EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.19.

COM(2016) 179 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020

A közigazgatás digitalis átalakításának felgyorsítása

{SWD(2016) 108 final}
{SWD(2016) 109 final}

1.Bevezetés

Az elektronikus kormányzat támogatja az igazgatási eljárásokat, javítja a szolgáltatások minőségét és növeli a közigazgatás belső hatékonyságát. A digitális közszolgáltatások révén csökkennek a vállalkozásokra és állampolgárokra nehezedő adminisztratív terhek azáltal, hogy a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás gyorsabb és hatékony, kényelmesebb és átlátható, valamint kevésbé költséges lesz. Ezenkívül a digitális technológiák felhasználása – a kormányok korszerűsítési stratégiáinak szerves részeként – az egész társadalom számára további gazdasági és társadalmi előnyökkel jár 1 . A kormányzás digitális átalakulása a közös piac sikerességének egyik záloga.

Az e-kormányzati cselekvési tervek 2 olyan szakpolitikai eszközök, amelyek előmozdítják a közigazgatás modernizálását Unió-szerte. Támogatják a tagállamok és a Bizottság közötti koordinációt és együttműködést, és az elektronikus kormányzattal kapcsolatos együttes fellépést eredményeztek.

Az előző e-kormányzati cselekvési terv (2011–2015) 3 4 értékelésének eredményei megállapították, hogy a cselekvési terv 5 uniós és tagállami szinten is pozitívan hatott az e-kormányzat fejlesztésére. A terv hozzájárult a tagállami e-kormányzati stratégiák koherenciájához, valamint a tagállamok között a bevált módszerek és az átjárhatósági megoldások megosztásához. Lehetővé tette különösen olyan technológiai megoldások kifejlesztését, amelyek kulcsfontosságúak a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése és azok használata szempontjából. A polgárok és a vállalkozások ugyanakkor még nem részesednek maradéktalanul a digitális szolgáltatások előnyeiből. E szolgáltatásoknak az egész Unióban zökkenőmentesen rendelkezésre kellene állniuk.

Az egyesített uniós szintű erőfeszítések révén az e-kormányzati szolgáltatások hozzáférhetősége és elterjedése fokozódhatna, ami gyorsabb, olcsóbb és felhasználóbarátabb digitális közszolgáltatásokat eredményezne. A határokon átnyúló, zökkenőmentesen működő közszolgáltatások hozzájárulnak a versenyképességhez, és az EU vonzerejét beruházási helyszínként 6 , valamint lakóhelyként egyaránt növelnék.

Az európai digitális egységes piaci stratégia 7 bejelenti egy, a 2016–2020-as időszakra vonatkozó olyan új e-kormányzási cselekvési terv előterjesztését, amelynek célja, hogy a digitális egységes piacon felszámolja a meglévő digitális akadályokat, valamint a közigazgatási rendszerek modernizálásával összefüggésben megelőzze a további széttagolódást. Ez az uniós e-kormányzati cselekvési terv az erőfeszítések egyesítésének eszköze hivatott lenni. A tagállamoknak saját stratégiáik vannak, és saját tevékenységeiket valósítják meg, ez a cselekvési terv – egy közös, hosszú távú jövőkép alapján – ugyanakkor a jövőbeli kezdeményezések során betartandó elveket határoz meg annak érdekében, hogy az e-kormányzás hatására megmutatkozhassanak a vállalkozások, a polgárok és a közigazgatás szintjén jelentkező kimagasló előnyök.

A cselekvési terv dinamikus és rugalmas megközelítésmódja révén biztosítja, hogy lépést lehessen tartani a gyorsan változó környezettel 8 . A Bizottság, illetve az érdekeltek, köztük a tagállamok, a cselekvési tervben azonosított fellépéseken kívül további intézkedéseket javasolhatnak. A Bizottság által irányított valamennyi fellépés előkészítése a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági normáknak megfelelően történik.

A cselekvési terv katalizátorszerepet fog betölteni a közszféra modernizációs törekvéseinek és forrásainak koordinálásában az elektronikus kormányzat terén. A cselekvési terv nem fog elkülönített költségvetéssel vagy finanszírozási eszközzel rendelkezni; ennek ellenére a különböző uniós programok 9 révén segíteni fogja a tagállamok rendelkezésére álló finanszírozási források és kísérő intézkedések koordinálását.

2.Jövőkép és alapelvek

A tagállamok kormányzatai régóta törekednek arra, hogy a polgárokkal és a vállalkozásokkal való kapcsolattartás során nyitottak, rugalmasak és együttműködők legyenek és az e-kormányzat alkalmazásával növeljék hatékonyságukat és eredményességüket, valamint folyamatosan javítsák a közszolgáltatásokat 10 .

A cselekvési terv vezérfonala a következő jövőkép:

Az adatokhoz és szolgáltatásokhoz egy adott országon belüli és más országok közigazgatásai számára biztosított nyílt hozzáférés növelni fogja hatékonyságukat, és meg fogja könnyíteni a vállalkozások és polgárok szabad mozgását. A polgárok életében egyre nagyobb szerepet kap a digitalizálás, és ez a közigazgatás teljesítményével összefüggő elvárások növekedéséhez vezet 11 . A felhasználók érteni akarják, hogyan működik a szolgáltatás 12 , és nagyobb átláthatóságot várnak el. Ezenkívül a közigazgatások megbízhatósága és elszámoltathatósága növekszik, ha a döntéshozatal során 13 nyitottabbá válnak az érdekeltekkel szemben, és együttműködnek velük. A harmadik felek – a személyes adatokra és a magánélet védelmére vonatkozó jogi keret teljes mértékű betartása melletti – nyílt hozzáférése a közszektorbeli adatokhoz és szolgáltatásokhoz továbbá elősegítheti a növekedést és a versenyképességet.

Az e cselekvési terv részeként elindítandó kezdeményezéseknek összhangban kell állniuk az érdekeltek 14 nagy támogatását élvező következő alapelvekkel:

Alapértelmezésben digitális: a közigazgatásoknak előnyben részesített lehetőségként digitális (géppel olvasható információkat is magukban foglaló) szolgáltatásokat kell nyújtaniuk (ugyanakkor továbbra is biztosítaniuk kell az egyéb csatornákhoz való hozzáférést azok számára, akik nem kívánnak vagy nem tudnak internetes úton ügyet intézni). Ezenkívül a közszolgáltatásokat egyablakos ügyintézéssel és különböző csatornákon keresztül kell nyújtani.

Az egyszeri adatszolgáltatás elve: a közigazgatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárok és a vállalkozások ugyanazt az információt csak egyszer juttassák el valamely közigazgatási szervnek. A közigazgatási hivatalok – amennyiben megengedett –intézkednek a szóban forgó adat – adatvédelmi szabályok betartása melletti – további belső felhasználásáról, hogy a polgárokra és vállalkozásokra ne háruljanak többletterhek.

Befogadó jelleg és hozzáférhetőség: a közigazgatásoknak úgy kell megtervezniük a közszolgáltatásokat, hogy azok alapkövetelményként befogadók legyenek, és megfeleljenek a különböző igényeknek, például az idősek és a fogyatékossággal élők szükségleteinek 15 .

Nyitottság és átláthatóság: a közigazgatásoknak meg kell osztaniuk az információkat és az adatokat egymással, valamint lehetővé kell tenniük a polgárok és a vállalkozások számára, hogy adataikhoz hozzáférjenek és azokat javítsák; lehetővé kell tenniük a felhasználók számára, hogy a rájuk vonatkozó igazgatási eljárásokat nyomon kövessék; együtt kell működniük az érdekeltekkel (vállalkozások, kutatók, nonprofit szervezetek stb.), és nyitottabbá kell válniuk velük szemben a szolgáltatások megtervezése és nyújtása terén.

Alapértelmezésben határokon átnyúló: a közigazgatásoknak a releváns digitális közszolgáltatásokat határokon átnyúló módon rendelkezésre kell bocsátaniuk és meg kell előzniük a további széttagolódást, megkönnyítve ezáltal az egységes piacon belüli mobilitást. 

Átjárhatóság mint alapkövetelmény: a közigazgatásokat úgy kell megtervezni, hogy az adatok és digitális szolgáltatások Európai Unión belüli szabad mozgására támaszkodva az egységes piacon belül és szervezeti határokon átívelően mindenhol zökkenőmentesen működjenek.

Megbízhatóság és biztonság: a kezdeményezések nem vonatkozhatnak csupán arra, hogy megfelelnek a személyes adatok és a magánélet védelmére, valamint az informatikai biztonságra vonatkozó jog keretnek. Ezért az említett szempontokat már a tervezési szakaszban figyelembe kell venni. Mindez fontos előfeltétele annak, hogy a bizalom növekedjen a digitális szolgáltatások iránt, és azok elterjedhessenek.

A hivatalok, közintézmények, vállalkozások és felhasználók maguk tudják a legjobban, hogy mire van szükségük. A rendszerek és technológiák, valamint a központosított vagy elosztott tervezés megválasztásának során teljes mértékben az ő igényeikhez kell igazodni, ugyanakkor a közös megállapodás tárgyát képező interoperabilitási követelményeket teljes mértékben be kell tartani.

3.Szakpolitikai prioritások

Az európai digitális egységes piaci stratégia meghatározza a stratégiai célokat, vagyis a közigazgatás korszerűsítését, a tagállamközi interoperabilitás megvalósítását és a polgárokkal való kapcsolattartás megkönnyítését azzal a céllal, hogy felgyorsuljon a közigazgatások digitális átalakulása a tagállamokban és a Bizottságon belül. A cselekvési terv ezekre a szakpolitikai prioritásokra figyelemmel konkrét intézkedéseket határoz meg a meglévő jogszabályok végrehajtásának felgyorsítása és a kapcsolódó internetes közszolgáltatások elterjedése érdekében.

3.1.A közigazgatások modernizálása az IKT révén, alapvető digitális megoldások felhasználásával

A legutóbbi éves növekedési jelentésekben 16 leírtak szerint a korszerű és hatékony közigazgatásoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a polgárok számára gyors és színvonalas szolgáltatásokat nyújtsanak, valamint üzletbarát környezetet biztosítsanak. A közigazgatásoknak át kell alakítaniuk háttérirodai rendszereiket, át kell gondolniuk és újra kell tervezniük a meglévő eljárásokat és szolgáltatásokat, az adataikhoz és szolgáltatásaikhoz pedig nyílt hozzáférést kell adniuk más hivatalok – és amennyire csak lehetséges – a vállalkozások és a civil társadalom számára.

Az ezek megvalósítására irányuló erőfeszítéseknek alapvető digitális megoldásokon kell alapulniuk. A digitális közszolgáltatások alapját – a fejlesztési költségek csökkentése, a kiépítésre fordított idő lerövidítése és az interoperabilitás fokozása érdekében – közös megállapodás szerinti szabványok és műszaki specifikációkon alapuló, megosztott és továbbfelhasználható megoldások és szolgáltatások kell, hogy képezzék. Az európai interoperabilitási keret 17 garantálja az interoperabilitás közös értelmezését az Európai Unió szintjén. Az interoperabilitás nagymértékben elősegítheti a határokon átnyúló beruházásokat.

Jelenleg folyik az annak támogatására irányuló munka, hogy a tagállamok közigazgatási szervei teljesen átálljanak az elektronikus közbeszerzésre, valamint szerződés-nyilvántartásokat és interoperábilis e-aláírásokat használjanak 18 . A célkitűzés értelmében – különös tekintettel az egységes európai közbeszerzési dokumentumra, az e-Certis-re és az e-számlázásra, valamint a tagállami e-közbeszerzési rendszerek fejlesztésére vonatkozó koordinált megközelítésre – 2018-ra a vállalkozások az Európai Unióban bárhol elektronikus úton indulhatnak a közbeszerzési tendereken, és 2019-re az e-számlázást EU-szerte elfogadják a közigazgatások.

Valamennyi közigazgatási szerv részéről további erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy fel lehessen gyorsítani a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosítás és bizalmi szolgáltatások (eIDAS 19 -szolgáltatások) elterjedését. A digitális technológiákkal kompatibilis vállalkozások (például a bankszférában, a pénzügy, az e-kereskedelem és a közösségi gazdaság területén), valamint a közszféra szintjén, konkrétan az e-igazságügyi portálon további intézkedésekre kerül sor az elektronikus azonosítás – többek között a mobilazonosító – és a bizalmi szolgáltatások (különösen az elektronikus aláírás, a weboldal-hitelesítés és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás) határokon és ágazatokon átnyúló alkalmazásának felgyorsítása érdekében. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén 20 az online azonosítás és a biztonságos azonosítás használatának megkönnyítésére.

Az interoperabilitás szempontjából kritikus fontosságú a nyílt szolgáltatások és műszaki építőelemek (e-azonosító, e-aláírás, e-kézbesítés és e-számlázás stb.) tagállamok általi továbbfelhasználása. Az említett szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelenleg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó források révén biztosított, de e szolgáltatások rendelkezésre állásának és hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához a finanszírozási programon kívüli források szükségesek. A Bizottság ezért meg fogja határozni a további lépéseket e szolgáltatások 2020 utáni fenntarthatóságára vonatkozóan.

Az európai digitális egységes piaci stratégiában felvázolt elképzeléseknek megfelelően a Bizottság azt tervezi, hogy 2016 végéig javaslatot tesz az európai interoperabilitási keret felülvizsgálatára és támogatni fogja annak a tagállami hatóságok általi alkalmazását azzal a céllal, hogy az Unióban erősödjön a közigazgatások interoperabilitása.

További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a meglévő, valamint a kulcsfontosságú IKT-szabványokra irányuló terv keretében fejlesztés alatt álló új európai, illetve nemzetközi szabványok és műszaki specifikációk elterjedhessenek. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve koordinálni fogja egy prototípus kidolgozását a közbeszerzésre vonatkozó IKT-szabványok európai katalógusához. A katalógus támogatni fogja az interoperabilitást a digitális megoldások beszerzése során annak ösztönzése révén, hogy a közbeszerző szerveknek az ajánlati felhívásokban lehetőleg hivatkozniuk kell a közös IKT-szabványokra és -profilokra.

Az Európai Bizottság több konkrét intézkedést is végre fog hajtani annak érdekében, hogy előmozdítja saját digitális átalakulását, valamint hogy megfeleljen az uniós közigazgatási rendszerekre vonatkozóan meghatározott jogi kötelezettségeknek.

A belső piaccal kapcsolatos meglévő joganyag felülvizsgálatára irányuló célravezető szabályozási (REFIT) eljárás és/vagy az új javaslatok kidolgozása során a Bizottság kiemelt figyelmet fog fordítani az interoperabilitásra, valamint azokra az előnyökre, amelyekkel a digitális technológiák hatékony alkalmazása járhat. A cél a szükségtelenül bonyolult, papír alapú eljárások, illetve a megkettőzés megszüntetése (például túl sok kapcsolattartási pont, jelentéstételi eljárás, valamint adatcsere-, illetve rendszerkövetelmény).

A Bizottság – saját digitális átalakulására figyelemmel – közzé fogja tenni a rá vonatkozó adatokat a nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálján 21 , amelyek felhasználásra kerülnek a nyílt hozzáférésű adatok európai portálján 22 , valamint adott esetben meg fogja osztani és újra fel fogja használni az operatív építőelemeket, például a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat, továbbá alkalmazni fogja az európai interoperabilitási keret felülvizsgált változatát. A Bizottság a külső érintett felekkel való online kapcsolattartás során fokozatosan be fogja vezetni az „alapértelmezésben digitális” elvet, alkalmazni fogja az e-IDAS-szolgáltatásokat (2018-ban), az e-számlázást (2018-ban), valamint az e-közbeszerzést (2019-ben). Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Bizottság továbbá a beszállítókkal és a támogatási folyamat résztvevőivel való együttműködés során fokozatosan meg fogja valósítani az egyszeri adatszolgáltatás elvét, valamint meg fogja vizsgálni, hogy ezt az elvet más érdekeltek esetében hogyan lehet alkalmazni. A Bizottság értékelni fogja az „elavult rendszerek mellőzése” elv (az információs rendszerek és technológiák megújítása bizonyos idő elteltével, hogy összhangban álljanak a folytonosan változó környezettel és a technológiai fejlődéssel) lehetséges alkalmazását a közigazgatási rendszerekben.

További kezdeményezések célja lehetne az adminisztratív terhek csökkentése és a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítása az igényeken alapuló és felhasználóbarát digitális közszolgáltatások kialakítása, valamint az adatok és szolgáltatások közigazgatások közötti továbbfelhasználása révén (az adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett).

Megint más kezdeményezések irányulhatnának a meglévőkön kívüli közös építőelemek kidolgozására 23 , azok alkalmazásának támogatására, valamint a számítási felhők, adatok és számítástechnikai infrastruktúrák megosztására. A kezdeményezések továbbá a megfelelő infrastruktúra támogatása mellett ösztönözhetnék a nagy adathalmazok vagy a tárgyak internetének felhasználását például az adatintenzív szolgáltatások és tényeken alapuló döntéshozatal, végrehajtás és érvényesítés terén. Az e-kormányzati szolgáltatásokat befogadó közös számításifelhő-infrastruktúra segíthetne jelentős méretgazdaságossági megtakarításokat elérni, e szolgáltatások piaci bevezetésének időbeli kereteit javítani, valamint a közigazgatások adataihoz és szolgáltatásaihoz nyílt hozzáférést biztosítani. Az európai számításifelhő-kezdeményezés 24 tudományos infrastruktúrát fog biztosítani, ugyanakkor azt kiterjeszti a közigazgatásokra, és így eddig soha nem látott mértékű adat és számítási teljesítmény válik hozzáférhetővé, ennek köszönhetően pedig minden szinten (helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt) növekedik a szolgáltatások színvonala.

3.2.A határokon átnyúló mobilitás biztosítása interoperábilis digitális közszolgáltatások segítségével

Az uniós közös piac a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások nélkül nem tud hatékonyan működni. Ezek a szolgáltatások megkönnyítik a piacrajutást, valamint növelik az egységes piac iránti bizalmat és ösztönzik az ott folyó versenyt. A közigazgatásoknak „végponttól végpontig” jellegű elektronikus közszolgáltatások révén segíteniük kell abban, hogy a vállalkozások az egységes piacon belül a tagállamokban online működjenek, az üzleti és a társasági jog keretében meg kell könnyíteniük az információkhoz való hozzáférést, továbbá lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy könnyen elkezdhessék üzleti tevékenységüket, valamint más tagállamokban is terjeszkedhessenek és működhessenek.

E szakpolitikai prioritások megvalósítása érdekében a cselekvési terv több olyan konkrét intézkedést is tartalmaz, amelyek célja vállalkozásbarát, határokon átnyúló közigazgatások létrehozása és a polgárok mobilitásának megkönnyítése.

Jelenleg az egységes piaccal kapcsolatos információk, tanácsadás, problémamegoldó mechanizmusok, kapcsolattartási pontok és eljárások nem egységes egészként működnek, hanem mind uniós, mind tagállami szinten szétdaraboltak, hiányosak, nem eléggé integráltak és nem következetesen felhasználóbarátak. Ezért a felhasználók csak nehezen találják meg a megfelelő információt és a szükséges segítséget. A Bizottság ezért egységes digitális portál létrehozását fogja javasolni, amelynek alapját a meglévő portálok, kapcsolattartási pontok és hálózatok képezik, és amelynek segítségével valamennyi szükséges tájékoztatási, segítségnyújtási és problémamegoldó szolgáltatás kibővíthető, javítható és egységesíthető, hogy az egész Unióban hatékonyan működjenek, és ezáltal a felhasználók a leggyakrabban használt nemzeti eljárásokat teljes mértékben online bonyolíthassák le.

A Bizottság biztosítani fogja, hogy az európai e-igazságügyi portál egyablakos hozzáférést nyújtson az európai igazságszolgáltatásra vonatkozó információkhoz és a tagállami bírósági eljárásokhoz. Ez 2016-ra vonatkozóan magában foglalja a polgárok és más tagállamok bíróságai közötti közvetlen kapcsolattartást szolgáló eszközök (e-CODEX) éles üzembe helyezését, valamint az európai esetjogi azonosító (ECLI) keresőprogram bevezetését. Az európai e-igazságügyre vonatkozó, a 2014–2018-as időszakra szóló többéves cselekvési tervnek megfelelően további lépésekre kerül sor.

A Bizottság folytatni fogja a tagállamok cégnyilvántartásainak kötelező összekapcsolására irányuló munkát 25 , hogy az európai igazságügyi portálon keresztül hozzá lehessen férni a tagállamokban bejegyzett vállalkozásokra vonatkozó egyes információkhoz, valamint annak biztosítása céljából, hogy az érintett uniós cégnyilvántartások közötti elektronikus kommunikáció biztonságos és védett legyen. Mindez az átláthatóság és a vállalkozásokkal kapcsolatos naprakész információk révén erősíteni fogja az egységes piacba vetett bizalmat, a vállalkozásokra nehezedő terhek pedig csökkenni fognak.

A Bizottság ezenkívül tovább fogja fejleszteni a fizetésképtelenségi nyilvántartások elektronikus összekapcsolását, hogy növekedjen az átláthatóság és a jogbiztonság a belső piacon 26 . Az (EU) 2015/848 rendelet arra kötelezi a tagállamokat, hogy minden egyes tagállam 2018-ig hozza létre saját nemzeti elektronikus fizetésképtelenségi nyilvántartását. A fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolását 2019-re kell megvalósítani. Ezek az információk az európai igazságügyi portálon fognak rendelkezésre állni.

A vállalkozások számára egyszerűbb és kevesebb teherrel járó megoldásokat eredményezne, ha javulna a digitális eszközök alkalmazása a vállalkozás életciklusának különböző fázisaiban a társasági joggal összefüggő követelmények betartása során. A Bizottság az egyszemélyes társasági formákra vonatkozó javaslaton kívül egy, az egységes piaci stratégiában körvonalazott kezdeményezés keretében a vállalkozás egész életciklusát érintő digitális megoldások könnyebb alkalmazását lehetővé tevő további megoldásokat 27 fog megvizsgálni, különösen az elektronikus bejegyzési eljárásokkal és a vállalkozásokra vonatkozó dokumentumok és információk 28 cégnyilvántartásokba való elektromos iktatásával kapcsolatban, többek között határokon átnyúló összefüggéseket is figyelembe véve.

A Bizottság jogalkotási javaslatot fog benyújtani az egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és héa-fizetési mechanizmus hatályának a tárgyi eszközök vállalkozások és fogyasztók közötti, határokon átnyúló online értékesítésére történő kiterjesztésére vonatkozóan, hogy csökkenjenek a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára a fő akadályok egyikét jelentő adminisztratív terhek.

Az európai digitális egységes piaci stratégiában felvázolt elképzeléseknek megfelelően 2016-ban a tagállamok részvételével nagyszabású kísérleti projekt indul a vállalkozások és kormányzat közötti viszonylatban az egyszeri adatszolgáltatás elvének tagállamok közötti végrehajtására vonatkozóan.

A Bizottság ezenkívül európai egyablakos ügyintézési rendszert fog létrehozni, hogy az egyszeri adatszolgáltatás elve a tengeri közlekedésben alkalmazandó bejelentési eljárások során is érvényesüljön. A Bizottság dolgozik az összes közlekedési módra vonatkozó fuvarokmányok digitalizálásán és annak előmozdításán, hogy azokat a hatóságok elfogadják.

A Bizottság a polgárok tagállamok közötti mobilitásának támogatása céljából létre fogja hozni a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjére (EESSI) szolgáló rendszert, amely lehetővé teszi a szociális biztonsággal foglalkozó hatóságok közötti összeköttetést a 32 országot 29  érintő elektronikus adatcsere tekintetében. Az EESSI célja a polgárokat megillető jogok fokozott védelme azáltal, hogy lehetővé teszi a társadalombiztosítási személyes adatoknak a tagállami illetékes hatóságok közötti elektronikus megosztását az Európai Unióban.

A Bizottság tovább fogja fejleszteni az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálját (EURES-portál), hogy az több szolgáltatást kínáljon az álláskeresőknek és a munkaadóknak, valamint hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre az állami foglalkoztatási szolgálatok rendszerei és a portál között, többek között az álláskeresői profilok (önéletrajzok) megosztás révén 30 . Mindez elősegíti az álláskeresők mobilitását az EU-n belül.

A Bizottság támogatni fogja a tagállamokat olyan e-egészségügyi szolgáltatások kialakításában, amelyek az e-egészségügyi hálózat 31  által elfogadott, elektronikus orvosi rendelvényekre vonatkozó iránymutatásra, valamint a telemedicinára és távfelügyeleti megoldásokra támaszkodva lehetővé teszik az elektronikus orvosi rendelvények határokon átívelő megküldését, különös figyelmet szentelve az európai referenciahálózatok 32 által nyújtott kezelés sikerességére. A Bizottság továbbá támogatni fogja, hogy az e-egészségügyi hálózat jelentést készítsen és iránymutatást dolgozzon ki a polgárok egészségügyi adataikhoz való elektronikus hozzáféréséről.

A szóban forgó prioritás keretében javasolt jövőbeli kezdeményezések célja lehet a polgároknak életeseményeikkel összefüggésben (például munkahely-, lakhelyváltás, házasságkötés esetén), illetve a vállalkozásoknak nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatások zökkenőmentes biztosítása, amelynek révén utóbbiak könnyebben tudnak egy másik tagállamban üzleti tevékenységbe kezdeni, növekedni és működni. A prioritáshoz kapcsolódó további kezdeményezések irányulhatnának például a más tagállamok polgárainak és vállalkozásainak kínált e-kormányzati szolgáltatások színvonalának javítására.

3.3.A közigazgatások és a polgárok/vállalkozások közötti digitális kapcsolattartás megkönnyítése a magas színvonalú közszolgáltatások vonatkozásában

Az új digitális környezet lehetőségeket kínál a polgárok, vállalkozások és nem kormányzati szervezetek, valamint a közigazgatási szervek közötti könnyebb kapcsolattartásra. A magas színvonalú közszolgáltatások és a versenyképesség között összefüggés van, valamint az előbbi befolyásolja azt is, hová irányulnak a befektetések. A közelmúltbeli tapasztalatok rámutattak arra, hogy eredményesen megvalósítható a magas színvonalú közszolgáltatások nyújtására irányuló célkitűzés azáltal, ha e közszolgáltatások megtervezésében és nyújtásában részt vesznek a vállalkozások és a polgárok, valamint a kutatók is, valamint ha szükséges esetben biztosítottak a javításra vonatkozó visszajelzések. Mindez a bürokrácia további csökkenését, a felhasználás megkönnyítését és a szolgáltatások nyújtásával összefüggő költségek csökkenését eredményezi.

Ezenkívül – a megbízhatóság és biztonság elvének megfelelő betartása mellett – a közszektorbeli adatokhoz és szolgáltatásokhoz való nyílt hozzáférés és ezek harmadik felel általi továbbfelhasználásának megkönnyítése révén a közigazgatások ösztönzik az új lehetőségeket a tudásmegosztás, a növekedés és a munkahelyteremtés terén. Az adataikhoz nyilvános hozzáférést adó közigazgatások átláthatósága és elszámoltathatósága javul, valamint közelebb kerülnek a polgárokhoz.

A szóban forgó szakpolitikai prioritásokra tekintettel a Bizottság az általa működtetett weboldalak tematikus, felhasználó-központú átalakítása révén magas színvonalú, hozzáférhető online szolgáltatásokat fog nyújtani az Unió polgárainak és vállalkozásainak. Ez jelentősen meg fogja változtatni annak jellegét, ahogy a Bizottság a polgárokkal online kapcsolatot tart egy releváns, koherens és költséghatékony webhely kialakítása révén. Ezáltal növekedik az átláthatóság, valamint lehetővé válik a polgárok és vállalkozások aktív szerepvállalása és részvétele az uniós programokban és az uniós szakpolitikai döntéshozatalban.

A Bizottság a polgárok és a közigazgatások közötti kapcsolattartás megkönnyítése érdekében értékelni fogja az egyszeri adatszolgáltatás elve határokon átnyúló összefüggésben történő alkalmazásának lehetőségét a polgárokra vonatkozóan, a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó jogi keret megfelelő betartása mellett.

Az európai számításifelhő-kezdeményezés 33 részeként a Bizottság a hatóságok számára az adatok és szolgáltatások nyílt hozzáférése céljából platformot fog létrehozni, és ezzel megteremti az EU számára azt az alapot, amelynek értelmében a „kormányzás szolgáltatás”.

A vállalkozások és polgárok részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a magas színvonalú, interoperábilis és további felhasználásra alkalmas adatokhoz való hozzáférés, valamint az új szolgáltatások iránt, különösen a téradatok területén. A térinformatikai adatoknak a városi tervezés, a földhasználat és a forgalomtervezés terén, valamint tudományos célokból való felhasználása olyan új innovációk kibontakozásához vezethet, amelyek a társadalmi igények kielégítésére, például a negatív környezeti hatások csökkentésére irányulnak. A Bizottság ezzel összefüggésben ösztönözni fogja végfelhasználói alkalmazások, köztük egyedi uniós szintű alkalmazások fejlesztését, hogy az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás céljából a térinformációs infrastruktúrán (INSPIRE) keresztül a polgárok és vállalkozások által szolgáltatott adatok gyűjtése hatékonyabb legyen, különös tekintettel a jelentéstételre és az előírások betartásának előmozdítására 34 . Ezáltal javulni fog az igazolt tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal, és támaszt kapnak a minőségi téradatokat (földhivatali nyilvántartások, térképek, címek, épületek, parkok, védett területek, természeti kockázati zónák stb.) igénylő e-kormányzati eljárások.

A szóban forgó prioritás keretében javasolt jövőbeli kezdeményezéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom szerepet vállaljon a közszolgáltatások együttműködésben történő létrehozásában, kialakításában és nyújtásában, valamint meg kell könnyíteniük a közigazgatások és a vállalkozások, illetve polgárok közötti kapcsolattartást. A további új kezdeményezések között szerepelhetnek a tetszőleges forrásból történő adatgyűjtésre és a közszektorbeli adatok és szolgáltatások továbbfelhasználására irányuló kezdeményezések más (köz- vagy magánszektorbeli) szereplők általi új, innovatív szolgáltatások létrehozása céljából. A kezdeményezések középpontjában állhat ezen kívül a közigazgatások átláthatóságának növelése, mivel az érdekeltek szerepvállalása és részvétele is szükséges ahhoz, hogy az elszámoltathatóság és a bizalom növekedjen, a korrupció lehetősége pedig csökkenjen.

4.A cselekvési terv megvalósítása

E cselekvési terv intézkedéseit 2016-ban és 2017-ben kell elindítani. A felsorolt egyes szakpolitikai prioritásokon belül meghatározott célkitűzések eléréséhez, valamint a gyorsan változó technológiai környezethez való alkalmazkodáshoz további intézkedésekre van szükség.

A Bizottság új intézkedéseket javasolhat az uniós jogszabályok végrehajtása vagy együttes fellépés kezdeményezése érdekében. Az érintettek (köztük a tagállamok egy csoportja) interaktív digitális részvételi platformon keresztül szintén javasolhatnak intézkedéseket az e-kormányzati cselekvési terv keretében való végrehajtásra, különösen az életesemények kapcsán.

A Bizottság létre fog hozni egy „e-kormányzati cselekvési terv” irányítóbizottságot is, amely a nemzeti e-kormányzati stratégiáért felelős tagállami képviselőkből fog állni. Az irányítóbizottság feladata lesz a cselekvési terv (de nem az abban szereplő egyes intézkedések) irányítása, különösen az újonnan meghatározott intézkedések értékelése és kiválasztása a cselekvési terv teljes időtartama alatt, valamint a cselekvési tervben szereplő intézkedések hatékony végrehajtásának és nyomon követésének koordinálása. Amennyiben a javasolt intézkedés bizottsági kezdeményezéshez vezet, a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági rendelet követelményei vonatkoznak rá 35 .

Az ebben az e-kormányzati cselekvési tervben javasolt intézkedések csak a Bizottság és a tagállamok a közigazgatás minden szintjére kiterjedő közös kötelezettségvállalásával és közös felelősségviselésével valósíthatók meg.

(1)  A Tanács ajánlása a digitális kormányzási stratégiákról, OECD, 2014

(2)  A 2006–2010-es időszakra szóló e-kormányzati cselekvési terv (i2010) és a 2011–2015-ös időszakra szóló elektronikus kormányzati cselekvési terv

(3)   https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/mid-term-evaluation-e-government-action-plan-2011-2015-implementation-smart-2012-006020

(4)  A 2016–2020-as időszakra szóló uniós e-kormányzati cselekvési tervről szóló közleményt kísérő értékelő bizottsági szolgálati munkadokumentum

(5)  COM(2010) 743 végleges

(6) Az európai beruházási tervvel összhangban, http://ec.europa.eu/priorities/jobs-growth-and-investment_en

(7)  COM(2015) 192 final

(8)   https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/mid-term-evaluation-e-government-action-plan-2011-2015-implementation-smart-2012-006020

(9)   Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, ISA²-program (az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök), Horizont 2020, európai strukturális és beruházási alapok (ESBA), jogérvényesülés program és strukturálisreform-támogató program.

(10)  Az e-kormányzatról szóló malmöi miniszteri nyilatkozat (2009)

(11)  Uniós e- kormányzati teljesítményértékelő jelentés, 2014

(12)  Uniós e- kormányzati teljesítményértékelő jelentés, 2015

(13)  A Tanács ajánlása a digitális kormányzási stratégiákról, OECD, 2014

(14) https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/contributions-and-preliminary-trends-public-consultation-egovernment-action-plan-2016-2020  

(15)  A webhelyek akadálymentesítéséről szóló irányelvtervezet jelenleg a társjogalkotók előtt van (COM (2012)721).

(16)  2015. és 2016. évi éves növekedési jelentés

(17)  A felülvizsgált európai interoperabilitási keret közzétételére 2016-ban kerül sor

(18)  COM(2015) 192 final, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1447773803386&uri=CELEX:52015DC0192

(19)  910/2014/EU rendelet

(20)  http://ec.europa.eu/finance/consultations/2015/retail-financial-services/index_en.htm

(21)   http://open-data.europa.eu  

(22)   http://data.europa.e/europeandataportal  

(23)  elektronikus azonosítás, elektronikus aláírás, elektronikus kézbesítés, elektronikus számlázás, elektronikus fordítás stb.

(24)  Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 13-i 2012/17/EU irányelve a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2012.6.16., 1. o.)
COM(2015) 192 final, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1447773803386&uri=CELEX:52015DC0192

(26)  A fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 rendeletben (átdolgozás) meghatározottak szerint

(27)  A Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című közleményében (COM(2015) 550, 5. o.) meghatározottak szerint.

(28)  Lásd még: COM(2015) 550, 5. o.

(29)  28 uniós tagállam, Svájc és az Európai Gazdasági Térség 3 országa: Norvégia, Izland és Liechtenstein.

(30)  Az EURES-hálózat célja, hogy olyan információs, tanácsadási és munkaközvetítési szolgáltatásokat nyújtson, amelyek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, valamint minden olyan polgár számára hasznosak, aki ki szeretné használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtott lehetőségeket.

(31)  Iránymutatás a határon átnyúló betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv hatálya alá tartozó, elektronikus orvosi rendelvényekre vonatkozó adatok elektronikus cseréjéről

(32)  A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv 12. cikke szerint.

(33)  Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában

(34)   Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról  (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.). (A jelentés hamarosan elérhető a következő honlapon: http://inspire.ec.europa.eu/)

(35) Összhangban a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással, SWD(2015) 111