőgazdasággal kapcsolatos más uniós szakpolitikák ebből következő változásai nyomán keletkező új adatszükségletekre reagálva, továbbá a mezőgazdasági statisztikai adatok közötti következetlenség, és az adatgyűjtés okozta teher csökkentése érdekében, a kedvezményezés célja gazdaságszintű strukturális statisztikák gyűjtésére irányuló, megújult jogszabályok létrehozása. A minden tagállamban összehasonlítható, kiváló minőségű adatok lényegesek az uniós prioritások, például a KAP és a kapcsolódó politikák (e politikák szabják meg a teljes uniós költségvetés csaknem 40 %-át) kialakításához, végrehajtásához, ellenőrzéséhez és értékeléséhez.

A statisztikai jogszabályok elsősorban adminisztratív jogszabályok, amelyek főként az adatfelhasználókat (vagyis a Bizottság más szolgálatait), az adatok előállítóit (nemzeti statisztikai hivatalok), valamint az adatszolgáltatókat (gazdák) érintik, és csak korlátozott közvetlen gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járnak. Az érdekeltek legfontosabb közvetlen költségei az új statisztikai, szervezési és technikai rendszerek kiigazításával kapcsolatosak, azonban ezek a költségek és terhek várhatóan megtérülnek, figyelembe véve, hogy hosszút távon csökkentik az adatgyűjtés terhét és többféle hatékonyságjavulást és megtakarítást valósítanak meg.

Az új rendszerben várhatóan a jelenlegihez hasonló szinten és arányban folytatódik a nemzeti agrárstatisztikai adatgyűjtés uniós pénzügyi támogatása, és a nemzeti kiadások szintén a mostanihoz hasonló szinten alakulnak. A teher- és költségcsökkentő intézkedések – maradéktalan megvalósításuk esetén –, valamint a mezőgazdasági üzemek számának (a megfigyelt tendenciákon alapuló) várható csökkenése következtében csökkenhet az adatgyűjtés költségvetési szükséglete.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók 

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Éves megfelelőség-értékelések, európai agrárstatisztikai információs rendszer (EEAS) javítása céljából az érdekeltekkel folytatott folyamatos eszmecsere, valamint a több alapvető teljesítménymutatón és célon alapuló háromévenkénti ellenőrzési jelentések szolgálnak a szakpolitika felülvizsgálatára.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) 

A javasolt rendelet lefedi és részben finanszírozza a gazdaságszerkezeti felméréseket (a 2020-as mezőgazdasági összeírást, valamint a 2023-as és 2026-os, mintavételen alapuló felméréseket).

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A harmonizált uniós szakpolitikák, például a KAP jellegükből adódóan minden tagállamban összehasonlítható, kiváló minőségű adatokat tesznek szükségessé annak érdekében, hogy a leghatékonyabban, legeredményesebben és legméltányosabban célozzák a szakpolitikai beavatkozásokat. Ez csak európai agrárstatisztikai információs rendszeren (EEAS) belüli közös és koordinált fellépéssel biztosítható. Ez különösen fontos a teljes uniós költségvetés 40 %-át meghatározó szakpolitika, amely a költségvetés legnagyobb előirányzata felett rendelkezik, esetében.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A gazdaságszerkezeti felméréseket 1966/67 óta uniós alapon végzik, és ez továbbra is az európai agrárstatisztikák lényeges sarokkövét képezi. A jogalapot azonban korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy megfeleljen a fent részletezett kihívásoknak, és orvosolja a jelenlegi EASS utólagos értékelése során azonosított főbb problémákat. Ezek a következők:

1. A jelenlegi uniós agrárstatisztikai jogszabályok nem szolgálják megfelelően az új és a felmerülő adatigényeket

2. Az EASS nem elég rugalmas, és nem elég gyorsan reagál a felmerülő igényekre

3. Az adatgyűjtés nem kielégítő mértékben harmonizált és koherens

4. A statisztikákat hatékonyabban lehetne előállítani

5. Az adatszolgáltatási terhet túl nagynak érzékelik

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javasolt rendelet részét képezi az Eurostat 2020-ig tartó és az azt követő időszakra szóló agrárstatisztikai stratégiájának, amely a tervek szerint az alábbi két keretrendeletből áll: az integrált mezőgazdaságüzem-statisztikai (IFS), valamint a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról (SAIO) szóló keretrendelet. Mindkét rendelet közös hatályt integrálna, és megosztaná a technológiai és módszertani dokumentációt, valamint együttesen lefednék az agrárstatisztikai stratégia összes vonatkozását.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama 

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

X    A javaslat/kezdeményezés érvényessége: 2028/12/31

X    A pénzügyi hatást 2019-től 2020-ig terjed ( a lehetséges pénzügyi hatás a következő többéves pénzügyi kerettől függően 2028-ig terjedhet).

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 26  

X Bizottság általi közvetlen irányítás

X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

◻ közjogi szervek;

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek.

A támogatás kedvezményezettjeinek át kell adniuk az összegyűjtött adatokat és a megfelelő minőségjelentéseket.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer 

2.2.1.Felismert kockázat(ok) 

Lehetséges adatminőségi és időszerűségi problémák.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A tagállamokkal előzetesen közlendő technikai és módszertani dokumentáció és iránymutatások. A határidők betartását ellenőrizni fogják. Minden felmérés esetében átvizsgálják majd a minőségjelentéseket.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a lehetséges hibaarány értékelése 

Az ellenőrzések nem járnak plusz költséggel, mivel a Bizottság tisztviselői végzik majd azokat rendszeres feladataik körében. Az ellenőrzések haszna a fokozott adatminőség és összehasonlíthatóság. A várt hibaarány alacsony, mivel az agrárstatisztikai adatgyűjtést az 1950-es évek óta a tagállamokkal való megfelelő együttműködés keretében végzik. A technikai és egyéb felmérési rendszerek következtében rövid távon enyhén növekedhet a hibakockázat, azonban közép- és hosszú távon ez várhatóan visszatér az átlaghoz.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az összes szabályozási kontrollmechanizmus mellett, az Eurostat csalás elleni stratégiát is alkalmaz, összhangban a Bizottság általános csalás elleni fellépésével. Ez biztosítani fogja, hogy a csaláskockázat-kezelési megközelítés a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon. Amennyiben szükséges, hálózati csoportokat és a csalási ügyek elemzését szolgáló IT-eszközöket alakítanak ki.

Az Eurostat meghatározta a kiadások végrehajtását kísérő kontrollstratégiát. Az e stratégiában szereplő intézkedések és eszközök teljes mértékben alkalmazhatók a javasolt rendeletre. Az egyszerűsítésnek, a költséghatékony nyomon követési eljárások alkalmazásának, valamint a kockázatokon alapuló előzetes és utólagos ellenőrzések végrehajtásának célja a csalás valószínűségének csökkentése és annak megelőzéséhez való hozzájárulás. Az ellenőrzési stratégia részét képezik a csalás megelőzésére irányuló, egyedi figyelemfelkeltő intézkedések és kapcsolódó képzések is.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? 

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám […]
[Megnevezés…]

diff./nem diff. előirányzat 27 .

EFTA-országoktól 28

tagjelölt országoktól 29

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

2

05 08 02
„Felmérések a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről”

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám […]
[Megnevezés…]

diff./nem diff. előirányzat.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

Nincs

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

2

05 08 02 „Felmérések a mezőgazdasági üzemek szerkezetéről”

FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI

2019
év 30

2020
év

ÖSSZESEN

• Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma 05 08 02

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

39 000

1 000

40 000

Kifizetési előirányzatok

(2)

19 200

0 900

20 100

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2 a)

Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 31  

Költségvetési tétel száma

(3)

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

39 000

1 000

40 000

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

19 200

0 900

20 100



Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

39 000

1 000

40 000

Kifizetési előirányzatok

(5)

19 200

0 900

20 100

• Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
2. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

39 000

1 000

40 000

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

19 200

0 900

20 100

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

Kifizetési előirányzatok

(5)

• Konkrét programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN
(Referenciaösszeg)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6





A többéves pénzügyi keret
fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

FŐIGAZGATÓSÁG: ESTAT 29 01

• Humánerőforrás

0 549

0 549

1 098

• Egyéb igazgatási kiadások

0 045

0 030

0 075

EUROSTAT FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN

Előirányzatok

0 594

0 579

1 173

A többéves pénzügyi keret
5 FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0 594

0 579

1 173

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019

2020

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5 FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

39 594

1 579

40 573

Kifizetési előirányzatok

19 794

1 479

21 273

   

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

2019

2020

TELJESÍTÉSEK

Típus 32

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. sz. 33 KONKRÉT CÉLKITŰZÉS...

- Teljesítés

Adatbázis

0 600

1 000

1 600

- Teljesítés

A mezőgazdasági üzemekre vonatkozó mikroadatok

38 400

0

38 400

1. konkrét célkitűzés részösszege

39 000

1 000

40 000

ÖSSZKÖLTSÉG

39 000

1 000

40 000

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés 

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019

2020

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Humánerőforrás

0 549

0 549

1 098

Egyéb igazgatási kiadások

0 045

0 030

0 075

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege

0 594

0 579

1 173

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
34  

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási jellegű
kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó

előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0 594

0 579

1 173

A humánerőforrásokhoz és más igazgatási jellegű kiadásokhoz szükséges előirányzatokat a főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés kezeléséhez már átadott és/vagy a főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokból, valamint – adott esetben – pótlólagos juttatásokból teljesítik, amelyeket az éves elosztási eljárás keretében, a költségvetési megszorítások fényében tudnak biztosítani    

.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2019

2020

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

29 01 01 01 (Központi iroda és a képviseletei)

4.1

4.1

XX 01 01 02 (Küldöttségek)

XX 01 05 01 (Közvetett kutatás)

10 01 05 01 (Közvetlen kutatás)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) 35 kifejezve

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX01 04 yy - a központi irodában  36

– a központban

– küldöttségeknél

XX01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT - közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

4.1

4.1

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

– a kezdeményezéshez kapcsolódó támogatások kezelése

– adatok validálása

– a módszertani munka támogatása

– jelentések elemzése

– adatok terjesztése

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

X    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Nincs

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Nincs

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év

N.+1 
év

N.+2 
év

N.+3 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 37

N. 
év

N.+1 
év

N.+2 
év

N.+3 
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Tárgytalan.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Tárgytalan.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete (2008. november 19.) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)
(3) Lásd http://ec.europa.eu/eurostat/web/quality/evaluation  
(4) Az Eurostat nyilvános konzultációjának weboldala: http://ec.europa.eu/eurostat/about/opportunities/consultations/eass A nyilvános konzultációról szóló jelentés:http://ec.europa.eu/eurostat/documents/10186/6937766/Agricultural-Statistics-Strategy-2020-Report.docx
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete (2008. november 19.) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2011.12.30., 7. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 13., 2011.1.18., 3. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
(13) HL C 373., 2013.12.20., 1. o
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(15) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(16) A Bizottság 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 1.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 321., 2014.11.7., 2. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).
(19) A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
(21) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(23) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(24) ABM: tevékenységalapú irányítás: ABB: tevékenységalapú költségvetés-tervezés.
(25) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(26) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/en/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx
(27) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(28) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(29) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(30) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(31) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(32) A teljesítések a szállítandó termékek és nyújtandó szolgáltatások (például a finanszírozott diákcserék száma, a megépített utak km-einek száma stb.)
(33) Az 1.4.2. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:
(34) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(35) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(36) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(37) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top

Brüsszel, 2016.12.9.

COM(2016) 786 final

MELLÉKLETEK

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2016) 429 final}
{SWD(2016) 430 final}


MELLÉKLETEK

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az integrált mezőgazdaságiüzem-statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET - számosállategység együtthatók

Állatkategóriák

Az állat jellemzői

Együttható

Szarvasmarhafélék

1 évesnél alacsonyabb életkorú

0,400

1 és 2 éves közötti életkorú

0,700

2 éves és idősebb, hímivarú

1,000

2 éves és idősebb üszők

0,800

Tejelő tehén

1,000

Nem tejelő tehén

0,800

Juh és kecske

0,100

Sertés

20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac

0,027

Legalább 50 kg-os tenyészkoca

0,500

Egyéb sertés

0,300

Baromfi

Brojlercsirke

0,007

Tojótyúk

0,014

Egyéb baromfi

Pulyka

0,030

Kacsa

0,010

Liba

0,020

Strucc

0,350

Máshova nem sorolt egyéb baromfi

0,001

Nyúl, nőivarú tenyészállat

0,020



II. melléklet – Fizikai küszöbértékek listája 1

   

Tétel

Küszöbérték

Mezőgazdasági hasznosítású terület

5 ha

Szántó

2 ha

Burgonya

0,5 ha

Friss zöldségfélék és szamóca

0,5 ha

Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények, virágok és dísznövények, vetőmag és palánták, faiskolák

0,2 ha

Gyümölcsfák, bogyós növények, diófák, citrusfák, egyéb állandó kultúrák a faiskolák, szőlőültetvények és olajfák kivételével

0,3 ha

Szőlőültetvények

0,1 ha

Olajfa

0,3 ha

Üvegház

100 m2

Termesztett gomba

100 m2

Állattartás

1,5 számosállategység



III. melléklet – Alapvető adatok: szolgáltatandó információk

Általános jellemzők

Egység/Kategória

Felmérési információk

Mezőgazdasági üzem azonosító

gazdaság azonosító

Az üzem helye

Földrajzi elhelyezkedés

1 km2 területtartó rácscella kód (INSPIRE)

NUTS 3 régió

NUTS 3 kód

Az üzem azon területei, amelyeket az 1305/2013/EU rendelet alapján hátrányos természeti adottságú területként jelöltek meg

K/H/E/N 2

Az üzem jogi személyisége

Az üzemért a jogi és gazdasági felelősséget az alábbiak viselik:

Természetes személy, aki az egyéni gazdálkodó, amennyiben a üzem önálló

igen/nem

Ha igen, akkor a gazdálkodó egyben az üzem irányítója is

igen/nem

Ha nem, akkor az irányító a gazdálkodó családtagja-e?

igen/nem

Ha igen, akkor az irányító a gazdálkodó házastársa-e?

igen/nem

Egy vagy több természetes személy, aki(k) partner(ek) csoportos üzem esetében

igen/nem

Jogi személy

igen/nem

Az üzem közbirtok részét képezi

igen/nem

A gazdálkodó a mezőgazdasági üzem földje vagy állatállománya alapján uniós támogatás kedvezményezettje, és így szerepel az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben

igen/nem

Az üzem irányítója

Születési év

év

Nem

férfi/nő

A mezőgazdasági üzemben végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

ÉME sávok 3

Az üzem irányítójának mezőgazdasági képzettsége

képzettségi kódok

Az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült

igen/nem

A mezőgazdasági hasznosítású terület birtokhasználatának típusa (a gazdálkodó tekintetében)

Saját földterületen való gazdálkodás

hektár

Bérelt földterületen való gazdálkodás

hektár

Részes művelés vagy más birtokhasználati módozatok

hektár

Közbirtok

hektár

Biogazdálkodás

igen/nem

Az üzem összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, és erről a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti tanúsítvány van

hektár

Az üzem összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen folyamatban van a biogazdálkodási módszerekre való áttérés, amelyekről majd a nemzeti vagy európai uniós szabályok szerinti tanúsítvány lesz

hektár

Más környezetvédelmi tanúsítási rendszerben való részvétel

igen/nem

Az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelentősége

Százalékos arány a gazdaság össztermeléséhez viszonyítva

% sávok 4



A földterület jellemzői

Összterület

amelyből tanúsított biogazdálkodás és/vagy erre való áttérés

Mezőgazdasági hasznosítású terület (MHT)

hektár

hektár

Szántó

hektár

hektár

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)

hektár

hektár

Közönséges búza és tönköly

hektár

Durumbúza

hektár

Rozs és őszi gabonafélék keverékei (kétszeres)

hektár

Árpa

hektár

Zab és tavaszi gabonafélék keverékei (kétszeresen kívüli egyéb vegyes szemes termény)

hektár

Szemeskukorica és szemcsutkazúzalék

hektár

Tritikálé

hektár

Cirok

hektár

Egyéb gabonafélék m.n.s. (köles, hajdina, madárköles stb.)

hektár

Rizs

hektár

Száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonák és hüvelyesek keverékeit)

hektár

hektár

Borsó, bab és édes csillagfürt

hektár

Gyökérnövények

hektár

hektár

Burgonya (vetőburgonya is)

hektár

hektár

Cukorrépa (kivéve vetőmag)

hektár

hektár

M.n.s. egyéb gyökérnövények

hektár

Ipari növények

hektár

hektár

Olajos magvak

hektár

hektár

Káposztarepce- és réparepce-vetőmag

hektár

Napraforgómag

hektár

Szója

hektár

Lenmag (olajlen)

hektár

M.n.s. egyéb olajos magvúak

hektár

Rostnövény

hektár

Rostlen

hektár

Kender

hektár

Pamut

hektár

M.n.s. egyéb rostnövények

hektár

Dohányáruk

hektár

Komló

hektár

Aromanövények, gyógyhatású és fűszernövények

hektár

M.n.s. energia előállítására használt növények

hektár

M.n.s. egyéb ipari növények

hektár

Zölden betakarított szántóföldi növények

hektár

hektár

Időszaki gyep és legelő

hektár

hektár

Zölden betakarított hüvelyesek

hektár

Silókukorica

hektár

Egyéb zölden betakarított gabonafélék (kivéve silókukorica)

hektár

M.n.s. egyéb zölden betakarított szántóföldi növények

hektár

Friss zöldségfélék (dinnye is) és szamóca

hektár

hektár

Kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék (dinnye is), és szamóca (árutermelő kertészet)

hektár

Nem kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett (szabadföldi) friss zöldségfélék (dinnye is), és szamóca

hektár

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)

hektár

Vetőmag és magról nevelt növények

hektár

hektár

M.n.s. egyéb szántóföldi növények

hektár

Ugar

hektár

Állandó legelő és rét

hektár

hektár

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

hektár

hektár

Külterjes legelő

hektár

hektár

Termelési célokra már nem használt, támogatásra jogosult állandó gyepterület

hektár

Ültetvények (fiatal és ideiglenesen elhagyott ültetvények is, kivéve a csak saját fogyasztásra szánt termelésre használt területeket)

hektár

hektár

Gyümölcsök, bogyós gyümölcsök és héjasok (kivéve citrusfélék, szőlő és szamóca)

hektár

hektár

Almatermésűek

hektár

Csonthéjasok

hektár

Trópusi és szubtrópusi gyümölcsfajok

hektár

Bogyós gyümölcsök (kivéve szamóca)

hektár

Héjasok

hektár

Citrusfélék

hektár

hektár

Szőlő

hektár

Borszőlő

hektár

hektár

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) rendelkező bor előállítására szolgáló szőlő

hektár

Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) rendelkező bor előállítására szolgáló szőlő

hektár

M.n.s. egyéb borszőlő (OEM/OFJ nélküli)

hektár

Csemegeszőlő

hektár

Mazsolaszőlő

hektár

Olajbogyó

hektár

hektár

Faiskolák

hektár

Egyéb ültetvények, az emberi fogyasztásra szánt egyéb ültetvények is

hektár

Karácsonyfa

hektár

Konyhakertek

hektár

Egyéb termőföldek

hektár

Nem hasznosított mezőgazdasági terület

hektár

Erdővel borított terület

hektár

Rövid rotációs idejű sarjerdő

hektár

Egyéb földterületek (épületek, gazdasági udvarok, utak, mesterséges tavak, és egyéb terméketlen területek)

hektár

Különleges birtokterületek

Termesztett gomba

hektár

Üvegház, illetve más járható védőborítás alatti mezőgazdasági hasznosítású terület (amelyet már belefoglaltak a fenti összterületbe)

hektár

Zöldségfélék, dinnye és szamóca is, üvegház, illetve más járható védőborítás alatt

hektár

hektár

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), üvegház, illetve más járható védőborítás alatt

hektár

Egyéb szántóföldi növények üvegház, illetve más járható védőborítás alatt

Ültetvények üvegház, illetve más járható védőborítás alatt

hektár

M.n.s. egyéb mezőgazdasági hasznosítású terület üvegház, illetve más járható védőborítás alatt

hektár

Öntözés megművelt szabadföldi területen

Öntözhető összterület

hektár

Állatállományra vonatkozó jellemzők

Állatok száma összesen

amelyből tanúsított biogazdálkodás és/vagy erre való áttérés

Szarvasmarhafélék

egyed

1 évesnél fiatalabb szarvasmarha

egyed

1 és 2 év közötti életkorú szarvasmarha

egyed

1 és 2 év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha

egyed

1 és 2 év közötti életkorú üsző

egyed

Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha

egyed

Legalább kétéves nőivarú szarvasmarha

egyed

Kétéves és idősebb üsző

egyed

Tehén

egyed

Tejelő tehén

egyed

Nem tejelő tehén

egyed

Juh és kecske

egyed

Juh (mindenféle korú)

egyed

Juh, nőivarú tenyészállat

egyed

Egyéb juhok

egyed

Kecske (mindenféle korú)

egyed

Juh, nőivarú tenyészállat

egyed

Egyéb kecskék

egyed

Sertés

egyed

20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac

egyed

Legalább 50 kg-os tenyészkoca

egyed

Egyéb sertés

egyed

Baromfi

egyed

Brojlercsirke

egyed

Tojótyúk

egyed

Fogyasztásra szánt tojást termelő tojótyúk

egyed

Egyéb tojótyúkok

egyed

Egyéb baromfi

egyed

Pulyka

egyed

Kacsa

egyed

Liba

egyed

Strucc

egyed

Máshova nem sorolt egyéb baromfi

egyed

Nyulak

Nyúl, nőivarú tenyészállat

egyed

Méhek

kaptár

Szarvas

igen/nem

Prémes állatok

igen/nem

M.n.s. állatállomány

igen/nem



IV. melléklet – A moduladatokon belüli tematikák és részletes tematikák

Modul

Tematika

Részletes tematika

Munkaerő

és egyéb keresőtevékenységek

A gazdaság irányításának fenntarthatósága

A tulajdonos életkora

Egyéb keresőtevékenységek

A gazdálkodási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, fő vagy másodlagos tevékenységként végzett egyéb keresőtevékenység munkaerő-ráfordítása

Az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelentősége

Egyéb keresőtevékenységek

A mezőgazdasági termelés nyereségessége és hatékonysága

Mezőgazdasági munkaerő

Nemek közötti egyenlőség

A tulajdonos neme

A munkaerő nemi egyensúlya

A mezőgazdasági jövedelemtől való függőség

Fő vagy másodlagos egyéb keresőtevékenység, nem mezőgazdasági munka az üzemen kívül:

Tulajdonos

Üzemvezető

Családi munkaerő

A foglalkoztatásra gyakorolt hatás

Alkalmazottak száma

A mezőgazdasági munkaerő-ráfordítással való kapcsolat

Fizetett munkaerő

A munkaerő-ráfordítás mérése

Alkalmazottak száma

A gazdaság által alkalmazott nem rendszeres munkaerő

Vállalkozók általi munkaerő-ráfordítás

Modul

Tematika

Részletes tematika

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztési intézkedésekkel támogatott mezőgazdasági üzemek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Beruházások tárgyi eszközökbe

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

Erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

Agrár-környezetvédelmi kifizetések – éghajlat

Biogazdálkodás

A Natura 2000-hez és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

Állatjólét

Kockázatkezelés

Modul

Tematika

Részletes tematika

Állatelhelyezés és trágyakezelés

Állatelhelyezés

Szarvasmarhatartó épület

Sertéstartó épület

Tojótyúk-tartó épület

Tápanyag felhasználás és trágyatermelés a gazdaságban

Trágyázott mezőgazdasági hasznosítású terület

Rendelkezésre álló trágya

Trágyától eltérő, bio- vagy hulladék alapú trágyázó szerek

Trágyázási technikák

Szórás típusa

Befogadás ideje

Trágyázásra szolgáló létesítmények

Trágyakezelési létesítmények

Trágyatárolási létesítmények

Modul

Tematika

Részletes tematika

Öntözés

Öntözési gyakorlatok

Öntözés rendelkezésre állása

Öntözési módszerek

Öntözővíz források

Az öntözőberendezések műszaki paraméterei

12 hónapos időszak folyamán öntözött termények

Szemestermény-termelés céljából termesztett gabonafélék

Száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek

Gyökérnövények

Ipari növények

Zölden betakarított szántóföldi növények

Egyéb szántóföldi növények

Állandó legelő és rét

Állandó növénykultúrák

Modul

Tematika

Részletes tematika

Talajgazdálkodási gyakorlatok

Szabadföldi talajgazdálkodási gyakorlatok

Talajművelési módszerek

Talajborítás szántóföldön

Vetésforgó a szántóföldön

Ökológiai jelentőségű terület

Modul

Tematika

Részletes tematika

Gépek és berendezések

Gépek

Internetes eszközök 

Alapgépek 

Precíziós gazdálkodás alkalmazása 

Állattartásra szolgáló gépek

Mezőgazdasági termékek tárhelye

Berendezések

A mezőgazdasági üzemben megújuló energia termelésre használt berendezések

Modul

Tematika

Részletes tematika

Ültetvény

Almatermésűek

Alma: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Körte: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Csonthéjasok

Őszibarack: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Nektarin: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Kajszibarack: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Citrusfélék

Narancs: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Kis gyümölcsű citrus: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Citrom: Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Olajbogyó

Terület az ültetvény életkora és a fák sűrűsége szerint

Csemegeszőlő és mazsola

Csemegeszőlő: Terület az ültetvény életkora és a szőlőtőkék sűrűsége szerint

Mazsolaszőlő: Terület az ültetvény életkora és a szőlőtőkék sűrűsége szerint

Modul

Tematika

Részletes tematika

Szőlőültetvény

Borszőlő

Terület és életkor

Szőlőfajták

Szőlőfajták száma

Kód és terület

 



V. melléklet – Pontossági követelmények

Az alapvető adatoknak (2023-ban és 2026-ban) és a moduladatoknak a NUTS II régiók szintjén statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük a mezőgazdasági üzemek releváns sokaságára nézve azok mérete és típusa tekintetében, összhangban az 1217/2009/EK tanácsi rendelettel 5 , az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel és a(EU) 2015/220 bizottsági végrehajtási rendelettel 6 .

A pontossági követelmények az alábbi táblázatba foglalt jellemzőkre vonatkoznak.

A 2020-as keretbővítésben szereplő adatoknak statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük a releváns sokaságra a NUTS II régiók szintjén az alábbi táblázatban meghatározottak szerint.

Ezenfelül a táblázatban meghatározott pontossági követelmények minden olyan NUTS II régióra vonatkoznak, ahol legalább:

Az „Ültetvény” és „Szőlőültetvény” modulok esetében a releváns sokaság 5 000 mezőgazdasági üzemet tesz ki;

Az alapvető adatok, az összes egyéb modul és a keretbővítésen szereplő adatok esetében a releváns sokaság 10 000 mezőgazdasági üzemet teszi ki.

A kevesebb mezőgazdasági üzemmel rendelkező NUTS II régiók esetében a táblázatban meghatározott pontossági követelmények minden olyan kapcsolódó NUTS I régióra vonatkoznak, ahol legalább:

Az „Ültetvény” és „Szőlőültetvény” modulok esetében a releváns sokaság 500 mezőgazdasági üzemet tesz ki;

Az alapvető adatok, az összes egyéb modul és a keretbővítésen szereplő adatok esetében a releváns sokaság 1 000 mezőgazdasági üzemet teszi ki.

A relatív standard hiba tekintetében maximum 5 %-os nemzeti pontosság szükséges az „Ültetvény” és „Szőlőültevény” modulok azon jellemzői tekintetében, amelyek esetében egyetlen NUTS II és NUTS I régióra sem alkalmazandó pontossági követelmény.

A relatív standard hiba tekintetében maximum 7,5 %-os nemzeti pontosság szükséges a több modul minden olyan jellemzője tekintetében, amely esetében egyetlen NUTS II és NUTS I régióra sem alkalmazandó pontossági követelmény.



Pontossági táblázat

Releváns sokaság

Jellemzők, amelyekre a pontossági követelmények alkalmazandók

Az egyes jellemzők előfordulási gyakorisága a releváns sokaságban

Relatív standard hiba

Alapvető adatok 2023-ban és 2026-ban, valamint

Munkaerő és egyéb keresőtevékenység modul

Az 5. cikk meghatározása szerinti alapvető adatok és a 7. cikk által meghatározott „Munkaerő és egyéb keresőtevékenység” modul.

A földterület jellemzői

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)

Olajos magvak

Zölden betakarított szántóföldi növények

Friss zöldségfélék (dinnyék is), szamóca, virág és dísznövény (kivéve a faiskolákat)

Állandó legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

Gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, héjasok és citrusfélék (kivéve szőlő és szamóca)

Szőlő

Olajbogyó

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 7,5 %-a

< 5 %

Állatállományra vonatkozó jellemzők

Tejelő tehén

Nem tejelő tehén

Egyéb szarvasmarha (1 évesnél fiatalabb szarvasmarha, 1 és 2 év közötti életkorú szarvasmarha, legalább 2 éves hímivarú szarvasmarha, legalább 2 éves nőivarú szarvasmarha)

Legalább 50 kg-os tenyészkoca

20 kg-nál kisebb élősúlyú malac és egyéb sertés

Juh és kecske

Baromfi

a régióbeli számosállategységek legalább 7,5 %-a, és az országbeli jellemzők legalább 5 %-a

< 5 %

A 2020-as keretbővítésre vonatkozó alapvető adatok 

A 6. cikk meghatározása szerint

A földterület jellemzői

Szántó

Állandó legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

Állandó növénykultúrák

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 7,5 %-a

< 7,5 %

Állatállományra vonatkozó jellemző

Összes számosállategység

az országbeli jellemzők legalább 5 %-a

< 7,5 %

Vidékfejlesztési modul, valamint

Gépek és berendezések modul

A 7. cikk meghatározása szerint

A földterület jellemzői, mint a Munkaerő és egyéb keresőtevékenység modul esetében

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 7,5 %-a

< 7,5 %

Állatállomány jellemzők, mint a Munkaerő és egyéb keresőtevékenység modul esetében

a régióbeli számosállategységek legalább 7,5 %-a, és az országbeli jellemzők legalább 5 %-a

< 7,5 %

Állatelhelyezés és trágyakezelés modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági üzemek sokaságának alhalmaza, amelyben legalább a következők egyike megtalálható: szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, baromfi.

Állatállomány jellemzők , mint a Munkaerő és egyéb keresőtevékenység modul esetében

a régióbeli számosállategységek legalább 7,5 %-a, és az országbeli jellemzők legalább 5 %-a

< 7,5 %

Öntözés modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági üzemek sokaságának alhalmaza, amelyben öntözhető terület található:

A földterület jellemzői

Öntözhető összterület

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 7,5 %-a

< 7,5 %

Talajgazdálkodási gyakorlatok modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági üzemek sokaságának alhalmaza, amelyben szántóföld található:

A földterület jellemzői

Szántó

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 7,5 %-a

< 7,5 %



Ültetvény modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági üzemek sokaságának alhalmaza, amelyben bármelyik, a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározott küszöbértéknek megfelelő egyedi ültetvény jellemző megtalálható:

Ültetvény jellemzők

Az ültetvény jellemzők közé tartozik az alma, körte, sárgabarack, őszibarack, nektarin, narancs, apró citrusfélék, citrom, olivabogyó, csemegeszőlő, mazsolaszőlő, amelyek megfelelnek a 7. cikk (5) bekezdésben meghatározott küszöbértéknek

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 5 %-a

< 7,5 %

Szőlőültetvény modul

A 7. cikkben meghatározott mezőgazdasági üzemek sokaságának alhalmaza, amelyben bor előállítására szolgáló szőlő található:

Szőlőültetvény jellemzők

Borszőlő 

a régió mezőgazdasági hasznosítású területének legalább 5 %-a

< 7,5 %

(1) A küszöbértékek a felsorolás szerinti tételcsoportokra alkalmazandók.
(2) K – a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; H – kedvezőtlen adottságú hegyvidéki terület, E – egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek. N – normál terület (nem KAT). Ez az osztályozás a KAP alakulásának fényében a jövőben még módosulhat.
(3) Az éves munkaegység (AWU) 2. százaléksávja: (> 0–< 25), (≥ 25–< 50), (≥ 50–< 75), (≥ 75–< 100), (100).
(4) Százaléksávok: (≥ 0-≤ 10), (> 10-≤ 50), (> 50-< 100)
(5) A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete (2015. február 3.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 46., 2015.2.19., 1. o.).
Top