EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.19.

COM(2016) 176 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Ikt-szabványosítási prioritások a digitáls egységes piac érdekében

1.Ikt-szabványok mint a digitális egységes piac sarokkövei

A világgazdaság digitális gazdasággá való átalakulása az ipar és a szolgáltatások minden ágazatát érinti. Európa versenyképessége és termelékenysége döntően attól függ, mennyire képes a gazdaság minden ágazatában – így az Európában hagyományosan erős gépjárműgyártásban, automatizálásban, gép- és berendezésgyártásban és a pénzügyi szolgáltatások területén – digitális innovációk létrehozására, serkentésére és saját szolgálatába állítására. Európa digitális világgazdaságban betöltött szerepének támogatása érdekében az Európai Bizottság közleményt fogadott el a digitális egységes piaci stratégiáról, és azt egyik fő prioritásává tette.

A közös szabványok biztosítják a digitális technológiák interoperabilitását, és a digitális egységes piac tényleges működésének alapját képezik. Garantálják a technológiák zökkenőmentes és megbízható együttműködését, biztosítják a méretgazdaságosságot, ösztönzik a kutatást és az innovációt, valamint megőrzik a piac nyitottságát. A tényleges interoperabilitás a garanciája annak, hogy az összekapcsolt eszközök, például gépjárművek, telefonok, háztartási készülékek és ipari berendezések, gyártótól, operációs rendszertől és egyéb technikai alkotóelemektől függetlenül zökkenőmentesen tudjanak kommunikálni egymással. A nyílt szabványok biztosítják ezt az interoperabilitást, a digitális egységes piacon ösztönzik az innovációt és leszorítják a piacra lépési korlátokat, a médiatartalmakhoz, valamint a kulturális és oktatási tartalmakhoz való hozzáférés tekintetében is. Az eltérő nemzeti szabványok 1 jelentősen lassítanák az innovációt és a világ többi üzleti szereplőjéhez képest hátrányos helyzetbe hoznák az európai vállalkozásokat.

Az Unió szabványügyi politikájának közelmúltbeli felülvizsgálata az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet 2 elfogadásához, valamint az ipar valamennyi ágazatában átláthatóbban, hatékonyabban és eredményesebben működő európai szabványosítási rendszer megvalósítását célzó keretrendszer létrehozásához vezetett. Az említett rendelet kiemelte az információs és kommunikációs technológiák terén zajló gyors fejlődést és azt, hogy hogyan alakítják át a piacot az olyan új termékek és szolgáltatások, mint az „okos” vagy összekapcsolt eszközök (ezekre utal a „dolgok internete” kifejezés) és a (számítási) felhő.

Az ikt-szabványosítás kihívásaira válaszként a Bizottság bejelentette, hogy „integrált szabványosítási tervet készít majd elő, amelyben a digitális egységes piac számára kulcsfontosságúnak ítélt technológiákra és területekre [...] összpontosítva azonosítja és meghatározza a szabványosítási prioritásokat”. Az Európai Tanács 2015. június 25–26-i következtetéseiben „megállapodott [abban, hogy] intézkedéseket kell hozni a bizottsági közlemény legfontosabb elemeivel kapcsolatban, és mindenekelőtt [...] meg kell határozni az ikt-szabványosításssal kapcsolatos legfontosabb prioritásokat, és ezeket mielőbb meg kell valósítani” 3 .

Ez a közlemény az 1025/2012/EU rendeletre épül, és a tágabb egységes piaci stratégia részét képező, tervezett szabványosítási közös kezdeményezéshez kapcsolódik 4 .

2.Az ikt-vel kapcsolatos szabványok meghatározása: gyorsan változó, kihívásokkal teli globális környezet

Az ikt-szabványok kifejlesztése számos olyan új kihívás előtt áll, amelyek Európa részéről célzott és tartós intézkedéseket tesznek szükségessé.

Először is a gazdaság minden ágazata egyre inkább támaszkodik a digitális technológiákra, amelyek változásának egyre gyorsuló üteme gyakran drámaian meghaladja a hagyományosabb ágazatok és iparágak változásának ütemét. Az ikt-szabványok időben történő, harmonizált megalkotása lehetővé tenné az európai fejlesztőknek, hogy részt vegyenek a versenyben és új termékeket vezessenek be a világpiacon. A rugalmas, összehangolt és kellőképpen gyors szabványosítási eljárások megléte az európai digitális egységes piac egyik alapvető követelménye.

Másodszor, a digitális rendszerek értékét egyre inkább az alkalmazások, adatok és technológia ágazatközi konvergenciája adja meg. Ez, valamint a fizikai és a digitális világ konvergenciája összemossa a hagyományos ágazatok és iparágak, a termékek és a szolgáltatások, a fogyasztás és a termelés, az online és az offline közötti határokat, és így kihívást jelent a szabványalkotási eljárások számára. Az interoperabilitás nyílt rendszereken és interfészeken alapuló megoldásai megőrzik a piacok nyitottságát, serkentik az innovációt és lehetővé teszik a digitális egységes piacon a szolgáltatások hordozhatóságát.

A mobilegészségügyi applikációk például jelenleg az információs és kommunikációs technológiák számos területére támaszkodnak, ideértve a biztonságot, az adatcserét, a védelmet és a magánélet tiszteletben tartását. Ezeket különböző érdekelteket 5 érintő különböző szabványosítási testületek kezelik, ami nagy forrás- és időterhet jelent. Össze kell tehát fogni a különböző érdekelteket, valamint egyensúlyt kell kialakítani a feldolgozóipar és a szolgáltatások ágazata között.

Harmadszor, a szabványok sokaságából fakadó növekvő komplexitás és a szabványalkotásba bevont műszaki közösségek sokfélesége lassíthatja az innovációt. Például a tárgyak internete területén máris több mint 600 egymással szorosan összefüggő szabvány létezik. Ahhoz, hogy a kutatók, a fejlesztők és a szabványalkotók áttekinthessék az összetett helyzetet, a hasonló esetekben alapvető először is az összes releváns szabvány világos feltérképezése. A kísérleti platformokon és a nagyszabású kísérleti projektek keretében zajló kutatási és innovációs együttműködések szintén olyan eredményekkel járnak, amelyek javíthatják a szabványalkotást az összetett technológiai környezetben. Ezek a kutatások segíthetnek az egyre fontosabbá váló referenciaarchitektúrák meghatározásában, a szabványosítási hiányok azonosításában és kezelésében, valamint a belépési korlátok csökkentésében.

A megnövekedett komplexitás a szabványokhoz való hozzáférési jogokra is kihat. A számos különböző technológia konvergenciája és az abból fakadó komplexitás bizonytalanná teheti a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai releváns közösségeinek azonosítását, az összesített szellemitulajdon-jogi költségeknek, valamint az engedélyezési feltételek értéke kiszámításához használt módszernek a meghatározását 6 .

Negyedszer, egyre több testület és szervezet kapcsolódik be világszerte a szabványok és a műszaki előírások megalkotásába. Az Unió szabványügyi prioritásai és a digitális egységes piac megfelelő világszintű képviseletének biztosításához arra van szükség, hogy Európa a jobb együttműködés, mélyebb bevonódás és célzottabb fellépés révén vezető szerephez jusson.

Ötödször, az európai szabványosítási munkát nem lehet önmagában szemlélni. Az Unió főbb kereskedelmi partnereinek többsége, beleértve néhány nagy feltörekvő gazdaságot, már felismerte, milyen fontos a szabványalkotás a piacra jutáshoz és iparuk versenyképességének fokozásához, ezért jelentős beruházásokat hajtanak végre a szabványalkotási és tanúsítási infrastruktúrák terén. A Bizottság szerint az Európai Unióban ugyanakkor a szabványosítás még nem részesül megfelelő szintű politikai támogatásban.

Végül gondoskodni kell arról, hogy a fent említett kihívások kezelését szolgáló fellépések az alapvető jogoknak való megfelelésük szempontjából kellően kiegyensúlyozottak legyenek, mivel a szabványosítás következményekkel járhat ezen a területen. A fellépéseknek például biztosítaniuk kell a magánélethez való jognak és a személyes adatok védelmének teljes mértékű tiszteletben tartását 7 , valamint figyelembe kell venniük más alapvető jogokat is, mint például a vállalkozás szabadsága és a tulajdonhoz való jog 8 .

Az ikt-szabványosítás továbbra is elsősorban ipari indíttatású, önkéntes és konszenzusra épülő lesz, és az átláthatóság, a nyitottság, a pártatlanság és a konszenzus, a hatékonyság és a relevancia, valamint a koherencia elvén fog alapulni. Az ikt-szabványosítás tekintetében világosabban meghatározott prioritások a magas szintű politikai támogatással együtt fokozni fogják a versenyképességet és jelentősen hozzájárulnak majd a digitális egységes piac céljainak megvalósításához.

A digitális egységes piac kontextusában a fő prioritások meghatározása alkalmat ad az információs és kommunikációs technológiák területén működő szabványügyi szervek arra való ösztönzésére, hogy új módszerekkel dolgozzanak, nagyobb arányban támaszkodjanak ágazatközi partnerségekre, szorosabbá tegyék az európai szabványügyi szervekkel és más szabványfejlesztési szervezetekkel való együttműködést, valamint gyakrabban folyamodjanak a szabványok K+F kísérletek révén való megerősítéséhez.

A Bizottság szerint ezeknek a fellépéseknek a javára fog válni a szabványügyi közösséggel, különösen az európai szabványügyi szervekkel folytatott intenzívebb párbeszéd, amelyet az összes szereplő részvételével megkötendő, az 1025/2012/EU rendelet alapján felállított európai szabványosítási rendszer eredményességének és hatékonyságának növelését célzó, tervezett Európai szabványosítási közös kezdeményezés irányoz elő.

3.Európa válasza: a prioritások meghatározásán és az ikt-szabványalkotás megvalósításán nyugvó kétpilléres terv a digitális egységes piac érdekében

Ezen új kihívásokkal szemben a közlemény kiemelt cselekvési tervet mutat be a digitális gazdaságban megvalósítandó technológiai szabványosítás új hullámára vonatkozóan 9 .

3.1.Az öt prioritási terület: az ikt-szabványosítás építőelemei

A területek kiválasztása az ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform 11 javaslata alapján történt, amely platform tagjai az ipari érdekeltek, a szabványalkotók, a kormányok és a civil társadalom képviselői. A nyilvános konzultációs eljárás 12 megerősítette, hogy széles körű egyetértés van a prioritások itt bemutatott meghatározását illetően.

A technológiák konvergenciája miatt az e prioritások területén történő szabványalkotásban vállalt erősebb európai vezető szerep sok más technológiai területre is jelentős hatással lesz. Ezért az ikt-szabványosításra vonatkozóan e közleményben körvonalazott fellépések nem korlátozódnak egyetlen területre.

A szabványokra vonatkozó prioritások e meghatározása jelentős haszonnal jár majd az olyan területeken, mint az e-egészségügy, az intelligens energia, az intelligens közlekedési rendszerek és a összekapcsolt és automatizált járművek (beleértve a vonatokat is), a korszerű gyártás, az intelligens otthonok és városok, valamint az intelligens gazdálkodás, mivel ezek az azonosított alapvető építőelemekre támaszkodnak. A technológia és a társadalom változásainak való megfelelés érdekében a prioritások rendszeres felülvizsgálatára kerül majd sor.

Az alábbi ábra ezeket az összefüggéseket mutatja be, megjelenítve a technológiai területek különböző rétegeit (építőelemek, szolgáltatások és alkalmazások) is.

Az e közleményben azonosított fellépések célja, hogy a növekvő globális versenyre válaszként kiemeljék az ikt-szabványosításnak mint a digitális egységes piac kulcselemének a politikai és stratégiai fontosságát. Céljuk az, hogy az információs és kommunikációs technológiák ágazatában célzottabbá, rugalmasabbá és hatékonyabbá tegyék a szabványalkotás rendszerét. Ösztönzik a szabványosítás új megközelítéseit, így a közösségépítés elősegítését, az új ágazatok bevonását, szükség szerint a nyílt szabványok és platformok támogatását, a kutatás és a szabványosítás közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését – a szabványok tesztelésére is kiterjedően –, a szabványok következetes alkalmazásának és piaci elterjedésének elősegítését, valamint igény szerint tanúsítási rendszerek kifejlesztését.

A kiválasztott prioritások kiegészítik majd az európai szabványügyi politikák végrehajtásához használt más szabványosítási eszközöket. A tervezett Európai szabványosítási közös kezdeményezés mellett az ikt-szabványosítás gördülőtervéről és az Unió éves munkaprogramjáról van szó.

E prioritási terv néhány tekintetben kiegészíti és továbbfejleszti a közszektor sajátos, az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keret 13 felülvizsgált változatában meghatározott követelményeit, figyelembe véve az európai közigazgatások szabványosítási igényeit.

3.1.1.Felhőalapú számítástechnika

A felhőalapú számítástechnika nagy volumenű adattárolási és számítási teljesítményt biztosít az európai ipar és tudomány digitalizálásához szükséges új digitális szolgáltatások számára. Ezt elismeri az Európai számításifelhő-kezdeményezésről 14 szóló közlemény, amely kiemeli a kutatási és oktatási hálózatok felhasználói bázisának bővítésében rejlő értéket. Ezek a hálózatok ideálisak a szabványok tervezéséhez, meghatározásához, teszteléséhez és alkalmazásához.

Az interoperabilitást korlátozó saját tulajdonú megoldások, tisztán nemzeti megközelítések és szabványok komolyan alááshatják a digitális egységes piacban rejlő lehetőségeket. Ahhoz, hogy az üzleti vállalkozások, a fogyasztók, a közigazgatások és a tudományos ágazat a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokhoz folyamodjanak, zökkenőmentes, felhasználóbarát hozzáférésre van szükség, ugyanakkor bizalomra is, különösen azt illetően, hogy a felhőszolgáltatók megfelelő szinten biztosítják-e az adatvédelmet, a biztonságot és a szolgáltatásokat. Az Európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló közlemény egyaránt hangsúlyozza a létező releváns tanúsítások és szabványok használatának és – adott esetben – egy európai szintű tanúsítási és címkézési rendszer létrehozásának szükségességét.

A közös nyílt szabványok segíteni fogják a felhasználókat, különösen a kkv-kat, a közszektort és a tudományos közösséget abban, hogy hozzáférjenek az új innovatív szolgáltatásokhoz. A szolgáltatóhoz kötöttség elkerüléséhez elengedhetetlen a felhasználások és adatok különböző szolgáltatók közötti hordozhatósága. Ez megköveteli a felhőre vonatkozóan használatban lévő szabványok és a végfelhasználók (különösen a kkv-k és a közszektor) számára készült útmutatók feltérképezését.

3.1.2.A dolgok internete (IoT)

A dolgok internete 16 olyan feltörekvő technológia, amely révén több tárgy – így háztartási berendezések, viselhető elektronikus eszközök, gépjárművek és érzékelők – is az internetre csatlakoztatható. Az ilyen összekapcsolt eszközök száma 2020-ra várhatóan meghaladja majd a 20 milliárdot. Amellett, hogy az ipar számos ágazatában innovációs lehetőséget jelent, a dolgok internete számos társadalmi kihívás kezelését is segítheti, ideértve az éghajlatváltozást, az erőforrás- és energiahatékonyságot és az elöregedést.

A dolgok internetének világát ugyanakkor jelenleg a széttöredezettség jellemzi, mivel a számtalan meglévő szabvány mellett túl sok saját tulajdonú vagy félig zárt megoldás létezik. Ez korlátozhatja a több alkalmazási területet átfogó innovációt. Az interoperabilitás, a megbízhatóság és a biztonság kulcsa manapság az Unióban és világszinten is a horizontális megoldások és szabványok nagyszabású alkalmazása és érvényesítése.

Az Európai Uniónak nyílt platformú megközelítésre van szüksége, amely több alkalmazási terület támogatásával és az elszigetelt területek megszüntetésével megteremti a dolgok internetének versenyképes ökoszisztémáit. Ehhez olyan nyílt szabványok kellenek, amelyek a teljes értékláncot támogatják, több technológiát integrálnak, és olyan szellemitulajdon-jogi keretrendszerre épülő ésszerűsített nemzetközi együttműködésen alapulnak, amely könnyű és méltányos hozzáférést biztosít a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz.

3.1.3.5G kommunikációs hálózatok

Az 5G kommunikációs hálózat világszinten lehetővé teszi a különböző típusú „csomópontok” közötti zökkenőmentes kommunikációt, összekapcsolva adatokat, járműveket és más tárgyakat, okos érzékelőket és a hangkommunikációt. Az 5G várhatóan a kommunikáció alapvető világszintű infrastruktúrájává fog válni.

Globális természetéből, valamint az általa az ikt- és a nem-ikt-ágazatok között teremtett kapcsolatokból adódóan az interoperabilitás és a biztonság, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem biztosítását illetően az 5G kritikus mértékben függ a szabványoktól. A Bizottság 5G cselekvési terv kifejlesztését tervezi az 5G-hálózatok 2020-tól Unió-szerte való telepítéséhez, amely ösztönözni fogja az 5G-szabványok alkalmazását.

A Bizottság egyik prioritása annak biztosítása, hogy az ipari indíttatású 5G-szabványosítási eljárás a kezdetektől fogva támogassa a vertikális piacok 19 innovatív digitális üzleti modelljeit. Ez azt jelenti, hogy a szabványosítási eljárás és prioritások magukban fogják foglalni az új rádióspektrum-hozzáférési technológiákat, de nem fognak azokra korlátozódni, ahogy azt némelyik nem uniós állam hirdeti. Ami az új rádióspektrum-hozzáférési szabványokat illeti, olyan megoldások részesülnek elsőbbségben, amelyek biztosítják a meglévő xG 20 ökoszisztémákkal való visszamenőleges kompatibilitást és az uniós spektrumpolitikával összhangban nagyban javítják a spektrumhasználat hatékonyságát. A főbb kereskedelmi partnerekkel való együttműködés elő fogja segíteni a globális konszenzust és a szabványosítási ütemtervek összehangolását. Ez kiegészül a globálisan elérhető 5G-frekvenciasávok (az új magas frekvenciájú tartományokban lévőket is beleértve) leendő használatának megkönnyítését célzó közös megközelítéssel.

3.1.4.Kiberbiztonság

A kiberbiztonság jelenti azt a bizalom és megbízhatóság alkotta alapot, amelyen létrejön a digitális egységes piac. Az európai polgárok és vállalkozások elvárják, hogy az összekapcsolt objektumok számának növekedésével és a kommunikációs csatornák szaporodásával minden új technológiába és szolgáltatásba nagyon magas színvonalú biztonsági szabványok kerüljenek beépítésre.

A kiberbiztonság kollektív erőfeszítéseket igényel. Az ellátási láncok egyre összetettebbek, a kulcsfontosságú piaci szereplők és a digitális szolgáltatók pedig egyre inkább összekapcsolódnak és függnek egymástól. Minden szervezettel szemben – legyen az kicsi vagy nagy, állami vagy magánszervezet – elvárás, hogy megfelelően kezelje a kiberbiztonsági kockázatokat és szükség esetén képes legyen bizonyítani, hogy mindezt eredményesen teszi.

Az innovatív kommunikációs technológiák, az intelligens eszközök széles körű használata, valamint az elosztott számítástechnikai eszközök és adatszolgáltatások még több üzleti és növekedési lehetőséget fognak biztosítani, miután teljes mértékben integrálják őket a digitális egységes piacon. Ezért az adatokhoz való biztonságos és átlátható hozzáférés és adatcsere lehetővé tétele érdekében az objektumok, eszközök, személyek és szervezetek zökkenőmentes és átjárható, biztonságos hitelesítése szükséges. Ehhez új hitelesítési protokollokra lehet szükség annak érdekében, hogy bizalom alakuljon ki a zökkenőmentes elektronikus azonosítás és hitelesítés iránt, amelyet összehasonlítható hitelesítési rendszereken alapuló, a területek közötti interoperabilitásra vonatkozó világszintű szabványok támogatnak.

A beépített biztonsági megoldások tervezéskor való figyelembe vétele elvének követése létfontosságú ahhoz, hogy minden létrejövő ikt-szabványban és referenciaarchitektúrában általánosan érvényesüljenek a kiberbiztonsági szempontok. A kiberbiztonsági címkékkel és tanúsítással kapcsolatos összehangolt megközelítés mellett kísérleti projekteket kell a gyakorlatban megvalósítani a szóban forgó szabványok működésének vizsgálata és validálása érdekében.

3.1.5.Adatok

A digitális gazdaság üzemanyagát az adatok jelentik. A digitális egységes piac szempontjából kulcsfontosságú az adatok nemzeti határokon átnyúló hatékony megosztása és cseréje az „adatértékláncokon” belül (pl. a pótalkatrészekre vonatkozó adatcsere a járműgyártók és az utópiac között, a szolgáltatók számára biztosított hozzáférés a jármű adataihoz vagy a határokon átnyúló energiakereskedelem biztosítása) és a különböző ágazatok között (pl. a forgalmi adatok megosztása a csomagküldő szolgáltatásokkal). Hasonlóképpen fontos a tudományos kutatási adatok jobb átjárhatósága annak érdekében, hogy a K+F-adatok ökoszisztémája teljes mértékben hozzájáruljon a jövőbeni gazdasági növekedéshez.

A nyílt szabványok, valamint az olyan kezdeményezések, mint például a nyílt hozzáférésű adatok portálja, hozzájárulhatnak a technológiák, tudományágak és országok közötti adatmegosztást gátló akadályok leküzdéséhez. A jövőbeli adat-infrastruktúrák – többek között az Európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló közleményben bejelentett európai adat-infrastruktúra – nemcsak a biztonságra és a magánélet védelmére, hanem a metaadatokra, az adatok megőrzésére, a szemantikára, az adatértékekre és egyebekre vonatkozóan is igényelni fognak szabványokat. A tudományos kutatási adatokkal összefüggésben a Bizottság támogatja a Research Data Alliance-t (RDA) 23 (kutatási adatokkal foglalkozó szövetség) abban, hogy a kutatási adatok nyílt megosztását lehetővé tevő közösségi és műszaki kapcsolatokat alakítson ki a különböző tudományágak közötti hatékony munkavégzés, valamint a fenntartható felhasználásra és újrafelhasználásra alkalmas adattárolási lehetőségek meghatározása céljából. A közszféra információival és a nyílt kormányzati adatokkal összefüggésben a Bizottság az ISA-program 24 által szorgalmazott adatszabványok alkalmazását támogatja.

3.1.6.A digitális átalakulás vállalatokra és fogyasztókra gyakorolt szélesebb körű hatása

Számos ipari ágazatban előfordulnak az ikt-szabványosítás szempontjából kiemelt technológiai területek, amelyek az európai ipar jövőbeni digitális átalakításának alapját képezik; ilyenek többek között a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, valamint a jövőbeli fogyasztási cikkek. A digitális egységes piac szempontjából rendkívül fontos, hogy a jövőbeli összekapcsolt eszközök képesek legyenek zökkenőmentesen és megbízhatóan együttműködni mind az ipari környezetben, mind a fogyasztási cikkek esetében. Ennek függetlennek kell lennie a gyártótól, az operációs rendszertől és más műszaki részletektől, továbbá lehetővé kell tennie az adatok interoperabilitását és platformok közötti hordozhatóságát.

A meghatározott ágazatokban kiemelt technológiák egyes várható hatásait jól demonstrálják az alábbi példák.

-Az e-egészségügyi rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a betegek elvárásainak való megfelelésben, a betegbiztonság javításában és az egészségügyi rendszerek reagálóképességének növelésében. Az átjárható e-egészségügyi rendszerek pedig támogatni fogják a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvben 27 tervbe vett európai referenciahálózatok megvalósítását, amelyeknek széles körben be kell vezetniük a telemedicinát ahhoz, hogy sikeresen tudjanak ellátást nyújtani. Az interoperabilitás javítása eredményeként az egészségügy területén nőni fog a hatékonyság, okosabban fogják felhasználni az egészségügyi adatokat, valamint nagyobb biztonságot és védelmet lehet biztosítani, továbbá el lehet kerülni a kisléptékű végrehajtást a szétaprózott piacokon.

A fokozottabb interoperabilitásnak köszönhetően lehetővé válna az elektronikus egészségügyi nyilvántartásoknak a személyes adatokra vonatkozó követelményekkel összhangban történő cseréje, kezdve a betegkartonokkal és az e-receptekkel. Ez új lehetőségeket biztosítana a nagyléptékű digitalizálásra, valamint az e-egészségügyi megoldások széles körű bevezetésének és elterjedésének előmozdítására. E kezdeményezések sikere szempontjából kulcsfontosságú tényező többek között az érdekelt felek széles körének bevonása, a végfelhasználók szilárd elkötelezettsége és a nyílt nemzetközi együttműködés.

A Bizottság továbbra is ösztönözni fogja a tagállamok által az e-egészségügyi hálózat és a kutatói közösség keretében annak érdekében folytatott szoros együttműködést, hogy megoldják az egészségügyi rendszerek interoperabilitásával összefüggő kihívásokat. Ez lehetővé fogja tenni a betegek és az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy az egészségügy területén teljes mértékben kiaknázzák a digitális egységes piac nyújtotta lehetőségeket. Továbbá a Bizottság ösztönözni fogja a mobilegészségügyi alkalmazások védelmének, biztonságának és interoperabilitásának előmozdítását, a telemedicina és a távfelügyelet bevezetésének és elterjesztésének felgyorsítását, valamint a nemzetközi szabványok és terminológia kidolgozásának és elfogadásának támogatását célzó intézkedéseket.

-Az összekapcsolt és automatizált járművek zökkenőmentes európai bevezetésének támogatásával és előmozdításával jelentős mértékben javítani lehet a közlekedési rendszer teljesítményét, biztonságát és hatékonyságát. Olyan új üzleti modellek is megjelennek majd, amelyek a járműveken keresztül biztosított digitális szolgáltatásokra épülnek. Egy személygépkocsi értékének jelentős részét már jelenleg is a benne rejlő digitális technológia alkotja. A többi járművel és a közlekedési infrastruktúrákkal vezeték nélküli hálózatokon keresztül kommunikáló összekapcsolt járművek már most is jelentős és egyre növekvő mennyiségű adatot generálnak.

Az érdekelt feleknek a Cooperative ITS Platform (ITS együttműködési platform) és a gépjárműipari telekommunikációs kerekasztal keretében folyó munkában, valamint a Gear 2030 magas szintű munkacsoportban részt vevő képviselői kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködnek a szükséges szabványok kidolgozása és előmozdítása érdekében. Ezek közé tartoznak a következők: i. az összekapcsolásra és a védelemre vonatkozó szabványok; ii. olyan fejlett és biztonságos interfész, amely tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a járművel kapcsolatos azon adatokhoz, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt és az automatizált gépjárművezetéssel összefüggő szolgáltatásokat; valamint iii. vizsgálati szabványok kidolgozása és a szabványok profiljának meghatározása annak érdekében, hogy biztosított legyen az alkalmazások interoperabilitása. Az európai szabványügyi szervekkel való és a szóban forgó területeken működő szabványfejlesztési szervezetek közötti együttműködés szintén nélkülözhetetlen.

A jövőbeli automatizált járművekhez is magas színvonalú szabványok szükségesek, amelyek az összekapcsolt járművekre vonatkozó szabványokkal összefüggésben végzett munkára építenek, és lehetővé teszik, hogy az automatizált járművek megbízható és biztonságos funkciókat és védelmet nyújtsanak. A digitális technológia mára a vasúti közlekedés kulcsfontosságú elemévé vált, amelynek tekintetében az uniós vállalatok vezető beszállítónak számítanak. Az ikt-szabványosítás a vasúti ágazat számára is előnyös lesz, többek között az intermodalitás területén.

A Bizottság nagyléptékű, határokon átnyúló, összefogáson alapuló megvalósítási projekt létrehozását tervezi az összekapcsolt és automatizált gépjárművek bevezetéséhez szükséges, szabványokon alapú megoldások interoperabilitásának, az üzleti modelleknek és az adatokkal kapcsolatos kérdéseknek a megerősítésére.

Emellett a teherfuvarozási ágazatban működő szereplők és a digitalizálási megközelítések sokfélesége együttműködésre képtelen rendszerek széles skálájához vezet. Ez akadályozza az adatok ismételt felhasználását a különféle közlekedési módok és országok között, továbbá gátolja az új, megbízható multimodális digitális alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztését.

Szabványokat kell kidolgozni a logisztika területén folyó adatcserére vonatkozóan, ezen belül össze kell hangolni a szabványokat a közlekedési módok között, meg kell határozni egy közös szókészletet, és meg kell állapodni a szabványos üzenetekről és a különböző közlekedési módok fuvarokmányainak tartalmáról.

-Az intelligens energia területén a szabványok több mint 70 %-a ikt-szabvány. Ezek végrehajtása tovább fogja erősíteni a fogyasztók pozícióját, továbbá a kiskereskedelmi piacok átláthatóbbá és versenyalapúvá tételével, valamint az új szolgáltatások és vállalkozások támogatásával javítani fogja a rendszer egészét. Az intelligens energiahálózatokkal összefüggő megoldások rendszerköltség-megtakarításokat fognak eredményezni, és az intelligens készülékekkel együtt lehetővé fogják tenni a fogyasztók számára, hogy kézben tartsák és csökkentsék energiafogyasztásukat. A magas színvonalú védelmi szabványok garantálják energetikai rendszereink biztonságának megőrzését. Jelentős eredményeket sikerült elérni a Bizottság intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportjában 28 és az intelligens készülékekkel összefüggésben, az új szabványok kidolgozásával összefüggő, ezen belül az intelligens otthonokra és épületekre irányuló munka pedig jelenleg is folyamatban van.

Ezen a területen további munka szükséges a tagállamok által megvalósított megoldások közötti interoperabilitás hiányának megoldása, a funkciókra vonatkozó előírásokról való megállapodás, az új szolgáltatási modellek alapos megismerése és a szabványfejlesztési szervezetek közötti együttműködés folyamatosan javítása érdekében.

-A korszerű gyártási technológiák bevezetésével az európai gazdaság – a mezőgazdaságot és az agrár-élelmiszeripari ágazatot is beleértve – intelligens gyártást, valamint intelligens folyamatkezelést és -integrálást, valamint ezen belül optimalizálási megoldásokat fog megvalósítani a termelékenység és a rugalmasság javítása, a hulladék mennyiségének és a szennyezés mértékének csökkentése és/vagy a teljes gyártási ciklus során felmerülő költségek mérséklése érdekében.

A szabványosítás a korszerű gyártás sikere szempontjából lényeges kihívás, amely példátlan mértékű rendszerintegrációt igényel a diszciplínák, hierarchiák és életciklusszakaszok között. A Bizottság ösztönözni fogja a kutatók, az ipar és a szabványügyi szervek közötti szoros együttműködést annak érdekében, hogy létrejöjjenek az innovációhoz, a módszertan megbízhatóságához és funkcionalitásához, a beruházások stabilitásához és biztonságához, a megvalósíthatósághoz, valamint a piaci relevanciához szükséges feltételek.

A digitalizálási ágazat tágabb keretében több nemzeti és regionális kezdeményezés – mint például az Industrie 4.0 (Németország), a Smart Industry (Hollandia), a Catapults (Egyesült Királyság) és az Industrie du Futur (Franciaország) – átfogó szabványosítási tervet dolgozott ki, és referenciaarchitektúrákon 29 kezdett dolgozni. Mivel azonban a piacok és az értékláncok globálisak, a nemzeti kezdeményezéseket európai és globális szintre kell emelni.

Az európai vállalkozások a köz- és magánszféra partnerségei és más nagyléptékű, az ágazat által irányított kutatási kezdeményezések révén kutatásaikat össze tudják kapcsolni a szabványosítással. „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása“ című kapcsolódó közlemény fényében az érdekelt felek – köztük az európai ipar, az európai és a nemzetközi szabványfejlesztési szervezetek, valamint olyan fórumok, mint az AIOTI 30 és az IIC 31 – további együttműködése szükséges annak érdekében, hogy létrejöjjön egy átfogó szabványosítási ütemterv.

3.2.Magas szintű elkötelezettség a vezető szerep szabványok révén történő megvalósítása és biztosítása mellett

A digitális egységes piaccal összefüggő ikt-szabványok prioritásainak meghatározása önmagában nem elegendő. A siker azon múlik, hogy az érdekelt felek széles köre – az ipartól kezdve a szabványügyi szervezeteken és a kutatóközösségen át az uniós intézményekig és a nemzeti hatóságokig – magas szinten elkötelezze magát a szabványosítás mellett. Célzott stratégiai intézkedések segíthetnek megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyekkel globális szinten a digitális gazdaságra való átállás jár.

A Bizottság ezért magas szintű folyamatot javasol a szóban forgó elsőbbségi intézkedések megvalósítására. Ez a folyamat alapul fogja venni és ki fogja egészíteni a több érdekelt felet tömörítő európai platformot, az ikt-szabványosítással foglalkozó ikt-gördülőtervet és az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramját mint a szabványokkal és szabványjellegű dokumentumokkal összefüggő végrehajtási mechanizmusokat. A szóban forgó folyamat új elemei a következők:

1. A prioritások validálása és az európai szabványosítási folyamat hatékonyságának javítása:

A Bizottság együtt fog működni a szabványügyi közösséggel, különösen az európai szabványügyi szervekkel annak érdekében, hogy minden egyes, e közleményben meghatározott célkitűzésre vonatkozóan kidolgozzák az éves menetrendeket és ütemterveket a tervezett szabványosítási közös kezdeményezéssel összhangban. A Bizottság emellett azzal a céllal is együtt fog működni az európai szabványügyi szervekkel és azok tagjaival, hogy meghatározzák, miként lehet rugalmasabban reagálni az európai ikt-szabványosítási igényekre, többek között az európai közszférában.

A technológiák konvergenciájával összefüggő kérdések megoldása érdekében az európai szabványügyi szerveknek építeniük kell az újabban, például az intelligens közlekedési rendszerek és háztartási készülékek tekintetében elért sikerekre, hogy a szabványok kidolgozásával kapcsolatos munkájuk során szisztematikusabban tekintetbe vegyék a ikt-n kívüli ágazatok követelményeit. Meg kell találniuk az egyensúlyt a digitális és a gyártó közösségek érdekei között, és támaszkodniuk kell a kutatással és innovációval kapcsolatos szabványosítási tevékenységek feltérképezése céljából végzett munkára.

2. Az előrehaladás rendszeres felülvizsgálata és nyomon követése:

Az európai szabványügyi szervekre az 1025/2012/EU rendelet 24. cikke által rótt jelentéstételi kötelezettségekre támaszkodva a Bizottság rendszeresen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, kiemelve különösen a digitális egységes piac megvalósításához szükséges ikt-szabványok prioritásait. A Bizottság – a jelentéstételi kötelezettségeket szem előtt tartva – az ipar képviselőit, az egyéb érdekelt feleket és az európai szabványügyi szerveket is be fogja vonni az egyes prioritást élvező területeken meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladás nyomon követésébe. A Bizottság azt tervezi, hogy a rendszeres párbeszédet beépíti a tervezett szabványosítási közös kezdeményezésbe.

3. A kiemelt ikt-szabványosításhoz nyújtott uniós támogatás javítása:

A Bizottság 2016-tól kezdve a Horizont 2020 kezdeményezés és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzeszközeit is fel kívánja használni a folyamatban lévő szabványosítási tevékenységek megerősítésére és az előretekintő szabványosítási tevékenységek beindítására. A „Horizont 2020” keretprogram különösen a nyílt szabványok előmozdítására fog hangsúlyt helyezni. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a K+F+I-projektek és a szabványosítási szervezetek közötti hatékony tudástranszfert. Ezenkívül a Közös Kutatóközpont révén a Bizottság proaktív tudományos és technikai segítséget fog nyújtani a kiemelt szabványosítási területeken. A Bizottság emellett nagy léptékű kísérleti projekteket fog finanszírozni a meghatározott prioritási területeken a szabványok validálása és elterjedésének javítása érdekében.

Az európai szabványügyi szerveknek nyújtott támogatások elosztása során a Bizottság figyelembe fogja venni az ikt-szabványosítás prioritásait. Várhatóan a tervezett szabványosítási közös kezdeményezés is támogatni fogja az e prioritási tervben meghatározott intézkedések végrehajtását.

4. Tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása:

Az ikt-szabványosítás tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) engedélyezési feltételeken alapuló, kiegyensúlyozott politikát igényel a szellemitulajdon-jog területén. Európai és nemzetközi szinten jelenleg számos vita folyik, amelyek keretében különböző megközelítéseket vizsgálnak. Egy kiegyensúlyozott politikának különféle igényeket kell figyelembe vennie: a beruházások tisztességes megtérülése ösztönözze a kutatás-fejlesztést és az innovációt, a szabványosítási folyamat legyen fenntartható, a nyitott versenypiacon széles körben álljanak rendelkezésre a technológiák, és a kkv-k számára ne jelentsen nehézséget a részvétel.

Tekintettel arra, hogy mennyi technológia érintett a teljes digitális értékláncok megvalósításában – különösen a dolgok internete terén –, bizonytalanság uralkodik különösen a következők vonatkozásában: i. kikből áll a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjainak releváns közössége; ii. mekkora a szabvány megvalósításához szükséges összesített szellemitulajdon-jogi költség; iii. mi az engedélyezési feltételek értékének kiszámítására alkalmazott módszertan; iv. mely rendszer szolgál a jogviták rendezésére. Mindezek alapján hasznos lenne egy olyan gyors, kiszámítható, hatékony és világszinten elfogadott engedélyezési módszer, amely a beruházások után tisztességes megtérülést garantál a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai számára, valamint tisztességes hozzáférést biztosít a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz az értéklánc valamennyi résztvevője, különösen a kkv-k számára.

5. Az EU részvételének megerősítése az ikt-szabványokra vonatkozó nemzetközi párbeszédben és együttműködésben:

A digitális technológia fejlődésének világszintű jellegét elismerve a Bizottság továbbra is proaktív módon együtt fog működni a legfontosabb nemzetközi partnerekkel (mint például az Egyesült Államok, Kína, Japán, Dél-Korea) annak érdekében, hogy az ikt területén világszinten össze legyenek hangolva a prioritások és a szabványok kidolgozásának megközelítése egységes legyen. A Bizottság 2016 közepére meg fogja határozni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre egy olyan támogató mechanizmus létrehozására és finanszírozására, amely arra hivatott, hogy figyelemmel kísérje az ikt kiemelt területein működő megfelelő nemzetközi szabványosítási és egyéb fórumokon folyó munkát és támogassa az európai szakértők e fórumokon való részvételét.

Az uniós intézményeknek, a tagállamoknak és az iparnak alaposabban meg kell vizsgálniuk, hogy mely területen ruházzanak be a szabványosítási munkába, valamint az uniós tagállamokkal szorosan együttműködve növeljék és optimalizálják az Unió jelenlétét és koordinációját a nemzetközi szabványosítási testületekben.

Az ebben a közleményben meghatározott kiemelt területeken működő nemzetközi szabványfejlesztési szervezetek és európai szabványügyi szervek közötti rendszeres párbeszéd elkerülhetővé fogja tenni a tevékenységek közötti átfedéseket, és elő fogja mozdítani a nemzetközileg összehangolt szabványok érdekében folyó munkát.

(1)

Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet meghatározza a szabvány és a műszaki előírás fogalmát. A tömörség érdekében e dokumentumban a „szabvány” kifejezést mindkét jelentésben használjuk.

(2)

1025/2012/EU rendelet (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(3)

http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/06/26-euco-conclusions/

(4)

COM(2015) 550: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése.

(5)

A példaként említett esetben például egyszerre érintett a CEN/CENELEC, az ETSI, az ITU-T, a HL7, az IHE és az ISO.

(6)

Lásd a JRC-IPTS jelentését: Intellectual Property and Innovation in Information Communication Technology (ICT) (Szellemi tulajdon és innováció az információs és kommunikációs technológiák területén). Stefano Comino és Fabio Maria Manenti. Szerkesztő: Nikolaus Thumm, 2015, elérhető a következő internetoldalon: http://is.jrc.ec.europa.eu/pages/ISG/EURIPIDIS/EURIPIDIS.index.html, a tanulmány részletesebben tárgyalja a szellemi tulajdon kérdését az ikt-ágazatban.

(7)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke.

(8)

A Charta 16. és 17. cikke.

(9)

A lehetséges jogalkotási javaslatok a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó követelményei szerint készülnek, összhangban a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatással (SWD(2015) 111).

(10)

Az Uniónak az 1025/2012/EU rendelet 8. cikke értelmében elfogadott éves munkaprogramja, az ikt-szabványosítás gördülőterve, a szabványokkal foglalkozó bizottság és a több érdekelt felet tömörítő európai platform.

(11)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/european-multi-stakeholder-platform-ict-standardisation

(12)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/news/contributions-and-preliminary-trends-public-consultation-standards-digital-single-market

(13)

Az európai interoperabilitási keret aktuális változata: http://ec.europa.eu/isa/documents/isa_annex_ii_eif_en.pdf .

(14)

COM(2016) 178.

(15)

A felhőalapú számítástechnika területén tevékeny nyílt forráskódú közösségekre példa az OpenStack Fondation, a Cloud Foundry és az Eclipse Foundation.

(16)

A dolgok internete európai előmozdításáról szóló szolgálati munkadokumentum további bizonyítékokkal szolgál ennek alátámasztására.

(17)

http://www.aioti.eu/

(18)

Különösen az ágazatközi szemantikus interoperabilitás területén

(19)

Például a gépjárműiparban, az egészségügyben és a feldolgozóiparban.

(20)

2G-vel, 3G-vel, 4G-vel való visszamenőleges kompatibilitás.

(21)

3GPP: 3rd Generation Partnership Project (Harmadik generációs partnerségi projekt), lásd: http://www.3gpp.org/about-3gpp; ITU: Nemzetközi Távközlési Egyesület; OPNFV: Open Platform for Network Function Virtualisation (Nyílt platform a hálózati funkció virtualizálására), lásd: https://www.opnfv.org/.

(22)

Különösen az átjárhatóságról és a biztonsági szintekről szóló végrehajtási aktusokkal (azaz az (EU) 2015/1501 és az (EU) 2015/1502 rendelettel).

(23)

A Research Data Alliance az Európai Bizottság, az USA-beli National Science Foundation (NSF) és National Institute of Standards and Technology (NIST), valamint az ausztrál kutatási minisztérium által támogatott stratégiai kezdeményezés, amely a kutatói közösségek és a kutatási infrastruktúrákat üzemeltető gazdasági szereplők átjárható globális kutatásiadat-infrastruktúrára vonatkozó igényének kielégítésére törekszik.[replace it by hyperlink]

(24)

Például a DCAT-AP és az alapszókészletek (Core Vocabularies).

(25)

Ez magában foglalja majd többek között az INSPIRE térinformatikai metaadatok különböző uniós szakpolitikai területeken való felhasználását.

(26)

Például Research Data Alliance.

(27)

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:088:0045:0065:HU:PDF

(28)

  https://ec.europa.eu/energy/en/topics/markets-and-consumers/smart-grids-and-meters/smart-grids-task-force

(29)

Lásd például a német szabványosítási menetrendet: https://www.dke.de/de/std/documents/rz_roadmap%20industrie%204-0_engl_web.pdf .

(30)

Alliance for Internet of Things Innovation (a dolgok internetével kapcsolatos innovációért felelős szövetség). https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/alliance-internet-things-innovation-aioti

(31)

Industrial Internet Consortium (ipari internetkonzorcium), http://www.iiconsortium.org/