EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016PC0025

Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

COM/2016/025 final - 2016/010 (CNS)

Brüsszel, 2016.1.28.

COM(2016) 25 final

2016/0010(CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A 2014. december 18-i európai tanácsi következtetésekben szerepel, hogy „sürgősen elő kell mozdítani az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket mind globális, mind uniós szinten”. 2014 decembere után a Bizottság gyorsan megtette az első lépéseket az uniós megközelítés kialakítása felé. Időközben az OECD befejezte az e célt szolgáló globális szabályok és normák meghatározására vonatkozó munkáját.

Ez a 2011/16/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelv a Bizottság adókikerülés elleni csomagjának részeként az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemmel összefüggő politikai prioritást szolgálja. Az Európai Parlament kéréseire szintén választ ad. Összhangban áll egyszersmind az adókikerülés visszaszorítására szolgáló azon kezdeményezésekkel, amelyek a Bizottság méltányosabb társaságiadó-rendszert előirányzó cselekvési tervében (COM(2015) 302) szerepelnek.

A vállalkozások hagyományosan legitim gyakorlatnak tekintik az adótervezést azon az alapon, hogy általa jogszerű eljárásokat alkalmaznak adókötelezettségeik csökkentésére. Az elmúlt években azonban az adótervezési módszerek kifinomultabbá váltak, gyakran több joghatóságon ívelnek át, és magukban foglalják az adóköteles nyereség kedvezőbb adórendszerekkel rendelkező államokba történő átcsoportosítását. Az adótervezés ezen „agresszív” módja számos formában jelentkezhet, így megvalósulhat a valamely adórendszer technikai részletszabályaiban rejlő előnyöknek, illetve a két vagy több adórendszer közötti eltéréseknek az adókötelezettségek elkerülése vagy csökkentése érdekében történő kihasználásaként. Az agresszív adótervezés következményei között szerepel a kétszeres levonás (amikor valamely költségelemet a keletkezés országában és az illetőség országában is levonnak a kimutatásokban) és az adóztatás kettős elmaradása (amikor valamely jövedelem sem a keletkezés országában, sem a jövedelemtulajdonos illetőségének országában nem adózik).

A kis- és középvállalkozásoktól és az egyéni adófizetőktől eltérően a multinacionális vállalatcsoportokat helyzetük képessé teszi arra, hogy a hazai és a nemzetközi adójog kiskapuit kihasználva, nyereségüknek az egyik országból a másikba történő átcsoportosításával csökkentsék az adófizetési kötelezettségüket.

Az utóbbi évek globális gazdasági és pénzügyi válsága ráirányította a nyilvánosság figyelmét arra, hogy biztosítani kell, hogy valamennyi adózó megfelelően kivegye a részét az adófizetésből. Ez magasabb adóbevételeket eredményezhet, amelyek mindenki számára előnyösen hozzájárulhatnak az államháztartási hiány csökkentéséhez.

Ilyen körülmények között az adóhatóságoknak átfogó és lényegi információkra van szükségük a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, transzferárazással kapcsolatos politikájára és a kapcsolt felek közötti belső ügyleteire vonatkozóan. Az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából ez az irányelv átláthatósági követelményeket támaszt a multinacionális vállalatcsoportokkal szemben. Arra kötelezi a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy minden egyes olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak, minden évben megadjanak bizonyos információkat, ideértve a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett és a még esedékes nyereségadót, az alkalmazottak létszámát, a jegyzett tőkét, az eredménytartalékot és a tárgyi eszközöket. Ezek az információk lehetővé teszik majd az adóhatóságok számára, hogy a jogi szabályozás megváltoztatásával vagy megfelelő kockázatértékelésekkel és adóellenőrzésekkel fellépjenek a káros adózási gyakorlatokkal szemben. A fokozott átláthatóság ezenkívül ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy megfelelően eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol nyereségre tesznek szert.

Az új átláthatósági követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozásokat terhelő adminisztratív terhek minimálisak legyenek. Az EU multinacionális vállalatcsoportjait elviekben nem indokolt arra kötelezni, hogy az adatokat az összes olyan EU-tagállamnak benyújtsák, amelyekben tevékenykednek, hanem csak arra, hogy az illetőségük szerinti adóhatóságnak benyújtsák azokat. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy miután megkapták az országonkénti jelentést, megosszák az információkat azokkal a tagállamokkal, amelyekben a jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági társaságok vagy adóügyi illetőséggel rendelkeznek, vagy az állandó telephelyen keresztül folytatott üzleti tevékenység tekintetében adókötelesek.

Az adatszolgáltatási terhek és az adóigazgatás nyereségei közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében csak azon multinacionális vállalatcsoportok számára lesz kötelező országonkénti jelentést benyújtani, amelyek esetében a vállalatcsoport teljes összevont bevétele legalább 750 000 000 EUR. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslései szerint a multinacionális vállalatcsoportok 85-90 százaléka mentesülni fog e követelmény alól, ám a vállalati bevételek mintegy 90 százalékát tudhatják magukénak azok a multinacionális vállalatcsoportok, amelyek országonkénti jelentést nyújtanak majd be.

Az adókikerülés és az agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében a tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés most fontosabb, mint valaha. Az uniós szabályozás rendelkezik a tagállamok adóhatóságai közötti közigazgatási együttműködésről, és különböző eszközöket határoz meg – az információcserét is ideértve –, hogy segítse őket a jogos bevételeik beszedésében való együttműködésben. Az Európai Uniónak mégis tovább kell erősítenie az együttműködést a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogok tiszteletben tartásával.

A 77/799/EGK tanácsi irányelv 1 volt az első válasz a tagállamoknak az adózás területén folytatandó fokozott kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó igényére. Ezt felváltotta a 2011/16/EU tanácsi irányelv 2 (közigazgatási együttműködési irányelv), amelynek célja a korábbi irányelv hatékonyságának növelése volt. Az utóbbi években az irányelvet módosító 2014/107/EU és (EU) 2015/2376 irányelv az adócsalás és -kijátszás, valamint az agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében további eszközökkel látta el az adóhatóságokat a számvitel, a feltételes adómegállapítások és az előzetes ármegállapodások területén.

Ennek a javaslatnak a célja annak biztosítása, hogy az országonkénti jelentésekre vonatkozó kötelező automatikus információcsere előírása révén a 2011/16/EU irányelv továbbra is biztosítsa az adóigazgatások közötti átfogó és hatékony közigazgatási együttműködést.

Ez az irányelv összhangban van a nemzetközi fejleményekkel. 2015. október 5-én az OECD bemutatta az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos, a meglévő nemzetközi adószabályok átfogó módosítását előirányzó cselekvési tervhez kapcsolódó zárójelentéseit. 2015 november 15–16-án az OECD-csomagot a G20-ak vezetői is támogatták. Az OECD BEPS cselekvési terv 13. fellépésére vonatkozó munka eredményeképpen több standard született a multinacionális vállalatcsoportok transzferárazási gyakorlatára vonatkozó információnyújtásról, ideértve a cégközponti szintű és a helyi szintű transzferár-nyilvántartást, és az országonkénti jelentést. Az irányelv hozzájárul az országonkénti jelentés Unióban való bevezetéséhez.

OECD-tagi minőségében a legtöbb tagállam elkötelezte magát a BEPS 15 fellépéséhez kapcsolódó zárójelentésekben foglaltak végrehajtása mellett. A belső piac jó működéséhez ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a BEPS kapcsán tett politikai vállalásokat koherens és megfelelően összehangolt módon ültessék át nemzeti rendszereikbe. Ez lehet a belső piac egésze számára a pozitív hatások maximalizálásához vezető út. Ennek elmaradása esetén a BEPS egyoldalú végrehajtása a belső piacon a nemzeti politikák ütközésének és új akadályok keletkezésének a veszélyével járna, így a belső piac továbbra is 28 alkotórészére töredezett maradna, és továbbra is belső ellentmondások és más torzulások hátráltatnák működését.

E kezdeményezés célja a BEPS 13. fellépése bizonyos mértékig egységes átültetésének az Unió egészében való megvalósítása. Az irányelv ezenkívül elő kívánja segíteni a különböző gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt és végső soron az EU-tagállamok adóbázisának védelmét.

A javaslat kifejezetten úgy került kidolgozásra, hogy az országonkénti jelentéstétellel kapcsolatos automatikus információcsere a 2011/16/EU irányelv meglévő, az információcsere gyakorlati eljárásaira vonatkozó rendelkezéseire, egyebek mellett a formanyomtatványok használatára épüljön.

A Bizottság 2016. évi munkaprogramja 3 tükrözi a Bizottság azon vállalását, hogy javaslatot terjeszt elő az országonkénti jelentéstételre vonatkozó automatikus információcsere tárgyában.

A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

Az adózási átláthatósággal kapcsolatos csomag (COM(2015) 136)

Az intézkedéscsomag két fő elemből állt: i. a feltételes adómegállapításokra vonatkozó, a tagállamok közötti automatikus információcsere bevezetésére vonatkozó javaslat, és ii. annak bejelentése, hogy a Bizottság azt mérlegeli, hogy helyénvaló-e bevezetni további tájékoztatási kötelezettségeket a vállalati adókra vonatkozó bizonyos információkkal kapcsolatosan.

E javaslat nem zárja ki, hogy a Bizottság a jövőben úgy határozzon, hogy javaslatot terjeszt elő a vállalatokra vonatkozó nyilvános közzétételi kötelezettségekre vonatkozóan.

A Bizottságnak a méltányosabb társaságiadó-rendszerről szóló cselekvési terve (COM(2015) 302)

E javaslat összhangban áll az adókikerülés visszaszorítását célzó cselekvési tervben bejelentett kezdeményezésekkel.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javaslat az országonkénti jelentéstételre vonatkozó automatikus információcsere bevezetése révén módosítja a 2014/107/EU irányelvvel 4 és az (EU) 2015/2376 tanácsi irányelvvel 5 módosított 2011/16/EU irányelvet.

A módosításokat a javaslat 1. cikke tartalmazza. Ezek a módosítások a következők:

A 3. cikk (fogalommeghatározások) módosul.

A 8aa. cikk megköveteli a tagállamoktól, hogy a multinacionális vállalatcsoportokat kötelezzék a lényegi információk (az országonkénti jelentés) benyújtására, valamint hogy automatikusan kicseréljék a kapott információkat a többi érintett tagállammal.

A 20. cikk (6) bekezdése az információcsere céljára használandó formanyomtatványra vonatkozik, a 21. cikk (7) bekezdése pedig a gyakorlati intézkedésekről rendelkezik.

Az irányelv kiegészül a szankciókra vonatkozó új, 25a. cikkel.

Az irányelv kiegészül egy új melléklettel, amely a javaslathoz kapcsolódó fogalommeghatározásokat, a multinacionális vállalatcsoportok kötelezettségeit és az információcserére használandó sablonokat tartalmazza.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

E módosítások tárgya ugyanazon jogalap alá tartozik, mint a 2011/16/EU irányelv, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 115. cikke alá, amely a belső piac megfelelő működését hivatott biztosítani. Az EUMSZ 115. cikke a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését, és szükségessé teszik a jogszabályok közelítését.

A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az Uniónak biztosítania kell a kkv-k, valamint a nem uniós és az uniós multinacionális vállalatcsoportok közötti tisztességes versenyt és az egyenlő versenyfeltételeket. A multinacionális vállalatcsoportoknak határokon átnyúló tevékenységük révén lehetőségük van arra, hogy agresszív adótervezést folytassanak. Emiatt valamennyi multinacionális vállalatcsoportot – az uniósakat és a nem uniósakat egyaránt – adatszolgáltatási kötelezettségnek kell alávetni. E nélkül az elem nélkül e kezdeményezés kevésbé lenne eredményes a belső piac megfelelő működésének biztosítására irányuló végső célkitűzés megvalósításához.

A javaslat összhangban van a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (3) bekezdésében kifejtett elvével.

A tagállamoknak az országonkénti jelentéstételhez való hozzáférését ezért eredményesen csak uniós szinten lehet megvalósítani. Az egyes tagállamok egyedileg hozott, koordinálatlan intézkedései révén nem érhető el elegendő mértékben az a cél, hogy minden tagállam megkapja az országonkénti jelentéstételt. Ezenfelül közös és kötelező jellegű megközelítés keretében kell megállapítani azon információcsere szabályait, amely több tagállam adóbázisát is érintheti. Figyelembe kell venni, hogy mivel a multinacionális vállalatcsoportok általában több tagállamban végzik tevékenységüket, a határokon átnyúló dimenzió szerves része a javasolt fellépésnek.

Arányosság

A szakpolitikai fellépés tárgyaként azonosított probléma a határokon átnyúló és intenzív tevékenységet folytató vállalati struktúrák átláthatóságának hiánya, amely negatívan hat különösen a belső piac megfelelő működésére. A szakpolitikai fellépés a tevékenységüket több országban kifejtő multinacionális vállalatcsoportokra korlátozódik, akár kizárólag az Európai Unión belül, akár részben nem uniós joghatóságokhoz kapcsolódóan működnek. Következésképpen a javaslat az azonosított probléma legarányosabb megoldását képviseli. Emellett a javaslat az alapvető információk oly módon történő automatikus cseréjén alapul, amely biztosítja, hogy minden egyes olyan tagállam hozzájusson az információkhoz, amelyben a vállalat tevékenységet végez. A javasolt módosítások ebből kifolyólag nem lépnek túl a szóban forgó problémák kezeléséhez és ezen keresztül a belső piac megfelelő és hatékony működése vonatkozásában a Szerződésben előírt célok eléréséhez szükséges mértéken.

A javaslat összhangban van a arányosságnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (4) bekezdésében kifejtett elvével.

A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat kiterjeszti az automatikus információcsere alkalmazási körét az EU-ban. Mind a belső piac tekintetében, mind a hatékonyság és az eredményesség szempontjából uniós kezdeményezésre van szükség:

   Az uniós kezdeményezés biztosítja az automatikus információcsere koherens, következetes és átfogó uniós szintű megvalósítását a belső piacon. Ennek köszönhetően a tagállamok a jelentéstétellel kapcsolatban egységesen fognak eljárni, és ez az adóigazgatások és a vállalatok számára egyaránt költségmegtakarítással járna.

   Az uniós jogi aktus emellett jogbiztonságot jelentene az adóigazgatások és a vállalatok számára az Unión belül.

   Az uniós jogi aktus az OECD-n belüli egyeztetéseknek és megegyezésnek megfelelően hozzájárulna az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere nemzetközi standardjának kidolgozásához.

   A közigazgatási együttműködési irányelven alapuló uniós jogi aktus magában foglalná a közigazgatási együttműködési irányelv szerinti információszolgáltatás megkönnyítése érdekében már meglévő vagy fejlesztés alatt álló informatikai eszközök használatát. Az irányelv értelmében az uniós tagállamok specifikus kommunikációs csatornák használatával speciális formátumban osztják meg az információkat egymással. Ezeket a formátumokat könnyen ki lehet terjeszteni, hogy a most felvételre javasolt újabb adatok esetében is alkalmazhatók legyenek. Mivel a tagállamok jelentős időt és pénzt fektettek e formátumok kidolgozásába, méretgazdaságos lenne, ha a tagállamok az új információcseréhez is ezeket a formátumokat használnák.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az adócsalás és az adókijátszás elleni cselekvési tervre vonatkozó ajánlások (COM(2012) 722) keretében, valamint más fórumokon folytatott konzultációk    

Az Európai Parlament a 2013. május 21-i állásfoglalásában 6 üdvözölte a Bizottság cselekvési tervét és az abban foglalt ajánlásokat, sürgette a tagállamokat vállalásaik teljesítésére és a cselekvési terv felkarolására, valamint hangsúlyozta, hogy az Uniónak – mindenekelőtt az információcsere előmozdításával kapcsolatban – vezető szerepet kell vállalnia az adócsalás, az adókikerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről folyó globális szintű megbeszéléseken.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2013. április 17-én véleményt 7 fogadott el. Az EGSZB támogatta a Bizottság cselekvési tervét, valamint a Bizottságnak az adócsalás és az adókijátszás visszaszorításával kapcsolatos gyakorlati megoldások feltárása érdekében tett erőfeszítéseit.

Az elmúlt években a tagállamok a magatartási kódexszel foglalkozó csoportban együttműködtek a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások és a transzferárazás területére vonatkozó információcsere javítása érdekében. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport jelentések 8 útján rendszeresen tájékoztatta a Tanácsot következtetéseiről.

A legtöbb tagállam tagja az OECD-nek, és a 2013–2015 közötti időszakban részt vett a BEPS-fellépésekről – és többek között az azok technikai részleteinek kidolgozásáról – szóló hosszadalmas és mélyreható vitákban. Az OECD széles körű nyilvános konzultációt szervezett az érdekelt felekkel valamennyi BEPS-fellépés témájában. Ezen túlmenően a Bizottság belső vitákat folytatott és az OECD szakértőivel is tárgyalt számos BEPS-kérdésről, különösen azokban az esetekben, amikor kétségei voltak bizonyos felvetéseknek, illetve javasolt megoldásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

2014 második felében a Tanács olasz elnöksége felvetette egy „EU – BEPS ütemterv” ötletét, és szorgalmazta a kapcsolódó OECD-kezdeményezésekkel való összhangot az uniós jog tiszteletben tartása mellett. Ezt a megközelítést a magas szintű adóügyi munkacsoport is jóváhagyta, és több, egymást követő elnökség is követte. Az EU – BEPS ütemtervvel kapcsolatos eszmecserék 2015-ben is folytatódtak. A cél az volt, hogy mindez hozzájáruljon az OECD keretei között zajló vitához és – az uniós sajátosságok figyelembevételével – előkészítse a jövőbeli OECD-ajánlások zökkenőmentes végrehajtását.

A Bizottságnak az adózás átláthatóságáról folytatott nyilvános konzultációja lehetőséget nyújtott az érdekelteknek arra, hogy kifejtsék véleményüket a vállalatok átláthatóságának különböző aspektusairól, különösen az országonkénti jelentéstétel alapján. A felmerült lehetőségek jobbára a vállalkozások általi nyilvános jelentéstételére vonatkoztak, de az adóhatóságok közötti információcserét is magukba foglalták, ahogy azt a BEPS 13. fellépése megköveteli. A Bizottság összesen 422 választ kapott, amelyek legtöbbje hasznos visszajelzést adott az adózási átláthatósági intézkedésekre vonatkozóan, annak mind a nyilvános, mind a nem nyilvános körét illetően. A BEPS 13. fellépés tekintetében, noha vállalkozások nem lelkesedtek azért, hogy az adóhatóságok kicseréljék az ilyen információikat, más válaszadók többsége támogatta ezt.

Tagállamok

Ez az irányelv összhangban van az OECD szintjén végzett nemzetközi tevékenységgel és a BEPS tekintetében az OECD keretében tett erőfeszítésekkel, amelyekben a legtöbb uniós tagállam részt vesz. Az Európai Bizottság is aktívan részt vett a munkában, és más joghatóságokkal és érdekeltekkel is széles körű konzultációt folytatott.

Hatásvizsgálat

Azt követően, hogy 2013 elején közzétette „Az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kezelése” című jelentését, majd pedig a G20-ak vezetői 2013 szeptemberében támogatták az ún. BEPS cselekvési tervet, az OECD 2 éven át tartó intenzív munkába kezdett, melynek eredményeként 2015 novemberében 13 jelentést adott közre. Ezek a jelentések meghatározzák azokat az új vagy megerősített nemzetközi standardokat és konkrét intézkedéseket, amelyek a BEPS visszaszorításában hivatottak segíteni az országokat. Ennek keretében az OECD tagjai és a G20-ak elkötelezték magukat ezen átfogó csomag és annak következetes végrehajtása mellett.

OECD-tagi minőségében sok tagállam – egyes területeken igen sürgősen – belekezdett a BEPS-projekt eredményeinek a nemzeti jogrendszerébe való átültetésébe. Emiatt különösen fontos, hogy az Unióban gyors előrelépés történjen a BEPS-következtetések végrehajtásának koordinációjára vonatkozó szabályok elfogadása tekintetében. A belső piac széttagolódásának nagy kockázata fényében – amely a tagállamok egyoldalú, koordinálatlan intézkedéseinek eredményeként bekövetkezhetne – a Bizottság e javaslatban olyan megoldásokat irányoz elő, amelyekkel elérhető a BEPS 13. fellépésének bizonyos mértékben egységes végrehajtása.

A Bizottság mindent megtett annak érdekében, hogy egyidejűleg figyelembe vegye a cselekvés sürgősségét, valamint annak fontosságát, hogy a belső piac működése ne szenvedjen csorbát a tagállamok által elfogadott egyoldalú intézkedések nyomán (attól függetlenül, hogy OECD-tagok-e vagy sem), vagy éppen amiatt, hogy más tagállamok nem hoznak intézkedéseket. A puha jog alkalmazásának lehetősége is felmerült, de elvetettük, mivel nem alkalmas összehangolt megközelítés biztosítására.

A javaslatot külön bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely részletes áttekintést nyújt az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatban végzett tudományos munkáról és gazdasági adatokról annak érdekében, hogy naprakész elemzés és érvek álljanak rendelkezésre. A dokumentum többek között az OECD, az Európai Bizottság és az Európai Parlament által elkészített közelmúltbeli tanulmányokon alapul. A bizottsági szolgálati munkadokumentum kiemeli azokat a tényezőket és leggyakoribb ismert mechanizmusokat, amelyek az OECD jelentései szerint az agresszív adótervezéshez kapcsolódnak. Egyúttal összefoglalja egy, az agresszív adótervezés legfontosabb mechanizmusaira vonatkozó mélyreható vizsgálat következtetéseit, melynek alapjául a Bizottság megbízásából 2015-ben készített tagállamonkénti elemzés szolgált. A munkadokumentum körvonalazza, hogyan egészíti ki a BEPS 13. fellépésének e javaslat segítségével történő végrehajtása az OECD BEPS-jelentéseinek uniós végrehajtására vonatkozó más kezdeményezéseket, és mennyiben járul hozzá az adókikerüléssel szembeni védekezés közös minimális szintjének megvalósításához.

A fentiek fényében a következő indokok alapján nem került sor hatásvizsgálatra: szoros kapcsolat áll fenn az OECD-nek a BEPS területén, és különösen a BEPS 13. fellépése terén végzett munkájával; a bizottsági szolgálati munkadokumentum jelentős mennyiségű adattal és elemzéssel szolgál; egy korábbi szakaszban széles körben folytak konzultációk az érdekelt felekkel a javasolt szabályok technikai vonatkozásairól; különösen pedig sürgős, összehangolt, uniós fellépésre van szükség ezen a nemzetközi politikai prioritásnak számító területen.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat uniós költségvetésre gyakorolt hatását a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás mutatja be; a költségek a rendelkezésre álló forrásokból fedezhetők. A tagállamok közötti információcsere megkönnyítésére kialakítandó informatikai eszközök költségeit az 1286/2013/EU rendelet által bevezetett, a tagállamok adóhatóságai közötti közigazgatási együttműködés javítását célzó tevékenységeknek pénzügyi támogatást biztosító Fiscalis 2020 programból kell finanszírozni.

2016/0010 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 9 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel: 

(1)Az elmúlt években nagymértékben megnőtt az adócsalás és az adókijátszás jelentette kihívás, és e jelenségek napjainkban már az Európai Unión belül és világszerte egyaránt jelentős aggodalmat váltanak ki. Az automatikus információcsere e tekintetben fontos eszköz, és a Bizottság az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet tartalmazó 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan ösztönözni kell az automatikus információcserét mint az adóügyi átláthatóság és információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját. Az Európai Tanács a 2013. május 22-i következtetéseiben az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából kérte az automatikus információcsere uniós és globális szintű kiterjesztését.

(2)A multinacionális vállalatcsoportoknak, mivel több országban fejtik ki tevékenységüket, lehetőségük van arra, hogy agresszív adótervezést folytassanak, amire az egyetlen országban működő vállalkozásoknak nincs módjuk. Amennyiben a multinacionális vállalatok élnek ezzel a lehetőséggel, az különösen érintheti a csupán belföldön működő vállalatokat, rendszerint kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), mivel adóterheik magasabbak lesznek, mint a multinacionális vállalatcsoportokéi. Másfelől minden tagállamban jelentkezhetnek bevételkiesések, és fennáll annak a kockázata, hogy egyes országok versengeni kezdenek egymással a multinacionális vállalatcsoportok további adóelőnyök nyújtásával történő megnyerésében. A probléma tehát a belső piac megfelelő működését érinti.

(3)Az uniós adóhatóságoknak a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára, transzferárazással kapcsolatos politikájára és az Unióban és azon kívül zajló belső ügyleteire vonatkozóan átfogó és lényegi információkra van szükségük. Ezek az információk lehetővé teszik majd az adóhatóságok számára, hogy a jogi szabályozás megváltoztatásával vagy megfelelő kockázatértékelésekkel és adóellenőrzésekkel fellépjenek a káros adózási gyakorlatokkal szemben, valamint felismerjék, ha egyes vállalkozások olyan gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek révén jelentős összegű bevételt csoportosítanak át mesterségesen adózási szempontból előnyösebb környezetbe.

(4)Az adóhatóságok előtti nagyobb átláthatóság arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy felhagyjanak bizonyos gyakorlatokkal, és megfelelően eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol nyereségre tesznek szert. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás visszaszorításának.

(5)A Tanács és a tagállamok kormányképviselőinek az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferárazási dokumentációjára vonatkozó magatartási kódexről (EU TPD) szóló állásfoglalása már rendelkezik az Európai Unióban az uniós multinacionális vállalatcsoportok számára olyan eljárásról, amellyel az adóhatóságoknak tájékoztatást nyújtanak a globális üzleti tevékenységeikről és transzferárazási politikájukról (cégközponti szintű transzferár-nyilvántartás), valamint a helyi gazdálkodó egység konkrét tranzakcióiról (helyi szintű transzferár-nyilvántartás). Az EU TPD ugyanakkor jelenleg nem rendelkezik országonkénti jelentések benyújtására szolgáló mechanizmusról.

(6)Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatcsoportoknak minden egyes olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak, minden évben meg kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és a még esedékes nyereségadót. A multinacionális vállalatcsoportoknak alkalmazottaik létszámáról, jegyzett tőkéjükről, eredménytartalékukról és tárgyi eszközeikről is jelentést kell tenniük minden egyes adójogrendszer vonatkozásában. Végül a multinacionális vállalatcsoportoknak meg kell adniuk minden egyes olyan, a csoporthoz tartozó gazdálkodó egységet, amely az adott adójogrendszerben folytat üzleti tevékenységet, és meg kell jelölniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.

(7)Az állami források hatékony felhasználásának elősegítése és a multinacionális vállalatcsoportok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében csak azon multinacionális vállalatcsoportokat kell alávetni a jelentéstételi kötelezettségnek, amelyeknek éves összevont bevétele meghalad egy bizonyos összeget. Az irányelvnek biztosítania kell, hogy az Unió egészében kellő időben történjen ugyanazon információk begyűjtése és az adóigazgatás számára való rendelkezésre bocsátása.

(8)A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós multinacionális vállalatcsoportok és azon nem uniós multinacionális vállalatcsoportok, amelyek egy vagy több gazdálkodó egysége az Unió területén található, tisztességes versenyt folytassanak egymással. Ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget a vállalatcsoportok mindkét kategóriájára ki kell terjeszteni.

(9)A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, gondoskodniuk kell róla, hogy a szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, és biztosítaniuk kell azok alkalmazását.

(10)A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a tagállamok összehangolt szabályokat fogadjanak el a multinacionális vállalatcsoportok átláthatósági kötelezettségeire vonatkozóan.

(11)A tagállamok közötti információcsere tekintetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv már több területen előírja a kötelező automatikus információcserét. Ennek hatályát ki kell terjeszteni az országonkénti jelentésekre vonatkozóan a tagállamok által folytatandó kötelező automatikus információcsere előírásával.

(12)Az országonkénti jelentésekre vonatkozóan a tagállamok által folytatandó kötelező automatikus információcserének minden esetben magában kell foglalnia az alapvető információk azon meghatározott körének a közlését, amelyhez hozzáférhetnek azok a tagállamok, amelyekben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több gazdálkodó egysége vagy adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett.

(13)Az adóigazgatásokat és a multinacionális vállalatcsoportokat terhelő költségek és adminisztratív terhek minimalizálása érdekében olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek összhangban vannak a nemzetközi kezdeményezések eredményeivel, és hozzájárulnak azok végrehajtásához. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013. július 19-én közzétette az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervét (BEPS cselekvési terv), amely a meglévő nemzetközi adózási szabályok módosítását célzó nagyszabású kezdeményezés. 2015. október 5-én az OECD bemutatta zárójelentéseit, amelyeket a G20-ak pénzügyminiszterei támogattak. A 2015. november 15-én és 16-án tartott találkozón az OECD-csomagot a G20-ak vezetői is támogatták.

(14)A BEPS cselekvési terv 13. fellépésére vonatkozó munka eredményeképpen több standard született a multinacionális vállalatcsoportok által teljesítendő információszolgáltatásról, amelyek kiterjednek a cégközponti szintű és a helyi szintű transzferár-nyilvántartásra, és az országonkénti jelentésre. Az országonkénti jelentésekre vonatkozó szabályok megállapításakor ezért helyénvaló figyelembe venni az OECD-standardokat.

(15)Az országonkénti jelentéstétel területén az uniós fellépésnek továbbra is figyelembe kell vennie különösen az OECD szintjén bekövetkező jövőbeli fejleményeket. Ezen irányelv végrehajtásával összefüggésben helyénvaló, hogy a tagállamok az OECD által kidolgozott, az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos projektjének 13. fellépéséhez kapcsolódó 2015-ös zárójelentést szemléltetés vagy értelmezés céljára, valamint az irányelv valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazása érdekében felhasználják.

(16)Meg kell határozni az országonkénti jelentésekre vonatkozó tagállamok közötti információcsere kapcsán alkalmazandó nyelvi követelményeket. El kell fogadni továbbá a CCN-hálózat fejlesztéséhez szükséges gyakorlati intézkedéseket is. Annak érdekében, hogy a 20. cikk (6) bekezdésének és a 21. cikk (7). bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(17)Az erőforrások hatékony felhasználása és az információcsere előmozdítása érdekében, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy minden egyes tagállam a rendszerének hasonló kiigazítására kényszerüljön, az információcserének az Unió által kifejlesztett közös kommunikációs hálózaton (CCN) keresztül kell történnie. A rendszer továbbfejlesztéséhez szükséges gyakorlati intézkedéseket a Bizottságnak a 2011/16/EU irányelv 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadnia.

(18)A kötelező információcsere hatályát tehát ki kell terjeszteni oly módon, hogy az magába foglalja az országonkénti jelentésekre vonatkozó információk automatikus cseréjét.

(19)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. 

(20)Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti, a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok – a szükséges egységesség és hatékonyság miatt – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21) A 2011/16/EU irányelvet mindezeknek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.    A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9. »automatikus csere«:

a) a 8. cikk (1) bekezdése, a 8a. cikk és a 8.aa cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal; a 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;

b) a 8. cikk (3a) bekezdésének alkalmazásában más tagállambeli illetőségű személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, szisztematikus, előre meghatározott időközönként történő közlése az adott személy illetősége szerinti tagállammal;

c) a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a. cikk és a 8aa. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában előre meghatározott információknak az e pont a) és b) alpontja szerinti rendszeres közlése.”;

b)a cikk kiegészül a következő második bekezdéssel:

A 8. cikk (3a) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, valamint a 25. cikk (2) és (3) bekezdésében minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8.aa cikkben és a III. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a III. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.”

2.    A II. fejezet II. szakasza a következő 8aa. cikkel egészül ki:

„8aa. cikk

Az országonkénti jelentésekre vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei

 

(1)    Minden tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a Multinacionális vállalatcsoportnak a területén adóügyi illetőséggel rendelkező Végső anyavállalatától vagy a III. melléklet II. szakaszának megfelelően bármely más Adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egységtől megkövetelje az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentésnek a Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napjától számított 12 hónapon belül a III. melléklet II. szakaszának megfelelően történő benyújtását.

(2)    Azon tagállam illetékes hatósága, amely az (1) bekezdés szerinti Országonkénti jelentést megkapta, a (4) bekezdés szerinti határidőn belül automatikus csere útján közli a jelentést minden olyan másik tagállammal, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó egység Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a Multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenység alapján adófizetésre kötelezett.

(3)    Az országonkénti jelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia a Multinacionális vállalatcsoport tekintetében:

   a)    minden egyes olyan joghatóság tekintetében, amelyben a Multinacionális vállalatcsoport tevékenységet fejt ki, a bevétel összegére, az adózás előtti eredményre, a megfizetett nyereségadóra, a még esedékes nyereségadóra, a jegyzett tőkére, a felhalmozott nyereségre, az alkalmazottak számára és a pénzeszközökön és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközökre vonatkozó összesített információk;

b)    a Multinacionális vállalatcsoport minden egyes Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységének meghatározása, amely magában foglalja az adott, Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység adóügyi illetősége szerinti jogrendszer meghatározását, és – amennyiben az különbözik az adóügyi illetőség szerinti jogrendszertől – annak a jogrendszernek a meghatározását, amelynek a joga szerint az adott, Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységet létrehozták, valamint az adott, Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a leírását.

(4)    A közlést a Multinacionális vállalatcsoport azon pénzügyi éve utolsó napját követő 15 hónapon belül kell elvégezni, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik. Az első országonkénti jelentést a Multinacionális vállalatcsoport azon pénzügyi éve vonatkozásában kell benyújtani, amely 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődik.

(5)    A 17. cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó az e cikk (1)–(4) bekezdésének megfelelően közölt információkra.”

3.    A 20. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

   „(6) Az országonkénti jelentésre vonatkozó, a 8aa cikk szerinti automatikus információcseréhez a III. melléklet III. szakaszának 1., 2. és 3. táblázatában foglalt formanyomtatványt kell használni. A Bizottság 2016. december 31-ig végrehajtási aktusok révén megállapítja az információcserére vonatkozó nyelvhasználati szabályokat. E szabályok nem zárhatják ki a tagállamok azon lehetőségét, hogy a 8aa. cikkben meghatározott információkat az Unió bármely hivatalos és munkanyelvén közöljék. E nyelvhasználati szabályok ugyanakkor biztosíthatják, hogy az Unió egy másik hivatalos nyelvén is sor kerüljön ezen információk legfontosabb elemeinek megküldésére. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 26. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.”

4.    A 21. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

   „(6) A 8aa. cikk (2) bekezdése értelmében közölt információkat a CCN-hálózat használatával, elektronikusan kell szolgáltatni. A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a CCN-hálózat továbbfejlesztéséhez szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 26. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.”

5.    A 23. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

   „(3) A tagállamok éves értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a 8., a 8a. és a 8aa. cikk szerinti automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről. A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az éves értékelés formáját és közlésének feltételeit. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 26. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.”

6.    Az irányelv a következő 25a. cikkel egészül ki:

„25a. cikk

Szankciók

   A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján és a 8aa. cikkre vonatkozóan elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok alkalmazásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2016. december 31-ig értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.”

7.    A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Bizottsági eljárás

(1)    A Bizottságot az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) értelmében bizottságnak minősül.

(2)    E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(*)     Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”    

 8.    Az irányelv kiegészül a III. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv I. melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1)A tagállamok legkésőbb 2016. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket 2017. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – A Tanács irányelve a 2011/16/EU irányelvnek

az adózás területére vonatkozó információcsere tekintetében történő módosításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés 11 keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 

14

14.03

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 12 irányul 

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A Bizottság 2015. évi munkaprogramjában megjelölt prioritások közé tartozik a méltányosabb megközelítés az adózás terén. Ennek folyományaként a Bizottság 2016. évi munkaprogramjának egyik fő cselekvési területe a társaságiadó-rendszer átláthatóságának növelése.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés

A Fiscalis program konkrét célja az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemnek, valamint az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának támogatása az információcsere biztosítása, a közigazgatási együttműködés elősegítése, valamint a szükséges és indokolt esetekben a részt vevő országok közigazgatási kapacitásának bővítése révén, az adóhatóságok adminisztratív terheinek és az adófizetőket terhelő megfelelési költségeknek a csökkentése érdekében.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

ABB 3

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az országonkénti jelentéstétellel kapcsolatos automatikus információcsere a tagállamok között először is azt jelenti, hogy minden tagállam képes lesz megfelelően felmérni, hogy a multinacionális vállalatcsoportok folytatnak-e agresszív adótervezést, valamint képes lesz ennek alapján reagálni.

Másodszor a nagyobb átláthatóság várhatóan fokozottan ösztönzi majd a tisztességesebb adóverseny biztosítását. Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcsere egyúttal visszatarthatja a vállalkozásokat az agresszív adótervezéstől, mivel a tagállamok immár rendelkezni fognak a visszaélésszerű struktúrák és a nyereségátcsoportosítás eseteinek észleléséhez és kezeléséhez szükséges információkkal.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslatra e tekintetben az általa módosítandó irányelv (a 2011/16/EU irányelv) azon követelménye vonatkozik, amely szerint a tagállamoknak évente értékelést kell benyújtaniuk az automatikus információcsere hatékonyságáról.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslat megköveteli a tagállamoktól, hogy miután megkapták az országonkénti jelentést, megosszák a bennük foglalt információkat azokkal a tagállamokkal, amelyekben a jelentések alapján a multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó társaságok vagy belföldi adóügyi illetőséggel rendelkeznek, vagy állandó telephelyen keresztül folytatott üzleti tevékenység tekintetében adókötelesek.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

Az uniós kezdeményezés biztosítja az automatikus információcsere koherens, következetes és átfogó uniós szintű megvalósítását a belső piacon. Ennek köszönhetően a tagállamok a jelentéstétellel kapcsolatban egységesen fognak eljárni, és ez az adóigazgatások és a vállalatok számára egyaránt költségmegtakarítással jár.

Az uniós jogi aktus emellett jogbiztonságot jelentene az adóigazgatások és a vállalatok számára az Unión belül, az OECD-n belüli egyeztetéseknek és megegyezésnek megfelelően hozzájárulna az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere nemzetközi standardjának kidolgozásához, valamint magában foglalná a közigazgatási együttműködési irányelv szerinti információszolgáltatás megkönnyítése érdekében már meglévő vagy fejlesztés alatt álló informatikai eszközök használatát. Az irányelv értelmében az uniós tagállamok specifikus kommunikációs csatornák használatával speciális formátumban osztják meg az információkat egymással. Ezeket a formátumokat könnyen ki lehet terjeszteni, hogy a most felvételre javasolt újabb adatok esetében is alkalmazhatók legyenek. Mivel a tagállamok jelentős időt és pénzt fektettek e formátumok kidolgozásába, méretgazdaságos lenne, ha a tagállamok az új információcseréhez is ezeket a formátumokat használnák.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az adóigazgatások közötti automatikus információcsere más adóügyi területeken – például a megtakarításokból származó jövedelem terén – bevett gyakorlat, és jó eredményeket hozott. Az automatikus információcsere immár globális szinten is elfogadott mint az adóigazgatások legjobb eszköze az adókikerüléssel, az adókijátszással és az agresszív adótervezéssel szemben.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat a közigazgatási együttműködési irányelv (2011/16/EU irányelv) módosítására irányul, így e javaslat alkalmazásában is rendelkezésre fognak állni az említett irányelv szerint már létrehozott vagy még a kidolgozás fázisában lévő eljárások, munkamódszerek és informatikai eszközök.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

E javaslat 2017. január 1-jén lép hatályba

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 13  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

☒a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét; a Fiscalis 2020 program irányítása közvetlenül történik.

   végrehajtó ügynökségeken keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az irányítás tekintetében a javaslat semmilyen változást nem eredményez. A 2011/16/EU irányelv 21. cikke szerint a Bizottság a komitológiai eljárásrendet követve, a tagállamokkal együttműködve kidolgozza az információcsere formátumait. A tagállamok közötti információcseréhez szükséges közös kommunikációs hálózatot (CCN) illetően a Bizottság felelős a CCN bármely, az információcsere lehetővé tételéhez szükséges fejlesztéséért, és a tagállamok felelősek saját rendszereiknek bármely, az információk CCN útján történő cseréjét lehetővé tevő fejlesztéséért.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A Fiscalis program keretében a nyomon követés és a jelentéstétel az alábbiak szerint zajlik:

Az e kezdeményezéshez szükséges előkészítő tevékenységek, más együttes fellépések, valamint a közös képzési tevékenységek rendszeresen nyomon követése a résztvevők és a fellépéseket irányító szereplők inputjainak felhasználásával történik. Az inputokat egységes formanyomtatványok segítségével gyűjtik, és az inputok alapján kerülnek meghatározásra a Fiscalis 2020 program teljesítménymérési keretében (PMF) rögzített mutatók. Az információcseréhez kapcsolódó egyéb kiadásokat az 1.4.4. pontban leírt, a PMF-ben egységesített mechanizmus szerint követik nyomon.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A kezdeményezésnek a Fiscalis 2020 támogatásával történő végrehajtásához fűződő lehetséges kockázatok az alábbiakhoz kapcsolódnak:

A tagállamok és a tagjelölt országok konzorciumával aláírt támogatási megállapodás végrehajtása.

A program keretében kötött közbeszerzési szerződések végrehajtása.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A belső kontrollrendszer felépítése ugyanaz, mint a Fiscalis 2020 programban, és a kezdeményezés valamennyi operatív kiadását felöleli.

Az alkalmazott kontrollstratégia fő elemei a következők:

A közbeszerzési szerződések esetében:

A közbeszerzések tekintetében a költségvetési rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni. A közbeszerzési szerződés a Bizottság szolgálatai által a kifizetés érdekében végzett ellenőrzési eljárás után kerül megkötésre, figyelembe véve a szerződéses kötelezettségeket, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és általános irányítás elveit. A Bizottság és a kedvezményezettek között létrejött minden szerződés rendelkezik a csalás elleni intézkedésekről (ellenőrzések, jelentések stb.). Meg kell állapítani a részletes referenciafeltételeket, és azok képezik az egyes konkrét szerződések alapját. Az elfogadási eljárás szigorúan a TAXUD TEMPO módszertant követi: a célkitűzéseket felülvizsgálják, szükség esetén módosítják, és végül kifejezetten elfogadják (vagy elutasítják). „Elfogadólevél” hiányában számla nem fizethető ki.

A közbeszerzések technikai ellenőrzése

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság végzi a teljesítések ellenőrzését, és felügyeli a vállalkozók tevékenységét, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Emellett rendszeresen minőség- és biztonság-ellenőrzéseket végez a vállalkozóinál. A minőség-ellenőrzések során ellenőrzi, hogy a vállalkozók tényleges folyamatai megfelelnek-e a minőségterveikben meghatározott szabályoknak és eljárásoknak. A biztonság-ellenőrzések a konkrét folyamatokra, eljárásokra és rendszerekre koncentrálnak.

A fenti ellenőrzések mellett az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság elvégzi a hagyományos költségvetési kontrollokat.

A kötelezettségvállalások előzetes vizsgálata:

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság valamennyi kötelezettségvállalását megvizsgálja a humán-erőforrási és pénzügyi egység vezetője. Ennek következtében a kötelezettségvállalás alá eső összegek 100%-ára kiterjed az előzetes vizsgálat. Ez az eljárás magas szinten biztosítja az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

A kifizetések előzetes vizsgálata:

Az előzetes vizsgálat a kifizetések 100%-ára kiterjed. Ezen túlmenően hetente legalább (minden kiadási kategóriából) egy kifizetés véletlenszerűen kiválasztásra kerül a humán-erőforrási és pénzügyi egység vezetője által végzett előzetes vizsgálat céljából. A vizsgálat terjedelmére nincs meghatározva célszám, mivel annak célja a kifizetések „véletlenszerű” ellenőrzése annak megvizsgálása érdekében, hogy valamennyi kifizetést az előírásoknak megfelelően készítettek-e elő. A fennmaradó kifizetések feldolgozása a hatályos szabályok szerint naponta történik.

A közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkozatai:

Valamennyi közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a tárgyévi éves tevékenységi jelentést alátámasztó nyilatkozatokat ír alá. E nyilatkozatok a program szerinti műveletekre vonatkoznak. A közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkoznak arról, hogy a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó műveleteket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban lettek végrehajtva, hogy az alkalmazott irányítási és kontrollrendszerek kellő biztosítékot nyújtottak az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően, valamint hogy az ezekhez a műveletekhez kapcsolódó kockázatokat megfelelően azonosították, jelentették, és végrehajtották a kockázatokat enyhítő intézkedéseket.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A kialakított ellenőrzési mechanizmusok lehetővé teszik az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság számára, hogy kellőképpen meggyőződjön a kiadások minőségéről és szabályszerűségéről, valamint csökkentse a meg nem felelés kockázatát. A fenti ellenőrzési stratégiai intézkedések a 2%-ban megjelölt célérték alá csökkentik a lehetséges kockázatokat, és valamennyi kedvezményezettet elérik. A további kockázatcsökkentést szolgáló kiegészítő intézkedések aránytalanul magas költséget eredményeznének, ezért ilyenek nincsenek előirányozva.

A fenti ellenőrzési stratégia végrehajtásának összköltsége – a Fiscalis 2020 program keretébe tartozó valamennyi kiadás tekintetében – az összes kifizetés 1,6%-ára van korlátozva. Ez az arány várhatóan a jelenlegi kezdeményezés tekintetében is megmarad.

A program ellenőrzési stratégiája hatékonynak tekinthető ahhoz, hogy a meg nem felelés kockázatát gyakorlatilag nullára csökkentse, és a kapcsolódó kockázatokkal arányos legyen.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (2) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy valamely, e rendelet alapján finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
1A. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

diff./nem diff. 14

EFTA-országoktól 15

tagjelölt országoktól 16

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

14.0301 (Az adórendszerek működésének javítása)

diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………...……………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY.]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

[Ezt a részt az igazgatási jellegű adatok költségvetési táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

Szám

1A. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság



2016. év 17



2017. év



2018. év



2019. év

2020.

ÖSSZESEN

•Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma: 14.0301

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

Kifizetési előirányzatok

(2)

0

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Kifizetési előirányzatok

(2a)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 18  

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Költségvetési tétel száma

(3)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok összesen

Kötelezettségvállalási előirányzatok

= 1 + 1a + 3

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

Kifizetési előirányzatok

= 2 + 2a

+ 3

0

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000



Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

A többéves pénzügyi keret
1A.
fejezetéhez tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

= 4 + 6

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

Kifizetési előirányzatok

= 5 + 6

0

0,300

0,300

0,300

0,050

0,050

1000

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Kifizetési előirányzatok

(5)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

•Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

A többéves pénzügyi keret
1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó

előirányzatok ÖSSZESEN
(Referenciaösszeg)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

= 4 + 6

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Kifizetési előirányzatok

= 5 + 6

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.





A többéves pénzügyi keret
fejezete

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)



2016. év



2017. év



2018. év



2019. év

2020. év

ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

•Humánerőforrás

0,528

0,528

0,528

0,528

0,528

2,640

•Egyéb igazgatási kiadások

0,030

0,030

0,030

0,030

0,030

0,150

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,558

0,558

0,558

0,558

0,558

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,558

0,558

0,558

0,558

0,558

2,790

millió EUR (három tizedesjegyig)



2016. év 19



2017. év



2018. év



2019. év

2020. év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,858

0,858

0,858

0,608

0,608

3,790

Kifizetési előirányzatok

0,558

0,858

0,858

0,858

0,608

0,50

3,790

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket



2016. év



2017. év



2018. év



2019. év

2020.

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 20

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 21

– Teljesítés

– Teljesítés

– Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

– Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

MEGJEGYZÉS:

E javaslat előreláthatóan a következő pozitív hozadékokkal jár: i. a tagállamok az adókra vonatkozóan információkat kapnak a gazdálkodó egységekről, így megalapozottan tervezhetik az adóellenőrzéseket; ii. a nyilvánosság szemében ez egy további lépés lehet annak biztosítása felé, hogy minden adófizető megfelelően kivegye részét az adófizetésből; iii. a vállalkozások korlátozhatják agresszív adótervezési struktúráikat. Míg a tagállamok az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos információszolgáltatás közvetlen következményeként nagyobb adminisztratív terhekkel számolhatnak, ezek a költségek várhatóan mérsékeltek lesznek, tekintettel arra, hogy a jelentéseket a gazdálkodó egységek készítik.

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
N 22



N + 1-edik év



N + 2-edik év



N + 3-adik év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Humánerőforrás

0,528

0,528

0,528

0,528

0,528

Egyéb igazgatási kiadások

0,030

0,030

0,030

0,030

0,030

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege

0,558

0,558

0,558

0,558

0,558

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 23  

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

0,558

0,558

0,558

0,558

0,558

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni; a források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni



2016. év



2017. év

2018. év

2019. év

2020.

•A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

4

4

4

4

4

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

.

.

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

.

.

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

.

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 24

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

.

XX 01 04 yy  25

– a központban

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

– a küldöttségeknél

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

.

XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

m.

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

ÖSSZESEN

4

4

4

4

4

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A tagállamokkal tartott találkozók előkészítése és a tagállamokkal folytatott levelezés lebonyolítása; (a tagállamokkal való megbeszélések függvényében) a formanyomtatványokkal, az informatikai formátumokkal és a központi adatbázissal kapcsolatos munka; az informatikai rendszerrel kapcsolatos munka kihelyezése külső vállalkozókhoz.

Külső munkatársak

Tárgytalan.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)



N-edik év



N + 1-edik év



N + 2-edik év



N + 3-adik év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a saját forrásokra gyakorol hatást

   az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 26



N-edik év



N + 1-edik év



N + 2-edik év



N + 3-adik év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) HL L 336., 1977.12.27., 15. o.
(2) A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
(3) http://ec.europa.eu/priorities/work-programme/index_en.htm  
(4) HL L 359., 2014. december 16.
(5) HL L 332., 2015. december 18.
(6) Az Európai Parlament 2013. május 21-i állásfoglalása az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemről (Kleva-jelentés) – 2013/2060(INI).
(7) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. április 17-i véleménye: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére (COM(2012) 722 final) (Dandea-jelentés) – CESE 101/2013.
(8) A magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) nyilvános jelentései az interneten olvashatók.
(9) HL C , , . o.
(10) HL C , , . o.
(11) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
(12) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(13) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/en/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx
(14) Diff. = differenciált előirányzatok; nem diff. = nem differenciált előirányzatok.
(15) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(16) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(17) A 2016. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(18) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(19) A 2016. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(20) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(21) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.
(22) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(23) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(24) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(25) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(26) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top

Brüsszel, 2016.1.28.

COM(2016) 25 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: a Tanács irányelve

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról


MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: a Tanács irányelve

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

III. MELLÉKLET

Az adatszolgáltatás szabályai Multinacionális vállalatcsoportok számára

I. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. »Vállalatcsoport«: a tulajdonjog vagy az ellenőrzés szerint egymással kapcsolatban álló olyan vállalkozások együttese, amelyeknek az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára Összevont pénzügyi kimutatásokat kell készíteniük, vagy ilyen kötelezettségük állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében való tőkerészesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna.

2. »Vállalkozás«: bármely, a 3. cikk 11. pontjának b), c) és d) pontja szerinti személy által bármely formában végzett gazdasági tevékenység.

3. »Multinacionális vállalatcsoport«: olyan Vállalatcsoport, amely két vagy több, különböző joghatóságokban adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy joghatóságban rendelkezik belföldi adóügyi illetőséggel, és egy másik joghatóságban állandó telephelyen keresztül végzett üzleti tevékenység tekintetében adóköteles, és nem Kötelezettség alól mentesülő vállalatcsoport.

4. »Kötelezettség alól mentesülő vállalatcsoport«: a Vállalatcsoport bármely Pénzügyi éve tekintetében olyan Vállalatcsoport, amelynek az Adatszolgáltatási pénzügyi évet közvetlenül megelőző Pénzügyi év során, az ezen megelőző Pénzügyi évre vonatkozó Összevont pénzügyi kimutatások tükrében, teljes összevont bevétele 750 000 000 EUR-nál vagy hazai pénznemben kifejezve 2015 januárjában 750 000 000 EUR-val megközelítően egyező összegnél kevesebb volt.

5. »Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység«: a következők bármelyike:

a) egy Multinacionális vállalatcsoport bármely olyan külön üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a Multinacionális vállalatcsoport Összevont pénzügyi kimutatásaiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a Multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tőkerészesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna;

b) bármely ilyen üzleti egység, amely pusztán méret vagy lényegesség alapján nem szerepel a Multinacionális vállalatcsoport Összevont pénzügyi kimutatásaiban;

c) a Multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti bármely különálló üzleti egységének bármely állandó telephelye, amennyiben az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső irányítás-ellenőrzési célokból külön pénzügyi kimutatást készít.

6. »Adatszolgáltatásra kötelezett gazdasági egység«: az a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység, amelynek a 8aa. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint a Multinacionális vállalatcsoport nevében országonkénti jelentést kell benyújtania az adóügyi illetősége szerinti joghatóságban. Az Adatszolgáltatásra kötelezett gazdasági egység lehet a Végső anyavállalat, az Anyavállalatnak kijelölt vállalat vagy bármely, a II. szakasz 1. pontjában meghatározott gazdálkodó egység.

7. »Végső anyavállalat«: a Multinacionális vállalatcsoport azon Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége, amely megfelel a következő ismérveknek:

a) közvetlenül vagy közvetetten kellő részesedéssel rendelkezik a Multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységében ahhoz, hogy az adóügyi illetősége szerinti joghatóságban általánosan alkalmazott számviteli alapelvek szerint Összevont pénzügyi kimutatásokat kell készítenie, vagy ilyen követelmény lenne vele szemben érvényben, ha az adóügyi illetősége szerinti joghatóságban a benne való tőkerészesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna;

b) a Multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége, amely közvetlenül vagy közvetetten az a) pontban meghatározott érdekeltséggel rendelkezik az elsőként említett Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységben.

8. »Anyavállalatnak kijelölt vállalat«: a Multinacionális vállalatcsoport azon Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége, amelyet az adott Multinacionális vállalatcsoport mint a Végső anyavállalat egyetlen helyettesítőjét kijelölt az országonkénti jelentésnek az adott Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység adóügyi illetősége szerinti joghatóságban a Multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a II. szakasz 1. b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll.

9. »Pénzügyi év«: azon éves beszámolási időszak, amelynek tekintetében a Multinacionális vállalatcsoport Végső anyavállalata a pénzügyi kimutatásait elkészíti.

10. »Adatszolgáltatási pénzügyi év«: az a Pénzügyi év, amelynek a pénzügyi és operatív eredményeit a 8aa. cikk (3) bekezdése szerinti országonkénti jelentés tükrözi.

11. »Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás«: az Európai Unió egy tagállamának és egy nem uniós joghatóságnak – mint Nemzetközi megállapodás részes feleinek – meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely megköveteli az országonkénti jelentések tekintetében a részes joghatóságok közötti automatikus információcserét.

12. »Nemzetközi megállapodás«: az adózási ügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezmény, bármely két- vagy többoldalú adóügyi egyezmény, vagy bármely adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek a tagállam részes fele, és amely a rendelkezései szerint jogi felhatalmazást biztosít adókra vonatkozó információk joghatóságok közötti cseréjére, ideértve az ilyen információk automatikus cseréjét is.

13. »Összevont pénzügyi kimutatások«: a Multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi kimutatásai, amelyek a Végső anyavállalat és a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységek eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és cash flow-ját mint egyetlen gazdasági egység eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és cash flow-ját mutatják be.

14.    A »Rendszerhiba« fogalma csak az Unión kívüli joghatóságok tekintetében alkalmazandó, és azt jelenti, hogy egy joghatóságnak van valamely tagállammal hatályos Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, de (a megállapodás rendelkezéseivel összhangban lévőktől eltérő indokokból) felfüggesztette az automatikus információcserét, vagy egyéb módon tartósan elmulasztja a rendelkezésére álló azon országonkénti jelentéseknek a tagállammal való automatikus közlését, amelyeket az adott tagállamban Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységgel rendelkező Multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozóan benyújtottak neki.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A valamely tagállamban letelepedett, a Multinacionális vállalatcsoport Végső anyavállalatától különböző Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység köteles országonkénti jelentést benyújtani azon Multinacionális vállalatcsoport Adatszolgáltatási pénzügyi éve tekintetében, amelynek a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységét képezi, amennyiben a következő kritériumok teljesülnek:

a)a gazdálkodó egység valamely tagállamban belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik;

b)az alábbi feltételek egyike teljesül:

i.    a Multinacionális Vállalatcsoport Végső anyavállalata nem köteles országonkénti jelentést benyújtani az adóügyi illetősége szerinti joghatóságban;

ii.    az a joghatóság, amelyben a Végső anyavállalat belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos Nemzetközi megállapodás részes fele, amelynek a tagállam is részes fele, de abban az időpontban, amelyet a 8aa. cikk (1) bekezdése meghatároz az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására, nincs olyan hatályos Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelynek a tagállam a részes fele;

iii.    a Végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti joghatóság Rendszerhiba állapotában van, és ezt a körülményt a tagállam jelezte annak a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységnek, amely a területén belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik.

Amennyiben ugyanazon Multinacionális vállalatcsoportnak több Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége is rendelkezik belföldi adóügyi illetőséggel az Unióban, és a b) pont szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, a Multinacionális vállalatcsoport kijelölheti az egyik ilyen Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységét arra, hogy bármely adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében a 8aa. cikk (1) bekezdése szerinti határidőig a 8aa. cikk (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelően benyújtsa az országonkénti jelentést, valamint értesítse a tagállamot arról, hogy a jelentés benyújtásával az adott Multinacionális vállalatcsoport összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége tekintetében eleget kíván tenni a jelentéstételi kötelezettségnek, amely az Unióban belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ez a tagállam a 8aa. cikk (2) bekezdése értelmében minden olyan más tagállammal közli a hozzá benyújtott országonkénti jelentést, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett gazdasági egység Multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy állandó telephelyen keresztül végzett üzleti tevékenység tekintetében adófizetésre kötelezett.

2. Az 1. ponttól eltérve abban az esetben, ha az 1. b) pont szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, az 1. pont szerinti gazdálkodó egység nem köteles országonkénti jelentést benyújtani egyetlen Adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében sem, amennyiben azon Multinacionális vállalatcsoport, amelynek a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége, a 8aa. cikk (3) bekezdésével összhangban az adott pénzügyi év tekintetében országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan Anyavállalatnak kijelölt vállalaton keresztül, amely a 8aa. cikk (1) bekezdésében megszabott határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti jogrendszer adóhatóságának, és – amennyiben az Anyavállalatnak kijelölt vállalat egy, az Unión kívüli joghatóságban rendelkezik adóügyi illetőséggel – teljesülnek a következő feltételek:

a)    az Anyavállalatnak kijelölt vállalat adóügyi illetősége szerinti joghatóság megköveteli a 8aa. cikk (3) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelő országonkénti jelentés benyújtását;

b)    az Anyavállalatnak kijelölt vállalat adóügyi illetősége szerinti joghatóságnak abban az időpontban, amelyet a 8aa. cikk (1) bekezdése meghatároz az Adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására, olyan hatályos Illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, amelynek a tagállam a részes fele;

c)    az Anyavállalatnak kijelölt vállalat adóügyi illetősége szerinti joghatóság nem értesítette a tagállamot Rendszerhibáról;

d)    az a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység, amely az Anyavállalatnak kijelölt vállalat adóügyi illetősége szerinti joghatóságban adóügyi illetőséggel rendelkezik, a 3. pontnak megfelelően értesítette ezt a joghatóságot arról, hogy Anyavállalatnak kijelölt vállalatként jár el;

e)    a tagállam a 4. pont szerinti értesítést kapott.

3. A tagállamok megkövetelik, hogy a Multinacionális vállalatcsoport bármely Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége, amely az adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, e Multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napjáig bejelentse a tagállamnak, hogy Végső anyavállalatnak vagy Anyavállalatnak kijelölt vállalatnak, vagy pedig az 1. pont szerinti Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységnek minősül-e.

4. A tagállamok megkövetelik, hogy a Multinacionális vállalatcsoport azon Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egysége, amely az adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, és nem Végső anyavállalat, sem Anyavállalatnak kijelölt vállalat, sem pedig az 1. pont szerinti Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység, az adott Multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig bejelentést tegyen a tagállamnak az Adatszolgáltatásra kötelezett gazdasági egység személyéről, valamint arról, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett gazdasági egység hol rendelkezik adóügyi illetőséggel.

5. Az országonkénti jelentésben rögzíteni kell, hogy mely pénznemben vannak kifejezve a jelentésben szereplő összegek.



III. SZAKASZ

Országonkénti jelentés

A. Űrlap az országonkénti jelentéshez

1. táblázat: A bevételek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése

A Multinacionális vállalatcsoport neve:
Érintett pénzügyi év:
Alkalmazott pénznem:

Adójogrendszer

Bevétel

Adózás előtti

eredmény

Megfizetett nyereségadó (pénzforgalmi alapon)

Esedékes nyereségadó – a folyó évre vonatkozóan

Megállapított tőke

Felhalmozott eredmény

Alkalmazottak száma

A pénzeszközökön és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközök

Független fél

Kapcsolt fél

Összesen



2. táblázat: A Multinacionális vállalatcsoport összes Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységének felsorolása adójogrendszerenkénti bontásban

A Multinacionális vállalatcsoport neve:
Érintett pénzügyi év:

Adójogrendszer

Az adójogrendszerben adóügyi illetőséggel rendelkező Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységek

A működés vagy cégbejegyzés helye szerinti adójogrendszer, ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti adójogrendszertől

Fő üzleti tevékenység(ek)

Kutatás-fejlesztés

Szellemi tulajdon
birtoklása vagy kezelése

Beszerzés vagy közvetítés

Gyártás vagy termelés

Értékesítés, marketing vagy disztribúció

Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások

Szolgáltatásnyújtás nem kapcsolt felek számára

Belső vállalati pénzügyek

Szabályozott pénzügyi szolgáltatások

Biztosítás

Részesedések vagy egyéb
tőkeinstrumentumok birtoklása

Alvó vállalkozás

Más1

1.

2.

3.

1.

2.

3.

3. táblázat: További információk



A Multinacionális vállalatcsoport neve:

Érintett pénzügyi év:

Tüntessen fel minden olyan további rövid információt vagy magyarázatot, amelyet szükségesnek ítél, vagy amely megkönnyíti az országonkénti jelentésben foglalt kötelező információk értelmezését.

B. Általános útmutató az országonkénti jelentés kitöltéséhez

1. Cél

Az űrlapot a multinacionális vállalatcsoport bevételének, adóinak és üzleti tevékenységeinek adójogrendszerenkénti megoszlására vonatkozó adatszolgáltatás céljára kell felhasználni.

2. Fióktelepek és állandó telephelyek

Az állandó telephelyekre vonatkozó adatokat az elhelyezkedésük szerinti adójogrendszer tekintetében kell jelenteni, nem pedig azon üzleti egység belföldi adóügyi illetősége szerinti adójogrendszer tekintetében, amelynek az állandó telephely a részét képezi. Az azon üzleti egység belföldi adóügyi illetősége szerinti adójogrendszer tekintetében, amelynek az állandó telephely a részét képezi, az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja az állandó telephelyre vonatkozó pénzügyi adatokat.

3. Az éves űrlap tárgyidőszaka

Az űrlap tárgyidőszaka az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport pénzügyi éve. A Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységek tekintetében – az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport választása szerint – az űrlapnak következetesen a következő információk valamelyikét kell tükröznie:

a) az érintett Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységek azon pénzügyi évére vonatkozó információk, amely az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport pénzügyi évével azonos napon, vagy az e napot megelőző 12 hónapon belül fejeződik be;

b) az adatszolgáltatás tárgyát képező összes Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység tekintetében az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport pénzügyi évére vonatkozó információk.

4. Az adatok forrása

Az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak minden évben következetesen ugyanazokat az adatforrásokat kell használnia az űrlap kitöltéséhez. Az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport megválaszthatja, hogy a konszolidált beszámolóiból, az egyes gazdálkodó egységek kötelező pénzügyi beszámolóiból, szabályozó hatóság által előírt pénzügyi beszámolóból vagy belső irányítási célú beszámolókból származó adatokat használ. Az űrlapban foglalt, a bevételre, az eredményre és az adóra vonatkozó adatszolgáltatást nem szükséges összeegyeztetni az összevont pénzügyi kimutatásokkal. Amennyiben az adatszolgáltatás kötelező pénzügyi beszámoló alapján történik, minden összeget az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport rögzített funkcionális pénznemében kell kifejezni, az űrlap kiegészítő információkra vonatkozó szakaszában rögzített éves átlagos átváltási árfolyammal számítva. Ugyanakkor nem szükséges kiigazításokat tenni az egyes adójogrendszerekben alkalmazott számviteli alapelvek különbségei miatt.

Az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak az űrlap kiegészítő információkra vonatkozó szakaszában rövid leírást kell adnia arról, hogy milyen adatforrásokat használt az űrlap kitöltéséhez. Ha az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport egyik évről a másikra változtat a felhasznált adatforrásokon, az űrlap kiegészítő információkra vonatkozó szakaszában ki kell fejtenie a változtatás indokait és következményeit.

C. Részletes útmutató az országonkénti jelentés kitöltéséhez

1. A bevételek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése (1. táblázat)

1.1. Adójogrendszer

Az űrlap első oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak fel kell sorolnia az összes olyan adójogrendszert, amelyben a Multinacionális vállalatcsoport Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységei belföldi adóügyi illetőséggel rendelkeznek. »Adójogrendszer« alatt államot vagy az államtól különböző, költségvetési autonómiával rendelkező jogrendszert kell érteni. Külön sorba kell foglalni a Multinacionális vállalatcsoport minden olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységét, amely az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoport megítélése szerint egyetlen adójogrendszerben sem rendelkezik adóügyi illetőséggel. Amennyiben valamely Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység több adójogrendszerben rendelkezik illetőséggel, a belföldi adóügyi illetőség szerinti adójogrendszer meghatározására az alkalmazandó adóegyezménynek a kérdést véglegesen eldöntő szabályait kell alkalmazni. Amennyiben nem létezik alkalmazandó adóegyezmény, a Vállalkozáshoz tartozó gazdasági egységet a tényleges üzletvezetés helye szerinti adójogrendszer tekintetében kell bejelenteni. A tényleges üzletvezetés helyét a nemzetközileg elfogadott normák szerint kell megállapítani.

1.2. Bevétel

Az űrlapnak a »Bevétel« cím alatti három oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak a következő információkat kell megadnia:

a) az adott adójogrendszerben a Multinacionális vállalatcsoport összes Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységnél a társult vállalkozásokkal végrehajtott ügyleteiből keletkező bevétel összege;

b) az adott adójogrendszerben a Multinacionális vállalatcsoport összes Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységénél a független felekkel végrehajtott ügyleteiből keletkező bevétel összege;

c) az a) és a b) pont szerinti összegek összege.

A bevétel magában foglalja a készletek és javak értékesítéséből, szolgáltatások nyújtásából, jogdíjakból, kamatokból, díjakból származó bevételeket és bármely más összeget. A bevétel nem foglalj magában a más Vállalkozáshoz tartozó gazdasági egységtől kapott olyan kifizetéseket, amelyek a kifizető adójogrendszerében osztaléknak minősülnek.

1.3. Adózás előtti eredmény

Az űrlap ötödik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység adózás előtti eredményének összegét, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az adózás előtti eredménynek magában kell foglalnia minden rendkívüli bevételt és kiadást.

1.4. Megfizetett nyereségadó (pénzforgalmi alapon)

Az űrlap hatodik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység által az adott pénzügyi évben ténylegesen megfizetett nyereségadó teljes összegét, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. A megfizetett adók magukban foglalják a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység által a belföldi adóügyi illetékessége szerinti adójogrendszernek és minden más adójogrendszernek pénzeszközben megfizetett adót. A megfizetett adók magukban foglalják a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységnek teljesített kifizetések tekintetében más gazdálkodó egységek (társult vállalkozások és független vállalkozások) által megfizetett forrásadókat. Tehát amennyiben egy A adójogrendszerben illetőséggel rendelkező A társaság számára B adójogrendszerben kamat keletkezik, a B adójogrendszerben levont forrásadót az A társaságnak kell bejelentenie.

1.5. Esedékes nyereségadó (a folyó évre vonatkozóan)

Az űrlap hetedik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes, az adott adójogrendszerben adóügyi illetőséggel rendelkező Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység tekintetében az adatszolgáltatás évében az adóköteles eredményre vonatkozóan rögzített esedékes tényleges adóráfordítások összegét. Az esedékes adóráfordítás csak a folyó év műveleteit tükrözi, és nem foglalja magában a halasztott adókat vagy a bizonytalan adókötelezettségekre vonatkozó előzetes előirányzatokat.

1.6. Megállapított tőke

Az űrlap nyolcadik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység megállapított tőkéjének összegét, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az állandó telephelyek tekintetében a megállapított tőkét annak a jogalanynak kell bejelentenie, amelynek az állandó telephelyéről szó van, hacsak az állandó telephely szerinti adójogrendszerben a szabályozó hatóság nem írt elő meghatározott tőkére vonatkozó követelményt.

1.7. Felhalmozott eredmény

Az űrlap kilencedik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység felhalmozott eredményének összegét, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az állandó telephelyek tekintetében a felhalmozott eredményt annak a jogalanynak kell bejelentenie, amelynek az állandó telephelyéről szó van.

1.8. Alkalmazottak száma

Az űrlap tízedik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia teljes munkaidős egyenértékben kifejezve az összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység alkalmazottainak teljes számát, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az alkalmazottak számát az év végi állapotnak megfelelően, az éves áltagos létszámok alapján, vagy pedig más, az összes adójogrendszer tekintetében minden évben következetesen alkalmazott alapon kell megadni. Ebből a célból a Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység rendes működési tevékenységében részt vevő független alvállalkozók is alkalmazottnak tekinthetők. Megengedhető az alkalmazottak számának ésszerű kerekítése vagy közelítő meghatározása, amennyiben a kerekítés vagy közelítés nem torzítja lényegesen az alkalmazottak különböző adójogrendszerek közötti relatív megoszlását. Minden évben és minden gazdálkodó egységre kiterjedően következetes megközelítést kell alkalmazni.

1.9. A pénzeszközökön és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközök

Az űrlap tizenegyedik oszlopában az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell adnia az összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egység tárgyi eszközei könyv szerinti nettó értékének összegét, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az állandó telephelyek tekintetében az eszközöket azon adójogrendszer tekintetében kell jelenteni, amelyben az állandó telephely található. E célból a pénzeszközök és a pénzeszköz-egyenértékesek, az immateriális javak és a pénzügyi eszközök nem tartoznak a tárgyi eszközök közé.

2. A Multinacionális vállalatcsoport összes Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységének felsorolása adójogrendszerenkénti bontásban (2. táblázat)

2.1. Az adójogrendszerben adóügyi illetőséggel rendelkező Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységek

Az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak adójogrendszerenként és a jogalanyok megnevezésével fel kell sorolnia a Multinacionális vállalatcsoport összes olyan Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységét, amely az adott adójogrendszerben belföldi adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ugyanakkor, amint az általános útmutató 2. pontjában az állandó telephelyekre vonatkozóan szerepel, az állandó telephelyet azon adójogrendszernél kell feltüntetni, amelyben található. Jelezni kell, hogy melyik jogalany állandó telephelyéről van szó.

2.2. A működés vagy cégbejegyzés helye szerinti adójogrendszer, ha különbözik a belföldi adóügyi illetőség szerinti adójogrendszertől

Az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak meg kell neveznie azt az adójogrendszert, amelynek joga szerint a Multinacionális vállalatcsoport Vállalatcsoporthoz tartozó gazdasági egységét alapították vagy bejegyezték, amennyiben e jogrendszer különbözik a belföldi adóügyi illetőség szerinti adójogrendszertől.

2.3. Fő üzleti tevékenység(ek)

Az adatszolgáltatást teljesítő Multinacionális vállalatcsoportnak a megfelelő rovatok bejelölésével meg kell adnia a Vállalkozáshoz tartozó gazdasági egység által az adott adójogrendszerben végzett fő üzleti tevékenység(ek) jellegét.”

Top