13.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 345/15

Előadó:

Milena ANGELOVA

1.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy elismerték a kkv-k központi szerepét az uniós gazdaságpolitikákban. Üdvözli, hogy az elmúlt tíz évben számos jogszabály került elfogadásra, és jelentős finanszírozást különítettek el a kkv-k támogatására. Az EGSZB egyetért ugyanakkor a kkv-k közösségének azzal a gyakran kifejtett véleményével, mely szerint továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a kkv-kkal kapcsolatos politikák kialakítását és végrehajtását illetően, ami nagymértékben gyengíti a támogatási intézkedések hatását.

1.2.

Az EGSZB legújabb tanulmányai (1) rámutattak arra, hogy a kkv-kkal kapcsolatos uniós politikák és a jelenlegi támogatási mechanizmusok a nagyszámú európai kkv-t homogén csoportként kezelik, és sajnálatos módon nem tesznek különbséget a kkv-k definíciója alá tartozó vállalkozások számos alcsoportjának különböző szükségletei között. Csak igen ritkán alkalmaznak igényekre szabott támogatási mechanizmusokat. A kkv-kkal kapcsolatos uniós szakpolitikák „egyenmegoldások” révén történő kidolgozása súlyos probléma, amely megakadályozza a politikák kkv-kra gyakorolt kívánt hatásának teljes érvényesülését (2). Ezért a kkv-k fogalommeghatározásának jelentőségéről szóló közelgő nyilvános konzultáció mellett határozottan szükség van a kkv-kkal kapcsolatos politikák jobb marketingjére, valamint a kkv-k egyedi szükségleteinek célirányosabb kezelésére.

1.3.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy továbbra is bürokratikus megközelítés és az igazgatási szabályok bonyolultsága jellemzi a kkv-kkal kapcsolatos uniós politikákat és a jelenlegi támogatási mechanizmusokat annak ellenére, hogy uniós szinten folyamatosan törekednek az adminisztratív terhek minimalizálására. Az uniós kkv-k gyakran úgy érzik, hogy az illetékes tisztviselők nincsenek tisztában azzal, hogy vállalkozásaik valójában hogyan működnek. Úgy tűnik, hogy az uniós támogatási mechanizmusok többsége nem alkalmas a kkv-k gyors, egyértelmű és hatékony megoldások iránti sürgős igényének kielégítésére.

1.4.

Az EGSZB-t aggasztja, hogy a kkv-k többsége – túlnyomórészt a kis- és mikrovállalkozások – a kommunikációs szakadék miatt nem tud e támogatási eszközök és hálózatok létezéséről. Ezt a problémát megoldhatja a figyelemfelkeltésre irányuló erőfeszítések fokozása, annak további támogatása, hogy több kkv tudjon hozzáférni a megfelelő információkhoz, a kkv-kkal való együttműködésre szakosodott helyi közvetítők nemzeti és regionális szintű hivatalos szerveinek (munkáltatói és kkv-szervezetek, kereskedelmi kamarák) nagyobb mértékű bevonása, továbbá olyan támogatás nyújtása, amely felhasználóbarátabb, és jobban igazodik a vállalkozások igényeihez. A rendelkezésre álló eszközök többségének kialakítása és tartalma túlságosan összetett, nem átlátható és bürokratikus jellegű ahhoz, hogy megfeleljen a kkv-k igényeinek. E probléma megoldása érdekében az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető legjobban aknázzák ki az európai szemeszter nyújtotta lehetőségeket, rendszeresen és mindenütt alkalmazzák a partnerség elvét (3), és európai, nemzeti és regionális szinten kötelezően vonják be a kkv-k támogatásával foglalkozó szervezeteket a kkv-kkal kapcsolatos politikák és támogatási intézkedések tervezésébe, végrehajtásába és nyomon követésébe. Az országspecifikus ajánlásoknak következetesen kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk a kkv-kkal kapcsolatos támogatási politikákra azok megfelelő kialakításának, eredményes végrehajtásának és az eredmények minőségi és mennyiségi értékelésének érdekében.

1.5.

Az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy a kkv-kkal kapcsolatos uniós politikák előrehaladásának nyomon követése továbbra is megosztott képet mutat. Míg a kkv-k üzleti tevékenységeit átfogóan rögzítik, az uniós támogatási intézkedések e tevékenységekre gyakorolt hatása, valamint az, hogy a kkv-k fejlődésében beálló változások milyen mértékben tulajdoníthatók ezen intézkedéseknek, nem kerül rögzítésre. A rendelkezésre álló információk nagyrészt mennyiségi jellegűek, és nem engednek bepillantást a minőségi tényezőkbe, ezért nem teszik lehetővé a szakpolitikák és a támogatási eszközök hatékonyságának és eredményességének megfelelő értékelését (4).

1.6.

Korábbi véleményeivel összhangban az EGSZB aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása még közel sem zárult le (5). A különböző területeken elért eredmények egyenetlenek, a legrosszabb eredmények a vállalkozói készség, az egységes piac és a finanszírozáshoz való hozzáférés terén születtek. A készségek, az innováció és a közbeszerzések terén pedig 2008 óta romlott a helyzet (6). Nyilvánvaló, hogy a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket, és a kkv-kat érintő szakpolitikák és jogszabályok tervezésekor és végrehajtásakor figyelembe vegyék az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot.

1.7.

1.7.1.

A kkv-kkal kapcsolatos uniós politikákban el kell ismerni az európai kkv-k heterogenitását és sokféleségét. E politikáknak fel kell tárniuk a mikrovállalkozások, a családi és „hagyományos” vállalkozások, a szociális vállalkozások, a szabadfoglalkozásúak, az önfoglalkoztatók és valamennyi más, igen eltérő jogi formával és tevékenységi modellel rendelkező alcsoport egyedi igényeit annak érdekében, hogy a növekedésüket elősegítő, megfelelő szakpolitikai intézkedéscsomagot lehessen kialakítani.

1.7.2.

Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság mérje fel, hogy a kkv-k jelenleg alkalmazott meghatározása megfelel-e sokféleségüknek, ágazati dinamikájuknak, sajátos jellemzőiknek és az elmúlt évtizedben tapasztalható diverzitásuknak (7). Az EGSZB a kkv-kkal kapcsolatban látható, összehangolt és következetes horizontális politika kidolgozását sürgeti, amely egy többéves cselekvési terven alapul.

1.7.3.

A kkv-k támogatására szolgáló uniós eszközöket a vállalkozások számára érthetően kell megfogalmazni annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a növekedés és foglalkoztatás ösztönzésére irányuló feladatukat. Bebizonyosodott, hogy a támogatási mechanizmusok túlzottan bonyolultak, és ennek kezeléséhez a kkv-k szükségleteit legjobban ismerő kkv-szervezetek segítségét és tanácsát kell kérni, hogy a kkv-kkal kapcsolatos uniós politikák a vállalkozások nyelvét beszéljék. E tekintetben a kkv-k jelenleg a nemzeti szociális partnerekre támaszkodnak, akik jelentős, pozitív szerepet játszanak a kkv-k arra vonatkozó nézeteinek tolmácsolásában, hogy miként lehetne javítani az őket támogató politikákat, és sürgetik, hogy a szociális partnerek aktívabban vegyenek részt a nemzeti reformprogramokban. Szerepüket ezért – a kkv-szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kkv-kat képviselő egyéb közvetítő szervezetek szerepével együtt – erősíteni kellene.

1.7.4.

A kkv-kkal kapcsolatos uniós politikákban több erőfeszítésnek kell arra irányulnia, hogy a kkv-k – és különösen legsebezhetőbb alcsoportjaik, például az egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások, az alacsony innovációs potenciállal rendelkező hagyományos vállalkozások, a távoli régiókban működő vállalkozások stb. (8) – megfelelő tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló támogatásról. A kulcsfontosságú támogató hálózatokat fenn kell tartani és népszerűsíteni kell, valamint a kkv-k számára felhasználóbarátabbá és átfogóbbá kell tenni őket. Az Európai Bizottságnak gondosan mérlegelnie kell azt a lehetőséget, hogy a meglévő támogatási hálózatokat összehangolja egy olyan közös egyablakos rendszer keretében, amely figyelembe veszi az egyes tagállamok helyzetét.

1.7.5.

Kiemelkedő fontosságú, hogy nemzeti és regionális szinten a kkv-k problémáival foglalkozó szociális partnerek és állami és magánszektorbeli szereplők részvételével több érdekeltet tömörítő partnerségeket – kkv-platformokat – hozzunk létre. A kkv-k szükségleteit legjobban ismerő kkv-szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítése – különösen nemzeti és regionális szinten – elengedhetetlen a kkv-k és az uniós támogatási mechanizmusok között fennálló kommunikációs szakadék megszüntetése érdekében. Emellett új és hatékony csatornát is biztosíthat a kkv-k elérésére azáltal, hogy keretében a munkáltatói szervezetek helyi képviseletei, a kereskedelmi és iparkamarák, a kkv-szövetségek és a szakmai/ágazati szervezetek fő közvetítőként segítik elő a meglévő támogatási eszközök népszerűsítését és rendelkezésre bocsátását.

1.7.6.

A kkv-k számára legkedvezőbb eredmények akkor születnek, ha a helyi önkormányzatok együttműködnek a kkv-szervezetekkel a szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása során. A jelenlegi gyakorlat, mely szerint a fő közvetítők a bankok, nem a legjobb megoldás. A bankoknak pénzügyi közvetítői szerepet kell betölteniük, de minden más tekintetben (szakpolitikák kidolgozása, tájékoztatás, népszerűsítés stb.) a kkv-kat képviselő szervezetek alkalmasabbak erre a feladatra. Ezért az EGSZB olyan intézkedések kidolgozására kéri az Európai Bizottságot, amelyek támogatják a kkv-k szervezeteit a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák végrehajtásában és a kkv-k szempontjából fontos információk terjesztésében, ideértve a részükre nyújtott pénzügyi támogatást is.

1.7.7.

Az EGSZB kéri az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag és a benne foglalt két alapelv – „gondolkozz először kicsiben” és az egyszeri adatszolgáltatás elve – jogilag kötelező erejűvé tételét. Ugyanakkor az egyszeri adatszolgáltatás elve nem szabad, hogy sértse a fogadó országoknak az üzleti tevékenység folytatásához szükséges jogi és szakmai követelmények ellenőrzéséhez való jogát. A partnerség elvét minden olyan jogalkotási eljárásra ki kell terjeszteni, amely közvetlen vagy közvetett hatással van a kkv-kra. A gyakorlatban pedig erősen ajánlott uniós és tagállami szinten megrendezni a kkv-platformok éves találkozóit.

2.1.

Szükség van a kkv-kat támogató uniós szakpolitikákra (9), mert a világ más részein működő kkv-kkal ellentétben az európai kkv-knak mind nemzeti, mind pedig európai szinten meg kell felelniük a jogszabályoknak. Erről gyakran képviseleti szervezeteik tényleges megkérdezése nélkül döntenek, ami ellentétben áll a „gondolkozz először kicsiben” megközelítéssel. Ennek következtében az üzleti tevékenység lényegesen több erőfeszítést és költséget igényel annak ellenére, hogy korlátozott emberi és technikai erőforrások állnak a kkv-k rendelkezésére.

2.2.

Az Európai Bizottság 2008-ban bevezette a „gondolkozz először kicsiben” és az egyszeri adatszolgáltatás elvét, ami meghatározó lépés volt a 23 millió európai kkv versenyképességének előmozdításában és üzleti környezetük javításában (10). Az EGSZB határozottan támogatta ezt az erőfeszítést (11), ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy ha az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag nem lesz jogilag kötelező erejű és minden kormányzati szint – EU, a tagállamok és a régiók – által kötelezően alkalmazandó, a csomag csupán politikai szándéknyilatkozat marad.

2.3.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtását 2011-ben értékelték és aktualizálták (12), de a valós hatásával kapcsolatos következtetések inkább negatívak voltak, és további erőfeszítéseket sürgettek (13). Az EGSZB többször is javaslatot tett a kkv-kkal kapcsolatos politikák hatékonyságának javítására (14). Jelenleg az összes uniós szakpolitika érinti a kkv-kat, ezért valóban horizontális, látható, összehangolt és következetes politikára van szükség, amelyet hatékony és eredményes módon kell végrehajtani (15).

2.4.

A kkv-kkal kapcsolatos politikák nem veszik figyelembe a kkv-k különböző kategóriáinak eltérő szükségleteit. E politikák hatékonyabb kidolgozása és végrehajtása érdekében jelentős tájékoztatási erőfeszítésre van szükség, hogy pontosabban meg lehessen különböztetni a célcsoport tagjait, és a kínált megoldásokat az ő konkrét szükségleteikhez lehessen hozzáigazítani. A szegmentációs kritériumok a méreten kívül (például általában véve minél kisebb egy adott vállalkozás, annál nehezebben fér hozzá finanszírozási forrásokhoz és annál nagyobb szüksége van tanácsadásra, coachingra és mentorálásra) alapulhatnak többek között a telephely földrajzi jellemzőin (nagy vagy kisebb városok, távoli vidéki területek), az életciklus aktuális szakaszán (induló vagy növekvő innovatív vállalkozás) és az ágazaton (ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, idegenforgalom stb.) is.

2.5.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatának előkészítése során már jelentős lépések történtek. A REFIT program vállalta, hogy elvégzi az uniós jogi keret sürgetően szükséges javítását és az adminisztratív akadályok csökkentését. Az évek során a hatályos uniós jogszabályok száma elérte a 19 875-öt (16). Ebből 1 527 tartalmaz kkv-kra vonatkozó rendelkezéseket, főleg az alábbi területeken: állami támogatás (343), verseny (293), belső piac (217), kutatás és technológiafejlesztés (133) és költségvetés (117).

2.6.

Az EGSZB legújabb tanulmányai szerint az elindított kezdeményezések magas száma ellenére a kkv-kkal kapcsolatos uniós politikák alapos felülvizsgálatára van szükség a támogatási intézkedések sokféleségének növelése, a vonatkozó szabályok egyszerűsítése, illetve a kkv-kkal és kkv-szervezetekkel való kommunikáció és együttműködés optimalizálása érdekében, hogy így hatékonyan lehessen kezelni a kkv-k sokféleségét és különféle szükségleteit. Jelentősen nő a régiók és területek szerepe az uniós, különösen a kkv-kkal kapcsolatos politikák és jogszabályok végrehajtásában (17).

3.1.

A kkv-k egyre komolyabb kihívásokkal szembesülnek, például az alábbi területeken:

3.2.

A kkv-k rendkívül heterogén és sokszínű csoportot alkotnak. Különbséget lehet tenni közöttük méretük, életciklusuk aktuális szakasza, elhelyezkedésük, tulajdonformájuk, tevékenységi ágazatuk stb. alapján, továbbá támogatás iránti igényeik rendkívül sokfélék annak függvényében, hogy az adott kkv mely alcsoportba tartozik. Az egyéni vállalkozók (a kkv-k közel 50 %-a) különleges elbánást igénylő csoportot jelentenek, amely szinte kimaradt a támogatási intézkedések alkalmazási köréből. E legkiszolgáltatottabb kkv-k fejlődésének elősegítése érdekében megfelelően kell kezelni a színlelt önfoglalkoztatás kérdését is.

3.3.

E háttérismeretek birtokában az ösztönző politikákat csupán a támogatott vállalkozások mérete alapján kidolgozni elavult és túlságosan általános jellegű megközelítésnek bizonyulhat, amely nem képes figyelembe venni a kkv-k különböző csoportjainak eltérő szükségleteit. Korábbi véleményeiben az EGSZB mindig hangsúlyozta, hogy célzottabb és pontosabban meghatározott szakpolitikákat kell kidolgozni az európai kkv-k támogatására (18), továbbá, hogy újra meg kell vizsgálni a kkv-k fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a kkv-k sokféleségét és a tagállamok közötti különbségeket (19). Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy indítson konzultációt a kkv-k fogalommeghatározásáról. Ennek egy arra vonatkozó értékelést is tartalmaznia kellene, hogy a meghatározást hogyan alkalmazzák a mikro-, kis- és középvállalkozásokra irányuló szakpolitikai intézkedések végrehajtása során.

3.4.1.

A kkv-k támogatására irányuló eszközöket annak alapján kell értékelni, hogy milyen tényleges hatást gyakorolnak a kkv-k helyzetének javítására és különösen, hogy megfelelnek-e a kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített elveknek. Az EGSZB úgy véli, hogy minőségi és mélyreható értékelést kell végezni az uniós pénzeszközök felhasználásának hatékonyságáról és eredményességéről, továbbá a tagállamoknak több erőfeszítést kell tenniük a „gondolkozz először kicsiben” és az egyszeri adatszolgáltatás elvének nemzeti és regionális szintű alkalmazása terén, amelyet minden szinten kötelezővé kellene tenni (20).

3.4.2.

A „gondolkozz először kicsiben” elv és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban foglalt elvek nem szerepelnek kifejezetten a Juncker-tervben. Bizonyos mértékben helyet kaptak a Horizont 2020 keretprogramban és a COSME programban, azonban hatékonyabb gyakorlati végrehajtásukra lenne szükség. Az EGSZB arra kéri az uniós politikai döntéshozókat, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveinek alkalmazását minden olyan uniós jogalkotási szövegben mérlegeljék, amely közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhat a kkv-ra.

3.4.3.

Az utóbbi években a válság miatt csökkentek a hitelfelvétel, valamint az építkezések és a lakásbérlés költségei. Ez a körülmény, valamint néhány új célzott eszköz jó lehetőségeket nyújt az induló innovatív vállalkozások számára, de továbbra is kevés támogatás áll rendelkezésre a vállalkozások növekedéséhez. Ezzel kapcsolatban az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új kezdeményezését, amellyel ezt a problémát igyekszik megoldani (21).

3.4.4.

Bár továbbra is a bankhitelek képezik a kkv-k finanszírozásának fő forrását, sok kkv számára továbbra sem egyszerű a banki finanszírozáshoz való hozzáférés a gyenge banki mérlegek miatt, bizonyos országokban az EKB monetáris politikájának hiányzó transzmissziója miatt, valamint a garanciákra vonatkozó követelményekből fakadó viszonylag komoly akadályok miatt. Egyre fontosabb szerepet tölt be a magántőkealapok, a kockázati tőke, a kötvények és tőkeinstrumentumok szakosodott piaci szegmensekben való kibocsátása és a közösségi finanszírozás segítségével történő piaci alapú finanszírozás, de a legtöbb kkv még nem rendelkezik kellő felkészültséggel e lehetőségek kihasználásához (22). Megfelelő útmutatásra van szükségük az időzítéssel kapcsolatban, továbbá részletes információkra és támogatásra ahhoz, hogy feltérképezhessék e lehetőségeket. Az EGSZB felmérése szerint a kkv-k rendkívül nagy része nem tud az európai strukturális és beruházási alapok által kínált támogatási lehetőségekről, valamint arról, hogy egy uniós alapok által támogatott beruházási alap révén is finanszírozáshoz juthatnak.

3.4.5.

Egy helyszíni felmérés arra mutatott rá, hogy a támogatási eszközök fő céljai és prioritásai nem mindig felelnek meg a kkv-k elsődleges szükségleteinek (23). Ennek egyik oka az, hogy nem ismerik el a tagállamok között még mindig fennálló jelentős különbségeket. Például az új piacokhoz való hozzáférés elsősorban a dél-európai kkv-k számára jelenti a legnagyobb kihívást, míg a piacokhoz – köztük a nemzetközi piacokhoz – való hozzáférés javításához az észak-európai vállalkozások kapják a legtöbb támogatást. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a kkv-k szükségletei nemzeti szinten nagyban eltérnek, ami felveti azt a kérdést, hogy a páneurópai eszközöket esetleg részletesebben kellene kidolgozni. Ezt a nézetet teljes mértékben támogatja az európai kkv-król szóló 2014–15. évi éves jelentés (24), amely szerint a legrosszabb eredményeket főként a dél-európai országokban mérték. Ezekben az országokban rendkívül alacsony a sikeres projektek aránya, ideértve a Horizont 2020 keretprogram kkv-kkal kapcsolatos elemét is (25).

3.4.6.

A kkv-megbízott szerepével szemben támasztott magas elvárások mostanáig sajnos nem teljesültek. A kkv-k képviselői közül kevesen tudják, hogy országukban ki tölti be ezt a szerepet. A legtöbb kkv úgy véli, hogy a kkv-megbízottnak csupán protokolláris és formális feladatai vannak, és nem járul hozzá a kkv-k előmozdítására irányuló tényleges intézkedésekhez. Míg e hálózat fő feladata az, hogy kapcsolattartóként lépjen fel az Európai Bizottság és a nemzeti szervek között, valamint hatékonyan érvényre juttassa a kkv-k érdekeit a nemzeti szerveken belül és a nemzeti jogszabályokban, addig a kkv-k azt várják, hogy a kkv-szervezetekkel együttműködve tényleges tanácsadást és tájékoztatást kapjanak az uniós szakpolitikákkal kapcsolatban.

3.4.7.

A vállalkozói készség ösztönzése összekapcsolódik az alábbiakhoz szükséges megfelelő feltételek megteremtésével: az olyan induló innovatív és új vállalkozások részesedésének növelése, amelyek megmaradnak és sikert érnek el, az új vállalkozások versenyképességének javítása, valamint gyorsabb és hatékonyabb növekedésének elősegítése, továbbá a fizetésképtelenségi eljárások javítása és a vállalkozások átadásának fejlesztése és erősítése (26). Habár már sok előrelépés történt az uniós nyilvántartásba vételi technológia és eljárás egyértelműbbé tétele terén, a második és harmadik célkitűzés elérése terén még sok a teendő. A becslések szerint valamennyi tagállamban a „második esély” elve tekintetében várható a leggyengébb teljesítmény, még az Európai Bizottság sem ítél oda szerződéseket a kudarcot vallott vállalkozóknak.

3.4.8.

Ehhez jön még, hogy a felszámolási eljárások (fizetésképtelenség és végelszámolás esetén) és az átszervezési és öröklési eljárások több országban – tisztán eljárási szempontból – túlságosan bonyolultak. Az EGSZB hangsúlyozza a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabály egyszerűsítésének és harmonizációjának szükségességét (27).

3.4.9.

A nyilvános meghallgatás és az új keletű EGSZB-tanulmányok fontos megállapításokat tettek továbbá az uniós kkv-k számára prioritást jelentő valamennyi területen tapasztalt legfőbb kihívásokkal kapcsolatban:

—

a REFIT program keretében korlátozott a kkv-kkal kapcsolatos mentesítési/egyszerűsítési kezdeményezések száma,

—

a kkv-k elavult fogalommeghatározása továbbra sem kap figyelmet,

—

a kkv-tesztet a tagállamok csak részben és egyenetlenül alkalmazzák, mivel még nem kötelező,

—

a hatásvizsgálatokkal és az ütemtervekkel kapcsolatos nyilvános konzultációkat megnehezíti a bürokratikus intézményi megközelítés, továbbá az, hogy nem állnak rendelkezésre az EU összes nyelvén,

—

minden kkv szerint komoly probléma a korrupció és a nem hatékony államigazgatás, és ezek negatív hatást gyakorolnak üzleti tevékenységükre,

—

bizonyos tagállamokban továbbra is a vállalkozások erejét csökkentő tendencia a közigazgatás és a nagyobb ügyfelek késedelmes fizetése, annak ellenére, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelv (28) felülvizsgálata szigorúbb követelményeket vezetett be.

—

a vállalkozói készség nincs következetesen beépítve a tagállamok nemzeti oktatási rendszereinek többségébe,

—

a tanárok vállalkozói készségekkel kapcsolatos képzése csak elszórtan, és jellemzően konkrét projektek kapcsán fordul elő – ezen a téren csak kevés európai léptékű kezdeményezés létezik (29),

—

bár a vállalkozói készségre összpontosító ifjúsági programok sikeresek, fennáll az a veszély, hogy eltérnek eredeti céljuktól, vagyis a vállalkozói készség ösztönzésétől,

—

a népszerűsítő kampányok – például a „kkv-k európai hete” – kevéssé ösztönzik a résztvevőket arra, hogy valóban megfontolják saját vállalkozás indítását,

—

a vállalkozásindítás költségei még mindig a meghatározott referenciaérték háromszorosát teszik ki.

—

az egységes piac még nem teljes, ami korlátozza a kkv-k hozzáférését a piacokhoz, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást is,

—

az igazgatási eljárások bonyolultak és a szállítási költségek export/import esetében magasak,

—

a kkv-k nemzetközivé válását célzó támogatási rendszerek nincsenek hozzáigazítva az igényekhez,

—

a szabványok és a szellemi tulajdonjogok továbbra sem vonzóak a kkv-k számára, főleg azért, mert ezek előnyeiről nem kapnak megfelelő tájékoztatást, a költségek magasak és a szabályok túl bonyolultak.

—

a jellemzően alkalmazott finanszírozási modell a bankhitelekre épül, ezt követik – nagy lemaradással – a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök támogatása,

—

a vissza nem térítendő támogatások nem piaci alapúak és nem a kkv-k konkrét alcsoportjaira irányulnak, továbbá szakpolitikai irányuk ritkán felel meg a kkv-k igényeinek,

—

a pénzügyi eszközök inkább alkalmasak a kkv-k működő tőke iránti azonnali igényeinek kielégítésére. Sajnos a kkv-k csupán kis része jól tájékozott e téren, ezen eszközök testre szabott alkalmazása továbbra is ritka, rendelkezésre bocsátásuk nagyban függ a finanszírozást nyújtó intézmények, a közvetítők és a végső kedvezményezettek közötti eredményes együttműködéstől, továbbá tényleges hatásukról nem állnak rendelkezésre adatok és elemzések; nagyobb komplementaritást és szinergiákat kell biztosítani a meglévő eszközök és szereplők között regionális, nemzeti és nemzetek feletti szinten, ideértve a hatékonyabb pénzügyi eszközök – például viszontgaranciák – ösztönzését,

—

az innovatív, nem hiteljellegű finanszírozási eszközök, mint például a magántőke, a kockázati tőke stb. rendelkezésre bocsátásának terén elért jelentős előrehaladás ellenére ezek a csatornák még viszonylag alulfejlettek a kkv-k többségében (30),

—

a kkv-k számottevő része visszariad attól, hogy pályázzon az európai programok pénzügyi eszközeire, mivel „túl bonyolultnak tűnik finanszírozáshoz jutni”.

—

habár a Horizont 2020 keretprogram célzott finanszírozást különít el a kkv-k számára, ez nem oldja meg az összes kkv innovációs célú kockázatfinanszírozással kapcsolatos problémáit, és a legújabb tagállamok sajnálatosan kevés projektet indítottak,

—

a megterhelő és tisztességtelen támogathatósági és pályázati szabályok miatt a kkv-k továbbra is túl kevés érdeklődést mutatnak a program iránt,

—

a jelenlegi szabályok eltántoríthatják a kkv-kat az innovációs projektek végrehajtására létrejövő életképes konzorciumokban való részvételtől,

—

a kkv-k számára továbbra is viszonylag magas költséget jelent az Európai Bizottság által kidolgozott önkéntes alapú eszközök (31) használatát célzó pályázatokban való részvétel, ezért csak korlátozott számú vállalkozás tudja használni őket.

—

a tájékoztatás minősége továbbra sem felel meg az elvárásoknak,

—

a szerkezete, tartalma és kialakítása nem igazán felhasználóbarát,

—

a tájékoztatást gyakran bürokratikus megközelítés jellemzi,

—

gyakoriak a nyelvi akadályok, mivel a tájékoztatás nagyrészt csak angol nyelven történik.

3.5.1.

A következetesség megköveteli, hogy a kkv-k ösztönzésére irányuló politikák figyelembe vegyék a kkv-k sokféleségét azáltal, hogy mikroadatokat gyűjtenek és mikrogazdasági szintű elemzéseket végeznek. Csak így lehet jobban megérteni a kkv-k sajátosságainak megfelelő különböző szükségleteiket.

3.5.2.

Európa bank- és tőkepiacai továbbra is széttöredezettek. A tőkepiaci unió projektje, amelyet e probléma orvoslására indítottak el, csak akkor valósítható meg, ha összhangban van más, a kkv-k támogatására irányuló szakpolitikákkal. A legtöbb kkv korlátozott ismeretei és tájékozottsága a különböző pénzügyi eszközökkel kapcsolatban korlátozná a tőkepiaci unió fejlődését. Ezért a kkv-k támogatásának magában kell foglalnia a finanszírozás hosszú távú, fenntartható megközelítésének bevezetését, valamint a különböző eszközök, a komplementaritás megvalósítására kínálkozó lehetőségek és a különböző eszközökkel járó előnyök és kockázatok megismertetését.

3.5.3.

A kkv-k tulajdonosai, menedzsmentje és alkalmazottai közötti kapcsolatok általában szorosabbak, mint a nagyvállalatok esetében, így a szociális párbeszéddel mindenki nyer, mert segítségével jó minőségű munkahellyel rendelkező, elkötelezett és aktív munkaerő biztosítható. Ahhoz, hogy az összes érdekelt félnek előnye származzon ebből a helyzetből és hogy több társadalmi tőke halmozódjon fel a kkv-kon belül, rendszeres támogatást kell nyújtani a kkv-k számára, hogy tudatára ébredjenek a szociális párbeszéd, az egészség és a biztonság, a munkakörülmények, a munkaszervezés innovatív formái, a munkaalapú tanulás és a készségfejlesztés fontosságának. E törekvésben kulcsszerepet töltenek be a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek.

—

el kell kerülni a túlszabályozást az uniós jogszabályok érthetőbb fordítása révén, olyan rendszerek létrehozásával, amelyekkel megoldható a jogviták és e szövegek félreértelmezésének problémája, valamint kkv-barát dokumentumok és egy olyan vademecum kidolgozásával, amely összefoglalja és elmagyarázza a kkv-knak a lényeges információkat,

—

a kkv-tesztet kötelezővé kell tenni az új jogalkotási javaslatok számára, és hatékony végrehajtását minden tagállamnak és az Európai Bizottság szolgálatainak is biztosítania kell (32),

—

biztosítani kell a kkv-k és szervezeteik strukturált keretek között történő hatékonyabb bevonását az új jogszabályok hatásainak vizsgálatába azzal, hogy formátumukat és tartalmukat egyszerűsítik, valamint az információkat az EU minden hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani, és értékelni kell a különböző kkv-csoportokra gyakorolt hatást,

—

az uniós politikákra vonatkozó uniós jogszabályokkal kapcsolatban rendszeresen teljes célravezetőségi vizsgálatot kell végezni,

—

a nemzeti és regionális kkv-szervezeteket hatékonyabban (kötelező jelleggel) be kell vonni partnerként a kkv-kra vonatkozó új jogszabályokról folyó intézményközi vitákba,

—

biztosítani kell az eredményeknek a REFIT program keretében történő hatékony nyomon követését a kkv-kra háruló terhek enyhítése tekintetében.

—

támogatni kell az uniós, nemzeti és regionális kkv-szervezetek által a vállalkozások számára nyújtott tájékoztatási, képzési és coaching/mentorálási szolgáltatásokat,

—

bővíteni kell a meglévő eszközök körét, amelyekkel erősíteni lehet a fiatalok vállalkozói készségét, és biztosítani kell, hogy a támogatási programok a fő vállalkozói készségek fejlesztésére összpontosítsanak,

—

a vállalkozói készséget a tanterv részévé kell tenni az oktatás minden szintjén (33),

—

tovább kell egyszerűsíteni és csökkenteni a vállalkozásindítási eljárások költségeit, meg kell könnyíteni a finanszírozáshoz való hozzáférést, és több embert kell arra ösztönözni, hogy fejlesszék vállalkozói erőfeszítéseiket,

—

egyszerű és érthető vállalkozásátadási és felszámolási eljárásokat és a második esélyre vonatkozó lehetőségeket kell biztosítani.

—

a munkavállalók és a fogyasztók jogainak korlátozása nélkül optimalizálni kell az egységes piac működését a túlszabályozás, a nem megfelelés és más olyan tagállami gyakorlatok elkerülése érdekében, amelyek torzítják a versenyt,

—

növelni kell a nemzetközivé válás támogatására szolgáló létező hálózat láthatóságát azzal, hogy fejlesztjük a kkv-szervezetekkel nemzeti és regionális szinten folytatott együttműködést,

—

eszközöket kell biztosítani a kkv-k számára ahhoz, hogy részt vehessenek külföldi bemutatókon, szakmai konferenciákon és vásárokon,

—

ösztönözni kell a kkv-k regionális és nemzeti ágazati klasztereinek létrehozását a garantált minőség tanúsításával,

—

tovább kell csökkenteni a szabványok és szellemi tulajdonjogok kkv-k számára felmerülő költségeit, és ösztönözni kell ezeknek a versenyképességre gyakorolt pozitív hatásait.

—

a formalitásokat, nyomon követéseket és ellenőrzéseket a legszükségesebbekre kell csökkenteni: az egyszeri adatszolgáltatás elvének kötelező végrehajtása, elektronikus formanyomtatványok használata, a csekély összegű támogatás alkalmazásának egyszerűsítése,

—

a szükségletek gondos felmérése alapján támogatásalapú kkv-programokat kell kidolgozni azon káros gyakorlat elkerülése érdekében, hogy a projekteket csak a vissza nem térítendő támogatás szerzése érdekében, üzletfejlesztési stratégia nélkül hajtsák végre,

—

meg kell erősíteni az EBA, a pénzügyi közvetítők és a kkv-szervezetek közötti együttműködést, hogy olyan rendkívül hatékony pénzügyi eszközöket lehessen kialakítani, amelyek megfelelnek a kkv-k működő tőkével, hitelekkel és biztosítékokkal kapcsolatos igényeinek, és az elért hatást mennyiségi mutatók segítségével értékelik,

—

teljes mértékben diverzifikált portfóliót kell létrehozni a testre szabott és innovatív támogatási intézkedések tekintetében a kkv-k heterogén csoportjának hatékony megszólítása érdekében (34),

—

támogatni kell azokat a kkv-kat, amelyek készen állnak arra, hogy kötvényeket és tőkeinstrumentumokat bocsássanak ki szakosodott piaci szegmensekben,

—

a COSME hitelgarancia-eszközét el kell látni a célok eléréséhez szükséges forrásokkal, figyelembe véve a brexit pénzügyi hatásait,

—

meg kell vizsgálni az innovatív, nem hitelezés-jellegű finanszírozási csatornák megerősítésének lehetőségeit, ilyen például a magántőke, a kockázati tőke, az üzleti angyalok és a közösségi finanszírozás, valamint a fedezetet nyújtó intézmények által nyújtott támogatás hatékony használata.

—

eszközöket kell biztosítani a kkv-k kockázati tőkéhez való innovációs célú hozzáférésének javítására,

—

támogatni kell a kkv-k és a kutatási és oktatási intézmények közötti együttműködést és elő kell segíteni az információcserét közöttük,

—

kedvező körülményeket kell teremteni az olyan életképes konzorciumok létrehozásához, amelyekben a kkv-k és piaci alapú innovatív ötleteik töltik be a központi szerepet,

—

coaching és mentorálás révén támogatni kell a kkv-k versenyképességét a kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás biztosítása, a bevált gyakorlatok terjesztése és a kkv-szervezetek közötti együttműködés ösztönzése érdekében.

—

az uniós, nemzeti és regionális kkv-szervezeteket – mint központi szereplőket – ösztönözni kell, méghozzá egyfelől olyan stratégiák bevezetésével, amelyekkel fejleszthetik kapacitásukat, másfelől pedig uniós, nemzeti és regionális szinten a többszintű és többtényezős kormányzás elvének érvényesítésével és jogalkotási folyamatban történő alkalmazásával,

—

meg kell fontolni egy a kkv-k támogatására irányuló összes kezdeményezést összegyűjtő egységes portál létrehozását, amelynek kialakítása egyszerű és felhasználóbarát – gondoskodva a gazdag e-tartalomról, a korlátozott számú átirányításról és az érthető nyelvhasználatról.

—

a szakképzési rendszereket hozzá kell igazítani a munkaerőpiacok követelményeihez; olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek nyomon követik és előrejelzik a munkaerőpiaci szükségleteket,

—

növelni kell a tagállamok számára a kkv-k gyakornoki rendszerekben való részvételének ösztönzéséhez nyújtott támogatást,

—

támogatni kell a rövid távú képzési programokat; ösztönözni kell a munkáltatói szervezetek és az oktatási intézmények közötti együttműködést.